A sertések ragadós betegségei az 1924-1934. években

; MEzőGAZDAsAG e §

llul!!-llII.--IIl'lllllulllcn-Ill.Ill-l!!!-u'llI-llltltlllillll...---.-c--...-nocun-nnncuunnu

A sertések ragadós betegségei az 1924—1934. években!)

Les épizooties porcines en Hongrie, de 1924 a 1934.

Résmné. En Hongrie, de 1924 a 1933, les e'pizooties porcines ont enleué en moyenne par an 107476 poros; en 1934, 149624. Entre 1924 et 1933, donc pendant dir ans, la proportion moyenne des porcs morts de ces maladies représentait annuel—

lement 4'4% de lleű'ectif; en 1934, 6%.

LJAIlemagne a environ diri: fois antant de poros gue la Hongrie. Relativement, les épizooties (ai l'exception de la fieure aphteuse) y causérent, pen—

dant les dir anne'es mentionnées, bien moins de pertes, enlevant en moyenne par an 0'3% de l'eí—

íectii total. De 1924 a 1933, la mortalite' en guestion y a été chague anne'e en moyenne de 31'3 pour 10.000 poros, contre 437'3 en Hongrie. Cette der—

niére aurait perdu, en 1924—34, du fait d'épizooties, 84.816 poros, et non 1,224.381, si pour ces maladies

la mortalile' y avait e'te' d'une proportion égale ri celle de PAllemagne. Ce nombre de 122438! com—_

prend aussi Ies porcs malades abattus.

A cause desdites épízooties, les éleveurs ont subi en Hongrie une grosse perte, représentant, pour les 11 anne'es envisagées, au) moins 84'2 mil—

lions de pengős_ Elle niaurail été gue de 58 mit—

lions de pengős si la mortalite' en guestion avail

.

eu une proportion identigue a celle de l'Allemagne.

Des maladies contagieuses, clest la peste gui a fait, en Hongrie, le plus de ravages parmi les poros, en en tuant, pendant les 11 années en gaestion, 1,115.179, et causant une perte de 792 millions de pengős.

Sur 10.000 porcs inoculés contre la peste, elle y a me en moyenne 353 en 1932—34; la pl'oportion a été de 767 pour les poros non inoculés. Ainsi donc, parmi les premiers, la mortalité par peste a été ínférieure de 54'0% a celle des seconds. Én 1934, les inoculations eurent un résultat particu- liérement favorable: il n'y eat gue 235 morts sur 10.000 porcs inocule's, contre 724 sar 10.000 non inoculés. De sorte aue parmi les premiers. Ia mortalilé fut ínférieure de 67'5% a celle des derniers.

Uinoculatíon antipestease se généralise de plus en plus en Hongrie: en 1932, 011 l'a faite sur 441 mille porcs; en 1933, sur 586 mille; en 1931, sur 930 mille. Cette derniére année-lá, les vaccins utilisés et les autres dépenses dlinoculation (non compris les frais de visite el de voitare du uétéri- naire) ont été de 28 millions de p, Si Poa avait

inocule' tous les poros de plus de 4 mois (elest-a-dire tous ceux gui ont Page oü Pinoculation peut étre faite sans danger), ces dépenses auraienl coűte' en 1934 6'0 millions de pengős et 6'8 millions en 1935, 01), par rapport a 1934, le nombre des pores amonté de 26'9% et le prix du vaccin dimínué de 11'4%.

La plupart des e'leveul's e'tant des gens pauvres ne possédant pas de terre ou en ayant peu (une petite 'Iu une toute petite propriété),n'ont pas les moyens de faire inoculer tous leurs porcs. Il faudrait leur aecorder des facilités matérielles et abaisser le prix.

du vaccin antipesteum; on devrait aussi faire con- naítre, plus largement encore, dans les campagnes.

Ilutilite' de liínoculation. Alors, on verraít, certaine-

ment, dimínuer la mortalité porcine.

*

A ragadós állatbetegségek az állattartó gazdáknak feltétlen károsodást jelentenek még abban az esetben is, ha a megbetege- dett állatok később felgyógyulnak. A be- tegség tartama alatt ugyanis az állatok a munkára képtelenek, illetőleg nem hasz—

nálhatók és a testsúlyukból is veszítenek.

Ezenkívül a betegség terjedésének megaka- dályozását célzó hatósági forgalmi korlá—

tozások a fertőzött helyeken az egészséges állatok értékesítésének is útjában állanak.

Az állatorvosi tudomány előrehaladtá- val és az állategészségügyi berendezkedés javulásával a fertőzés elleni védekezés és a gyógykezelés mindig tökéletesebbé válik, az állattenyésztést érintő ily természetű ká- rosodásnak tehát csökkennie kellene. Ezzel szemben a ragadós betegségek az állattartó gazdák—tól még legutóbb is változatlanul igen nagy áldozatokat követeltek, sőt a sertések megbetegedése —— a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint _ hazánk- ban az utolsó évek folyamán még nagyobb arányú volt, mint a multban.

A ragadós betegségek az elpusztított ál—

1) Felhasznált forrásmunkák: Hutyra Ferenc dr.: A háziállatok fertőző betegségei. _— Állat- egészsxégiígyi Évkönyv ;1924—1932. —-— Földmíve- lésügyi Értesítő 1933w1934. —— kStatistisches Jahr-

buch für das Deutsche Reich 1929, 1935. ——-, Statistik des Deutschen Reichs, Band 474: Die Ver—

breitung von Tierseuchen und die Ergebnisse der Schlachtvieli— und Fleischbesahau im Jahre 1933.

