SZEMLE
IRÁNYELVEK A STATISZTIKA! MUNKÁT VÉGZÖK
ALAP-, KO'ZÉP- ES FELSÖFOKÚ MUNKAKÖRI SZAKMAI KÖVETELMÉNY ELÖIRÁSAIHOZ
Az utóbbi években a népgazdaság több területén, az üzemek, vállalatok, szövetkeze- tek stb. jogkörébe került annak meghatározása, hogy dolgozóik munkakörüket milyen kép- zettséggel tölthetik be.
Több szerv kért tanácsot, hogy a különböző fokozatú, jellegű munkakörben dolgozó statisztikusoknak milyen követelményt lenne helyes, szükséges, elégséges előírni.
A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2/1970. (XI/. 31.) KSH számú rendelkezése1 végrehajtása során az elmúlt évben sok statisztikust különböző fokú képesítés megszerzé- sére köteleztek. '
Közülük sokan statisztikai szakvizsgára jelentkeztek. A jelentkezők többségének köve—
telmény előírása reális, megfelel a munkakör ellátásához szükséges tudásnak. Az állami statisztikai munka és a vállalati, szövetkezeti gazdálkodás igényeit egyaránt kielégíti.
Sok esetben azonban az tapasztalható. hogy az azonos munkakörökben (amelyeknél pedig azonos statisztikai végzettséget lenne helyes megkövetelni), a legkülönbözőbb fokú képesítés megszerzését írták elő követelményként.
Néhány esetben végletes túlzás is előfordul. Például: kis ktsz felsőfokú (egyetemi szintű) végzettség megszerzését írta elő (8 általánost végzett) statisztikusának.
A legtöbb nehézség a középfokú (főiskolai szintű) előírásokkal kapcsolatos. Sokszor olyan statisztikusokat köteleznek középfokú statisztikai végzettség megszerzésére, akiknek munkájához alapfokú (közgazdasági szakközépiskolai) képesítés is elegendő lenne.
Az alap-, közép- és felsőfokú statisztikai szakmai követelmények és munkakörök pon- tosabb elhatárolása nem kívánja a képesítéseket előíró szervek önálló jogkörét a legkisebb mértékben sem csorbítani, hiszen azok ismerik legjobban statisztikusaik munkájának jelle- gét, a munkakörrel szemben támasztott követelményeket, a munkát végző dolgozó emberi körülményeit. (Bérezési, besorolási, káderfejlesztési stb. szempontok is közrejátszanak abban, hogy a m)unka végzéséhez a szükségesnél néha egy-két fokozattal magasabb követelményt írnak elő.
Az irányelvek a statisztikusokkal szemben támasztott követelmények egységesebbé téte—
lét szeretnék elősegíteni.
A statisztikus munkájának szakmai szintjét többtényező befolyásolja: a munkahely jellege (üzem, válla/at, szövetkezet, egyesülés, tröszt, középszintű irányító szerv, tanács stb.), hatásköre, nagysága, dolgozóinak létszáma, a munkahely belső információs igénye stb.
Ezen belül azonban elsősorban a dolgozó által végzendő, illetve végzett munka jellege.
a munkája végzéséhez szükséges szakmai ismeretek szintje határozza meg.
Szükséges hagsúlyozni azt, hogy a középfokú statisztikai képesítés előírása főiskolai szintű tudás megkövetelését jelenti. A középfokú szakvizsgák tananyagai (matematika, álta- lánoslkstatisztika és szakstatisztíka) és vizsgái is ezt a magasabb szakmai követelményt igeny: .
Az állami statisztikai adatgyűjtési rendszer körében végzett statisztikai munka szakmai szintjei, követelményei, munkakörei a következőképpen csoportosíthatók:
a) Alapfokú statisztikai munkát végeznek azok a főleg beosztott statisztikusok, akik a mindenkor érvényben levő statisztikai adatgyűjtés, illetve adatszolgáltatás bármelyik
1 Lásd: Magyar Közlöny. 1970. december 31. 115. sz.. valamint Statisztikai Szemle. 1971. évi 3. sz.
313—315. oId.
SZEMLE 455
szintjén az adatgyűjtés, illetve —feldolgozás részletfeladatait irányítás mellett látják el. Az alapvető összefüggések felismerésére és megfogalmazására képesek.
