Budapest városmorfológiai képe

(1)

4. szám

— 228 — 1943"

toltatása csak a közigazgatásnak sikerül- het. Ha a statisztikai adatgyüjtéseknél, amelyek a közigazgatás bekapcsolásával hajtatnak Végre, a helyi közigazgatási ha—

tóság minden alkalommal, amikor csak mód nyílik rá, az adlatszolgáltatásra köte—

lezett társadalom "megértésére, jóakara- tára, adatszolgáltatási készségére kellő la,-

pintattal hivatkozva, egyben segítökezet is nyujt az adatszolgáltatásra kötelezettel;—

nek, a kívánt adatok helyes és pontos összeállítására vonatkozólag, azt hiszem;

a statisztikai szolgálat megjavítására, meg—

könnyítésére rés megkedveltetxés—ére irányuló

törekvés rövidesen cél—t érhet.

Farkasfal'vy Sándor dr.

Budapest városmorfológiai képe.

Morphologie de la Ville de Budapest.

Résumé. Pour faire connaítre la morphologie de Budapest, nous allons indiguer ce ani caracte'ríse les contours, le plan el lleactension de cette ville, la Itauteur des maisons et la physionornie des

guartiers.

Jadis, Buda et Pest e'taíent entourés de mumil- les, lesguelles, ainsi aue les portes gui y étaient, furent démolies guand les deux villes, situées au moyen—áge tout prés du Danube, se mirent (?

s,étendre plus loin; et on suit aulelles s'unirent au siecle dernier.

Notre capitale a environ 1.700 rues ou routes, dont la longueur totale (1.100 km.) est égale á la distance gut est (en ligne directe) entre Prague et Bucarest. Budapest a 150 places, dlune superiicie totale, en nombre rond, de 1,200.000 métresg; mais, relativement, il est pauvre en parcs: ceux—ci, occu—

pant 4,200,000 mf', ne représentent guletwiron 2%

de la superficie totale de la ville.

Au point de vue économíaue, on y distingue guatre zones. La premiere est entre le Danube et le boulevard intérieur; la deuxiéme, entre le boulevard intérieur et le grand boulevard (Nagykörút).

Ces deux zones comprennent la plupart des guar—

tiers d'affaires. La troisiéme zone se trouve entre le grand boulevard et le boulevard exte'rieur; bien gue ayant guelgues parties ou Ilon lait surtout des affaires, elle est dlun caraetere manufacturier; il en est de méme de la guatriéme zone, gui est au dela du boulevard extérieur. Autrefois, les fabrigues ont été bdties sul-tout vers le Nord; ces derniers temps, on en a báli príncipalement vers le Sud, () cause des vents venant de la partie nord de la vílIe.

La rive de Buda est caractérisée par nombre de villas; dans guelgues parties de la ríve de Pest, il y a bien des maísons avec jardin. ——- La hauteur des bátiments indigue gue Budapest est jeune; plus de la moitié des maisons (56'2%) sont basses, sans étage. —-— Les maisons a un e'tage (16'6%) sont intéressantes au point de vue du développement de la ville: celles des [er et [10 arrondissements sont

suttout de vieilles maisvns bourgeoises; celles des Xle et XIIe arrondíssements sont principalemeuí a'es villas, báties ces derniers temps. —— La pro—

portion des maisons d 2 ou a 3 étages est considé—

rable (20%); celle des maisons a 6 étages ou plus, ítés faible.

La plupart des maisons (%%) sont de pierres, ou de brigues, ou de beton de fer. Les maisons couvertes dlardoises, ou de tuiles, ou de tőles oni presgue la méme proportíon (%%).

*

Budapest városmorfológiuai képe meg—

mutatkozik a város körrajzában, alap- rajzálban, függőleges tagozattságálban s az egyes városrészek fiziognómiájában. Ezek közül .a kérdések közül jelen alkalommal azonban csak az első hárommal foglal—

kozunk.

1. Budapest nyitott határa, terjeszke—

désben lévő, befejezetlen körvonalú város.

BUDAPEST setvhésánes realista

PROGRÉS DE LA BONSE'RUCHON A BUDAPEST

nna—1912

[__—j % % lllllllllllllll . _ nna—4309 won—nun Hmmm maz-4851 lBBT aaa lass—1912

M8! Én1917 iinso ? Vál?

(2)

4. szám

Azok a városmagkezdemények, amelyek—

ből fővárosunk kialakult, s az a rohamos fejlödés, amelyen a török hódoltság után, különösen a XIX. század közepe óta ke- resztülment, megmagyarázzák Budapest- nek a város körvonala lefutása szempont—

jából való fiatalos karakterét. (1. kép.) Természetesen itt nem a város közigazga- tásilag megvont zárt határáról van szó, tehát nem arról a 80 km lefutású vonal- ról (2. kép), amely azonban csak a pesti oldalon nyugodtabb lefutású, míg a budai oldalon a rögös hegységvilág nyugtalan- sága miatt kanyargós, hanem itt arról a beépített városterületről van szó, amely erősen felbomlik a város perifériáin. Amő—

baszerű nyt'ilvz'myaival igyekszik elérni a mesterségesen eléje szabott határvonalat, a város közigazgatási thiatárát, azonban még nem töltötte ki a rendelkezésére álló terü—

letet. Tehát még sok a beépítetlen terület, különösképpen sok pedig a budai hegy—

vidék—en, míg a pesti oldalon a Rákos- mező homokja sokkal nagyobb lehetősé—

geket nyujt.

