Városi és ipari területek talajai. Talajok nehézfém tartalmának vizsgálata háttérszennyezettség kimutatására (Szegeden

Városi é s ipari területek talajai.

Talajok nehézfém tartalmának vizsgálata háttérszennyezettség kimutatására

(Szegeden

Farsang Andrea - Puskás Irén

1. Talajok sajátosságai a városi ökoszisztémában

A talaj „értékének”, „minőségének” korszerű koncepciója azt fejezi ki, hogy a talaj mennyire képes eleget tenni elvárt funkcióinak. A természetes talajok alapvető jel­

lemzője a multifunkcionalitás, ami az antropogén hatások, a talaj degradációk ill. ta­

laj szennyeződések következtében jelentősen csökken. A természeti környezetben ta­

lálható talajok többsége maradéktalanul betölti az alábbi funkciókat: feltételesen megújuló természeti erőforrásként működnek, több természeti erőforrás hatását ö t­

vözik, közvetítik, életteret biztosítanak mikroorganizmusoknak, állatoknak, term ő­

helyet a növényeknek, fontos funkciójuk a termékenység, ami a természetes és ter­

mesztett növények víz és tápanyag igényének kielégítését jelenti (Várallvay-Csathó 2005). Ezen talajok többsége nagy kapacitású fizikai és kémiai szűrő rendszer, a talajt érő természetes és emberi tevékenység okozta stresszhatások pufferközege. Ezen funkciók többségét a városi, antropogén területek talajai nem, vagy csak korlátozot­

tan, kis területeken töltik be. Ugyanakkor mára a városi területek - világméretű ex­

panziójuk révén - egyre nagyobb és nagyobb területeket tudhatnak magukénak a mezőgazdasági és a természetes talajok rovására. Becslések szerint Európa 10 éven­

ként term őterületeinek 2% -át veszíti el az urbanizáció miatt. M indez gyökeres vál­

tozásokat eredményez a városi talajokban: a fenti funkciók közül csupán néhány be­

töltésére alkalmasak, s más, a fentiektől eltérő funkciók jelentkeznek, m int pl. épü­

letek, ipari létesítmények, utak alapjául szolgálnak, felületet biztosítanak szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére.

A városokban csak kis felszíneken maradnak meg a területre jellemző, természetes genetikájú, bolygatatlan talajtípusok. Ilyennel találkozhatunk az elő- és házi kertek­

ben, parkokban, temetőkben, sportpályákon. Ezeket egyes szerzők az ún. humuszos antropogén talajok névvel különítik el, melyeknek rendkívül vastag sötét színű jól rétegzett „A” szintjük van (Mucsi, 1996). Ez a típus a régi kertekben, parkokban ta­

lálható, ahol a mélyszántás vagy ásás és a bőséges szervesanyag utánpótlás eredmé-

nyezi e típus kialakulását. A háztartási szerves anyagok kertekben történő komposz­

tálása szintén nagy szervesanyag tartalmú talaj kialakulásához vezet. Ezen kis kiterje­

désű talajföl toknak azonban kiemelt jelentőségük van a városi lakosság életminősé­

gének biztosításában, Íriszen csak itt nyílik lehetőség egy egészséges, pihenő, rekreá­

ciós célú zöldterület kialakulására, valamint szűrő és puffer funkciójuk révén a ta­

lajvíz megújulási folyamatait is ezen területrészek szolgálják csak optimálisan.

Városi, ipari környezetben levő talajoknak nemcsak funkciói mások a természetes talajokkal összevetésben, hanem már talaj képző folyamatait (domborzat, talajképző kőzet, biológiai tényezők, klíma stb.) is az intenzív emberi ráhatás jellemzi. A dom­

borzat legjelentősebb hatása a kis és nagy kitérjedésű felszínek elegyengetésében van:

a kiemelkedések elhordása, süllyedések betöltése egyik területen az eredeti talajfelszín csonkolását, míg máshol annak betemetését jelenti. Az egyes klímaelemek városban és a környező területeken mért értékeiben felismert eltérések igen jelentősek lehetnek.

A talajképződés szempontjából legjelentősebb éghajlati elemek közül pl. az évi középhőmérséklet 0.5-1 °C-szal magasabb, a csapadék 10 %-kal több, a párolgás mintegy 30-60 %-kal kevesebb, a vegetációs periódus hossza pedig mintegy 8-10 nappal hosszabb (lásd bevezető tanumányt), az átlagos szélsebesség a beépítettségi szerkezettől függően 25 %-kal kisebb, mint a város környéki területeken. Mindezek következtében a városi talajok hőmérséklete általában magasabb a környező területek talajainál, ennek következtében intenzívebb biológiai és mállási folyamatokjellemzik.

A magasabb párolgási értékek következtében a városi talajok a kissé magasabb csa­

padék értékek ellenére is gyakran szárazak. A talajok fejlődését a csapadékból szár­

mazó víz mennyiségén túl jelentősen befolyásolja a talajvíz mélysége és minősége.

Általában elmondható, hogy a városi környezetben a talajvíz újraképződése a jelentős felszín borítottsági értékek (épületek, terek, úthálózat stb.) miatt lelassult, hiszen a területre eső csapadék jelentős része a városi csatorna hálózatba kerül és nem szivá­

rog le a talajon át a talajvízig. Ennek következménye, hogy alacsonyabb talajvízszint értékeket mérhetünk, mint a környező területeken. Ezen tendenciát fokozzák a mes­

terséges, főként ipari célú talajvíz kiemelési törekvések. A városi talajok biológiai ak­

tivitására a kettősség jellemző: egyrészt a magasabb átlag hőmérséklet következtében a mikroorganizmusok tevékenysége fokozódik, másrészt azonban a kiszáradás követ­

keztében, vagy toxikus anyagokkal való szennyeződés esetén aktivitásuk csökken. Az alomszolgáltató vegetáció a városi-ipari környezetben még jelentősebb átalakuláson megy át, mint a környező területeken, ami a talaj humusz összetételére és minősé­

gére is átöröklődik.

A természetes genetikájú, de beépített, felszín borítás alá kenilt talajokra jellemző, hogy ezen beavatkozás következtében nem csak a további talajképződési folyamatok (szervesanyag utánpótlás, bioaktivitás, vízforgalom stb.) szenvednek csorbát, hanem ezen beépítések következtében a talajok általában csonkolódnak is. A beépítés jel­

legétől függően 1,5-2 m vastagságban a humuszos réteg, vagy a teljes A+B szint elhordásra kerül. Ezzel ezen talajok multifunkcionalitása megsemmisül. A különböző

1 0 0 _________________________________________________________________ F a r s a n g - P u s k á s

Városi és ipari területek talajai 101

beépítettségű területek talajainak felszínborítottsági arányait -¿zl. táblázat adatai te­

szik szemléletessé.

