HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 69. szám
A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2020. december 23., szerda
Tartalomjegyzék
I. Utasítások
10/2020. (XII. 23.) ME utasítás Miniszterelnöki biztos kinevezésének visszavonásáról 6379 9/2020. (XII. 23.) AM utasítás A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési
tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról 6379 22/2020. (XII. 23.) EMMI utasítás A közérdekű adatok közzétételének rendjéről szóló szabályzatról szóló
22/2012. (XII. 18.) EMMI utasítás módosításáról 6421 34/2020. (XII. 23.) ITM utasítás A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti
és Működési Szabályzatáról szóló 42/2019. (XI. 25.) ITM utasítás módosításáról 6429 33/2020. (XII. 23.) KKM utasítás A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram Bíráló Bizottságának
működési rendjéről 6440
72/2020. (XII. 23.) BVOP utasítás A büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatáról 6441 20/2020. (XII. 23.) LÜ utasítás Egyes legfőbb ügyészi utasításoknak a büntetőjogi tárgyú törvények
módosításával összefüggő módosításáról 6486
35/2020. (XII. 23.) ORFK utasítás A Rendőrség állományának alkalmasságvizsgálatáról 6488 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasítás A Rendőrség Kutyás Szolgálati Szabályzatáról 6538 37/2020. (XII. 23.) ORFK utasítás A hozzátartozók közötti erőszak kezelésével összefüggő rendőrségi
feladatok végrehajtásáról szóló 2/2018. (I. 25.) ORFK utasítás módosításáról 6566
II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények
52/2020. (XII. 23.) KKM közlemény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv 2012. december 8-án Dohában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek 18. Konferenciáján elfogadásra került
„dohai módosításának” kihirdetéséről szóló 2015. évi LIX. törvény
2. §-a és 3. §-a hatálybalépéséről 6571
53/2020. (XII. 23.) KKM közlemény A Magyarország Kormánya és a Libériai Köztársaság Kormánya között a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak biztosításáról szóló Megállapodás
hatálybalépéséről 6572
III. Közlemények
A Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára közleménye elveszett, eltulajdonított,
megsemmisült gépjárműtörzskönyvekről 6573
A FilmJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások analóg vagy digitális hordozón többszörözött példányonkénti terjesztése után 2021. évben fizetendő jogdíjakról
és e felhasználások egyéb feltételeiről 6576
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye (Kábel-I 21) rádió- vagy televízió-műsorok egyidejű, változatlan, csonkítatlan továbbközvetítői által fizetendő szerzői jogdíjakról, valamint a felhasználás
engedélyezésének egyéb feltételeiről 6579
6378 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye (Kábel-II 21) a kódoltan eredeztetett rádió- vagy televízió-műsorok kódoldás után vagy (át)kódoltan történő nyilvánossághoz közvetítését végző, az eredeti nyilvánossághoz közvetítő (rádió- vagy televízió-) szervezettől különböző szervezetek által fizetendő szerzői
jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeiről 6583
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a hangfelvételen többszörözött, illetve
filmalkotásokba foglalt, videón vagy DVD-n többszörözött zeneművekre megállapított mechanikai jogdíjakról M21 6587 Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye az irodalmi és zeneművek sugárzás útján,
vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért, kódoltan történő eredeztetéséért fizetendő
szerzői jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeiről (R-TV 21) 6594 Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő
hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről (INT21) 6601
Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel
céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeiről (ISM21) 6607 Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a hangfelvétel nem visszatérő díjazásra jogosult
előadóművészeit megillető éves kiegészítő díjazásról és annak felosztásához szükséges adatszolgáltatásról (KD21) 6609 A FilmJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások sugárzással,
vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történő nyilvánossághoz közvetítése után 2021. évben
fizetendő jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről 6613
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított
üres hang- és képhordozó jogdíjakról Ü21 6617
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított,
személyi számítógépekbe beépített üres hang- és képhordozó jogdíjakról Ü-PC-21 6626 A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (HUNGART) 2021. évi díjszabása 6631 A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással, vagy más hasonló módon reprográfiára szolgáló
eszközökkel történő többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról 6644
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkező magánszemély nyilatkozatára igényt tartó vallási közösségek részére történő technikai
szám kiadásról 6649
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye a 2021. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról 6649
Az AQUILA Párt közleménye a párt feloszlással történő megszüntetéséről 6650
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6379
I. Utasítások
A miniszterelnök 10/2020. (XII. 23.) ME utasítása miniszterelnöki biztos kinevezésének visszavonásáról
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § Dr. Galambos Dénesnek a miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló 4/2018. (VI. 21.) ME utasítással adott miniszterelnöki biztosi kinevezését 2020. december 31-ei hatállyal visszavonom.
2. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2021. január 1. napján lép hatályba.
3. § Hatályát veszti a miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló 4/2018. (VI. 21.) ME utasítás.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Az agrárminiszter 9/2020. (XII. 23.) AM utasítása
a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 3/A. §-ában foglaltak alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A nemzeti park igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenység egységes alapelvek szerinti ellátása érdekében a Vagyonkezelési Szabályzatot az utasítás 1. melléklete szerint határozom meg.
(2) Az utasítás hatálya az Agrárminisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium), valamint a természetvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló nemzeti park igazgatóságokra (a továbbiakban: igazgatóságok) terjed ki.
(3) Az utasítást a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv) tulajdonosi joggyakorlása alatt és az igazgatóságok vagyonkezelésében álló, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (2a) bekezdése szerinti földrészlet (a továbbiakban: földrészlet) tekintetében kell alkalmazni.
(4) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (9) bekezdésében foglaltak alapján az igazgatóságok vagyonkezelésében álló barlangok vagyonkezelése során az utasítás előírásait nem kell alkalmazni.
2. § A mezőgazdasági rendeltetésű földrészlet, illetve halastó haszonbérbe adása esetén a Minisztérium által rendszeresített, az igazgatóságok honlapján közzétett szerződésmintát kell alkalmazni, amely a szerződő felek által lényegesnek tartott egyéb szerződéses feltételekkel kiegészíthető.
3. § Hatályát veszti a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról szóló 8/2017. (VII. 6.) FM utasítás.
4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Nagy István s. k.,
agrárminiszter
6380 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
1. melléklet a 9/2020. (XII. 23.) AM utasításhoz
Vagyonkezelési Szabályzat 1. Természetvédelmi célú vagyonkezelés alapelvei
1.1. Az egységes természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés keretében
a) a természetvédelmi közérdek és a magánérdekek közti megfelelő egyensúly fenntartását, b) az egységes, természetvédelmi célú területkezelés kiterjesztését,
c) a természetvédelmi célú élőhely-fejlesztések megvalósítását,
d) a támogatási rendszerektől független, szerződéses alapon nyugvó, kedvező földhasználati formák meghonosítását és fenntartását,
e) az igazgatóságok hatékony működésének biztosítását kell célul tűzni.
1.2. A vagyonkezelés egyéb, gazdasági hasznosítást is feltételező formáitól eltérően, az igazgatóságoknak a természetvédelmi vagyonkezelés során a haszonelvű vagyonszerzés szempontjait megelőzően a természetvédelmi értékek megóvását kell biztosítaniuk.
1.3. Ha az igazgatóság valamely jogügylete a Magyar Állam számára osztatlan közös tulajdoni forma létrejöttét eredményezi, törekedni kell az 1/1 tulajdoni arányú állami tulajdon mielőbbi elérésére. Az osztatlan közös tulajdoni formát eredményező igazgatósági jogügyletek elsődlegesen a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi XCIII. törvény) rendelkezései alapján megengedettek. Ha az 1995. évi XCIII. törvény rendelkezései alkalmazásának nincs helye, kivételesen, kizárólag szakmailag indokolt esetben, a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyásával köthető olyan jogügylet, amely osztatlan közös tulajdoni forma létrejöttét eredményezi a Magyar Állam számára.
2. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysége 2.1. Az igazgatóságok vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelességei
2.1.1. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenysége – Alapító Okiratba foglalt – alaptevékenységként ellátandó állami feladat.
2.1.2. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységének sajátosságait a vagyonkezelésükben lévő földrészletek természetvédelmi kezeléséből eredő kötelezettségek, a területen folytatható gazdálkodásnak a természetvédelmi célokra tekintettel korlátozott volta, valamint az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként történő fenntartása képezi. Az állatállományok – megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén – a génmegőrzés mellett természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást, és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosítják.
2.1.3. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységükkel kötelesek a vagyonkezelésükben lévő és védett természeti területek, valamint védett természeti értékek fenntartásának feltétlen elsőbbséget biztosítani és ezzel a természetvédelmi oltalom alatt álló természeti területet vagyonkezelő további személyek vagy szervezetek számára jó példát adni.
2.1.4. Az igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelési tevékenységére vonatkozó feladatkörei az alábbiakra terjednek ki:
a) a vagyonkezelési tevékenység összehangolása más szakterületekkel,
b) a természetvédelmi szakterület egységes vagyonkezelési tevékenysége, valamint a döntéshozatali folyamatok segítése érdekében a vagyonkezelésre vonatkozó tervezési, jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése,
c) a földalapkezelő szervvel és jogelődeivel kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek pontos teljesítése,
d) a vagyonkezelési tevékenység átláthatóságának biztosítása, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és a tevékenység transzparenciáját biztosító egyéb jogszabályok előírásaira,
e) a vagyonkezeléssel kapcsolatos vis maior esetek felmerülésekor a Minisztérium haladéktalan tájékoztatása.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6381 2.2. Saját használat, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet] VI/A. fejezete szerinti használatba adás
2.2.1. Az igazgatóságok vagyonkezelési feladataikat az 1. § (3) bekezdése szerinti földrészleteken, a természetvédelmi kezelési előírások alapján a következő módokon láthatják el:
a) saját használat: a vagyonkezelési tevékenységet teljes egészében az igazgatóságok saját maguk, a rendelkezésre álló – saját vagy bármely jogcímen jogszerűen használt – eszközeikkel és alkalmazottaikkal végzik, illetve szolgáltatásként másokkal végeztetik;
b) használatba adás: a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet VI/A. fejezete szerinti használatba adás.
2.2.2. Természetvédelmi szempontból a saját használatnak szükséges elsőbbséget adni. Saját használat keretében a meglévő erőforrásokat – azok szűkössége miatt – a természetvédelmi szempontból legfontosabb, leginkább veszélyeztetett területek kezelésére kell koncentrálni.
2.2.3. A saját használat szabályai az alábbiak:
a) a földhasználat és a termőföldhöz, valamint víztestekhez kapcsolódó jogok tekintetében az érintett területek megfelelő természetvédelmi kezelése érdekében törekedni kell e jogok önálló, saját hasznosítására,
b) az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő, illetve oda újonnan kerülő területek esetében a saját használat vagy a használatba adás kérdésének eldöntése – az e Vagyonkezelési Szabályzatban (a továbbiakban:
Szabályzat) foglaltak alapján – az igazgatóságok vezetőjének hatáskörébe tartozik,
c) a saját használatban tartott földrészletek természetvédelmi kezelési munkáinak elvégzése során az igazgatóságoknak – a rendelkezésre álló humánerőforrás és gépkapacitás függvényében – törekedniük kell a saját munkavégzés előnyben részesítésére.
2.2.4. A használatba adás szabályai az alábbiak:
a) a természetvédelmi célok elérése, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazása a használatba adás során is elsődlegességet élvez, amelynek érvényre juttatása az igazgatóságok feladata, azzal, hogy a használatba adás folyamatában – az igazgatóságok vagyonkezelési koncepciójának figyelembevételével – törekedni kell arra, hogy a haszonbérbe vevő lehetőség szerint igénybe vehesse a területalapú mezőgazdasági támogatásokat, különös tekintettel az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekre,
b) a használatba adás az igazgatóságok feladata, az arra vonatkozó konkrét döntés az igazgatóságok vezetőjének át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
c) használatba adás esetén az igazgatóságok a Minisztérium által kijelölt jogi képviselő közreműködésével lefolytatják a pályázati eljárást és gondoskodnak a haszonbérleti szerződés megkötéséről.
2.2.5. A 2.2.4. pont c) alpontja szerinti kijelölt jogi képviselő közreműködése szükséges különösen a következőkhöz:
a) jogi támogatás, jogi tanácsadás nyújtása a beérkezett pályázatok érvényességi kritériumok szerinti vizsgálatát végző, a pályázatok bontását, valamint értékelését végző Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉB) munkájához, különös tekintettel a pályázóknak a szerződés teljesítésére való alkalmasságának vizsgálatára a pályázati felhívásban (a továbbiakban: Pályázati Felhívás) és pályázati kiírásban (a továbbiakban: Pályázati Kiírás) meghatározott szempontok szerint, valamint a csatolt dokumentumok valódiságának ellenőrzésére;
b) az ÉB ülésein való részvétel ba) a jogszerűség biztosítása,
bb) jogsértés esetén a jogszerű állapot helyreállítása céljából történő figyelemfelhívás az igazgatóságok, valamint az ÉB részére,
bc) súlyos jogsértés vagy annak valószínűsége esetén a pályázati eljárás felfüggesztésének kezdeményezése érdekében;
c) a beérkezett pályázatok felbontásához, értékeléséhez, elbírálásához, valamint az ÉB üléseihez szükséges okiratok, illetve iratminták szerkesztése;
d) a nyertes pályázóval kötött haszonbérleti szerződés jogi ellenjegyzése.
3. A haszonbérbe adás 3.1. Pályáztatás
3.1.1. A 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/D. § (2) bekezdése alapján pályázati eljárás lefolytatása nélküli használatba adás esetén a szerződés elválaszthatatlan részét képezi az 1. függelék szerinti Nyilatkozatok Záradéka.
6382 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
3.1.2. A pályázati eljárás keretében történő használatba adás általános szabályai:
3.1.2.1. Az igazgatóságok vagyonkezelésben álló földrészletek haszonbérbe adásának előkészítése és lebonyolítása, továbbá a haszonbérleti pályázati feltételek meghatározása során – a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet szabályainak alkalmazása mellett – biztosítani kell az ajánlattevők, pályázók számára az egyenlő feltételeket, érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség elvét.
3.1.2.2. A Pályázati Felhívást és a Pályázati Kiírást úgy kell előkészíteni, hogy az abban foglalt jogok, tények, adatok megegyezzenek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal, tényekkel és adatokkal, valamint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokkal.
3.1.2.3. A Pályázati Felhívásban meg kell határozni a pályázat benyújtásának határidejét. A Pályázati Felhívást az igazgatóság székhelyén és honlapján is közzé kell tenni. A pályázati eljárás kezdő napja a Pályázati Felhívást tartalmazó hirdetménynek az igazgatóságok honlapján történő közzétételét követő nap, amelytől számított legalább 45 nap a pályázati ajánlatok beadásának határideje.
3.1.2.4. A Pályázati Felhívásban szereplő földrészletek meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
a) az elérni kívánt pályázati célra;
b) a kialakult gazdálkodási sajátosságokra (művelési ágak, egyben művelt táblák);
c) a területek környezeti adottságaira, esetleges használati, művelési korlátokra;
d) a területek megközelíthetőségére;
e) a területek korábbi használói által végzett és meg nem térített értéknövelő beruházások, ültetvények, építmények értékeinek meghatározására.
