AZ IRODALMI, AZ ÁLTALÁNOS ÉS A TUDOMÁNYOS FORDÍTÁS
KÖZÖTTI KAPCSOLAT Darbelnet. J.
Linguiatique Urwersité Laval (Québec, Kanada)
Amikor a z i r o d a l m i - és a tudományos /szak/forditáa i g e n j e l l e g z e t e s és nyilvánvaló ellentétéről beszélünk, a z z a l i s tisztában k e l l lennünk, hogy a kettő között létezik egy közbülső, átmeneti terület i s - ez az általános forditáa. Az általános szóvégik u g y a n i s - a téma szerkezetének v a g y a szerző alkatának megfelelően - g y a k r a n l e h e t n e k i r o d a l m i v a g y műszaki színezetűek. E z e k a különbségek első p i l l a n a t r a akadémikusnak látszhatnak, de m e g f e l e l n e k a valóságnak, n o h a nehéz meghúzni a határvonalat e háromféle forditáa között.
A forditást oktató tanár számára a z oktatás területén i g e n korán J e l e n t k e z i k a z előbbiekben már e m i i t e t t háromféle forditás problémá
j a , mert a fordítói s z a k o n t a n u l d e g y e t e m i hallgatók s z i n t e minden át
menet nélkül, a lehető leghamarabb kérik a szakfordítás tanulásának megkezdését. A szakfordításnak legalábbis Észak-Amerikában nagyobb a tekintélye és j o b b a n i a f i z e t e t t tevékenység, m i n t az i r o d a l m i f o r d i tás. V a j o n mennyiben k e l l a z oktatásnak e h h e z a jelenséghez i g a z o d n i a ?
T u d j u k , hogy m i n t minden szakterület, a forditás i s különböző m ó don csoportosítható". E z e k a csoportosítások természetesen különböző szempontok s z e r i n t történnek, de minden e s e t b e n a jobb megértést s z o l gálják. E z e k s z e r i n t a m i n k e t érdeklő területen három fő kérdésről b e szélhetünk:
hivatásos fordítók és a forditás tanárai forditők és tolmácsok
i r o d a l m i , éltalános és tudományos / v a g y szak/forditás.
• J . DARBELHET, a L a v a l Nyelvtudományi Egyetem /Québec, K a n a d a / taná
rának 1 9 7 4 . május 6-án Nizzában, a Fordítók Nemzetközi Szövetsége 7 1 1 , Világkongresszusán e l h a n g z o t t előadásának némileg rövidített
s zövege.
DARBELNET, J . : Fordítások k a p c s o l a t a
Az első két kérdést futólag emlitem, m i v e l ezek nem m i n k e t érin
tenek elsősorban. Sok f o r d i t d van, van köztük jó és közepes forditó, de nem egészen világos az oka annak, hogy miért kevés a fordítást ok
tató" tanárok száma. Kanadában nehéz oktatót találni ahhoz, hogy a forditás! t a n t e r v e k n e k e l e g e t lehessen t e n n i , noha éppen i t t napról- n a p r a e m e l k e d i k a fordítókat képző egyetemi központok száma. A máso
d i k kérdéssel k a p c s o l a t b a n emlékeztetnék a r r a , amit mindenki tud,hogy a jó f o r d i t d és a Jó tolmács ellentétes fogalmak, mert a jó forditó ritkán tolmácsol Jól és fordítva. Mégsem l e h e t e t l e n az, hogy v a l a k i ből csak j d tolmács váljék, noha fordítói oktatásban részesült. Még a szakosodás előtt szükség van egy alapképzésre, melynek során meg k e l l i s m e r k e d n i a transzponálás mechanizmusaival, melyek a forditás és t o l mácsolás területén megegyeznek, noha más r i t m u s b a n működnek.