1. táblázat. Talaj felszín borítottsági aránya a különböző funkciójú városrészek esetén

Talaj borítottsága (%) Talajborítottság foka Jellemző területhasználat 0-15 % Alacsony M ezőgazdasági terület, erdő, park,

tem ető , rep ü lő tér, sportpálya

10-50 % M érsékelt Falusi, kertvárosi beépítettség

45-75 % K özepes Sorházas b eépítettség

70-90 % Erős S ű rű n b eé p íte tt blokkházas város­

rész, ipari park

85-100 % N ag y o n erős V áro sk ö zp o n t

A talaj természetesvízháztartását, vízforgalmát városi környezetben számos tényező korlátozza: építkezések, csatornázás, ipari vízkivétel járul hozzá a városok alatt meg­

figyelhető talajvíz csökkenés kialakulásához. Ezt a tényt csak fokozza, hogy a burkolt felszínekről a lehullott csapadék a csatornákba folyik össze, így a természetes víz­

utánpótlás korlátozott. A talajra hulló csapadék nagyobb arányban párolog el a vá­

rosi talajok felszínéről, mint a környező területeken, aminek oka, hogy a talaj közeli léghőmérséklet a városokban általában 0.5-1 °C-szal magasabb, a relatív légnedves­

ség pedig 6 %-kal alacsonyabb, mint a várost körülvevő térségben. A talaj szintjei­

ben a legnagyobb bolygatást az építkezések, csőfektetések okozhatják. Ezen folyamat elkerülhető lenne a humuszmentési előírások széles körű betartásával.

Az egyre idősebb talajok szerkezete rendszerint a morzsás szerkezet irányába fejlő­

dik, melyben az alkotóelemek aggregátumokat képeznek növelve a talaj térfogatát az aggregátumok között kialakuló szabad térrel. Ez a szerkezeti típus segíti az átleve- gőzést, vízáteresztő képessége jó, valamint kedvező feltételeket biztosít a gyökerek mélybe hatolásának. A városi környezet és a városi területhasznosítás nem kedvez az ilyen talajszerkezet ki alakulásának, a talajok összetömörödnek a nagyobb terhelés mi­

att. Különösen kedvezőtlen, ha a nedves, telített talajt tapossák, vagy autóval ráhaj­

tanak. Nagyobb rendezvények (fesztiválok, cirkusz), ideiglenes parkolók létesítése után ezeknek a talajoknak a rendbehozatala több évet is igénybe vehet. A talaj szerke­

zeti érzékenységére jellemző, hogy az utakon haladó nagysúlyú teherautók okozta vibráció összetömörítheti az út melletti talajok agyagos talajszintjeit még a felszíni össze tömörödési hatászóna alatt is (Mucsi, 1996). Az aggregátumos, humuszos talaj térfogattömege kevesebb mint 1 g/cm3 , az erősen összetömörödött talajé eléri a 2 g/cm3-t. A városi talajok átlagos értéke Washingtonban 1.74 -2.18 g/cm3, New Yorkban 1.54-1.9, az átlag 1.82. A gyökerek áthatoló képessége erősen lecsökken 1.7 érték fölött.

A mesterséges feltöltés alá sorolt területrészeken levő talajok általában két típust képviselnek: az egyik- mindenképpen kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező talaj­

típus - amikor az áthalmozott anyag természetes genetikájú szediment, vagy föld­

szerű anyag. Előfordul azonban, hogy a feltöltés anyagául valamilyen mesterséges anyagot, építési törmeléket, meddőt, iszapot, hulladékot használnak. Ezen a talajkép­

ződés még hosszú időtávlat esetén sem lesz eredményes.

A kezdeti talajosztályozási rendszerek nem törődtek az antropogén talajokkal.

Mára azonban már nélkülözhetetlen a természetes és antropogén talajok elkülöní­

tése, osztályozása, és az antropogén talajok beillesztése a talaj értékelés, a talajme­

nedzsment folyamatába, és a környezetvédelembe (Dudál et. ah, 2002).

2. Városi talajok osztályozása

Városi talajok változatos morfológiájuk ellenére jellemezhetők közös definícióval:

olyan nem mezőgazdasági jellegű, urbán vagy szuburbán térségben elhelyezkedő, emberi tevékenység hatására módosult talajok, melyek egy több mint 50 cm vastag olyan felszíni réteggel rendelkeznek, amely felszíni keveredés, fel töltés, vagy szennye­

ződés által befolyásolt (Bockheim 1974).

A városi környezet talajai mind a talaj képző tényezők, mind pedig a talaj képző folyamatok megváltozott jellege, valamint az antropogén átalakítások miatt nem a területre jellemző természetes genetikai típusukban fordulnak elő. Blume (1996) az ún. antropogén talajoknak három típusa különböztette meg (Blume et al. 1996):

- beépített, természetes genetikájú talajok,

- természetes, helyben keletkezett, de jelentős átalakítást szenvedett talajok, - természetes és technogén (építési törmelék) anyagot is tartalmazó mesterséges

feltöltések.

A FAO talajosztályozási rendszere ezen talajokat az Anthrosol nagy talajcso­

portban különíti el (Stefanovits et al. 1999), mely csoportba az ember által létreho­

zott, vagy nagy mértékben átalakított (felső szint elhordás, anyag ráhordás stb.) ant­

ropogén talajok tartoznak. Bennük az eredeti talajképző tényezők és talajszintek nem ismerhetők fel. Egyes vélemények szerint azonban nem beszélhetünk városi vagy antropogén talajokról, ilyenek ugyanis nem léteznek, csak antropogén talaj-fedőré­

tegek vannak. Ennek magyarázata, hogy a talaj kialakulása hosszú időt vesz igénybe, míg az antropogén eredetű fedőréteg a területhasznosítás függvényében gyakran néhány hónap vagy év alatt elérheti a 150- 260 cm vastagságot is (Billwitz-Breuste 1980).

A városi talajok osztályozásában előforduló legfontosabb diagnosztikai tulajdon­

ságokat Elollis (1991) foglalta össze: bolygatott réteg vastagsága, a feltalaj vastagsá­

ga, a mállott réteg vastagsága, szervesanyag tartalom, CaCOs tartalom, pH, kation csere kapacitás, kicserélhető bázisok aránya, toxikus elem koncentráció, oldható só

102_________________________________________________________________ F arsan g ; - P u s k á s

Városi és ipart területek talajai 103

tartalom, hidraulikus vezetőképesség, légjárhatóság, térfogattömeg, víztartó képes­

ség, plasztikusság, talajhiba, vízzáró réteg mélysége, felszín borítottság.

Avery (1980) két főcsoportba sorolta az antropogén talajokat. Az első osztályba kerültek az ún. humuszos antropogén talajok („man-made humus soils”) , melyek­

nek rendkívül vastag sötét színű jól rétegzett „A” szintje van. Ez a típus a régi kertek­

ben, parkokban található, ahol a mélyszántás vagy ásás és a bőséges szervesanyag utánpótlás, a háztartási szervesanyagok komposztálása eredményezi e típus kialakulá­

sát. A különböző talajszintekben megtalálhatók a nehezebben lebontható anyagok, háztartási törmelékek is (pl. cserép, porcelán, üvegcserepek). Mélyebben akár a ko­

rábbi épületek maradványait is megtalálhatjuk.

