A telepítés

10. szám.

az 1934. év közepén könyvészeti rovatát beszüntette s így a jövőben az eddigi statisztikai feldolgozások forrásául szolgáló bibliográfia már nem áll rendel- kezésre. A könyvkereskedők és könyvkiadók egye—

sülete ugyan a könyvészeti adatokat ,,Magyar köny- vészet" címen negyedévenkint (esetleg fé'lévenkint, évenkint) is kiadja, e bibliograüát azonban, bár a Corvinánál nagyobb tökéletességre törekszik, rend—

szertelen megjelenése miatt a magyar könyvterme—

lés l878—ig visszamenő feldolgozásánál nem vehet-

——889—— 1934

tük figyelembe s a folyamatosság kedvéért az újabb évek statisztikai feldolgozásánál sem használtuk!) Ami magukat az 1933. évi eredményeket illeti, a táblázatból kitetsző tanulságokhoz nem sok hozzá- tenni való van. A Corvina 1933. évi évfolyama 2.563 új könyvet regisztrál, szemben az 1932. évi 2.842 darabbal. Az évek óa tartó csökkenés természete- sen kiterjed az oldalszámra is, amely 1933-ban 333 ezer volt az előző évi 392 ezeres oldalterjedelemhez

képest. E. 1). dr.

§ IRODALMISZEMLE e §

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

A telepítés.

La colonisation intérieure.

A Magyar Gazdaszövetség szakértekezlete, Kiadja a Ma—

gyar Gazdaszövetség.

Compte rendu d'zme conférmcc tenue [4 es Stijl! par la Lonfedemtíon des Agricuttem's Hongrois, Publié par la Confederation des Agriculieurs Hangmis.

Budapest. 854 l. — p.

A könyv a Magyar Gazdaszóvelség rendezésé- ben tartott nagyszabású ankét előadásait és hozzá—

szólásait teszi közkinccsé.

A Gazdaszövetség akciójának sikerét nagy mér- tékben mozdította elő az értekezlet díszelnökének.

Albrecht királyi hercegnek irányító bekapcsolódása.

A királyi herceg, akinek a Magyar Tudományos Akadémián tart—ott szakszerű előadása szolgált az ankét alapjául], személyesen vezette az ankét teljes üléseit, sőt tevékenyen résztvett az albizottságok munkájában is.

Az ankét feleletet keresett arra a kérdésre, hogy időszerű-e a telepítés s mily keretek közt, hogy

a telepítés állami legyen-e.

(mint történjék a földterület megszerzése, tulajdoni vagy bénleti alapon, új községek alapításával vagy meglevők erősítésével, kisbirtokos vagy munkás—

tel-epek létesítésével, állami, vagy társadalmi szer- vek útján telepítsünk—e, kiterjeszkedett a pénzügyi.

egészségi szempontokra s foglalkozott a telepítés gazdasági és társadalmi feltételeivel.

vagy magántelepítés

Önálló előadásokban szólaltak fel Czettler Jenő, Kaán Károly, Koós Zoltán, Aczél József, Kotsís Endre, Mattyasovszkg, Miklós, Ptack László, Steuer György, Dorner Gyula, Kerék Mihály, Tóth B. László, Bende István, Beke László, Juhász-Kál—

mán, IIu-ig Károly, Reichenbach Béla,.vzitéz Bittera Miklós, Kesztyűs Lajos, Szabó Lajos, Kelemen

Ferenc, László József, G—roffíts Gábor, Toronyi-Fell-

ner Sándor, Karkovány Ákos, Sass Gábor és Czen- ner István. A kitűnő szakemberek e névsora már

magában is garantálja, hogy az ankét ért-ékes anya—

got produkált s a gyakorlati szempontok és nészlet-

kérdések telepítés

problémáját,

így, leszögezve a kérdés időszerűségét s poli-

tikamentes kezelésének szükségét, rámutattak egy

tisztázásával igen előrevite a

telepítési kerettörvény hozatalának fontosságára. A lebonyolítás állami feladat s a finanszírozás is ál- lami ellenörzés alá helyezendő. A telepítést nem egyszeri műveletnek, hanem folytatólagos műkö- désnek képzelik. Telepítésre használandók az adó—