3.1.2.5. A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell az alhaszonbérbe adás, a más személy, szerv használatába, hasznosításába adás teljes körű tilalmát.
3.1.2.6. A Pályázati Felhívásban foglaltak a pályázati eljárás kezdő napját követően nem módosíthatóak.
3.1.2.7. A Pályázati Kiírás kötelező elemeit a 2. függelék szerinti Haszonbérleti Pályázati Kiírás minta, ésa 3. függelék szerinti Halastó Haszonbérleti Pályázati Kiírás minta tartalmazza, amelyeket az igazgatóságok a pályázatban szereplő földrészletek sajátosságaira való tekintettel további feltételekkel egészíthetnek ki. A Pályázati Felhívást a 262/2010.
(XI. 17.) Korm. rendelet 43/C. § (4) bekezdésében foglaltaknak és azokra figyelemmel a 7. § (1) bekezdésében rögzített tartalommal, valamint a 2. és a 3. függelékben szereplő Pályázati Kiírás alapján kell elkészíteni.
3.1.2.8. Az érintett terület természetvédelmi értékeinek megőrzése és fenntartása céljából – a használatból eredő veszélyeztetettségétől függően – az igazgatóságok biztosíték adását követelhetik meg. Biztosítékként a haszonbérleti díj – a szerződéskötést követő – előre történő kifizetése, illetve egyedileg megállapított összegű pénzbeli biztosíték írható elő. A biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy az arányos legyen mind az egyébként megfizetendő haszonbérleti díjjal, mind az érintett földrészlet természeti értékeinek – a használattól függő – veszélyeztetettségével.
3.1.3. Az ÉB-re vonatkozó szabályok
3.1.3.1. A pályázatok elbírálására az igazgatóságok vezetői az igazgatóságok alkalmazottai közül választott, legalább három főből álló ÉB létrehozásáról gondoskodnak. Az ÉB elnökét és tagjait az igazgatóságok vezetői írásban nevezik ki.
3.1.3.2. A pályázatok értékelése során a 2. függelék 23. pontjában, halastavak esetében a 3. függelék 25. pontjában rögzített értékelési szempontrendszert kell alkalmazni.
3.1.3.3. Az ÉB elnökét és tagjait titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség vonatkozik a tanácskozási joggal résztvevőkre is.
3.1.3.4. Az ajánlatok megfelelő kezeléséért az igazgatóságok vezetői, az elbírálás rendjének betartásáért az igazgatóságok vezetői és a bírálók személyesen felelősek.
3.1.4. Összeférhetetlenségi szabályok
3.1.4.1. Az összeférhetetlenség és az elfogultság kizárása érdekében az ajánlatok elbírálásában a résztvevők az ajánlatok felbontása előtt nyilatkozatot kötelesek aláírni. A dokumentumban a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi, és bármely, a pályázat objektív elbírálását akadályozó elfogultsági ok fenn nem állásáról kell írásban nyilatkozni. Aláírt nyilatkozat hiányában az elbírálásban nem lehet részt venni. Az ajánlat elbírálásakor a résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni az ÉB-nek, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.
3.1.4.2. Valótlan nyilatkozat kitöltése esetén az érintett személy három évig nem vehet részt ajánlatok elbírálásában.
3.1.4.3. Ha a valótlan nyilatkozat miatt az összeférhetetlenséget nem lehetett az elbírálás során kizárni, és ennek következtében az összeférhetetlenségben érintett ajánlattevő számára kedvező döntés született, a döntést
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6383 haladéktalanul vissza kell vonni, és a valótlan nyilatkozatot kitöltő személlyel szemben a munkáltató szervénél, illetve a delegálójánál fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.
3.1.4.4. Az igazgatóságok nem köthetnek haszonbérleti szerződést vezetőjükkel, alkalmazottaikkal, valamint azok közeli hozzátartozójával, élettársával, akár természetes személyként, akár jogi személy képviseletében járnak el.
3.1.5. A pályázatok benyújtása
3.1.5.1. Ha a pályáztatási eljárásra a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/D. § (1) bekezdése alapján az elektronikus pályáztatási rendszer mellőzésével kerül sor, a pályázatot zárt borítékban, egy példányban a pályázat benyújtására nyitva álló határidőn belül, a Pályázati Felhívásban megadott helyen, az adott pályázati azonosító szám feltüntetésével személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani.
3.1.5.2. A pályázat meghatalmazott útján történő benyújtása esetén a pályázó meghatalmazottja közokirattal vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirattal köteles igazolni képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét.
3.1.5.3. A pályázatot eredeti példányban, mezőgazdasági termelőszervezet esetén minden oldalon eredeti cégszerű aláírással, természetes személy esetén eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva, a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén cégszerű aláírással, meghatalmazás esetén a meghatalmazott által aláírtan kell benyújtani.
3.1.5.4. A pályázat részét képező, annak alátámasztásául szolgáló dokumentumokat mezőgazdasági termelőszervezet esetén minden oldalon eredeti cégszerű aláírással, természetes személy esetén eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva eredeti példányban, gazdálkodó szervezet esetén cégszerű aláírással, meghatalmazás esetén a meghatalmazott által aláírtan vagy másolat esetén közjegyző vagy jogi képviselő által hitelesített módon kell benyújtani.
3.1.5.5. A 3.1.5.1–3.1.5.4. pontoktól történő eltérés a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
3.1.5.6. A pályázó a pályázatot a fentieken túl folyamatos oldalszámozással – ideértve a mellékletként csatolt dokumentumokat is – és oldalankénti aláírásával ellátva, összetűzve vagy összefűzve köteles benyújtani.
3.1.5.7. A folyamatos oldalszámozás, valamint az összetűzés vagy az összefűzés hiánya nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de az abból eredő vita esetén az igazgatóságok a pályázat tartalmáért nem vállalnak felelősséget.
3.1.5.8. A pályázó egy birtoktestre kizárólag egy pályázatot nyújthat be a közzétett Pályázati Felhívás alapján megindult eljárásban.
3.1.5.9. Az igazgatóságok a haszonbérlőt a pályázat benyújtásakor a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/D. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében büntetőjogi felelőssége teljes tudatában írásban nyilatkoztatják.
A nyilatkozatban közölt hamis adatok és tények a benyújtott pályázat azonnali hatályú felfüggesztését eredményezik. Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban és annak további szakaszában nem vehet részt. Erről az igazgatóságok az érvénytelenség okának megjelölésével értesítik a pályázót.
3.1.6. Az ajánlatok elbírálása
3.1.6.1. A pályázatok értékelésére az ÉB tagjait az ÉB elnöke a pályázatok kézhezvételét követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 5 munkanapon belül hívja össze.
3.1.6.2. A pályázók vagy meghatalmazottaik a pályázatok nyilvános bontásának helyéről és idejéről az igazgatóság honlapján, illetve az igazgatóság székhelyén személyesen vagy telefonon tájékozódhatnak.
3.1.6.3. A 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 15. §-a szerint a határidőben beérkezett zárt borítékokat az igazgatóságok képviselői bontják fel. A pályázatok felbontásánál a pályázók vagy a meghatalmazottaik, a kijelölt jogi képviselő, a közjegyző, és az igazgatóságok képviselői lehetnek jelen.
3.1.6.4. Az ÉB a pályázatokat először az érvényességi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg.
3.1.6.5. Az ÉB írásban felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása elvégezhető legyen. A felvilágosítás iránti kérelmeket és azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat a pályázati anyaghoz kell csatolni. A felvilágosítás kérése nem tartalmazhat hiánypótlási felhívást.
