I
■
í SUJÁNSZKY GYÖRGY EUSZTÁK
AZ ARADI RENDHÁZ NAPLÓJA
? (1847-1851)
SUJÁNSZKYGYÖRGYEUSZTÁK AZ ARADI RENDHÁZNAPLÓJA (1847-1851)
SUJÁNSZKY GYÖRGY EUSZTÁK
ARADI RENDHÁZ NAPLÓJA
(1847-1851)
Sajtó alá rendezte:
Z
akarP
éterKiadja a
MAGYAREGYHÁZTÖRTÉNETIENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG (METEM) Budapest
ésa
HISTÓRIAECCLESIASTICA HUNGARICAALAPÍTVÁNY Felelőskiadó:
VÁRSZEGI ASZTRIK
A kötet megjelenését támogattaa Nemzeti CivilAlap
és a
Múzeumi Tudományért Alapítvány Acímlapon:
Thorma József: Azaradi vértanúk c. festménye
ISBN 978-963-9662-17-9 Nyomdai előkészítés:
Sigillum2000 Bt.
Nyomásés kötés:
JuhászNyomda Kft.
TARTALOM
Az aradiminorita rendház naplója... 9 Bevezetés...9 Azaradi rendház naplója 1847-től 1851 augusztus végéig
Sujánszky Euszták által szerkesztve, melyben az 1848-49-ik
események, mintszemtanúáltal leírottakfoglaltatnak...15 Rövidítések...95 Képek...97
Arad megyei barátaimnak
AZ ARADI MINORITA RENDHÁZ NAPLÓJA
Bevezetés
Azaradi minorita rendház naplója egyike leggyakrabbanidézettforrá sainknak. MiótaLakatos Ottó 1881-benbeiktatta Arad történetéről szóló monográfiájába az aradi históriadomus 1848. október5-re és 6-ra vonat
kozó részét, szinte minden, az aradi vértanúk kivégzésével foglalkozó munka hivatkozik erre a forrásra. Ennek ellenére a napló további részei nem kerültek publikálásra,amiben az is szerepet játszhatott, hogy a kutatá
sa évtizedekig nehézségekbe ütközött. A Sujánszy Euszták minorita pap által szerkesztettnapló 1847 augusztusától 1851 augusztusáig követi az eseményeket. Alatinnyelven megkezdett munkát szerzője1848. március 15-e hatásáramagyar nyelvenfolytatta, nehogy - mint írta -„az utókornak méltó rosszallását”vonja magára.1 2
1Azaradi rendház naplója 1847-től 1851augusztus végéig Sujánszky Euszták által szer kesztve, melyben az 1848-49-ik eseményekmint szemtanú által leírottak foglaltatnak.
Biblioteca Judeteaná „A-D. Xenopol”Arad. Sectia Patrimoniu 164.135.
2 MISÓCZK12003.4-5.
A magyarországiminoritarend névtára 1882/3-ik évre. Arad, 1883. 231.
SziNNYEI JÓZSEF:Magyar írókélete és munkái. Budapest,1909. XIII. k. 117.
A kézirat szerzőjéről viszonylag keveset tudunk. Sujánszky György Gyöngyösön született 1811. április 18-án, apját, Sujánszky Mátyást egy
1806-os összeírásaz iparosok között említette. Gyöngyösön, illetve Eger
ben tanult, majd 1828. november9-énbelépettaminorita rendbe.Szerze
tesifogadalmának letételét követőenazEuszták nevet vette fel. Pyrker Já nos egri érsek szentelte pappá 1834. április 19-én. Tanított Lúgoson, Nagybányán, Kántán ésAradon. Utóbbi városban az 1847/48-as tanévben az első grammatikai osztály tanára volt.
9
Sujánszky Euszták jó megfigyelő volt, aki nemcsak az aradi, hanemaz európai és a magyarországi eseményeket is feljegyezte naplójába. Részle tesen beszámol a pesti forradalom eseményeiről,3 s szemben más ferences szerzetesekkel,4 a Batthyány-kormányról is csakelismerő szavakat vetett papírra:„Ily jeles férfiakrabüszke lehet a hon, bátran támaszkodhatik aki rály, mertkezeikközt fényeslesz a trón,s anemzet, mely bennükbízik, el nem bízza magát. Add, s engedd Nagy Isten, hogy nemzetünk felvirágoz
tatására, s atrónszilárdítására mint az idő szükséges és mellőzhetlen em
berei sokáig élvezzék a nemzet bizodalmát!”5
3 Lakatos Ottó eltekintettaz1848. március 15-én délután történtek, illetvea bécsi forra
dalom eseményeinek ismertetésétől,feltehetőenazért, mert olvasóit kímélniakarta a ra dikális megnyilvánulásoktól.Lakatos 1881/1.105.
4 „íme tisztelt olvasó!!! - olvashatjuk példáula sümegi históriadomusban - Ez az aszeren csétlen időpont, melyben amiszerencsétlen mágnásaink ésfőnemeseinkKossuth Lajos szájaskodása ésalaptalan képzelmei által megvakíttattatva, 1848-ikipozsonyi diétána magyar független minisztériumot a mi legkegyesebbfejedelmünktől, V.Ferdinándkirá lyunktólkicsikarták.” Magyar Ferences Levéltár, Históriadomus Sümegiensis49.
5 Sujánszky 1848. március 20-ibejegyzése. Biblioteca Judeteaná „A.D. Xenopol” Arad.
SectiaPatrimoniu 164.135.
6 Lakatos 1881/1.119,126,128.
7 Helyesen:PlévaBalázs.
8 Feistritzer1848/49.1848. június 13-i feljegyzése.
Vajon mennyire tekinthető egyedinek a minorita atyák körében Sujánszky Euszták lelkesedése az alkotmányos átalakulásért? Tíz aradi minorita anemzetőrségben is felesküdöttaz alkotmányra, sközülük néhá- nyan, így KosztkaLibór házfönök, Zetykó Kelemen, Lakatos Ottó, illetve Pléva Balázs ténylegesen szolgálatot isteljesített.6 Azaradivárbanélő fe
rencesatya, FeistritzerRajmundmegbotránkozvajegyezte felnaplójába, hogy„PáduaiSzt. Antalünnepén [június 13-án-Z. P.] az aradivilágnak váratlan színházban voltrésze, 2 minoritát, Lakatos Ottót, a kir. gimnázi um igazgatóját ésás Pleba Istvánt,7 ki azonban tót születésű,látta csákóval fejükön, puskával vállukonaz őrségrevonulni”.8
Azaradi rendháztól eltekintve, további minoritapapokis határozottan támogattáka polgári átalakulás, majd a szabadságharcügyét. Danielovics Gáspárbesztercei gvárdián egyúttal a helybeli katonaiplébániaadminiszt
rátora is volt.9 Homyik Jeremiás 1849. január 20-tól debrecenitérlelkész ként,majd június 27-étkövetően abánsági magyar tábor lelkészeként tel
jesített szolgálatot. Horváth Kálmán a szegedi táborban szolgált hadlelkészként, s a kiegyezést követőenaz Arad városés megyei honvéd
egyletnekistagja volt.10Rajtukkívül még további minorita papok kérték felvételüket a honvédségbe: így Czinóber Ferenc,11 Gajdos Döme12 és nem utolsó sorban, az aradi rendházhoz tartozó Zetykó Kelemen is.13 Mindez, figyelembe vévea rendikormányzatban 1848-ban bekövetkező változásokat (a képviseleti rendszer megjelenését), azt jelenti, hogy anap lóíró véleményét számos rendtársais osztotta.