hátralékos földek, a likvidáilandó gazdaságok és a közületi birtokok. A telepesnek csak jó minőségű földet lehet adni, a telepes által végzendő meliorá—

ciókról eleinte kevésbbé lehet szó. A telepítés mind- két vátfla'ját, a parasztgazdaságok szaporítását s a munkásteclepek létesítését egyformán fontosnak minősítették. A tulajdonbaadás tekintetében nem alakult ki egységes vélemény, örökbér, haszonbér- let, jára—dékbirtok, nészesbérlet egyaránt szerepel 51 javaslatokban. Abban azonban megegyeztek a fel- szólalók, lhogy a pénzszolgáltatás az egy métermázsa búza értékét nem haladhatja meg. A kisgazdatelep nagyságát a Dunántúlon .13*15, a Tiszántúlon 20—25 kat. holdban, a hegyvidéken a kettő közti nagyságban vélték megállapítani, a munkástelepét természetesen ennél kisebb méretben. A telepes köz- ségek létesítwése .a mai pénzügyi helyzetben kevésbbé aktuális. Az emberanyag szelektálásánál egyrészt az egyéni tulajdonságokat, a rátermetts-éget, másrészt azt kell figyelembe venni, hogy a telepes mivel tud a sajátjából a felszereléshez hozzájárulni. A tőke-

1) A Corvina újonnan megjelent könyvek című rovatában 1933—ban feltüntetett 2.563 könyvcímmel szemben (23 folyóiratcím levonásba helyeztetettl

a Magyar Könyvészet 1933. évfolyama 2.593 könyv—

címet tüntet fel (a kétszer szereplő sorozatdarabok leszámításával) .

63*

10. szam.

-——890 —— 1934

kérdésben a magánvállalkozás szerepe az állami hozzájárulással szembenbelenyésző, stb. Sokoldalú megvilágítást nyert termeszetesen a telepítés kér- dése st-atiszt'ikai szempontból is. E. 1). dr.

Kerék Mihály: Földbirtokpolítika.

Michel Kerék: La politigue de proprie'te ruralc.

Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kis könyv- tára. 64. sz.

Petite biblíothégue de la Sot—féle pour la Revue Hon—

groise. NO 64.

Budapest. 1934. Magyar Szemle Társaság. 80 1. —— p.

A földbirtokpolitikának, különösen Magyar- országon, még sok fontos feladatot kell megol—da—

nia. Problémái, mint a földreform, telepítés, hit—

bizomány példái mutatják, időszerűségüket nem vesztik el s több—kevesebb súllyal vetődnek újból és újból felszínre, Ezert hasznos munkát végzett a szerző, aki a földbirtokpolitika alapismereteit, tőleg ;a nagyközönség számára, e könyvecskében rendszerbe foglalta. A "tanulmány, aránylag rövid terjedelme mellett is a földbirtokpol'itika minden részébe bevil'ágít. Tömör összefogás, egyszerű, tudá—

kosságtól ment nyelvezet, elfogulatlan kritikai érzék e munka erényei. Szerző a szakember biztonságával tartja a kezében a széleskörű anyagot. Megfesti a

nemzetközi magyar

földbirtokpolibika kérdéseit tárgyalja, minden feje- zetben lerakva az elméleti, valamint a statisztikai alapokat is. Rámutat bírtokmego'szlásunk

ségtelen voltára, a törpegazdastágok aránytalanul nagy számára és csekély kiterjedésére .a többi kate—

góriákhoz képest. A kisbirtok, bár jelentékeny kis-

birtokos területben és

számban szintén messze mögötte marad a kívánal- maknak. Viszon—t' túlteng a nagybirtok, aminek sok vonatkozásban káros következményeit éppoly vilá- gos okfejtéssel tárja fel a szerző, mint az orvoslás nehézségeit. A magyar földbirtokpolitika legfonto—

sabb feladatának az önálló családi parasztgazdasá—

gok szaporítását s a törpebirtokok kiegészítését tartja. Hangsuúlyozza, hogy minden áldozat kevés azokhoz a nagy és a magyarság egesz jövőjére kiható népesedési, társadalmi és közgazdasági érdekekhez képest, amelyek kielégítése egy helyesen és cél—

szerűen felépített birtokpolitikára vár.

hátteret is, de elsősorban a

egész—

osztállyal rendelkezünk,

E. D. (Ir.

V Krausz István dr: Vámteher és árúforgalom.

