Magyarország szőlőkivitele

(1)

12, szám. _ 1013 ——

dezhetnénk, de ha aratás előtt, vagy a cs—ép—

lési munkálatok befejezése után nézzük en—

nek a vármegyének termékeny, áldott föld- jét, mint egy, az embertömegektől elkerült, rezervációs terület tűnik föl nekünk...

Négyszögkilom—éterenke'nt ötvenhat ember rendkívül kis lélekszám.

És ezzel a területtel szemben figyelmün—

ket Heves és Borsod vármegye egymással Összefüggő területe köti le, ahol a mező—

gazdasági terül-et egy négyszögkilometerére nyolcvanöt és hetvennégy lelek esik...

Zala vármegyében ugyan kilencvenkettő a népsűrűségi lélekszám, de ez valahogyan nem annyira kirívó, mint Heves és Borsod vármegye helyzete, miután Zalában a ,,ninestelezF—nek nevez-ett teljes—en vagyontalan réteg csak harminc százalék. De He-

1936 vesben és Borsodban nagyon közel jár az ötven százalékhoz! Ebben a sűrűn lakott két vármegyében a mezőgazdasági népes-ség fele vagyontalan és földtelen kisegziszten- cia, akiknek megélhetése teljesen bizony—

talan.

Mindenki nagyon jól tudja, hogy ezt a réteget minőt—holnapra földhöz juttatni nem lehet, de nem is volna helyes. Ezek ré- szére a telepítési törvény rendelkezései sze—

rint földbérlö szövetkezeteket lehetne léte—

síteni mégpedig, a lehetőség szerint, a nep- sűrűségi helyzet figyelembevétel—ével, tehát

;IZ orszag ritkábban lakott vidékein.

Bizton thisszük és reméljük, hogy a nem—

rég kihirdetett telepítési törvény ezeknek a viszonyoknak az orvoslását is szolgálni

fogja. Némethy Béla dr,

Magyarország szőlőkivitele.

Les exportations de misins de Hongrie.

Re'sumé. Ayant parle, dans les nume'ros (Poe—

Iol)re et de nouemllre 1936, des ehifí'res

récemmeut par l'O/fiee (. r. hongrois de statistiaae recueillís

sur les exportations de produits saisonniel's diétéf) cili/[res depouille's en partie hors tour, indiauant pour la premiere fois les gares ez'péditrices, et conp parés avec ceux des dernieres

maintenant

mine'e, elle Illieure

laguelle les de'taillées

des produits saisonniers d'éte',

articles plus

production et [exportation de Revue avail traitú () plusieurs publications périodigues dudit régulierement des données.

années, nous trai—

terons l'exportation de raisins, ler-

aussi, a actuelle. el pour

données, comme eeiles

íeront

D'ailleurs, sur la suite aux

mentionnés haut.

raisius, (Iue cette i'eprisesf) les Office. fournissent

Pendant [es 10 derniéres années, les exportations de raisins contribuaient notablemeni (; ame—

Iiorer la balance eommereiale de la Hongrie: en 1936, elles ont dépasse 142 mille (], représentant 3-3 millions de pengős (tableau 1). La plupart (90 a 97%) des raisins exportés l'ont été en Allemagne eten Autriche. En dehors de ces deux pays, la Suisse, la Pologne, la Tchéco-Slouaauie, Ia Grande—Bretagne ont acheté des (Juantite's eonsidérables de raisins hongrois (tableau 2). Pour l'expédition, les gates de Gyöngyös, d,]:fsák et de Kecskemét ont été les plus importantes (tableau 3): plusieurs autres en- d'roits vilicoles, produisant diereellents raisins, ont également envoye' de leurs produits (i Pétranyer.———

Le tableau 4 indigue les régions vitieoles prefer-évs- par les pays étranyers, parmi les-(Juels, comme nous

occupé, pour ljexportation, la premiere place. Les raisins hongrois exportés, beaux, de bon goút el se eonservant bien, sont répandus dans presaue toutes les parties des pays importateurs indiaués plus Izaut.