Fővárosunk fejlődése folyamán volt zárt város is, hiszen ilyen volt a tatárjárás után városfallal körülvett Buda is, Pest is.

Ezek a városfalak és a rajtuk kivezető kapuk áldozatául estek a városfejlődésnek, s ma már csak a város alaprajza árulja el azt a középkori két városmagot a Duna két oldalán. Lőcse, a német Rothenburg ob der Tauber és a francia Carcassonrne megmerevedett középkori vvároske'pei alap—

ján, valamint Budánk és Pestiink régi Ie—

írásaiból és képeiből rekonstruálhatjuk azt az időt, amikor még esténként bezárták a városkapukat. Amint azonban a pesti város- magból kivezető utak mentén házsorok keletkeztek, majd az utak közti területek is beépültek, megszűnt városunk zárt jel—

lege.

Prinz térképén (1. kép) négy kristályo-

sodási magot látunk 1100—1300 között, mégpedig a budai oldalon hármat, a pesti oldalon pedig egyet. Ott látjuk északon az óbudai magot, délebbre pedig a régi, du—

nántúli pesti és a későbbi, várhegyi budai

magot, valamint szemben vele a dunán-

inneni pesti magot. 1300—4700 között kü—

lönösen a budai mag Duna felé eső részén indul meg a beépítés folyamata, fejlődik az óbudai mag is, s három oldalról burok Övezi a dunáninneni pesti magot. Legkeve- sebbet fejlődött ez alatt az idő alatt a

—- 229 —— 1942

a

BUDAPEST NAGYSÁGA

GRANDEUR DE BUDAPEST

ffi./"*; Pain-xx

;" *" ;.

VX'N.X

BUDAPESl tixcssm 'mi sem Atum soo KM—ESX

som mun ' -

S; on alignait les habrtanls 9 Budapest xts !mmera'nant

.inlang ne500 km.

KERÚLETE —— CtRCONFERENCE, 80 KM

mmm _ summer: 207 m1

! tl. HL 81, m?

RH,de St1942

azután a város beépítésének fejlődésében elérkezett már ahhoz, hogy a négy mag körül keletkezett Városrészek egymással összenőnek, tehát már egy városegység áll előttünk. 1832—1867 között tulajdonkép- pen csak Pesten van fejlődés, ekkor külö—

nösen a város északi részén építkeznek.

Pest mellett még alárendelten Óbudán, a vsárosm—ag dunai oldalán látunk niatgyobbo- dást. Egészen más a következő húsz esz—

tendő, az 1867—1885 közötti időszak Vá- rosfejlődtése. Ebben az időben kitöltődnek az előbbi fejlődési periódus hézagai, s meg—

indul keleten és délen egyes foltokban az építkezés, amely új városrészek azón- ban nem voltak közvetlen kapcsolatban Pest .belső részeivel. Pl. Kőbánya és Tiszt—

viselőitelep Pest józsefvárosi részével csak később kerül összeköttetésbe. Ez az időszak Budát és Óbudát is növeli újabb építkezé—

sekkel, s Pestihez hasonlóan itt is növek- szik a város a perifériákon egyes sziget—

szerű telepekkel. A városfejlődés következő időszaka körülbelül a világháborúig mu—

tatja be vrároske'pünk kialakulását. Ennek az 1885—1913 közötti időszaknak jellemző vonása a tömörítés, az előbbi idő-szakban keletkezett perifériális szigeteknek a Pesti és budai belső nagy tömegekhez való kap—

csolása. S így elérkezünk városunk fejlő- désének utolsó időszakához, amikor a világháború után különösen Buda déli és délnyugati részén indult meg erősebtb ütem,- ben a fejlődés. A fbudakeszi erdővel és a

(3)

számított 207 km2-nyi városterületün—k . _ ; azonban még nem épült be teljesen, a jövő BUDAPEST UTMLUZATA fela-data a még meglévő hézagok kitöltése RÉSEtURDUTtERDtBUDAPESl és a perifériákon a közigazgatási határig _ _a. *.

való terjeszkedés. S ezzel aztán a szomszé—

dos Városok és községek majd úgyszólván mind összeforradnak Budapesttel, s bizo—

nyára időszerűvé uálik fővárosunk határá- nak újabb megállapítása.

