Speciális szabályok 1. Testi kényszer

234. Kényszerítő eszköz alkalmazása feltételeinek fennállása esetén testi kényszer akkor alkalmazható, ha az intézkedő erőfölénye vagy az  intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az  intézkedés eredményessége biztosítható. A  beteggel szemben alkalmazott korlátozott testi kényszer szükségességéről a  főigazgató főorvos haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyelet ellátó ügyészséget, a beteg törvényes képviselőjét, a beteg kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját és az  Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet betegjogi képviselőjét.

235. A testi kényszer alkalmazása során az intézkedő önvédelmi fogásokat is használhat, de azoknak arányban kell állni az intézkedést kiváltó magatartással vagy cselekménnyel.

13.2. Bilincs

236. A bilincselés módjára vonatkozóan a VI. fejezet 5. alcímében meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

13.3. Könnygáz, gumibot

237. Az intézkedő az  intézkedés megkezdésekor, amennyiben a  körülmények megkívánják, a  könnygázt készenlétbe helyezi, a gumibotot kézbe fogja, és felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

238. Gumibot alkalmazása esetén az  ütésnek lehetőleg a  támadó végtagot kell érnie, kerülni kell, hogy az  ütés olyan területet – kiemelten a fejet, nyakat, derekat, hasat – érjen, ahol súlyos sérülést okozhat.

239. Amennyiben a  könnygázt tömegoszlatásra vagy zárt térben kialakult ellenállás megtörésére alkalmazzák, egyidejűleg gondoskodni kell az intézkedők könnygáz hatása elleni védelméről.

13.4. Traumatikus és irritáló lőszer

240. A traumatikus és irritáló lőszer kényszerítő eszközként történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról az eszközök rendszeresítését követően az országos parancsnok külön rendelkezik.

13.5. Szolgálati kutya

241. A szolgálati kutyavezető kényszerítő eszközként csak arra kiképzett, megfelelő minősítéssel rendelkező, egészséges és szolgálatra alkalmas kutyát alkalmazhat.

242. A szolgálati kutya az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben nem alkalmazható.

243. Az intézkedő a szolgálati kutyát közintézménybe csak szolgálati feladata ellátása céljából viheti be.

244. Szolgálati kutya kényszerítő eszközként csak kiképzett kutyavezetővel együtt alkalmazható.

6462 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám

13.6. Lőfegyverhasználat

245. A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy az  intézkedő egyenruhát vagy polgári öltözetet visel.

Polgári öltözet viselése esetén a lőfegyvert rejtve kell hordani.

246. A Szervezeti törvény 22. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem minősül lőfegyverhasználatnak az állatra vagy tárgyra leadott lövés. A  szándékosan személyre leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha az nem okozott sérülést.

247. Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés az intézkedőnek felróható okból következik be vagy az intézkedő figyelmetlensége, gondatlansága következtében kárt, sérülést okoz, a  bekövetkezett esemény vizsgálatának eredményétől függően kártérítési, fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani.

248. Tömegoszlatás és rendfenntartás céljából riasztólövés akkor adható le, ha a  lőfegyverhasználat törvényi feltételei nem állnak fenn, de a  fogvatartást súlyosan sértő vagy veszélyeztető rendkívüli esemény megszakítására, felszámolására az alkalmazás eredményes lehet. Riasztólövés leadására csak az intézkedést irányító elöljáró parancsa alapján kerülhet sor.

249. Riasztólövés leadása során a lőfegyvert tilos személyre irányítani.

250. Figyelmeztető lövést alkalmazni csak abban az esetben lehet, amennyiben a lőfegyverhasználat törvényi feltételei fennállnak.

251. A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

252. A lőfegyverhasználat csak arra a  személyre irányulhat, akivel szemben a  Szervezeti törvény 22.  §-ában meghatározott feltételek fennállnak.

253. A riasztó- és a  figyelmeztető lövés alkalmazása során kerülni kell az  emberi élet, a  testi épség veszélyeztetését, valamint a vagyoni károkozást. Továbbá az állatra vagy tárgyra leadott lövés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az  az ember életét, testi épségét ne veszélyeztesse és az  intézkedés céljával arányban álló lehető legkisebb károkozással járjon.

254. Elöljárója parancsára az  intézkedő köteles a  lőfegyverét használni. A  lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a  parancsot kiadó elöljáró a  felelős. E  parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha az intézkedő tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.

255. Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén az intézkedő saját elhatározásából is használhatja lőfegyverét, amennyiben a  lőfegyverhasználat törvényben meghatározott feltételei fennállnak és a  zárt alakzattól elszakadt, vagy alakzaton kívüli feladat végrehajtására kap utasítást.

256. A lőfegyverhasználat során kerülni kell az emberi élet kioltását. A lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, karra kell irányítani.

257. Ha a  Szervezeti törvény csak a  közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a  lőfegyverhasználatot, és a  közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik.

258. Ha a támadás közvetett, a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz, akkor az intézkedő elsősorban tárgyra, állatra adhat le lövést.

259. Más személyek testi épségét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető, megvadult állatra az  intézkedő akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs.

260. A lőfegyverhasználatot követően a  sérültet – a  biztonsági óvintézkedések megtartása mellett – haladéktalanul elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról és életveszélyes állapot esetén a  közvetlen hozzátartozója értesítéséről.

261. A lőfegyverhasználatot, valamint a  halaszthatatlan segítségnyújtást követően az  intézkedő a  közvetlen elöljáróját haladéktalanul értesíti és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. Az elöljáró intézkedik a helyszín biztosítására – függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár –, valamint a lőfegyvert használó személyi állomány leváltására. Az elöljáró a lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával.