3.1.6.6. Az ÉB köteles a Pályázati Felhívásban és a Pályázati Kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, továbbá a csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizni.
3.1.6.7. Haszonbérbe adás esetén a kötelezően alkalmazandó haszonbérleti díj összege – a 3.1.6.8. pont kivételével – legalább 2500 Ft/AK/év. A 2500 Ft/AK/év mértékű díjnál magasabb mértékű haszonbérleti díj kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a haszonbérleti pályázattal érintett terület kiterjedése pontosan megegyezik a lejáró haszonbérleti szerződéssel érintett terület kiterjedésével. Ebben az esetben az igazgatóságok kizárólag a lejáró
6384 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
szerződésben szereplő haszonbérleti díjat állapíthatnak meg a Pályázati Felhívásban. Ha a haszonbérleti pályázattal érintett ingatlanok között művelés alól kivett művelési ágú ingatlan szerepel, a haszonbérlet ellenértékének számításakor a környező, a kivett terület valós használatával megegyező művelési ágú ingatlanok AK értékének átlagát kell alapul venni. A haszonbérleti díj mértékének a szerződés fennállása alatt folyamatosan el kell érnie a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben (a továbbiakban: NFA tv.) előírt, az állami tulajdonban álló földekre vonatkozó haszonbérleti díj mértékét.
3.1.6.8. A halastavak haszonbérbe adása esetén a kötelezően alkalmazandó haszonbérleti díj összege 50 000 Ft/
hektár, amely a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 28/A. §-a szerint csökkenthető.
3.1.7. A Pályázati Kiírás ellenértékeként – a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján – regisztrációs díjat kell fizetni.
3.1.7.1. Az igazgatóságok képviseletében eljáró személy a Pályázati Kiírást a regisztrációs díj igazgatóságok pénztárába történő megfizetése, a megfizetését igazoló banki igazolás másolata vagy az igazgatóságok által kiállított csekk postai befizetésének igazolása, valamint az aláírt titoktartási nyilatkozat ellenében adja át.
3.1.7.2. A szerződéskötésre jogosult által befizetett regisztrációs díjat az igazgatóságok nem fizetik vissza és nem számítják be a haszonbérleti díjba.
3.2. A szerződéskötés általános szabályai
3.2.1. A haszonbérleti szerződés és a halastó haszonbérleti szerződés kötelező elemeit az igazgatóságok honlapján közzétett szerződésminta tartalmazza.
3.2.1.1. A haszonbérbe adáskor figyelembe kell venni az adott vagyonelemre vonatkozó hatályos szabályozást, ideértve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény vonatkozó korlátozásait, a haszonbérbe vehető maximális területnagyságra, illetve az aranykorona értékre vonatkozó korlátozásokat is.
3.2.1.2. A szerződéskötésre kizárólag a pályázati csomagban megadott szerződésminta használható, amelyben a haszonbérlőként szerződő nyertes pályázók közötti, a földhasználatot érintő együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés a szükséges mértékben és a birtoktest megosztott földhasználatához igazodva aktualizálandó.
3.2.1.3. A haszonbérlet időtartama – szakmai szempontokat is alapul véve – legfeljebb 20 év lehet. A szerződés pályázati eljárás nélküli meghosszabbítása kizárólag az NFA tv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges.
3.2.2. Az NFA tv. 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az igazgatóságok – a pályázat nyertesével – a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül haszonbérleti szerződést kötnek.
3.2.2.1. A nyertes pályázó által befizetett regisztrációs díjat az igazgatóságok nem fizetik vissza, és nem számítják be a haszonbérleti szerződés ellenértékébe.
3.2.3. A szerződő felek a birtokba adás időpontjáról a megkötendő haszonbérleti szerződésben rendelkeznek.
3.2.4. A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészletek rendeltetését, továbbá azt, hogy az vízvédelmi területnek minősül-e. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet vízvédelmi területnek minősül, a szerződésbe kell foglalni a haszonbérlő ezzel összefüggő kötelezettségeit.
3.2.5. Az igazgatóságok a szervezetükön belül alkalmazott közzétételi rendszerük útján biztosítják a tervezett szerződésnek az NFA tv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott közérdekből nyilvános adatainak nyilvánosságra hozatalát. Az NFA tv. 30. § (1) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül:
a) az igazgatóságokkal szerződő fél neve, székhelye, lakcíme, b) az eljáró jogi képviselő neve és székhelye,
c) a földrészlet fekvése szerinti település és a földrészlet helyrajzi száma, területnagysága, művelési ága és aranykorona értéke,
d) az ellenszolgáltatás összege,
e) az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése,
f) a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése és típusától függően annak pénzösszege, g) a szerződés időtartama.
3.2.6. Bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását, ha a szerződés időtartama alatt olyan jogszabályi rendelkezések lépnek hatályba vagy olyan területadatokban bekövetkező változások állnak be, amelyek a Felek által vállalt kötelezettségek teljesítését jelentős mértékben befolyásolják vagy megnehezítik. Ezekben az esetekben a szerződő felek kötelesek a szerződés módosítása érdekében együttműködni, a szerződést érintő lényeges körülményekről egymást tájékoztatni.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6385 3.3. A szerződés felmondása, megszűnése
3.3.1. A szerződés felmondásáról a haszonbérlőt tértivevényes postai úton kell értesíteni.
3.3.2. Az esedékességkor meg nem fizetett haszonbérleti díjat lejárt követelésként kell kezelni, amelynek behajtásáról az igazgatóságok kötelesek intézkedni. Erről kizárólag törvényben meghatározott módon és esetekben lehet lemondani.
3.3.3. Az igazgatóságok mint haszonbérbe adók kötelesek a haszonbérlet fennállása alatt a haszonbérleti szerződésben foglaltak betartását rendszeresen ellenőrizni.
3.4. Az igazgatóságok – az Nfa. tv. 18. § (7) bekezdése szerint – megbízási szerződést köthetnek a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítése, valamint a gazdálkodási feladatok ellátása érdekében legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra. A megbízási szerződés időtartama – az Nfa. tv. 18 § (6) bekezdése szerinti kivétellel – meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.
4. A vagyonkezelt területek vagyonnyilvántartása, adatszolgáltatás
4.1. A vagyonkezeléssel kapcsolatos operatív – az igazgatóságoknál felmerülő – feladatok ellátása és a központi információs igények kiszolgálása (így különösen: a tájékoztatás, a döntés-előkészítés, a statisztikai adatközlések) a Természetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) vagyonnyilvántartáshoz kapcsolódó moduljain keresztül történik. Az adatokról kimutatást, elemzést a működési terület szerint érintett igazgatóságok, valamint az egész ország területére vonatkozóan a Minisztérium jogosult lekérdezni.
4.2. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül az állami tulajdonban és az igazgatóságok vagyonkezelésében levő, használatba adott földrészletekről az igazgatóságok részletes és tételes nyilvántartást kötelesek vezetni.
Az igazgatóságok a TIR-ben vezetett naprakész nyilvántartásaik alapján a vagyonkezelésükben levő földrészletekkel, valamint állatállománnyal összefüggésben adatot szolgáltatnak a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére. Az adatszolgáltatás számszerű és szöveges részből áll.
4.3. Az igazgatóságoknak az állami tulajdonban és a vagyonkezelésükben lévő területekről a 4–6. függelékben, az állatállományról a 7. függelékben meghatározott adatokat kell szolgáltatniuk a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére a tárgyévet megelőző év december 31-ei állapotának megfelelően a tárgyévet követő év március 31-éig.
4.4. Az igazgatóságoknak a vagyonkezeléssel összefüggő rendkívüli esetekről (például állatelhullás, takarmányhiány, területkezeléssel összefüggő havária) a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére soron kívüli adatszolgáltatást kell nyújtaniuk.
