ÉS A
MAGYAR MAGÁNJOG
*
A MAGY. TUD. AKADÉMIA 1894. NOVEMBER 4 -én T A R T O T T
SZÉCHENYI ÜNNEPÉRE
IRTA
V É C S E Y TA M Á S,
R E N D E S TA G .
B U D A P E S T , 1895.
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
Á ra <30 k r
J
É S A
MAGYAR MAGÁNJOG
ÉS A
MAGYAR MAGÁNJOG
A MAGY. TUD. AKADÉMIA 1894. NOVEMBER 4 -én T A R T O T T
SZÉCHENYI ÜNNEPÉRE
IRTA
VÉCSEY TAMÁS,
R E N D E S TA G .
BUDAPEST, 1895.
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .
A RENDI JOG.
A
tudást végtelenül szomjúhozom. F ejem szellemi táplálékot követel,1 a törvény tudom ányt s gazdaságtant akarom tanulni. Le a vörös nadrág
gal.» Ezt írja Széchenyi 1825-ben.2 Leteszi a huszár
kapitányi kardbojtot. K önyvet vesz kezébe, még többet mint ezelőtt. Olvassa az angol classikus nemzetgazdasági írókat. Belem élyedve olvassa a verulami lordnak a kísérleti vizsgálódásra tanító művét.3 Az ókor stoikus bölcselőivel foglalkozva esküszik hűséget hazafias kötelességének.4
Tanárt keres, a ki jól tudja a m agyar jogot és ékesszólást.5 Elm életileg is meg akar ism erkedni a rendiség jogintézm ényeinek kór-bonczoló tanával, a mely intézm ények bénító hatásait az életben tapasztalja. Kelemen m agyar jogi ínstitutioit s kul-
Vécsey: Széchenyi és a in. magánjog. 1
csát, a latin nyelvet, a sürgősség kim ondásával tűzi napirendre.0 Szorgalom m al s kritikával tanulja az ékes latinságú K elem ent s a hol ez a romanis- tákat követi, vagy Martini term észetjogára emlékez
tet, ott nem esik gáncs alá, de a hol a rendiség alapján beszél, ott Széchenyit csak izgatja.
Kelem en után a Corpus iuris Hungarici ívrét kötetei következnek. Nem m ondhatom , hogy rokon- szenw el teszi le a vaskos köteteket, még kevésbbé m ondhatom , hogy kím életesen beszél ama törvé
nyekről, a m elyek a letűnt középkornak kövületei s az ő újító tervének útjában feküsznek. Nem jog- történeti szem pontból vizsgálódik, tehát nem úgy tűnnek föl előtte a régi törvények, mint a jo g fejlődés m enetét jelző vezérkagylók, hanem mint_
a m últból átnyúló sötét akadályok, a m elyek hala
dásunkat feltartóztatják, sőt veszélyeztetik s jég- pánczélként gátolják az új jogélet csírázását.
E rős drasztikus színekkel festi a ferdeségeket.
Maró lúgot önt a foltokra. Nemzeti hiúságunknak nem hízeleg, hátram aradásunk okozóit nem kiméli.
E lőtte a jö vő fontosabb a m últnak kegyeleténél.
Fullánkos a polém iában, kím életlen a kárhoztatás- ban.7 A patriarchális szokásjoggal nem dicsekszik, de az írott joggal még úgy se. «W erbőczynek kilencztizedét el kell égetnünk, csak azután m ehe
tünk valam ire».8 S őt még többet mond. «A Corpus iuris két roppant foliójának legalább kilencztized-
részét kell a tűzbe dobni»,9 vagyis a benne gyö
kerező kirívó intézm ényeket, korszerűtlen privilé
giumokat, m elyeken a rendiség bástyái em elked
nek .10
Ezek a bástyák azok, a m elyeket tem peram en
tum os támadásaival tervszerűen ostrom ol. A kivált
ságos és nem kiváltságos osztályok különvált, sőt ellentétes helyzetén nyugvó régi jogintézm ények, a rendiség m inden elavult alkotásai ellen folytatja az irtó háborút, abban a m eggyőződésben, hogy a rendiség intézm énye m ár idejét m últa s a nem zet haladásának, m egerősödésének belső akadálya.
Ezért m ennydörög ellene s ezért akarja elpusztítani tűzzel, vassal.
A m egcsontosult rendi jognak abderitáira tör, ront. Bálványozott betűire szórja az elhamvasztó parázst.11 Justinianus hangján követeli, hogy a tö r
vény-gyűjtem ényből égjen ki m inden lap, a melyik a haladást gátolja.12 Csak akkor kezdődik m ajd a két vaskos folió becse, m ikor legalább is kilencz- tizedrésze elham vad s hamvvedre felett újra fel
szenteltetik a m ódosított, javított, rendbe hozott m aradék tizedrész és pedig m agyar nyelvre f o r dítva, hogy az élő nem zetnek törvénykönyve ne legyen holt nyelvű, m elyet úgy is alig ért a nem zetnek egy tizedrésze.13 Azt m ondjátok nincs idő a Corpus iuris fordítására ? É n azt tartom , a mit az em ber szívesen tesz, arra m indég van idő, a mit
l*
/ /
nem szívesen tesz, arra soha sincs érkezésünk.14 Keressetek, m ajd találtok em bert a rendezésre és m agyarosításra, főleg F ogarassy és T óth Lőrincz lebegvén szemei előtt. Ha a Corpus iuris használ
ható részei m eglesznek magyarul, tüstént szétmállik a m agyar nyelvet ellenző rozsdás csoport, mely azért nem akar megválni a latintól, m ert ez a Corpus iuris nyelve. «Hát a rabulának tévetegéből, m ely
nek gazdag gyűjtem énye a Corpus iuris, nem ze
tünknek soha ne lenne szabad kim enekedni ?» kérdi indulatosan Széchenyi. Az országgyűlés annyi jo g gal se bírna, hogy kitisztítsa azt, a m inek tiszta viseletűnk kalauzának kellene lennie? Minden lelkes nem zet törvényeit a hom ályból kiemelni, m inden
kinek érthetőkké tenni törekszik. T együnk mink is fogadást, hogy M agyarországon csak m agyar nyelven szóló törvény, parancs, ítélet, szerződés, egyezés, számadás kötelez.15 Mert valam int csak élő testben, úgy csak élő nyelvben van lélek.lü V elem együtt az élő istent hívom tanúságul, még igen számos férfi van, a ki m inden életkellem ről, sőt magáról az életről is kész inkább lemondani, mintsem, hogy anyanyelvűnk mostoha sorsát a jogélet terén ezentúl is békével tűrjük és kar és kard nyugva nézzük m int dúl azon a külföldi érte
lem s a honi butaság.17
K ülönben annak, a kit hódító ideálok s nemes szenvedélyek ragadnak, szabad a bátor szó.1* El
is e szabadsággal Széchenyi. Reform eszm éiért ra
jongva, ha kell hevesen, sőt vakm erőén beszél.
Égessétek m eg a Corpus iuris kilencztizedét» ép oly merész felhívás, mint merész állítás az, hogy Magyarország nem volt». Eféle m erészség nélkül lehetett volna-e kiragadni a nem zetet a quietis- m usból ? s lehetett volna-e rábírni, hogy oda hagyja a tespedő előítéletek s elavult intézm ények ó-falát ?
