Az új kényszeregyezségi rendelet

POLGÁRI JOG

A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI MAGÁNJOG ÉS HITELJOG SZEMLÉJE

Főszerkesztő:

Dr. MESZLÉNY ÁRTUR Szerkesztők:

Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN

Az uj kényszeregyességi rendelet.

Nincsen a kereskedelmi jognak talán egyetlenegy ága sem, amely hivebb f o t o g r á f i á j a volna a váltakozó közgazdasági és társadalompolitikai felfogásoknak, mint a fizetésképtelenség joga. A klasszikus m a g á n j o g leg- ősibb individualisztikus felfogásától elválva, ebben a jogban korán mutatkoztak az egyéni érdekek kizárólagos u r a l m á t áttörő közszempontok. A hitelezők tömege egy bizonyos magánjogi társasággá szerveződik és ennek a társaságnak megvannak a m a g a külön érdekei és szem- pontjai, amelyek nem mindig azonosak a társaságot al- kotó egyes hitelezők szempontjaival. Kifejlődik a több- ségi elmélet, amelynek segítségével a társaság keresztül- viszi a kisebbségnek nem tetsző jogi tényeket is. Aimig azonban a fizetésképtelenség jogának a hitelezői társa- ság szempontjából való szociális jellege h a m a r kifejlődik,, addig hosszabb az az nt, amely egy magasabb közület- nek, az egész társadalomnak, vagy h a ugy tetszik, az ál- lamnak érdekeit és szempontjait is beleviszi a-fizetéskép- telenség jogába. A m i n t a történelem során váltakozik központosító abszolutizmus az egyéni szabadság decentra- lizáló elvével, akkép l á t j u k ebben a jogrendszerben is váltakozni az állami szempontókat érvényesítő birói be- folyás túltengését, az egyéni szabadság elvének jobban megfelelő korlátlan hitelezői autonómiával. A m i g a köz- gazdaság felfogása a gazdasági liberalizmus, a szabad verseny mesgyéjén halad, addig a csődjogbari a hitele- zők úgyszólván kizárólagos urai az eljárásnak; nem tör-' téniü ott egyéb, m i n t az, hogy lefolyunk külön-külön a hitelezők perei az adós ellen és ha ez megtörtént, akkor a pernyertes hitelezők aránylagosan kielégítik magukat a tömegből. Amikor a szociális irányzat, az állami beavat-

'10

kozás elve kezd a közgazdaságban előtérbe lépni, a k k o r felüti fejét a fizetésképtelenségi jogban is az officialitás elve; eleinte csak eljárási szabályokban nyilvánul az meg, azokban is félénken, az utolsó évtizedekben azon- ban az állami, közgazdasági 'Szempont a n y a g i vonatko- zásókban is mindinkább helyet kiván magának.

A fizetésképtelenség jogának ezen szociális- i r á n y ú fejlődése még n a p j a i n k b a n is folyamatban van. A fize- tésképtelenség' kérdése nagy vonásokban a közgazdasági látószög szempontjából kezd kezeltetni. A n a g y bifurká- ció csődjogra és kényszeregyességi jogra, m á r ennek a f o l y a m a t n a k a z eredménye; eleinte öntudatlanul, később mindinkább világosan előtérbe kerül az a szempont, hogy a fizetésképtelenség mikénti lebonyolitása. elsősorban at- tól f ü g g j ö n , hogy a vagyonbukott, egyén v a g y vállalat értéket jelent-e a közgazdaságra vagy sem; azt k i v á n j a - e az állami jogszabályokban megnyilvánuló közgazdasági érdek, hogy a b a j b a került vállalkozás h a l á l r a Ítéltessék, vagy pedig vannak-e olyan szempontok, amelyek a vál- lalkozás életbentartását a közre nézve előnyösnek mu- t a t j á k : ez a döntő kérdés. Az utóbbi esetben, indokolt, liogy az állam jogszabályával segítségére siessen a jobb sorsra érdemes vállalkozásnak, az előbbi esetben a J o g feladata a gazdasági halál következményeinek mielőbbi liquidálása.