Feladatuk teljesítéséhez ismerniök kell:
—-a kérdőíveket, jelentőlapakat, összesítéseket, azok kitöltési és ellenőrzési utasításait, a kérdőív adatainak belső, valamint a kérdőívek, jelentőlapok közötti eseti összefüggéseket,
—a beszámolóielentésekkel összefüggő fogalmi meghatározásokat,
— az előforduló mutatószámokat, azok belső tartalmát és kiszámításuk módját,
—a jelentések kitöltéséhez szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat, azok vezetésének módját, rendszerét,
—- az adatgyűjtés, illetve adatfeldolgozás különböző segédleteinek (termékjegyzékek, egységes sta—
tisztikai számjelrendszer. ágazati rendszer stb.) kezelését.
Ez a tudásszint elegendő lehet például a kisebb kisz-ek, l—V. típusú ÁFÉSZ-ek, taka—
re'kszövetkezetek, szolgáltató szövetkezetek, egyes költségvetési intézmények, kórházak stb.
önálló statisztikusainak is.
Alapfokú statisztikai képesítést a közgazdasági szakközépiskolák adnak. (Más középe iskolát végzettek kiegészítő érettségi oklevelet kaphatnak,) A statisztikai szakvizsgarend- szerben alapfokú képesítés nem szerezhető.
b) Középfokú statisztikai munkát végeznek azok a vezető beosztású, illetve önálló vagy beosztott statisztikusok, akik az alapfokú szakmai szintnél felsorolt ténykedést meg- haladva, az adatgyűjtésen, adatfeldolgozáson túl, az ágazati statisztika különböző terü/etei közötti összefüggések alapján az általános statisztika korszerű elemzési eszközeinek (pél- dául trendszámítás, korrelációszámítás) felhasználásával, a szükséges matematikai—statisz—
tikai ismeretek és számítástechnikai alkalmazásra kiterjedő tájékozottság birtokában, fő- iskolai szinvonalú tudással rendelkeznek és képesek arra, hogy
— szervezzék, irányítsák az adatgyűjtési rendszer végrehajtását, az adatok feldolgozását és ellenőrzését.
— az üzemi vagy területi gazdaságirányitáshoz. kutatási eredmények értékeléséhez szükséges elem—
zéseket elkészítsék.
Az elöző ismérveknek megfelelö követelmény támasztható például a statisztikai mun—
kát a közepes nagyságú üzemekben, vállalatoknál, a nagyobb ÁFÉSZ—ekben, szövetkezetek—
ben egyszemélyben végző felelős statisztikusok, az egyesülések, trösztök, tanácsi szakigaz- gatási szervek és más irányító szervek, szövetkezeti szövetségek szervező, irányító, elemző munkát végző beosztott statisztikusai munkájával szemben.
E szintnek megfelelő képesítés a már említett KSH elnöki rendelkezés 3 §. (3) pont—
jában felsorolt felsőfokú oktatási intézményekben, illetve tanfolyamok útján szerezhető. Pél—
dául a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, illetve a középfokú statisztikai szakvizsga oklevele szükséges azon statisztikai munkakörök betöltéséhez, amelyeknél szakmai követelményként középfokú statisztikai végzettséget írtak elő.
c) Felsőfokú statisztikai munkát végeznek azok a statisztikusok, akik ismerik és alkal—
mazzák azokat a statisztikai módszereket, amelyek a népgazdasági folyamatok (terme/és, forgalom, a nemzeti jövedelem elosztása, felhasználása) közötti összefüggések, eredmények időbeli és térbeli alakulásainak jellemzéséhez és a hazai eredmények nemzetközi össze- hasonlításához szükségesek. A munkájuknak megfelelő népgazdasági ágazat statisztikájá- nak elméleti és módszertani ísmeretein kivül ismerik a gazdaságstatisztika keretében más ágazatok statisztikáját is. A komplex elemzések (például az ágazati termelés statisztikai—
beruházási—pénzügyí stb. adatai közötti összefüggések feltárása és megfogalmazása) el- végzéséhez szükséges ismeretanyaggal rendelkeznek. A munkahelyi igényeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazásról tájékozottak, és a szükséges számitástechníkai tudást is megszerezték.
A felsőfokú szintnek megfelelő munkát végeznek például az országos vállalatok, a különböző fokozatú irányító szervek statisztikai csoportvezetői, osztályvezetői, valamint he—
Iyetteseik.
Felsőfokú statisztikai képesítést elsősorban a Marx Károly Közgazdaságtudományí Egyetem közgazdász oklevele nyújt. A statisztikai szakvizsgarendszerben csak az szerezhet felsőfokú statisztikai képesítést, aki egyéb felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
Budapest, 1972. február
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Személyzeti és Oktatási főosztálya