DT Etienne Krausz : Lrs charges douaniéres et les échunges.

A Magyar Társadalomgazdasáeí Társaság kiadása.

Publié par la Société Hongroise d'Economie Sociale.

Budapest, 1984. 63 l. — 17.

Az utolsó évek folyamán a külkereskedelem és a vele járó gazdasági tények olyan forradalmi vál—

tozásokon estek át, amelyek még a laikus közönség érdeklőudése'ben is teret nyertek. Krausz István dr.

könyve ezeknek a kérdéseknek adja új, friss, nem egy helyen értékes vizsgálatát. Munkája elején a

vámpolitika hatásának vizsgálatával foglalkozik külön választva a vámpolitikát a külkereskedelmi politikától. A váinve'delem elméletének taglalásánál többféle vámhatási fokot különböztet meg aszerint, hogy egy—egy alkalmazása miként befolyásolja a termelést, a szociális életet, jövedelemeloszlást stb.-t. Könyvének legjelentősebb részében 14 euró—

pai ország adatai alapján vizsgálja a vám közvet—

len hatását a bevitel alakulására, Végül tárgyalja a legérdekesebb, egyúttal azonban a legnehezebben megfogható problémát, a fogyasztó által viselt teher kérdését,

A mindvégig komoly, de amellett könnyen ért—

hető, világos és szabatos stílusban megírt könyvet számos tábla tarkítja.

Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. X. Jahr-—

gang: 1934. -

Kiadja: Gralz Gusztav dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr.

Editem': Dr Guslave G ra f:. Direct—mr: Dr Gustave B o ls () 7,

Budapest, 1934. 423 1, — p.

Ezúttal is november legelején látott napvilágot ez a tartalmas, hasznos és elterjedt kiadvány. Az

új kötet Ungariselies

W'ii'LSClizil'ts—Jahrbucli—nak, Úgy érezzük, e csendes jubileum alkalmából különös elismeréssel üdvözöl- hetjük az Egyreszt általános szem—

pontokból (')rveudeles, hogy a válsúgi'dök sem aka—

immár X. évfolyama az

új folyamot.

dályozták meg a kiadványsorozat újabb és újabb köteteinek sajtó alá rendezését; az Unganiseliets W'irtscliat'ts—Jahrbuch ugyanis teljességre, rendsze—

ressógre, objektivitásra nagy anya- i'őleg a német nyelvterületen,

törelwésóvel s gz't'val külföldön ——

de ezenkívül újabban pl. Olaszországban is — va—

lúban nagyrabeesülendő szolgálatokat tesz a szak—

körök tájékoztatása, Magyarország szonyainak, küzdelmeinek

pontjából. Vagyis szép eredménnyel tölti be leg- fontosabb hivatását: a hazánk helyzetének,

gazdasági vi—

megismertetése szem—

elet—

kérdéseinek megítélésénél még mindig sajnálato- san gyakran itlptlSZiüiilíllÓ homály eloszlatását.

Másrészt a mű közgazdasági célkitűzései mellett mint statisztikai forrásmunlca is fontos szerepet visz. Bár az új folyamban sem nyilt m —— saj nos ——— az ("isszewloglallt'i statisztikai adatközlések régi terjedelemben való felújítz'isára, az egyes feje—

zetek tetszetős, kisebb táblázataiban fellelltető szárn—

anyag így is meglehetősen hiánytalan kepet nyujt Magyarország közgazdasági állapotairól es fejlő—

déséről.

A mű X. évfolyamából hiányzik a mult évi kötetet bevezető általános fhelyzetrajz. E helyett a mű előszavdutal arra a kétségtelen, bár csupán enyhe mértékü s lassú javulásra, mely az 1933/34.

gazdasági évben megfigyelhető. Ezenkívül a részlet- fejezetek után sorakozó 29. szakasz befejező: fejte- getések formájában foglalja össze az elmult idő—