^ÍÖA A NAGÍVILÁG
EGY HÓNAP KRÓNIKÁJA
— November hó. —
»
Az elmúlt h ó n a p fölöttébb nagy változásokat hozott a különböző had- színtereken és ha e b b e n a pillanatban a k i t e r j e d t hadműveleteket illetően nem tudunk tökéletesen tiszta képet nyújtani, az főként annak tulajdonít- ható, hogy a hadviselő felek csak nagy óvatossággal adnak ki t á j é k o z t a t ó jelentéseket. Más hírszolgálatra viszont alig támaszkodhatunk, m e r t azok sokszor egészen ellentmondó híreket közölnek s ezek később olyan igazí- tásra szorulnak, hogy csak a legnagyobb fenntartással vehetjük át egyikét- másikát. ,
Észak-Afrikában a legnagyobb eseménynek számított, hogy az angol- szász hatalmak november 8-án hajnalban tekintélyes erőkkel partra szálltak a francia gyarmatbirtokoken. Francia-Marokkó és Algír partvidékének jelentős helyeit vették birtokba. Északon Algír és O r a n kikötője esett angolszász kézre, nyugaton pedig Casablanca. A partraszállásban túl- n y o m ó a n amerikai csapatok vettek részt s az akció is amerikai parancsnok- ság alatt történt. Franciaország az események hatása alatt megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, de a francia véderő komoly ellenállásra nem is gondolhatott. Egyrészt, m e r t korszerű fegyver- zetben messze elmaradt a gyarmati hadsereg a megszálló csapatok mögött, másrészt mert a D e Gaulle-féle mozgalom hívei a gyarmatokon tekintélyes számban voltak találhatók. Pétain tábornok ugyan ellenállásra utasította a gyarmati katonaságot, de Darlan tengernagy elpártolt Vichytől és G i r a u d tábornokkal együtt leszerelte a francia ellenál'ást. A német csapatok pár nappal később megszállták Franciországnak addig meg n e m szállott részét, hogy ott egy esetleges partraszállási kísérletet megakadályozzanak. Csupán Toulont, a francia hadikikötőt hagyták ki, miután arra volt remény, hogy az ottlevő francia hadiflotta egy bekövetkező inváziónak ellenáll. A h ó n a p végén azonban Toulont is megszállták a németek s a francia h a d i f l o t t a elsüllyesztette magát. H a t v a n n é g y francia hadihajó került a tenger fenekére.
Közben — az Interinf. közlése szerint — Darlan Észak-Afrika főbiztosa lett és Giraud-t tette meg a francia gyarmatbirodalom katonai vezérévé.
A tengelycsapatok erre Tuniszban szálltak partra. Az angolszászok Bizerta és Tunisz felé igyekeznek. H á r o m irányból a k a r j á k a két fontos támaszpontot megközelíteni. A z e'ső támadási Nirány a tengerparton vezet Bizerta felé. A második Guelmából Tunisz felé és a harmadik Tebessától Sousse felé. Ez utóbbi már egészen Tunisz belsejében van.
Az egyiptomi harcok átkerültek Líbiába. Rommel hadserege fokoza- tosan vonult vissza az angolok elől. Tobruk és D e r n a kiürítése után Bengá- zira is sor került és a visszavonulás a kirenaikai kiépített védőállások előtt állapodott meg El Agheila környékén. A z angol csapatok rendkívül
569
óvatosan követték a német és olasz kötelékeket, amelyek mindenütt a leg- nagyobb rendben és tervszerűen h a j t o t t á k végre az ellenséges n y o m á s elől kitérő mozdulataikat.
A keleti arcvonalon szintén megindultak a szovjettámadások. Sztálin- grádtól északra, a D o n - k a n y a r b a n és Sztálingrádtól délre igen nagy erővel t á m a d t a k a szovjetcsapatok s az általános támadás Moszkva előterére is kiterjedt. Itt á Kalinin—Toropec—Rzsev térségben lendült t á m a d á s r a a szovjet, de a német jelentések szerint kezdeti sikereket is csak helyenként értek el. A nyomban megindított ellentámadás az offenzívát mindenütt megállította, igen súlyos veszteségeket okozva a t á m a d ó félnek. A német jelentések hangsúlyozzák, hogy a támadás nem érte őket váratlanul, arra előre számítottak és a tavalyi téli orosz t á m a d ó h a d j á r a t tapasztalatait is jól értékesítették a védekező harcokban.
A Kaukázusban további lassú térnyerésről szólnak a német jelentések.
A Kaukázus hegyláncán átvezető két nagyfontosságú hadiút is a harcok terébe esik már. A,z egyik — az osszét út — Kutaiszból vezet Ordzso- nikidzébe, a másik — a grúz út — Tifliszből. Tiflisz és Kutaisz pedig a Baku—Batum között húzódó petróleumvezeték két állomása. A két hadiút közül az osszét út már csaknem német ellenőrzés alatt áll, de természete- sen a másikat is erősen t á m a d h a t j á k a német repülők.
Távol-Ke eten a Salamon-szigetek körüli harcok állnak az érdeklődés előterében. A japáni hírszolgálat a hónap közepe után pár nappal azt jelen- tette, hogy az ott folyó tengeri csata véget ért, de a hónap végén a jelen- tések egy ú j tengeri csata kezdetéről beszéltek.
A Franciaországot ért események nyomán a francia k o r m á n y b a n vál- tozás ment végbe. Laval t e j h a t a l m a t kapott s Pétain az államfő szerepét tölti be. Az átpártolt Darlan tengernagy és De Gaulle között nem teljes a harmónia, ami Darlan korábbi tengelybarátszínü szerepéből magyaráz- ható. D a r l a n különben a hó utolsó napján — az N . S. T. szerint — kihir- dette Marokkó elszakadását az anyaországtól.
Az Egyesült Államokban választási küzdelmek voltak, amelyek jórészt Roosevelt volt ellenfelének, Willkienek, illetőleg pártjának, a republikánus pártnak kedveztek. Természetesen ebből az Egvesült Államok háborús politikájának megváltozása irányában semmiféle következtetést sem lehet levonni. Willkie különben többször nyilatkozott Roosevelt politikája ellen, de mindig a háború erélyesebb folytatása mellett foglalt állást.
Az angolországi események között érdekesnek számít Cripps kiválása a szűkebb háborús kormányból. Egyes svéd lapok ezt úgy könyvelik el, mint az angol konzervatív párt erősebb befolyásának jelét.
Megemlítendőnek t a r t j u k még Churchill beszédét is, amelyet főként Olaszország és Mussolini felé intézett. Bejelentette az olasz városok még fokozottabb bombázását, hogy ezzel különbékére bírja Olaszországot.
Az olasz válasz hangsúlyozta azt, hogy Olaszország népe felkészült a hábo- rúra s ilyen fenyegetésekkel nem lehet ellenállóeiejét megtörni.
Szalánczi Károly