4. szám. ———3l4— 1936 latok számát és értékét tekintve a sertés-

állományban általában sokkal nagyobb kárt okoznak, mint a többi állatfajok lét—

számában együttvéve. Különösen súlyos a kimondott sertésbetegségeknek, nevezete—

sen a s—ertésorbáncnak és a sertéspestisnek,

köznyelven sertésvésznek kártétele. Ezen a két betegségen kívül _--_ de már jóval szű—

kebb határok között ," még más olyan betegségek (lépfene, veszettség, ragadós száj— és körömfájás) is állandóan csökken- tik a sertésállományt, amelyek a többi állatfajokra is kiterjednek. A teljesség ér- dekében és mert a rendelkezésre álló sta—

tisztikai adatok a németországi viszonyok—

kal való összehasonlításra is módot adnak, a következőkben nemcsak a sertések sajá—

tos betegségeinek, hanem a sertésekre ki—

terjedő többi rag—adós betegségnek 1924——

1934. évi kártételeire is rámutatunk.

1. A sertésállomány.

Mielőtt a különféle ragadós betegségek kártétel'einek ismertetésére rátérnénk, előbb a sertésállomány 1924—-1934. évi alakulását vesszük szemügyre (l. az 1. sz.

kimutatást), mert az egyes betegségek pusztításának súllyoslságáról csak a káro- sodás adatainak az állománnyal való egy—

bevetése ú-tján kaphatunk pontos képet.

A németországi sertésállomány 1925- ben nem egészen hétszer akkora, 1933—ban ellenben, amikor a hazai állomány a leg- 1. Magyarország és Németország sertésállománya

az 1924—1934. években.

Elfectif des porcs en Hongrie et en Allemagne, de 1924 (( 1934.

,_ Magyarország ) Nemetorszag

L V Hongrie ) Allemngne

Années sertésállománya darab nombre das ports

!

1924 2,458.006 ) 19394374

1925 2,632.966 ! 16,199.573

1926 2519999 1.9,423352

1927 2386394 22899991

1923 2391539 20,105.908

1929 2.582255 19943974

1930 2,361.566 29442430

1931 2714335 23,907.945

1932 2331195 22833549

1933 1399479 23990397

1924——1933. évi átlag

1924—1933, moyenne . 2,457.827 20,946.632 Egy km2—re jut- Par km?! 2041 44'68 1934 . . . . . . . , 2,502.163 23,169.598 Egy kmsre jut - Par km2 26'89 49'42

alacsonyabb volt, tizenkétszer akkora volt;

mint a magyarországi létszám. Németor—

szágban ugyanis a sertések száma a jelzett idő alatt, főleg az önellátási törekvések eredményeképen jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a lélekszám; ott ezer la—

kosra 1925-ben 2596, 1933—ban pedig már 366'3 drb sertés jutott. Ezzel szemben ha- zánkban a sertóslélszámban 1924 és 1931

2. A lépfene és a veszettség kártételei az 1924—1934. években.

Ravages causes par le charbon et la rage parmi les poros, de 1924 a 1934.

Nombre ) .; ;; iNriníÖre §;

des peres ) § grg des peres § ggg"

——————— _ ; % —————- zm's

: ) lets—§ :: ) 5325

% * l wo § % $$$

Én): lgᣧ !: §§8

Év gsagléssssasasá

5353. 5 Siva—GW- 3333 É 3 51439

Anne'es 23§551§2§E§M§

—— : nt w— :: :":

de charbon Ég § de [karbon %B §

%ffíftgí 22 % §? §

sertén dumb §0x* Én"?§

Magyarországon Németországban en Hongrie cu Allcmagne

!

1. Lépt'ene — §

Charbon ; f

1924—1939. össze- ) !

sen -— total . . 825) 502) — 3.829 2.918 ——

1924—1983 évi ;

átlag—moyenne 93) 501 602 333 292 880

Az állomány 1

10.000 darabja- )

ra jut —— Propor— ) , tion pour 10.000 ! 3

poros . . . . . 0345 0201 —-— 016 014 ——

1934 . . , , . . 137) 98) 7 'S 1) !) ')

Az állomány § )

10.000 darabja—

rajut —— Propor— ;

tiara pour 10.000 — ) '

poros . . . . . 0553 0'393 % l) 1) ——

II. Veszettse'g Rage

1924—1933, össze- ;

sen -— total , . 1.092 ——— 60 i ——

1924—1983. évi § ;

átlag — mag/enne 109 1000 6 1000

Az állomány )

10000 darabja—

rajut — Propmn

tion pour 10.000 _

poros . . . . . 0414 5 —— 0'03 ——

1934 . . . . . . 68 ' 100'0 !) *) Az állomány

10.000 darabja—

ra jut — Proper-

tion pour 10.000 ;

poros . . . 0'27 —— ') n—

1) Adat nincs. __, Il n'y a pas de donnée.

4. szám.

1935

között határozott irányú módosulás nem kő- vetkezett be, amikor pedig az értékesítési lehetőség erősen összeszűkült, a létszám hirtelen nagy mértékben lecsökkent. Ezért az ezer lakosra kiszámított sertésállomány nálunk 1925-ben 3146 (lb-ot, 1933—ban pe—

dig már csak 214'9 (lb-ot tett, 1934—ben az- után ismét 281'2-1'0 emelkedett. Ebben az esztendőben Németországban a sertések száma (23'2 millió db). mintegy kilencsze- rese volt a hazai állománynak (25 millió darab).