2. Budapest alaprajza elárulja viszon—

tagságos történelmi multját. !Alaprajzának összetett képe megmutatja. hOgy máskép- pen fejlődött iker-városunk pesti és budai oldala. A pesti oldalra jellemző sugáruta—

kat hiába keressük a budai oldalon, a hegységi felszínplasztika ilyen kifejlődést nem engedett meg. (3. kép.) A sugárutak az országutak hatását mutatják a telepü-

lésre, mert a Vácra, Kerepesre, Ullőre

vezető országutak mentén házak sorakoz—

tak egymás mellé, majd a sugárutak kö—

zötti üres területek is fokozatosan beépül—

tek, s így egész városrészek keletkeztek, amelyek a Belvárosból mint magból legye—

zőszerűen kisug-ároznak. A sugárutak kö—

zött kialakult utcahálózat képe kezdetben a domborzati es vízrajzi hatások alatt álló régi dűlőutak és birtokhatárok lefutását követik, ezért sokszor kúsza képet is mutatnak. Csak .az újabb fejlődés függetleníti magát tőlük, s ezért az újabb városrészek a : pesti oldalon megközelítőleg sakktábla—

szerű alaprajzot mutatnak. Pest alaprajzá—

nak jellemző vonásai még a körutak.

Ezek a belső körút, a Nagykörút és a külső körút. Mindhárom Pesten tulajdonképpen csak félkör lefultású, egyedül a Nagykörút- nak van budai folytatása, úgyhogy osak ez teljesen zárt körút. A belső körút az egy—

kori Pestet, a mai Belvárost bezáró város- falat kívülről kísérő országút maradványa.

Ennek a belső körútnak részei a Deák Ferenc—utca, Károly király-út, Múzeum—

körút és Vámház-körút. A Nagykörút a Dunának egykori fattyúága helyén keletkezett. Pestnek ez a régi városárka sokáig nem épült be, s ezért vonalvezetésében kö- vethette az egykori várrosárok útját. Ez a mai Nagykörutunk, amelynek részei a Szent István-körút (régi nevén Lipót—körút), Teréz—körút, Erzsébet-körút, József-körút és Ferenc-körút. amott északon a Margit- hídon átkel Budára, s itt vonalvezetés—ében már nem olyan szabályos, mert alkalmaz—

kodnia kellett a budai oldal terepviszo—

nywai'hoz, s csak a legújabb időben zárult be egészen, amióta a Horthy Miklós—hidon

BUDAPEST mmm mm

RWESRUXEKMMS DEMOAPEST ' e

KORM — BOULEVARDS ._.- SUGARm — AVENUES

m KORM/EK! m — Routes AUX mumus DE auwest

an out xm u sm om

át összeköttetésbe került a Ferenc—körúttal.

Ennek a budai egyetlen körutunknak részei a Margit-körút, a Krisztina—körút egy része, a Gömbös Gyula-út (előbbi nevén Alkotás—

utoa), Szent Imre herceg útja (előbbi nevén Villányi-út) és .a Verpeléti—vút. Pestnek har—

madik körútja az a legnagyobb ívű külső körutunk, amely az eddigi egységes Hun- gária-körút neve helyett ma Róbert Károly- körút, Hungária-körút és Könyves Kálmán- körút néven íveli át az északon ép—ülőfél—

ben lévő Árpádhíd és a déli ú. n. Össze—

kötő vasúti híd közötti nagy távolságot.

Sem ennek a külső körútnak, sem pedig a rövid l—efutású belső körútnak nincs budai folytatása. A három körút révén Pestet négy, Budát pedig három városövezetre bonthatjuk, amely övezeteknek sajátos ka-

raktere rögtön szembeötlő. (4. kép.) így a

pesti oldalon az első és második övezet az üzleti település övezete. Az üzleti település a harmadik övezetbe már csak nyúlványo—

kat bocsát, viszont a harmadik és negyedik övezet a gyari település övezete. A gyá—

raknak a város északi, illetőleg déli részén való tömörülése a történelmi fejlődés ered—

ménye. Régebben északon keletkeztek a gyárak, ma azonban az egészséges város—

fejlődés következményeképpen délen tele- pülnek, s ezáltal már is kevesebb füstöt.

gázt, kormot kényszerül nyelni a pesti emtber. További városmorfológiai érdekes- ségünk, hogy a budai oldal második és harmadik övezetének 'villateleptilési jellege helyett a pesti oldal negyedik övezetében kertlakásos települ-ést találunk. Ez az ellen—

(4)

4. szám

BUDAPEST GAZDASÁGI ÖVEZETEI zuuts Econamours az u VILLE DE BUDAPEST

lnnanlem'iles ülteti letepűlés ma. tiger §an telepules Villa-település Jardin: Bumm: de: nti-uns Foféts el bms Fanrmuas Villas

utanam R. u.n; St. 1941

tét a lakosság szociális képének vissza—tük—

rözése is, amennyiben amott a jobbmódúak kertekben szabadon álló villái épültek, emitt pedig kiskertes sorházakban lakik a város 'perifvériáira költözött, szerényebb családi házakban települt lakosság. Ter—

mészetesen alárendelten a budai oldal peri- fériaáin is vannak szerényebb kis kertlaká—

s'os házak, amint a pesti oldalon is van

*villartelepiül—és, pl. az Andrássy-út külső részén és annak szomszédságában. Pest alaprajzának teljesen mesterkélt vonása a modern utcaszabályoz—ás révén. a 70-es években épült, kb. 2% km hosszú And- rássy—út és a most kialakuló Madách Imre—

út. Az Andnássy—i'it palotaszerű bérházaiv'al s a Köröndön, a mai Hitler-téren túl épült villáival egészen új foltot és színt csalt bele az akkori Pest életébe, az új Madách Imre- út pedig Károly király—úti torkolatának már'rmegépült impozáns épületeivel sejteti fővárosunk egy újabb színfoltját.

