A STATISZTIKA TUDOMÁNYÁNAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLESZTÉSÉÉRT*
A kommunizmus építésében, a szocialista népgazdaság állami irányítá—
sában és tervezésében nagy szerepet játszik a'statisztika. Az egész társa—
dalom szükségleteinek és tartalékainak pontosan megszervezett számbavé—
tele, a termékek termelésének és elosztásának rendszeres ellenőrzése a szo—
cialista tervgazdálkddás létének és fejlődésének elengedhetetlen feltétele.
Lenin rámutatott arra, hogy a szocializmus mindenekelőtt számvitel. Azt kívánta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ,,a szocialista épités szerve le—
gyen, amely megvizsgálja, ellenőrzi és nyilvántartja azt, amit a szocialista államnak ma, most, elsősorban kell tudnia".1
A Kommunista Párt és a Szovjet Kormány a szovjet statisztika fejlődé—
'sét, tökéletesítését mindig, a szocializmus építésének minden szakaszán ál- landó figyelemmel és gondoskodással kísérte. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveiben, a Kommunista Párt és a Szovjet Állam határoza—
taiban megtaláljuk a statisztika mint tudomány tartalmáról szóló legfon- tosabb elméleti tételeket, a szovjet statisztika feladataira és szerveZeti for—
máira vonatkozó útmutatásokat a gazdasági _és kulturális építés különböző szakaszain, valamint a szovjet statisztika jellemző sajátosságainak meghatá-
rozását.
A Szovjetunióban a történelemben először valósították meg az egész számvitel és statisztika egységes, állami vezetését, hozták létre a szocialista
számvitel egységes rendszerét.
A szocialista vállalatok számvitele és beszámolási rendszere, azoknak az v—összeírásoknak és reprezentatív adatfelvételeknek az adatai, amelyeket a Szovjetunióban a statisztikai szervek hajtanak végre, lehetővé teszik a szo- cialista bővítettújratermelés egész folyamatának minden oldalra kiterjedő felemzését, az állami népgazdasági tervek teljesitésének rendszeres ellenőr—
zését, az egyes népgazdasági ágak, vagy Vállalatok lemaradásának kellő idő—
ben való megállapítását, a tervek túlteljesítéséhez szükséges tartalékok fel- tárását, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy helyesen döntsék el a_népgazda—
Aság további fejlesztésének kérdéseit. '
A szovjet statisztika a marxi—lenini tanítás megingathatatlan alaniára támaszkodik és a szóciális megismerésnek, a kommunizmus építésének ha—
talmas eszközéül szolgál.
A Kommunista Párt és a Szovjet Kormány mindig abban látta és látja a statisztika legfőbb jelentőségét. hogy lehetővé teszi a dolgok valódi állásá— ' nak legteljesebb, leghelyesebb, legelfogulatlanabb jellemzését.
* Vesztnik Sztartísztiki, 1964. 5. szám, (?)—11. old.) Voor-oszt': Ekonomiki 1954. 11. szám. (13—21. old.) W Lenin, Művei, 33. köt. 303. OIdL, oroszul és u. a. Szikra, Budapest, 1953. 335, old.
108 A STATISZTIKA TUDOMÁNYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJIESZT'ÉSEÉRT *
Egészen más a funkciója a burzsoá statisztikának, amelyet amonopol- tőke akapitalizmus feldicsérésére használ fel. Amodern burzsoá statisztika, különösen az Észak—amerikai Egyesült Államokban, azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a kapitalista világban jólét honol, el akarja kendőzni a kapita—
lista világot marcangoló mély, antagonisztikus ellentmondásokat. Ismeretes, hogy milyen széles körben terjedt el a kapitalista országok statisztikájában a kapitalista monopóliumok profitjának eltitkolása és a dolgozók jövedelmé- nek tudatos felnagyítása, a közszükségleti cikkek áremelkedésének kisebbi—
tése és a munkanélküliség tényleges méreteinek eltitkolása.
_ A Szovjetunióban a szovjet hatalom évei alatt számos sikert értünk el a statisztika tudományának fejlesztése terén. Jelentős vívmány a szocialista gazdaság és kultúra tudományosan megalapozott mutatószámrendszerének:
a népesedés, a társadalom munkaerőtartalékai, a nemzeti vagyon, a társa- dalmi termék és a nemzeti jövedelem termelése és elosztása, az anyagi—mű- szaki ellátás és az áruforgalom, a népesség anyagi jóléte, a kultúra, az
egészségügy stb. mutatószámainak kidolgozása.