9Két Testvér magyar honi Sz. Erzsébet Királynéról czímzett minorita rend MDCCCXLVIILdik évinévkönyve.Miskolc, 1847. 19, 24.
Danielovics Gáspár által beküldött halotti bizonyítványok1849.január-április.MÓLH 86 L d.
10Zakar1999. 135 136.
11 MÓL H 75 1849:7598.
12MÓLH 75 1849:18503.
MÓLH2 Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB)1849:7896.
13MÓL H 751849:7478.
14Biblioteca Judeteaná „A. D. Xenopol” Arad. Sectia Patrimoniu 164.135. Sujánszky 1848, november-decemberi feljegyzése.
15BibliotecaJudeteaná „A. D. Xenopol” Arad. Sectia Patrimoniu 164.135. Sujánszky 1849. július 1-i feljegyzése.
A napló gerincét az 1848/49-es aradi események teszik ki. Sujánszky örömmel üdvözölteaz erdélyi uniót és aggodalommal tudósított a szerb felkelésről. Első kézbőlértesülhetünkaz1848. októberiválságaradi hatá
sáról: aváros és a várőrség nyílt szembefordulásáról ésannak következ
ményeiről. Aharci eseményekkezdetbennem kötötték le figyelmét, „sok ágyú hangjainál, ágyúgolyók, gránátok,s bombákroppant károkat okozó rombolásainál egyebet nem írhatnék”14 - vetette papírra 1848 végén. A Maros-parti ütegállások elkészülte azonban így is felkeltette érdeklődését, a február 8-i ütközetetkövetően pedig egyre gyakrabban számoltbe az ost
romeseményeirőlis. A vár bevételét július1 -én a következőképpen nyug tázta: „mit Arad város 9hó óta folytonosan, de csüggedninemtudó lélek kel szenvedő közönségenaponkintforró imáiban kértehon Istenétől, ma márteljesedve lön”.15
Röviden szólnunk kell a naplólegtöbbet idézett részéről is. TisztiLajos már 1870-ben összefoglalta a 13 aradi vértanú kivégzésével kapcsolatos adatait,16 17 Az „Aradi vértanúkalbumáébanazonbannem elégedett meg ez zel,hanem dacára annak,hogySujánszkyEusztákaz átélt megrázkódtatá
sok hatásáramaga ismegvolt győződve Görgei Artúr„árulásáról”, meg hamisította a naplót. Az említett albumban ugyanis önkényesen néhány Görgeit lejárató, ámde a naplóban nemolvasható mondatot adottDamjanich szájába: „Tisztelendő barátom! Bennünket csak avéletlenbonyolítotttest véri harcba. Görgeigyalázatosán megcsalt bennünket, őcsak amaga élete biztosításáról gondoskodott, bennünket cserbenhagyott! Leginkább vitéz bajtársaimnak sorsaszomorít engem... A Tiszti Lajostól származó betol dást azután átvette többekközöttGraczaGyörgy18ésCsorba Lászlóis,19
16 TISZTI LAJOS: atizenhármak kivégeztetése. (Történeti rajz.) In.: Ahonvédmenház köny ve. Szerk. TÓTHKÁLMÁN. Pest, 24-25.
17TISZTI LAJOS: Azutolsóórák. In.: Aradi vértanúk albuma.Szerk.: VARGAOTTÓ. Buda pest, 18902. 118.
18GRACZA György: Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története. Budapest, d. n. V, k. 846-865.
19 CSORBA László: Atizenhárom aradi vértanú. Panoráma, [1989.] 5.
20 Biblioteca Judeteaná „A. D. Xenopol” Arad. Sectia Patrimoniu 164.135. Sujánszky Euszták1849. augusztus végibejegyzése.
21 KOSÁRYDOMOKOS:^ GÖrgey-kérdés története.Budapest, 1994. II. k.341.
Sujánszky Euszták többízben utalrá, hogy Görgei Artúrt árulónaktart
ja. 1849. augusztus végén ígyindokolta álláspontját: „Bevégzem énis e szerencsétlen és a magyar történet lapjain gyászos emlékű hó napjairól jegyzeteimet. Vegye anemzetekigazságosIstenétől méltó jutalmát az, ki nek e sanyargatott haza szerencsétlenségét köszönheti!!! Ó, mert ha igaz lélek, és önzéstől menttiszta szándok, valódi hazaszeretet lelkes ítendette a fővezért, ilyborzasztó csapásnem érendi, nem érhetendette a hazát.”20
Az utókor olvasójának megvan a lehetősége, hogy árnyaltabban, „a szakmai szabályok ésaz európai racionalitás tiszteletbentartásával”ítél jen a tábornok szerepéről.Az1848-49-es Önvédelmi háború és szabadság harc egyiktanulsága éppen az,hogy a nemzetközi erőviszonyok ellenére még „az igaz lélek”,a „tiszta szándok”és a „valódi hazaszeretet” sem tud
tamegmenteni a hazát.21
12
Sujánszky naplójának leghíresebb és egyben legmegrendítőbb része széles körben ismert a magyarországi olvasóközönség előtt. Ö is le
jegyezte a 13 aradi vértanú utolsó óráinak eseményeit. Október 6-ánhaj nalban Poeltenberg Ernőnél,majd Aulich Lajosnál teljesítette papi köte lességét. Meglátogatta az általa is „nagy hös”-nek tartott Damjanich Jánost is.Jelen voltakivégzésnélis és megjósolta, hogy a kivégzettek ne veitatörténelem lapjai meg fogják őrizni.22
22 Katona d.n. 209.
23Biblioteca Judeteaná „A. D. Xenopoi” Arad. Sectia Patrimoniu 164.135. Sujánszky Euszták 1850. április 19-i bejegyzése.
24A magyarországi minorita rend névtára 1882/3-ík évre.Arad,1883. 231.
lakatos1881/1.175, 183.
Arad város és megye honvédegyleteelőtt igazolt 1848/9-kihonvédek névsora. Arad, 1868. 10.
Misóczki Lajos téved,amikorfeltételezi,hogy Sujánszky 1860-tól 1867-ig az imregi kolostoregyik fülkéjében élt, hogy a hatóságok zaklatásait elkerülje (MisÓczky 2003.
Sujánszky Euszták a megtorlás további időszakáról lényegesen keve
sebb adatot jegyzett fel, mint a szabadságharcidőszakáról. Kivételt csak néhány esemény, például azaradiiskola átalakítása jelentett. Érzelmeinek semengedetttúl gyakran szabad folyást, bár néha ekkor is kitűnik asorok közül véleménye. 1850. április 19-én például megemlékezetta nagysallói csatáról: „ápril 19-e anagyhírű sarlói csatánakévfordulati napja, hol az osztrákok ugyancsak afűbe haraptak.”23
SujánszkyEuszták már 1848/49-ben közkedvelt szónok volt Aradon, s az maradt a későbbiekben is. A szabadságharc leverését követően, az 1850-es évek közepén cikke jelent meg az aradi főgimnázium értesí
tőjében, de amint enyhült a politikai elnyomás, 1861. február 8-án már ő mutatta beaz ünnepélyesgyászmisét az aradi ütközetben elesetteklelki üdvéért. 1861-től 1868-ig Arad város plébános-helyettese volt, s házfő
nökként, illetve a rend tanácsosaként is kivívta rendtársai elismerését. A kiegyezést követőenbelépett az Aradvárosi és megyei honvédegyletbe, ahol- azaradi vértanúk körében végzett szolgálataira való tekintettel - tá bori papkénttartottáknyilván. Nyugalomba vonulását követően Imregen élt,ahol 1875. december 7-énhunytel, sírja ma isláthatóa helybeli teme tőben.24
Anapló közlésénél ajelenlegi helyesírási ésközpontozási szabályokat vettük figyelembe (pL utca és nem utsza). Arövidítéseket csak abban az estben oldottuk fel, ha a szerző valamilyen rövidítésjelet alkalmazott.