Budapest utcahzálózatának szövevényes világában kb. 1700 utcán és úton bonyoló- dik le a forgalom. Ezek hossza 1100 km.

vagyis pl. Prága—Bukarest légvo'naltaávol—

ságának felel meg. (5. kép.) Az utcák, utak megoszlása terén nincs nagy eltérés az ikerváros két része között. mindkettőnek kb, 850 850 utcája. útja van. Legkevesebb utcát számlálhatunk természetesen a leg—

._231—

_ 1942

50, illetőleg 60 utca van. Érdekes ismét az

utcák hosszának vizsgálatánál a pesti oldal

fölénye a budai oldal fölött. És ez az el—

sőiblbség áll mind a belterületre, mind a külterületre. (Fővárosunk belterülete 3200, külterülete pedig 15.500 hektár. A Duna területe 760 hektár.) A pesti oldal leb- hosszabtb utcája :a 7'3 km hosszú Jászbe—

nényi-út a külterületen és az Aréna-út bel—

területi szakasza 3'2 km-rel a belterületen.

Ez utóbbi a külterületen még 1'3 kin-rel folytatódik. Budán :a Jánosshegyi-út 62 km- rel, illetőleg a Bécsi—út a Vörösvári-útig 2'85 km-rel a leghosszabbak. Egyeb igen hosszú utcáink a pestikülterületen a Kere—

pesi—út (66 km), a Rákoskeresztúri-út (68); a Hajt—sár-út (49), a Soroksári-út (4'8), a Váci—út kültelki része (415) és %!

Thököly-rút kültelki resze (4'1), a [belterü- leten pedig az Ullői-út az Orczy-útig (2'35), az Andrássy—út (23), a Baross-utca (1'9),—v a Mester-utca (19), a Podmaniczky-utca

(1'8), azután pl. még a Rákóczi-út (1'6);

a ;budai külterületen viszont a Budakeszi—út (6'1), Budaörsi—út (5'6), Bécsi—út a Vörös- vári—úttól (4'76), a Hidegkúti-út (40), a budai Abel-területen pedig a Szentendrei-út (2'2), Krisztina—körút (2'1), Lajos-utca (1'88), Szent Imre herceg útja (azelőtt Vil- lányi—út, 1'8), Győri—út (16) és a Fő-utca

(1'5). Budapestnek kb. 1700 utcája, útja

közül ma már kb. 470-et fásítottak, még- pedig kereken 125000 sor—fával.

Fővárosunk városk—épérev jellemző 'az utcák, utak burkolata is. Csak 1868-ban kezdik meg ;a járdákat az úttesttől elkülö—

níteni, s kezdetben a járdákat rendesen andezitből rakták ki, ma már csak mellék- utcákban, így pl. az Eszterházy-utcában járunk andezit járdán, különben ma már kiszorította az aszfalt az .andezitet. Ezt a vulkáni eredetű kőzetet, amely főleg a dunamenti visegrádi, szobi, dunabogdányi, dömörkapui bányákból került ki, vöröses, szürkésfehér vagy sötétszürke színéről is—

merhetjük fel. Az utcák, utak úttestének

építésénél (az alapozáshoz rákosi és pest—, szentlőrincvidéki kavicsot használnak és azt leginkább gránittal vagy bazalttal fedik. Nagyforgalmú úttestekenazonban a mau-thhiauseni gránit nem bizo-nyult elég jónak, mert a kockák gömbölydedre kop- tak. s ezáltal az úttest _egvenetlennxéiés rázóssá vált. Ezért ma már inkább nógrádi vagy 'balatonvidéki bazalttal dolgoznak.

Fővárosunk utcahálőzatának nyugvó-

(5)

4, szám

ezek közül kb. 100 Pesten van. Ezer négy- zetméternél nagyobtb terein'k összterülete kereken 1,200.000 1112. Legtöbb terünk (22) a XIV. kerületben van. Legnagyobb tereink a pesti oldalon a Tisza Kálmán—tér 8'4 hek—

tár, vagyis 84.000 .m2 területtel, továbbá a Kossuth Lajos—tér (előbbi nevén Ország—

ház—tér) 65.000, a budai oldalon pedig a Marczibányi-tér 38.700 és az Ybl Miklós—tér 25.000 m2-rel. Kib. 10.000 m2 nagyságú tereink a Dísz—tér, Batthyány-tér, Calvin—tér, Eskü—tér, Körönd, mai nevén Hitler—tér, Ferdinánd—tér, Mátyás—tér és a Horthy Miklós—körtér.

Fővárosnak parkokban aránylag sze- gény. A horvát Zágrábhoz, illetőleg az amerikai Washingtonhoz viszonyítva egye- nesen szegénynek is mondhatjuk, hiszen az egész, kereken 20.000 hektár, vagyis 200

km2 városteriiletünknek csak kb. 2%—a,

. tehát 420 hektár, vagyis 4,200.000 m2 park.

