K e s e r ű i D a j k a P á l
Keserűi Pál egyike volt a puritánus tizeknek,akik Tolnai Da- l i János ösztönzésére 1638-Ъеп Londonban a l á i r t á k a híressé vált egyezséglevelet.
Zoványi a puritánus mozgalmakról í r o t t könyvében megemléke- zik arról a körülményről,hogy e tizek közül Keserűi volt az első, aki hazulról idegen országokba b u j d o s o t t Á l l í t á s á t bár értékes adatokkal támogatja, minden kétség n é l k ü l i bizonyítékra azonban mégsem t a l á l t reá.
Tudjuk, hogy Tolnai, a szövetkezés feje ú t i t á r s á v a l : Medgye- s i Istvánnal együtt már
I63I
október 31-én beiratkozott a leydai2 )
egyetemre· ' Az utánuk következők egyikéül azután valóban Keserűi jelentkezik. Az б eredetét és körülményeit kutatva, megállapit- hatóihogy eleddig se volt ismeretlen, hogy rövidítve a D., t e l j e - sebben pedig a Dajka családnév j e l ö l t e hovatartozását,ennek e l l e - nére azoban szakíróink mégsem kísérelték; meg magával Keserűi Daj- ka János püspökkel bármicsoda vonatkozásba i s hozni, jóllehet a Debreczeni Protestáns Lap 19o2. évfolyamának adattára erre már b i - zonyítékot i s szolgáltat. De nem kevésbé határozott adatot t a - lálunk a kolozsvári sáfárpolgárok számadáskönyveiben. Ugyanis az 1634· esztendő májusának 5. napján azt jegyezték f e l , hogy "erke- zenek Vrunk Alumnusy Stefantusl Bennyey, az Keszerüj Fap f i a , I - tem Johannes Warady, uadnak Mo. 4. Nemet orsaghban mennek tanul- n i , Salus Con(ductusuk) Va(gyon.)" I t t maradnak azután mind ezen, mind pedig a következő napon ebédre i s , meg vacsorára i s . "Eodem
(vagyis 5-én) az KeserCy Puspeökne assoniom. erkezek fejeruarrol 8 1 ) Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar r e f . egyházban.
(Bp, 19II.) 26.
2) Archiv. E . P . XVI. 2ο7·
magaual. (Továbbá) Stefan[us] Bennyej, az Keserűj PCspök fia, Item 4 Alumhusok mellette, melljeket urunk Vitebergában expedialt tanulasnak okajért," (alájuk hat lovae szekeret adnak Váradig.
Ezekből az idézetekből tehát bizonyos, hogy itt csakugyan a néhai püspök fiával találkoztunk, akit édesanyja hosszú évekig tárté, messzi Idegenbe valé bujdosó útjában legalább Kolozsvárig el akart kisérni.Itt ugyanis könnyebb lehetett a búcsúzás,mert hi.
szén Keserülnének két testvére is élt e városban s Ilyenképpen a résztvevő atyafiak családja mégis csak enyhítette a gyermekétől valé megválás keserűségét.Legalább is az tételezhető fel,hogy most valőban Pál nevű gyermeke indult a külső országokbeli tanulásra;
a személyazonosság megállapítása azonban már csak a hollandiai adatok alapján kísérelhető meg. Igaz, hogy a sáfár szerint Bénysi István, a Keserify püspök fia; Wárady János és a meg nem nevezett negyedik diák Németországba,illetőleg Vitebergába voltak indulan- dők, ezzel szemben azonban hiába keressük őket akár a wittenbergi magyar tanulók névsorában,akár a nem ritkán látogatott Odera mel- letti Frankfurtban, semmi nyomukat sem találjuk, amiért is ez az irányjelölés semmi mást sem jelenthet, mint általában a külföl- di akadémiákat; ezt az útirányt ugyanis máskor is szokták a haj- dani megszokott wittenbergi vándorlással jelölni.
E diákok tehát Kolozsvárról valószínűleg 1634 május 7-én ko- ra reggel keltek Várad felé utra s minthogy a nyugati államokban még a Julianus-féle naptár szerint számítottak, ezért bizonyos, hogy jó három hónap telt el addig,amiglen velők ismét találkozha- tunk. Ugyanis Leydaban az egyetem anyakönyve szerint I634 augusz- tus 1-én iratkozott be "Johannes Deal Erdeo Benyel Ung(arus Anno- rum) 25, T(heologiae studiosus)" és vele egyszerre *?Paulus Dayka Keserűi-Ung(arus Annorum) 21, T(heologiae studiosus
• Tehát Wárady Jánosnak nyomát sem találjuk, Erdő-Bényei Deák pedig a helyes János néven jelentkezik, mignem Keserűi Dayka Pál neve világosan megadja a személyazonosságot. A leydai bejegyzés megőrizte az életkort is· Ennek alapján Keserűi Pál pontos szüle- tési évéül mégsem merem az 16I3· esztendőt megnevezni, mert ugy
3) Sáfár, I634: I05, I06, 2o8.