Mikor Széchenyi a Corpus iurist nem azono
sítja a rendiség tükrével: ilyenkor történeti jo g u n k nak ezt az anyakönyvét nálánál inkább senki se félti, senki se védi. «A nádor azt teszi velünk, a mit akar. Az a nagy bizalom, a m elylyel iránta viseltetünk, még odáig visz bennünket, hogy egész Corpus iurisunkat tűzbe vetjük».19 ím e épen Szé
chenyi az, a ki a lángok közé nem engedi vetni az egész írott jo g o t.20 Corpus iurisunkban elég szép helyet olvasott Széchenyi. E gyebet mellőzve ott van a legelső m agyar bölcsészeti értekezés: Szent István első D ecretum a fiához, Imre herczeghez. Ott van a Hárm askönyv Élőbeszéde az igazság stoikus cultusával. Az igazság, m ondja W erbőczy, a leg
főbb jó, az erények harmóniája, sőt a teljes erény, m elynek fénye úgy ragyog, hogy elbűvöli szemeink világát, mint az esti vagy a hajnali csillag tündöklő sugára. Csodálatos erény, mely m ásoknak is hasz
nál, holott a többi erény csak azt boldogítja, a
ki gyakorolja.21 O tt van a sok jogtétel, a mi ma se avas obscuritás. Számos intézkedés a mi ma idő
szerűtlen, valaha a kor színvonalán állott s védte a nem zet szent igazait. Mikor le volt fegyverezve a magyar, ha egyébre nem is, legalább a Corpus iurisra erélyesen hivatkozott. Ha hónunk alól elvet- nők a T örvénytárt s jobbunkból kiesnék a kard:
mihez folyam odnánk? Mi szolgálna irányadóul a nem zet és a királyi ház közt? kérdi a lelkes Horvát István.22
Erős várunk nekünk a törvényesség. Ennek rom bolhatatlan erősségét nem gyönígti, ha az alkal
m azhatóság szem pontjából az activ politikus, mint Széchenyi, elválasztja az elavult törvényeket az el nem avultaktól, a m odern életbe valókat a történet lapjaira tartozóktól. A bizalmat, az öntudatos oda
adást pedig egyenesen emeli a tudom ány, mely megvilágítja a jognak forrásait, fejlődését, rendsze
rét, politikai, gazdasági s erkölcsi hatását, vim ac potestatem .23 Ezért int, buzdít Széchenyi, hogy b e
ható alapossággal műveljük a jogtudom ányt.24 Mit tanuljon a m agyar szívvel, lélekkel, teljes odaadás
sal ? A jogtudom ányt, válaszolja Széchenyi,20 s m eg
jegyzi, hogy ez a legnem esebb tudom ány, mely- lyel a férfiú foglalkozhatik s a leghatalm asabb tudom ány, m elylyel erőt, bátorságot, bölcseséget kap a nemzet vezetésére a legválságosabb pilla
natokban.26 Mintha a jövőben előre olvasta volna
a nemzet nagy jogvédőjének, K ossuthnak s a jogászi logika és a jogérzet m egtestesülésének, D eáknak küldetését. Az 1848-iki törvények gyors formulázá- sának, mi a Kossuth érdem e, s a jogfolytonosságnak, a Deák ellenállhatatlan logikájának, köszönhető a dualismus és paritas alapján nyugvó kiegyezés. A két vezér jogász példája igazolta Széchenyi jó s
latát, olyan sikerrel, mely m éltó a jogász-nem zet
hez, a magyarhoz.
V olt idő, m időn erőit a forrongó Széchenyi maga is egészen a jo g és alkotm ány ügyének sze
rette volna szentelni.27
És valóban, ha jogász az, a ki a jo g nélküli
nek jogot szerez, úgy ő igazán jogász, a szónak magasabb értelm ében. De a szónak közönséges értelm ében nem az. Hivatásszerű jogtudóssá ép úgy nem lett, a mint nem lett költővé. H atását azonban ép úgy érzi a m agyar jog, mint a kö l
tészet.
A középkori rendi jogállapotból a kibonta
kozást ő, a nem hivatásszerű jogtudós, kezdem é
nyezte. Program m jának belső értéke jogi aphoris- máin nyugszik. A Hitel, Világ és Stadium lapjain kifejtett jogi problém ákért harczolva, vívta ki fényes tehetsége az első diadalokat, nem egyes perlekedő ember, hanem az egész ország javára.
A mai ünnep feladatom m á teszi annak bem u
tatását, hogy a m agyar jog egyik főága a magán-
jo g s ennek tudom ánya, Széchenyi hatása alatt m iképen fejlődik? s hogy e fejlődés előm ozdítása érdekében mit tett az Akadém ia? Eme szem pont
ból kerestem és befejezésül m éltánylom Széchenyi eszméit, törekvéseit s alkotó kezét magánjogi intéz
m ényeink csarnokában.
A MAGYAR MAGÁNJOG SZÉCHENYI HATÁSA ALATT.
~ zéchenyi N aplóinak ünnepelt női alakjai közt a leg- ünnepeltebb Mária D orottya főherczegasszony, József nádornak áldott em lékű hitvese. A hódolatnak imádásig m agasztosuló érzetét ébreszté Széchenyi lelkében.28 A Hitel díszpéldányát kegyesen fogadja az átnyújtó szerzőtől, sőt arra is felkéri ezt, hogy sajátkezűleg írja nevét a hírből m ár ism ert könyvbe.29 Nem m aradt titokban a főherczegné előtt, hogy a radikális reform okért rajongó Széchenyi áhitattal olvasgatja a Szent írást. Látni kívánja kedvelt hívé
nek bibliáját. Pár nap múlva a fenséges asszony a könyvek könyvét visszaküldi, abba három papir- szeletet helyezve. Az egyik Máté evangéliumával int, hogy «adjátok meg a császárnak a mi a csá
száré». A másik Pálnak Tim ótheushoz írt levelével
kér, hogy «imádkozzatok a királyért és m inden . . em berért». A harm adik Pálnak Titushoz írt levelé- r/ vei utasít, hogy «intsed őket, hogy a fejedelmi
jogos hatalom nak engedelm esek legyenek».30 Az idézett helyeknek szent igéivel a főher- czegné a korona iránti hűség megőrzésére, továbbá az államjogi viták pihentetésére czéloz. E finom leczkét önm egtagadás nélkül követi Széchenyi, hiszen legradikálisabb korában is az volt és mindég az m aradt politikai hitvallása, hogy a magyarság kifejtése m ellett szilárdul s hiven ragaszkodjunk a H absburg-dynastiához.31 Mirabeau előbb a király ellen foglalt állást, de végül az alkotm ányos m on
archia m egm entésén fáradozott. Ez utóbbit m indég lelkén hordta Széchenyi. Azért hiba az ő fiatal
ságát a Mirabeauéhoz hasonlítani. O a koronának m indég törhetlen hive volt.
Elejétől fogva úgy vélekedett, hogy a jogi reform okat nem kezdi az államjogi intézm ények bolygatásával, hanem a m agánjog roskatag épüle
teinek lebontásával és újjá alakításával. Tehát az államjogi viták pihentetésére kész volt.
A középkori szervezkedéshez a magánjogi fel
fogás adta a vezérgondolatokat, ezért a rendi alkot
m ányok jellem ző vonásait a m agánjog alapintéz
m ényei vonták meg. Helyesen keresi tehát Széchenyi a békés kibontakozásnak útját a magánjogi viszo
nyok átalakításánál. A nemzet újjászületési pro-
cessusa a magánjog, főleg a vagyonjog javításával indul meg.
Ha ez sikerül, okvetlenül következik az állam jogi reform, és pedig dem okratikus irányban, m ert a magánjogi szabadelvű rendezés politikai alapokat is szolgáltat a jövendő dem okratiának. E nnek k ed vez az ingó vagyon m éltánylása, a tőke szabad keringése, a földnek s a föld népének felszabadí
tása, az ősi és ági, az öröklött és szerzett javak közti különbségnek, szóval a vagyon provenientiá- jának tekintetbe nem vétele, a végrendelkezési sza
badságnak kiterjesztése, a hitelnek szentsége.
Mind ezekre nézve kitűzte Széchenyi a m agán
jogi radicalismusnak lobogóját, bizton várva, hogy a m agánjog reform ja idővel m ajd maga után vonja az alkotm ányos élet fellendülését, a korm ányform á
nak változását s a közjogi helyzet általános javu
lását.
A m agánjog terén kezdi a reform ot azért is, m ert a m agánjog átalakítása a nem zetnek belügye s így tőlünk függ. Azt képzelte lelkesedésében a reformátor, hogy a korm ánynak nincs érdekében azt ellenezni, s rem énylte, hogy ha a m agánjogot gyökeresen megjavítjuk, a külakadályok daczára is virágzásnak indul a haza, m egerősödik a nemzet.
Míg ha közjogi vitákat kezdünk, feszültség állhat elő a korm ány és az országgyűlés közt. A kölcsö
nös gyanakodás és bizalm atlankodás folytán meg-
fenekük m inden reform s a meg nem erősödött nem zet nem folytathat sikeres küzdelmet.
Széchenyi az első' m agyar ember, a ki a jogi s gazdasági élet összefüggésére gondol s a ki a jogot, erős czéltudatossággal, a gazdasági élet szem
pontjából is mérlegeli. Az ő felfogása szerint a m agánjog az élet javai m egoszlásának és forgalmá
nak ethikai szabálya.
D e az a m agánjog, a mely Széchenyi fellépte
k o r uralkodik, az ő ideáljának merő' ellentéte.
A Werbó'czy-féle vagyonjog az Anjou-Jagelló kor viszonyainak felel meg. Azóta a világ közgaz
daságilag nagyot változott, de erről nem vett tudo
m ást a mi nemesi m agánjogunk, sőt lényegileg m egm aradt a mohácsi vész előtti formulázásban.