Ezek közül a parkok közül 290 hektár területű a főváros tulajdonában van, 130 hektár területű pedig magánosoké. Három legnagyobb parkunk a Népliget, Városliget és a Margitsziget. Kb. 100 hektár, vagyis

1,000.000 m2 nagyságú az első kettő, 5 kb.

feleakkora a Margitsziget. Pontosabban 1186, 973 és 621 hektár területet foglal- nak el ezek. 20 hektár nagyságú az Orczy—

kert (23'1), 10 hektár nagyságúak az Állat—

kert (14'1), a Városmajor (130), a Tabán (103) és a Füvészkert (1015). Egy hek—

tár, vagyis 10.000 m2 nagyságúak végül a

Palota—tér, Vérhalom—tér, Károlyi-kert, a Közvágóhíd előtti park és a Császárfürdő parkja. A Lukácsfürtdő parkja nagyobb, 136 hektár nagyságú. Fővárosunk budai hegyvid—ékének erdőségei azután némikép- pen feljavítják parkokban való szegénysé—

günket, mert a város területének 10%

erdeje jótékony hatással van Budapest éle—

tére. Ezért is tehát feltűnő az ellentét az ikerváros két oldala között, Pest kőrenge- tegeivel szembenáll a budai oldal erdőborí- totta hegységkoszorúja.

3. Budapest házainak még több mint a fele földszintes. (1935. évi adat.) (6. kép.) Fővárosunk városmorfológiai képének har—

madik alkotó eleme .a függőleges tagolt—

sága, vagyis a háztenger hullámainak a képe. Fővárosunk világvárosi rangja elle- nére is ebben a tekintetben még fiatal. Ez a fiatalos kép részben .az európai földrajzi helyzetének a folyománya, mert keletre messzire előretolt őrszeme vagyunk Nyu- gat- és Középeurópa kultúrájának, részben

_232_

1942, _

pedig annak a viszontagságos történelmi multunkna'k, amely nem engedtemeg, hogy zavartalanul fejlődjünk, holott ugyanekkor tőlünk nyugatra és Itáliában a városi élet a maga teljességében tbontzakozott ki. Mi, a Nyugat védelmezői, a törököket tartóztatta tuk fel, ugyanekkor pedig főráresunk kele;

ties külsőt öltött. Csak a reformkorszak idején, különösképpen pedig a kiegyezés után kezdünk lendületesetbtb fejlődésnek indulni. Az 1720—ban még csak 12.200 lar kozsú városunk 1830—ban már 1000002955, a, kiegyezés idejében pedig már 300000 lakost számlál. Mai 1,160.000 lakosa kereken 47.000 házban lakik, amely házak általá—

ban még alacsonyak, s a _házrengetegből csak a templomtornyok és egynéhány ma;

ga—sépíttmény emelkednek ki.

Épületek száma 1935—ben3)

Megnevezés Lakóház 3533; Összesen

I. kerület 693 78 771

II. ,, . . 2.230 126 2.356

Ill. ,, . . 3.754 259 4.018

XI. , 2.793 229 3.022

XII. ., 2.403 148 2.551

Jobbpart 11.873 840 12.713

IV. ,, . . 458 75 588

V. ,, . . 874 215 1.089

VI. ,, 1.841 201 1.542

VII. ,, 1.391 179 1.570

VIII. ,, 1.727 325 2.052 .

IX. ,, 1.085 308 1.398

X. ,, 1.972 402 2.374

XIII. ,, 1.482 413 1.895

XIV. ,, . . 4.785 371 5.156 ,

Balpart . . . . 15.115 2.489 17.604 Budapest . . .

26.988 3.329 30.317

1) Az 1941. évi statisztikai felvétel 46.845 épü- letet tüntet fel, de a területek szerint való részlete—

zése még hiányzik.

Az 1935. évi statisztikai felvétel szerint htáztaink 56'2%-a földszintes, 16'6%-a egy—

emeletes, 2095 két— és háromemeletes, míg négy- és ötemeletes csak 6'3%' s hat- és

többemeletes csupán 0770. Végül megjelö—

lés nélkül szerepel a statisztikában 0'2%.

Fiatalos a város—képünk azért is, mert még rendszertelen összevisszaságban tal—ál- juk a többemeletes bérkaszárnyákat az egészen szerény, kisvárosias földszintes házacskák mellett, s esztétikailag bántó az a sok csupasz tűzfal. amely ennek a fejlő—

désnek velejárója. A háztenger hullámai—n

(6)

4. szám -———- 233 — 1942

Épületek magasság szerint 1935-ben.

.. . 6 l - . ..