Ugyanakkor v a j o n nem lenne szükség a szakfordítás különválása e¬
lőtt i s egy közös alapképzésre? Valószinüleg igenlő választ k e l l ad
nunk, mert hogyan l e h e t n e a forditást megtanítani, ha előzőleg nem gyakorolnánk s z a k n y e l v i elemeket nem t a r t a l m a z d szövegeken?
A nyelvészek nincsenek összhangban a n y e l v i realitásokat illető
en, de lényegében az iskolás veszekedések ellenére i s megegyeznek ab
ban, hogy a nehézségeket részben a mellé- vagy alárendelő rendben lé
vő l e x i k a i elemek csoportosítása, azaz a h e l y e s szórend kialakítása, részben p e d i g egyes u n . s a r k a l a t o s p o n t o k a t képző szavak okozzák. En
nek bizonyítására csak két köznapi példát említenék. A h e l y e s szórend fontosságát már a mindennapi k i s " i s " sző i s i g a z o l j a : egészen más ér
t e l m e t j e l e z , ha a z t mondom: "ő i s eljött", m i n t h a k i j e l e n t e m : "6 e l i s Jött". - Franciéra fordításnál p e d i g s a r k a l a t o s pontnak t e k i n t h e tő a "valóban, igazán, tényleg" / a n g o l u l m i n d i g "indeed"/, mely en e f f e t - r e f o r d i t v a megerősítést j e l e n t , mig az en f a i t éppen e l l e n k e zőleg, gyengitő hatású - bár mindkét f r a n c i a szó szótári jelentése:
"valóban, ténylegesen, szóval1'.
A kérdés jelentőségét b i z o n y l t j a egy o l a j i p a r területén dolgozó f r a n c i a forditónő nemrégiben s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i s . Komoly nehéz
ségei v o l t a k egy o l y a n anyaggal, melyet ugyan szakmérnök készített az általa i s m e r t szakterületről. A probléma nem i s a műszaki vagy szak
kifejezések m i a t t adódott, hanem a s a r k a l a t o s aravak h e l y t e l e n a l k a l masása v o l t a h i b a . E n y e l v i elemek jelentősége ab l 3n van, hogv s z i n t e minden mondatban előfordulnak, legyenek azok bármilyen természetű
ek i s . A legracionálisabb intézkedés a forditás oktatásában az lenne, ba a hallgatókat legelőször i s hozzászoktatnák a s z e l l e m i tornához, ami lehetővé tenné, hogy összehasonlításokat tegyenek a t a n u l t n y e l vek és ezek szókapcsolatai között.
Ezek után vizsgáljuk meg a már e m i i t e t t három szövegtípust, t u d va azt, hogy áthatolhatatlan válaszfal n i n c s közöttük. Az általános forditás-meghatározást az a tény i s i g a z o l j a , hogy sok az o l y a n szö
veg, mely sem i r o d a l m i , sem szakszövegnek nem tekinthető, vagy ha ugy t e t s z i k , e szövegek i r o d a l m i vagy szakmai sajátosságai nem lénye
gesek. I l y e n e k p l . a n a p i l a p - és folyóiratcikkek /melyek ritkán men
t e s e k a szakkifejezésektől/ vagy a p o l i t i k a i beszédek s t b . Azok szá
mára, a k i k térben i s s z e r e t i k r e n d s z e r e z n i a kategdriákat, a z t mond
h a t j u k , hogy az általános forditás az i r o d a l m i szövegek és a szakazö-
TMT 22.évf. l.szám 1975.január
vegek között elhelyezkedő központi területet f o g l a l j a e l .
Mindhárom kategóriában fennáll a megértés és a megfogalmazás kér
dése. Az i r o d a l m i forditásnál i g e n lényeges a megfelelő hangulatú sza
vak kiválasztása, h i s z e n ezek biztosítják a n y e l v s z i n v o n a l a t . Az i d e ális forditás minden lényeges elemet felhasznál - és c s a k i s a lényege
seket -miközben megőrzi az árnyalatokat i s . A n y e l v i színvonal kérdé se természetesen az általános és szakszövegek visszaadásánál i s f o n t o s , de ezek skálája kevésbé változatos és a forditónak nem k e l l a r r a törekednie, hogy a szerző sajátos stílusát biztosítsa.