Szögletes zárójelben a szerkesztő megjegyzést, kiegészítései olvashatóak, beleértve anaplókéziratának oldalszámait is. Az alább közölt forrás latin részében az adott hónapokat követően, szintén szögletes zárójelekközé zárva olvashatóaz adott hónapeseményeinekmagyar nyelvű összefogla
lása. A jegyzetekben csakazonforrások, illetve feldolgozások esetében al
kalmaztunk rövidítéseket, amelyekre többször hivatkoztunk. A napló lelőhelye: BibliotecaJudeteaná„A. D. Xenopol” Arad, Sectia Patrimoniu 164.135.
Itt kell köszönetét mondanom mindazoknak, akik segítettékennek a kötetnek a megszületését.Mindenek előttaz Arad Megyei Könyvtár igaz gatójának, Florin Didilescunak, aki engedélyezte a kézirat megjelen
tetését, és Zunder Gábornak, a kézirattár vezetőjének, aki lehetőséget nyújtott a kutatásra. Szintén köszönettel tartozók Jávor Györgyneka fordí
tás,dr. Pálfí Sándornak pedig kutatómunkám során nyújtottsegítségéért.
Hermann Róbert Damjanich imádságának egy 1849. október 24-én (!) megjelent példányát bocsátotta rendelkezésemre,stovábbi megjegyzései
vel is segítettemunkámat. Anyagi vonatkozásban aNemzeti CivilAlap
program Nemzetközi Civil kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiu
mának, szakmailag pedig a jegyzetekben szereplő intézmények munkatársainak tartozók hálával. Mivelaz adatgyűjtés során hosszú időt töltöttem Aradon, illetve Pécskán, ezt a kis kötetet Arad megyeibarátaim nak ajánlom.
Szeged,2007.május21-én
Zakar Péter
42. ),hiszen ő 1861-töl 1868-ig Lakatos Ottószerintaradi adminisztrátor volt. Lakatos 1881/2. 54.
Az aradi rendház naplója 1847-től 1851 augusztus végéig Sujánszky Euszták által szerkesztve,
melyben az 1848-49-ik események, mint szemtanú által kiróttak foglaltatnak
Dilecta Posteritas!
Liber hicce Diarii initium sumit ab anno post Xtuni25 natum 1847o cum in Capitulo Provinciali Nyír Bathorini mensis Augusti díe 22a et sequentibus celebráló post resignationem A R P26 Stephani Rózsa27 in Superiorem huius conventus ARP Liborius Kosztka omnibus votis affirmativis electus supranotati Anni die 17a mensis septembris ex Residencia Pancsoviensi comparuisset,ac subsequisdiebusmunus suum orsus fuisset.
25 Christum
26 Admodum Reverendus Páter
27RózsaIstvánnemsokkallemondását követően, 1847. december 6-ánmeghalt. A ma gyarországi minorita rend névtára1882/3-ik évre.Arad, 1883. 221.
Cui ante omnia statum familiae, tűm occasione resignationis auditas observationes pro statunotitiae inserviturasinserendasesse censui.
1. Status Personalis Anni 1847/8.
ARP Liborius Kosztka Gvardianuset Adminisftrator] Parochiae.
" " '* Stephanus RózsaSpirituális.
" " ” Volfgangus Valkovics CustodiaeS.FrancisciCustos.
" " ” Raymundus Zsideg Praesidens.
" " ” Fridercus Nachtigal ConcionatorGermanicus.
” ’’ " Blasius Pléva Cooperator Germanicus.
" " ” Alexander BardoczCooperatorHungaricus.
ARP Ottó LakatosDírector Gymnasii.
" " " Clemens Zetykó Professor 2ae Humaniorumclassis.
" ” " Thomas Csüdör Prof, laeHumanior.
" " " Jobus Máté Prof. 4ae Grammaticae.
" " " Bamabas Várhelyi Prof.3ae Gram. eláss is.
*’ " " Brúnó Vinkler Prof. 2aeGram. classis.
" " " Eustachius Sujánszky Prof, lae Gramm, classis.
Fr. LaicusLeopoldus Augsperger Sacrista.
2o Juxta aelata ARP Stephani Rózsa VConventus habét vineas in promontoriis Magyaráth-Gyorok et Ménes, quantam denique Ín Poltrás, quaetestamentaliter eidem amedico Csernyákrelicta, acceptata, actuque possidetur, quamvis sub processu sít-Vineae enumeratae ut verbis re- signantis utar, Ín statunon usquequaq[ue] optimo sunt; necesse itaq[ue]
est:utper solertem cultivationem ad meliorem reducantur statum.
Terras porro arabiles pluribus in locis habétconventus, e quarumnu
mero praecipue attentionem merenturlo quaejacetin calcatura Jelindiéta penes commune pascuum. Ager hic est 14 cubulorum capax, verum apud Magistratum 8(1.] tantum suntinseriptí, datus in recompensatíonempartis circaEcclesiam, quam partém Conventus, ad ampliandampiateam Civi- táti cesserat. 2o in Bigets ager arabilis, 8 cubulorum capax cum prato 8 catenarum. Hic ageresto sitpenesprata parochi alia Graeci rítus et P.P.
Franciscanorum Arcensium, Conventus nihilominus non quaParochia- lía possidet; quotannís enim solvitportionale quantum, quodpraestare non deberet, si titulo donationisesset. Videantur observationes in Protocollo de Anno 1769o folio lo.
Die20aSeptembris ARP GvardianusCapitulumConventualeindicit, in quoproponit:
lo Conventum in statu misero desolatoqueesse.
2o Frumentum nullum -qualiterque procurandum?
3o Deesseligna focalia - quomodoemenda?
4o Fomaces novas procurandas.
5o Ecclesiaminterius dealbandam.
6oIntroitum ad portám principalem lapidibus stemendum séd quomodo?
dumcassa conventus penitus exhausta comperiatur? *
28 A ferencesek 1791-ben költöztek át korábbi kolostorukból a várba. A helyőrségben szolgáló katonák lelki gondozásáról a ferences házfönöknek kellett gondoskodnia.
Lakatos 1881/11.58.
His in cicumstantiis constituto Superiori Patres VConventus Aradién- sis pro possesuo mutuum dando, Conventui ad enumerata maximé ne- cessarie opem tulere.
Integer Mensis Septembersiccusmagis quam humidus.
[Naplóját 1847-el kezdi, amely évben a lemondottRózsa István helyébe Kosztka Libórt választották meg az aradi rendház főnökének. Közli az ara di rendházlakóinaknévsorát 1847/48-ban KosztkaLibót házfönök, plé bános-helyettestőlkezdve egészen Augsperger Lipót sekrestyéssel bezá rólag- A rendháznak vannak szőlői Magyarát-Gyorokon, Ménesen és Poltráson, továbbá több helyen szántóföldeketisbirtokol. 1847. szeptem
ber 20-án a házfőnök előteijeszti a rendház reménytelen állapotát: nincs termés és tűzifa, új kályháról kell gondoskodni, a templomotbelülről ki kell meszelni, a főbejáratot pedig ki kell kövezni.Egész szeptemberin kább száraz,mint nedves volt.]