Megnevgzés Foktlsszm- 1 emeletes 2 emeletes 3 emeletes 4 emeletes 5 emeletes 6 emeletes m gíglríéai; b Mergglelígiés Összesen

]. kerület . 162 310 126 92 40 28 6 1 6 771

ll. ,, 1.024 745 247 184 74 56 20 2 4 2.356

111. ,, 3.387 405 103 85 18 4 3 —— 8 4.013

Xl. ,, 1.915 665 163 125 55 65 20 1 5 3.022

XII. ,, 1.471 702 143 134 50 35 7 2 7 2.551

Jobbpart 7.959 2.827 782 620 245 188 56 6 30 12.713

IV. kerület . 26 33 106 178 104 65 19 — 2 533

V. ,, . 148 66 88 256 265 202 54 9 1 1.089

VI. ,, 131 250 339 828 125 54 12 -—— 3 1.542

VII. ,, 107 259 362 596 162 65 16 1 2 1.570

VIII. ,, 590 313 361 547 151 68 17 4 1 2.052"

IX. ,, 575 219 199 251 75 51 15 3 5 1.393

X. ,, 1.920 271 84 55 26 3 —- — 15 2.374:

XIII. ,, 1.400 274 104 91 17 3 —— —— 6 1.895

XIV. ,, . 4.198 526 243 137 32 7 1 —— 12 5.156

%s,—atti ,. . __ 9.095 2.211 1.886 2.739 957 518 134 17 47 17604

Budapest 17.054 5.038 2.668

3.359 1.202 705 190 23 77 30.317

nak a képe tehát itt nagyon nyugtalan, s különösen nyugtalan, ahol .az újabb fejlő- dés a régebbi városrészeket érte. Főváro—

sunk alaprajzának összetett képe 5 város- részeinek történelmi kialakulása megma- gyarázza 'az egyes kerületeink építkezése közötti különbségeket is. így pl. megértjük mindjárt, .hogy miért van még ma is oly

rengeteg földszintes ház Óbudán és Újla—

kon (84495), nemkülönben a Rákosváros- han (81'4%) és Kőbányán (80'9%). Régi III.

kerületünk mindmáig még Hamupipőke—

álmát aludta, csak a most épülő Árpádhíd

fogja őt ebből felriasztani, a XIV. kerüle- tünk amott a város perifériáján, valamint a X. kerületünk pedig földszintes házaik túlnyomó többségében ezeknek a város—

részeknek szociális képét mutatja. Arány- lag nagyon sok még a Szent Imre-város,

vagyis a XI. kerület (63'4%), a Mátyás-

város, vagyis a XII. kerület (57'6%) és a Magdolna'város, vagyis a XIII. kerület (73'9%) földszintes házainak a száma, mert az első Buda déli részének perifériá—

ján épült külvárosias résszel is rendel—

kezik, :a második a Hegyvidék szerényebb telepeit is magában foglalja, a harmadik pedig kihangsúlyozottan szegény vidék.

Legkevesebb a földszintes ház természete- sen a Belvárosban, vagyis a IV. kerületben, ahol alig 570 (pontosan 4'8%) ezek szám- aránya. 10%-on alul marad még az Erzsé—

betváros, vagyis a VII. kerület (6'8%) és a Terézváros, vagyis a VI. kerület (8'5%) földszintes házainak száma. Várostörténeti

nak az elterjedése. Az ősi Vár a Krisztina—

várossal, vagyis az I. kerület (rio-270), valamint a Víziváros az Országúttal, vagyis

a II. kerület (31'6%) és még a XII. és XI.

kerület (27'5, illetőleg 22'O%) azt a törté—

nelmi multat idézik, amikor .a polgári elem kellőképpen kihasználta a rendelkezésére- áll—ó szűk házhelyet, s két szintben építke- zett, illetőleg bemutatja nekünk azt a mai villatelepüléses időt, amelynek a bélyegét a XI. és XII. kerület viseli magán. Budá- val ellentétben a pesti oldalon az egyeme—

letes aházak száma mindjobban megfo—gyat- kozik, legtöbb még a Teréz—, Erzsébet—, József— és Ferencvárosban, vagyis a VI., VII., VIII. és IX. kerületben, ahol kb.

15%—0t mutat, viszont az ősi pesti város—

magban, a IV. kerületben és a nagykeres- kedelem központjában, a Szent István—

városban, vagyis az V. kerületben a város—

fejlődés mindjobban megnövelte a háztel—

kek árát, s ezért csak 6'2, illetőleg 6070 az

egyemeletes házak száma, Viszont itt van egész Budapesten a legtöbb négy—, öt- és hatemeletes ház. A két— és háromemeletes házak Pest VI. és VII. kerületére szorít—

koznlak különösen (22'0, illetőleg 23170 kétemeletes és 407, illetőleg 38'0% három- emeletes), viszont csak 2—3% van Budán a III. kerületben (2'6 és 2'1%) és Pesten a X. kerületben (B'?) és 2'3%), továbbá a XIV. kerületben (47 és 2'7%). Ez utóbbi kerületben a kétemeletes házak számaránya azonban az 5% felé közeledik. A négy-, öt- és hatemeletes házak a belvárosi és szent—

(7)

4. szám

zető szerepét már előbb is idéztük, itt már csak a számszerű adatok rögzítésére szorít-

kozunk. A Belváros házainak 19'5%-a

négyemeletes, 12'2%—a ötemeletes és 3'6%—a hatemeletes, a Szent István- városban ezek az értékek valamivel még nagyobbak, még—

pedig 24',3 186 és 5070. Igen kevés ezek—

nek a magas házaknak a városkép össze- tételében való részvétele Buda és Pest peri—

fériáin, így a III., XI. és XII. kerületben, valamint a X., XIII. és XIV. kerületben.