A Szovjetunióban létrehozták és kidolgozták a számvitel és a beszámo——
lási rendszer harmonikus, egységes rendszerét, teljesen új alapokon végzik) a dolgozók háztartási költségvetésének vizsgálatát. Sok újat adott a szovjet statisztika a népszámlálások megszervezéséhez és módszereihez és más nagy—
szabású statisztikai vizsgálatokhoz.
A szovjet statisztikusok komolyan megbirálják a burzsoá statisztikának a nemzeti jövedelemszámítás területén elkövetett hamisitásait, a Lexis—féle ,,stabilitási elmélet"—et, a Pearson—féle megoszlási görbéket, Fischer I. in—
.p-p
Ugyanakkor be kell ismernünk, hogy a statisztikai gyakorlat elméleti általánosítása, a statisztikai elmélet sok, fontos kérdésének kidolgozása nagy- mértékben elmaradt a kommunizmus építésének szükségletei mögött. Eddig kevés figyelmet fordítottak a számvitel és statisztika sok, az élet által fel—
vetett aktuális kérdésére, a statisztikai szervek által begyűjtött igen gazdag statisztikai anyag elemzésére. Főiskoláinknak, s a számvitel és a statisztika számos dolgozójának még mindig nem áll rendelkezésére teljesen megfelelő statisztikai tankönyv. Ez vonatkozik mind a statisztika elméletének általá- nos kérdéseire, mind az egyes népgazdasági ágak statisztikájára (mezőgazda- sági statisztika, beruházásistatisztika, népgazdasági mérleg stb.). Ennek az elmaradásnak egyik oka az, hogy a szovjet statisztikusok egy része között helytelen elképzelés terjedt el a statisztika, mint tudomány tartalmáról, el—
sősorban a statisztika tárgyáról és módszeréről, elméletének kiindulási alap—
jairól. '
A 30—as években széles körben elterjedt egy elmélet, amely a statiszti—
kát a természet és a társadalom ösztönös—véletlenszerű jelenségeit vizsgáló tudománynak nyilvánította, és központi tételének a nagy számok törvényét tartotta. A statisztika tárgyának ilyen helytelen értelmezéséből keletkezett az a káros felfogás, hogy a statisztika a szocialista társadalomban elhal. Ez a felfogás szorosan összefügg azzal az antileninista felfogással, hogy a poli—
tikai gazdaságtan elhal a szocializmusban. A statisztika elméletét lényegében a matematikai statisztika váltotta fel, és a konkrét tartalomtól elszakított
formális eljárások és módszerek összefoglalására korlátozódott. Az elméleti statisztika területén a tudományos munka a szocializmus építésének aktuális
UA; STATISZTIKA TUDOMÁNYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLESZTÉSÉÉRT ' 109
gyakorlati kérdéseivel semmiféle kapcsolatban nem lévő absztrakt módszer-
tani tematikára, korlátozódott. *
Annak idején a statisztika elhalásának elméletét irodalmunkban meg- bírálták és alapjában véve kiirtották. Ennek az elméletnek a maradványai azonban valamilyen formában még megmaradtak és harcolnunk kell teljes
kiirtásukért. _
A statisztikai tudományok feldolgozásakor sok kárt okozott az, hogy a vitás kérdéseket a szakemberek szűk körében döntötték el, anélkül, hogy be- vonták volna a széles tudományos közvéleményt, különösen más tudomá—
nyok képviselőit.
A statisztikai tudomány Vitás kérdéseinek megvitatására a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és a Felsőoktatási Minisztérium 1954. márciusában tudományos értekezletet ren- dezett a statisztika kérdéseiről. Az értekezletet megelőzte a statisztika tár—
gyáról és módszeréről folytatott vita, amely 1952—1953—ban zajlott le a ,,Vesztnik Statisztiki" és a ,,Voproszü Ekonomiki" folyóiratok lapjain. Az értekezleten megvitatásra kerülő konkrét anyag a következő volt: ,,A sta- tisztika elmélete" c. könyv, amelyet a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának kollégiuma által szervezett szerzői kollektíva írt, és ,,A statisztika általános elméletének tanfolyama" c. tankönyv vázlata, amelyet a Szovjet—
unió Felsőoktatási Minisztériuma Moszkvai Gazdaságstatisztikai Főiskolájá—
nak szerzői kollektívája készitett.
1
*
A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Szovjetunió Központi Sta—
tisztikai Hivatala és a Felsőoktatási Minisztérium által a statisztika kérdé—
seiről tartott tudományos értekezlet nagyjelentőségű a statisztika számára.