Avery (1980) szerint a másik főcsoportba az ún. „zavart talajok” tartoznak me­

lyek vastagsága legalább 40 cm, ásványi eredetű talajok, melyek tartalmazhatnak mesterséges anyagokat is. Többféle változatuk megjelenhet a városban attól függően, hogy milyen alapkőzeten, klímán, domborzaton alakultak ki, de mindegyikre jellem­

ző a horizontális szerkezet Aq, A, B vagy BC szintekkel. A C szint a zavart kőzetfel­

szín. Ezt a heterogén csoportot tovább kell osztályozni. Avery osztályozása tükrözi a klasszikus talajtani osztályozásba illesztés nehézségeit.

1. Humuszos antropogén talajok 40 cm-nél vastagabb humán réteg, az ásványi alkotók keverednek a háztartási szeméttel. Kertek, parkok, kiskertek, egykori szemét­

telepek.

2. Egyszintű talajok A/C vagy A/BC talajok. A korábbi talajszintre egy felső ré­

teget terítettek, mely a régi talajjal összetömörödhet, de el is különülhet tőle. Általá­

ban a ranker talajok barna erdőtalajjá alakulását segíti a talajművelés.

3. Réteges-litomorf talajok. Gyakran humán eredetű rétegeket tartalmaznak, leg­

alább 30 cm vastagok, és nem mutatnak horizontális talaj fejlődési folyamatokat. Idő­

vel litomorf talajokká alakulnak és jól elkülöníthető humuszréteg alakul ki a felszí­

nükön.

Mindegyik osztály további két alosztályra bontható:

a. Nem humifikálódott egyrétegű talajok

b. Legalább két szintű talajok, humuszos réteggel.

Stroganova és Prokofieva (2001) a városi talajok csoportjait a felszín borítottság és az emberi beavatkozás erőssége alapján alakította ki. Az általuk kialakított talaj típusokat a 2. táblázat foglalja össze.

Lehmann (2004) szerint a városi talajokat a következőképpen lehet osztályozni 1. - Urbic talajok: legalább 50 cm vastag urbic anyaggal rendelkező talajok

- Technic talajok: minimum 10 cm vastag technic anyag van jelen 2. - Sealic talajok: a felszínüket építkezési anyagok borítják

- Epicompactic talajok: olyan kompakt felszíne van, mely antropogén „kérget”

hoz létre

- Endocompactic talajok: egy antropogén eredetű kompakt altalajjal bír, amely talajfelszíntől 200 crn-en belül jelenik meg.

3. - Urbihumic talajok: több mint 1 %-os szerves anyag tartalmú, legalább 50 cm vastag urbic vagy technic anyaggal rendelkező talajok.

- Urbiruptic talajok: legalább 50 cm vastag urbic anyaggal és egy vagy több diszkontinuitással (200 cm-re a felszíntől jelenik meg) rendelkező talajok.

- Pestic talajok: 0-50 cm belül toxikus anyagokkal rendelkeznek

4. - Urbiskeletic talajok: 40-90 %-os durva vázrésszel rendelkező urbic anyagokat tartalmazó talajok

- Techniskeletic talajok: 40-90%-os durva mesterséges anyagok technic anya­

gokkal keverve figyelhetők meg ezen talajokban.

2. táblázat. Városi talajok kategorizálása (Stroganova - Prokofieva 2001)

104_________________________________________________________________ F a r s a n g - P u s k á s

F edetlen területek F edett területek

Talajok

Talaj- szerű kép­

ződmé­

nyek

Szedimentek

Talaj és talajsze- rű kép­

ződmé­

nyek

Szedi­

mentek (termé­

szetes és mester­

séges)

Beépített területek

Termé- szetes (városi jellem- zőkkel)

Ember által

módosított Ember

által kiala­

kított

Termé­

szetes . (PL feltöltés, keverés, elhordás stb.)

Mester­

séges (Pl.

ipari hul­

ladékok, hamu,

salak stb.)

Aszfalt, beton vagy más kemény

impermeábilis fedőréteg alatt

Az épületek alapzatai alatt Felszí­

nen át­

alakított

Mélyen átala­

kított Urbo-

soil

Urbano- zerm

Techno- zerm

Keleberda és Drugov (1983) technogén talajokra vonatkozó osztályozása hierar­

chikus rendszer alapján sorolja be a talajokat. A rendszer 9 hierarchikus szintet kü­

lönít el, melyen végig haladva lehetővé válik az antropogén átalakítást szenvedett talajok mind pontosabb rendszerezése. Ezen osztályozás sajátossága, hogy a techno­

gén hatásokon túl figyelembe veszi a csoport és alcsoport szintjén a zonalitást, az al­

sóbb szinteken (alneinzetség, fajta, sorozat) pedig a talaj alaptulajdonságait is, mint a fizikai félesége, szervesanyag tartalma, humifikálódótt réteg vastagsága stb.

A városi talajok kutatásában újabb kihívást jelent olyan speciális térképek készí­

tése, melyek alapvető talajtani információkat nyújtanak a talajvédelem és a fenn­

tartható városfejlődés számára (Burghardt 1994; Norra et al. 2002).

A városi talajok térképezésére vonatkozólag legtöbb tapasztalattal a német kuta­

tók rendelkeznek. Több mint 20 német városban befejeződtek térképezési munká­

latok, mint például Berlin (Grenzius - Blume 1983), Kiél (Cordsen et al. 1988), Saarbúcken (Fetzer et al. 1991) és Stuttgart (Holland 1996).

3. táblázat. A technogén talajok osztályozása (Keleberda - Drugov 1983)

Osztály Alosztály Csoport Alcsoport Nem zetség Alnemzetség Fajta Sorozat Változat Techno­

gén hatás­

ra átala­

kult vagy zavart ta­

lajok (Az elkülöní­

tésre vo­

natkozó­

lag nincse­

nek meg­

adva rész­

letek) 1.

Művelt 2.

Feltöltött 3.

Teraszolt 4.

Elegyen­

getett 5.

Rekulti- vált

Az ökoló­

giai biokli­

matikus zó­

náknak (pl.

sztyepp, er­

dő stb.) megfelelően definiálha­

tók (Rozov, Ivanova, 1967)

A zonális csoportok alcsoport­

jai (pl.

északi er­

dő, száraz sztyepp stb.)

Két alcso­

port:

1. Olyan tala­

jok, me­

lyek lega­

lább két réteggel rendel­

keznek beleértve egy hu- mifikáló- do tt felső réteget 2.Olyan tala­

jok, ame­

lyeknek csak egyetlen rétegük van, mely nem egy humifiká- lódott fel­

ső réteg

Az alcsopor­

tok kialakítása a következők szerint:

- Az altalaj li- tológiája és geoké­

miája, vagy - A talaj ned­

vességtar­

talma, vagy - Jelentősebb

erózió vagy de­

fláció je­

lenléte alapján (részletek nincsenek megadva)

Az alcsoportosítás az alábbiak szerint:

- A humifikálódott réteg vastagsága és szerves anyag tartal­

ma alapján;

1. vastagság < 3 0 cm 2. vastagság 30-50

cm

3. vastagság > 50 cm 4. szerves anyag tar­

talom < 2 % 5. szerves anyag tar­

talom 2—4,1 % között

6. szerves anyag tart.