Másfelől az i r o d a l m i forditónak i s f e l k e l l készülnie a r r a , hogy aregényekben találkozhat szakkifejezésekkel i s , és i t t térünk témánk lényegére, mert nyilvánvaló, hogy nem nézhetjük a forditást csak szak
n y e l v i /terminológiai/ vonatkozásában. I p a r i civilizációnk fellendülé
se és a szakfordítás növekedése összefügg egymással. A szakfordítás igényli a legtöbb energiát, i g e n nagy a tekintélye és a l e g j o b b a n f i z e t i k . De minden forditónak f e l k e l l készülnie a r r a , hogy a s z a k k i f e jezésekkel átitatott n y e l v nem különálló terület, és bárhol megtalál
ható. Kivétel talán a v e r s , de már az esszék, - m i v e l az aktuális kér
déseket f e j t e g e t i k - sem mentesek a terminus technicus-októl.
A regényekben található szakkifejezésekről elég talán két példát említenem. Az első f a l u s i környezetben játszódó elbeszélésből való, A mü e g y i k fejezetében, - melyet növendékeimnek i s ajánlottam - s z e r e p e l t a f a l u tűzoltó fecskendője /pompe á i n c e n d i e / . Az angol fordítá
sánál ugy emiitettük, m i n t a f i r e - e n g i n - t , amikor i s a mai ifjúság n a i v , de kifejező reakciójaként, többen a hallgatók közül felvetették azt a kérdést, hogy az engine szó nem a n a k r o n i s z t i k u s - e az 1895-bŐl származó vidéki szóhasználatban. Nyilvánvalóan nem g o n d o l t a k sem a vasútra, sem a hajóra. Majd az Oxford d i c t i o n a r y - h o z irányítottam ő¬
k e t , hogy bebizonyítsam e kifejezés megjelenésének időpontját, mely a 17.sz. végére e s i k .
A F r a n c i a és angol összehasonlító nyelvészet c. munkában H.VINAY és én, jeleztük az A f a r e w e l l t o arms = Bucsu a fegyverektől o. r e gény forditójénak hibáját, a k i a g o n d o l a szót o l a s z szónak értelmezte mig i t t egy a m e r i k a i szakkifejezésről v a n szó, melynek jelentése egy b i z o n y o s t e h e r k o c s i típus.
Zétféle szakkifejezés létezik. Tannak szavak, melyek i s m e r e t l e n ségükkel már e l e v e j e l z i k az a v a t a t l a n embernek, hogy még meg f o g v e lük gyűlni a b a j a ; mások v i s z o n t álruhás szakkifejezések, melyeket nem ismerünk f e l azonnal, nem érzékeljük ezekszakszó jellegét, h i szen hagyományos szavak ezek, csak speciális értelmezésben s z e r e p e l nek. Mindennapos melléknevek s z e r e p e l n e k ebben a kategóriában: haut = magas, a " h a u t - f o u r a e a u " = nagyolvasztó, p e t i t = k i c s i , " p e t i t böTs"
= g y u f a és a "petité v o i t u r e " = k i s teljesítményű autó, az étrojt = szűk, s z o r o s , a " v o i e étroite" = keskeny nyomtáv kifejezésben. Meg k e l l j e g y e z n i , hogy az i l y e n kifejezések gyakran első látásra nem e¬
lég világosak, kétértelműek, nehezen érthetők l e h e t n e k : a " l a petité v o i t u r e " p l . nem a Volkswagent j e l e n t i , hanem a k i s teljesítményű au
tót, a " l e p e t i t b o i s " nem a k i s erdőt, hanem a tűz meggyújtására szolgáló gyufaszálat. P e r r e HAMP e g y i k regényében szereplő " p e t i t
DARBSLNET, J . : Fordítások k a p c s o l a t a
p e r s o n e l " = k i s h i v a t a l n o k kifejezést a québeci hallgatók a " s m a l l s t a f f " = k i s létszámú c s o p o r t n a k fordították, mert az ő országukban éppen ugy, m i n t egész Észak-Amerikában nem használják a p e t i t szót egy h i e r a r c h i a / r a n g s o r / alsóbb szintjének kifejezésére, bármilyen egyszerű i s lenne az.