*

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági nyári iwdténycikkek kivite—

lére (külön a gyümölcs- és külön a főzelék-

t'élékre) vonatkozó legújabb és részben so- ronkívül feldolgozott adatokat a Magyar- Statisztikai Szemle októberi és novemberi számában hozta nyilvánosságra.? Ezúttal a már szintén befejezettnek tekinthető szőlő- kivitel részletes adatait közöljük az emlí-

tett közleményekkel azonos alakban, s azok—

nak mintegy kiegészítése, illetőleg folyta- tásaképen.

Szőlőtermelésíinkre vonatkozóan a Ma—

gyar Statisztikai Évkönyv közöl évenkint kimerítő adatokat (különösen a szőlők terü—

letére, a telepítés módjára, külön a gyü—

mölcs gyanánt értékesített szőlőre stb.) s a Szemle is több ízben kimerítően foglalko—

zott a szőlőgazdálkodás helyzetével.?) Utób- biakkal kapcsolatban a Szemle mult évi de-

1) L.: szerzőtől: ,,Magyarország mezőgazdasági nyári idénycikk—kitvitele" a Szemle 1936. évi 10. és

11. számában. —-—— Voir du méme auteur: ,,Les er—

portations de Hongrie pour les produits agricoles saisonniers d'été". NOS 10 et 11, de 1936, de la Revue Hongroise de Statistigue,

?) L.: legutóbb a Szemle 1935. évi 12. és 1936, évi 7. számút __,_ NOS 12, de 1935, et 7 de 1936.

(2)

12. szám. —— 1014 ——

cemberi számában a szőlőkivitel összefoglaló adatai is megjelentek néhány évre vonat- kozóan, de a Hivatal a Statisztikai Havi Köz—

leményekben, valamint az évenkint megje—

lenő s az ország külkereskedelmi forgalmát bőségesen ismertető kötetekben rendszeresen közli a szőlőkivitel adatait. Ezúttal a Hivatal.

amint azt a Szemle említett cikkeiben a leg—

fontosabb mezőgazdasági idénycikkekre vo—

natkozóan tette, a szőlő kiviteli adatait is a kivitel lezárása után azonnal hozza nyilvá—

nosságra, kibővítve a feladóállomások ada—

taival, amelyek a termelő és értékesítő ér—

dekeltségek számára különösen fontosaknak látszanak. Helyszűke miatt azonban ada—

tainkat a 2. és 3. sz. táblán csak 5 évre visszamenően, a 4. sz. táblán pedig csak az idei kivitelre vonatkozóan közölhetjiik.

Az 1927. óta eltelt tíz esztendő folya—

mán szőlőkiviteliink állandóan tekintélyes Összegekkel javította az ország külkereske- delmi mérlegét, s az idén mind mennyiség, mind pedig érték szempontjából ismét je- lentékeny eredménnyel zárult. (L. 1. sz. táb—

lát,) Mig tíz év előtt mindössze 6 ezer ni.—mázsa szőlő került külföldre, a követ- kező évek ugrásszerű növekedése után 1930- ban már 177 ezer, a következő évben pedig 185 ezer ni.-mázsát sikerült expertálni. Ezt a magasságot azóta egyszer sem értük el, bár az 1932. évi 130 ezer métermázsás ki—

vitel is feltűnően jó eredmény, s a reákövet—

kező években is jelentékeny mennyiség ke—

rült piacra. Idén az export mennyisége meg—

haladta a 142 ezer m.-mázsát. s egyszersmind az emlitett rendkívül kedvező 1930. és 1931.

évi export kivételével. az itt tárgyalt évek 1. Magyarország szőlő—kivitele az 1927—1936.

években mennyiség és érték szerint.

Ewportatz'ons de raisins de Hongrie en 1927—36, sui'vant le volume et la valeur.