*Megvitatta a statisztika, mint tudomány tartalmának, tárgyának és módsze—
rének alapvető kérdéseit, valamint a statisztika aktuális feladatait a kom—
munizmus építésének jelenlegi szakaszában. Az értekezlet megvilágította a statisztikának mint társadalomtudománynak a legfontosabb kérdéseit, és a konkrét javaslatok egész sorát vetette fel a tudományos—kutató és pedagógiai munka szervezésének megjavítására vonatkozóan a statisztika területén.
A vitás kérdésnek megtárgyalása után a statisztikai tudományos érte- kezlet a következő, a statisztikára, mint tudományra vonatkozó alapvető
szempontokat nyilvánította ki:
1. A statisztika univerzális tudomány, amely a természet és a társada—
lom tömegjelenségeit Vizsgálja.
2. A statisztika módszertani tudomány; nincsen specifikus, külön kuta—
tási tárgya; nem más, mint módszertan, amelyet a társadalomtudományok használnak fel konkrét jelenségek és folyamatok vizsgálatához.
3. A statisztika társadalomtudomány, amely a társadalmi tömegjelen—
ségek mennyiségi oldalát vizsgálja a jelenségek minőségi oldalával szoros
összefüggésben. '
A statisztikának mint olyan univerzális tudománynak a védelmezői, amely a természet és a társadalom tömegjelenségeit Vizsgálja, elméletük bi- zonyítására a természet és a társadalom egységére hivatkoztak és arra, hogy a természet és a társadalom között nem keletkezhetik szakadás. Véleményük.
szerint a statisztikát alkalmazzák a fizikában, a csillagászatban, a biológiá—
110 V A STATISZTIKA TUDOMANYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ Panasz—manna?
ban és más természettudományokban. Teljesen alaptalan ez a hivatkozás az:
objektiv világ jelenségei között fennálló általános összefüggésre és kölcsönös, függőségre, amiből szerintük elkerülhetetlenül következik az, hogy a statiSz—í tikának a természet és a társadalom minden területén feltételenül vizsgálnia:
kell a legkülönbözőbb jelenségeket.
Természetes, hogy a reális valóság bonyolult egész, amelyben egy—*
időben hatnak a fizikai, biológiai, technikai, gazdasági, politikai és más , tényezők. Igy a társadalmi termelés nem más, mint a termelőelők és a ter—' melési viszonyok egysége. A termelésben az emberek irányítják és felhasz-'—
nálják a fizikai, kémiai, biológiai és más természeti tényezőket és természeti.
erőket azért, hogy a szükséges termékeket előállíthassák. A termelést meg—- határozott társadalmi termelési viszonyok között élő emberek végzik. A tár—
sadalmi termelésben sajátos törvények hatnak, amelyek különböznek a ter-—
mészet törvényeitől. A termelési folyamat társadalmi oldalát társadalomm—
domány, a politikai gazdaságtan tanulmányozza. ,
Az objektív világ bonyolult, konkrét sokrétűségéből minden tudomány kiválasztja az egyes területeket, az egynemű jelenségeket, amelyek vizsga-'—
Iatának tárgyát alkotják. A *tudőmányok ilyen elosztása nélkül nem lehetne az objektív világot megismerni. A marxista tudomány ebből a bonyolult egészből kiemeli egyrészt a társadalmi jelenségeket, másrészt pedig a ter—- mészeti jelenségeket. Ez a tudomány fejlődésének első és elemi előfeltétele.
A társadalmi élet különböző oldalait különböző társadalomtudományok vizs—- gálják. A természet különböző oldalainak vizsgálata pedig számtalan termé—v szettudományt hívott életre.
A társadalmi jelenségeknek avtermészeti jelenségekkel való összekeve—
rése jellemző a burzsoá tudományra. A burzsoá tudomány a természeti je—v lenségeket irányitó törvényeket átviszi a társadalomra, a társadalmi—gazda—
sági élet területén lejátszódó folyamatokat a fizika, a biológia stb. törvényei—r vel igyekszik megmagyarázni.
Azok, akik a statisztikát univerzális tudománynak tekintik, és azt a, nézetet vallják, hogy a társadalmi jelenségek fejlődését a természeti és a társadalmi—gazdasági tényezők egyenlő mértékben határozzák meg, komoly hibát követnek el.
Mint ismeretes, a társadalmi jelenségek fejlődésére hatnak a társada—
lom anyagi életfeltételei, többek között a földrajzi környezet is. A termé—f szeti tényezők hatása azonban a társadalmi életre, mint tudjuk, nem döntő.