A S a i n t - C l o u d - i tanárképző főiskola általános szótárt d o l g o z o t t k i , mely elősegíti a tudományos tájékozódást éB megkönnyíti a s z a k k i fejezések h e l y e s felismerését. Egy tudományos szövegben p l . a sav nem szétrégja, hanem megtámadja a fémet; egy orvos f i g y e l e m m e l kiséri a b e t e g e t és a szakács m e g l o c s o l j a a h u s t . Ezek után az ember hajlandó azt h i n n i , hogy az a r r o s e r = öntözni, l o c s o l n i szó ebben az értelem
ben szakkifejezésként s z e r e p e l , de ha a k e r t Öntözéséről van szó, ak
kor nem t e r m i n u s t e c h n i c u s . Ennek oka, hogy az utóbbi példa természe
t e s e n s o k k a l gyakrabban f o r d u l elő, így h a j l u n k a r r a , hogy ne vegyük észre a kérdéses szó szakjellegét, p e d i g mindenki t u d j a , hogy egyál
talán nem mindegy, mikor és hogyan öntöznek egy virágot. A n g o l r a f o r ditás esetén u j a b b nehézséget j e l e n t , hogy az a r r o s e r a t o water / v i z e z n i , vízzel l o c s o l n i / és a t o b a s t e /sütés közben zsírral" l o c s o l n i / s z a v a k k a l egyaránt kifejezhetők
Mindeddig a szakmai s z i n t alsó fokán járunk, a h o l i g e n Jó példá
kat találhatunk a különböző terminológiák bemutatására. Ezek a szak
kifejezések legyenek bár világosan érthetőek vagy r e j t e t t e k , b e l e i l leszkednek már i s m e r t l e x i k a i struktúránkba. A mindennapi n y e l v sza
v a i n a k helyébe lépve, nem bizonytalanitJák e l annak használatát, sőt pontosítják elképzeléseinket, és u j a b b h e l y e s értelmezések megtalálá
sát segítik elő.
Eddig csak az általunk mér i s m e r t d o l g o k r a a l k a l m a z t u k a h e l y e s kifejezéseket. A természetrajz nomenklatúrája kétségkívül már t e r m i nológia, éB így pontosan csak ennek alkalmazásával t u d j u k magunkat k i f e j e z n i . Soha ismerünk bizonyos állatokat és növényeket, a s z a k k i f e j e zéseket csak ugy t u d j u k megérteni, ha mélyebben próbálunk b e h a t o l n i ennek a területnek számunkra u j világába. És ez a szakfordítás e g y i k f o n t o s kritériuma, meg k e l l i s m e r k e d n i a z z a l a szakterülettel, mely a d o t t esetben t e l j e s e n távol áll mindennapi életünktől. A szakember saját szakterületén jól érzi magát és a jó forditónak többé-kevésbé e szakember bőrébe k e l l bújnia, és ez sok tanulást igényel. T e l j e s e n egyszerű példával élve, ha a kémia szakterületén fordítunk, akkor e- gószen pontosan tisztában k e l l lennünk a széndioxid é s szénmonoxid kö
zötti különbséggel, ismernünk k e l l a képleteket, és ezek idegen n y e l v i megfelelőjét h e l y e s e n k e l l t u d n i a l k a l m a z n i . így nemcsak fordító
nak, hanem egy k i c s i t vegyésznek i s k e l l l e n n i , mert ha szakterület
re k a l a n d o z i k a forditó, akkor ez felelősséggel jár. Hiszen e s e t l e g e s tévedései komoly következményeket vonhatnak maguk után. Az i r o d a l m i fordítót i l y e n veszély nem f e n y e g e t i . Abban az esetben, ha egy szak
kifejezés egy l e x i k a i struktúrához t a r t o z i k , akkor a fordítónak már s z a k i s m e r e t t e l i s k e l l r e n d e l k e z n i e , mert nem elég sző s z e r i n t l e f o r dítani a szöveget, annak lényegét k e l l t u d n i v i s s z a a d n i .