A csődök általában véve katasztrofálisan rossz eredménye birta a r r a a belátásra a jogalkotást, h o g y a tisztességes adósok életbentartásának biztosításával a hi- telezői társaság isokkal jobb eredményeket érhet el, mint a csődbeJi liquidálás u t j á n : nem él ellenben még*'eléggé világosan a köztudatban az, hogy ezzel ellentétben a rossz- hiszemű adós gazdasági éíetbentartása cs'ak mesterséges lehetőség a hitelezők további megkárosítására.

A jelen gazda sági⁷ r e f o r m kérdés helyesen csak ebből a látószögből oldható meg. Megadni a lehetőséget az élet- b e n m a r a d á s r a azoknak, akik a r r a érdemesek, mielőbb eltakarítani a gazdasági életből azokat, akik csalárdul éltek vissza a bennük bizók bizalmával; ez az a szem- p o n t a fizetésképtelenségi jog két f ő á g á n a k meg- kíilönböztetője és bármily magától értetődőnek látszik ez, az előadottak u t á n világos szemmel megállapít- h a t j u k , hogy az eddigi bajok egyedüli és^ kizárólagos f o r r á s a az, hogy a kényszeregyességi eljárást ezen ren- deltetéstől eltérőleg vették igénybe; hogy a fizetés- képtelenség jogi elintézésének a kényszeregyességi el- j á r á s vált az általános f o r m á j á v á , a csőd kivétellé lett, mindez pedig oly körülmények között, amelyek ab-

szolút nem indikálták a kényszeregyességi eljárás töme- ges igénybevételét; H a tehát a r r a a kérdésre kellene ne-

künk, jogászoknak, szivretett kézzel felelnünk, hogy mi

•okozta a sok b a j t és panaszt, a r r a a szerteágazó tömérdek felelet helyett csak egyet válaszolhatnánk: azt, hogy a kényszeregyességi eljárást jogi és közgazdasági rendel- tetésétől eltérően használták. É s mi ennek az oka és miért v a n a sok panasz a kényszeregyességi eljárás^ ellen?

Kénytelen vagyok erre egy paradoxonszerü, talán nép- szerűtlen választ adni, amelyet csak ebben az illusztris környezetben merek megkockáztatni: az, hogy a kény- szeregyességi eljárás t u l j ó volt. E z természetesen vi- szonylagosan értendő, t, í. a csődeljáráshoz viszonyítva, mert csődjogunk elavultsága és lassúsága okozta azt, h o g y nemcsak az adós fordult el tőle, hanem a hitelező is hozott anyagi és erkölcsi áldozatokat csak azért, hogy a csődeljárás mellőzhetővé váljék. E g y modern, gyors és olcsó csődeljárás megteremtése lett volna a kétségkívül fennálló igen súlyos bajoknak helyes diagnózis esetén az orvosszere; ezzel vált volna lehetővé, hogy a hitelezők és birák a csődönkivüli kényszeregyességet visszaadják igazi rendeltetésének és hamis reményekre épített, be nem váltott egyességek helyett a hitelezők jól és gyorsan fel- oszthassák m a g u k közt azt, a m i j e még megvan a gazda- sági életbenmaradásra nem képes, vagy nem alkalmas adósnak.

Jogászi szemponthói mély fájdalommal regisztrál- j u k azt, hogy a bajok orvoslása nem a rossz csődtörvény, hanem a jobb kényszeregyességi rendelet megreformá- lása u t j á n kiséreltetett meg.

Az u j kényszeregyességi rendelet szerzői, — azt hi- szein nvilt titkot árulok el — tisztában voltak ezzel á helyzettel, azonban részben törvényhozásteehnikai okok- ból (a csődjogot t. i. törvény, a kényszeregyességet ren- delet szabályozza), részbe,n pedig azért, mert a közvetle- nül^ érdekelt gazdasági érdekképviseletek a bajok orvos- lását egész más irányban keresték, mégis a csődönkivüli kényszeregyességi r e f o r m ú t j á r a léptek. Az u j rendelet

bárom n a g y elvi i r á n y b a n tartalmaz újításokat, u. m. az eljárás gyorsítása, olcsóbbitása és az adós visszaélései- nek meggátlása, illetve az eljárásnak a rosszhiszemű adós elől való elzárása irányában.