A társadalom fejlődésére az anyagi javak termelésének társadalmi módja van döntő befolyással. Ez teljes mértékben vonatkozik például a népesség reprodukciójára, amelyet a népességstatisztika vizsgál. A munkanélküliség, a népesség szaporodásának csökkenése a kapitalista országokban a kapita—
talista népesedési törvény jellegétől függ. A szocialista népesedés törvényé—- nek lényege viszont az, hogy a népesség állandóan növekszik és a munka-;
képes lakosság teljes mértékben foglalkoztatva van, szakadatlanul nő a jólét, alacsony a megbetegedési arányszám, csökken a népesség halálozási arány—_!
szama. *
Azok. akik a statisztikát univerzális tudománynak vallják, rendszerint arra hivatkoznak, hogy mind a természettudományok, mind a társadalom-) tudományok a dialektikus materializmusnak ugyanazt a módszerét használ——
ják. Ezek megfeledkeznek arról, hogy e módszer alkalmazási feltételei a tár—
sadalmi jelenségek vizsgálatának területén gyökeresen különböznek a* ter-g
A STATISZTIKA TUDOMÁNYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLESZTÉSÉERT 111
mészeti jelenségek területén való alkalmazás feltételeitől. Ennek oka e je—
lenségek különböző természete. Ezért a dialektikus módszernek a társadalmi viszonyokra való kiterjesztése speciális tudományt szült, a történelmi ma- terializmust.
Azok a kísérletek, amelyek a statisztikai tudományt a természeti és tár——
sadalmi jelenségek közös, általános vonásai alapján akarják magyarázni, el—
kerülhetetlenül a statisztikának a matematikával való azonosításához, vagy olyan száraz, absztrakt elméletekhez vezetnek, amelyeknek segítségével nem lehet megvizsgálni sem a természeti jelenségeknek, sem a társadalmi élet jelenségeinek specifikumát. Ezek a kísérletek formalizmust és apolitizmust idéznek elő a statisztikában. Nem véletlen, hogy néhányan azok közül, akik a statisztikát univerzális tudománynak tartják, odáig jutottak, hogy megta—
gadják a statisztika osztályjellegét az osztálytársadalomban.
Néha annak bizonyítására, hogy a statisztika mind a természetet, mind a társadalmat Vizsgálja, a nagy számok törvényére hivatkoznak, azt állítják, hogy ez a törvény a statisztika specifikus alaptörvénye és ezt a törvényt al—
kalmazzák a természeti és társadalmi jelenségek vizsgálatánál egyaránt. Ez az érv nem állja meg a helyét, mert a nagy számok törvénye, mint minden más objektiv törvény, a termelés és a társadalom különböző folyamataiban különbözőképpen jelenik meg, és maga a törvény egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy megvilágíthassuk a társadalmi élet fejlődésének specifikus sa—
játosságait. -
Az értekezlet ezzel kapcsolatban megvitatta a nagy számok törvényé-—
nek a statisztikában játszott szerepét és arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény nem központi és alaptörvénye a statisztikának, nem vezet és nem vezethet olyan tudomány létrehozására, amely kiterjed a természetre és a társadalomra is. Ennek a törvénynek a jelentősége a statisztika szempont—
jából az, hogy hatására támaszkodva lehetővé válik gyakorlatilag elfogad—
ható határok között a megfelelő statisztikai mutatószámokat megszabadítani a véletlen hatásától, mivel a nagy számok törvényének hatásaként a tömeg—
folyamatok együttes eredménye meghatározott körülmények között gyakor—
latilag független a véletlen hatásától. Ugyanakkor az értekezlet megjegyezte, hogy bár e törvény a statisztikában alárendelt, kisegítő szerepet játszik, mégsem szabad elhallgatni a statisztikában képviselt jelentőségét.
Azok, akik a statisztikát univerzális tudománynak tekintik, azt állítják, hogy arra, hogyan vizsgálja a statisztika a természeti jelenségeket, példa az orvosi statisztika. Azok az értekezleten felszólaló tudományos dolgozók, akik az egészségügyi statisztika területén dolgoznak, bebizonyították, hogy az or- vosi és egészségügyi statisztika társadalomtudomány. A betegségek keletke- zése és terjedése szociális probléma. A burzsoá egészségügyi statisztika vi- szont az ember egészségét és betegségét a szociális körülmények figyelmbe vétele nélkül vizsgálja.
Mindezen meggondolások alapján az értekezlet helytelennek jelentette ki azt a nézetet amely a statisztikát a természet és a társadalom tömegjelen- ségeit Vizsgáló univerzális tudománynak tekinti.