>4,1 % vagy:

- Az alnemzetség jel­

lemzők fejlettségi szintje alapján (nin­

csenek részletek meg­

adva)

Az alcso­

portok létreho­

zása a kö­

vetkezők szerint:

- Az alap­

kőzet típusa:

1. Lösz vagy lösz­

höz hason­

ló 2. N em

meszes - Szem­

esem.:

agyag vályog, hom ok stb.

Az alcsopor­

tokat a megművelés mértéke alap­

ján lehet elkü­

löníteni:

1. gyengén művelt 2. művelt

(nincsenek részletek megadva)

Városi és ipari tmiletek talajai

106 F a r s a n g - P u s k á s

3. Városi talajok szennyeződése

Azon talajok, melyek a városi környezet szabad felszínű területrészein találhatók, számos antropogén hatás következtében degradálódnak. Ezen városspecifikus degra- dációs folyamatok az alábbi okolera vezethetők vissza (McCall et al. 1996):

• Lecsökkent talajvízszint;

• A talajok eltűnése (lefedés, elszállítás, lepusztulás stb.);

• A szerves anyag lebomlási sebességének, és a növények számára felehető táp­

anyagok mennyiségének megváltoztatása;

• A talaj szerkezetének átalakulása;

• A talaj vízháztartásának módosítása, szellőzésének korlátozása;

• A talaj szintezettségének zavarása;

• Vertikális és horizontális változékonyság csökkenése;

• Tömörödés, kérgesedés;

• Sófelhalmozódás, szikesedés, savanyodás;

• Toxikus elemek (szerves- és szervetlen szennyezők) felhalmozódása.

A városi talajok kémiai degradációját, szennyezését számos forrás okozhatja: utak sózása, közlekedés eredetű szennyezés, ipari és fűtési szennyezék száraz és nedves ülepedése, üzemanyagból származó szénhidrogének felhalmozódása stb.

A városi ökoszisztémák talajának szennyezettségi vizsgálata elsősorban nehézfém tartalmuk elemzésére szorítkozik. Purves (1966, 1972) és MacKenzie (1969) vizs­

gálták először a városi területek és az ipari zónák talajainak potenciális toxikus anya­

gait (réz, ólom, cinkés bór) és megállapították, hogy ezen anyagok mennyisége több esetben is meghaladta a megengedettet. Edinboroughból és környékéről gyűj­

tött mintáik elemzése szerint, a városi talajokban átlagosan kétszer nagyobb a bór, ötször nagyobb a réz, 17-szer nagyobb az ólom, valamint 18-szor nagyobb a cink mennyisége, mint a szomszédos falusi területekről begyűjtött minták átlaga. A szennyező források közé sorolható a hamu, a por, a szennyvíz, a kipufogó gázok, az ipari légszennyezés, a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező füst. A falusias jellegű városrészekben az egyik legnagyobb ólomszennyezőnek a festék bizonyult, melyet elsősorban a fa konzerválására és díszítésére használtak. Még a városon belüli na­

gyobb zöldfelületek is magas B, Cu, Pb, Zn tartalommal bírnak, melyek a szennye­

zett levegőből ülepednek ki. Az elsődleges szennyezőforrások a helyi „forró pontok”, a lakossági tüzelés és a nagyobb épületek fűtőrendszere.

Lepnejeva és Obuhov (1988) az urbanizáció hatását vizsgálták Moszkva parkjain, gyepes területein a talajok nehézfém (Pb, Cu, Zn, Cd) tartalmára. A semleges- kissé lúgos kémhatású (pH 7,3-7,9; Ca telítettség: 70 %; szerves C: 5 %) talajok nehéz­

fémtartalma 4—6 szorosa a szennyezetlennek.

Rauta és Mihailescu (1986) 1981-ben Bukarest terültén 350 talajmintából (0-10cm) határozta meg a Pb, Cd tartalmakat. A szennyezettség alapján 3 zóna volt elkülöníthető az elemtartalmakat ábrázoló térképen: 1. zóna: centrum, 0-3 km; a 2.

zóna: 3-7,5 km-re a központtól; a 3. zóna: nagyobb, mint 7,5 km. Az Pb és Cd tartalom az 1. zónában 200-500, illetve 1,5-5,7; a 2 zónában 65-350, illetve ki-

Városi és ipán teniletek talajai 107

sebb, mint 2,5; a 3. zónában 25-100, illetve 0,8-1,0 mg/kg között változott. A köz­

úti forgalom csökkenésével a városi talajok Pb és Cd tartalma mérséklődött a cent­

rumból a város periférikus részei fel.

A városi talaj ok nehézfém szennyezettségi vizsgálatainak eredményeként megálla­

pítható, hogy a közlekedésből származó nehézfém szennyezés az úttól mintegy 50- 100 m távolságig, és 20-25 cm mélységig jelentkezik legerőteljesebben (Arkosi- Buna 1990). Ezen vonalas elrendeződésű területek talajai azonban hasznosításukat tekintve a lakosság egészségügyi veszélyeztetésében nem játszanak nagy szerepet.

Más a helyzet a pihenőparkok, játszóterek, városi zöldterületek talajainak nehézfém­

tartalmával (Adriano 1986). Igaz, hogy ezek többnyire 1,5 - 4-szer kevesebb szeny- nyezést tartalmaznak a feltalajban, mint a közvetlenül utak mellől gyűjtött minták, ugyanakkor az expozíciós utakat vizsgálva kiderül, hogy ez esetben az emberig való eljutásra sokkal nagyobb esély van: szél által szállított porszemcsék belélegzésével, homokozók, játszóterek talajának közvetlen érintésével, gyerekek játék közbeni kéz- és talaj szájba vételével városi kiskertek művelésével, haszonnövények elemfelvételé­

vel, majd fogyasztásával. A játszótereken végzett kísérletek alapján megállapítható (Ruck 1990), hogy két év körüli gyermekek percenként 0,4-1,5-szer érintik szá­

jukhoz földes kezüket. A gyerekek ilyenfajta orális talaj felvételét „pica” jelenségnek nevezik. A 14-24 hónapos gyerekek 50-60 %-a vesz fel orálisan talajt. Egy másfajta vizsgálat során a gyerekek kezéről távolítottak el talajszennyeződést, majd ennek alapján megbecsülték, hogy naponta 100 mg szennyezett talaj kerül a szervezetükbe.

A gyerekek ily módon történő ún. ingestiós terhelése 1-6 éves korukig jellemző.

Egy város levegő, ill. környezet szennyezése lemérhető tehát a talajainak kémiai összetételében (Kovács-Nyári 1984) is. Mindezen adatok az ott élők potenciális ve­

szélyeztetettségéről, ennek területi különbségeiről nyújtanak információt. Ezen hát­

térszennyezettségről igyekeztünk átfogó képet mutatni Szeged területén 44 minta­

vételi ponton gyűjtött feltalaj minta elemzésével. A kapott értékeket a térbeli különb­

ségek okainak feltárásán túl célunk volt más városok talajaiban (Debrecen, Békés­

csaba, Budapest, Gyula) mért nehézfém koncentrációkkal összevetni, s ehhez mérten a város szennyezettségét értékelni (Szegedi 1999, Rácz 2000, Kurunczi 2000).

