Srb, V.: Az alapvető demográfiai mutatók alakulása Csehszlovákiában az 1950–1957. években

118

ben a két vagy több munkakört betöltő személyek csak a fő munkahelyen vég- zett munkát írják be, vagyis a munka—

helyre vonatkozó kérdéshez beírt munka—

adónál végzett munkát.

A kérdőívben szereplő összes kérdések

a népszámlálás időpontjában fennálló állapotra vonatkoznak. A foglalkozást érintő kérdésnél ez általános szabály alól három kivétel van: 1. A tavasszal, nyá—

ron és ősszel egy bizonyos és télen más

foglalkozással bíróknak azt a foglalkozást kell beírniok, amit főfoglalkozásnak te-

kintenek. Ezzel a lakosságnak főfoglal—

kozás szerinti helyes megoszlását kíván—

ják biztosítani. így például az a trakto—

ros, aki a népszámlálás időpontjában (télen) javítómunkásként dolgozik, a kér—

dőívben nem ,,javítómunkásiüt, hanem

,,traktoros"—t köteles feltüntetni. A kol—

hozparasztoknak nem a téli, ideiglenes, hanem a kolhozban Végzett nyári állandó munkájukat kell beirniok. 2. A tavasszal, nyáron és ősszel idényjellegű munkát végzők, akiknek télen nincsen más fog—- lalkozásuk, az utolsó szezonban végzett munkát írják be, 3. Azok a személyek.

akik a népszámlálás időpontjában éppen munkát változtatnak, a korábbi foglal—

kozásukat írják be.

Minden foglalkozással rendelkező

egyénnek fel kell azt tüntetni a kérdőív—

ben. Ez alól csupán az ideiglenes munkát végző nyugdíjasok és ösztöndíjasok ké- peznek kivételt, akiknek nem kell ideig—

lenes munkájukat feltüntetni, hanem a ,,nyugdijas" vagy "ösztöndíjas" szóval válaszolnak.

Az előző szovjet népszámlálásokkal szemben a jelenlegi népszámlálásnál

változás történt a foglalkozás, a munka—

hely és a társadalmi csoportra vonatkozó kérdések elhelyezésében. Eddig az előbbi sorrendben következtek a kérdések, most azonban a munkahelyre vonatkozó kér—

dés megelőzi a foglalkozásra vonatkozót,

mert így logikusabb. Az előző népszámlá—

lásokhoz viszonyítva változás van még

abban is, hogy a foglalkozással rendelkem zők és az azzal nem rendelkezők megél- hetési forrására vonatkozó kérdést —- amely eddig egyesítve volt —— most két

önálló kérdésre bontották, s ezzel meg—

könnyítették a számlálóbiztosok, vala- mint a feldolgozás munkáját.

(Ism. : Fóti Istvánné)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Stb, V.:

Az alapvető demográfiai mutatók

alakulása Csehszlovákiában

az 1950—1957. években

(Vyvojiové tcndence zakladnirh dexmgraíickych ukazatehu v Ceskoslovensku v lebech 1950—4957.) _, Statistícku Oh'mr. 1958. 6. sz, Kik—ZTE, p.

Csehszlovákia népmozgalma a második világháború után, a gazdasági, társa—

dalmi rendszer átalakulása nyomán

lényeges mértékben megváltozott. Új, a

népesedés egész sorsát meghatározó szo—

kások alakultak ki, amelyek csak rész—

ben magyarázhatók a gazdasági alap

megváltozásával és nagymértékben kul—

turális, erkölcsi és egyéb tényezők hatá—

sára keletkeztek.

A demográfiai változások egyik tünete, hogy a fiatalabb korosztályok lényegesen nagyobb mértékben kötnek házasságot,

mint a háború előtt: a menyasszonyok átlagos életkora 26 évről 24 évre, a vő—

legényeké 28 évről 26 évre csökkent.

Nagy szerepe 'volt ebben annak, hogy a 20 éven aluli házasulók aránya jelentő—

sen növekedett. 1956—ban közel hétszer annyi 20 éven aluli vőlegény, illetőleg kétszer annyi menyasszony kötött házas—

ságot, mint 1937—ben.

A válások száma Csehszlovákiában is

többszöröse a háború előtti évek átlagá—

nak. Szlovákia alacsony válási arány—

számai azonban kedvezően befolyásolják az egész ország válási statisztikáját, és

így Csehszlovákia nem tartozik a leg—

magasabb válási arányszámokkal rendel—

kező európai országok közé. (Magyaror—

szág l,63, Dánia 1,53, Ausztria 1,29 Cseh—

szlovákia 108, 1000 lakosra számítva.)

1 Háza. :á.,k"té. k .a

, _ne_—___?— Világok

; összesen ezer lakosra száma

? !