Incipit Mensis October
3a Octobris celebratur Veni Sancte,29 post quodinitiumpraelectionum in Régió Máj. Gymnasio Aradiensi.
29 Ünnepélyes tanévnyitószentmise.
30 Bohus János (1801-1883) Arad megyei birtokos, aszabadságharcalatt Arad megye főispánja, 1849 tavaszán lemondott hivataláról. VUKOVICSSEBŐ visszaemlékezései 1849-re.S.a.r., utószó, jegyzetek.: KATONA TAMÁS. MagyarHelikon, 1982. 86-87.
31 Arad vármegye - az adminisztrátori rendszer dacára - szabadelvű utasításokatadott Bohus Jánosnak ésBíró Imrének, MÁRKIII/2. 551.
14a Octobris perA R D Joannem Winkler DistrictusArad inferioris Vice ADiaconum etParochum Pécskensem officiosetraditur administra- tio Parochiae neoelectoDomus Superiori.
15ia Octobris quadranta pro 7 a mane terrae motus per 7 minuta se- cundaobservatus.
20a Octobris. Frequens in Civitate nobilium confluxus. Legati ad futura Comitia eliguntur: Bohus30 et Bíró.31
21aOctobrisCapitulumConventuale celebratur, in quo lo Circulares Sanctissimi Pii 9i Papae una cum extractibus capitularibus publicantur,
simulq[que] Constitutionibus conformiter ARP Volfgangus Valkovics Custodiae S Francisci Custos in perceptorem;R verőP Raymundus Zsideg Praesidens in expensorem deliguntur.
Mensis October usq[ue] 13am madidus- abinde usqfue] fmam amoe- nae.
[Október 3-án ünnepi szentmisével nyitották meg a tanévet. Október 15-én,reggelnegyed 7előtt földrengés volt. Október20-ánBohustésBí rót választották meg országgyűlési követnek. Október 21-én Valkovics Farkasta bevételek,Zsideg Rajmundotpedig a kiadások kezelésével bíz
zákmeg. Október hónap 13~ig esős, attól kezdve végig kellemesidő volt.]
IncipitMensisNovember
12a Novembris Palatínus in ComitiisPosoniensibus, quin literae Candi- datorum Cognomina in setenentes adaperirentur, unanimi consensu per acclamationemelectusStephanus, filius defuneri Palatini Josephi. [2.]
In his Comitiis f. r. Ferdinandus 5tus Palatinum electum idiomate hungarico, promaximo natonis Hungarae solatio confirmat- eademq[ue]
lingva Comitiis initium dat, tradendo illis saluberrimas pro Regno pro- positiones regias.37
18a. Servatur Capitulum Conventuale Ín quo acta VCapituli Mense AugustoNyírbáthorini celebrati publicantur.
22a NovembrisRegii Gymnasii Aradiensisin Annum secundum lite- rarum humaniorum Auditores, Professorem eiusdem classis Clementem Zetyko nominalisantem solenni illuminatione et interconcentus Musieos dicto Sermone Septima vespertina condecoravere.
23 Nov. ARP Gvardianus Senatum et e Concivibus plures lauto excepit prondio. *
32Az országgyűlést 1847.november11-én nyitotta meg István főherceg, királyi helytartó, akit másnap nádorrá választottak. Szintén12~én hirdették kia királyi előterjesztéseket is. Az uralkodómagyar nyelvű beszéde Széchenyi István feljegyzése szerint is minden
kit lelkesedésseltöltöttel. SZÉCHENYI ISTVÁN: Napló. Vál., szerk., jegyz,, utószó:
Oltványi Ambrus. Budapest, 2002.1068.
18
30a Nov. Cum fíne mensis servaturCapitulumConventualeperlectis- que a tempore neo-electi Gvardíanirationibus - Perceptoratus et expen- soratussupramemoratis individuis resignat.
Integer Mensis November serenus.
[November 12-én, a pozsonyi országgyűlésen egyhangúlag az elhunyt Jó
zsefnádorfát,Istvántválasztották meg nádorrá. V. Ferdinánd király ma
gyarul erősítette meg az újnádort,ésmagyarul nyitotta meg az országgyű
lést is.November 23-án a házfönöka szenátust és a városipolgárok közül többeket díszes ebéden fogadott. November 30-án, az új házfőnök pénz
ügyi beszámolóját követően visszavonják a bevételek, illetve akiadások kezelésére szóló, fentebb említett megbízatást. Az egész novemberderűs volt.]
Incipit Mensis December
Mensis híc Annum 1847claudit - quare liceat et mihiseriem virorum de Patria etEcclesia benemeritorum decursu totius annipie Ín Domino morientium huc accludere:
Josephus PalatínusHungáriáé33
33Habsburg József, Antal, János (1776-1847) főherceg,nádor.
34 Kopácsy József (1775-1847)hercegprímás,esztergomiérsek. MKL II. k. 185-186.
35Pyrker János László (1772-1847) egri érsek.MKL XI. k. 360-361.
36 Bélik József (1757-1847) szepesi püspök MKL I. k. 717.
37 Barkóczy László (1792-1847) székesfehérváripüspök. MKL I. k.620.
Josephus Kopácsy Prímás Regni Archi Ep[isco]pusStrig[oniensis].34 Joannes LadislausPyrker Archi Eppus Agriensis.35
JosephusBélik Eppus Scepusiensis.36
Ladislaus Barkóczy L. B.etEppus Álba Regalensis.37
Mensis Decembris die 6a fatis functus est Confrater noster ARP Stephanus Rózsa ab anno 1829o Administrator Parochiae, et Superior Conventushuiusce meritissimus, cuius ossain confluxu Civium ac stúdió
sáé Juventutis communi fidelium coemeterio die 8a Decembris imposita sunt. Sit his terra levis-et sorsbeatainCoelis!
[Felsorolja azon, 1847-ben elhunyt férfiakat, akik a haza és azegyházszá mára jó szolgálatokat tettek: József nádort, KopácsiJózsefprímást; Pyrker János László, egri érseket; Bélik József, szepesi és Barkóczy Lászlószé
kesfehérvári püspököt.Rózsa Istvánegykoriházfönökötdecember 8-án a polgárok és atanuló ifjúság jelenlétében temettékel.]
Anni 1848iMensis Januarius.
8a Mensis Januarii R[everen]dissimus D[omi]nus Gábriel Canonicus Csa- nadiensis Temesvarino per Eppum huc transmissus in senatu consultat praesentibusquibusdam Civibus de erigenda nova Parochia; in qua con- sultationepraecipue sequentia 6 puncta adtentionem merentur.
lo Proponit Rdissimus Dnus Canonicus scire velle Eppum, quam ob causam expetant nóvum Parochum? Cuí respondent: id exigit fidelium maior numerus, civitatis protensio, et modemae ecclesiae angustia.
2o Quomodo velint partiri parochiam? Ad quod: ita, ut limitis instat deserviant duae plateae, parte ex una Bárány utca, parteverő ex altéra Úri utca, omnesq[ue]adictis plateis Conventum versus etultra habitantes ad novam, reliqui verő versus Domum Civicam ac ultro ac ad nostram pertineantParochiam. [3.]
3o Quantum salarii titulo Parocho pendere velint? Quemadmoduminaliis L. R. Civitatibus 800 fi. MC Capellano autem 150 fi. mc. Hic adrefle- xionem ARP Liborii Kosztka Gvardiani et Administratoris,ut unapro parte Conventus etlam resolvatur aliquid titulo administrationisparochiae repositum est: id modo in questione venire non posse, - séd alias, et via alia spem haberepossuntet L P Minoritáé...