Az előzőek során megpróbáltuk b e m u t a t n i az i r o d a l m i , az általá
nos és a szakszövegeket, melyeket egymástól t e l j e s e n különhatárolni nem l e h e t és amelyekben közös:
1WE 22.évf. l.szám 1975.Január
a n y e l v anyag, m e l y e t a mondattan ás az általános szókincs kép
v i s e l ;
egy b i z o n y o s s z a k j e l l e g - ez az i r o d a l m i szövegben nem számotte
vő - amely azokat a szakszövegeket j e l l e m z i , amelyeket pontosan e t u lajdonságaik alapján nevezünk szakszövegeknek.
E d d i g megállapítottuk, hogy
a szakkifejezések előfordulhatnak egészen nyilvánvaló, könnyen felismerhető vagy l e p l e z e t t formában;
e körülmények kívánatossá t e s z i k , hogy a forditó megismerkedjék az a d o t t terminológiával;
a szakkifejezések előfordulása még nem t e s z i a szöveget szakszö
veggé.
A fordítók képzésében i g e n lényeges különbséget k e l l t e n n i a s z a k j e l l e g két s z i n t j e között. Az alsóbb s z i n t esetében a hallgatókat be k e l l v e z e t n i a g y a k r a n előforduló és könnyen megérthető terminoló
giákba, m e r t ezek a már i s m e r t és a l k a l m a z o t t lexikális értékeket hangsúlyozzák. A magasabb s z i n t esetében már az a nehézság adódik, hogy ismernünk k e l l a szavakat magukat és az a z o k k a l k i f e j e z e t t f o
galmakat i a . S két s z i n t között található talán az a határvonal,mely elválasztja egymástól a szakfordítást, az általános- és i r o d a l m i fordítást . A z altalános- és i r o d a i j a i forditást összetartozőnak t e k i n t hetjük abból a szempontból, amely elválasztja őket a szak- és tudomá
nyos fordítástól. De óvakodjunk mindezek ellenére az i r o d a l m i és ál
talános forditás összekeverésétől, mert az i r o d a l m i forditás stílus problémákat v e t f e l a forditónak, m i g az általános forditás nem.
Van a k i ugy vélekedik, hogy egyedül a hivatásos iró képes a r r a , hogy i r o d a l m i forditást végezzen. Ugyanakkor, amikor p l . forditót k e l l k e r e s n i egy j o g i szöveghez, felmerül a kérdés: k i t válasszunk, egy j o gászt-e, a k i tökéletesen i s m e r i mindkét n y s l v e t vagy egy forditót, a¬
k i n e k b i z o n y o s mélységig t e r j e d n e k csak j o g i i s m e r e t e i . A v i t a még n y i t o t t .
Az ENSZ az első megoldást k s d v e l i , mert az o t t k i a l a k u l t vélemé
nyek s z e r i n t könnyebb egy közgazdásznak egy második n y e l v e t m e g t a n u l n i a , m i n t egv forditónak a p o l i t i k a i gazdaságtant. Ez a l a t t érdeklő
déssel kisérhetünk f i g y e l e m m e l néhány most folyó kísérletet, amelyben a már diplomás f i a t a l o k a fordítandó szakterület anyagának intenzív n y e l v i oktatáséban vesznek részt. Karad az a megoldás i s , hogy szak
e m b e r r e l lektoráltássuk a lefordított szakszövegeket.