4.5. A 4.1–4.4. alpontok szerinti adatszolgáltatás részét képezi a rövid, szöveges értékelő jelentés, amelynek tartalmaznia kell az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő saját kezelésű és használatba adott földrészletei vonatkozásában bekövetkezett változások okait, az adatok értelmezését segítő magyarázatokat (például területátvétel, elővásárlási jog gyakorlása, művelési ág-váltás, haszonbérletek felmondása). Az adatszolgáltatást elektronikusúton és papír alapon kell teljesíteni.
4.6. A 4.2–4.4. alpontokban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti saját kezelés esetén az igazgatóságokat a jogszabályok alapján előírt adatközlési előírások teljesítése alól (például OSAP-rendszerű lehalászási adatszolgáltatás).
5. A vagyonkezelési tevékenység tervezésére vonatkozó kötelezettségek 5.1. Hosszú távú (10 éves) természetvédelmi vagyonkezelési terv
5.1.1. A hosszú távú természetvédelmi vagyonkezelési terv az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területek és a védett természeti értékek fenntartását, megőrzését és fejlesztését szolgáló 10 éves terv.
5.1.2. Az igazgatóságok 10 évente hosszú távú természetvédelmi vagyonkezelési tervet dolgoznak ki. A hosszú távú terv az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő valamennyi területre – tájegységenként, részletesen – megadja a területen elérni kívánt célállapotot, és azt, hogy ezt a célállapotot az igazgatóságok saját használatukban vagy
6386 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
használatba adással tervezik elérni. A hosszú távú tervben meg kell határozni, hogy az egyes területeken a kitűzött célállapot eléréséhez milyen tevékenységeket kell a terv időtartama alatt elvégezni.
5.1.3. Különös figyelmet kell fordítani az állatállományt, gépparkot, humánerőforrás-kapacitást érintő fejlesztési célok rögzítésére. A hosszú távú terv a feladatokat a korlátozottan rendelkezésre álló kapacitások és feltételek reális, a tervkészítés időszakában ismert paramétereinek figyelembevételével, természetvédelmi fontosság – a megőrzendő területek, értékek veszélyeztetettsége, értékessége – szerint rangsorolva tartalmazza.
5.1.4. A hosszú távú tervben világos, szervezetileg egységesen meghatározott stratégiai irányvonalakat kell lefektetni, többek között annak érdekében, hogy az igazgatóságok tervezett vagyonkezelési tevékenységéről az érintettek (így különösen a haszonbérlők) nagyobb időtávlatban is tájékozódhassanak és döntéseiket azok ismeretében hozhassák meg.
5.2. Éves igazgatósági természetvédelmi célú vagyonkezelési terv és jelentés
5.2.1. Az igazgatóságoknak minden évben március hónap 31. napjáig a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár által kiadott formában és szöveges magyarázatokkal kiegészített éves jelentést kell tenniük, valamint terv formájában meg kell határozniuk az adott év tervezett vagyonkezelési tevékenységének várható eredményeit.
Az elkészült terveket a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár tárgyév május 31. napjáig hagyja jóvá.
5.2.2. Az éves vagyonkezelési tervezési rendszerben a tervezésnek és a tervek teljesüléséről szóló jelentésnek egységesen és országos szinten azonos formában kell megjelennie. A tervezési és jelentési rendszer nem érinti az igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségét, tekintettel arra, hogy ennek a földrészletek tényleges területhasználatára alapozottan, az igazgatóságok által megvalósított területkezelési tevékenységről kell részletes, országosan is összesíthető információt adnia.
6. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelésével szembeni követelmények
6.1. A földrészletek természetvédelmi célú kezelésének az élő és élettelen természeti értékek hosszú távú fenntartását, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzését kell szolgálnia. Natura 2000 területek esetében a hasznosítás módja és a területen végezhető tevékenységek meghatározása során figyelembe kell venni az adott területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzéseket.
6.2. Ha a védett természeti terület jogszabályban kihirdetett kezelési tervvel nem, de kezelési terv dokumentációval rendelkezik, elsősorban az abban meghatározottak szerint kell a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó részletes követelményeket kialakítani.
6.3. A területkezelést meghatározó általános szakmai szempontok:
a) az élőhely kedvező természeti állapotának megőrzése, fenntartása, helyreállítása;
b) a védett fajok élőhely-igényeinek minél szélesebb körű biztosítása;
c) a természeti erőforrások fenntartható használata, ennek keretében a természeti adottságokhoz igazodó földhasználat megvalósítása;
d) a tájegységre jellemző extenzív, hagyományos gazdálkodási módok és az azokkal fenntartható táji értékek megőrzése;
e) az inváziós – az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet jegyzékén szereplő – fajok és termőhely-idegen növényfajok megtelepedésének és terjedésének megakadályozása, állományuk visszaszorítása mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer- kijuttatással;
f) inváziós lágy- és fás szárú fajok termesztésének tiltása természetvédelmi oltalom alatt álló területen.
6.4. Szántóterületek természetvédelmi célú vagyonkezelésének alapelvei
6.4.1. Természet- és környezetkímélő szántóföldi növénytermesztés, takarmánytermesztés folytatható ott, ahol a földhasználat a táj ökológiai adottságainak megfelelő növényfaj- és fajtaszerkezet, vetésforgó alkalmazása, továbbá szerves trágya használatra alapozott tápanyag-gazdálkodás, valamint megfelelő agrotechnika, talajművelés, növényvédelem révén természetvédelmi célokat szolgál.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6387 6.4.2. A szántó művelési ágú földrészleteket általában az alábbi esetekben indokolt továbbra is szántó művelési ágban tartani, ha:
a) a szántóföldi műveléshez kötött, vagy azt is igénylő természeti értékek (például túzok, daru őszi és téli táplálékának biztosítása) ezt szükségessé teszik;
b) az állatállomány (például őshonos és régen honosult háziállatok) takarmányszükséglete azt indokolja;
c) tájvédelmi, gazdálkodástörténeti szempontok ezt indokolják; vagy
d) a természetes növénytakaró rekonstrukciója valamely oknál fogva nem lehetséges.
6.4.3. A domborzati és talajadottságok, mikroklíma, vízháztartás figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy természetvédelmi szempontból indokolt-e a védett természeti terület szántóként való fenntartása és használata.
A 7%-nál magasabb lejtőszög esetében a szántót javasolt gyepesíteni vagy erdősíteni. A szikes és vizes élőhely- rendszerbe ékelődő zárványszántókon és a szikes tavakkal közvetlenül érintkező területrészeken a gyepterületek helyreállításáról kell gondoskodni.
6.4.4. Talajművelés esetén nedves talajviszonyok mellett a talaj szerkezetét romboló, a talaj felszínét károsító agrotechnikát, nehéz gépeket tilos használni. Minimális munkaműveleti rendszert kell alkalmazni, amelynek alapvető feltétele az optimális időszakban és talajállapotban történő művelés. Mélyítő szántás, meliorizáció nem végezhető. A szántóval határos gyepekbe történő beszántás vagy egyéb durva károsítás idegen használat esetén a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.
6.4.5. Vetésszerkezet esetén elsősorban olyan, a hagyományos, tájra és tájegységre jellemző áru- és takarmánynövények, -fajták és változatok termeszthetőek, amelyek nem igényelnek intenzív termesztéstechnológiát, így például a pohánka, a kender, a köles, a len, a pillangós és egyéb növényvédelmi beavatkozást kevésbé igénylő kultúrnövények. Géntechnológiával módosított növény termesztése szigorúan tilos.
6.4.6. Tápanyag-utánpótlást elsősorban szerves trágyázásra és pillangós növények vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni.
