R Ó K U S F A L V Y PÁL, POVÁZSAY ÉVA, SÍPOS K O R N É L , HALMI G Y Ö R G Y : AZ A F F E K T I V I T Á S VIZSGÁLATA. A LÜSCHER-TESZT ALKALMAZÁSI
L E H E T Ő S É G E I É S STANDARDIZALASA Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó. 171 oldal.
Hazánkban többszáz olyan intézet van
— mint az Iskolai és Felnó'tt Ideg- és Elmebeteg Gondozó Intézet, Pályaalkalmasság vizsgáló- és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Klinikai Intézetek Ideg- és Elme osztályai stb. — ame- lyek mindegyikében a személyiség tulajdonsá- gainak és adott állapotának megállapítása érde- kében szükség van megfelelő vizsgálati eszkö- zökre és módszerekre. Áz ily feladatokat ellátó tesztekkel szemben á korábbi évtizedben fenn- álló erős kritikai és elutasító álláspont némileg feloldódott napjainkban, mert az alkalmazott lélektan gyakorló területein a pszichológusok rákényszerültek ezeknek használatára a diag- nózisok és a személyiségprofilok gyors és nagy- számú készítése érdekében. A tesztekkel szem- ben az utóbbi években a fenntartás inkább azért nyilvánul meg, mert ezek túlnyomó több- sége oly nyugati államokban készült, amelyek- ben a személyiséget formáló tényezők különböz- nek a hazaiaktól, s az ott standardizált értékek nem felelnek meg a mi viszonyaink között élő embereknek.
A LríscHEH-tesztet is hazánkban csaknem tíz esztendeje használják már a pszichológiai ambulans gyakorlatban, de hazai standardizá- lása eddig nem volt ismert. E könyv szerzői mintegy háromezer személyen próbálták ki e vizsgálati eljárást, és e publikációnak elsődleges jelentősége e gazdag tapasztalatnak és e g y magyar standardnak a közreadása.
E munka közlésének további jelentősége ab- ban áll, hogy a személyiségtulajdonságoknak olyan területét vizsgáló eljárást ismertet, amely eléggé elhanyagolt volt fontossága ellenére.
Közismert, hogy a személyiséget jellemző általános és szakmai műveltséget, az értelmes- séget, főleg az intelligenciát számos módszerrel vizsgálták. A klinikai pszichológiai vizsgálatok- kal foglalkozó intézetek például főleg a WECHS- i.ER-féle intelligencia tesztet használják, mert ennek van egy hazánkban már standardizált formája, a MÁWI.
Nyilvánvaló, hogy mind a klinikai személyi- ségvizsgálatra jelentkezők személyiségstruk- túrája és jellemzői, valamint a pályaalkalmas- ság szempontjából fontos tulajdonságok meg- állapítása és a teljes személyiségprofil megalko- tásához nem elég csupán az intelligencia vizs- gálatok elvégzése. Az embernek a környezeté- vel kapcsolatos dialektikus viszonya, életcéljá- nak megfelelő életirányulása, magatartásának motíválói ismertté kell váljanak a pszichológus előtt, hogy helyes és teljes ismeret alapján tud- jon megfelelő terápiát találni, illetőleg nevelési vagy pályaválasztási tanácsot adni.
A kérdés az, hogy a LüsCHER-teszt alkalmas-e a személyiség magatartását, törekvéseit moti- váló affektivitását objektíve feltárni s így a vizsgáló gyakorló pszichológust érvényes, meg- bízható megállapításokhoz segíteni?
E m ű szerzői ennek bizonyítására vállal- k o z t a k .
RÓKDSFALVY PÁL az I—V. f e j e z e t b e n szól először az érzelmek szerepéről a cselekvés sza- bályozásában, az a l k a l m a z k o d á s b a n és a tevé- kenységre ösztönzésben. É p p e n a klinikai t a - p a s z t a l a t a l a p j á n u t a l egyben egyes érzelmek- nek (egyes érzelmi t r a u m á k n a k , káros szenve- délyeknek) személyiségtorzító h a t á s á r a is. Ki- hangsúlyozza az érzelmek élmény jellege, a kül- világ r á n k h a t á s á n a k szubjektív átélése; az emó- ciók mellett az érzelmeknek motivációs f u n k - cióját (I. fej.).