Nézzük eszeket egyenként:

A gyorsaság és olcsóság kívánalmát egvüttesen a R.

a magánegyességi eljárások kodifikálásával k í v á n t a elő- segíteni. H á r o m f é l e magánegyességi eljárást ismer a R., két kényszeregyességi h a t á l y ú t és egyet anélkül. E z

10*

utóbbi a kény szer egy ességi kérvény beadását megelőző, illetve elhárítani kivánó magánegyezkedés. Az adósnak épúgy, m i n t eddig, ezután is módjában f o g állni hitele- zőivel bármikor magánegyességet kötni, mielőtt a biro- sághoz fordulna. Abban sincs különbség, hogy ezen egvesség közvetítésére az a d ó s azt a hitelvédelmi szerve- zetet keri fel, amelyiket a k a r j a ; a különbség csak abban v a n hogy ha az adós olyan hitel védő egylethez f o r d u l t , amely nem mint az ú j o n n a n alakult Országos v a g y Vi- déki H . E. t a g j a jár el, akkor az ez előtt, lefolytatott elő- zetes magánegyezkedés sikertelensége nem mentesiti a kereskedő vagy iparos adóst attól, hogy a későbbi kény- szeregyességi eljárás során az O H E ( V H E ) közvetítésé- vel ne kelljen u j a b b magánegyességet az O H E , illetve V H E előtt megkísérelnie. A R . egyébként, nem szabá- lyozza ezt az előzetes magánegyességi eljárást, amiből az következik, hogy. erre az általános m a g á n j o g i és nem a kényszeregyességi szabályok irányadók: azaz minden hi- telezőre kiható egyesség létrejöttéhez minden hitelező hozzájárulása szükséges; az előzetes magánegyességi el- j á r á s n a k nincs k. e. hatálya, nem eredményez végre- hajtási, csődnyitási tilalmat stb. Csak két vonatkozás- ban k. e. hatályú ez az előzetes magánegyesség: 1. bün- tetőjogi szempontból, amennyiben az előzetes magán- _ egyességet kellő időben megkisérlő adós nem büntethető

* a csődkérvénv beadásának elmulasztása m i a t t (Btk. 414.

.§. 4.), következik ez abból, hogy a R., t e h á t jogszabály kifejezetten megengedi a fizetőképtelen adósnak az elő- zetes magánegyesség megkísérlését. 2. H a t á l y a ennek az előzetes magán egyességnek az, hogy az ezzel eltelt idő- veszteség nem szolgálhat okul arra, hogy a k. e. eljárás később azon a címen szüntettessék meg, hogy az a d ó s nem kérte kellő időben a k. e. eljárás megindítását. — E z ugyancsak abból folyik, hogy a R . kifejezetten meg- engedi a fizetőképtelenség szanálásának ezt a, m ó d j á t .

Ezen tiszta, mert kényszer nélküli magánegyes- ség mellett szabályozza a R. a magánegyesség második, kényszerrel járó a l a k j á t ; ez a z a bizonyos eljárás, amely körül a nagy vita folyt és amely a. R. leglényegesebb ujitása. E z a, magánegyességi eljárás kötelező, kényszer- rel, azaz majorizálással j á r és kiterjed m i n d e n kereske- dőre és iparosra; előbbiekre tekintet nélkül arra, hogy bejegyzettek-e, v a g y sem.

Kereskedő és iparos k. e. eljárásának s é m á j a t e h á t most ez lesz: b e a d j a a kérvényt a bírósághoz, ez dönt a megindithatóság felett és elvégzi mindazon teendőket, amelyek a megindítással j á r n a k (közzététel, vagyonfel-

ügyelő-kinevezés, biztósitási intézkedések, feljegyzés, köitség stb.) Azután átteszi az eljárást az OHE-hez,. ki- véve, h a be v a n igazolva az előzetes O H E eljárás- s i m \ telensége. A bejelentések már oda f u t n a k be, még pedig bélyeg-mentesen. Az O H E a bejelentések b e a d á s á r a ' k i t ű - zött véghatárnaptól számított- 30 n a p alatt vagy létre- hozza az egyességet, vagy nem. Létrejött a z egyesség akkor, h a 75%-os tőke-többség elfogadta. Mindkét eset- ben, azaz mindig visszakerül az ügy a bírósághoz, ha létrejött az egyesség, alaki hibája nincs, jó erkölcsökbe vagy törvénybe nem ütközik és az érdekeltek észrevételt néni adtak be ellene, a biró j ó v á h a g y j a és evvel k. e.

h a t á l y á t nyeri; ellenkező esetben a biró alaki pótlást ren- delhet, lényegtelen észrevételeket tárgyaláson kivül visz- szau tasithat, minden más esetben pedig észrevételezési tárgyalást t a r t és annak eredményekép j ó v á h a g y j a a ma- gúnegyességet, vagy pedig lefolytatja, a birói k. e. eljá- rást, m i n t h a magánegyességi eljárás nem is lett volna.