A négyemeletes házak számaránya 0'5, 2'1, 2'0, 1'1, 09 és 0'6%, az ötemeleteseké 0'1, 2'2, 14, 01, 01 és 0'1%, a hatemeletes-ekié pedig 01, (H és 0'3% a budai oldalon, míg a pesti oldalon csak egy hatemeletes ház van, mégpedig a XIV. kerületben.

Végül hatemeletesnél magasabb ház mind- össze csak 23 van az 1935. évi statisztika szerint, ennek majdnem a felét, kilencet az V. kerületiben találjuk. Egész fővárosunk legmagasabb épülete az Országos Társada—

lombiztosító Intézet palotája, amely tizen- hatemeletes tornyával magasan kiemelke- dik Budapest háztengeréből. Városképünk- nek ezt az új színfoltját talán a párizsi Eiffel-toronyhoz hasonlíthatnók, felhőkar—

colónak azonban csak jóakaratú túlzással mondhatjuk, mert ez az igen szerény loronyházunk messze mögötte marad New York százemeletesnél is magasabb épület—

óriásainak. Fővárosunk városmorfológiai képének külön jellegzetessége még az a 77 templom és középület, amelyet a statisztika

,,megjelölés nélkül" névvel illet.

Városképünk esztétikai hatását fokozza az a kb. 200 szabtunk, emlékművünk és díszkutunk, amelyek közül különösen ki- emelkedik az ezredéves emlékművünk az Andnássy—a'it végén. Előtte állította fel a hazafias kegyelet a Hősök emlékköv'at.

Történelmi, irodalmi és művészeti életünk

nagyjainak emlékét idézi a kb. 150 emlék- tábla is, (amelyek több köz— és m—agánépü- letiink falán láthatók. Ezeknek a kőből és ércből készült emlékeknek kőzetanyaga is említést érdemel, s láthatjuk, hogy az utó- kor kegyelete súlyosabb anyagi áldozatok—

tól sem riadt vissza, mert még külföldi nemesebb kőzetet is felhasznált, igy pl. a Széchenyi-szobor talapzatát a bajorországi

Fiohtel—thegységből származó vörhenyes színű gránitból. a Deák—szobor talapzatát, az oszlopok nélkül, szászországi gránitból, a Vörösmarty- és a Semmelweis—szobrot pedig teljes egészükben carrarai márvány- ból készítették. A Hősök emlékkövének és

———234—— 1942

a Calvin-téri Danubius—kútnál; különös ér—

dekessége, hogy ezek a budakalászi traver—

tinóból, vagyis édesvízi mészkőből készült emlékműveink ef!U'y—egy hatalmas kőtömb—

ből állanak. A Hősök emlékkövének naaDy—

ságát az alabbi adatok érzékeltetik, ez 6'5 m hosszú, 3 m széles és 13 m magas, súlya pedig 500 métermázsa.

A városmorfológiuai képben azonban nemcsak a házak magassága sajátságos geográfiai vonás, hanem a házak építő—

anyaga és a tetőfedésra használt anyag is.

Építőanyagnak ma már Budapesten úgy—

szólván csak követ, téglát és vasbetont

használunk. A főváros házainak 95%—a

ebből épült. A kerületek százalékos aránya mindenütt az említett átlag fölé emelkedik.

csak a II., III. és XII. kerületben, tehát csak a budai oldalon vannak még olyan házak, amelyek más anyagból épültek.

92'1, 84'1 és 91'5% a három kerületben (a kőből, téglából vagy vasbetonból épült há—

zak arányszáma, viszont itt a kő— vagy

téglaalapú vályog- vagy sárh'ázak még 6'6, 12'0 és 2'5%—kal szerepelnek. Kizárólag vályogból vagy sárból már csak a III. ke—

rületben találunk még vagy kb. 100 házat, vagyis 2'6%—ot. Fából vagy téglával vegyes más anyagból is vannak házak fővárosunk- ban, .mégpedig kb. 200 ilyen házat említ a XII. és XIII. kerületből (4'8, 4'0%) a sta-

Épiiletek falazat szerint 1935-ben.

Kő, tégla v. vasbeton . . 28.797

Kő, v. téglaalappal vályog v. sár 753 Kizárólag vályog v sár ... 214 Fa- vagy favázas épület . , . i," . . 553 Összesen: . . . 30.317

tisztikai összeírás. A házak építésénél első—

sorban Budapest földjének kőzeteit hasz—

náltuk fel, méffpedig kiscelli és pannoniai agyagból égetett téglát, nagyszerűen farag- hat—ó szarmatamészkövet, dac'hsteini mész- kőből égetett meszet, budai márgából ké—

szített cementet és azt a rozsdabarnás vagy sárgá—sszínű kovasavval cementált hárshegyi homokkö'vet, amely utóbbi a budai villák látbazatának és kerülésének keresett építő- ,köve. Az építkezésekhez szükséges homokot végül számtalan homokbányánk és a Duna kotort homokja szolgáltatja. Szerepelnek azután építőanyagként .a főváros területén kivülről, sőt külföldről származó építő—.

illetőleg díszítőkövek is. így felhasználtunk

sóskúti mészkövet. budakalászi travertinót, piszkei vörös mészkövet, ü, n. vörösmár—

vényt, valamint ruszkitcai Fehér. halvány

(8)

