•418
Huzamos szerződés és felmondás.
A „Polgári Jog" ez évi 4. számában a huzamos szer- ződés különleges jogszabály szükségleteként egyebek kö- zött arra is reámutattam, hogy a huzamos szerződés ab- beli jellegénél fogva, hogy megszűnése esetére a megszű- nés folytán keletkező új helyzet megfelelő előkészíthetése időt igényel, elvi postulatumként állítottam be, hogy a hu- zamos szerződés az esetre szóló jogszabály hiányában is (szol- gálati jogviszony, bérleti szerződés) és külön szerződéses rendel- kezés hijján is, csak megfelelő felmondási időre szüntethető meg.
A feleknek módot — és időt — kell adni arra, hogy a huzamos szerződés megszűnése utánra berendezkedjenek, a huzamos szer- ződéssel érintett (a huzamos szerződéssel fedezett, kielégített) életviszonyaikra újonnan gondoskodjanak. Ennek az életszük- .ségletnek jogi honorálását jelentik azok a jogszabályok, ame- lyek a maguk területén a felmondás szükségét (és a felmondási időt is) előírják. A huzamos szerződésnek, mint csoportosító szempontnak elméleti kiképzetlensége volt az oka annak, hogy ilyfajta jogszabályok megmaradnak a maguk jogterületére szóló szabálynak és elmaradt azoknak belső termékenysége, a felmon- dási kényszernek a huzamos szerződésre szóló általános szabály- lyá való kialakítása. Most a Kúria ezt az általánosító lépést is megtette. A Kúria P. I. 1499/1937. számú ítélete e kérdésre a
"következőket tartalmazza: „ ebből nem az következnék, hogy a szerződés a nyomdatulajdonosokat a szerződéses viszony- nak („huzamos szerződés" saját megjegyzésem) tetszésüktől füg- gően, bármikor rögtönösen való felbontására kivánta feljogosí- tani, azzal a joghatással, hogy a kiadói jog a nyomdatulajdo- nosokra azoknak ilyen egyoldalú ténye folytán azonnal vissza- -száll, hanem az általános elvek szerint és a szerződésben hasz- nált kifejezésnek általánosan elfogadott helyes értelme szerint .áz következnék, hogy a szerződéssel létesített jogviszonyt min-
denik fél a jogviszony természetének megfelelő határidőnek a megtartásával mondhatja fel és ha a felmondási idő megfelelő, vagy meg nem felelő volta tekintetében a felek között vita tá- mad, ezt a vitás kérdést is a bíróság van hivatva eldönteni.'"
A Kúria.döntése a konkrét ügy elbírálása kapcsán a „szer- ződéses kifejezés általánosan elfogadott helyes értelmére" is utal ugyan, döntésének a lényege mégis csak az „általános elvek"-re való hivatkozás alapján a felmondás kötelező előírása. Ezzel a döntéssel a Kúria a huzamos szerződés kategóriájára érvé- nyesülő szabályt termelt ki — melyet igen szerencsésen egészít ki a felmondási idő tartamának bírói megállapítására való jog kijelentése. Gyakorlatilag a felmondási kényszer általánosításá- nak tényleg az volt egyik akadálya, hogy a felmondás idő csak
419-
mechanikus határozottsággal állapítható meg. — a felmondási idtöartam pedig az esetek különféleségéhez képest másként ala- kul, és a törvény által megszabott felmondási idő más ügyletfaj- tára automatikusan nehezen is terjeszthető ki — (és ha ily kész- ség volna, ugyan melyik törvényi felmondási idő volna kiter- jesztendő általános szabályul?) A kúria döntése új lehetőségeket nyit meg abban az irányban, hogy az egyes szerződésekre eset- leg szerződéstípusra annak tárgyi tartalmához igazodó felmon- dási időszabályok termelődjenek ki. A. döntés haladást és tisz- tázást jelentő érdemet a huzamos szerződés-megszüntetésére kö- telező felmondás megteremtése. A bírói gyakorlat jogfejleszté- sének ezt az értékes termékét csak örömmel lehet üdvözölni
B. S.
Részvényösszevonás,
szavazati és megtámadási jog.
A Kereskedelmi Törvény ia hányadrészvények tehetőségét
•említi (147., 157., 158., 160. §-oik), de nem szabályozza közelebb- ről a hányadrészvényefcet. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924: V. t.-c.-be inkorporált'alapszabá- lyok is szólnak a bank részvényeinek negyedrészvényekre osztá- sáról (7. c.) és szabályozzák is a hányadirészvényesnek rész- vételét ¡a közgyűlésen (16. c.), amelyen csak 25 részvény jogosít
egy szavazatra (14. c.).
Hányadrészvény nemcsak eredeti .kibocsátásával, vagy utó- lagos iszléttagiol'ással, hanem úgy is keletkezhetik, hogy utóbb több részvény összevonásából áll elő új részvény S1 így kerül a régi részvény tulajdonosa a hányarészvényes helyzetébe.
Ilyen a helyzet, ha az alaptőkének leszállításánál . (K. T.
;209. §.) részvényösszevonást alkalmaznák oly módon, hogy le- szállított névértékű több részvényből lesz a régi részvény név- értékének megfelelő új részvény.
A névérték leszállításával kapcsolatos részvény összevonást alkalmazta különösen a mérlegvalódiság helyreállításáról tör- vényi felhatalmazás alapján kibocsátott 7000/1925. ¡P. M. rende- let. E rendelet 7. §~a kívánja s engedi meg ezt az összevonást, amelyből a 11:. §. szerint hányadrész vény e k ¡kibocsátása követ- kezhetiilk s ily bányadr észvények keletkezhetnek a rendelet 17.
és 25. §-ai'ban szabályozott alaptőkeleszállítás eseteiben is.
A rendelet 11. §-a szabályozza a hányadrészvényesek jog- állását is. E ¡szakasz szeriint: ,,az új részvények névértékének megfelelő össznévértékű hányadrészvények együttvéve biztosít-
ják a részvénnyel ¡kapcsolatos jogokat, amelyeket a hányad- részvénytulajdonosok csak közös képviselő útján gyakorolhat-