Év "I-"SÉSSÉ' pengáben értékkel szbámifva

; ; mr Valmr d'apwís les

Armees elmém: mi 218"gőg unitfísoydeizfigslem

de 1928—29

1927 . . 6.134 552060 ——

1928 . . 22.300 1,672.500 1,471.800 ' 1929 . . 82.320 4,609.920 5,433.12O 1930 . . 176397 5,831,001 11.662002 1931 . . 184951 5,918.432 12,206.766 1932 . . 129635 3,370.510 7,768_53O 1933 . . 65.525 1.703.65O 4,3D3.992 1934 . . 78.653 1,887.672 5,187.798 1935 . . 74.986 2,406.182 3,150.774 1936 . . 142273 3,333.435 9,390.018

1936

"NMB SZÚLMIVITELÉHEK MEltltVISÉGl MEBBSZIÁSA FEUIIÚÁLLUIMSGK SZERINT AZ 1932-1938 EVEKBEN.

RÉPARTITION DES EXPORTATIONS DE RAISINS DE HONERIE gi 9119'33-36 SUIVANT LE VOLUME ET LES GARES EEÉRIIEJCÉÉ

l !

35 ._.—... Gyöngyös ! 35

czzzn Izsák [

o—-——--o Júnoshdma "

o-———-o Kamerun .

30 _ Kiskunhalas " 30

—— mmm i

25 . 25

20 20

15 '15

10 "0

5 s

0 e , 0

1932 1933 t 1931 1935 1936

MVSlSz 1936, RH de St HÚS

bármelyikének exportmennyiséget is. Idei friss gyümöles—kiviteliinkben ennél valami- vel nagyobb mennyiséggel csak a szilva sze—

repel. Az idei kivitellel együtt tehát 10 év alatt mintegy 963 ezer ni.-mázsát tett ki szőlőkivitelünk.

Hasonlóan a mennyiségi adatokhoz. az utolsó tíz évben érték szerint is az 1931. év 5'9 millió pengős kivitele volt a legkiemel- kedőbb. Az értékösszeg kialakulásánál ter—

mészetesen nagy szerepük van a különböző minőségeknek. amelyeknek összetétele éven—

kint változhatik, s ezért a mennyiségi és az ért'ékadatok az áralakulás hullámzásaitól függetlenül sem párhuzamosak. A mennyi- ség szempontjából erősen kiemelkedő évek értékadatai alig múlják felül a kisebb mennyiségű exportot, vagyis aránylag ki—

sebb —— de jobb minőségű —— kivitel is nagy Összegekkel gyarapította kedvező értékesítés

mellett kivitelünk értékét. Az 1928/29. évek

átlagos m.-mázsánkinti egységértékót véve figyelembe, az utóbbi években a valóságtól feltűnően eltérő, legtöbbször annak két—há—

romszoros értékét kellett volna elérni. Az idén pl. az említett egységértékek alapján szőlőyfeleslegünket 9 millió pengőn felül kellett volna külföldön értékesíteni, holott

(3)

12. szám. — 1015 — 1936 2. Magyarország szőlő-kivitelének mennyiségi megoszlása rendeltetési országok szerint

az 1932— 1936. években.

Répartition. suivant les pays de destination. des guantzíe's de mvsws mporle'es par la Hongrie en 1932—36.

1932 1933 1934 1935 1936

' _ m.- m.— m.- m.- .'

orszag Pays mázsa 0/0 mázsa (% mázsa 0/0 mázsa 0/0 miínzsa 0/0

? 11 9 4 (]

Ausztria —— Autriche ... 27.746 21'4 19.717 301 18.867 240 11.459 153 36.942 260 Cseh-Szlovákia. —— Tche'oo-Slo-

ml,/míg ... 1.331 1'0 1.565 24 146 02 48 01 1.537 1'1 Németország — Allemagne 88.688 684 38.9l2 594 56.178 71'4 61.569 821 90.964 63'9 Svájc —— Suisse . ... 5.936 4'6 2.139 33 532 07 200 03 7.464 52