6.4.7. Növényvédelem estén a védekezésnél a megelőzést, a károsítók és a gyomok elleni mechanikai és biológiai eljárásokat kell előtérbe helyezni. A kijuttatandó készítményt elsősorban az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények közül kell kiválasztani. Peszticidek kizárólag földi kijuttatással alkalmazhatóak.
Szintetikus úton előállított növényvédő szerek használata kizárólag indokolt esetben, illetve zárlati vagy vizsgálatköteles károsítók esetén, előzetes szemle alapján, egyedi hatósági engedélyeztetés után lehetséges, amelynek során törekedni kell az integrált környezetkímélő növényvédelmi rendszerben engedélyezett készítmények alkalmazására. A készítmények közötti választásnál figyelembe kell venni a készítmények vízi szervezetekre, madarakra, emlősökre, hasznos ízeltlábúakra gyakorolt veszélyességét, toxicitását, a hatóanyag felezési idejét, mobilitását, perzisztenciáját.
6.4.8. Betakarítás estén kaszálás, aratás során kiszorító kezelést kell alkalmazni, a kaszáló gép kizárólag akkor üzemeltethető, ha láncfüggönyös vadriasztóval van felszerelve. A területen széna- vagy szalmakazal, depónia és bármilyen szerves anyag (biomassza) előzetes egyeztetést követően helyezhető el.
6.4.9. A területhasználó köteles a területen esetlegesen található hulladékot saját költségén eltávolítani.
6.4.10. A 6.4.1–6.4.9. pontban foglalt általános feltételeken kívül, egyedi elbírálás alapján további szabályozás alkalmazható. Ilyen különösen az éjszakai munkavégzés tilalma, az eltérő kezelésű terület megjelölése, a kötelezően előírt vetésszerkezet vagy a lucernatelepítés egyéb szabályozása, ami vonatkozik a lucerna feltörésének tilalmára, a spontán visszagyepesedés elősegítésére, a kaszálás módjára, időpontjára.
6.5. Gyepterületek természetvédelmi célú vagyonkezelésének alapelvei
6.5.1. Törekedni kell a gyepterületek megőrzésére, művelési ág váltására kizárólag különösen indokolt esetben kerülhet sor.
6.5.2. A gyepterületeken végezhető tevékenységekre vonatkozó általános használati korlátozások, tilalmak az alábbiak:
a) gyepfeltörés, melioráció, műtrágya kijuttatása, vegyszerhasználat – kivéve az inváziós fajok ellen szükségessé váló, indokolt mértékű, szakszerű védekezést – tilos,
b) felülvetés, öntözés, felszíni vizek elvezetése – kivéve, ha a belvíz közvetlenül lakóépületet vagy gazdasági épületet veszélyeztet – tilos,
c) gyep égetése – kivéve a természetvédelmi érdekből történő égetést – tilos, d) a területhasználó köteles a területre kikerülő hulladékot saját költségén eltávolítani,
e) a mechanikai jellegű ápolási munkák (például tisztító kaszálás, hengerezés) térbeli és időbeli korlátozások alá esnek az érintett terület természeti értékei függvényében;
6388 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
f) a gyepfelszín maradandó károsítása tilos,
g) a területhatárok megjelölése kizárólag természetes anyagokból készült jelölő eszköz alkalmazásával történhet.
6.5.3. Legeltetéssel történő hasznosítás esetén
a) a legeltethető állatok faját, fajtáját, a legeltethető állatlétszámot, valamint a legeltetés időszakát és a legeltetési fordulókat úgy kell megválasztani, hogy az hatását tekintve optimálisan biztosítsa a legeltetett gyep mint élőhely, és a rajta előforduló prioritással rendelkező természeti értékek megmaradását,
b) a hagyományos legeltetés és a jószágállomány – elsősorban őshonos és régen honosult magyar háziállatok, főként szarvasmarha, bivaly, juh és ló – folyamatos minőségi fejlesztése szükséges az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében,
c) túllegeltetés kizárólag természetvédelmi érdekből történhet, míg az alullegeltetést az állatállomány létszámának növelésével szükséges elkerülni,
d) az optimális állatlétszámot a legelő állateltartó képessége alapján kell kiszámítani, a területen élő természeti értékek speciális igényeinek, a fű hozamának, a gyep típusának, a gyep regenerációs képességének, valamint a talaj sérülékenységének figyelembevételével,
e) a legeltetés a védett, veszélyeztetett fajok életciklusától és az időjárástól függően, de általában április 24. és október 31. között lehetséges,
f) téli legeltetés – november 1. és április 23. között – az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében lehetséges, a természetvédelmi hatóság engedélyével,
g) a legeltetett területen megtelepedő mérgező vagy szúrós gyomnövények elterjedését meg kell akadályozni, h) a legelő állatok életmódjától idegen hajtása, sokszori terelése a gyepeken nem megengedett,
i) a legelőn tartott állatállomány elhelyezésére előzetesen egyeztetett helyen állandó, illetve ideiglenes jellegű, elsősorban természetes anyagokból – fa, nád – készült karám, továbbá hatósági engedély alapján villanykarám is létesíthető,
j) a karámos elhelyezés helyszínéről a felhalmozódott trágyát el kell szállítani és annak végleges megszüntetésekor a területet a művelési ágának és természeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.
6.5.4. Kaszálással történő hasznosítás esetén a kaszálást a területen élő védett, veszélyeztetett növény- és állatfajok ökológiai igényeinek megfelelően, az alábbiak szerint kell végezni:
a) a hazai klimatikus adottságok a réteken általában kétszeri kaszálást tesznek lehetővé, de természetvédelmi szempontból inkább az egyszeri kaszálás a kívánatos, különleges természetvédelmi érdekből egyes területek adott évi kaszálásából való teljes kivétele is indokolt lehet,
b) a kaszálás megkezdését az adott terület természeti értékeinek figyelembevételével kell meghatározni;
c) gépi kaszálás kizárólag akkor végezhető, ha a talaj kellően száraz, keréknyomok nem képződnek,
d) a kaszálógép típusát helyesen kell megválasztani, a területadottságoknak megfelelő kaszatípust kell előnyben részesíteni (például a dobos kaszával szemben a tárcsás kasza munkagépeket kell előnyben részesíteni),
e) a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni,
f) a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni, a kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező,
g) a földön fészkelő madarak esetében a költés befejezéséig a fiókák sikeres kirepülése érdekében a kaszálást a fészkelő terület körül el kell hagyni,
h) előzetes területellenőrzés során talált, fokozottan védett madarak fészkét azonnal be kell jelenteni az igazgatóságoknak, a fészek körül a kaszálás mellőzésével pufferterületet kell biztosítani,
i) azokon a területeken, ahol jelentős egyedszámú a gerinctelen, kétéltű és hüllő fauna, védelmük érdekében magas – legalább 10-12 cm-es – tarló hagyandó, illetve a kaszálást területrészenként rotációban kell végezni, j) a csomós gyepszerkezet megőrzése érdekében megfelelő magasságú fűtarló visszahagyása kötelező,
k) a magassásosok kizárólag kézi vagy könnyű motoros géppel, egytengelyes alternáló kaszával kaszálhatóak, más, évenkénti kezelést általában nem igényelnek, természetvédelmi indokkal, célirányosan legeltethetőek, de gyakran elegendő a vegetációs időn kívül végzett kézi cserjeirtás is,
l) a zsombéksásosok természetvédelmi fenntartási céllal legeltetéssel, kaszálás esetén kizárólag kézi vagy könnyű motoros gépi kaszálással, vagy egytengelyes alternáló kaszával, illetve cserjeirtással kezelhetőek,
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6389 m) egyes sovány gyepek, amelyek kizárólag kis szénatermést adnak, átmenetileg szárzúzással is fenntarthatóak,
hosszabb távon azonban a kaszálás és a széna lehordása nem maradhat el, mivel elmaradása esetén a növénytársulás megváltozik, valamint
n) a lekaszált, bebálázott szénát lehetőség szerint a bálázás utáni harminc napon belül el kell szállítani a területről.