4o Quando introducaturnovus Parochus?
1848o Mensis Novembrisdie la.
5o Ubi introductusnovus Parochus divínapersolvat?
Rs:Requitent Comitatum ut in Xenodochii Capella illucusque donecnova erigeturEcclesiafungipossit.
6o denique:Quot numeretAnimas futura nova Parochia? Id nescitur...
Post sessionem hanc sequenti septimana electacomunitas has deci- siones ratihabere noluit, eam praecipue ob causam: quod erectio novae parochiae non omnium, séd quorundam tantum,eorumqfue]valde pauco- rum Civium velle fuerit; majorpares autemcontentaeratadministratione
Conventualium, quare decisionibus latisnon confirmatis status pristinus huc ad usqfue] immutatus non est.
Memoratu dignum adhuc mense Januario, quod Itali in Regno Lom- bardo-Veneticoprout et Neapolitani Constitutionespetant.38
38 1848. január 9-énfelkelés tört kiSzicíliában, amely gyorsan elterjedt a Nápolyi-király
ság egész területén,és február 11-én alkotmány kibocsátására kényszeríttette II. Ferdi- nándot.A Lombard-Veiencei Királyságban viszont kitört a „cigarettaháború”. Milánó
ban azolasz hazafiakmegtagadták, hogy az államilagellenőrzött dohányipar termékeit megvásárolják, amit akülföldikizsákmányolás jelképének nyilvánítottak. GUILLAUME DEBERTIERDE SAUVíGNY: Metternich. Staatsmann und Diplomát imZeitalter dér Restauration. [Aus dem Französischen von ElmarBraunbeck.München, 1996.] 500.
39 Gradczky Károly (1798-?) Csanádi egyházmegyés római katolikus pap, lippai espe res-plébános.Schem. Csan. 1848.6-7,123.
27aJanuarii frigus ad13 gradus ascendit.
[A Csanádi püspök küldöttének bevonásávaltanácskozást tartottakaz új plébániatemplom építéséről. Az új plébániát ahívők nagyobbszáma és a város fejlődése miatt kell megszervezni,határa a Bárány utca -Úri utca vonala lenne. Az új plébánosnak a város800, akáplánnak 150 forintot fi zetne.Azújplébánost 1848.november 1-én iktatnák be.A polgároktöbb sége azonban nemakart új templomot építeniés elégedett volt a minoriták kal ezért a templomépítésérevonatkozó határozatotnem hagyták jóvá.A Lombard-Veienceiés a Nápolyi Királyságban alkotmánytköveteltek. Ja nuár 27-én ahideg idő 13 fokra melegedett fel.]
MensisFebruarius
14a Februarii initium datur tentaminibus publicis in Régió Gymnasio Aradiensi - Deputatus Dioecesanus Rdissimus D[ominus]nus Carolus Gradczky39 Honorarius Canonicus - ViceADiaconus, et Parochus Lip- pensisexaminibusa doctrina Religionisinterest.
21a22a23a diversimotus in Gallia, quare Rex Philippus Ludovicus trono régió se abdicat ■ - Neposeius inRegem sub tutelamatris die 24aprocla- matur, verum post médiám horam thronus regius comburitur - ac Rés publicainitiumsumit.
Rex cum família Sua fuga vitám salvat.
21
24a Feb: in tribus altioribus classibus, 28a in tribus minoribus decla- mationes servantur in Gymnasio Aradiensi, utraque occasione hospites complures.
Mensis Februarii initium frigidum usque 8am- abinde usque finem pluviosum.
[Február 14-én megkezdődtek a vizsgák az aradi gimnáziumban. 21-tol 23-ig megmozdulások voltak Franciaországban, Lajos Fülöp lemondott trónjáról, 24-én pedig kikiáltották a köztársaságot. A király családjával együtt elmenekült.A február kezdetben,8-ig hideg, attól kezdve egészen végig esős.]
Mensis Martius
5a Mártii Dominica Quinquagesimae40 caelum nubibus obtectum - a meridiegrandinat inter fulgura ettonitrua - domusque cuiusdam rustici in Pemyáva fulmine tacta conflagrat. [Március 5-én, Húsvét előtti 7. vasár napon az égboltotfelhők borítják. Déltől jégeső hull villámlás és menny
dörgés közepette. Egy bizonyos parasztnaka háza Pemyáván leég.]
40 Esto mihi.
41 krónikások
Üdv az olvasónak!
Midőn látom, hogy nem egyedül Európának egymást halomra döntő történetei, hanem kedves hazánkpolitikai eseményeinek fejlődő perceiis egy-egy emberélet korszakaként fognak fel[4.]tűnni, az egykori chro- nográfok41 búvárkodásai előtt,midőn látom, hogy azerélyesen együttmű
ködő Honatyák magyar köriratú pénzek minél hamarábbi megjelenését kimondák;midőn látom, hogy mindenegyházi,svilági hatóságokmagyar nyelvet használnak:ne latin nyelven kezdett rövidjegyzeteimért az utó
kornak méltó rosszallását vonjammagamra, az átalakulási korszaktól e napló továbbiszerkesztésétanyanyelven folytatni fő kötelességemnek is merem.
15-ik Március
Ma ülte az összes magyar nemzet legszebb, legdicsöbb diadalünnepét.
Nagyszerű volt az, és magasztos, mert törhetlennemzetakaratnak szent imájahallgattatottmeg, s ediadalünnep a szabad sajtó kivívása vala, s a magyarmegmutattaa világnak dicsőségesenazt, hogy sajtószabadságát kivívta anélkül, miszerint fegyverhez nyúlt, avagy egyes polgártársnak csakhajszálais erőszakot szenvedett volna, serre ha valaha, mostbüszke lehet.42ASajtómaesti 7 óra óta szabad.EnnekutolsóvértanújaStancsics Mihály43az egyenes lelkű népbarát, s alkotmányszeretőhonfi édes övéi nek esengő körében feledi a bilincseket,melyekbena kormányok a cenzú
ra szükségének százados előítéleteitől nyomatva a szellemet fogva tárták.
Azonban szükségestudnunk azt is, miként fejlődtek az események azon stádiumra, melyen jelenleg állanak.íme elmondom.
42Lakatos Ottó ezt a mondatotkésőbb illesztette bemunkájába.LAKATOS1881/1. 105.
43Táncsics (Stancsics) Mihály (1799-1884) író, publicista, politikus (1848/49-ben országgyűlésiképviselő),vallásalapító, munkásmozgalmi vezető, autodidakta„nyel vész”.PÁLMÁNY2002.884-886.
44Az országgyűlést 1847. november 12-énnyitotta meg V. Ferdinánd király.
45A Petőfi Sándor körül csoportosuló eszmetársakat,a „pilvaxistákat” hívták középponti iljúságnak. Ide tartozott többek között Vasvári Pál,Irányi Dániel, IrinyiJózsef,Kléh Ist
ván, Jókai Mór, Garay János,Vajda János, Vas Gereben és még sokan mások. KÖR- MÖCZT 2000.7.