Hem szabad szem elől téveszteni, hogy bármilyen anyagot t a r t a l mazzon i s a forditás, az - ugy i s m i n t a n y e l v i j e l e k permutációja, - m i n d i g ugyanaz marad. A g y a k o r l o t t forditó s z e l l e m i munkája - megke
r e s n i a szó legmélyebb értelmét, hogy azután annak a másik n y e l v e n i s tökéletes megfelelőjét t u d j a a d n i - minden esetben ugyanaz. Ez az ál
landó f o l y a m a t a d j a a forditás egységét. A f e l a d a t o k különbözősége sem f e l e d t e t h e t i e l velünk e z t az alapvető azonosságot. így az i r o -
DABBÉIKÉT, J . : Forditások k a p c s o l a t a
d a l m i , az általános és a szafcforditá3 ugyanannak a törzsnek ágai és ugyanarról a gyökérről táplálkoznak, s a háromfajta fordításnak közös szabályai Tannak, legelsősorban a mondattan.
Az I r o d a l m i forditást talán annak enyhén elzártsága különbözteti meg a másik kettőtől. Hitkán van aktuális j e l l e g e , i g y kevésbé látvá
nyos. De külön említésre nem s z o r u l , hogy kulturális cserénkben m i l y e n nagy s z e r e p e t játszik és hogy mennyire j e l l e m z i k o r u n k a t .
Mindhárom féle forditás - noha ugyanazon az alapon i s áll - kü
lönböző igényeket elégít k i és egyformán f o n t o s a társadalom számára.
Fordította: Csengőd? Lészldné
DABBELHET, J . : Az i r o d a l m i , az általános és B tudományos forditás közötti" k a p c s o l a t
Az i r o d a l m i és a tudományos szövegek fordítása, v a l a m i n t e kettő közé sorolható általános szövegek fordításának nehézségei és ellenté
teikből adódő problémák jól i s m e r t e k . A fordítók számára az e r e d e t i ős a fordított szöveg között m i n d i g j e l e n t k e z i k egy sajátos különb
ség, mely a n y e l v e k s z e r k e z e t i ós szóhasználati, 1 1 1 . a t a r t a l m a k f o g a l m i különbségeiből adódik. A transzponálás t e c h n i k a i lehetőségei és mechanizmusa egy b i z o n y o s f o k o z a t i g különböző képzések keretében továbbadhatók, az e r e d e t i jelentés megváltozásának veszélye nélkül.
A t e r m i n u s t e c h n i c u s o k nagy segítséget nyújthatnak, de nagy felelős
séggel k s l l alkalmaznunk a forditás során. "A szakember a saját szak
területén jól érzi magát és a jó forditónak i s többé-kevésbé e szak
ember bőrébe k e l l bújnia, és ez sok tanulást igényel."
TMÍ 22.évi. l.szám 1975.január
DARBELNET, J.; Connectiona between l i t e r a r y . generál and a c i - e n t i f i c t r a n s l a t i o n a
D i f f i c u l t i e a c o n c e r n i n g t r a n a l a t i o n o f l i t e r a r y and s c i e n t i f i c t e x t a aa w e l l as t e x t a i n between t h e o t h e r two i . e . o f generál n a t u r e are w e l l known t o g e t h e r w l t h t h e problems r a l a e d by t t i e i r d i a c r e p a n - c i e s . I r a n s l a t o r a have alwaya t o f a c e a a p e c i f i c c o n t r a a t between t h e originál and t h e t r a n s l a t e d t e x t emerged from t h e d i f f e r e n c i e e o f language s t r u c t u r e a , t e r m i n o l o g y and c o n t e n t a .