4. szám

kékesfekete eres márványt és vaskóhi már- ványt a magyar kőzetek közül, és dunamenti mauthhauseni, bajorországi fichtel- hegy—ségi, szászországi meisseni és cseh—

országi konopisehti gránitot a külföldi kőzetek közül. Sóskúti mészkőből, vagyis a fővárosunk területén is előforduló szarmata- mészkőből épült a gellérthegyi citadella, a Műegyetem szoboralakjai, a Királyi Vár, a Mátyás-templom az újabb restaurálása alatt, a budai alagút, a Lánchíd pilléreinek kapui

és oroszlánjai, a Margithíd, az Összekötő

vasúti híd, a Bazilika, az Opera, a Vigadó, a Vámpalota, a Népszínház, a mai Nemzeti Színház épülete s a többek között még a pesti rakpart is IV; km hosszúságban.

Travertinóból épült a Halászbástya, a Par- lament, az ezred—éves emlékmű, a városligeti híd, az elevátor, valamint részben még a Királyi Vár és a Duna rakpartja. Eszter—

gommegyei pis—zkei vörös mészkőből készült a Nemzeti Múzeum kerítése, valamint a mögötte található olasz követség lépcsőfel—

járata, ruszkicai márványlból pl. a Műegye- tem főlépcsője és .biharmegyei vaskóhi már—

ványból pl. a Gellért—szálló halljából felve—V zető lépcső borítása. A gránitok sorából

mautnlrhauseni gránitból állanak pl. a Lánc-

"hídnak pillérei és az oroszlánok talapzata, fidhtelhegységi gránitból pl. a Magyar Ke—

——235—- 1942

reskedelmi Bank központi épületének fal—

boritása, meisseni'ből pl. a New York-palota

alja és konopischti gránitból pl. a Műegye—

tem oszlopai s az Erzsébethi-d pillérei.

Tetőfedésre rna Budapesten jobbára csak palát, cserepet vagy bádogot használ- nak. A házaknak közel 94%—.át (pontosabban 93'8%-át) ezekkel fedték. A XIII. és az V. kerületben azonban a 870, illetőleg 88'8% pala-, eserép— és lbádogtető mellett még 11'0, illetőleg 5'8% kátránypapírral vagy bőrlemezzel fedett tetőt találunk. Vas—

beton—, fer-, cementtető is szerepel az V. ke-

rületben 4'9% -kal, valamint még a II. kerü-

Épületek tetőzet szerint 1935-ben.

Falu-, eserép— v. bádogtetö 28.420 Zsindely— v. deszkatető . . . . . . . 245 Nád- v. zsuptető . . . . . . . 8 Kátránypapir— v. bőrlemeztető . . . . 1.009

Vasbeton, faeementtetö 635

Összesen:. . 30.317

letben 4'2%—ka1. Zsindely— vagy deszkatetőt már csak inkább Budán találunk, de itt is csak keveset, kb. 170 házon. Legtöbb van a hegyvidéki XII. kerületben (2'7%) és a III. kerületben (1'4%). Nád— vagy zsuptetős

házat 1935-ben tizet írt össze a statisztika, ennek felét a IX. kerület dunamenti sze- gény viskói sorálban.

Haltenberger Mihály dr.

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. —-— Chronigue de livres.

( C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue ami rend compte en francaz's, dans sa ,,revue de publications hongroises", des owvrages statistigues publiés en Hongrie.) *

Magyarország vasutainak állapota az 1939.

évben.

L'élal des Chemin-s de fer de Hongrie en 1939.

Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 113. kötet.

Publications Slatislígues Hongroises, rédigées lel_ pu—

blie'es par Pojiee central royalhongroisde statzsltgue.

Nouvelle séríe, 113e volume.

Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. 134 l. —— pages.

A M. kir. Kereskedelem- és Közlekedésiigyi Miniszter Úr megbízásából jelentette meg a Köz- ponti Statisztikai Hivatal ezt a közlekedésstatisz- tikai munkát, amely már a Kárpátaljával meg- nagyobbodott Magyarország vasútairól ad részletes tájékoztatást s amelynek bevezető szövegét Pet- Miklós báró dr, irta, aki az adat-

totta. A magyar- és németnyelvű általános jelentés és a főbb adatok közlése után az egyes vasútválla—

latok 1939. évi állapotát és üzemét tárgyalja beha—

tóan a kötet. A munka nagyobbik felét azok a részletes kimutatások alkotják, amelyek a vasutak pályahosszáról, műtárgyairól, mozdony- és kocsi- állományáról, személy—, poggyász— és teherforgal- máról, pénzügyi eredményeiről, személyzete'ről, a balesetekről és a szállított árukról tájékoztatnak.

Magyarországnak 1939. év végén három fő- vasvútja (M. kir. Államvasutak, Győr—Sopron—

Ebenfurti Vasút, Mohács—Pécsi Vasút), nyolc helyi—

érdekű vasútja, h-ét korlátolt közforgalomra beren- dezett és nyolc közúti vasútja volt. Összes vasútaink építési hossza 1939-ben 10.641'510 km-re emelke—