Á I I . fejezetben ismerteti a LüscHER-tésztet m i n t a f e n t értelmezett affektivitás (emóció és motiváció) vizsgálatára szolgáló diagnosztikai eljárást. I t t fejti ki LüscHERnek filozófiai-ant- ropológiai megalapozó elméletét, vagyis teszt- jének világnézeti-elméleti a l a p j á t . LÜSCHER embereszménye a t á r s a d a l m á b a n a k t í v , egész- séges, h a r m o n i k u s a n k u l t u r á l t e m b e r . A pszi- chológiai vizsgálat célja és értelme a n n a k a megállapítása, h o g y ezt a normális, egészséges e m b e r e s z m é n y t n e m t o r z í t o t t a el v a l a m i , s h a igen, ú g y a feladat a pszichoterápiával az egész- séges, a normális életvezetésre visszaigazítás.
E z a pszichoterápia — í r j a LÜSCHER (1905) —
„csak a k k o r gyógyíthat, h a a z a v a r t értelmes alakítással h e l y e t t e s í t i . . . A p s z i c h o t e r á p i a t u l a j d o n k é p p e n i f e l a d a t a a k u l t ú r a m i n t az ér- t e l e m és az értelmes megértésre t ö r e k v é s gon- dozása."
LÜSCHER a s z u b j e k t u m n a k m i n t i n t e g r á l t személyiségnek m i n d e n m á s o b j e k t u m h o z (a természeti, t á r s a d a l m i valósághoz, m á s szub- j e k t u m o k h o z ) való viszonyában élő e m b e r sze- mélyiségtulajdonságait k í v á n j a az emóció — m o - tiváció v i s z o n y l a t á b a n vizsgálni e l j á r á s á v a l . E v i s z o n y l a t b a n négy fő típust i s m e r t e t :
1. autocentrikus-heteronom: m a g á t átélő, 2. a u t o c e n t r i k u s - á u t o n o m : m a g á t m e g h a - tározó,
3. h e t e r o c e n t r i k u s - a u t o n o m : m á s t m e g h a - tározó,
4. heterocentrikus-heteronom: m á s t átélő.
„LÜSCHER koncepciójában — í r j a RÓKUS- FALVY — e négy funkció t u l a j d o n k é p p e n kullúr- funkció, azaz az ember lehetőségeinek megfelelő harmonikus önkifejtését, kulturált önmegvalósítá- sát szolgáló négy egymásra épülő s egymást kiegé- szítő funkció, illetőleg beállítódás."
•112
LÜSCHER affektivitást vizsgáló eljárása szíri- választó-teszt. Hogyan hozható összefüggésbe az elsőrenden filozófiai elmélkedésen alapuló sze- mélyiség-kategorizálás a színek pszicho- és neuro-fiziológiai hatásával?
RÓKUSFALVY a II. és III. fejezetben rámutat ez összefüggésekre, és igyekszik meggyőzni min- ket arról, h o g y ez a hazai tudományos kutatá- sokkal (GRASTYÁN és mások) is megegyezően való összefüggés, és í g y e teszt alkalmas a személyiség affektív diszpozícióiról és szerkezeté- ről (differenciáltan) megbízható információt adni.
Lényegében mit is vizsgál ez a teszt? IIÓKUS- FALYY erre í g y válaszol: ,,a) A viszonylag ál- landó jellemszerkezet alapvető törekvési irá- nyait, b) a személyiség-környezet összefüggés- benainaga tartás emocionálisan színezett s rend- szerint nem tudatos, de igen hatékony motívu- mait, végül c) a pszichikus és fiziológiai alkal- mazkodásban jelentkező neurotikus, affektív zavarok jellegét és súlyosságát." (35. old.)
E teszt tárgyi kellékei: 7 színes tábla, szöveg- könyv és kiértékelő eszközök. (Külföldről meg- rendelhető az Orvosi Könyvesboltban, Buda- pest V I I I . , Baross utca 21., ára 1870 Ft.) RÓKUSFALVY a III. és IV. fejezetben e teszt alkalmazási és értékelési módját ismerteti.
Ugyanitt megtaláljuk a bizonyító érveket is, amelyek a LüsCHER-teszt objektivitását, meg- bízhatóságát és érvényességet hivatott bizo- nyítani.
Azok, akik ismerik és gyakorló pszichológus- diagnosztizálóként használják a RORSCHACH színes táblákat v a g y a ROSES'ZWEIG-féle fruszt- rációs tesztet, v a g y éppen a TAT projekciós tesztet — amelyek a vizsgált személyek érzel-
mileg erősen színezett tudattartalmát és szemé- lyiségjellemzőit igyekeznek feltárni —, őszintén bevallhatják, h o g y e tesztek által felvett adatok értelmezésénél kikerülhetetlen a vizsgáló szub- jektivitása és sok függ a pszichológus intuíció- jától, sok tapasztalaton n y u g v ó leleményessé- gétől. Ezekhez viszonyítva a LüsoHER-teszt.