T e c h u i c a l terma c o u l d g i v e a a i g n i f i c a n t h e l p b u t d u r i n g t r a n a - l a t i o n t h e y are t o be a p p l i e d wíth g r e a t r e a p o n a i b i l i t y . "Experts f e e l themaelvea q u i t e w e l l ín t h e i r own f i e l d a . A good t r a n s l a t o r more °r l e a a haa t o jump i n t h e e x p e r t ' a s k i n and t o t h i a much atudy i a needed."
JIAPSEJIH3, ffr. : C B g 3 a Meggy j i H T e p a T y p n n M , oCmro » nay^HHM n e p e -
BOjj SMH
TpyiHOOTff n e p e a o a a j r a T e p a T y p n u x B n a y i m i x T e K c r o a , ü a a e e T p y x - H O O T H nepeBOJta oOmnx T S K C T O B a , T a K x e npotfjieaH, BHTeKafDaiKe aa H P O T H - B O n o j r o s e s i i a• npoTHeopeiiHit i i e u y HWMT* xopomo K3BeoTHH. nepeBO.a>in-
K O B uexxy opnniH&»&HnM H nepeaejieiíHuu TeKcraua Boerxa nosiBxisoTog ooo- Öaa paamiiia, B U T e Karon a a H 3 paamtuH OTpyKTypH H vono^baoBátran C J T O B B x a y x flSHKax, a Taitxe na p a a H K i i a C M N O J I O B H X nonHTHfl x s y x 3 »H K O B. Cne-
r n a a i i n n e TepuHHs M o r y r o y n e c T B e n H O n o M o r a r b , HO irx nyxHO npHMerurrb c
So^iiEoS oTBeTOTB S H T Í OCTMO npK n e p e s o í e . " C n e H B s j i H o r xopomo l y e o r a y e r c e ö a a CBoeü oöjracTz 3 n a n K H a x o p o n H B nepeBOJtiHX flOJixen npHonoeafljTB- aaTicn K oneuHa/iHcry, zxn nero HeoCxoiKMO M H O T O y ^ n T t o K " .
D A R B E L H ET, J . : Fordítások kapcaoláta
DARBELHET, J . : D l e Zusammenhange zwischen d e r überaetzung l i t e - r a r i a c E e r , a l l g e m e i n e r und w i s a e n s c h a i t l i c h e r Texte
Die S c h w i e r i g k e i t e n der Überaetzung l i t e r a r i s c h e r und w i s s e n - a c h a f t l i c h e r T e i t e sowie d e r zwischen dieae e i n r e i h b a r e n a l l g e m e i n e n Texte und d i e aus derén V e r s c h i e d e n h e i t e n stammenden Probleme s i n d wohlbekannt. Für d i e U h e r a e t z e r bestében J e w e i l B U n t e r a c h i e d e i n S t r u k t u r und Wortgebrauch und i m B e g r i f f s i n h a l t zwiachen d e r Sprache des O r i g i n a l t e x t e s und d e r Übersetzungssprache, d i e überwunden wer- den müssen.
Die t e e h n i a c h e n Möglichkeiten und der Mecfaanismus d s r I r a n s p o n i e - rung - ohne d i e Gefahr, daas d i e ursprüngllche Bedeutung v e r a n d e r t w i r d - können zu einem gewiasen Grad i m Rahmen d e r u n t e r s c h i e d l i c h e n Ausbildungaformen g e l e h r t werden. Fachauadrücke können e i n e groase H i l f e bedeuten, aber a i e s i n d b e i dem Übersetzen m i t hohem Verantwor- t u n g e g e f u h l zu verwenden. "Der Fachmann fühlt s i c h a u f seinem Faehge- b i e t daheim. Der gute "Dbersetzer muss s i o h mehr oder weniger i n d i e Haut des Fachmannes v e r e e t z e n können und díes e r f o r d e r t v i e l Stúdium."