1950—1954 , . . 114 812 § 9,1 12 251 1955 ... 103 079 : 7,9 13 756 1956 ... ; 115 900 % aa 14 571 1957 ... 1 90 905 ; 6.8 ; 14, 348

4 : )

. ) 5

A népmozgalomban a leglényegesebb változások a születések terén következtek be. Az élveszületések száma csökken. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy csök—

kent a szülőképes korú nők száma az

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÓ

119

1930—as évek gazdasági válságának szüle—

téskiesései miatt. (1956—ban a 14—49 éves

korú nők száma 67 OOO-rel volt kevesebb,

mint 1950-ben.) Másrészt a 25 évnél idő—

sebb nők termékenysége is állandóan csökken. Ezt az Európa—szerte megfigyelt folyamatot az alábbi adatok jellemzik

Csehszlovákiában: 1950. és 1955. évek kö—

zött a 25—29 éves nők termékenysége 7,3, a 30—34 éves nőké 16,4, a 35—39 éveseké

19, végül a 40—44 éveseké 33 százalékkal

csökkent. Ugyanezen idő alatt 6,1 száza-

lékkal növekedett a 20—24 éves nők ter- mékenysége.

Kedvező jelenségnek tekinthető a szü- lések közötti időtartam lerövidülése. Az

arányszámok ugyanakkor azt bizonyítják, hog Csehszlovákiában a nők nagyobb hányada viszonylag fiatalabb korban szül.

Az említett születéscsökkenést a peri—

natális mortalitás alacsony aránya, sőt csökkenése (1950-ben 15, 1956-ban 11)

sem befolyásolta. Az abortuszok száma különösen az 1957. évi rendelkezések nyo—

mán növekszik, és a szerző véleménye szerint közel két ezrelékkel fogja csök—

kenteni a természetes szaporodás muta—

tóját (18,9 helyett 17,0 ezrelék).

A halálozási arányszámok az 1957. évi

influenzajárvány ellenére kedvezően ala—

kulnak. A csecsemőhalandóság örvende—

tes módon csökken: 1957-ben 1950—1954—

hez viszonyitva közel felére csökkent. Az

egészségügyi ellátás és gondozás kiter-

jesztésének tudható be, hogy Csehszlo- vákiában 1956—ban 1950-hez képest közel 6 évvel hosszabbodott meg az átlagos élettartam.

Élveszületések Halálozások száma

Év száma

összesen ezer összesen ezer

lakosra lakosra

]950—1954 . . 278 729 22,0 137 919 10,0 1955 ... 265 179 20,3 126 217 9,6 1956 ... 261 976 19,8 126 341 9,6 1957 ... 252 154 18 i), ; 134095! 10 0

A természetes szaporodás a születések

csökkenése ellenére is kedvezően alakult,

és 1947 óta általában eléri a tíz ezreléket.

(Ism.: Danyi Dezső)

Swoboda, W.:

Az 1946. és az 1950. évi nyugatnémet

népszámlálásnál alkalmazott

reprezentatív feldolgozások

(Die représentativen Auszáhlungen zu den Volks' záhiungen 1946 und 1950.) — Zeitschríii des Baue—

rischen Slatislischen Landesamls. 1957, 3—4. sz.

139—151. 9,

Az 1946. évi német és az 1950. évi nyugat-német népszámlálások során a felvételek anyagát reprezentativ úton is feldolgozták, egy százalékos kiválasztási

arányú minta alapján. A reprezentatív feldolgozás mindkét esetben jól használ-

ható adatokat szolgáltatott, 1946-ban hat, 1950—ben pedig már négy hónappal a fel—

vétel végrehajtása után. A kiválasztás kis hibával és aránylag kevés költséggel,

olyan kombinatív feldolgozásokat tett lehetővé, amilyeneket a teljes anyag fel—

dolgózása során nem lehetett végrehaj—

tani.

A szerző először az 1946. évi népszám—

lálás reprezentativ feldolgozása során al—

kalmazott módszereket és a figyelembe- vett szempontokat ismerteti. Az előzetes reprezentativ feldolgozás jelentőségét

akkor az adta meg, hogy a háború után

a közigazgatásnak okvetlenül szüksége

volt rövid időn belül lehetőleg pontos adatokra a népesség megváltozott struk—

túrájáról, viszonyairól.

Az előkészítésnél és a feldolgozásnál általában a személyekig menő egyszeri mintavétel szabályai szerint jártak el.

A bajorországi reprezentatív feldolgozá—

sok magyar szempontból azért is érdeke—

sek, mert a népesség száma megközelíti

Magyarországát.

Az 1946. évi népszámlálás alkalmával

kétféle kiválasztást végeztek. Az első módszer esetében a már begyűjtött és rendezett anyagból háztartási íveket

emeltek ki. Az anyagot előzőleg járáson—

ként (körzetenként), ezen belül pedig vá-

rosonként, községenként és számlálókör—

zetenként rendezték, így tehát már bizo-

nyos előzetes rétegezést hajtottak végre.

ami a véletlen kiválasztás pontosságát jelentős mértékben javította. Ez éppen a kis kiválasztási arányú minták eseté—

ben fontos. A rendezett anyagot csopor—

tokra bontották; e csoportok általában száz számlálólapot tartalmaztak. Az el- járás természetesen feltételezte az egyes

községek és körzetek népességszámának

ismeretét, mert a csoportok számát min—