4. Szeged talajainak szennyezettsége

Mintavétel, anyagvizsgálati módszerek

A mintavételre 1998 őszén, illetve 1999 tavaszán került sor. A mintákat (44 pon­

ton) a forgalmas utakról lehetőleg távol, parkokban, játszótereken, városi zöldterüle­

teken, lehetőség szerint homokozók, gyrerme lejátszók közeléből gyűjtöttük. Minta­

vételi eljárásunk során a feltalaj (0-10 cm) egy kijelölt területén több ponton (6-8 pontminta) vett mintából átlag mintákat képeztünk. A mintavételi helyiek kijelölésé­

nél törekedtünk arra, hogy a város különböző területei egyenletesen legyenek repre­

zentálva.

108 Farsang -Puskás A megfelelő minta előkészítés után p H -t (H 20 ) , Arany-féle kötöttségi értéket, és szervesanyag tartalmat (0.33 M-os K2Cr20 7 jelenlétében H 2S 0 4-as roncsolással) ha­

tároztuk meg. A talaj nehézfémtartalmának vizsgálata két feltárószerrel 7 fémre történt: Cd, Co, Cr, Cu, Ni, Zn, Pb. Az „összes” fémtartalmat királyvizes, a mobilis,

„felvehető” készletet Lakanen - Erviö (0,02 Mol-os ED TA oldatot készítettünk, majd a feltáró oldat pH -ját amónium-acetáttal 4.65-re állítottuk be) kivonással tártuk fel (Búzás 1988). Mérésük atomabszorpciós spektrométerrel láng technikával történt.

Szeged város talajai

A Szeged környéki talajok jellemző genetikai típusai a következők:

- Szegedtől EK-re szikes talajok, azon pedig nehéz mechanikai összetételű szo- lonyeces réti talajok a jellemzőek.

- A várostól Ny-ra eső, Újszegedi területeken a fiatal ún. nyers öntés talajok a jellemzőek.

- A D-i területrészeken (a város szőregi, gyálaréti, szentmihályteleki városré­

szeiben) réti talajok dominálnak,

- K -EK -en a jó minőségű alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok fordulnak elő természetes genetikájukban.

E képet a város kiskertes régióját elhagyva, az ipari és szolgáltató területeken ke­

resztül a városközpont felé haladva egyre inkább m ódosulni látjuk, a bevezetésben feltárt, antropogén talajokra jellemző tendenciák felülírják a természetes talajokra jellemző morfológiai képet. Szeged esetében még egy sajátos tényező is hatással volt a város belterületi talajainak alakulására: az 1879-es pusztító árvíz következtében a

1. fénykép Epicompactic talaj (Szeged, Füge fasor)

2. fénykép Sealic talaj (Szeged, Tisza L. krt.)

Városi és ipari területek talajai 109

város területén jelentős feltöltések történtek, a Kiskörúton belüli területeket pl. he­

lyenként 4,5 méter vastagon töltötték fel. Ezt szemlélteti a 2. fénykép, ahol a feltöltés következtében az eltemetett eredeti talajfelszín 150 cm mélyen található.

Szeged zöldterületi talajainak kémhatása méréseink alapján egységes képet mutat:

a pH 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %. Az Arany-féle kötöttséget vizsgálva vályog - agyagos vályog fizikai talajféleség kategó­

riájába sorolható a minták többsége. Miután a nehézfémek talajbeli mobilitását első­

sorban ezen fenti tényezők befolyásolják, ezért fontos ezen talaj paraméterek érté­

kelése az ember felé irányuló expozíciós utakat tekintve (növény általi felvehetőség

—> tápláléklánc, talajvíz —> öntözés —► növény -> tápláléklánc stb.) is. Mivel a vizsgált talajok esetében a kémhatás a 7 pH értéket meghaladja, a humusztartalom, s a kö­

töttség is magas értékeket mutat elmondható, hogy ezen talajok mind a hét vizsgált fém esetében magas toxikus elem megkötő képességgel, környezetvédelmi puffer- kapacitással (Stefanovits et al. 1999; Farsang 1996) rendelkeznek.

Szeged zöldterületi talajainak nehézfémtartalma

A talaj szennyezettsége a vizsgált 7 nehézfém esetében változatos képet mutat (3.

táblázat). A királyvízzel feltárt minták esetében a Pb, Zn, Cr, Ni csak 2-3 alkalom­

mal (1., 2., 3., 4. ábrák), míg a Cu esetében minden minta elemtartalma meghaladja a hatályos rendeletben6 megfogalmazott „megengedhető maximális mennyiséget’5, azaz a „B” értéket.

A mért értéket az antropogén terheléstől mentes talajokra vonatkozó értékekkel összevetve megállapítható, hogy Szeged zöldterületi talajainak terheltsége, azaz a vá­

ros „háttérszennyezettsége55 igen jelentős. Az egyes mintavételi helyeket figyelembe véve szembetűnő, hogy a Szőregi út menti játszótéren és a Belvárosi-híd újszegedi felhajtójánál vett minták minden fém esetében a városi talajokra vonatkozó határ­

értéket meghaladó nehézfémtartalmat mutatnak. Ezen mintavételi pontok régóta nagy autóforgalmat bonyolító közlekedési csomópontok közelében vannak, és nincs olyan természetes vagy mesterséges létesítmény (bokor vagy fasáv, épület), mely annak hatását leárnyékolná. A Tisza öntésterületén található mintavételi pont szintén magas terhelésről tanúskodik. Számos országban (pl. Németország) - ellentétben a hazai gyakorlattal - a határértékek megállapításánál a talaj használat függvényében differenciálnak. Az ezen lista által a gyerekjátszóterekre vonatkozó határértékeket (3.

táblázat) Szeged város játszótereinek talajai számos esetben meghaladják. Nem ritka az ezen határérték rendszerben megadott C7 érték túllépése sem (pl. Cd, Cu esetében a fent említett mintavételi helyeken). Ezen adatok a város bizonyos részeinek foko­

zott háttérszennyezettségére hívják fel a figyelmet!

6 10/2000. (VI. 2.) KöM -EüM -FVM -KHVM együttes rendelet (A felszín alatti víz és a földtani közeg védelméhez szükséges határértékekről)

7 C érték: toxikus érték: károsodik a védendő objektum (növény, állat, ember), beavatkozás szükséges.

110 ___________________________________________________ Farsang -Puskás

A Co eloszlás Szegeden talajminták alapján 1999-ben

■ T a la jm in ta v é te li p o n to k 19 99 / \ / Ú th á ló z a t

z ^ / V a s ú tv o n a la k tö lté s A / P a ta k

T a v a k

■ | Polvo

Co e lo s z lá s S z e g e d (ta la j) 1 9 9 9 . (p p m )

I 1 4.3 6 .9

I | b y - 9.5

I I y 12.1

I ¡12 .1 - 14.7

I * 1 4 . 7 - 17.3

Z ] 17-3 19.9

E 2 19.9 - 22 .5 H 22 5 - 2 5 .2

■ 25 2 - 2 7 .8

s

1. ábra

A Pb eloszlás Szegeden talajminták alapján 1999-ben

■ Tala jm in ta vé te li po ntok 1 999.