2. A lépfene és a veszettség.

A lépfene amely ragadós betegség fő—

le;! a melegebb időszakban és a mélyfek- vésű vízállásos és aradásnak kitett terüle- teken lép fel erőteljesebben, csak egészen kis mértékben pusztítja a sertésállományt (l. a 2. sz. kimutatást). Az 1924—1933.

évek átlagában az állomány tízezer darab- jára hazánkban 020, Németországban pe- dig csak 014 lépfenés elhullás esett. A megbetegedett sertéseknek ugyanakkor ott 880, nálunk pedig 60'2%-a pusztult el. A tárgyalt időben tehát a lépfene Németor—

szágban súlyosabb lefolyásának mutatko- zott, mint hazánkban.

A veszettség, amely betegség hasonló—

képen a meleg

kább, a sertésállomány sorait szintén csak jelentéktelen mértékben ritkítja. Az 1924—

1933. évek átlagában a sertésállomány százezer darabjára hazánkban 44, Német- országban pedig 03 elhullás jutott, vagyis nálunk nagyobb mértékben pusztított, mint Németországban. Általában igen veszedel- mes betegség, mert a veszettségbe esett ser—

tések közül sem lliagyarországon, sem pe- dig az említett külföldi államban egyet sem tudtak megmenteni.

3. Ragadós száj- és körömfájás.

A hasított körmű állatoknak ebben a fertőző betegségében régen igen sok ha—

szonállat betegedett meg, így Magyarorszá—

gon 1911—ben 36 millió db szarvasmarha, 26 millió db juh és 1-0 millió db sertés fertőzöttségét állapították meg. Ebben az évben a beteg sertéseknek csak 0-75%-a hullott el, ellenben 1896—ban és 1899—ben az elhullás anánya helyenkint a 9%—ot is elérte?)

Az 1924—1933. években (1. a 3. számú kimutatást)'Összesen 6.246, tehát évenkint átlag 625 db sertés hullott el, illetőleg irta- ;

1) L. Hutyra Ferenc dr. idézett munkáját.

időszakban terjed legin-.

3. A ragadós száj- és körömfájás pusztítása a sertésállományban

Ravages causes parmi les porcs par la fiévre aphteuse.

Nombre des poros § t';

. _"—'"" "§ ** 0 Elhullott

Vle b - * - gy.; a s. , tegegdeett h'ullíott s ; ɧ g $$$?

' atleínts maris m § ? 3 ez

Ev Mw— §§§§ más;.

Années defíém'e aphtmse § 308 %S fiéwe

— — —- § ;; ; %u apht.

sertés darab [Tá-no.. * §

Magyarországon — m Hongrie Ifímíiiíífngán

1924 21.540 388 18 995

1925 51.031 1.291 2'5 2.410

1926 8.628 258 30 43.423

1927 23.605 821 1'4 8.941

1928 24.510 1.163 4'7 7.847

1929 . . . . 34.920 1.535 4'4 788 1930 . . . . 3.569 673 18'9 3.139

1931 2.165 132 6'1 3.391

1932 3.104 393 12'7 2.169

1933 6.625 92 1'4 142

1924—1933

össz. —— total 179692 6.246 — 73.245 1924—1933. évi

átlag —— may. 17.969 625 3'6' 7.325 Az állomány

10.000 darab—

jára jut — Pour

10.000 poros ?3'11 2'54 — 3'50

1934 _ _ _ __ _. Adat nincs

' ' Iln'yapas

de donnée

tott ki ragadós száj és körömfájás miatt.

Ezzel szemben állategészségügyi statiszti- kánk 1934- ben már ily en betegségben el- pusztult egyetlen sertést sem mutat ki.

Ennek a ragrálynak egyik jellemző tu—

lajdonsága, hogy az egyes években igen különböző mértékben szokott fellépni. Igy!

ragadós száj— és körömfájásban 1929—ben több mint kétszer annyi sertés pusztult el, mint a 10 év átlagában és heatszorannyi, mint 1933-ban; 1925—ben a megbetegedett sertések száma az 1931 évi beteglétszz'nn- nak több mint húszszmosát tette.

Az eddig ismertetett betegségekne'l áltu- lában veszélytelenebb, mert (( megbetegedó' állatoknak rendszerint csak kis hányada pusztul el. Az 1924-w1933. évek átlagában Magyarországon a megbetegedett sertések—

nek 96'4%-a felgyógyult. ldőnkint és ihe- lyenkint azonban előfordul; hogy a ragály.

rosszindulatú alakjában lép feles a_ fertő—

zött állatok, amikor már a gyógyulás hatá—:

rozott jeleit mutatják váratlanul elpusz!

tulnak. 1930-ban és 1932- ben a betegség nyilván nagyobb területeken jelentkezett ilyen formájában, melt az elhullás aránya a 10 évi átlagot (3 6/0) messze _megha-

4. szám. __ 316 —— 1936 ladva 18'9, illetőleg 12-7%-0t tett. Meg— tett. Ezek között azonban egészséges serté- jegyzendő, hogy akkor .a beteg sertések sek is lehettek. A 10 éves átlagban elpusz- száma (1930-ban 3.569, 1932—ben 3.104 db)

a 10 évi átlagos betegállománynak (17.969 db) csak mintegy ötödrészét érte el.

Ez a ragadós betegség az év első felé- ben általában csak szórványosan mutatko—

zik, az év második felében ellenben rend—

szerint már járványszerűen szokott fel—

lépni.