262. A bv. szervezet lőfegyverrel felszerelt tagjától a lőfegyver elvételét megkísérelni tilos. Amennyiben a szolgálati érdek megkívánja, a  lőfegyverrel felszerelt állományi tag a  szolgálati elöljárójának utasítására köteles lőfegyverét és lőszerét átadni. A lőfegyver és a lőszer átadása-átvétele elismervény ellenében történik.

263. A lőfegyverhasználatot követően, amint azt a  körülmények lehetővé teszik, a  lőfegyvert használó meghatározott formában és tartalommal (10. melléklet), az arra utasítást adó elöljáró és az az állományi tag, akinek hitelt érdemlő tudomása van az  eseményről, köteles írásos jelentést készíteni. A  fenti személyek a  lőfegyverhasználatot követő

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám 6463 vizsgálatban nem vehetnek részt. Ha a bv. szerv vezetőjével szemben jelentésírási kötelezettség vagy egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot az országos parancsnok folytatja le.

VIII. FEJEZET

EGYÉNI KEZELÉSI UTASÍTÁS

264. Egyéni kezelési utasítást kell kiadni, ha a fogvatartott

a) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt,

b) letartóztatott, akivel szemben első fokon az  eljáró hatóság tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtását szabta ki,

c) hosszúidős speciális részlegen került elhelyezésre,

d) biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre került elhelyezésre, e) fokozott őrzését rendelte el a rendelkezési jogkör gyakorlója, f) szerepel a BVOP kiemelt fogvatartotti listáján,

g) fogvatartása alatt fogolyszökés bűntette kísérletét követte el vagy megszökött, vagy a rendőrség őrizetéből vagy javítóintézetből megszökött,

h) aktuális fogvatartása alatt tettlegesen, egyenes szándékkal követett el hivatalos személy elleni erőszakos bűncselekményt,

i) fogolyzendülést követett el,

j) más fogvatartottat bántalmazott, és súlyos vagy maradandó sérüléseket okozott, k) esetében rendszeresen alkalmazásra kerül mozgáskorlátozó eszköz.

265. Egyéni kezelési utasítást lehet kiadni abban az esetben, ha a 264. pontban foglaltakon túl olyan tény, körülmény merül fel a fogvatartottal kapcsolatban, amely egyéni kezelésének meghatározását indokolttá teszi.

266. Egyéni kezelési utasítás meghatározott formában és tartalommal adható ki (12.  melléklet), kitöltése során a feladatok pontos meghatározása szükséges, továbbá nem tartalmazhat általános jellegű megfogalmazásokat.

267. Az egyéni kezelési utasítás elhelyezésére, ellenőrzésére vonatkozó pontjában meg kell jeleníteni a  fogvatartottra vonatkozó ellenőrzési tevékenység gyakoriságát, amelyet minden esetben személyre szabottan kell meghatározni.

268. Az egyéni kezelési utasítás elkészítése és rendszeres felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi információk folyamatos aktualizálására:

a) a fogvatartott fényképe, b) az elrendelés oka, c) többletinformáció, d) elhelyezése,

e) mozgáskorlátozással kapcsolatos meghatározások, f) bv. intézeten belüli mozgatása,

g) bv. intézeten kívüli mozgatása, őrzése (szállítás, előállítás, külső egészségügyi intézmény), h) a bv. intézeten kívüli mozgatással kapcsolatos jelentési kötelmek,

i) egyéb rendelkezések, különös tekintettel

ia) a vezetői ellenőrzés szabályaira, gyakoriságára, dokumentálására,

ib) az egyéni kezelési utasítás aktualizálásának felülvizsgálati gyakoriságára, a  lebonyolítás kivitelezésére és a végrehajtásért felelős személy kötelezettségeire,

j) aktuális reintegrációs foglalkozás és pszichológiai vélemény megléte.

269. Az egyéni kezelési utasítás felülvizsgálatát a fogvatartott vonatkozásában bekövetkező lényegi változást követően azonnal, egyéb esetekben a  biztonsági kockázati besorolás felülvizsgálati idejéhez igazodóan, de legfeljebb háromhavonta kell végrehajtani.

270. A reintegrációs és a pszichológiai szakterület által végrehajtandó foglalkozások, ellenőrzések kiemelt fontossággal bírnak, továbbá az  egyéni kezelési utasításnak mindenképpen tartalmaznia kell a  kapcsolattartásra és vallásgyakorlásra vonatkozó meghatározásokat.

271. Egyéni kezelési utasítással rendelkező fogvatartott szállítása esetén a  célintézetbe történő megérkezést követően a  fogadó bv.  intézet soron kívül intézkedik az  egyéni kezelési utasítás elkészítésére, kiadására. Ennek elősegítése érdekében a küldő bv. intézet a szállítás napján megküldi a fogvatartott többi anyagával együtt a fogadó bv. intézet részére a hatályos egyéni kezelési utasítást. A fogadó bv. intézet a beérkezett egyéni kezelési utasításban foglaltakat köteles megfelelően adaptálni a saját intézeti viszonyaira.

6464 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2020. évi 69. szám

272. A 271. pontban foglaltakat a megőrzésre történő szállítás esetén is kötelező alkalmazni.

273. Az egyéni kezelési utasítás kiadásával, kezelésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a  bv.  intézet helyi intézkedésben szabályozza.

IX. FEJEZET