A magánegyességi eljárás szabályozását a i t . az O H E ügyrendjének, illetve alapszabályainak engedi át és csak 3 általános szabályt állit fel: 1. hogy erre az el-

j á r á s r a is értelemszerűen; állnak a birói k. e. elj. szabá- lyai; 2. hogy az egyesség törvénybe, jó erkölcsökbe, a p a r i t a s creditorum elvébe nem ütközhet és bizonyos ala-

kiságokat be kell tartania; 3. az- elfogadó hitelezőknek

•szavazatrajogosultaknak kell lenniök és az adósnak va- gyoni állapotát lényegileg hiven kell előadnia.

Az O H E szervei ezen szabályok betartásáért fe- gyelmileg felelősek; egyébként, azaz magánjogi hatá-

lyukban azonban ezen szabályok jórészt leges m i n u s

•quam perfectaek; azaz tilosak, de az elleniikre létrejött ügyességhez még sem nyúlhat hozzá a biró.

Lex perfecta: a törvénybe, jó erkölcsökbe, pótolha- tatlan alaki hibákba ütköző egyesség tilalma. Az ilyen egyességet hivatalból nem h a g y j a jóvá a biró. I t t csak a z az érdekes "kérdés merülhet fél, hogy a k. e. E . szabá-

lyaiba ütköző egyesség jóváhagyása megtagadható-^

azon a cimen, hogy törvénybe ütköző cselekedetre köte- lez?^ Nézetem szerint nem; még pedig nemcsak abból az okból, hogy a E . nem törvény, hanem csak törvény alap-' j á n kibocsátott E., hanem azért is, mert e generális sza- bály mellett még külön fel vannak sorolva a E . egyes tilalmai, mint észrevételezési okok; pl. a hitelezői egven- jogosultság megsértése, amiből az folyik, hogy tí. egyéb szabályainak negligálása nem mipősüí törvénybe ütköző- nek. Pl. h a az adós megrosszabbitja az ajánlatát,- vagy a k á r a minimalquóta alá száll, a-hitelezők pedig elfogad-

ták ezt a rosszabb ajánlatot, akkor e címen a bíró nem t a - g a d h a t j a ,meg az egyességet, n o h a az O H E nem j á r t el a ÍR. szabályai szerint; ez utóbbi szabály tehát m á r lex minus quam perfecta.

Lex perfecták még, de csak észrevételezésre vehetők figyelembe: a szavazójogosultság, az adós felfedező köte- lezel tségének, az egyességi többségnek és az egyesség quotális voltának szabályai.

Minden egyéb: lex minus quam perfecta. Ebből lát- ható, h o g y az Ö H E - r e rendkívüli bizalmi h a t á s k ö r t r u h á - zott a legislatio, mert a magánjogi sanctiok nélküli szabá- lyok betartása kizárólag az O H E vállain nyugszik. Nincs ok egy még nem is létező szerv megbízhatóságában kétel- kedni, a hitelvédői egyletek eddigi szervezetének ismere- tében azonban bátor vagyok egy körülményre felhívni az illetékes factorok figyelmét: a r r a t. i., hogy a jövőben a hatáskörök megoszlási elvének e szervezetekben is érvé- nyesülnie kell. Eddig' t. i. az usus az volt, hogy ezen egy- letek ügyészei nemcsak vezették az egyességi tárgyalá- sokat, hanem a hitelezők megbízottjai is voltak; a biró és ügyfél fnnctioinak ezen egyesülését a jövőben, a m i k o r a tárgyalások birószerii vezetőire a lex imperfecták fe- letti őrködés g o n d j a hárul, intézményesen meg kell aka- dályozni; .kimondandó volna, hogy a hitelezőket azok nem képviselhetik, akik a magánegvesíségi tárgyalásokat vezetik.