A franciaforradalom eseményeit február hó 21, 22, 23-ra igen röviden feljegyzem,miből olvashatni, hogy e forradalomtrónokat döntött, s akor mányokat arra kényszeríté, hogy népeiknek önkénytesen engedélyeket nyújtsanak. A magyar nemzet mindemellett azon nyomasztó helyzetben vala, hogy míg alkotmánytalan nemzetek a népszabadság kitűnő előnyeiben részesíttetének, addignekikorhadt alakú alkotmánya természeténélfogva kérelmezés, és hosszúalkudozás útján,mint8 százados alkotmányos nem zetnek, többkérelmezésre,sengedélyeztetésre vala szüksége ott, hol köve
telnilehetett, éskellett volnajogosan. Az országgyűlés megkezdetett.44 A francia forradalom siettetőa magyarok teendőit is. A francia forradalmat megelőzött reformlakomák magvai termékenyföldre találtak hazánkbanis.
A középponti ifjak45 lelkesbjei fölkarolák a reformlakomák eszméjét, mely csakhamarvisszhangra találván csaknem az egyetemes ifjúság által mele
23
gén pártoltatott.Március hó 12-éntanácskozmány tartatottPesten, az ország [5.] fővárosában,s 13-ánaz aláírásiívek kíbocsátattak, melyek következő
leg hangzának:„Aláírási ív apesti középponti fiatalság és szellem rokonai lakomájára”. Tartatikfolyó hó 19-én, a hely március 14-eki [!] közgyűlés
ben fog meghatároztatok A tanácskozmányok Fillinger kávéházban (ezelőtt Pilvax) délelőtt, s délután folyvást tartattak,hol március 13-ánazEllenzéki Körnek^küldöttségejelent meg, s átadta az ittkövetkező 12 pontot:4647
46 Kiemelésaz eredetiben- Z. P.
47 Az Ellenzéki Kör1848. március 9-i, ünnepi vacsorájánhatároztak arról, hogy országos petíciós kampányt indítanak az országgyűlés szabadelvűellenzékénektámogatására.A petíciószövegénekösszeállításávalIrinyiJózsefet bízták meg. KÖRMÖCZI2000.13,244.
48 Lakatos Ottó tévesen Vidacs Jánost Vidács Pálként azonosította.LAKATOS1881/I. 102.
Mitkíván a Magyar Nemzet?
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
lör Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2or FelelősminisztériumotBuda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg felállítását.
6. Közös teherviselés behozatalát.
7. Úrbériviszonyok megszűntetését.
8. Esküdtszék képviselet egyenlőségalapján.
9. Nemzeti Bank felállítását.
10.Akatonaságesküdjékmeg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, akülföldieketvigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyokszabadon bocsátassanak.
12.Unió - azaz Erdélynek m[agyar]honnali összekapcsolását.
S felszólítá azifjúságot, hogy azEllenzékikör március 14-én, délutáni5 órakor tartandó közgyűlésében részt vegyen. Az ifjúság megjelent (s ez volt az első tömeges ülés) a 12 pontot magáévátéve azokat pártolni késznek nyilatkozók. Szónokai valának Vasvári Pálés Vidacs, (jogász).48 De miután a szónok székreKlauzál lépett, s a rögtönzött petíciót célszerűtlennek je
lentvén ki,azt indítványozó, hogy ahelyett inkábbkéressék meg az országos
24
ellenzék elnöke, Gróf Batthyány Lajos, hogy mielőbb országos tanács- koztnányra hívja meg azellenzéket, apontokott vétessenek föl, és határoz- tassanakmeg, azután pedig országos aláírás végettországszerte köröztesse
nek, s csak ígynyújtassanakbe az országgyűlésnek, s miután ezen indítvány Csány49ésNyáry Pál50 Pest megyeimásodalispán által nem csak pártolta- tott, sőt határozatul mondatott ki, az ifjúság hajolva szinteezen indítvány el fogadására, az elnökileg ki ismondatott annál inkább,miután Irinyi József51 is, ki előbb a pontokrögtönzése mellett apostolkodottmit sem gondolva sa ját szavai szerint,a minorennis52 közvéleménnyel szinte Klauzál indítványa niellett nyilatkozott.53 A gyűlés eloszolván másnap (15-én)a fiatalság által rendezendő lakoma hol tartandásánakkellett valaelhatároztatnia. Azonban ugyanazon nap estéjén híre futamodván a bécsiforradalmi mozgalmaknak, valamintannakis, hogy e [6.] szabadság kivívási mozgalomnálmintegy20 polgár hullottel,a dolgok a középpontban egészen új irányt vevének. 15-én reggel a lelkes Jókai Mór,ki mára lakomakezdeményezésénél is tettleges részt vön, a Fillinger kávéházban, Pesten a 12 pontból álló proklamációt a jelenlevők előtt felolvasá (mint lapon látható)54 utána Petőfi Sándor elszavalá következő Nemzeti dalát:
49 Csány László (1790-1849) politikus, a szabadságharc alatt kormánybiztos, majda Szemere-kormányközmunka- és közlekedésügyiminisztere.
50 Nyáry Pál (1806-1871) liberális politikus, azOHB elnökhelyettese.
51 IrinyiJózsef(1822-1859) a márciusi ifj ak egyik vezetője, centralista politikus, író és új
ságíró. KÖRMÖCZI241-248.
52ifjabbkorú(lat.)
53Vö: Lakatos1881/1.102-103.
54 Az oldalszám azeredetiben hiányzik.
Talpra magyar, hí ahaza!
Ittaz idő, most vagy soha!
Raboklegyünk,vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatokl- Amagyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogyraboktovább Nem leszünk!
2) Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottakősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarokistenére s.a.t.
3) Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nemmer, Kinek drágább rongy élete, Minta haza becsülete.
A magyarokistenére s.a.t.
4) Fényesebb aláncnál a kard, Jobbanékesíti akart,
És mi mégisláncot hordunk!
Ide veled régi kardunk!
A magyarok istenéres.a.t.
5) A magyar név megint széplesz, Méltó réginagy híréhez;
Mit rákenteka századok, Lemossukagyalázatot!
Amagyarokistenére s.a.t.
6) Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, Ésáldó imádság mellett Mondják el szentneveinket.
A magyarokistenére Esküszünk,
Esküszünk,hogy raboktovább Nem leszünk!
A dal szavalásakor az esküszünk szavaknál ajelenlevők mindannyi
szor megesküvének,hogy rabszolgák lenni többé nem akarnak.55
55Petőfi március 15-én délelőtt négyszer szavalta el aNemzeti dalt, amit eredetileg amár cius 19-re tervezett reformlakomára írt. KerÉnYI FERENC:Petőfi Sándor. (Élet-kép so
rozat.) Elektra Kiadóház, [2002.] 130-133.
56 Petőfi ék az orvoskar növendékei után apolitechnikum,majd ajogikar hallgatóit szólí
tották fél a csatlakozásra.
57Lakatos Ottó megduplázta a jelenlévők számát. LAKATOS 1881/1. 104.