A betegség megelőzése és az ellene való védekezés meglehetősen nehéz, mert a köz—

vetlen érwintkezésen kívül majd mindenütt alkalom kínálkozik és a legkülönfélébb tárgyak alkalmasak a ragály csíráinak

terjesztésére. Leginkább beteg élő állatok—

kal és takarmánnyal hurcolják be a még meg nem fertőzött állatok közé. A legelőre járó vagy a vásárra hajtott állatok, továbbá a fertőzött községekből máshova járó mun—

kások és állatkereskedők is terjesztik.

Emellett a fertőtlenítés hiányos végrehaj—

tása és a zárlati rendelkezések be nem tar- tása is elősegíti még a fertőzés térhódítását.

Németországban azokban a gazdasá—

gokban, amelyekben ily betegségbe esett jószág találtatott, a sertésállomány az 1924—1933. évi átlagban 560394 db-ot

tult 7.325 főnyi sertéslétszám azonban még a németországi kereken 20 milliót tevő ál- lomány mellett is elég magas; a veszteség mindenesetre valamivel nagyobb, mint a ragály hazai kártétele. Az elhullás és az állomány legybevetésének eredménye sze—

rint ugyanis az említett 10 év átlagában tízezer darab sertésre Németországban 3'50, vagyis 37'8%—Ical több elhullás esett, mint hazánkban (fá-54).

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a ragály elleni védekezésünk eredményessé- gének ez a kismértékű fölénye a németor—

szágival szemben nem állandó jellegű, ha—

nem többnyire csak azokban az években volt észlelhető, amelyekben a betegség ott a veszedelmes alakjában lépett fel. 1926—

ban Németországban a fertőzött gazdasá—

gokban talált 2-1 millió darab sertésből a ragadós száj- és körömfájás 43.423 db-ot elpusztított. Ebben az esztendőben az állo- mány tízezer darabjára ott 2236, hazánk- ban pedig csak 102 elhullás jutott. Ezen az éven kívül még 1927—1928-ban és 1931—

ben volt ott a kár viszonylagosan nagyobb, mint hazánkban. Végeredményben a 10 éves átlagban az elhullás arányát az emlí- 4. A sertésorbáncban megbetegedett és elpusztult sertések.

Poros atteints d'e'rysipéle et ceux gut sont maris de cette maladie.

Nombre des ports ; ( Nombw des poros

ÉW— b ltílhuálciítkao/meí— "Mel,—tiéter b ltilhuálcát kaameg—

*; _ eeeee o— an w ' t- . ) eee e ,,U

, , gedett l 133313?" Porgcs maladesíar gedett híggllgtt Foix átaladízs (;:aarn Ev —- Annees attemts § rapport aux peres (WWW—9 ' rapport aux peres

sertés aan—j mom) % ""**** ágat—Tgaaas'7 "wmi %

d'érysípéle d'érysipéle

Magyarországon —— en Hongrie Németországban —-— en Allemagne

1924. ... 29.043 18.965 653 104.468 65.407 626

1925 ... 8.780 6.284 71'0 51.588 30.412 59'0

1926 ... 8.152 5.139 63'0 55.662 30.162 5432

1927 ... 5.361 3.125 58'3 57.532 31.989 556

1928 ... 10.656 6.452 605 48.910 26.687 54'6

1929 ... 11.207 7.160 63'9 44.705 22.208 497

1930 ... 19.388 12.202 62'9 60.171 28.245 4629

1931 ... 18.196 12.897 709 54.822 27.834 50'8

1932 ... 15.135 10.623 702 58.866 31.014 527

1933 ... 7.649 4.638 60'6' 55.455 29.660 53'5

1924—1933 összesen —— total 133.567 87.435 —— 592174 323618 —

1924—1933 évi átlag-moyenne 13.357 8.744 65'5 59.217 32.362 54'6

Az állomány 10.000 darabjaira.

jut —— Propartz'on pour

10.000 poros ... 54'34 35'58 —— 28'27 15'45 ——

1934 ... 21.042 13.761 65'4

Az állomány 10.000 darabjára Adatok nincsenek

jut; ——- troportíon powr ., ! ,

10.000 poros ... 8410 5500 — H M a pas de dm'ms

4. szám. -—3l7—— 1936 tett járványos éveknek kártétele emelte a

jelzett magasságba.

A ragadós száj- és körömfájás ellen a sertéseket nem szokták beojtani. Erre nézve hazai adataink egyáltalán nincsenek és a németországi statisztika is csak egé-

szen szórványos esetekről számol be.

4. Sertésorhánc.

A sertések az orbáncra főleg a három- hónapostól egyévesig terjedő korban a leg—

fogékonyabbak. Ezért a ragály áldozatai- nak legnagyobb része a malacok és különö- sen a süldőlc soraiból kerül ki.

5. A sertésorbánc terjedése országrészek szerint.

Ravages de l'érgsipele porcine, sutvant les regions.