A y ú th á ló z a t A / V a sú tvo n a la k A v / tö ltés A J Patak H l Tavak

■ ■ Folvo

Pb elo szlá s S ze ge de n(ta la j)1 99 9. (ppm)

I I 0.0 61.0

I 161.0 - 122.0

| 122.0 - 183.1

| | 183.1 - 244.1 [ " ■ 244.1 - 305.2 I I 305.2 - 366.2 B 366.2 - 427.2 m m 4 2 / . 2 - 488.3

m m 488.3 - 549.3

N

W E

S

2. ábra

111 3. táblázat. Szeged város talajának nehézfém szennyezettsége (ppm)

(az értékek „összes” fémtartalomra vonatkoznak) Városi és ipari területek talajai______________________________________

Cd Co Cr Cu N i Pb Zn I

Városi talajok átlagos nehézfémtart. (0-10 cm)1

0,48 - 20 16,6 - 37,3

J

Antropogén terheléstől mentes talajok átl. ne­

hézfémtart.2

0,1-0,5 - 5-100 2-40 5-50 2-60 10-80 Javasolt határértékek a

talaj használat függvé­

nyében - gyermekját­

szó3

2 - 50 50 40 200 300

¡Javasolt határértékek a Italajhasználat fiiggvé- Inyében - park, pihenő

terület3

4 - 150 200 100 500 1000

Szegedi zöldterületek talajainak átl. nehézfém­

tart.

1,77 46,79 17,47 270,39 30,16 47,04 109,82 Szegedi zöldterületi

talajok nehézfémtart.

Minimális érték

0.20 15.25 5.44 198.89 9.19 11.05 11.77 Szegedi zöldterületi

talajok nehézfémtart.

Maximális érték

13.29 69.85 73.46 509.04 58.96 332.81 650.64 Talajokra vonatkozó

„B” szennyezettségi határérték4

1 30 75 75 40 100 200

1. Fiedler, Rösler, 1993.

2. Brümmer et al. 1991.

3. Klóké, 1980.

4. 10/2000. (VI. 2.) KöM -EíiM -FVM -KHVM együttes rendelet

Élettani, ökológiai, környezetvédelmi szempontból fontos a talaj összes, „királyvíz oldható” nehézfémtartalma mellett a növény által felvehető elemtartalom (Laka- nen-Erviö módszerrel feltárt) vizsgálata is. Ezen elemhányad könnyen eljuthat a talajvízig, ill. a növény általi felvételt követően a táplálékláncon keresztül az emberig.

Annak eldöntésére, hogy ezen fémhányad nagy vagy alacsony értéket képvisel a ta-

112 ______________________________________________________ Farsang -Puskás

A Ni eloszlás Szegeden talajminták alapján 1999-ben

MÁnteleptF«

v ^ s \ \ y \ \ \y> pvA

■U \ \ I

\ b í A á r !K \ \ .

3. ábra

■ T a la jm in ta v é te li p o n to k 1999 / \ / Ú th á ló z a t

/ ^ / V a s ú tv o n a la k / \ tö lté s A / P a ta k

r i l T a v a k

■Él F olyó

N i e lo s z lá s S z e g e d e n (ta la j)1 9 9 9 .(p p m )

I 10.0 6 .5

I I b b 13.0

I I 1J u - 19.5 1.... 1 19.5 - 2 6 .0

| | 26 0 - 3 2 5 I 1 42 5 - 3 9 .0

t J 3 9 .Ü 4 5 .5

■ ¡ ■ 4 5 . 5

n 52 0 - 5 2 .0 - 5 8 .5

N

E

S

A Cr eloszlás Szegeden talajminták alapján 1999-ben

■ T a la jm in t a v é te li p o n to k 1 9 9 9 . / \ J Ú th á ló z a t

V a s ú t v o n a la k / V tö lté s

- P a ta k T a v a k F o lyó

Z r e lo s z lá s S z e g e d (ta la j) 1 9 9 9 . (p p m )

E ^{24.14 4 .6 - 65.14 4 6}

Z Z D 65.1 - 8 5 . 6 Z Z ] 8 5 .6 - 106.1

106.1 - 1 2 6 7 1 2 6.7 - 1 4 7 .2 1 4 7.2 - 1 6 7 .7 1 6 7 .7 - 1 8 8 .2 1 8 8 .2 - 2 0 8 7

s 4. ábra

Városi és ipart területek talajai 113

lajban, csak határérték javaslatok állnak rendelkezésre (Kádár 1998). Eszerint a Co és a Ni Szeged egész területén határérték alatt marad, míg a többi elem esetében né­

hány helyen határérték túllépés tapasztalható. A minták mobiliselemtartalmát kifejez­

ve az összes fémtartalom százalékában információt nyerhetünk egyrészt a talaj fém­

megkötő, környezeti puffer képességéről, másrészt pedig az adott fém esetében az antropogén terhelés nagyságrendjéről (a geogén ill. pedogén eredetű fém tartalom csak kis hányada mozdul meg a Lakanen-Erviö kivonásra). A talajok tompító képes­

ségét befolyásoló talajtulajdonságokról (pH, Corg, fizikai talajféleség) elmondható, hogy az összes mintára jellemző semleges kémhatás, a magas szervesanyag tartalom nem segíti elő a fémek mobilizációját. Egyes mintákban azonban a homok fizikai ta­

lajféleség, az agyag kolloidok hiánya negatívan hat a talaj környezeti puffer képessé­

gére. Ezt mutatja, hogy a 22-37 Arany-féle kötöttséggel rendelkező (homok, ho­

mokos vályog fizikai féleség) minták esetén magas, 50%-ot meghaladó a felvehető Pb és a Ni aránya. Az antropogén eredetű Pb szennyezésre utal az is, hogy a vizsgált mintaszámból 12 esetben 50%-ot meghaladó a felvehető Pb tartalom, az Pb azonban természetes eredetű talajok esetében csak alacsony kémhatás viszonyok esetén válik felvehetővé.

4. táblázat. Szeged zöldterületi talajának felvehető nehézfémtartalma (ppm) a javasolt ideiglenes határértékkel (B érték: az a szennyezőanyag koncentráció, melyet meghaladó érték

esetén a talaj szennyezettnek tekinthető) összevetésben

Cd Co C r Cu N i Pb Z n

Szeged zöldterületi ta­

lajának felvehető ne­

hézfémtartalma (átlag) (PPm)

0.205 3.913 3.253 38.02 5.467 24.786 14.486 Szeged zöldterületi ta­

lajának felvehető ne- hézfémtartalma (Min.) (PPm)

< 0.01 1.19 1.08 13.03 2.77 6.55 1.59 Szeged zöldterületi ta­

lajának felvehető ne­

hézfémtartalma (Max.) (PPm)

2.69 5.29 7.39 166.42 8.79 193.9 111.95 Javasolt ideiglenes ha­

tárérték a talaj (N H 4- acetát + EDTA oldha­

tó) felv. elemtartalmá­

ra (ppm)1 („B” érték)

- 10 3 40 20 25 20

h Kádár, 1998.