Pedig folyvást kirívóbbá lett, hogy a középkori vagyonjog, m elyben nincs egyéni igazi tulajdon, nem tart lépést a folyvást haladó gazdasági élet
tel, nem engedi a nem zet vagyoni izmosodását.
Az új kor, új jogi rendezést követel.
E nnek az új rendezésnek mik az előfeltételei ? Széchenyi szerint a következők. Legyen egyéni tulajdon. Szerezhessen földet m inden honlakos.
A term elést ne bénítsa robot, dézsma, czéh, ár
szabás. A javak forgalmának érdekei szem pontjá
ból rendeztessék a kötelm i jog, a jogszolgáltatás.8-’
De, hogy lehet mindezt elérni ?
Legyen m indenek előtt hitel.33 A tróntól le
a koldusig m indent a szótartás szentsége biz
tosít.34
Alapja ez nem csak a vagyoni, hanem az erkölcsi em elkedésnek is. T öröltessék el az ősiség, magán-zárlat s hivatalos halasztás.
Hozzunk m agyar egyesületi, társulati és váltó- törvényt, s állítsuk fel a gyorsan működó' váltó- biróságokat.
Ez a Hitel program m ja a m agánjog terén.
Még gazdagabb jogi tárgysorozatot ad a S ta
dium, m elyben Széchenyi, mint népvédó' követeli:
az ingatlanszerzési képesség kiterjesztését, a nem nem esek jogi védelm ét, a földesúri hatalom és iurisdictio eltörlését, s a m agyar nyelv érvényét a közélet m inden körében. T ám adta az avult kam at
korlátozásokat és az adós-törvényeket, az úrbéri s más középkori birtokviszonyokat, a fiscalitást és mind azt, a mit a Hitel is elítélt, kivált az ősiséget.
Az ősiség. A középkori nem esség élethivatása a harcz. De mibó'l m erítse erejét, hatalm át ? Le kell kötni, elidegeníthetienné kell tenni az ó'söktó'l öröklött nemesi jószágot, m ely a vitézló' urat, m un
kás és fegyveres népét táplálja.
A nápolyi politika, m elyet A rany a Daliás idők csataképein fest, a családok fényét emelte.
Ennek fentartására hozta be Nagy Lajos az ősiséget.
Minden nemes az ősiségre építi gazdasági
léteiét, az ősiség fentartására irányozza m inden gondolatát, törekvését, erőfeszítését. V alódi pallá
dium át látja az ó'siségben a középkori nemesi rend.
A középkor elmúltával az ősiségre is új k o r
nak kellett volna beköszöntem’e. De a korszerű átalakulás elm aradt. E nnek következtében az ősi- ségnek m inden előnyét eltem ette az idő, káros oldalai pedig kiélesedtek.
Az ősiség kizárta az egyéni tulajdont, a vég
leges eHdegeníthetést, a kisajátítást, végintézkedést.
Lebilincselte az ipart, kereskedést. Az elidegenít- hetlen nemesi jószág m ajdnem forgalmon kívüli (rés extracom m ercium ). Az eladó, elzálogosító szá
m ára s jogutódai részére a m egerőtlenítési és vissza- követelési pereknek örökös melegágya. Mint Arany m ondja, a nem es em ber az ősi vagyonát «tízszer eladja, ha kell és visszaperelheti m indég».35
És ez a visszaperlés m ennyi bajjal jár. Mennyit árt a m agyarok közti összetartásnak! Alig van csa
lád, mely az ősiség alapján pert nem folytat, alig van jószág, mely per alatt nincs. A költséges és gyűlölködő perlekedés veszélyezteti a jogbátorsá
got, a bizonytalanság zsibbasztja az okszerű gazdál
kodást, a m unkakedvet, szorgalmat, beruházást, le
szállítja a föld értékét, lehetetlenné teszi a hitelt.
Az üdvözítő hitelt. Pedig haladásunk nélkülözhet- len eleme a hitel. A mi a hitelező társadalom szelle
mével ellenkezik, az tarthatatlan.
Az ó'siség a családi fényt s a m agyar nem zeti
séget se biztosítá.3(! ím e az ősiség m ellett sok nagy család elszegényedett, elpusztult s honfoglaló vagy Á rpádkori m agyar nem zetségek ivadékai a m agyar anyanyelvet elfeledték.
Az ősiségnek gazdasági káros hatását már 11. |ózsef felismerte. Mind meg akarta szüntetni a középkori avult birtokviszonyokat.3' De József az alkotm ányos törvényes utat mellőzve, m indenütt akadályokra bukkant. «Alkotm ány-kidülést, nem zet
sírt láttak ezen szép aggszerü intézet legutolsó körm eszakadtán».3 8
II. József korától Széchenyi fellépését a nagy franczia forradalom választja el. A mi József korá- ,//
ban már avultnak tűnt fel, az a franczia forrada
lom alatt legalább száz évet vénült. De talán semmi se élte túl önm agát inkább, mint az ó'siség, mely az új rendet, új életalakot terem tő s az egész világra kiható szabadsági mozgalmakkal szemben a korlá
tozottságot és lekötöttséget képviselte. Csakhogy a Karok és R endek többsége ezt nem hitte. Quieta non movere, m ondták Széchenyinek a hazafiság nevében. «Hát a békók leverésével gyöngűlt-e valahol a hazafiság szent tüze»? Az ország belső bajának első oka nem az ősiség? Ez nyom ja le a töld árát, ez silányítja el az ország gazdasági érté
két, ez állja útját a földbirtokos hitelének. A káros
nak tartott s ezért gyűlölt ősiség ellen Széchenyi
kím életlenül agitál m inden irányban. A nádori palota és a casino, a vármegyeház és a sajtó sok heves vitáról tehetne tanúbizonyságot.39 Az ó'siség elleni harczban állandó hive Széchenyinek Kölcsey, T refort, Eötvös, Pulszky, Szalay, Bezerédj, Kossuth s D eák Ferencz, a ki Széchenyinek igazat adva állítja, hogy «nem egészen a vám ok hibás rend- jj szere, nem is a korm ánynak gyakori kihágásai, hanem az aviticitásnak fenm aradása gátolja nagy részben nemzeti előhaladásunkat».40
Széchenyi az ősiségi kérdés m egoldásának gyorsítása végett 1842-ben eltörlési törvényjavas
latot dolgozott ki, Lissovényi és Fabriczy közre
m űködésével, a nádor és az országbíró tudtával.11
«Mi az ó'siséget illeti, azt tartom én voltam az elsó' magyar, a ki ennek m egváltoztatása szük
ségét szó'nyegre hoztam s törvényes úton sürget
tem. Megvallom, hogy politikám nak úgyszólván ez a sarkköve», m ondá Széchenyi az 1844. országgyűlé
sen,42 hol az ó'siség eltörlésének tárgyában javaslat- tételre országos választmány küldetett ki.
A kérdés «sok köhögésre adott okot, oh! mert szörnyű poros volt», m ondja A rany János.43
Az 1844-iki országos bizottság egyik javaslata szerint, az ó'siség teljesen és rögtön eltörlendő.
Ezt sürgették a politikusok. Ugyanannak a bizott
ságnak másik javaslata szerint, mit a jogászok helyeseltek, az ó'siség egy nem zedék kihaltával,
32 év alatt, szüntetendő meg.44 «Megavult ügyvédek, ó nevek em berei, a volt uradalm ak m esgyéin lege
lők s örök álm ú rem ényben tengők»,40 a conser
v ative^ a kik semmiféle eltörlést nem akartak, nagyot lélekzettek, m időn az ősiséget elintézetlenül hagyva, oszlott szét az 1844-iki országgyűlés.
Az ősiség elleni háború tovább folyt. A tá madó tábornak vezérkari főnöke Széchenyi m aradt.
Mikor Zalay az ősiség m ellett ír, Széchenyi érzi m agát találva.46 Mikor a gyakorlat nagy m estere, (ioszthonyi Miklós az ősiség ellen ír: Széchenyi helyeslését várja, mit a nagy g ró f siet kifejezni a jogtudósnak, a ki a m agyar jog labyrinthusaiban / / őszült meg s nyom atékos szavával az ősiség elleni pártnak tekintélyét em elte.47
És ám bár az ősiség elleni küzdelem ben Szé
chenyi tovább is lankadatlan marad, az eltörlés eset
leges következm ényeire figyelmesebb kezd lenni.48 Átmeneti zavar nélkül, rázkódtatások m egelőzésé
vel, közm egelégedésre szeretné m egoldani a negyed
század óta zaklatott kérdést. A politikus kezdi m eg
hallgatni a jogászt. Erőssé válik benne a m eg
győződés, hogy az ősiség szélesen elágazott s egész jogéletünkön átszövődött intézm ény lévén: annak ^ egyszerű eltörlése nem lenne m egnyugtató, hanem helyébe új jogrendet kell léptetni. De mit? mi módon, hogy se a birtokban levők, se a vissza
váltásra jogosultak ne károsodjanak?