Ajelenlévők száma mintegy 60 70 lehetett, kikegy szívvel-lélekkel legelőbb is az orvosnövendékekhez indulának, azokat részvétre, s az ügy felkarolására felhívandók. Alelkesültifjúság benyitván egyik iskola ajta
ját, oda tömegesenbetódult, [7.] s anövendékeketfelszólítá, hogy aszent Ügyérdekébenhozzájok csatlakozzanak...Atanár rögtön hazament, kit a többiekis követve, a növendékek azifjúsághoz csatlakozának, s az egye
tem udvarán Jókai Mórújólag felolvasá a proklamációt,valamint Petőfi is elszavalá Nemzeti dalát,hola jelenlévők újólagmegesküvének,hogy rab
szolgáklenni többé nem akarnak. Midőnalelkesültsokaság az egyetem udvarábólkiindult, a tömeg már mintegy 3 400 főből állott, kika legszebb jogok kivívásának büszkeérzetében valamennyien a bölcsészek ésjogá
szokhozménének, Őket szintea hozzájokvaló csatlakozásra felszólítan- dók.56Az iskolák megnyíltakésa nemes érzelmű ifjúság rögtön kezetfog va a többiekkel a szeminárium előtti téren már mintegy 2000 főnyi tömeg57 zajos éljenekben nyilatkoztaié a korszerű mozgalomirántirokon- szenvét. Az eső reggeltől estig folyvást esett (mint Franciaországban feb[ruár] 23-án)de ez a lelkesülteket legkevésbé sem gátoláabban, hogy szabadég alatt a további teendők felöl ne tanácskozzanak, s elhatározta
tott: miszerint a proklamáció valamint aNemzeti dal is rögtön, minden előlegescenzúranélkül kinyomassék. A folytonosannövekvő tömegmost egyenesen a Landerer és Heckenast nyomdája előtt állapodott meg, s egy bizottmánytneveze ki köréből, azáltal a nyomdatulajdonostaz utcánlévő, mármintegy 5000 főnyi nép nevébenfelszólítatott, hogy a nép kívánatét teljesítse, anélkül hogy erőszakhoz nyúlni kellessék. A nyomdatulajdonos engedett, spáróra múlva aproklamáció és a Nemzeti dal kinyomatva ke
ringett a jelenlevőkközött. Ez történt délig (március 15-én) a közcsend legkisebbmegháborítása nélkül.
Délután a nép a NemzetiMúzeumudvarábangyűlt össze 3 óra előtt.In nét a márnemcsak ifjúságból álló néptömeg 3 órakor a városházába ment, hol nyilvános tanácskozmányramost először nyílt mega várositanácste
rem ajtaja.Atömegmár mintegy 6-7ezer főre növekedett,kik a tanácste
remben s folyosókon nem kaphatónak helyet, azok künn a városház terét foglalók el. Apolgárságs tanács minden ellenkezésnélküla prokíamációt magáévá tévé, grófAlmássy Móric58az ablakról kiáltále, hogy Öfölsége, akirály bizonyosan valósítani fogja ezen igazságos kívánatot. De a nép rögtönigyümölcsétakaráélvezni napi mozgalmainak; egy bizottmány ne veztetett ki, s bízatott meg3 pont rögtöni tettlegesítésében.A bizottmány rögtön átment Budára a helytartótanácshoz; a nép kíséré mintegy 8-10000 fö. A helytartótanács a nép igazságos kívánaténak engedett. A sajtósza
badság megadatott, Stancsics59 megszabadhatott;sa nép dacára afolyvást szakadóesőnek, ahelytartótanács udvarában,s azutcán bevártakegyen- cét, s fáklyák füstölgő fényénél maga a nép húzó a kocsit, melyben Stancsics ült. A pesti városháza terénkilépvén a kocsiból, mintszabad pol
gár, atanácsterembe lépett, buzgópolgártársainak hálás köszönetét kifeje zendő. Ezek voltak a március 15-én történt események, mely nap úgy hi
szem a magyar nemzet előttörökre feledhetetlen maradand.60
58AlmássyMóricgróf(1808-1881) a Magyar Királyi Helytartótanácstanácsosa, 1849 májusától császári biztos.
59 Táncsics Mihály
60 Lakatos Ottó adélutániesemények ismertetésétőleltekintett.Lakatos1881/1. 105.
Március 16-án ismét nyílt tanácskozmány tartatott a városi tanácste
remben.Abizottmányfelszólító a népet, hogy a[8.]rendés csend fenntar tása tekintetéből mindenki a rögtönfölállítandó nemzeti örseregbebeírja magát. A nép osztálykülönbség nélkül sietett e fölhívásnak eleget tenni.
Ezerek és ezerek írták be magukat. Azegyetemi tanuló ifjúságnak 8 napi szünidő adatott.Atanárok az egyetemizászlót az ifjúpolgároknak kiadók.
A népezrei Budáramentek, a városi hatóságot ott is fölszólítandók, hogy prokíamációt, s tegnapi eseményeketmagokévátegye. Abudaipolgárság és tanács a fölhívást elfogadók.Csendésrend uralkodikmindenütt, a nép
zászlói alatt gyülekszik össze köztéreken s nyílt szónoklatok tartatnak.
Nemzeti színű lobogóklengnek az ablakokonmindenütt, mint szintea vá
rosház tornyán. A népnemzetikokárdátviselkalapján,vagy mellén, sén ímörökemlékül egyetide tűzök.61
61A margóra tűzve ma is látható anaplóban azegykori kokárda.
62 Sujánszkyfeltehetően Adolf Fischof (1816-1893) alorvosra, illetve Josef Goldmark or
vosra gondolt,akik beszédet intézteka Herrengasse-n gyülekező tömeghez.FlSCHER, ERNST: Osterreich 1848. Probleme dér denwkratischenRevolution in Oesterreich.
Wien,1946. 56.
63A pozsonyi országgyűlés küldöttsége 1848. március 15-én, a délutáni órákban érkezett Becsbe.
64Abécsi eseményekleírását Lakatos Ottómellőzte. LAKATOS 1881/I. 105.
A lelkesülés mondhatatlanul nagy.Botrányról, vagy kihágásról eddigelé legkevesebbet sem lehet tartani.Adja Isten, hogy a nemzet közakarata mie
lőbbvalósuljon. Esti9 órakorPest város fénytengerben úszik. A kivilágítás oly nagyszerű, mintnagyszerű volt a kivívott kétnapi békés dicsőség. A közlelkesedés kimondhatlanlángérzelmekben nyilatkozik, érezni lehetazt csak Honfiak, és hiszem,tiérzitek úgy,mint mi - ígyszól apesti értesítő.
Kedves Olvasó! íme míg ezek Magyarhon fővárosában Buda-Pestena legszebb rendben történnek,azalatt Becs ostromállapotalatt.A város be
záratott,a közlekedésmegszűnt. A nép iszonyúdühvei rohantamega ren
dek házát,mely megrohanásban jelentékes [!] polgárokisrésztvettek.Az utcákonpolgári vér folyt. Élén a mozgalomnak kéttanuló iíjú állt.62 Az ut cákon mindenütt szónoklatok tartattak, melyek a népet kitartásra buzdíták.
A magyarreprezentáció mondhatlan örömkitöréssel fogadtatott.63 Kos- suthhoz üdvözlődeputációhatároztatottküldetni. Anépalkotmányt,fele lős minisztériumot követelt. A nép Metternich herceg háza előttcsopor tosult össze, s őt a gúny minden kigondolható nemeivel illeté. Egyik külvárosi házátösszerombolá. A boltokzárvák. A polgárság fegyverbe pa- rancsoltatott, melyazonban inkább a néphez látszik hajlani. Anép sajtó
szabadságot vívott ki magának, de polgárvér ontásamellett. E tekintetben mennyiveldicsőbb a Magyar Nemzet!64
A dolgok ilyállása mellettazországos követi kar Pozsonyban akként fogta föl hivatását, hogy Magyarország alkotmányosrendéitmegilletiaz elősorolt kívánatok fölött férfias nyíltsággal szót emelni. Minek követ-
z" c
kéziében a békés átalakulás eszközlésének tekintetéből egyfolírási ja
vaslatottőn, melyben ahon lakosi közérdekének és javának szilárdítása és előmozdítása azismeretes pesti 12 pontok értelmében kívántatik. A kép
viseleti tábla ezen fölírásában kijelentvén, miképp a kívánatokat király Őfelségével egyetértve szerencsésen megoldani elhatározott komoly szándoka, a fölírást a felsőtábla tanácskozása alá bocsátotta.A felsőtábla közakarattal és egyetértéssela fölírást elfogadván, egy országos választ mány lön megbízva király őfelségét megkérni, a nemzet által nyilvánított akaratnak törvényes ítésére.