A statisztikát módszertani tudománynak tekintő felfogás védelmezői azt állítják. hogy a statisztika olyan módszertudománv, amelyet a társadalom-—
tudományok a társadalmi élet törvényszerűsége konkrét megjelenési for-—
máinak vizsgálatakor a ténybeli anyag elemzéséhez használnak fel. A vita során bebizonyosodott hogy ez a szempont nem helyes, mivel nincs és nem is lehet ,,tárgy nélküli" tudomány.
112 A STATISZTIKA TUDOMANYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLESZTÉSE-ÉR
Minden tudomány a jelenségek és folyamatok külön területét vizsgálja, ezek alkotják vizsgálata tárgyát, ehhez specifikus vizsgálati eljárásokat, módszereket alkalmaz. Igy a politikai gazdaságtan tárgyának — a termelési viszonyoknak — tanulmányozása során absztrakt-analitikus módszert hasz—
nál, amely nem más, mint a történelmi materializmus módszerének alkal- mazása a gazdasági viszonyok területére. A politikai gazdaságtan lényege az, hogy a legegyszerűbb absztrakciókból fokozatosan emelkedik a maga teljes Sokoldalúságában megjelenő bonyolult konkrét egészig. A politikai gazda—- ságtan nagymértékben használ elméleti tételeinek igazolására a statisztika által megszerzett és feldolgozott adatokat. A statisztikában használt vizs-—
gálati módszerek azonban semmiesetre sem helyettesíthetik azt az absztrakt—
analitikus módszert, amelynek segítségével a politikai gazdaságtan feltárja a gazdasági viszonyokat irányító törvényeket. Ebből következik, hogy nincs olyan tudomány, amely tárgyától függetlenül specifikus vizsgálati módsze—
rekkel az összes társadalomtudományokat kiszolgálhatná.
Igy tehát azt a nézetet, hogy a statisztika tárgy nélküli módsZertudo—
mány, helyt nem állónak kell nyilvánítani.
Mi akkor a statisztika tárgya? Milyen a módszere?
A statisztika önálló társadalomtudomány. A társadalmi tömegjelensé—
gek mennyiségi oldalát vizsgálja minőségi oldalukkal elszakíthatatlan kap—
csolatban, vizsgálja a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek számszerű ki—
fejezését konkrét helyen és időben. A statisztika a társadalmi termelésnek
—— mint a termelőerők és termelési viszonyok egységének —-— mennyiségi ol-i dalát és a társadalom kulturális és politikai életének jelenségeit vizsgálja.
A statisztika megállapítja a lakosság létszámát, kiszámítja a népgazda—
ság termelésének méreteit, meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát és elosztását, a népjólét és a kultúra fejlődési szinvonalát és tendenciáját, va—
lamint egyéb társadalmi jelenségeket és folyamatokat.
A statisztika vizsgálja a természeti és műszaki tényezők hatását a tár- sadalmi élet jelenségeinek mennyiségi változásaira és a társadalmi termelés fejlődésének hatását a társadalom életének természeti feltételeire. így a sta—
tisztika vizsgálja a munkatermelékenységnek nemcsak a gazdasági tényezők megváltozása folytán, hanem a termelés természeti feltételei következtében
—— például új ásványlelőhelyek felfedezésének hatására vagy a földművelés—
ben az éghajlati viszonyok megváltozásának eredményeként — beállott vál—*
tozását is.A statisztika Vizsgálja a különböző mezőgazdasági növények el—
terjedését is a Föld különböző talaj— és éghajlati övezeteiben, valamint a nö—
vényeknek a társadalmi termelés fejlődése következtében beállott helyvál—
'toztatását.
A statisztika elméleti alapja a történelmi materializmus és a marxi- lenini politikai gazdaságtan. A statisztika e tudományok törvényeire és el—
veire támaszkodva feltárja a konkrét társadalmi tömegjelenségek és folya—
matok mennyiségi változásait és felfedi a bennük megmutatkozó törvény—
szerűségeket.