Nombre Én § § §

des poros Én? Év;

.o . itt

neo-be E] 335 : § E v — A n n e e :; £eg5dett hullott áá §;

attemts morts $$$ É

___—___ 3 %% %

d a r a b ÉÉÉ § d'érysipéle 530 : 3

1924—1933. évi átlag Mogenne de 1924—33

Dunántúl —— Transdanubz'e. 4596 3.191 694 Az állomány 10.000 darab—

jára jut — Propartion

pour 10.000 poros . . . 39'76 27'60- — Alföld — Grande Plaine. . 7.597 4.705 619

Az állomány 10.000 darab—

jára jut —- Propartion [

, pour 10.000 poros . . . 7039 4359 —- Eszak — Nord ... 1.164— 848 72'9

Az állomány 10.000 darab—

jára jut — Propartion

pour 10.000 poros . . . 52232 3812 Magyarországon összesen — ——

Hongrie entiére . . . 18.357 8.744 6 '5 Az állomány 10.000 darab- l

jára jut — Proportz'on *

pour 10.000 poros . . . 54'34 35'58 ——

1934

Dunántúl -— Transdanubie. 6256! 3.933 629

Az állomány 10.000 darab— '

jára jut —— Proportion

pour 10.000 poros . . . 51'73 32'52 ——

Alföld —- Grande Plaine . . 12.505 8.075 6'4'6 Az állomány 10.000 darab-

iára jut -—— Propartion

, pour 10.000 poros . . . 11629 7509 -—

Eszak ——- Nord ... 2.281 1.753 709 Az állomány 10.000 darab-

jára jut — Proportion

pour 10.000 poros . . . 10494 80'65 -—- Magyarországon összesen M

Hongrie entiére . . . 21.042 13.761 65'4 Az állomány 10.000 darab-

jára. jut —— Proportion

pour 10.000 porc-s . . . 84101 5500] ——

A nyugati fajta sertések általában könnyebben fertőződnelc, mint a magyar zsírfajtálc. Részben ennek terhére írható, hogy a hússertésfajták tenyésztésének erő- teljesebb felkarolása óta az ojtások terje—

dése és az állategészségügyi szolgálat töké- letesbedése ellenére az orbánc elleni véde- kezés eredményeiben állandóbb jel-legű ja- vulás nem tapasztalható. Az ellene való védekezést mindenesetre megnehezíti az a körülmény, hogy a baktérium a talajban sokáig elél és így a fertőzött talaj a ragályt hosszú időn át terjesztheti.

Magyarországon az 1924—1933. évek—

ben (1. .a 4. sz. kimutatást) orbáncban ösz- szesen 133567 db, évenkint átlag pedig 13.357 db sertés betegedett meg. Ugyan- akkor közülük összesen 87.435, évenkint

átlagosan pedig 8.744 db pusztult el. Az elhullás aránya tehát 65'5%—os volt. Az elpusztult sertések száma 1934-ben egy ár—

nyalat—tal kisebb mértékben emelkedett, mint ahogyan a betegség elterjedt, ezért az elhullási arány egytized százalékkal kisebb lett (65470).

Ez a kór a legutóbbi 11 év alatt a leg- több áldozatot (18.965 (lb-ot) 1924—ben kö—

vetelte. Az ezévben elhullott és kiirtott sertések száma a 10 évi átlagost 116'9%- kal meghaladta. 1934—ben, továbbá az 1930—32. években az orbánc az átlagosnál szintén jóval több sertést vitt el, ezzel szem- ben kártétele a többi években nem volt' ilyen súlyos.

Feltűnő, hogy a járvány nem akkor bi- zonyult legveszedelmesebbnek, amikor a fertőzés a legnagyobb arányban volt el- terjedve (1924-ben), hanem 1925-ben és 1931-ben, amikor a megbetegedett serté-

seknek 71'0%—a, illetőleg 70'9%—a elhul—

lott. Viszont legkönnyebb lefolyású a jár- vány 1927-ben volt, mert akkor a beteg-

ségbe esett sertéseknek csak 58-3%—át pusz—

tította el és amikor egyben szám szerint is legkisebb volt (3.125 db) az elhullás. A ra—

gály veszedelmességét mutatja, hogy az elhullás aránya igen magas és a megbete- gedetteknek még a legkedvezőbb esztendő- ben is több mint fele nem épült fel.

A területi adatok (1. az 5. sz. kimutatást) szerint az 1924—1933. évek átlagában ép- pen úgy, mint 1934-ben szám szerint az Alföldön betegedett meg és hullott el a leg- több sertés. Ez annál is inkább feltünő, mert a sertésállomány szám szerint és a területhez viszonyítva is nem ott, hanem a Dunán túl a legnagyobb. Emellett a tanya—

rendszer sem előnyös a fertőzés terjedésé-

4. szám. —— 318 —— 1936 6. A sertésorbánccal fertőzött udvarok Magyarországon.

Cours infectées d'éryslpéle porcine m Hongrie.

Sertésorbánccal fertőzött udvarok száma — Nombre des cours ínfeciées dlérysipéle ÉV pereme, au milieu (les mois el'—(lessons

[Muggs 1. H. § 111. l lV. ;" v. ; VI. Vll. ; vm. e ixf" ; x. [ xtl ; xnf

h 6 k ö z 0 p é n

a) Szám szerint —— En zombi-es

1924 . . . 59: 483' 291 54? 190 565 1.085 1315 1.068 580' 341 205

1925 . . 152 79j 87l 80 98 175 238 303 324 241 197 55

1926 . ... 27 36 28! 28l 66 136 284 356 354 241! 82 44

1927 . A 80 181 9 17 46 117 132 123 101 121' 116 52

1928 , . 10 23 23 20 95 171 218 250 213 242 216 151

1929 ... 32 17 14 27 77 295 366 442 398 222 135 106

1930 . . . , 57 62 56 121 174 535 550 628 581 899 321 200

1931 . . , . . . . 117 60 48! 67 123 385 481 508 543 493 320 206 1932 ... 56 32 32 423 130 523 892 1.195 1.695 1.294 798 365