A magánegyesség 3. f a j t á j a a R.-ben a P . K . előtti magánegyezkedés. Jellegét illetőleg ez az eljárás a z előbb emiitett kettő közt áll; tiszta magánegyesség, kisebbségi majorizálás nélkül, birói jóváhagyásra nem szoruló. Ez- zel szemben megvannak mindazon hatályai, m i n t a birói k. e. eljárásnak: moratórium* csődkizárás, visszaható ha- tály stb.

E z az eljárás azonban nem általános, mert csak pesti és pestvidéki pénzintézetek érdekeltségéhez tartozó- nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra t e r j e d ki.

F a k u l t a t í v , nem kötelező eljárás, mely abban áll, h o g y az adós a P . K.-nál bejelenti inzolvenciáját és b a a P . K . az egyeztetést vállalván, ezt a bíróságnak bejelenti, u g y 45 n a p i g az adós olyan jogbelyzetben van, m i n t h a hatá- lyos k. e. eljárás folynék ellene. 45 n a p m ú l v a a h a t á l y megszűnik, a k á r létrejött az egyesség, a k á r nem.

E z eljárás célja az, hogy legreprezentánsabb válla- latainknak mód és idő adassék bíróság közben jötte nél- kül szanálásukat megkísérelni. A bíróságnak egyetlen- egy f u n c t i ó j a v a n itt csak: az, hogy tudomásulveszi a P . K . egyeztető készségét. E z azonban csak egy dekla-

r a t i v végzés, inert a biró még azt sem vizsgálhatja,^ hogy tényleg pénzintézeti érdekeltséghez tartozik az adós, ezt is a P . K . belátása szerint állapítja meg. Egyetlenegy kö- rülményt vizsgálhat csak-a biró, azt, hogy be van-e je- gyezve m i n t rt. vagy szövetkezet a budapesti vagy pest- vidéki törvényszéken az adós.

K i f e j l ő d h e t azonban ebből a magánegyességi eljá- rásból e,gy egészen speciális birói k. e. eljárás ábban az esetben, ha az adós a kritikus 45 napon belül birói k. e.

eljárás megindítását kéri. Azért speciális, mert erre az eljárásra azok a rendelkezésén irányadók, amelyeket a P . K . kötelékébe nem tartozó pénzintézetekre a 921/1917 M. E . sz. rend. előir. E rendelkezések részben a vagyon- felügyelői állásnak a P . K . által való betöltését, részben á jóváhagvúsmegtagadás körének lényeges nregszükitését tartalmazzák, főkép azonban lehetővé teszik, hogy ezen nyilvános számadásra kötelezett vállalatok egyességileg felszámoljanak. Más esetben, amint ismeretes, a R. nem tartalmaz oly intézkedést, amely szabályozná azt az egyességet, amely quóta felajánlása nélkül, a z adós egész vagyonának átengedésével kívánja a hitelezőket kielégí- teni. A belga jogban abandon d'actif-nak nevezett ez in- tézményt a birói gyakorlat is következetesen vissza,uta- sította;- rt.-kra és szövetkezetekre most bizonyos elő- feltételek mellett lehetséges lesz az egyezkedés ezen m ó d j a is. dr. Gs. Sommer József.

(Folytatjuli.)

Richesse obiige.

( B e f e j e z ő rész.) *

I I I . Bármily fontos szerepet tölt is be magánjo- gunkban a vagyon, tételes szabályok m é g sem határoz/

zák meg: mi tulajdonképpen a vagyon. Yagvoni jogokról tanítanak, felállítják azok külső ismérveit: átruházhatók", elörökölhetők, pénzértékben kifejezhetők, de hogy mi a vagyon, azt nem m o n d j á k meg. Ennek oka az, hogy a vagyon nem jog-tárgy, hogy a vagyonon pl. nincs tulaj- donjog. De még 'maguk az egyes dolgok (objektumok) sem közvetlen tárgyai a vagyonnak, ezek csak a tulaj- don és egyéb jogoknak a közvetlen tárvvai. A vagyon tehát mint Ding- an ,sich nem a jog világába, ha.ne,m a

- A cikk1 első része a P J . előző 3. s z á m á b a n .