Vócsey: Széchenyi és a m. magánjog. 2
Egyszerre csak meglepi a tanakodókat a párisi 1848. februári esem ények híre. E m elkedett h an
gulat szállja meg Pozsonyt, a rendi országgyűlés a törvényhozó testület teremtó' munkájához lát, még a conservativ párt is érzi a márcziusi tavaszi szellőt.
ím e az ősiség eltörlését nem gátolja, sőt 1848.
márczius 19-én Somssich Pál teszi meg az indít
ványt részletes törvényjavaslat kíséretében, «hogy a nemesi birtok az ősiség bilincseiből szabadíttas- sék fel, az uti possidetis alapján».
A nehéz kérdésnek megoldási formuláját Deák Ferencz adta.49 «A végítélettel el nem döntött ősi
ségi (successionalis, fiscalis és iuris) perek felftig- gesztetnek», s az ősiség eltörlése alapján általános m agyar polgári törvénykönyv kidolgozására uta- síttatik a m inisztérium .50
Rövidítés, lefordítás helyett rendszeres általá
nos polgári törvénykönyvet vár a szabad földön élő szabad nemzet. Az általános egységes jog elve üli diadalát. Egységes jog nélkül nincs egységes nem zet. Ugyanaz a törvény parancsoljon s legyen m ene
déke bárm ily rendű s rangú em bernek. Széchenyi eme legm esszebbre ható, 1835 óta sürgetett jog- reform ját beczikkelyezték.
Deákban s kartársaiban megvolt a képesség, hogy napóleoni szabású m agánjogrendszert készít
senek. De a kitört belháború magánjogunk fel
építésére nem hagyott időt.
Világos után elm ulasztották tanácsolni a k o ro názó és codificáló országgyűlésnek összehívását.
Schmerling, mint egy m odern T ribonianus com- piláló bizottságot alakít. Deák a m eghívást vissza- utasítá. Frank, hogy ne legyen a m agyar jognak sírásójává, életétől válik meg. A m egjelent tö b b ség azonban a m agyar magánjogi törvényjavaslat kidolgozása helyett, m elyre úgy se volt ország- gyűlési megbízása, elkészíté az ősiségi pátenst és a kihirdetési nyilt parancsot. A római jog, észjog és Josefinismus elemeiből készült osztrák törvény- könyv behozatala 1852. nov. 29-én m egtörtént.
Ezzel a nemzeti jogreform szépen indult gyökér- szálait m egszakították s a nemzeti jogfejlődés m ed
rét eltorlaszolták, úgy, hogy még ma is más m agán
jog uralkodik Fiúm éban, a volt végvidéken s a Királyhágón túl, mint azon innen, a Drávántúli rész pedig visszahozhatlanul elszakadt a m agyar igazság
ügytől.
A fiscalitás. Az ország területének infeuda- tiója bevégeztetvén, annak főtulajdonosa a szent korona. Minden tulajdonnak gyökerei ide nyúlnak vissza, a koronás király adományozza a felkérők
nek a jószágokat, a visszahárulás fentartásával, melyet magszakadás vagy hűtlenség esetén, ha kell peres úton, érvényesít a fiscus. A felkérni akaró hívek árulkodnak, vádaskodnak. A felkérés gyak
ran jellem telenség, az adom ányozás gyakran poli- 2*
tikai kitérítés, m egtérítés. Az utód nélküli adom á- nyos nem ruház be semmit, rongál, prédái, terhet teherre halmoz. A fiscus pert perrel tetéz.
Széchenyi tehát m éltán tartá eltörlendőnek a fiscalitást is, hogy tért foglalhasson a római jog értelm ében vett egyéni tulajdonjog, mely ma a leg
főbb vagyonjogi intézm ény s az egyéni szabad
sággal együtt varázs-eszköze a boldogulásnak.
A fiscus hárulási jogának s az adom ányrend
szernek m egszüntetése az általános polgári törvény- könyvre bízandó, gondolá Széchenyi 1848-ban, s ezért külön eltörlést nem indítványozott. De a m agyar törvénykönyv készítése elmaradván, az 1852.
novem ber 29-én kelt ősiségi nyiltparancs léptette hatályon kívül a királyi és nádori adom ányozást s a fiscus hárulási jogát (ex defectu seminis et ex infidelitate), ellenben m egkapta a kincstár a jogot, hogy m inden uratlan hagyaték rá száll.
Az úrbér s az úri törvényhatóság. «A nem régen még virágzó Magyarországnak, m ondá 1. Ferdinánd, mi sem ártott többet, mint a jo b bágyok külföldi gyakorlat szerinti elnyomása, kik
nek folytonos sóhaja felhat a magasba az Isten színe elébe».51 A Stadium lapjain lelkünkre beszél Széchenyi: «engedjünk szivünk sugalmainak, fogad
juk eszünk józan tanácsait, s iktassuk Hunnia szolga
lakosait az em beriség örök jussaiba».oi
Az elnyom ott osztályok felszabadításában Be-
zerédj, Kossuth és D eák vetekedtek Széchenyivel.
Eötvös a szépirodalom mezejéről küldte a segít
séget. Dózsa G yörgy 1514-ben m intha a népért viselné az izzó vaskoronát. A Falu jegyzője a megyei visszaéléseket írja a rovásra, hogy népszerűtlenné tegye a rendi világot.
A nép-em ancipatio 1832— 6-ban odáig jutott, hogy a törvény biztosítja a költözési szabadságot, körvonalozza a jobbágyi tartozást, m egengedi m in
den nem -nem esnek, hogy tulajdon felperessége alatt kereshet jogvédelm et s felebbezheti az ellene hozott a
büntető ítéletet, mint ezt a Stadium követeli.53 A bból az időből E urópa egyetlen országa se m utathat fel m éltányosabb törvényeket. Ezek készí
tették elő a szabad polgári statust, m elyet m eg
terem tett az 1848, még pedig váratlan sebességgel, m ert Párizsnak februári és Pestnek márcziusi ese
ményei ellenállhatatlan áram lattal ragadták a p o zsonyi K arokat és Rendeket. Ez áram lattal szem
ben csak egy lett volna veszélyes: a halogatás.
Hogy felrobbanás nem történt, ezt a felszabadító 1848. IX. törvényczikk gyors m egalkotásának és annak lehet köszönni, hogy a törvény parancsolólag eltörli a jobbágyi terheket, eltörli az úri tartozások iránti pereket,54 s m egszünteti az úri törvényható
ságot. A törvényhozó a decemvirekhez méltó lapi
daris stílusban így szól: «Az úri törvényhatóság megszüntettetik». Ezzel sok millió jobbágy sorsa
vált emberivé. N agyobb elvet szerényebb form á
ban soha nem szentesítettek.
A Bach-korm ány az 1853. márczius 2. nyilt- parancsban úgy beszél, m intha a jobbágyok fel
szabadítása 1848-ban ki se m ondatott volna. Szé
chenyi Bachot figyelmeztette, hogy a jobbágy ok- felszabadítása s az urbériség m egszüntetése az 1848-iki országgyűlés érdem e s dicsősége.55
A birhatási akadály. Széchenyi és Deák, nem es elvtársaikkal együtt, lelkesen küzdöttek a birtokszerzési jog kiterjesztése érdekében. Egyéni tulajdonná kell tenni a földet. Az egyéni föld- tulajdonban gyökerezik Magyarország regeneratiója.
Egyéni tulajdon nélkül nincs biztosítva hazánk jövője. Szerezhessen ingatlant örök-tulajdonul a nem -nem es is.5(i
A jogi, gazdasági és humanitási motívumokkal tám ogatott javaslatot a mágnások hidegen fogad
ták.57 De Széchenyi gyújtó szavaival elevenséget, sőt lángot ébresztett a fagyos és gyanakodó fő
rendiházban. A javaslatot 1844. október 7-én keresz
tülvitte.58
G róf Batthyányi Lajos mély páthoszszal hir- deté, hogy ez a legfontosabb törvény m ind azok közt, a m elyeket M agyarországon száz év óta (1744— 1844) hoztak. Igaz, nagy lépés a jogegyen
lőség felé. De mi tagadás? a kérdést teljesen és gyökeresen nem oldta meg.