1933 ... . 53 27 22 25! 61 268 536 497 419 281 260 155

1924—1933. évi átlag l

mag/enne , . . . 64 40 30 46! 106 317 478_ 562 565 411l5 279 154

1934 . 59 52 71§ 121l 336 537 971 2.192 2.454 1.941; 838 616

* l l ;

b) Százalékban —— % 1924—1933. évi átlag

moyenne . . . . 2'] 13! 1'01 1'5 3'5 10'4 15'7 18'4 185 135; Sl'l' 50

1984 . 0'6 0'51 0'7l 1*2í 3'3 5'3 9'5 21'5 24'1 [H'] 8"? 60

l ( !

nek, sőt a ragály iránt fogékonyabb hús— megbetegedett allatoknak az 1924—1933.

fajta sertéseket sem ott, hanem a Duna jobb partján tenyésztik kiterjedt—ebben. Vi—

szont, mint a következőkben látni fogjuk, .az orbánc elleni ejt—ás legnagyobb mérték—

ben éppen az Alföldön van elterjedve. így az orbáncnak az Alföld síkján való na—

gyobbarányú fellépése csak azzal indokol- ható, hogy az állategészségügyi szolgálat kifogástalan ellátása elé az alföldi nagyobb távolságok többé—kevésbbé gátat emelnek, ezenkívül az Alföldön a természeti adott—

ságok is bizonyára jobban kedveznek a fertőzés terjedésének, mint az ország többi részein.

Az állomány tízezer darabjából a 10 éves átlagban az Alföldön, 1934-ben ellen- ben Észak törvényhatóságainak területén pusztult el a legtöbb állat. Az emlitett évek—

ben ugynnis az elhullásnak a sertésle't- SZáthOZ való aránya az országos átlagtól

a Duna jobb partján 22-4%—kal elmaradt, viszont az Alföldön 22'52Z—ka1, Északon pedig 7'1%—kal meghaladta azt; 1934-ben az országos átlagtól való eltérés az ország—

részek sorrendjében ——f 40-9, % 36'5 és —l—

46-6%—ot tett.

A ragály az országrészek közül állan- dóan Észak törvényhrltóságaiban volt (1 legrosszabb indulatú, amennyiben ott a

években átlag 729, 1934—ben pedig 76'9%—a elpusztult, viszont 51 két másik országrész—

ben a károsodás ennél mindig kisebb—

arányú volt.

Az orbánc (l. a 6. sz. kimutatást) az év második felében rendszerint sokkal na—

gyobb mértékben szokott fellépni, mint az első félévben. A július és december hó kö—

zött fertőzött udvarok száma ugyanis az egész esztendő alatt megfertőzött udvarok—

nak az 1924__1933, évek átlagában 802, 1934—ben pedig nem kevesebb, mint 88-47, - út tette. E félév hónapjai közül is kimagas- lik augusztus és szeptember, továbbá jú—

lius és október havának fertőzöttségey amely hónapokban az állategészségügyi hatóságok ötször, tizszer, sőt volt eset rea.

amikor negyvenszer annyi fertőzött ud- vart állapítottak meg, mint az elsö negyed—

év hónapjaiban. Ezek szerint tehát ez a ragály, a többi ragadós betegségekhez ha—

sonlóan, szintén főleg a meleg időjárású hónapokban, a legeltetés idején lép fel jár—

vány/szerűen. i

Az állatorvosi tudomany megállapítása szerint a fertőzés a beteg sertések ürüléké- Vel, továbbá az ilyen betegségben elhullott állatok vérével vagy hullarészeivel érint- kezésbe került takarmány es ivóviz fele

4. szám. -——319— 1936;

!. A SERTÉSORBÁNB KÁRTÉTELE.

RAVABES DE L'ERYSIPELE PDRClNE.

eo; , —— l ( so

; l § l

; 5 '

§ § §

MAGYARORSZÁGON

: l l

% eo § ; eo

E 1 ??

§ N EN HONGRIE §

; NT 3

s : * a s ,:

; 40 ( § ! § 40 §

8 t ; l ;.

:, __

; **. l ;

É 20 lex X ' 20

** sál § EN ALLEMAGNE

**1..a--l--—'r"?— !

' ; NÉMETORSZÁGBAN *

: § § § § §

O § ; 1 ' o

; a a a 332 alga ma

52 92 93 93 939 219923— 3

MS!$1 1536 § * ' R" 6 31535

használása útján terjed leginkább, Adataink szerint a tárgyalt években ezenkívül a há' zalók, vándorcig ányok és herélők is ter—

jesztették. Élő bbeteg állatoknak egészsége—

sek közé való terelése, orbáneos hullaré- szeknek a legelőkön való szétszórása, a fertőtlenítés hiányos végrehajtása szintén hozzájárult a fertőzés terjedéséhez. De volt rea eset, hogy egyébként nem fertőzött te- rületen hibás ojtás következében lépett fel.

Németországban az 1924—4933. évek átlagában szám szerint négyszer annyi ser- tés betegedett meg és háromszor annyi pusztult el orbán—Chan, mint nálunk; az ál- lomány tízezer darabjára a 10 éves átlag- ban ott mégis csak 283 megbetegedés és 135 elhullás esett szemben a magyaror—

szági 54'3, illetőleg 3515—es azonos arány- számmal. Ezek szerint tehát a Németbirw dalomban viszonylag á80%—Ieal kevesebb megbetegedés és 56 67 kal kevesebb elhullás történt, mint minálunk. Emellett ott a gyógykezelés is eredményesebbne];

bizonyult, mert amíg Magyarországon a megbetegedett sertéseknek legjobb esetben 417 legrosszabb esetben pedig csak 29 O%a gyógyult fel, addig a Némettbiro—

dalomban a beteg állatoknak 531 37 4%

át sikerült megmenteni.