Belgium — Belgigue ... —— -— —— —— — —— — —- 325 02

Nagy—Britannia —— Grande-Bre—

tagnc ... 70 01 2 00 75 01 23 00 1.280 09

Svédország — Suede ... 119 01 — — — — —— — — ——

Lengyelország —— Pologne . . 5.695 4'4 3.190 4'8 2.855 36 1.687 2'2 3.761 27

Danzig ——- Dantzig . . . . 50 00 -— —— — —— — — — _—

Osszesen —— Total . . . [29.635 1000 65.525 1000 78.653 1000 74.986 100'0142273 1000

azért a valóságban csak 3-3 millió pengőt értünk el, aránylag nem sokkal többet mint az elmult évben, bár a mennyiség a tava-

lyinak közel kétszerese volt. így tehát az

1928/29—es egységértékek nemcsak a mező—

gazdaság számára kedvezőbb árviszonyokra utalnak —— mint az előző cikkekben tár—

gyalt gyümölcs- és főzelékféle'k legtöbbjé- nél — hanem részben azoknak az éveknek

értékesebb minőségű exportjára is.

A zszőlőkivitel fontosságára jellemző, hogy a nyári gyümölcsfélék közül annak kiviteli értékét csak a kajszibaracknak idén egészen rendkívülien nagy kivitele

multa felül, (4-2 millió pengő) és csak az

ugyancsak kitűnően sikerült szilvakivitel értéke (29 millió pengő) közelítette meg.

A magyar szőlő legjobb piaca Németor- szág és Ausztria voltak. (L.: 2. sz. táblát.) Ide került az elmúlt öt évben az exportnak

89'8, 89'5, 954, 974 és legutóbb 89'9%—a.

Mellettük Cseh—Szlovákia, Svájc és Lengyel—

ország voltak állandó vásárlók, mig Nagy—

Britanniába nagyobb mennyiség az idén ke- rült először. A kisebb és átmeneti jelentő- ségű piacokat régebben Svédország és Danzig, az idén pedig Belgium jelentették.

A súlypont mindenesetre Németországon volt, s elsősorban a német vásárlásvokon mú- lott az export hullámzása is.

Mint a mezőgazdasági nyári idénycik- kekét, úgy a szőlő kiviteli adatait is soron- kívül dolgoztatta fel a Hivatal feladóállomá—

sok szerint is. (A vasúti feladóállomás ter- mészetesen ebben a viszonylatban sem jelenti egészen pontosan a szőlőtermő vidéket, bár rendszerint ilyen vidék gócpontjában fek—

szik és így a vasúti állomáson feladott szál—

lítmányok adatai egy—egy értékes szőlő- termő vidék adataira jellemzőek.) A 3 sz.

táblán felsorolt hét legfontosabb feladó- állomásról indult külföldre a szállítmányok- nak átlagosan majdnem háromnegyed része.

Ezek között lef'nagyobb jelentőségre Gyöngyös, Izsák és Kecskemét tettek szert.

Ez a három állomás foglalta el a többiek sorában a kivitel mennyiségének nagysága szerint az első három helyet, kivéve az 1934.

esztendőt, amikor Kiskunhalas és az idei évet, amikor Nagykőrös exportja átmeneti—

leg felülmúlta Kecskemétét. Mint általában gyümölcstermelésünkben, úgy a szőlőter—

melésben és értékesítésben is mennyiség te- kintetében Kecskemét és vidéke áll első helyen. A 3. sz. táblán külön feltüntetett Izsák is tulajdonképpen tágabb értelemben ehhez a vidékhez tartozik, s ha adatait ösz—

szekapcsolnók Kecskemétével, —— amint azt pl. az idénycikkek kiviteli adatainál tettük