A történelmi materializmus és a politikai gazdaságtan feltárja az em—
beri társadalom fejlődésének (meghatározott társadalmi formációkra vonat—
kozóan általános és specifikus törvényeit, de nem Vizsgálja a társadalmi jelenségek mennyiségi oldalát konkrét történelmi körülmények között. Le—
nin nem egyszer rámutatott, hogy egy meghatározott ország gazdaságának
a STATISZTIKA TUDOMÁNYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLESZTÉSÉÉRT 113 '
vizsgálatakor a közgazdászok nem szoritkozhatnak az általános gazdasági törvényekből levont következtetésekre, hanem fel kell használniok olyan statisztikai adatokat, amelyek számszerű kifejezésben jellemzik a konkrét gazdasági jelenségeket. ,,Nem képzelhető el olyan, Oroszország gazdaságát tanulmányozó közgazdász — írta Lenin —, aki nélkülözni tudná a zemsztvo—:
statisztika adatait. ."2
Lenin művei példaképül szolgálnak a statisztikai adatoknak a konkrét gazdasági valóság megvizsgálása céljából történő igazán tudományos fel- használására.
A statisztikai tudomány speciális módszerek segítségével tárja fel számos kategóriában és mutatószámban vizsgálati tárgyának objektív saját- ságait és vonásait. A statisztikai kategóriák, mutatószámok és módszerek alapul szolgálnak a tudományos megismerés és a gyakorlati tevékenység szamara.
, A statisztikának mint társadalmi—gazdasági tudománynak a módszer—
tana nem más, mint a dialektikus és történelmi materializmus alkalmazása a statisztika tárgyára, azaz a társadalmi tömegjelenségek mennyiségi oldalá-
nak a minőségi oldallal egységben való vizsgálatára.
A statisztika vizsgálata tárgyának jellegéből és alapvető vonásaiból ki—v indulva speciális vizsgálati eljárásokat és módszereket (tömegmegfigyelés, csoportosítás, általánosító mutatószámok stb.) dolgoz ki, ezek együttesen al—
kotják a statisztikai módszertant. A statisztika némely esetben eredménye- sen alkalmazza a matematikai statisztika módszereit, beleértve a valószínű—
ség elméletet is.
A statisztikának mint univerzális tudománynak és a statisztikának mint társadalomtudománynak a hívei közötti harc kiélesedése odavezetett, hogy néhány közgazdász és statisztikus nem merte használni a matematikai sta- tisztika módszereit a társadalmi jelenségek vizsgálatához. Pedig minden módon támogatni kell a különböző tudományok közötti együttműködést és ott, ahol lehetséges és hasznos, nem kell félni attól, hogy az egyik tudo—
mány által kidolgozott eljárásokat és módszereket alkalmaznak más tudo- mányok által — többek között a statisztika által is — Vizsgált objektumok tanulmányozásához. Nem szabad azonban a politikai—gazdaságtani elemzést felcserélni absztrakt matematikai képletekkel. Nem szabad azt a csoporto—
sítási módszert, amelyet a kapitalista országokban a parasztság osztálymeg—
oszlásának vizsgálatához használunk, átvinni a csillagok fényességi fok sze- rinti megoszlásának vizsgálatára. Teljesen megengedhető azonban a mate—
matikai statisztika módszereinek és néhány statisztikai eljárásnak az alkal—
mazása a tudomány különböző területein, ha ezek a módszerek és eljárások ' nem befolyásolják a vizsgált objektumok minőségét.
A statisztikán mint társadalomtudományon kivül mindinkább elterjed-e nek a tudományos ismeretnek olyan ágai, mint a statisztikai fizika, statisz—
tikai mechanika stb. Ezek az ismeretágak gyökeresen különböznek tárgyuk és alkalmazott módszerük tekintetében a statisztikától mint társadalomtudo—
mánytól, és éppen ezért nem is tekinthetők ez utóbbi ágainak. A fizika, med chanika, csillagászat és más természettudományok területén széles körben alkalmazzák a matematikai statisztikát, amely a matematika egy része.
1' Lenin: A kapitaliymms fejlödése Oroszországban, Szikra, Budapest, 1949. 623. old.
2 Statisztikai Szemle
1314 A STATISZTIKA TUDOMANYANAK TOVÁBBI; ALKOTÓ magan—assess , :
A statisztika mint társadalomtudomány és a természetet Vizsgáló tudo—%
mányok közötti összefüggés abban nyilvánul meg, hogy a statisztika, ami—;
kor a társadalmi jelenségeket vizsgálja, ugyanakkor megvizsgálja a társa—f dalmi jelenségeknek a természeti jelenségekkel való összefüggését is. Más-, részt a természeti jelenségek vizsgálatakor a természettudományok is alkal—- maznak néhány statisztikai eljárást.
Ezek azok az alapvető elméleti tételek, amelyeket a tudományos érte-—
kezlet kidolgozott.