Az országos választmány, mely az alsó és felsötábla által az ország gyűlési teendőktárgyábanegyes akarattal megállapított fölírásnak Őföl- sége elébeleendő teijesztése végett Bécsbe felküldetett, a legnagyobb si kerrel járt el hivatásában.Ugyanis:6566 67
65 Áthúzva: „következtében”.
66V. Ferdinánd(1793-1875)magyarkirály szellemi állapotanem tette lehetővé birodal ma irányítását,így erősen rászorulta bécsi politikusok támogatására.
67 Az uralkodóérintett leirata 17-én kelt, közli: BATTHYÁNY-URBÁN 1999.1. k. 131-132.
A küldöttség Pozsonyból március 15-én indulván,már 16-án [9.] fen
séges nádorunk vezérlete alatt Öfölségekoronás királyunk által Bécsben kegyelmesenfogadtatván a nemzet hőkívánataitmagában foglalófölírást a trónnak zsámolyához letette. Mely alkalommal kijelentette Öfölsége, hogy folytonosanatyai szívén viselvén atrónalatt álló népeknek boldog
ságát, az általa különösen kedveltmagyar nemzet óhajtásaitmielőbbsike- resítni óhajtja. És még azonnapa nádorhoz intézettk. k. [császári-királyi]
leirata szerint megegyezvén abban, hogy a magyar beldolgoknak önál- lólag leendő kormányzása végett egy felelős független magyar minisztéri um haladéktalanul összeszerkesztessék, és aktivitásba lépjen. E célból a nádort, mint törvényeink értelmébeni k[irályi] helytartót fölhatalmazni méltóztatott, hogy gróf Batthyány Lajost a törvények értelmében füg getlen magyar minisztérium elnökévé kinevezvén, a gróf minisztertársait belátása szerént akként és oly számmal tegyen [!] legfelsőbb kirfályi]
megerősítés végett javaslatba, amint azt a minisztérium föladatához ami nisztertársai törvények útján meghatározandó hatásköréhez és felelőssé- géhezképest szükségesnek ítéli.
Március 20-án az első felfelős] független minisztérium megalakult.
Tagjai közthistóriai nevek, s történetinevekké válandó kapacitások fog
lalnak helyet ily renddel:
Gróf Batthyány Lajoselnökminiszter Szemere Bertalan belügyminiszter Herceg EsterházyPál külügyminiszter KossuthLajos pénzügyminiszter
GrófSzéchenyi István közlekedési miniszter Báró Eötvös József nevelési éskultuszminiszter Mészáros Lázár hadügyminiszter
KlauzálGábor földművelési,müipar éskereskedelmi miniszter Deák Ferenc igazságminiszter.
Ilyjeles férfiakra büszkelehet a hon, bátran támaszkodhatik a király, mert kezeik közt fényeslesz atrón, s a nemzet, mely bennük bízik,el nem bízza magát. Add, sengedd Nagy Isten,hogy nemzetünkfelvirágoztatásá ra, sa trón szilárdítására mint az idő szükséges és mellözhetlenemberei sokáigélvezzék anemzet bizodalmát!68
68Batthyány Lajos 1848. március 23-án jelentette bekormánya névsorát az országgyűlésen.
URBÁNALADÁR: Batthyány Lajos miniszterelnöksége, Budapest,[1986.] 154-155.
69A városi közgyűlésen e naptól kezdve - szavazati jog nélkül -a nép is megjelenhetett.
Márki II/2.552.
70Ahölgyek „csínnal fűzött háromszínü kokárdákat” osztogattak.Lakatos Ottó e naptól kezdve részletesebben adja elő az eseményeket,vö.: LAKATOS1881/1. 109.
71KosztkaLibór plébános-helyettes tartotta meg a Te Deum-ot. LAKATOS 1881/1. 110.
Március22-én. A roppant világesemények nálunk is, Arad városában éreztetik hatályukat. Ma aváros és egyházunk tornyára valamint számos egyébépületekre kitűzetett a nemzeti lobogó apesti hírek következtében.
Népgyűléstartatott atanácsháznál, snyilvánhirdettetett,hogy nincs a mai naptól fogva arisztokrácia, nincs úr, nincs nemes és hogykármentesítés mellett nincs robot, nincsúrbéri tartozás.69
Estve a város fényesen ki vala világítva. A kincstári és sóházaknál nemzetizászlók, nemzeti színés címerek szemlélhetök.70
Március 23-án tartatott meg a nemzet ünnepe hálaadó istenitisztelettel, melyen minden rendű, ésrangú hivatalnokok részt véve jelen voltak;71 en
nekvégével többen a hivatalnokokés polgárok közülmagokat a nemzeti őrseregbe íratva arendés csend fenntartásárólgondoskodának.72
72 Aradona régi polgárőrség március 22-én alakult átnemzetőrséggé, április végén anem zetőrök létszáma már 400 fő volt. URBÁNALADÁR: Anemzetőrség és a honvédség szer
vezése 1848 nyarán. Budapest, 1973. 18., 383.
Arad várostanácsaegyébként 1848. március30-án „legörvendetesb szóbeli” érzelmeit és „osztatlan ragaszkodású” hódolatát fejezte ki Batthyánynakminiszterelnöki kineve zése alkalmából. MÓL H 2 (OHB) 1848:5. Eredetitisztázat, mellette a vármegye hason ló tartalmú felirata.
73 Lakatos Ottó mellőztea március végipolitikai válság leírását. LAKATOS 1881/1.111.
Azegész márciusnéhány napot kivéve igenkellemes volt. [10.]
Április
A régiországnyomorgató rendszer baráti arrakívánják bírni felséges királyunkat, hogy ahad és pénzügyet- tehát a nemzetidegét és vérét -a nemzeti magyar kormány kezébőlkivegye,sígy királyi szent szavát álma
gyarázatok által meghiúsítsa. Azonban a nemzet ezen cél ellen, mely kijádzása[!]volna a nemzet igazságos követelésének, s nyílt megcsalása a nemzetnek, határozottan tiltakozik, s így a királyiszent akarat Paris almája lett nemzetünk ésazengedninemtudó balirányútanácsosok között. Az al
mátezek erőszakkal magukhoz vonták, de éppen most, ápril 1-sŐ napján vesszük azon örömhírt, hogy az örök szentigazságkicsavarta azt kezeik ből ésa nemzet kezébe,melynekelidegeníthetlentulajdona, adta. Miértis a függetlenminisztérium elvállalta tárcáit,természetesenkirályiszó, s alá
írással szentesített elfogadhatófeltételek mellett.73
11. Április.Malett vége a nevezetespozsonyi országgyűlésnek, me lyen magadicsőségesen országló 5-ikFerdinánd megjelenvén,következő szavakkal rekesztébe:
„Hív magyar nemzetemnek szívembőlóhajtomboldogságát, mertab
ban találom fel a magamét is. Amit tehát ennek elérésére tőlem kívánt, nemcsak teljesítettem,hanem királyi szavammal erősítve ezenneláltalis adom neked kedves öcsém (s átadta Nádor őfenségének)sáltalad azegész nemzetnek, úgy mint kinek hűségébenleli szívem legfőbb vigasztalását és gazdagságát.”