A védekezés egyik legeredményesebb

eszköze az ojtás. Az Állategészségügyi Év-

könyvből összeállított adatok szerint (1. a

_ Ojtott

7. sz. kimutatást) a védőojtásban részesí- tett sertések száma 1924 óta m— 1926 kivé- telével —— évenkint a 300 ezer darabot meg- haladta, 1933—ban 459.015wre, 1934—ben pe—

dig nem kevesebb mint 667.797 darabra—

emelkedett. A 10 éves átlagban az állo—

mánynak 14'2%-át, 1934-ben pedig 267 (?S-út orbánc ellen beojtották.

Annak a körülménynek felismerésén kívül, hogy a beojtott állatoknak kisebb hányada pusztul el, mint a védőojtásban nem részesülteknek, az ojtás terjedését még az is nagy mértékben elősegítette, hogy az ojtóanyag ára időközben csökkent. A Földmívelésügyi Minisztérium által rendel—

kezésre hosszított adatok szerint egy liter ojtóanytag ára az 1926. évvégi 100 pengő- vel szemben 1929 március végétől 85, 1932 június l-étől 70, 1933 október l-étől 64 pengőre esett vissza és 1935 január 1—én (30 pengőt tett. Az olcsóbbodás tehát a jelzett

idő alatt 40'O%—nak felel meg.

A beojtott sertéseknek az állományból való leszámítasa útján a be nem ojtott ser—

tések létszáma ismeretessé válik. A védő—

sertések közül elhullottaknak az

Állatevészségügyi Évkönyvből vett adatai:

segítségével pedig a be nem ojtott sertések- pusztulását is megállapíthatjuk. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy a be nem ojtottnak kimutatott állományban —--—— de csak egészen kis számban —— olyan serté—

sek is voltak, amelyeket megbetegedésük után ojtot'tak be szérummal. Az idevonat- kozó adatok nem elég részletesek, ezért az ilyen szérumos ojtások figyelembevételétől el kellett tekintenünk.

Az 1924—1933 évek átlagában orszá- gos viszonylatban tízezer ojtott sertésből

23 4, a be nem ojtott állomány tízezréből

pedig 37 6 db pusztult el. A védőojtásban részesített sertesek közül tehát 37-8%—Iml kevesebb hullott el, mint a be nem ojtottalc közül. 1934-ben az ojtások eredményessége némileg csökkent, amennyiben a beojtott állomány tízezer darabjára 394, a be nem ojtottak ugyanekkora létszámára pedig 607 elhullás esett, az ojtott állományban az orbánc tehát csak 35'1%—kal kisebb mértékben pusztított, mint az ojtással nem védett sertések között Az orbánc kártétele ugyanis ebben az évben az átlagoshoz ke'- pest erősen emelkedett.

Az 1927. és 1928. évi adatok szerint a be nem ojtott sertések pusztulása akkor

4. szám. —— 320 —— 1936 7. A sertésorbánc elleni ojtások Magyarországon.

Inoculations contre l'érysz'péle porci'ne en Hongrie.

.ao s ;;s '0(: AY be nem ojtottak a:úr; 0: §, "!223 s:

, Beojtatott A beojtottak 33, l "%% __— ixfmwe figs Pom; ggg-sí

E V összesen közül elhullott ggg 338. k" ..1 £§3 $$$

Nombre des Poros ínaculés :: ; %%"5. száma elpucszzltlult ; ..51M§. §

A n n e' e s Pons mom d'éfy- 33.65 (43233 összesen - , 033§3§

z'noculés sipéle g§§§ § § * _ , non mocules :: % É k...

.o __ e : ;, mm mocules ,morts % a 3 o : §

4.9 %% ás d'erysípele 43133 §:

1924 ... 325555 1.665 51'1 2.132451 17.300 81'1

1925 ... 325917 799 245 2,307.049 5.435 23'()'

1926 ... 291 .074 294 101 2,228.895 4.845 21 '?

1927 ... 332580 656 19'7 2,054.084 2.469 120

1928 ... 357336 941 263 2,304.203 5.511 23'9

1929 ... 321121 486 15'1 2,261.134 6.674 29'5

1930 ... 864225 1.151 31'6 1,997.341 11.051 55'3

1931 ... 385445 799 20"? 2,329.190 12 098 51'9

1932 ... 337956 707 209 2,023.239 9.916 490

1933 ... 459015 676 14'7 1,440.464 3.962 275

1924—1933 összesen — total . 3,500.224 8.174 —— 21,078.050 79.261 ——

1924—1933 évi átlag — moyenne 350022 818 23'4 2,107.805 7.926 376

Ebből — Dont

Dunántúl — Transdanubie . . 130185 226 174 1,025.881 2.965 289

Alföld —- Grande Plains . 195734 538 27'5 888.562 4.167 47'2

Eszak —— Nord - . 24.103 54 22'4 198362 794 400

1934 ... 667.797 2.634 39'4 1,834.366 11.127 60"?