*
A statisztikai tudományos értekezlet határozatainak nemcsak elméleti,, hanem nagy gyakorlati jelentőségük is van. Amellett, hogy helyesen Világi-?
tották meg a statisztika elméleti alapjainak —— tárgyának, módszerének ——
kérdéseit, a határozatokban megmutatták, hogyan kell kiküszöbölni azokat az okokat, amelyek zavarják a szovjet statisztika sikeres fejlődésének útját.
A határozatokban megfogalmazták azokat az aktuális problémákat is, ame—v lyekre a szovjet statisztikusoknak elsősorban kell összpontosítaniok kollek—
tív erőfeszítésüket. .
A szovjet statisztikára , ma nagy feladatok várnak. A statisztikának olyan tudományosan megalapozott hiteles adatokkal kell ellátnia a pártot és a kormányt, amelyek jellemzik a népgazdaság fejlődését, a nehézipar fej—
lődését, a közszükségleti cikkek termelésének növekedését, a mezőgazdaság;
további hatalmas fellendülését, a szűz— és parlagföldek megművelését, a.
szovjet kereskedelem kibontakozását, a lakóházak és kulturális—jóléti intéz-—
mények építkezésének megjavulását. A szovjet statisztikának figyelmét az olyan kérdésekre kell összpontosítania, mint a munkatermelékenység növe—
kedésének, az önköltség csökkentésének, a termelés minőségi javulásának, a vállalatok rentabilitása növekedésének, a számviteli és a" beszámolási rend- ' szer egyszerűsítésének és megrövidítésének vizsgálata. A statisztikának fel kell tárnia a társadalmi termelés ágai és alosztályai között fennálló konkrét kapcsolatokat és kölcsönös összefüggéseket, kellő időben kell jeleznie a nép—' gazdaság fejlődésében keletkező aránytalanságokat, jellemeZnie kell a szov—
jet nép fogyasztásának és kultúrájának rendszeres növekedését.
Ahhoz,-hogy a kommunizmus építésének egész menete által a szovjet statisztika elé állított ilyen és egyéb fontos feladatokat sikeresen meg lehes—
sen oldani, feltétlenül ki kell küszöbölni a statisztikai elméleti munkában még meglévő hiányosságokat, és szorosabbá kell tenni a statisztikai tudo-—
mánynak az élettel, a gyakorlattal való kapcsolatát.
A statisztikai tudomány által kidolgozandó legfontosabb kérdések közé tartoznak: a munkatermelékenység, többek között a mezőgazdasági munka- termelékenység kiszámításának kérdései, a Szovjetunió és a kapitalista or- szágok legfontosabb gazdasági mutatószámainak összehasonlítása, a mező——
gazdasági termelés (a megművelt terület egységére eső termelés) mutató——
számainak kiszámítása, a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala emel—
kedésének vizsgálata a Szovjetunióban stb. _
A vállalatok dolgozóit minden módon segíteni kell és együtt kell velük működni a statisztika és a számvitel megszervezésében a Vállalatnál, segíteni, kell őket abban, hogy alkalmazhassák a statisztikai, valamint a matematikai statisztikai módszereket a vállalatok munkájának minden szempontból valóe
'A—STATISZÉIKA TUDOMÁNYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLESZTÉSEÉRT x * ' 115
megvizsgálásához és megjavításához, a tartalékok felkutatásához, a termelés minőségének megjavításához, a selejt megelőzéséhez stb:
A megoldásra váró feladatokból következő egyes statisztikai kérdések elméleti feldogozása nagyjelentőségű. Ilyenek a fogyasztási cikkek termelé- sének gyors fellendülésével, a termelés gépesítésének jellemzésével, a kül—_
lönböző népgazdasági ágakban a nehéz és munkaigényes munkák gépesíté- sének statisztikájával, az önköltségstatisztikával stb. kapcsolatos kérdések.
A tudományos feldolgozást igénylő legaktuálisabb módszertani kérdések közé tartoznak a reprezentatív módszernek, nevezetesen a háztartásstatisz—
tikai felvételeknél a munkás, alkalmazott és kolhozparaszti családok kivá—
lasztási módszerének kérdései; a statisztikai adatok hitelességének biztosí-—
tása és az ellenőrzési módszerek; azok az elméleti kérdések, amelyek a be- Számolójelentések —-— a párt Központi Vezetőségének az államapparátusi munka megjavításáról szóló utasításai alapján történő —— alapos lerövidítésé- vel és egyszerűsítésével, és a vállalati elsődleges számvitel egyszerűsítésével függnek össze.
A statisztikusoknak — mutatott rá Lenin —— a párt és kormány gyakor—
lati segítőinek kell lenniök az új élet építésében és nem skolasztikusoknak.