által kiváltott válaszok, a határozottan meg- jelölt színek k ö n n y ű és tárgyilagos megítélés- hez segítik a vizsgáló pszichológust. A teszt objektivitását és megbízhatóságát illetően csak az elmélet alaptételét érintően támadhat vala- kiben kétely, amikor azt kérdezi, h o g y a kísér- leti személyek által választott színek valóban elárulják-e és fedik-e a fent felsorolt személyi- ségtípusok érzelmileg motivált törekvési irá- nyait v a g y alkalmazkodási zavaraik jellegét és súlyosságát?
E kételyt nemcsak RÓKUSFALYY, de a társ- szerzők: POVÁZSAY ÉVA (a VI. fej. írója), SÍPOS KORNÉL ( V I I . f e j . ) és HALMI GYÖRGY (VIII. fej.) is igyekeznek bárkiben is eloszlatni azáltal, h o g y részlettanulmányaikban meggyő- zően bizonyítják e teszt használhatóságát, gya- korlati megbízhatóságát különböző területeken.
A szerzők arról is tájékoztatnak, h o g y hazánk-
ban mily sok intézet használja a LÜSCHER- tesztet. Kár, h o g y arról nem szólanak, h o g y a megbízhatóságot milyen más vizsgálatokkal kontrolálták.
A teszt elterjedtségének ismeretében tájékoz- tatnak a szerzők arról is, h o g y használható e teszt fejlődés-, iskolai, munka-, sport-, g y ó g y - pedagógiai és diagnosztizáló orvosi lélektan területén. A használat megbízhatósága érdeké- ben végül az utolsó fejezetben ( I X . ) közlik a szerzők a LüsoHER-íe.szí hazai standardizált értékelő rendszerét.
Meggyőződésünk, hogy a szerzők jó szolgá- latot tettek a magyar gyakorló pszichológusok- nak tapasztalataik és a standard közreadásá- val. Amikor a pszichológia gyakorlati alkalma- zása jnind szélesebb körben bevezetésre kerül hazánkban, amikor a közeljövőben remélhető az iskolapszichológusok beállítása mind több iskolában, egy olyan pszichológiai vizsgálati eljárás, amely a magatartás érzelmi motíválóit, a cselekvés és így a tanulás mozgató rugóinak fejlettségi fokát és milyenségét is feltárja — közérdeklődésre tarthát számon.
Kiss
TIHAMÉRBonpocu meopuu scmemmeacozo eocnumamiH.
(Az esztétikai nevelés elméletének kérdései) Szer- kesztette G. Z. APRESZJAN. Moszkva, 1970. .109 oldal.
A k ö n y v szerkesztője a Lomonoszov Egye- t e m mellett működő Pedagógus Továbbképző Intézet professzora. Az I., II. és V. fejezetben az Intézet társadalomtudományi tagozatán tar- tott előadásainak anyagát dolgozta fel. A III.
és IV. fejezet szerzői az Intézet volt hallgatói, a filozófiai tudományok doktorai, Krasznodar- ban, Szverdlovszkban, Volgogradban tanító főiskolai tanárok.
1963-ban Moszkvában tudományos konferen- cia foglalkozott az esztétikai nevelés kérdései- vel. Ettől az időtől kezdve n a g y s z á m ú könyv, brossára cs publikáció jelent meg a témáról a- Szovjetunióban. Jelen tanulmány szerzői a gyakorlati élet tapasztalataiból kiindulva igye- keznek új szempontokkal gazdagítani a problé- makör irodalmát.
A bevezető fejezet a szovjet esztétikai neve- lés alapjaival és jellegével foglalkozik. Az eszté- tikai nevelés a kommunista nevelés általános rendszerében fontos, történelmileg m e g h a t á r o - zott helyet foglal el. Az „esztétikus" szó nem jelenti fellétlenül azt, hogy „művészi". Meg kell láttatni a munka, a szocialista építés szép- ségét. Szoros az esztétikai nevelés kapcsolata az erkölcsi és a testi neveléssel, v a l a m i n t mun- kára neveléssel. Lényegesek az első élmények (játékok, képek) — a tanulmány további része azonban már elsősorban a felnőttnevelés szem- pontjából vizsgálja a kérdést. Az egész népet alkalmassá kell tenni arra, hogy élvezze az
8 Magyar Pedagógia 113