4) Archiv. N.F. XVI. 2o8.
.436
látszik, hogy időközben Leydát elhagyva, 1636-ban újra csak visz- szatért ide s junius 2o-án Paulus Keseruhy néven beiratkozva, 22 évesnek jelentette magát. Ilyen formán világra jövetelét az I 6 1 3 - 14» évek valamelyikére kell megállapítanunk) E két beiratkozás közé illeszthetjük be utrechti tanulását. Ugyanis Bényei Deák Já- nos e jeles főiskolán Voetius professzor elnöklése alatt 1635 feb- ruár 14-én unitárius ellenes tárgyú vitatkozást tartott, amelyhez Keserűi D. Pál irt üdvözlő verset.6^Keserfi Bálint hivta fel reá a figyelmemet, hogy e két ifjú volt az ujan alapított utrechti egye- temnek még akadémiává történt fejlődése előtti legelső magyar di- ákja, akiket csak nyolc esztendő múlva követtek ujabb magyar teo- lógusok.
Leydába történt visszatérése után adta ki Maros-Vásárhelyi Szóócs János Polyander professzor vezetése alatt
I636
október 1- én tartott disputációját, amelyet a többek között Keserűi Pálnak s néhány más olyan tanulótársának is ajánlott, akikkel nem egé- szen másfél esztendő múlva már Angliában találkozunk.Ezek Keserű»in kivül Kuti János, Mohácsi István s Kecskeméti Miklós voltak.7) Valószínű,hogy Keserűinek már hollandiai tanulása idején al- kalma volt megismerkednie a szabadabb szellem Él puritánus felfogás- sal, ennek igazi légkörét azonban csak magában Angliában szívhat- ta magába,ahol közvetlenül tapasztalhatta, hogy a középkorból át- öröklődött paspökuralom túlkapásai a társadalmi rendiségnek is erős támogatói voltak. Nem lehetetlen, hogy barátjával és tanuló- társával: Bényei Jánossal együtt kelt át a tengeren s jóllehet az utóbbi is Tolnainak, a magyar puritánusok vezéralakjának köve- tőjéül szegődött, valószínű azonban, hogy alumniuma kevesebb idő- re volt megállapítva, ezért barátjánál hamarabb is tért haza. Ő ugyanis már 1637-től l64l-ig a sárospataki kollégium mesteri tisztségét töltötte be· Innen Mádra vitetett papnak,ahol 1645-ben ragályos betegségben (hihetőleg pestisben) el is hunyt.®)
5) I.h. 2o9·
6) BMK. III. 1508. (Uj kiadása: Voetius disputatio-gyűjteményé- ben 434-4l«lapon. (Utrecht, I648. I. köt.) - Segesváry Lajos:
Magyar református ifjak az utrechti egyetemen. Debrecen,1935·
7) BMK. in. 1515..
8) SpFüz. I865: 348.
Keserűi D· Pál barátja eltávozása után még továbbra i s Angli- ában maradt s mikor Tolnai
I638
február 9-én megszerkesztette a"kegyesség formulájá"-t, amely tanulétársait összetartásra és a t i s z t a vallásos életre kötelezte e l , a t i z a l á i r ó között ott t a l á l -
juk a két kiváló s Bethlen Gábor legkedvesebb embereinek a ( p u r i - tánizmus egyik előfutárának) fiát:(Szenczi)Molnár Jánost és Kese- r ű i (Dayka) Pált i s .9)
В fogadalmat tett i f j a k - élükön Tolnaival - a hazahivásra rendre hazaszállingóztak 3 idekünn tulajdonképpen csak e két i f j ú maradt még a régebben k i j ö t t e k közül. Beájuk G e l e j i püspökön ke- r e s z t ü l Rákóczinak i s különös gondja volt.Angliából azután Hollaa- diába átjőve, Molnár
I638
május 6-án Leydában, KeserűiI639
j u l i - us 8-án Pranekerában iratkozott be az egyetemre·1 0) Egyikőjüknek sem ismerjük egyetlen munkáját, vagy bár vitatkozását sem. Igy tehát Keserűinek is' csak az a versben i r t szellemi terméke isme- retes, amelyetI635
február 14-án Bényeihez i n t é z e t t . Arra s i n - csen adatunk, hogy mikor i s tértek haza, annyi azonban bizonyos, hogy 1643-ban már itthon vannak, ugyanis Csaholczi Pap ános Ut- recht! teológus ennek az évnek február 1 1 - május 2? iuőközben tartott négy vitatkozását a többek között Keserűi D. Pál, Molnár S.János és Mogyorósi Elek gyulafehérvári iskolamesternek a j á n l ó t - t a .1 1)Keserűi Pál tehát a fehérvári iskola tanára volt, arra azon- ban nincsen adat, hogy tanárkodásának letelte után a püspök ugyan hová is rendelte szolgálatra, annyi ellenben mégis csák bizonyos, hogy végleges állásba jutott s meg is házasodott, sőt gyermekei is születtek, azonban nem volt hosszú életű, mert már
I648
előtt elhunyt,12) miként tanulótársa : Szenczi Molnár János is.Arra sincsen semmi adat,hogy puritánus e l v e i é r t vagy egyszer i s sikra s z á l l o t t volna, de ha az alább bemutatandó családi l e - származási fát kissé jobban szemügyre vesszük, mégis mintha talán valamelyes meggondolkodtató nyomra bukkannánk
9) I.h. 1857: 17o.