A birtokszerzési jo g o t m indenkire kiterjeszti, de fájdalom, «mindenki» alatt csak a törvényesen bevett vallásúakat érti.59
Az 1848-iki törvényhozás az ősiség eltörlésé
vel a szerzés egyik akadályát m egszüntette ugyan, de újabb elvi kijelentést nem tett, azt a codificatióra bízta. Az 1852. novem ber 29-iki ősiségi Nyilt- parancs m ár csak az osztrák polgári törvénykönyv útjának egyengetése végett s az idegeneknek ha
zánkba lehető betelepítése érdekében is kim ondta, hogy bárm inem ű fekvő vagyon szerzésétől az indigenatus vagy incolatus hiánya jövőre senkit ki nem zárhat. A szerző lehet idegen, a ki soha be se jön lakni az országba. De a bevett valláshoz való tartozás, m int a birtokszerzés kelléke, egy rövid lucidum intervallum után, az előbbi feleke
zeti korlátok közé szoríttatott.60 Ez az állapot 1860.
február 18-án változott meg, midőn ő F elsége az izraeliták birtoklási jogát a nemesi és bárm ilyen jószágra nyíltan kim ondta. Ezt az országbírói érte
kezlet is fentartá.
Káros perjogi törvények. Endem ikus a perlekedés.01 A perlekedési téboly áldozatai egész a trónig zarándokoltak.
«így beszél a magyar ember Ha per, úgymond, hát legyen per».02
Még pedig milyen per?! Olyan, a m elyben a jogbátorságnak egyedüli garantiája a hosszadal-
másság. Halasztás. F entartása a fentartandóknak s egyéb huza-vona éveken át. Intő ítéletek követ
keztében átvitorlázik a per a kifogásoknak zavaros tengerére. O tt him bálódzik kiszámíthatlan hosszú időn át. Az ítélet m eghozatala ellen szabad a b e
tiltás (prohibitio). A jogerős ítéletnek végrehajtá
sát m eggátolja az ellentállás (oppositio), visszaűzés (repulsio), visszafoglalás (reoccupatio). Az erőszak
nak, ellenszegülésnek mind m egannyi törvényesítése.
A végrehajtás újabb pereknek forrása. F el
tartóztatható ellenszegüléssel, késleltető parancso
latokkal.63
Míg m ind ez meg nem szűnik, nincs hitel, nincs tőke, nincs beruházás, m ondja Széchenyi.
Az adósok elleni régi törvényeink, az akkori időknek m egfelelően szigorúak. Zsigmond, Mátyás és Ulászló törvényeik szerint «a szembe-való adós ha nem fizet, bezárható.64 W erbőczy szerint az el
m arasztalt akár nemes, akár nem nem es adóst, ha fizetni nem tud, a biró elcsukathatja 15 napra.
Ha ez idő alatt hitelezőjét ki nem elégíti vagy vele ki nem egyezik, eskü alatt kényszerítendő arra, hogy egy harm adát annak, a mit szolgálatá
val vagy koldulásával szerez, hetenként átadja a hitelezőjének, ha pedig esküjét megszegné, bárhol letartóztatható»65
De a szigor ellen a furfang mindig talált ki
búvó ajtót.
Túlságosan szigorú régi adós-törvényeink Kito- nics korára (1618) m ár elavultak, s az adósok
nak igazságtalanul kedvező részrehajló szabályok keletkeznek, mint Róm ában a post-classicus ha
nyatló korban. A lelkiism eretlen adós ellen bajos a végrehajtás. A végrehajtást előre be kellett jelen teni. Az adóst nem érte m eglepetés, de igen is a hitelezőt gyakran érte az a m eglepetés, hogy az adós elrejté, a mit meg akart m enteni. Az is sok visszaélésre adott alkalmat, hogy a kielégítési alap
nak kijelölése az elm arasztalt félre bizatik. Ez akár a pocsolyát jelölhette ki! Baj volt az is, hogy a nyertes felperes kénytelen elfogadni az adós do l
gát becsárban (datio in solutum). Az értékesítés költségét s koczkázatát viselje a felperes. Csak az 1832/6: XV. t.-czikk m ondja ki, hogy a nyertes fél nem a m arasztaltnak vagyona becsűár szerinti átadása útján, hanem készpénzben elégítendő ki, mi végből a vagyon árverés útján adandó el. Csak
hogy az árverés útján szerzett nem esi vagyon a legtöbbet Ígérőnél csak zálog, mely az ősiség alap
ján bárm ikor kiváltható, sőt az adós m agszakadása vagy hűtlensége esetében a fiscusra száll. H ogy mind ez megváltozott, az a Széchenyi érdem e.
Széchenyi actiójára m egszűnt a datio in solu
tum. B ejött a som más eljárás. G yorsan m űködött a vásári bíróság. Az ő actiójára alkotta az 1840-iki országgyűlés a váltó-törvénykezést, m ely eltörölte
a nem es adósnak eddig gyakorolt helytelen per
orvoslatait, pl. az ügyvédi szónak visszavonását,66 az ellentállást, a visszaűzést, a visszafoglalást.67 A végrehajtás ugyanaz, akár nemes, akár nem nem es az adós. Egyenlő' m értékkel kezdenek mérni, személyválogatás nélkül m indenkinek.
Zárlat (sequestrum). M inden intézmény, m elyet a rendiség alkotott, oda irányult, hogy a földbirtok elidegeníthetlenül biztosíttassék a kivált
ságos rendhez tartozó nemzetségeknek.
Innét az ősiség, innét a magánzárlat, innét a hivatalos halasztás.
A vármegye a tékozló vagyonára zárlatot ren
delhet. A zárgondnok kezeli a töm eget, fizeti a bevételből a kam atokat, a zárlat alatti adósnak ad állásához és a jövedelem arányához m ért tartást, törleszti aránylagosan a terheket, a végrehajtás m ellőzésével.68
W erbőczy ben s a III. Károly előtti magyar jogban a zárlat intézm énye ismeretlen. A jó lelkű hitelezők jogsérelm ével, az olygarchia kényelm ére, a pazarlás és uzsoráskodás elősegítésére, az igaz
ságos követelések m egrövidítésére, a közhitei m eg
rontására eszelték ki a hatósági zárlatot és annak alapján a m agánzárlatot, m elynek tartam a alatt az adós rangszerű tartást (statui com petens) élvez s ellene bírói végrehajtás nem vezethető. A hite
lezők egyezkedni, vagy bizonytalan időig várni
kénytelenek. Özvegy, árva, keresni nem tudó, jólelkű hitelezők a kamatfizetés elm aradása, vagy a tőke vissza nem nyerhetése m iatt véginségre ju t
nak. Egy szál gyertya világnál bám ulhatják az adós
nak illuminált palotáját,69 s boldogoknak vélnék magokat, ha főúri adósuknál az asztali m aradékot szedegethetnék fel.70
Halasztás (moratorium). A m agánjogokba való illetéktelen káros beavatkozás, hogy a fejedelem kényszeríthette a hitelezőket a várakozásra (m ora
torium), tehát a lejárt követelés behajtását eltiltá a hitelezőnek.
Ne pártoljon a törvényhozó túl se hitelezőt, se adóst, de pártoljon m indenkit egyenlően.71
Széchenyi a hitelnek, becsületnek, az adott szó szentségének úgy a köz-, mint a m agánéletben tántoríthatatlan hive. Az ő hatása tűnik ki az 1840:
XXVII. t.-czikkből, m ely röviden, de üdvösen ren deli, hogy az önkéntes zárlatok a bírói ítéletek végrehajtását nem akadályozzák; késleltető paran
csolatok csak valam ennyi hitelezőnek világosan ki
nyilatkoztatott m egegyezésével adhatók.
Váltójog. A hitel érdekében váltótörvényt kell hozni s váltótörvényszéket szervezni, m ondja Szé
chenyi.72 Jogi, gazdasági s nemzetségi érdekekből ellenezték ezt az ósdiak. A jogi és gazdasági ellen
vetéseket megczáfolva, a nem zetségekről megjegyzi:
a rendezett famíliák conservatióját nem veszélyez
teti a váltó; a hol csak a régi név m aradt meg, a régi becsület s tehetség pedig eltűnt, ott a gyé
m ánt kitört s csak üveg tölti be helyét». T ö bbet ér a királyra és a hazára nézve egy új nemzetség, m ely érdem eket és vagyont szerez, egy oly régi familiánál, m ely a helyett, hogy elődei dicső pél
dáján hasonló nagy tettekre buzdúlna, m agát m in
den m unkától m entnek hiszi, ingyen él, s prédáivá tölti napjait.73 Az ilyeneket a törvény meg nem m entheti. Az ilyenek kedvéért nem odázhatjuk el a váltójog behozatalát. A váltójog behozatala érde
kében a váltójogi szakértővel, W ildnerrel tanács
kozik.74 A részletek beható ism eretére törekszik.