Ebből —— Dont

Dunántúl — Transdanubie . . 235737 469 19'9 973705 3.464 35'6

Alföld — Grande Blaine . . . 890232 2.054 5215 685137 6.021 879

Eszak —- Nord ...

kisebb volt, mint a védőojtásban részesített állomány vesztesége. Ennek magyarázatát nem ismerjük, valószínűleg az ojtásban le- hetett a hiba, vagy pedig az adatok nem egészen helytállók, illetőleg teljesek, mert a többi évek adatai kétséget kizáróan iga—

zolják, hogy a védőojtás, bár a sertésor—

bánc kártétele ellen teljes védelmet nem nyujt, de a kockázatot feltétlenül hatható—

san csökkenti.

ngazolják ezt az országrészek szerint részletez-ett adatok is, mert a be nem ojtott állomány vesztesége valamennyi országrész- ben sokkal kisebb volt, mint az orbánc kár- tétele a védőojtásban nem részesített állo- mányban. Az egyes országrészek területén az ojtás különböző arányban nyujtott vé- delmet, a 10 éves átlagban 'a beojtott serté—

sek közül a Duna jobb partján 398, az AI- íöldön 41'7, Északon pedig 44'0%—Ical ki- sebb hányad pusztult el orbáncban, mint az ugyanazon országrésznek védőojtásban nem részesített állományából. 1934—ben az ojtás [az abban részesített sertéseknek a be nem ojtott állománnyal szemben az ország- részek sorrendjében 44'1, 40'2, illetőleg 71'7%-os előnyt biztosított.

5. Sertéspestis.

Erre az egész Európában elterjedt és évről—évre visszatérő veszedelmes, ragadós betegségre főleg az egy év körüli korban lévő süldők és a felnőtt sertések a legfogé—

Iconyabbalr. A nemesített fajták és a fiata—

labbak általában könnyebben fertőződnek, mint a parlagiak és az öregebbek. A termé—

szetes fertőzés többnyire a beteg állatok ürülékével vagy hörgőváladékával szeny- nyezett takarmány vagy ivóvíz, esetleg fer- tőzött hullarészek elfogyasztása útján tőr- téni-k. Előzőleg még nem fertőzött, egész—

séges állományban fertőzött helyről vagy állományból való behurcolás útján terjed, korábban már fertőzött helyen azonban már behurcolás nélkül is kiújulhat, mert a baktérium a talajban hosszú időn át elél.

Ebben a ragadós betegségben, amely egymagában jóval nagyobb kárt okoz, mint a többi ragály együttvéve, az 1924——

1933. évek átlagában (l. a 8. sz. kimutatást) 155663, 1934—ben pedig 179—.567 db sertés,

vagyis az állománynak 6'3%—a, illetve 7-2%-a betegedett meg. Legutóbb tehát a

4. szám. —-— 321 —— 1936

II. A SERTÉSGRBÁNG ÉS SERTÉSPESTIS KÁRTÉTELE A SERTÉSÁLLOMÁNYBAN MAGYARORSZÁGON ÉS NÉMETORSZÁGBAN.

RAVAGES DE L'ERYSlPELE ET DE LA PESTE PORBlNES EN HONGRIE ET EN ALLEMAGNE. ezer drb.

1924—1933 évi átlag— Moyenne de 'll924— 933. mllle poros

0 20 4-0 60 80 100 120 140 160

Magyarországon

SERlÉxSORBÁNC WW

Ervsmele porcme Németországban

en Allemagne Magyarországon

SERTÉSPESTIS 8" Hongf'e ,

Pesle porclne Németországban

en Allemagne

megbetegedett / elhullott

MW % Poros malades Poros morts RMS

4 .,. . .. 131936.

10 évi átlaghoz képest a megbetegedést te- kintve 14'3%—kal rosszabbodott a helyzet.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tár—

gyalt időszak alatt két évben még az 1934.

évinél is nagyobb volt a megbetegedett ser—

tések száma, 1931—ben ugyanis 278171, a rákövetkező esztendőben pedig már 328282

zés elterjedtségére jellemző, hogy amíg az állomány tízezer darabjáre eső megbete- gedés a lépfenénél és a veszettségnél csak tört számmal fejezhető ki s a ragadós száj- és körömfájásnál, valamint az onbáncnál is lUO-on alul van, tizezer darab sertésből a 10 év átlagában 633'3, 1934-ben 717-7, a db sertés esett ebbe a betegségbe. A f ertő— járvány legnagyobb arányú

8. A sertéspestisben megbetegedett és elpusztult sertések.

Poros attemts de peste et ceux gui sont morts de cette maladie.

elterjedése

Ev Amw'es

Nombre

atteínis Megbetegedett

des poros Elhullott

morts sertés darab —— de pesíe

Elhullott a megbetege- dettek "a,—ában

Porcs morts par rapport

aux poros malades, % Magyarországon —— en Hongrie

Megbetegedett

Nombre des porcs

Elhullott maris atieinís

sertés darab — de (leste

Elhullott a mengtege—

dettek o/o-ában Porcs morts par rapport aux poros malades, Ola lemagn ::

1933 ...

1924—1938. évi

moyenne ...

Az állomány 10.000 darabjára jut —— Pro- partion pour 10.000 porcs ...

1984 ...

Az állomány 10.000 darabjára jut — Pro—

partion pour 10.000 poros ...

átlag 1924—1933 össz. — total .

93.475 158452 147154 121324 118.470 99.138 123344 278.171 328.282 88.316 1,556.626 155668

633'3 179569

53.408 93.039 84.186 63.980 63.461 57.239 69.822 192155 239.863 62.829 979.482 97.948

3995 135597

5423

57 '1 58'7 5 7'2 52'7 53'6 57 '7 564 691 729 71'1

62'9

Németországban —— en Al

35.578 31.817 24.892 21.755 21.049 17.560 46.932 38.538 37.327 30.722 47.985 41.422 42.305 35.334 26.501 22.409 12.494 10.350

6.116 5.108

301.179 255.010 30.118 25.501

144 1222

Adat nincs

89'4 87'4 83'4 82'1 822?

863 83'5 84'6 828 835

847

M— Il My a pas de données