6.5.5. A 6.5.1–6.5.4. pontok szerinti általános feltételeken kívül, egyedi elbírálás alapján, további szabályozás alkalmazható. Ilyen különösen a legeltetés tilalma, a kézi kaszálás megkövetelése, eltérő módon kezelendő terület megjelölése, a kezelés meghatározása, szükség esetén a bolygatás, zavarás tilalmával.
6.6. Erdőgazdálkodási tevékenység, vagyonkezelés védett természeti területen
6.6.1. Az erdőterületek vagyonkezelésének alapját – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezéseivel összhangban – az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának tervszerűségét biztosító körzeti erdőtervek előírásai képezik, a vonatkozó természetvédelmi előírások, illetve elvárások – időbeli korlátozások, technológiai elvárások – figyelembevételével.
6.6.2. A védett természeti területen lévő erdő vagyonkezelésének minden esetben a természetvédelmi kezelési terven, hiánya esetén annak megfelelő természetvédelmi szakanyagon – készülő, vagy elkészült, de kiadásra nem került természetvédelmi kezelési terven, természetvédelmi állásfoglalásokon, Natura 2000 fenntartási terveken, hatásbecsléseken, Natura 2000 természetvédelmi célkitűzéseken – kell alapulnia.
6.6.3. Az erdőtervezés során a saját vagyonkezelésben lévő területeket illetően a gazdálkodó jogán is érvényesíteni kell a természetvédelmi célkitűzések érvényesülését, ezért
a) azokon a területeken, ahol még nincs természetvédelmi kezelési terv, ott a természetvédelmi követelményeket a természetvédelmi állásfoglalás alapján kell a körzeti erdőtervben megjeleníteni,
b) a védett természeti területnek is minősülő Natura 2000 területek esetében figyelembe kell venni a már elkészült Natura 2000 fenntartási terveket is, valamint az adott Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzéseivel összhangban kell a természetvédelmi kezelési elveket beépíteni az körzeti erdőtervezés folyamán,
c) a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek esetében a területre vonatkozó Natura 2000 természetvédelmi célkitűzéseket figyelembe kell venni és szempontként be kell építeni a körzeti erdőtervbe.
6.6.4. Folyamatos erdőborítást célzó módszerek kialakítása
6.6.4.1. A folyamatos erdőborítás távlati célként való megjelenítése (a folyamatos erdőborítást, vagy az erre való áttérést biztosító – szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló – üzemmódok, illetve a szálalóvágás) fontos cél még akkor is, ha a jelenlegi állománytípust idegenhonos, tájidegen fafajok határozzák meg. Erdőtervi tárgyaláson a fenti célt az adott erdőrészlet leírólapján távlati célállomány-típusként kell megjeleníteni.
6.6.4.2. Figyelmet kell fordítani az állományok előhasználatainak oly módon történő elvégzésére, amely a későbbiekben a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra való átállást lehetővé teszi. Az igazgatóságok folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési módszerek kialakítására irányuló kísérleti területeket létesítenek, amelyek a későbbiekben mintaként szolgálhatnak a kidolgozott módszerek üzemi szintű bevezetéséhez.
6.6.5. A mennyiségi tervezés és alapja az alábbi:
a) az erdőtervi fahasználati lehetőségeknek a tervezési ciklusban történő kihasználása érdekében fakitermelési stratégia elkészítése és nyomon követése javasolt, figyelemmel a fahasználati előírások sürgősségét,
b) erdészeti munkák – ideértve a fakitermelést is – akkor tervezendőek, ha azok a természetvédelmi értékek megóvásához, illetve a természeti állapotok javítása miatt kívánatosak, továbbá az erdő fenntartásához szükségesek,
c) a jogszabályban foglalt határidők betartásával az éves erdőgazdálkodási tevékenységek terv- és tényadatait az igazgatóságok elektronikus úton megküldik a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére az erdészeti hatósághoz történő beadást követően, ugyanígy a hatóság által elvégzett módosításokat is.
6.6.6. Az éves gazdálkodási terv és alapja az alábbi:
a) Az éves természetvédelmi célú erdőkezelés költségeit alapvetően az erdőtervben szereplő fahasználati lehetőségek által kitermelt faanyag értékesítéséből származó árbevételből, szükség esetén az erdészeti célelőirányzatok rendelkezésre álló támogatási forrásaiból vagy egyéb forrás bevonásával kell biztosítani, b) az adott évre tervezett erdészeti ágazati gazdálkodási tervet a fakitermelési stratégia, az erdőművelési
feladatok, valamint a többi erdészeti ágazathoz tartozó alágazat tevékenységének összevetésével kell bevételi és költség szinten megtervezni.
6390 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám
6.6.7. A vagyonkezelés erdészeti alágazatok szerinti elvárásai
6.6.7.1. Az erdőgazdálkodási tevékenység ágazatát a részletes időbeli és értékbeli nyomon követés, ellenőrzés, elszámolás céljából mennyiségi és értékbeli nyilvántartás szerint kell könyvelni, a könyvelésben a 6.6.7.1.1–6.6.7.1.8. pontok szerinti költséghelyekre kell megbontani, és az alábbi szakmai elvek betartására kell ügyelni a tevékenység végzése során.
6.6.7.1.1. Magtermelés
6.6.7.1.1.1. Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 110/2003.
(X. 21.) FVM rendelet] szerinti szabályozáson és az erdő természetes felújuló képességén túl az adott társulásban betöltött szerepét is figyelembe kell venni a gyűjtendő magnak, hogy hiányával ne romoljon a terület ökológiai rendszere.
6.6.7.1.1.2. Saját felhasználású igényen túli maggyűjtés kizárólag úgy engedélyezhető, ha az a folyamatos erdőborításra való törekvéseket és a természetes folyamatokat nem akadályozza.
6.6.7.1.1.3. Az igazgatóságok a „kisgyűjtők” és a magánszemélyek számára a jogosultságot gyűjtési jog gyakorlására kizárólag papíralapú hozzájárulással, szerződés formájában engedhetik át. Ebben meg kell határozni a gyűjtés helyét, idejét, a gyűjtendő szaporítóanyag faját, mennyiségét, minőségét, felvásárlási árát és kikötést kell tenni arra vonatkozóan, hogy a gyűjtő harmadik fél számára nem értékesíti a begyűjtött szaporítóanyagot.
6.6.7.1.2. Csemetetermelés
A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet szerinti szabályozáson kívül az igazgatóságok szakmai felelőssége, hogy olyan szaporítóanyag felhasználását részesítsék előnyben, amely genetikai és származási szempontból a legjobban megfelel az adott élőhelynek.
6.6.7.1.3. Erdőfelújítás
6.6.7.1.3.1. Törekedve az erdő természetes állóképességének, vitalitásának megőrzésére és növelésére, előtérbe kell helyezni a természetközeli technológiák alkalmazását.
6.6.7.1.3.2. A folyamatos erdőborítás elérését megfelelő vágásvezetéssel, Pro Silva elveken alapuló erdőkezeléssel kell biztosítani.
6.6.7.1.3.3. Vegyszerezés kizárólag a legszükségesebb esetekben végezhető, szelektív hatású vegyszerek, illetve szelektív kijuttatási módszerek alkalmazásával.