—— akkor az első hely számukra vitathatat-

lan volna. így is a három legfontosabb ál-

lomás közül a kimutatott öt évben Izsák három ízben foglalta el az első helyet Gyöngyös előtt, bár kétségtelenül távolról sem olyan kitűnő minőséggel. Az izsáki szőlőexport ez idő alatt átlagosan kereken 20 ezer m.-mázsás volt, s az egész export—

nak 16—32%v-át tette. Legnagyobb mennyi—

séget a két szélső évben: 1932-ben és az idén ért el, s ez évben majdnem 23 ezer m.- mázsára rúgott, s a szőlőexportban második helyen állott. A gyöngyösi export, amely százalékszerűen a szőlőkivitelnek 14—27

%aát tette, az ideit meg-előző négylévben

(4)

12. szám.

S::

_1216_ 1936

3. Magyarország szőlő-kivitelének mennyiségi megoszlása feladóállomások szerint az 1932—1936.

években.

Empartations de misins de Hongrie m 1932—36, suivant le volume et les gares empéditrices.

1932 1933 1934 1935 1936

Feladóállomás "'"

, . . Ul.- m.- m.— m.— .-

Gares empedurices mázsa (% mázsa 0/0 mázsa o/n mázsa o/o míglzsa 0/0

4 9 (I ?

Gyöngyös ... 18.207 140 11.019 168 18751 238 13.910 18'5 38.692 27'2 Izsak ... 23.469 18 1 20.741 31'6 16.0H6 204 16.720 22'3 22.772 16"0' Jánoshalma ... 2.974 23 1.744 2'6 3.313 4'2 3.950 5 3 5.758 41 Kecskemet ... 20.865 16'1 10.553 16'1 6 908 813! 5.225 7'0 13.249 (93 Kiskunhalas ... 10.838 84 3.574 5'5 7.931 101 4.091 54 9.711: 68 Nagykőrös ... 8.959 69 5.044 7 8 5.811 74 4.810 6'4 13.374 9'4

Verpeiet ... ,. . . . . . 1.792 14 564 09 853 11 —— —— 2.883 20

Összesen —— Total. . . 87.074 677? 53.245 818 59 659 758 48.706 649 106.::$79 748 Egyéb —— Aulres garas exp. .

42.561 328 12.280 187 18394 24'2 26 280 351 35.894 2532 Föösszeg —— Total général . 129635 100'0 65.525 1000 78.663 1000 74.956 1000 142 273 100'0'

átlagosan 15 és fél ezer m.—mázsás volt; az idén azonban kevés híjján 39 ezer m.-má- zsára ngorván, az öt éves átlag is 27 ezer m.-mázsára emelkedett, s Gyöngyös kivitele, úgy, mint két évvel ezelőtt, ismét első helyen áll. A harmadik helyen álló Kecske- mét kivitele erősen hullámzó volt. 1932-ben még Gyöngyös előtt és Izsák után 21 ezer m.-mázsával a második helyet foglalta el,

mamonszta szótű— KIVITELE

Al 1921—1936 Event" MENNYISÉG És ma SZERINT.

EXPORTATIONS DE RAISINS DE HONGRIE EN 1927—36.

SUIVANT LE VOLUME ET LA VALEUR

480 431919 x

1

X MENNYiSÉG—VOLUME

'! 2 O _, 420

! X,,

mille !! 430

so ' eo

//

o o

s miilió pengő mvwz—gw ————- millions de pengőt; e

n x

I' 1

l i

4 II !. A

I ÉRTÉK—VALEUR X ',

l *; l'

2 , ——', 2

, 1--

I l'

:

0 1921 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 19311 0

m se 811336 R el de 81.1936

azonban ettől a mennyiségtől a következő évek exportja erősen elmaradt: 1933—ban 10 és fél ezer m.-mázsára (az előző évinek mintegy felére), majd 7, sőt 5 ezer ni.-má—

zsára esett. Idén ismét 13 ezer ni.—mázsa fölé emelkedett kivitele, ami az egész szőlő—

kivitelnek idén 9'3%—át jelentette, szemben

a kedvezőbb évek 16%-os részesedésével.