10) Archiv. H.F. XVI. 2ο9· és ТТ. 1886: 6ο5·
11) вмк. n i . 1611.
12) Debreceni Prot. Lap. 19o2: 3 5 I . és Csepreghi-iratok.(Ref.ekfc- la lev.tár.)
13) U.a.
.438
Béldi (Bedi) András debreceni polgár.
eml. I629. + I64O e l ő t t . Szabd Anna + I64O e l .
Béldi Erzsébet; Béldi Ы.; Bedi András (eml.I64O. enyedi l a - +I64O e l . de Kolosvár eml·
kos.) Keserűi Dayka id.Csepreghi Turko- I648 (kolozsvári János váradi, feje- vice Mihály (kolozs- kalmár, kurátor) delmi udv.pap, I6I8- vári kalmár, kurátor, +I66O kör.
t ő i püspökj +I633, portai követ. )sz.l608 Slmándi Anna V . 1 8 . Fehérvár. kör. + I666 (?)Kvárt. (eml. I664.) Dániel Miklós Erzsébet Pál Kata Borbála
(eml. (eml. (eml. fehérvári +I646. +I646.
1648.) 1648.) 1648.) iskolames- Kvárt. Kvárt.
t e r SZI613/I4
+ 164g előtt
•ς ν Erzsébet Judit
(eml.1648.) (eml.1648.)
E családfán mindjárt szemünkbe k e l l tűnjék Keserűi Pál korán elhunyt negynénje férjének: i d . Csepreghi Turkovics Mihálynak az irodalomtörténetben sem egészen ismeretlen neve. Őróla ugyanis tudjuk, hogy vagyonos kolozsvári polgár, kereskedő, az egyház- község kurátora, aki a közéletben városi centumvir, majd Apafipan- t a i követe, amely szolgálatért ajtoni részjószágának tulajdonában a fejedelem I665 október 15-án Fehérvárt kelt adománylevelével ngg- erősitette. Második felesége kolozsvári Ágoston Margit révén pe- dig kolozsvári fekvőségei gyarapodtak.
J ó l ismert helyzet, hogy Kolozsvárt a vagyonosabb polgárok Váradi Miklóssal és Szögedy Gergellyel az élükön nem voltak hivei az angliai szellemű presbiteri egyházigazgatásnak, ezzel szemben mégis csak azt l á t juk,hogy ugyanez a Csepreghi Mihály I648 augusz- tus lo-én kelt előszavával Amsterdamban magyar fordításban kiadta Perkinsus G. puritán irónak "A' Lelki-ismeretnek akadékiról i r o t t drága szép Tanításának Első Könyvé"-t«Az előszó és a Voetius pro- fesszor á l t a l irott jóváhagyás azt adja tudtul, hogy e munka nem Csepreghi, hanem "némely kegyes férfiak" f o r d í t á s a .1 4) F e l ö t l i k tehát a kérdés, hogy a vele egy atyafisági fokozaton levő ortho-
doxus felfogású sógorok között hogyan jelentkezik egy puritánus művet világra bocsátó, sem vagyoni állásánál, sem világnézeténél, 14) BMK. I . 800. és Makkal László: A magyar puritánusok harca a
sem foglalkozásánál fogra haladó szelleműnek aligha feltételezhe- tő férfiú? Nagy a gyanúnk, hogy e mû a megjelenése idején netalán már nem is élő unokaöcsnek: Keserűi Fáinak és barátainak volt a fordítása, amelynek kiadására Csepreghit netalán a rokonsági vi- szony révén sikerülhetett patrdnusként megnyerni. Természetes, hogy ez csak feltevés, de csakis ebből lehetne Keserűinek puritá- nus tevékenységére következtetni. £ lehetőséget azután még azzal
is támogathatom, hogy e derék ifjú lelkipásztor a könyv ajánlását irő Voetiue Ghisbertusnak Utrechtben bizonyosan tanítványa is le- hetett.1^
15) BMK. III. 1508.
.440