, Ahhoz, hogy felszámoljuk a statisztika területén az elméleti munka el—
maradását a kommunizmus építésének gyakorlatától, egyesíteni kell a tudo- mányos és gyakorlati dolgozók erőfeszítéseit, hogy kidolgozzák a statisztika területén azokat az aktuális problémákat, amelyek a Kommunista Párt és a Szovjet Állam történelmi határozataiból következnek.
A tudományos értekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikai szervek nem vonják be eléggé széles körben a tudományos erőket a statisz—
Jaika elméleti és módszertani kérdéseinek kidolgozásába.
A tudományos dolgozókat és előadókat széles körben kell bevonni a sta- tisztika elméleti és módszertani kérdéseinek megvitatásába, a statisztikai szervek rendelkezésére álló igen gazdag anyagnak a feldolgozásába és elem- zésébe. Ez emeli a statisztikai szervek munkájának elméleti színvonalát és közelebb hozza tudományos és előadó kádereinket a gyakorlati statisztikai - munkához.
A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Gazdasági Intézetében a statisztika területén a tudományos munka elhanyagolt állapotban van. Az Intézet statisztikai részlege nem jól dolgozik. Fennállásának egész ideje óta, azaz 9 éve, nem adott ki egyetlen művet sem, nem vetett fel sem a kormány, sem a Központi Statisztikai Hivatal előtt egyetlen problémát sem, nem szer—
vezett maga körül semmiféle aktívát, nem szervezte meg a statisztikai tu- domány aktuális problémáinak megvitatását.
A statisztikai szektor dolgozóinak energikusan be kell kapcsolódniok azoknak az aktuális népgazdasági problémáknak a kidolgozásába, amelyek a kommunizmus építése során a statisztika előtt állnak.
A vita során sok bíráló megjegyzés hangzótt el a káderképzésről és a statisztika tanításáról a gazdasági és statisztikai tanintézetekben. A statisz—
tika—tanításának egyik (hibája az, hogy e tantárgy tankönyveiben nem meg—
felelően világítják meg az aktuális kérdéseket. A statisztika elméletét tár—
gyaló, az értekezlet elé terjesztett könyvek megvitatása megmutatta, hogy
2*
116 A STATISZTIKA TUDOMÁNYANAK TOVÁBBI ALKOTÓ FEJLÉÉZTESÉERT
ezeknek a könyveknek komoly hibái vannak és a teljesértékű statisztikai tankönyv elkészítésének feladata nem tekinthető megoldottnak. Egyáltalán nem kielégítő a tanulók képzése a matematikai statisztika területén.
A főiskolákon és technikumokban előadott statisztikai tárgyakhoz szük—- séges teljesértékű, jó tankönyvek mielőbbi elkészítése céljából egyesíteni kell a gyakorlati és tudományos dolgozók erőfeszítéseit A közgazdasági fő—
iskolák zömének szánt statisztikai tankönyv már megszervezett szerzői kol—
lektíváján kívül sürgetni kell, hogy az egyéb szükséges tankönyvek és tan- segédletek elkészítésére is alakuljanak szerzői kollektívák. Többek között meg kell gyorsítani a mezőgazdasági statisztika tankönyveknek elkészítését A mezőgazdasági statisztikában igen nagy szükség van kezikönyvekre, de ilyen tankönyv vagy kézikönyv nem található a könyvpiacon.
A statisztikai tankönyvek és segédkönyvek kiadása mellett jelentős mértékben fokozni kell a statisztikai monográfiák és népszerű—tudományos statisztikai irodalom kiadását is. Ugyancsak fokozni kell a statisztika aktuális , elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvilágítását az időszaki sajtóban; neve- zetesen a ,,Voproszü Ekonomiki" és a ,,Vesztnik Sztatisztiki" c. folyóira—
tokban.
A statisztikai tudomány területén lévő hibák kiküszöbölése és a statisz- tikai tudomány további eredményei nem képzelhetők el a bírálat és önbírá—
lat széleskörű elterjesztése nélkül, a vélemények harca nélkül, a statisztika tudományos és gyakorlati dolgozói közötti szoros együttműködés nélkül. Ezt teljes mértékben alátámasztotta a statisztika kérdéseiről 1954. márciusában tartott tudományos értekezlet. Ennek az értekezletnek a tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőben is időszakonként konferenciákat és értekezleteket, kell tartani a párt és a kormány útmutatásaiból, valamint a kommunizmus építésének gyakorlati tapasztalataiból következő aktuális statisztikai tudo-i mányos kérdések alkotó módon való megvitatására.