Ünnep a váltótörvény szövegének elfogadása75 s vidám nap a szövegező bizottság m egvendégelése.76 A váltó-codex öröm m el tölté el a jogegyenlő
ség és a jogegység barátait. Szerintök drágakő ez, m elynek szilárdsága, becse, fénye a használat foly
tán mind inkább növekszik. Hála Széchenyinek, a nemzet reorganisatorának, a kinek honunk em e
lésére törekvő tiszta czéljai, nagyszerű eszméi m in
dig gazdag gyüm ölcsöt hoztak.77
Telekkönyv. Mikor az imperialis pénztárba folyó m agyar királyi jövedelm ekből előleget kér Szé
chenyi az országos közlekedés számára Kübecknek, a szűkmarkú bécsi m inisternek m egnyugtatására ön
érzettel m ondja: «Mi, az újabb iskola emberei fizetni akarunk». K übeck: «Ez az első magyar, a kitől
ilyet hallok».78 H allhatott ilyet ezután többször is, mert Széchenyi a szótartás szentségét hirdette.
A hitel nem csak kereskedelm i talizmán, hanem a becsületnek, az adott szó törhetlenségének, a cse
lekedetek egyességének rom latlan gyermeke.
A köz- és m agán-hitelt, ezzel a gazdasági életet emeli a telekkönyv. Ezért érdeklődött iránta Szé
chenyi. A jelzálogjog betáblázásáról és a betáblá
zott hitelezó'k rangsorozatáról (prioritás iuris) a2 1723 . CVII. t.-czikk rendelkezik, de úgy, hogy egy
szerűen utal az örökös tartom ányokban fennálló, római jogi alapon fejlődött szabályokra. Em e tö r
vény az idegen jogszabályokat kötelezőkké te tte .79 Már ez okból is, de főleg a hitel érdekében refor
málni akarja Széchenyi a jelzálogjogot.
Ennek köszönhető' az 1840 : XXL t.-czikk a betáblázásról. A megyei közgyűlésen elrendelhető' a betáblázás az ingatlannak m egjelölése nélkül, egész általánosságban. A királyi városoknál ellen
ben ki kell jelölni a betáblázással terhelendő' ingat
lant (specialitas). De a törvény 19. §-a Széchenyi javaslatára m egengedi, hogy egyesek nemesi ja vaikra nézve is kívánhatják a városihoz hasonló telekkönyvnek behozatalát.80
Kisajátítás. Széchenyi az egyéni tulajdonjog m eghonosításán fáradozott, de egyúttal a tulajdon
jognak socialis rendeltetésére is gondol. Az egyéni tulajdonjog illeszkedjék be a közérdek határai közé
és ne gátolja a társadalm i czélokat. Ezért a tulaj
donos tűrje a közérdekben történő kisajátítást.81 Egyéni tulajdonjog, kisajátítás? hiszen ezt gátolja az ősiség és a fiscalitás. K ettővel több ok az ost
romlásra.
De az ostrom alatt is kellene kisajátítás a lánczhíd, a csatornák s vasútak építéséhez. Bernáth általános kisajátítási törvényt javasol. Nem talál
kozik az 1832/6. országgyűlésen elegendő párto
lással. Vay János indítványozza, hogy adassék meg a kisajátítási jog az országos közlekedési vállala
toknak, kárpótlás mellett. így jö tt létre a Deák Ferencz tám ogatásával82 az 1832/6: XXV. t.-czikk, mely m egadja a kisajátítást a csatornák és vasútak építéséhez, továbbá az 1832/6 : XXVI. t.-czikk, mely m egadja a kisajátítási jo g o t a Széchenyi lánczhídja számára.
A kisajátítást utóbb az osztrák ptkv. szabá
lyozta.83 Későbbi törvényhozásunk részletesen ki
fejti.84
A kamat tőkésítése. Széchenyi szerint a ka
m atnak tőkésítése, vagyis a kam atok kam atjának szedése (anatocismus) a középkori jogok ellenében, gazdaságilag motivált és jogilag biztosítandó.
Szóba hozta ezt Pest vármegye közgyűlésén.85 És sikerült az 1839/40. országgyűlésen napirendre tűzetni. A K arok és R endek pártolták az anato
cismus tilalmának eltörlését, ezzel a tőke gyümöl-
esőzésének emelését. Széchenyi a kedvelt javaslat mellett kétszer is felszólalt.86 Sikerrel. De a javaslat nem nyert királyi szentesítést.
Mi lenne a takarékpénztári, m ost m ár több mint hatszáz millió forint betétek gyarapodása a kam atok kam atja nélkül ?
Végrendelkezés. Kire szálljon az elhunytnak vagyona ?
A róm ai és m odern jogérzet szerint arra, a kit az örökhagyó végrendeletében kinevez. A vég
rendelkezési szabadság az élőnek büszkesége, a haldoklónak vigasztalása, a tulajdonjognak k o ro nája.87
Széchenyi fájdalmas megilletó'déssel említi, hogy a legtöbb úr végrendelkezés nélkül hal m eg s így m eglábolhatlan bonyodalm akban hagyja hozzá
tartozóit, s ném elyek a kik szivéhez közel állottak, keserű Ínségre jutnak, s a közintézetek nem gyara
podnak, m ert m indenki m egfeledkezett rendelkezni javukra.
Széchenyi már élte tavaszán végrendelkezett, midőn húsz éves korában külföldre készült. A vég
rendelkezési szabadság útját egyengette, midó'n az ő'siség és fiscalitás ellen harczolt. A végrendel
kezést ismertetni kívánta a K arokkal és Rendekkel, mikor 1830-ban készített új testam entom át az országgyűlésnek hatvan lelkes tagjával Íratta alá mint iinnepélyességi tanúkkal. Rem énylte, hogy
példát vesznek tőle s gondolnak övéikre és híveikre.
De a tanuk többsége különczködésnek vélte a vég- rendelkezést. Széchenyi pedig búsult ism erőseinek gondatlanságán, a kik végakarat nélkül halnak meg, nem törődve hátram aradó véreik, hiveik s a nem zeti intézetek jövőjével.88
A végrendelkezés m egkedveltetésére a példa
adáson fölül m ég más kísérlete is ismeretes. N yilat
kozatot szerkeszt, m elynek aláírói kötelezik m agu
kat, hogy végrendeletöket jó eleve m ajd elkészítik, egyúttal azt is ígérik, hogy a nemzeti Casino szá
mára végrendeletükben egy kis em lékjelet hagy
nak.89 Maga Széchenyi a nevezetes serleget, mely az évenkénti lakomán az ő emlékére üríttetik, gróf Dessewffy Aurél könyvtárát hagyta a Casinónak.
A példa sok utánzóra talált. Nemzeti s jó té kony közintézeteink jövedelm ének egyik kiadó forrása a kegyes hagyom ány.
Minimum. A törpe gazdaságok elszaporodásá
tól félve, tilalmazták nálunk 1832/6-ban a földek elaprózását a jobbágyoknak, de a nemesi földekre nézve nem volt minimum. Széchenyi, a nemesi kisbirtokos családok érdekében 30 holdon alól nem akarta m egengedni a feldarabolást. Pestm egye választmánya pártolja az eszmét, s még tovább megy, javasolja, hogy a nemesi ingatlan 50 holdon alól osztály alá ne kerüljön. Kapja osztatlanul az egyik testvér, a többi testvérek a becsárból pénz
lásukat. A minimum is hadüzenet volt az ősiség- nek. V édte a minimum eszméjét Fényes Elek és Fogarassy, Szegedy és Balla Károly, a ki azonban a m axim um ot is meg akarta szabni. De a minimum iránti javaslatot Pestm egye közgyűlésének tö b b sége nem fogadta el, a kis nem esség nagy ö rö
m ére.90 Nem is lett volna rajta áldás, m ert minden osztály alkalmával kölcsönnel terhelték volna, az osztályosok kifizetése végett.