Természetesen, mint fentebb jeleztük, lm Kecskemét és Izsák adatait összevonjuk.

úgy ennek a vidéknek együttes adatai nagy—

ságban és arányban az összes többit meg előzik minden évben, az 1936. év kivételé—

vel, amikor Gyöngyös kivitele még ezt ia némileg felülmúlta.

A külföldre eladott mennyiség nagysága s a szőlőkivitelben való százalékos részese—

dése szerint. a tárgyalt 3 állomás után Nagykőrös lés Kiskunhalas következnek.

Előbbiből összesen 38 ezer m.-mázsa szőlő került az utolsó öt évben kivitelre. ami évi átlagban több mint 7 és fél ezer m.-mázsá—

nak felel meg. Ezeket az adatokat főleg az idei %— 13.374 ni.-mázsás — kivitel növelte meg. amellyel Nagykt'irös ez évben a fel- adóallomások között, a harmadik helyet foglalta el. Az egész szőlőexportban való részesedése az évek során 6'4—9'4% kö—

zött ingadozott. Kiskunhalas ugyanezen Öt éves időszak alatt összesen mintegy 36 ezer, átlagosan tehát több mint évi 7 ezer m.- mázsa szőlőt adott el külföldön. s a kivitelben 5'4m10'1% erejéig részesedett. Legna—

gyobb tétellel az 1932. és az idei évben sze—

rep—el, s 1934—ben Kecskemétet megelőzve a harmadik legnagyobb eladó volt.

Már a többi gyümölcsfélékről előadottak során is erősen mutatkozott Jánoshalmá—

(5)

12. szám. — 1017 — 1936 nak, mint kiváló gyümölcstermő helynek mázsa), Apostag (3.793 m.-mázsa), Zala—

a kivitelben való nagy jelentősége. Az szentgrót (3.295 ni.—mázsa), Szabadszállás itt feltüntetett adatok szerint az el—

múlt öt évben Jánoshalmáról kevés

híjján 18 ezer ni.-mázsa szőlőt is ad—

tak el a külföldi piacokra, ami évi átlag- ban 3 és fél ezer m.—mázsát jelent. Különö- sen kedvező volt az idei, kereken 5.800 m.—

mázsás eredmény, ami szőlőkivitelünknek 4'l%—át tette. A táblán felsorolt állomások között legkisebb mennyiséggel szerepelt Verpelét, ahonnan az elmult években kevés szőlő került exportra, tavaly pedig éppen semmi, hogy azután idén ismét egyszerre 2.832 m.-mázsával vegyen részt a kivitelben.

Verpelét elismert szőlőtermelő vidék, s a tervek és a jelek szerint jövőben az étkezési szőlő kivitelxében is fokozódó szerepe lehet, azért tüntetjük fel adatait ——— kisebb ará—

nyuk ellenére is — táblánkon.

A névszerint fel nem sorolt, hanem ösz—

szesített adataikkal az ,,egyéb" rovatban

foglalt állomások közül az 1936. évi export

nagysága szerint Nagymaros (4.263 m.-

(2.844 m.—máz:sa), Nagykáta (2.119 m.—má- zsa), Dunaföldvár (1.761 m.—mázsa) és Agas-

egyháza (1.648 m.-mázsa) vezettek. Rajtuk kívül az ország különböző részein fekvő ál- lomásokon Összesen 16.171 ni.—mázsa sző- lőt adtak fel külföldi rendeltetéssel.

A 4. sz. tábla az előzőekben tárgyalt hét feladóállomás kiviteli adatait részletezi ren—

deltetési országok szerint az 1936. évre vo—

natkozóan. Minthogy a magyar szőlőnek Ausztria és Németország voltak mindig ——

és idén is __ a legjobb vevői (l.: 2. sz.

táblát), a fontosabb vidékek termése is főleg ezekre a piacokra irányult.