6.6.7.1.3.4. Az erdőfelújítási és -ápolási munkákról szóló szerződésben részletesen rögzíteni kell a megállapodó felek alapadatain és a 6.6.7.3. pontban meghatározott adatokon kívül az ültetési és ápolási munkák módját.
6.6.7.1.3.5. Az igazgatóságok az ellenőrzés során rögzítik az erdészeti munkák helyességét, teljesítését.
6.6.7.1.4. Erdőtelepítés
6.6.7.1.4.1. A 6.6.7.1.3. pont rendelkezéseit az erdőtelepítésre is alkalmazni kell.
6.6.7.1.4.2. A talajélet felesleges bolygatásának elkerülésére a kivitelezéskor részleges talaj-előkészítést kell előnyben részesíteni, ha ez nem hátráltatja a kitűzött célok elérését.
6.6.7.1.5. Fizikai munkavállalók
Erdészeti fizikai munkavállalók vonatkozásában a munkavédelmi törvényben és az ezt végrehajtó rendeletben meghatározott munkavédelmi oktatáson túl szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, valamint szóbeli vagy írásbeli számonkérést kell tartani a munkavállalóknak, amely magában foglalja a fajok, a munkaműveletek, a használandó eszközök, és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet Melléklete ismeretének elsajátítását.
6.6.7.1.6. Fakitermelés
6.6.7.1.6.1. A vállalkozóval kötendő, az erdészeti fakitermelési munkákról szóló szerződésben részletesen rögzíteni kell a szerződő felek alapadatain és a 6.6.7.3. pontban meghatározott adatokon kívül
a) a kitermelendő fatérfogat faj szerinti összetételét,
b) szükség szerint a kitermelendő fatérfogat kor szerinti összetételét, c) a kitermelendő fatérfogat becsült mennyiségét, és
d) a kitermelendő fatérfogat várható választékát (választékterv).
6.6.7.1.6.2. A vágásterület felügyeletét meg kell szervezni. Az igazgatóságok kötelesek rendszeresen ellenőrizni és ellenőrzési naplóban – amelyet a munkavállaló vagy a vállalkozó köteles magánál tartani a műveleti lappal és a szerződésével együtt – szükség esetén rögzíteni az erdészeti munkák, különösen a fakitermelés folyamatát, figyelemmel a kivitelezés szakmai helyességére (a fadöntések irányítására, az újulat megóvására, a megmaradó állomány és a talaj védelme érdekében a készletezés, a közelítés-kiszállítás és a szállítás mikéntjére).
6.6.7.1.6.3. A fahasználatot végző vállalkozó választékolását – ha az eltérő választékok más-más árkategóriába esnek – és készletezését – különösen, ha egyben vásárló is – állandóan nyomon kell követni. Lehetőség szerint
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6391 a magasabb értékű iparifa választékolását az igazgatóságok szakemberének kell végeznie az értékesítési lehetőségek ismeretében.
6.6.7.1.6.4. Ahol a természeti érték vagy az erdei életközösség védelme azt lehetővé teszi (például idegenhonos monokultúrák kitermelése), a „lábon álló” állomány is értékesíthető. A szakszemélyzet előre felméri a fatérfogatot, és a várható választékok alapján meghatározza az értékesítendő állomány értékét.
6.6.7.1.6.5. Értékesítéskor szerződésben vagy egyéb írásos dokumentumban – például kiseladási bárca – kell rögzíteni az eladandó faanyag faj- és szükség szerint a korösszetételét, választékait és mennyiségeit. Külön kell ellenőrizni a megállapodásban szereplő faanyag elszállításának lehetőségét.
6.6.7.1.6.6. Különös figyelmet kell fordítani a faanyag-készletek nyilvántartására és az elvégzett munkák szakszerű bizonylatolására (felvételi lap, vágástéri munkacsapat-összesítő, szállítójegy, rovatos raktárkönyv), a jelentési rend betartására, hogy az igazgatóságok által végzett erdészeti munka szakmai színvonala mintaként szolgálhasson a többi gazdálkodó számára.
6.6.7.1.7. Erdei melléktermék
Erdei melléktermék gyűjtése kívánatos a vidéki termékskála bővítése, a gazdálkodás diverzifikációja és a természethez kötődő gazdálkodási formák elterjesztése érdekében, ugyanakkor az erdei mellékhaszonvételek nem válhatnak kárára a védendő ökológiai rendszernek.
6.6.7.1.8. Vadgazdálkodás az erdőterületeken
Saját vagyonkezelésben és vadászati jogosultságban lévő erdőterületen az erdei vadkár megelőzése, és ezzel a természetes erdei életfolyamatok biztosítása alapvető fontosságú. Nem tervezhető vadkár ilyen területen.
Elsőrendű feladat az erdő vadeltartó-képességének megfelelő vadállomány kialakítása és fenntartása.
6.6.7.2. A rendelkezésre álló egységes informatikai rendszerben és az erdő- vagy üzemtervben naprakészen kell vezetni a természetvédelmi célú vagyonkezelés erdőgazdálkodási munkálatainak adatait.
6.6.7.3. Ha az igazgatóságok nem saját eszközzel és nem saját munkavállalóval végeztetik el az erdészeti munkákat, akkor írásos megállapodást kell kötni a vállalkozóval. E megállapodásban részletesen rögzíteni kell a felek alapadatain kívül az alábbi adatokat:
a) az érintett erdőterületek elhelyezkedését (község, tag, részlet szinten), b) az érintett erdőterület fafaj-összetételét,
c) az érintett erdőterület nagyságát (hektárban megadva),
d) a végrehajtandó feladat természetvédelmi követelményeit, korlátozásait, e) a munka elvégzésének határidejét,
f) a munka átvételének feltételeit,
g) a munka elvégzésének ellenértékét egységárban (például ápolás esetében Ft/ha, kézi ültetés esetében Ft/db, fakitermelés esetén Ft/m3) és összesítve is, és
h) szükség szerint a minőségi munka biztosítására kialakított többletdíjazás mértékét és kikötéseit.
6.7. Halgazdálkodási tevékenységek halastavakon
6.7.1. A halastavak különleges természetvédelmi értéket képviselnek hazánkban. A védett vízi és vizes élőhelyek esetében a halgazdálkodási tevékenységnek az élőhely összes védett populációjának – vízinövények, gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – életlehetőségeit kell megalapoznia és ezekkel összhangban kell lennie.
A halgazdálkodás nem veszélyeztetheti a halastavak és a környező területek védett természeti értékeit.
6.7.2. A természetvédelmi oltalom alatt álló halastavakat – mint vízi élőhelyeket – hosszú távon fenn kell tartani, kivéve, ha a halastó helyén korábbi, még magasabb természetvédelmi értékű, legalább tájszinten veszélyeztetett, természetes vizes élőhely és életközösség helyreállítására kerül sor. A halastavakon, szemben az intenzív termelési módozattal, az extenzív vagy félintenzív haltermelést kell választani. A halastavak kezelésének megtervezésekor a technikai szempontok mellett a meder és a környező területek ökológiai adottságait kell figyelembe venni.
6.7.3. A bérbe adott halastavaknál a madarak riasztását olyan módon kell megszervezni, hogy az összhangban legyen a nemzetközi természetvédelmi egyezményekben foglalt elvekkel az Európai Parlament és a Tanács a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK (2009. november 30.) irányelve alapján kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területeken folytatandó gazdálkodás elveivel, a hazai természetvédelmi jogszabályokkal, valamint a riasztás módszereit szabályzó, kapcsolódó jogszabályokkal. A saját hasznosítású halastavak esetében a madarak riasztása csak nagyon indokolt esetben végezhető, gazdálkodási célból nem, csupán amennyiben a predátorok táplálkozása kiemelt jelentőségű természeti érték hosszú távú megőrzését veszélyezteti.