Hitbizomány. A hitbizom ány varázsfátyol, m elynek ámításai a Széchenyi szemeit is m egtévesz
tették. Széchenyi a m agyar faj biztosítása érdeké
ben pártolta a hitbizom ányt,91 de a szabadelvű kerületi ülés 1834. július 15-én 27 szavazattal 22 ellen a hitbizom ányt a jövőre nézve elveti, sőt megszüntetni kivánja a m eglevőket is, az akkori élvezők halálával. Gr. Batthyányi Lajos a főrendi ellenzék vezére ép úgy elítélte a hitbizom ányt, mint a K arok és R endek tábláján Kölcsey. De a hit
bizomány kérdésében nem a szabadelvűség, hanem a Széchenyi nézete uralkodik. Míg a XVII-ik szá
zadban csak hat, az egész XVIII. században csak nyolez hitbizom ányra jö tt királyi jóváhagyás, a XIX. században 71 hitbizomány engedélyeztetett
s ebből 56 a koronázás óta.92
Magyarázata talán az lehet, hogy az ősiség
Yécsey : Széchenyi és a m. magánjog. 3
eltörlése után a nagybirtokosok a hitbizományban keresik a vagyon m egkötését s biztosítását, noha az ingatlant a folyvást szaporodó népességtől el
zárni nem volna szabad.
* *
*
A szellemi mozgalom, a m elyet Széchenyi indított meg, egy negyed század alatt, eredm ényre vezetett.
Az európai eszmék, a m elyeket a Hitel, Vi
lág, Stadium hirdet, m eghódították M agyarország többségét s bűvös eró'vel készítették elő' a szabad tért az általános egységes m agánjog behozatalára, melyre az 1848. XV. törvényczikk óta számít a nemzet. A minimum kivételével m inden megvaló
sult, a mit Széchenyi valaha a m agánjog terén ter
vezett. A közjog terén több valósult meg, mint a mit az utolsó tíz év alatt rem énylett, vagy épen / / sürgetett, midó'n esze szinte m egolvadt az izga
lom tüzétó'l.
A MAGYAR JOGTUDOMÁNY A SZÉCHENYI HATÁSA ALATT.
D
ICSÉRET illeti azt a hazafias egy-két jogászt, a ki a József germ anisatiója ellen felzúdult nemzeti önérzet hatása alatt m agyar nyelven kezd írni.93Kár, hogy a nemzeti önérzet ham ar elszuny- nyadt.
A múzsákat elném ították a vérmezőn. Jég
korszak állt be. A m agyar író keze m egderm edt.
Evek múlnak el jogirodalm i m agyar aratás nélkül.
A rövid latin füzetek betanításánál veszteglő jogi iskolákon s a pesti jogi karnak lenyűgözött tanfolyamán szünetelt m inden szabad vizsgálódás és fejlődés. Az ifjú a hazai jognak legfölebb szá
raz csontvázát ismerte meg, ezt is a legkorlátol
tabb positivitásban és izoláltságban. A jogtanár
3*
latinul praelegált, s ha tudós volt, írt, de latinul.
A prókátor, a táblabiró nem keresett, de nem is találhatott elméleti tudom ányos alapot, legfölebb a m agánjogból. A hiányt soha nem pótolta, mert a patriarchalis és patrim onialis bíróságoknak zárt tárgyalása nem adott im pulsust se a bírónak, se az ügyvédnek. T örvény tudókat lát a curia, de nem lát m agyar jogtudósokat.
Az irodalmi alvilágra kárhoztatott magyar szellemet alárendeltségébó'l kiem elkedni nem en
gedte az eló'leges censura. E nnek pribékjei gátol
ták a kritikai irányú m unkák m egjelenését. Szé
chenyi Stádium át kénytelen a külföldön nyomatni.
Az A kadém ia pályakoszorús értekezéseitől m eg
tagadták az im prim aturt.94
És a mi m egjelent is, az sem válhatott nem zeti közkincscsé, m ert latin nyelven készült. Az eszes Kövy, a hírneves Kelemen, a jeles Frank, latinul tárgyalják s írják m eg a m agyar jogot.
Forensis tekintélyűek ugyan, de csak a latinul ér- tó'k körében, só't még itt is kiki a maga felekeze- ténél s a maga vidékén.
Itt-ott új m agyarázatot adnak a Hárm askönyv és a T örvénytár ném ely pontjainak. Bizonyos m él
tányossági szellem s jogérzet vezeti eló'adásaikat.
De m indnyájan a rendiség álláspontjából kényte
lenek osztályozni az em bereket, a dolgokat, a ren
diség alapján tárgyalni a családot, az öröklést, a
törvénykezést. É kes latin nyelven ugyan, de hide
gen s kritika nélkül referálnak a tételes jogról.
Nem pragm atizálnak, hanem leírják a meglevőt.
Az elm aradottságot nem említik, okait elhallgat
ják. Új irányokat nem keresnek, nem javasolnak, reform okra nem gondolnak. O rthodox lélekkel dogm ának veszik a törvényt és szokást, ezt pedig, ha még oly kirívó is, nem idézik a tudom ány ítélőszékc elébe, m ert nincs tanítási szabadság s a H elytartótanács tilalmaz m inden új irányt. M ajd
nem a betű-, sőt a rozsda-im ádásig megy a könyv és a tanár. A korszerűtlen anachronism ust is kény
telen úgy adni elő', m intha szentül m egfelelne az igazság, közgazdaság s korszellem követelm ényei
nek. A szabad önálló gondolkodást, a beható k ri
tikát, a reform utáni törekvést zsibbasztá az or
szágra nehezült fojtó politikai levegő.
A fülledt, tikkasztó levegő ventillatióját Szé
chenyi kezdi meg.
A Hitel tisztító légáram latot okoz. A rendi jogot Széchenyi m indent átható szellemi erejével / / éles birálat alá veti, politikai, erkölcsi, gazdasági és társadalm i érdekekből analizálja.
Irataival s személyes példájával a kritika bá
torságát és tehetségét m egadta a jogászoknak is.
M egtanulták tőle, hogy a törvényekről nemcsak descriptive kell referálni, hanem elemező, osztá
lyozó s bíráló szándékkal is lehet azok felé köze-
ledni. A kritikai reális irány kezdi vezetni jo g tudósainkat s a m egyei és az országgyűlésen, még inkább mint az irodalom ban, kezdik összemére
getni a meglevő' jogállapotot a jogállam követel
ményeivel s belátták, bogy hátra vagyunk ezen a téren is.
A Hitel és Stadium olvasása után a jogász is m áskép nézett s látott, mint annak előtte. Négy évig dolgoztam, mond Thaisz A ndrás, annak b e
bizonyításán, hogy a m agyar constitutio a legjobb, 7 de a Hitel más gondolatra hozott.95
Széchenyi gyújtó lelkesedése s regeneráló politikája a haladás iránt egyáltalában s különö
sen a jogi reform ok iránt is érdeklődést kelt. A közszellem eped az üdvös újitások után. A nem zetnek reform-felszívó tehetsége aczélozódik. A többség előkészül az új intézm ények befogadására.
A nehéz feladatok is könnyűekké válnak.99 Széchenyi nézetei, elvei, eszméi a hazaszere
tet Istenasszonyának gyám olító keze alatt jótevő m eleget árasztanak m agok körül. Beszivárognak a közérzületbe, köztulajdonba m ennek át, testet kap
nak s az előítéleteken diadalm askodva átm entek vagy átm ennek a törvények szövegébe.
A censor a Jelenkor számára írt czikkekből // folyvást sokat törölgetve, 1831-ben türelm etlenül
kiált fel: «adhuc principia comitis Széchenyi».
Az 1825-től 1848-ig szentesített törvényein-
két áttekintve, hálás elismeréssel m ondhatjuk: «ad
huc principia comitis Széchenyi».
De hát hogy juto ttak az ő eszméi az írott jogba? hiszen Széchenyi nem codificator ?
Az ősiségi bilit kivéve, soha nem készített törvényjavaslatot, nem fogalm azott törvényszöve
get, nem csinált indokolást. S őt ha az axióm át kifejté Somssichra, Szem erére, L ónyayra, Yayra, Szentkirályira hagyta a javaslat beadását. Az ő reform atori érdem éből mitsem von le az, hogy számos jogeszm e, m ely az ő agyában forrt ki, az ő gondolkodásának folyom ánya Som ssich vagy más notabilitás kezéből kapta a törvényhozási kikészí
tést, appreturát, s ezek kezén át ju to tt a K arok és R endek asztalára. Országvilág tudta, hogy a han
gulat előkészítésére, az eszmék elhintésére, terje
désére m érhetlen hatást gyakoroltak szavai, iratai.
Ha nem ült volna is a F őrendek, m ajd a K arok és R endek tábláján, mégis m élyen érezte volna a törvényhozás Széchenyi eszméit a gazdasági és jogi intézm ények javítása tárgyában. Eszm éit velőkig ható tollával s energikus agitatióival, a renyhe ósdiak ellenére becsepegtette a haladni vágyók leikébe.
A közgazdasági viszonyokat átalakítva elő- készíté, hogy a közgazdasági rendhez idom uljon a jogrend s tért foglaljon a közgazdasági j o g i iskola.