így Gyöngyös az idei óriási kivitelét el-

sősorban német vásárlásoknak köszönheti, miután külföldön értékesített szőlőjéből ke—

reken 23 ezer m.—*mázsa (kivitelének 60%—a)

került Németországba. Ausztriába kevés híján 10 ezer Lennelmszagba 2 900, a kü- lönösen fontos svájci piacra pedig 2 000 m. - mázsa gyöngyösi szolot adtak el, dew1yanaz 4. Magyarország szőlő- kivitelének mennyiségi megoszlása feladóállomások és rendeltetési

országok szerint az 1936. évben.

Exportations de raisins de Hongrie en 1936, suímnf, le volume, les games empe'ditrices et les pays de destination.

,, , (: 'h- : _ N . _

_ Feladoall-unas Ausztria Szlgvákia 135523; Svájc Belgium Britííiiiia [ággá Összesen

n Gay-es ewpe'ditriccs Autríche Sngízéáz—ie Allemagne Suisse Belgiguc 572325; pologm Ensemble

ni.-mázsa —— (1

l s

, Gyöngyös . . . 9.879 167 23.239 2.001 _ 507 2.899 36.692 Izsák . . . 4.355 _ 16.792 1.035 50 50 _ 22.7'2

Jánoshalma 1 608 249 3.707 194 _ _ _ 5.758

1 Kecskemét . . 7.110 274 4.892 472 220 41 240 13.249

! Kiskunhalas 1.876 339 6.642 795 _ _ _ 9.702

, Nagykőrös . . . 2.110 144 10.248! 727 55 60 _ 13.374

, Verpelét ... __ 1.953 _ 709! _ _ ; 80 _ 2.832

Összesen _ 701111. 29.421 1.223 66.319 5.214 335 738 3.139 106379 Evyéb — Autr. gam exp._!) 7 521 314 24.645 2.250 _ 542 622 35.894 Főösszeg—Tot.générat 36.912! 1.537! 90.964! 7.461! 325 ! 1.280 ! 3.761! 142273

százalék —— %.

i'Gyöngyős . . e . . . 267 ; 109 255 ! 26-8 _ ; 30-6 ! 77-0 272

Imák . . . 131 _ 184 ! 137 1.7 _ 3-9 _ 16'0

Jánoshalma . . . . . . . . 4( 16'2 4-1 2'6 _ ! _ 4-1

Kecskemét, . . . , A , . . 192 : 178 54 6331 67'7 ; 3' 64 939

Kiskunhalas . . . . . . . . al . 2513 73 107 —— ! —— —— 6'8

Nagykőrös . . . 53 ! 9—4 11—3 9-7 16'9 ! 4-7 _ 9-4

Verpelét . . . . . . . . . . 513; —— 0'9 ———___ ——-_f 6'2 ———__ 20

Összesen _— Tutal . 796 790 729 698 1000 576 ( 834 748

Egyéb—Amnaaresemn. 204 204 ! 27-1 302! _ ! 42-4 ! 16-6 25-2

Föösszeg—th. général 1000 1000 1000 1000! 1000 ! 100-0 ! 1000 1000

! i !

^!

!

(6)

l2. szam.

szívesen látott csemege volt Nagy-Britan—

niában is. Izsák Németországba kereken 16.800, Ausztriába pedig több mint 4.800 ni.-mázsa szőlőt exportált és svájci kivitele is meghaladta az ezer m.—mázsát. Az idén harmadik helyen szereplő Nagykőrös szin—

tén _a 10 ezer m.-mázsát erősen meghaladó német vásárlások folytán jutott ily előnyös helyzetbe, de termése elkerült Ausztriába, Svájcba stb. is. Kecskemét elsősorban Ausztriában talált alkalmas piacokat, s az odaszállított 7 ezer m.-mázsa mellett Né- metországban mintegy 4.900 m.-mázsát adott el. Kiskunhalas és Jánoshalma szintén túlnyomóan Németországba szállítottak sző- lőt és csak másodsorban Ausztriába, míg a verpeléti export idei kiugrását főleg osztrák vásárlások tették lehetővé.