114 F a r s a n g - P u s k á s

Szeged város talajainak nehézfémtartalma

más alföldi városok talajszennyezettségével összevetésben

Szeged mellett az Alföld más városaiban is végeztünk talajminta vételezést a par­

kok, zöldterületek háttérszennyezettségének megállapítására. Ezen vizsgálati eredmé­

nyeink a 2000-ben készült Békéscsaba (2001) és Gyula (2001) Környezeti Prog­

ramjában is megjelennek. A vizsgálat alá vont négy település talajának mintázási elve, mintavételi mélysége, a talaj minták feltárásának módja (királyvizes feltárás), valamint az elemzéshez használt készülék típusa megegyeztek, így a kapott eredmények össze­

hasonlíthatók (5. táblázat). A vizsgálatba vont minták száma Szeged esetében 39, Debrecenben 80, Békéscsabán 13, Gyulán 15, Cegléden 7.

5. táblázat. Alföldi nagyvárosok talajának összes nehézfémtartalma (ppm)

Cd Co Cr Cu N i Pb Zn

Ceg­

léd

Átlag (ppm) 1,13 10,89 29,77 24,61 16,22 10,56 25,64 Min. érték (ppm) 0,02 7,225 0,351 4,451 5,034 0,25 4,185 Max. érték (ppm) 2,59 17,24 71,5 86,17 35,49 24,7 61,88 Békés-

csaba

Átlag (ppm) 0,93 9,03 108,08 10,96 16,85 69,08 85,39 Min. érték (ppm) 0,27 7,03 85,01 8 11,61 26 57,75 Max. érték (ppm) 1,93 12,65 143,7 13,87 20,06 126,8 150,3 Gyula

Átlag (ppm) 0,54 7,44 25,69 24,34 12,59 25,32 76,41 Min. érték (ppm) 0,04 2,18 5,82 4,58 3,22 0 21,03 Max. érték (ppm) 1,11 13,35 55,05 86,44 22,49 50,82 135,8 Deb-

recen

Átlag (ppm) <1 5,1 ^- 17,8 16,7 28,8 ^-

Min. érték (ppm) <1 2 ^- 2 4 5 ^-

Max. érték (ppm) <1 37 ^- 72 61 208 ^-

Sze­

ged

Átlag (ppm) 1,77 46,79 17,47 270,39 30,16 47,04 119,82 Min. érték (ppm) 0.20 15.25 5.44 198.89 9.19 11.05 11.77 Max. érték (ppm) 13.29 69.85 73.46 509.04 58.96 332.81 650.64 Az öt város talajának nehézfém szennyezettségi értékeit összehasonlítva megálla­

pítható, hogy a legtöbb fém (Cd, Co, Cu, Ni, Zn) esetében az átlagértékek és a ma­

ximum értékek is Szegeden a legmagasabbak. A legnagyobb különbség a többi vá­

rossal összehasonlítva a szegedi talajok Cu tartalmában van, ezen érték majdnem egy nagyságrenddel nagyobb Szegeden, mint a másik négy város feltalajában. A Cr és Pb koncentráció ellenben Békéscsaba talajaiban a legmagasabb. A mért elemek te­

kintetében a legkisebb háttérszennyezettséget a debreceni, valamint a ceglédi talajok mutatják.

5. Összegzés

Városi és ipari területek talajai 115

A városi talajok kutatása az elkövetkező időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a talajtani kutatásokon belül. Az e kutatási terület köré fonódó legfon- tosobb kérdések a következők:

- A városi talajokban található elemek és vegyületek egyensúlyi folyamatainak és eloszlásaiknak vizsgálata

- A talaj genetikájának átfogó vizsgálata tekintettel:

• A fizikai, kémiai átalakító folyamatokra;

• Az elemek kémiai és fizikai sajátosságaira;

• A légköri kiülepedésre;

• A mikrobiológiai aktivitásra;

- a talaj tulajdonságok változásának prognózisa és szimulációja

- a talajok értékelése a várostervezés, területhasználati követelmények és a fenn­

tartható fejlődés összefüggésrendszerében.

A városi környezetünk mind pontosabb humánegészségügyi megítéléséhez, a la­

kosság háttérterhelésének felméréséhez fontos adalékul szolgál a zöldterületi talajok nehézfém tartalmának mennyiségi és minőségi vizsgálata.E célból elemeztük Szeged város zöldterületeinek, pihenőparkjainak, játszótereinek területéről gyűjtött feltalaj, ill. homokozó mintájának nehézfém tartalmát. A mért értékek más városokban mért értékekkel és a vonatkozó határértékekkel összevetésben Szeged város jelentős háttér­

szennyezettségéről tanúskodnak. Az antropogén egészségügyi kockázat csökken­

tésére tehát nagyobb gondot kellene fordítani. Lehetséges mód erre a forgalmas közlekedési csomópontok melletti parkokat lezáró zöld sáv létesítése, a felporzás, s az inhalativ szennyeződés elkerülésére pedig a folyamatos növényborítottság (fü­

vesítés) biztosítása.

Irodalom

Adriano, D. C. (1986): Trace elements in the terrestrial environment. Springer, Verlag, New York-Berlin-Heidelberg-Tokyo

Ando, H .-M atsuo, A. (1984): Applied Bryology. In: Schultze-Motel, W. (ed) Advances in Bry- ogy 2. J. Cramer, Vaduz, pp. 133-224

Árkosi L, Buna B. (1990): A közlekedésből származó nehézfémek (ólom) talaj- és növényszennye­

ző hatásának vizsgálata Környezetgazdálkodási kutatások 3.

Avery, B. W. (1980): Soil Classification for England and Wales. (Higher Categories), Soil Survey Technical Monogrpah No. 14. Harpenden.

Békéscsaba város környezetvédelmi programja, MTA RFKI Békéscsaba, 2001.

Billwitz, K., Breuste, J., (1980): Anthropogene Bodenveränderungen im Stadtgebiet von Halle/

Saale. In Wiss. Zeitschrift Univ. Halle, XXXIX, Heft 4, pp. 25-43, Halle.

Blume, H.-P. et al. (1996): Handbuch der Bodenkunde - Böden städtisch - industrieller Verdich­

tungsraume Ecomed Verlaggesellschaft, Landsberg p. 47

Bockheim, J. G. (1974): Nature and properties of highly disturbed urban soils, Philadelphia, Pennsylvania. Paper presented before Div. S-5, Soil Sei. Soc. Am., Chicago, Illionis Brümmer et al. (1991): Schwermetallbelastung von Böden Mitteilungen Dt. Bodenkundliche

Gesellschaft 63.

Bullock P.-Gregory P. J. (ed.) (1991): Soils int he Urban Environment Blackwell Scientific Publications p. 147.