Ezzel inaugurálta az új irányt a m agyar jogba.
Mint Appius Claudius a jóhiszem űség (bona
fides) cultusát a rómaiaknál, úgy követelte Szé
chenyi nálunk, hogy a hazai jogélet minden nyil- vánulását nemesítse meg a hűség, a kölcsönösen kiérdem elt bizalom s a forgalmi szabadság, m en
ten m inden rendőrállam i gyám kodástól.
A m agyar társadalom ba a m odern viszonyok
nak számos új alakulását vezette be. Testületek, intézetek, m űvelődési körök, gazdasági egyesüle
tek addig nem sejtett számban keletkeztek. Szer
vezésre, jogi rendezésre várnak. Mint új alanyok, úgynevezett jogi személyek helyet követelnek a rendszerben (de personis).
A term elést előm ozdító, a forgalmat gyorsító vállalkozás, kisajátítási joggal s a nem esekre is kiterjedő vámszedési kiváltsággal, az iparos és ke
reskedelm i társulás, a vízszabályozás, csatornázás, a váltói és egyéb személyi hitelezés, árúszállítás, fuvarozás, közkereseti és részvénytársasági alaku
lás, ki- és betáblázás mind m egannyi új anyag a m agyar dologi és kötelm i jog terén.
M indennek feldolgozása és előadása tudom á
nyos finomságot s bem élyedést követel. A tisztá
zott anyagot a rendszer keretébe (de rebus) be kellett illeszteni, vág)" a mi a rendszerbe be nem fért, mint például a váltójog, azt mint külön jogot (ius speciale) kellett tárgyalni, hogy az életnek praktikus és realistikus irányával lépést tarthasson a m agyar civilistika.
A Hitel és Stadium reform -szellem e terem te meg az új m agyar jogi felfogást, m ely elégedet
len a meglevővel s jo b b ra törekszik. A Széchenyi közgazdasági eszméinek felszínre kerülése m utatta ki, hogy a régi vagyonjog szűk és elégtelen. Az ő kritikai felfogása ad o tt bátorságot a rendiségtől elhajló utak keresésére. A szabadságért lelkesedő, a jogegyenlőségért küzdő jogász nem zedék érzi hivatásának kom olyságát s nemzeti jelentőségét.
Hévül a m agyar jogtudom ány eszméjéért, czél- jáért, feladatáért.
A Hitel és Stadium évtizedétől kezdve foly
vást több és term ékenyebb a hazai jognak m agyar munkása. Jeszenszky és Czövek m agyarul akarják ism ertetni a jogi tananyagot, m elyet K elemen la
tinul tárgyal. Önálló alkotó erő nincs bennök, jám bor közvetítők a büszke latin jogtudós és ne
hány tudni vágyó m agyar olvasó közt. A lelki
ism eret felébredésének vehető, hogy Kövy és Szlemenics m agyarra fordítják eredetileg latinul közölt műveiket.
E lőlépnek a húszas-harminczas évek folyamán a várakozást ébresztő jogászok, névszerinti Perger, Vajda és Ensel, Stettner-Zádor, Kossovich és Thaisz, Jakab, Lissovényi László, Strokay, W arga, Kállay (1835) és Nyiry, Szász, G oszthonyi és Ke- resztury, Bertha Sándor, Csacskó és Szlemenics (1836), Zsoldos, Csaply és Kunos,
irigyelve, próbálkoztak m agyar hangon hirdetni a m agyar jogot, sorozzuk őket oda, a hová az iro
dalmi kritika sorozta a Kazinczy-féle nyelvújítás és csinosítás előtti szépirodalm unk munkásait.
Az 1832—6. országgyűlés lelkes tagjai sok szép eszmét vittek haza a várm egyékbe, felpezsdül a nemzet vére. Széchenyi actiójára lendület s bi
zalom, hit és m unkakedv váltja fel a közönyt s az ázsiai nem törődöm séget.
Szalay László Them is czím alatt 1837-ben szaklapot indít. Eötvös, Trefort, Pulszky dolgoza
tait közli. A «Társalkodó» «Törvénytudom ányi Füzér» feliratú rovatot nyit jogi értekezések köz
lésére. Ott szólal m eg akadém iánk tagja Fabriczy Sámuel, a Kant-féle term észetjog jóhiszemű hir
detője.97 Beöthy Zsigm ond a sajtótörvényhozás m eggondolt előmunkása, az első «Elemi m agyar közjog» írója.98 A codificatióért lelkesülő Somogyi Antal, a ki a polgári törvénykönyv tervének el
készítésére szánja el magát. Kazinczy Gábor, aka
dém iánk tagja, a H árm askönyv érvényre em elke
désének nyomozója.
Széchenyinek a m agyar nyelv érdekében foly
tatott küzdelm ét az 1840: VI. törvényezikk m éltá
nyolja, tágasabb tért nyit ez a törvény a m agyar nyelvnek a közéletben. Ezzel a magyar jogi iro
dalom újabb gyarapodásnak indul. A m agyar nyelv a m agyar jogra úgy hat, mint a m agyar népiesség a k ö ltésze tre." Az izm osodás következik.
A buzgók közt buzgólkodik: Jászay Pál, Szalay László, Szemere Bertalan, az írói jo g biztosításáról szóló törvényjavaslat szerkesztője, T ó th Lőrincz, Lukács Mór, Pauler T ivadar (1842), W enzel Gusz
táv és F ogarassy János, a ki Széchenyi inspiratió- jára indítványozza (1840) a Corpus iuris Hungarici lefordítását, jogi, történeti s nyelvészeti kritiká
val.100 F ogarassy János az újabb jogfejlődés gon
dos megfigyelője, a m agyar jogi m űnyelv tiszta
ságának őre, Kövyt tudós átdolgozásban nyujtá a negyvenes évek ifjúságának, az újabb jogi fejle
m ényekkel kibővítve. B uzgólkodott Sárvári, Bo- vánkovics, Krajner, a m agyar jogtörtén etn ek H au
ser Gáspárja. Még nagyobb lendület éri a m agyar jogi irodalm at az 1844: II. törvényczikk bátorítása következtében. Most m ár az egyetem is m agyaro
so d ig F rank jeles latin könyvét m agyarra fordítja s közli ortholog nyelven, de tartalm asán.
Kövy nyom án ír Kallós. Szlem enicset követi Szűcs. Kelemen után dolgozik Madarassy.
K om játhy és Radenics, Pataky és C supka,101 mint jogtanár nem m ondható hatás nélkülinek.
Goszthonyi és Császár egészítik ki a vázlatot 1848-ig.
Széchenyi korának em lített jogászai szerények
és buzgók, lelkesek és munkások. V astag Pandekta kerülne ki változatos műveik szemelvényeiből. Ira
taik közt vannak rendszeres könyvek és m agán
rajzok, az elméleti műveken felül gyakorlatias czélú közlem ények, jogtörténeti kutatások és dogm atikus értekezések, bírálati és vitairatok. Jogtörténeti leg ma is becses fejtegetéseket írtak az alkotm ány- és büntetőjog, börtönügy, perjog, ügyvédség, örök- váltság, ősiség, hitbizomány, örökösödés, női jo gok köréből. A Digesták szavaival szólva ők azok:
qui fundaverunt ius civile.102
Vizsgálódásunk eredm énye röviden az, hogy reform -eszm éket, kritikai irányt, új intézm ényeket s m indezeken felül még élő anyanyelvet kapott jogirodalm unk Széchenyitől.
A Széchenyi-kor jogirodalm ának virágzó s term ékeny két évtizedét csak az látja kellő világí
tásban, a ki a m eddő ötvenes évek kopárságával hasonlítja össze.
AZ AKADÉMIA RÉSZVÉTE A MAGYAR JOGFEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSÁBAN.
Ó
NÁLLÓ m agyar tudom ányos irodalom és m ű veltség rem ényével alapítá Széchenyi az A kadémiát, hogy legyen a nem zetnek gondolkodó idegcsom ója, s hogy legyen a ki gondozza, gya
rapítsa drága féltett kincsét, a nem zetiséget. «A hazai s külföldi törvény és politikai tudom ányok»
számára is helyet kért az A kadém iában gr. Teleki László. Az országos ülés «Törvény- s történet- tudom ányi» osztályt állít fel.
Az A kadém ia alapítását külön törvény szen
tesíti.103 K ülön négy törvényczikk örökíti meg névsorát azoknak, a kik az akadémiai alapra ada
koztak,104 hogy lássa az utókor azok közt V. Fer- dinánd királynak, József és Károly főherczegeknek nevét, Fium e városát, a nagykikindai kerületet és
