• Nem Talált Eredményt

A bécsi Magyar Hírmondó (1789-1803) szerkesztői hálózata

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A bécsi Magyar Hírmondó (1789-1803) szerkesztői hálózata"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

ANTAL Alexandra: A bécsi Magyar Hírmondó (1789–1803) szerkesztői hálózata In:

Irodalomtörténeti Közlemények, 118(2014), 99-117.

A bécsi Magyar Hírmondó (1789–1803) szerkesztői hálózata*

A dolgozat elsődleges célkitűzése, hogy a bécsi Magyar Hírmondó (1789–1803) c.

hírlap vizsgálata során megkísérelje feltérképezni a lapot működtető magyar tudós társaság szerkesztőinek ismeretségi körét, ezáltal választ találni arra, hogy az általuk működtetett bécsi székhelyű periodika miként kapcsolódott be a 18. század végén alakuló, majd egyre inkább erősödő irodalom- és kultúraszervező tevékenységek folyamatába. Ezzel összefüggésben pedig észrevételeket tesz arra, hogy a szerkesztők hogyan tudták – a kedvezőtlen feltételek ellenére – egy aránylag széles időintervallumban fenntartani lapjukat, sőt népszerűségre is szert tenni, és – a korszak érvényesülési lehetőségeihez mérten – céljaikat hatékonyan képviselni.

A társasági, kulturális kapcsolatok elemzéséhez – a társadalomtörténeti dimenzió mellett – szinte kínálkozik a hálózatkutatás szemléletmódja, ezért mindkét módszer szemléleti keretként van jelen a dolgozat egészében, folyamatosan szem előtt tartva az irodalom társadalomtörténeti szempontú vizsgálatának lehetőségeit és a hálózatelemzés újszerű és formálódó módszertanának globális szemléletmódját. E két terület interakciója olyan inspiratív kapcsolódási pontokat rejt magában, amelyekkel talán egy komplexebb kép is kirajzolódik a 18. század végének egyéni és közösségi kapcsolatairól, valamint a korszak társadalmában általánosan megfigyelhető tendenciákról.

* A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Zala megye szovjetizálása 1945–1950 című kötetet Horváth Gergely Krisztián, Az árnyékos oldalon című kötetet. Szekér Nóra

(Jelen könyvben ezt mindig Horvátország nélkül értjük.) Mindössze nyolcan születtek ezen a területen kívül. Közülük öten bécsi szüle- tésűek, akik többnyire

hát az eltén vagyok magyar szakos és ö ezt elsősorban az irodalmas része miatt választottam a dolognak mert m hát amikor középiskolás voltam akkor még sokkal inkább az irodalom

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

mit rosznak, vagy gonosznak tartanak az emberek, mert természetükben van a' függetlenségre, és szabad élvezés re vonzó hajlandóság. Ιων kényszerités, vagy ha ugy

lyagok — nagyobbak kisebbek — vannak, ’s ezek tiszta nyirkkal telnek m eg, épen mint a’ hólyag flastrom után. ’s többnyire első vagy m ásodik nap

Ideges vagy rothasztó láz csak azon esetben tűn f e l, ha a’ lépfenés gerj belső részekre i s , vagy gondatlanság és a’ nyavalya’ gonoszabb indulatja

’s ennek veled mind haragunkat tetszék éreztetni, mind barátságunkat; most, midőn az engedi, láss dologhoz V folytasd a’ mit jól kezdettél. Sok alkalmod