Burghardt W. (1994): Soils in urban and industrial environments. Z Pflanzenernähr Bodenk 157, 205-214

Búzás I.-Bálint Sz.-Füleky Gy.-Győri D.-Hargitai L.-Kardos J.-Lukács A.-Molnár E.-Murányi A.-Osztoics A.-Pártay G.-Rédly L.né-Szebeni Sz.né (1988): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2., A talajok fizikai- kémiai és kémiai vizsgálati módszerei p. 242.

Cordsen, E., Siem, H. K., Blume, H . P., Finnem, H . (1988): Bodenkarte 1 :20000 Stadt Kiel und Umland. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 56, 333-338

Csathó P. (1994): A környezet nehézfém szennyzettsége és az agrártermelés. Tematikus irodalmi szemle. MTA TAKI, Budapest

Dudál, R., Nachtergaele, F.O., PurnellM. F. (2002): The human factor of soil formation. In 17th W orld Congress of Soil Science, pp. CD-ROM, paper 93. Bankok: International Union o f Soil Sciences

Farsang A. (1996): Talaj nehézfémtartalmának térbeli eloszlása mátrai mintaterületen, különös te­

kintettel az antropogén terhelésre Ph.D. értekezés, kézirat

F e tz e r,K .D .,K önig,C .,Lartes,K .,LobenhofenM . Pottz, A., Schlicket,P. (1991)-. Der Aufbau des Bodeninformationssystems des Saarlandes (Saar-Bis). Mitteilungen der Deutschen Boden­

kundlichen Gesellschaft 66.,783-786

Fiedler H . J., Rösler H. J. (szerk.) (1993): Spurelemente in der Umwelt Gustav Fischer Verlag, Jena-Stuttgart.

Grenzius, R. Blume, H. P. (2983): Aufbau und ökologische Auswertung der Bodengesellschefts- karte Berlin. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 36, 57-62

Győri D. (1975): A környezetvédelem talajtani vonatkozásai. BME Továbbképző Intézete, Buda­

pest. Kézirat, 79 p.

Gyula város környezetvédelmi programja, SZTE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged, 2001.

Holland, K. (1996): Stadböden im Keuperland am Beispiel Stuttgarts. Hohenheimer Bodenkund­

liche Hefte 39. Institut für Bodenkunde und Standortlehre, Univ. Hohenheim

Hollis, J. M. (1991): The Classification o f soils in urban areas. In: Bullock P. and Gregory, P. J., Soils in the Urban Environment. Blackwell Oxford, UK, pp. 5-27.

Kádár I. (1998): Kármentesítési kézikönyv 2. A szennyezett talajok vizsgálatáról (Kármentesítési program) Környezetvédelmi Minisztérium

Kádár I. (1998): Környezet és természetvédelmi kutatások. A talaj - növény- állat - ember táplá­

léklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon KTM, MTA TAKI

Kahle P., Marzusch P., SpankU. (1999): Untersuchungen zur Schwermetallsituation auf Spiel­

plätzen im Stadtgebiet von Rostock Mitteilungen der Deutsche Bodenkundliche Gesellschaft Bd. 91, H eft 1.

Keleberda, T. N ., Drugov, A. N. (1983): Systematics and Classification o f technogenetic soils.

Soviet Soil Science 15., 61-67

Kloke, A. (1980): Richtwerte 80’ Orientierungsdaten für tolerierbare Gesamtgehalte einiger Elemente in Kulturboden Mitteilungen VDLUFA. Heft. 1/3.

116__________________________________________________________________ F a r s a n g - P u s k á s

Városi és ipari területek talajai 117

Kovács M., Nyári I. (1984): Budapesti közterületek talajainak nehézfémtartalma Agrokémia és Talajtan 33. Pp. 501-510.

Kurunczi E. (2000): Szeged város zöldterületeinek, illetve gyermekjátszótereinek állapotfelvétele, különös tekintettel a talaj és a homokozók nehézfém-szennyezettségére Diplomamunka, Szeged Lehmann, A. (2004): Proposal for the consideration of urban soils within the WRB (World Re­

ference Base for Soil Resources). In Krasnilikov, P. V. (ed.), Soil Classification, Petrozavodsk, Russia

Lepejeva, D. M., Obuhov, A. I. (1988): Posztreplenie zagrjaznjajuschih vescsesztv v sznezsnüj pokrov i poszvű gorodszkih gazonov. Vesztn. Moszkovszkogo Univ. Pocsvovedenie. In:

Csathó P. (1994): A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus iro­

dalmi szemle. MTA TAKI, Budapest

G. J. H . McCall, E. F. J. De Mulder, B. R. Marker (ed.) (1996): Urban Geoscience ÁGID Spetial Publication Series, No 20., Rotterdam, pp. 35-61.

Mucsi, L., (1996): A városökológia elmélete és alkalmazási lehetőségei Szeged példáján PhD értekezés, Kézirat, JATE, Szeged.

Norra S., Kramar U., Stílben D. (2002): Base maps for the estimation o f diffuse soil pollution in urban areas. In: Breh W, Gottlieb J., Hötzl H , Kern F., Liesch T., Niessner R. (eds): Field Screening Europa 2001, 79-84. Kluwer Dordrecht

Purves, D., MacKenzie, E. J. (1969): Trace element contamination of park-lands in urban areas, J. Soil. Sei., 20, 288-90.

Purves, D. (1966): Contamination o f urban garden soils with copper and boron. Nature, London, 210. 1077-78

Purves, D. (1972): Consequences of trace element contamination o f soils. Environ. Pollut., 3, 17-24,

Rauta, C.,Mihailescu A (1986): Cercretari pedogeochimice privid efectele traficului rutier asupra acumularii plumbului si cadmiului ui solurile municipiului Bucaresti .Bui. Inf. Acad. Sri. Agr.

Si Silv. 15,29-35, in: Csathó P. (1994): A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrárter­

melés. Tematikus irodalmi szemle. MTA TAKI, Budapest

Rácz P. (2000): Az ülepedő por nehézfémtartalmának vizsgálata Szegeden Diplomamunka, Szeged

Ruck, A. (1990): Bodenaufnahme durch Kinder - Abschätzungen und Annahmen (in: Boden­

schutz Band 1-2.) p. 3520.

StefanovitsP, Filep Gy., Füleky Gy. (1999): Talajtan Mezőgazda Kiadó Budapest, p. 470.

Stroganova, M., Prokofieva, T.(2002): Urban soils classification for Russian cities o f rite taiga zone. InM icheli E.; Nachtergaele, F. 0.;& M ontana re 11a, L. (eds.), Soil Classification 2001 (European Soil Bureau Research Report No. 7, EU R 2-398 EN), pp. 153-156. Luxemburg:

Office for Official Publications of the European Community

Szegedi S. (1999): Közlekedési eredetű nehézfémek Debrecen talajaiban és növényeiben, ennek talajtani és városökológiai összefüggései, Ph. D. értekezés, Debrecen

Várallyay Gy., Csathó P. (2005): A talaj termékenységét meghatározó talajtulajdonságok in: Ko­

vács G. és Csathó P. szerk A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agro­

nómiái és környezetvédelmi tanulságok MTA TAKI Budapest, 2005. pp. 27-60.