Más oldalról tekintve az itt közölt adatokat Németország —— mint legnagyobb vevő

—— főleg Gyöngyösről, lzsákról, Nagykőrös—

ről és Kiskunhalasról szerezte be szükség- letét, Ausztria pedig Gyöngyösön, Kecske- méten és lzsákon vásárolt legtöbbet. A svájci export elsősorban Gyöngyösről és lzsákról, a Lengyelországba irányuló pedig majdnem kizárólag Gyöngyösről került ki. A kisebb piacok közül Cseh-Szlovákia vásárlásai ará- nyosan oszlottak meg 5 állomás között, míg Nagy—Britannia a magyar szőlőnek csak- nem felét a fejlettebb igényeket is jól ki—

elégítő Gyöngyösről szerezte be.

A táblán adataikkal az ,,egyéb" rovat—

ban szereplő állomások kőzül az idén Nagy—

marosról főleg Németországba, Apostagról kizárólag oda, Zalaszentgrótról elsősorban Ausztriába, Szabadszállásról Németországba és Svájcba, Nagykátáról, Dunaföldvárról és

Ágasegyházáról főleg Németországba szál—

lítottak szőlőt. A többi kisebb állomás exportja is nagyrészt Németországba és Ausztriába került és csak kisebb mennyi- ségben Svájcba és Lengyelországba.

A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a rendeltetési országokban túlnyomóan mely

__ 1018 _ 1936 —

városokba szállították a magyar szőlőt. Né- metországban a legnagyobb tételek Berlinbe,, Münchenbe, Lipcsébe, Drezdába, Boroszlóbar és Hamburgba kerültek, rajtuk kívül arány—

lag kisebb tételekkel Németországnak majd—

nem minden Vidéke szerepel. Az ausztriai

vásárlások túlnyomóan Bécs számára tör?

téntek és más osztrák városok aránylag csak kisebb mennyiségeket vettek át. A svájci exportban túlnyomóan a határállo—

mások (főleg Buehs) szerepelnek, Lengyel—

országban pedig Lavoczne volt a legfonto—

sabb rendeltetési állomás. Az aránylag ki—

sebb jelentőségű piacok között idén a cseh—

szlovák export jelentéktelen kivétellel Prá- gába irányult, míg, az angolok főleg London számára vásároltak, másrészt az ideirányuló szállítmányokat többnyire csak Passauig, illetőleg a tengeri kikötőkig tudjuk figye—

lemmel kísérni.

Az előadottakhoz még hozzátehetjük, hogy külföldi értékesítésre adataink szerint a csemegeszőlő volt a legalkalmasabb és első—' rendű gyümölcstermelő vidékeínk néhány kivétellel az értékesítés szerencsés megszer—

vezése mellett elsősorban a külföldön kere—

sett, versenyképes és szállításra alkalmas.

áru termelése révén értek el sikereket. Ezek között a keményhéju, nagy bogyójú, szép külsejű, ritka fürtű étkezési és csemegeszőlő volt a legkedvezőbben értékesíthető, más—

részt csak a könnyen eltartható fajták vol—

tak szállíthatók.

Az ilyen feltételeknek megfelelő szőlő—- fajták termelését a földmivelésügyi kor- mányzat ma már bizonyos támogatás—

ban részesíti, s a legfontosabb exportpiaco- kon előzetes minőségi vizsgálatnak veti alá;

a kivitelre kerülő árut, abból a szempont- ból, hogy a fenti tulajdonságokkal rendel- kezik-e, s a külföldi igények kielégítésére alkalmas—e. Remélhető, hogy a szőlőtermelő gazdák is —— saját érdekükben —— igyekez—

nek a kiviteli célokra legalkalmasabb szőlőt termelni, s a kivitel fejlődését lehetővé tennie

Donáth György dr.