A beruházási építkezésre vonatkozó 1953. évi beszámolójelentés elkészítése

Dr. Fr. VÁVROVSKY':

A BERUHÁZÁSI ÉPíTKEZÉSRE VONATKÖZÓ 1953. ÉVI BESZÁMOLÓJELENTÉS ELKÉszíT És—Er

A gottw-aldi első ötéves terv mindegyik éve nagy lépést jelent előre"

Csehszlovákiának a szocializmus felé veze tő útján, mert évről évre gyorsabb

ütemben valósul meg a, pártnak és a kormánynak a népgazdaság átszerve- zésére és fejlesztésére vonatkozó általános irányvonala. Ezekkel az ered- ményekkel azonban nem elégedhetiink meg, eredményeink ugyanis még nagyobbak lehetnének, ha a népgazdaság gyorsabb fejlődésének útjában '

álló összes hibákat és akadályokat elhárítottuk volna. Az egyik hiányosság

a tervezés eddig alkalmazott módszere volt, mert a népgazdaság irányitásá—

nak átszervez-ése után nem teremtette meg a népgazdaság valoban élő és operatív vezetése számára szükséges feltételeket. Ezért a kormány foglal- kozott ezzel a kérdéssel és 1952. április 16-án új módszer bevezetését ren—

delte el a csehszlovák népgazdaság állami fejlesztési tervének készítésénél.

Ezt követően megjelent a párt és a kormány 1952. július 4—i és 8-i ren- delete ,,A csehszlovák népgazdaság állami fejlesztési tervének készítésénél alkalmazandó új módszer politikai és szervezeti biztositása tárgyában".

A rendelet mindjárt az elején összefoglalja, miért szükséges és célszerű az

állami tervek [készítésének új módszere, valamint megmutatja, hogyan

küszöbölendők ki az eddigi hiányosságok.

Szószerint idézzük: A kormánynak a csehszlovák népgazdaság állami fejlesztési terve készítésénél alkalmazandó új módszer tárgyában hozott 1952. április 16—i rendelete fontos mérföldkő a csehszlovák népgazdaság tudományos tervezésének és irányításának megszervezésében. Megteremti az alapvető előfeltételeket a népgazdaság tudományos tervezésének jobrb irál- neyitása, az állami terv- és termelési fegyelem megszilárdítása, és a cseh—

szlovák népgazdaság fejlesztésének tervezésénél a dolgozók nagyobbmérvíí és hatékonyabb résztvétele és segítsége számára. E rendelet alapján elhárít- hatók azok a súlyos ellentétek, amelyek eddig a népgazdaság irányításának és tervezésének mind alacsonyabb, mind magasabb szintjein az irányítás,

a tervezés és a tervteljesítés számbavétele között fennálltak. A rendelet az összes termelési ágakban és a népgazdaság irányításában megteremtette

a személyes felelősség és az egyszemélyi vezetés elveinek megszilárdításá—

hoz szükséges előfeltételeket is. -

A csehszlovák népgazdaság állami fejlesztési terve elkészítésének most

bevezetett új módszere azonban nem járna a várt eredményekkel, ha nem

szerveznék át ugyanakkor a számvitelt és a statisztikát is. A párt és a kor—

mány rendelete ezért foglalkozik a jelenlegi, főleg a könyvelési számvitel

- statistioky char, 1952. 6—6. a.

VAVROVSKY: A BERUHÁZÁSI ÉPITKEZÉSEK BÉSZAMOLOJELENTBSE _ 543

' terén uralkodó helyzettel. Megállapítja, hogy ,,. . . az üzemeinkben alkalma-

zott könyvelési számvitel lehetetlenné teszi az üzemekben az önálló elszá-

molás bevezetését és a termelés jövedelmező irányítását, a: termelési költ—

ségek költségelemek szerint?" ellenőrzését, az összehasonlitható termelés önköltségcsökkentéséne'k tervezését. A könyvelési számvitelben eddig érvé-

nyesülő kapitalista elveket olyan könyvelési rendszerrel kell helyettesíteni,

mely megfelel a népgazdaság irányítása szocialista elveinek, az állami terv nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat szolgálja, pontosan és operatíven nyilvántartja a termelési költségek egyes elemeit és elősegíti az önálló

elszámolás bevezetését. A könyvelés átszervezésénél követendő példa a szov- jet könyvelési módszer, mely a Szovjetunió szocialista építésének gyakor- latában bevált. ,

A párt- és szakszervezetek vezető dolgozói magyarázzák meg a gazda-

sági dolgozóknak, a tervezőknek és a számviteli dolgozóknak, hogy a marxi—lenini tudományon alapuló szocialista tervezés haladó módszerei

nem egyeztethetők össze a még kapitalista elveket tartalmazó elmaradt könyveléssel, melynek semmi köze sincs köztársaságunk szocialista építésé-

nek feladataihoz." ,

,, Ezeknek a könyvelési számvitel terén uralkodó hibáknak .az elhárítása érdekében a Csehszlovák Kommunista Párt KÖZponti Bizottságának Elnök- sége és a Csehszlovák Köztársaság kormánya arra utasította a Pénzügy-

minisztériumot, hogy dolgozza ki és az egyes népgazdasági ágakra vonat—

kozóan megállapított határidőkben terjessze a kormány elé az egységes

szocialista könyvelési lmódszer bevezetésére vonlatkozó kormányrendelet

javaslatát. Az egyes minisztériumokat továbbá utasitotta arra, hogy a Pénzügymin'isztérium könyvelési alapelveinek megjelenése után egy hónap—

pal bocsássák ki az új szocialista [könyvelési módszerre vonatkozó irányelve- ket és oktassák ki az összes alárendelt üzemek könyvelőit az új szocialista

könyvelési módszerről.

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége és a csehszlovák kormány ezenkivül arra kötelezte (az Allami Statisztikai Hiva-

talt, hogy 1952 októberében nyújtson—be javaslatot ,a kormányhoz az eddigi jelentések és az eddigi statisztikai beszámolási rendszer olyan irányú módo—

sitására vonatkozóan, hogy .az új jelentések és az új beszámolási rendszer

figyelembe vegye a csehszlovák népgazdaság állami fejlesztési tervének el—

készítésénél bevezetett új módszert.

Az Állami Statisztikai Hivatalnak a statisztikai számbavétel megszer—

vezésénél ügyelnie kell arra, hogy a számba vett ismérvek száma az ala—

csonyabb egységektől a magasabb egységek felé haladva fokozatosan csök—

kenjen, nehogy az összes mutatószámokat egészen a minisztériumokig vagy

akár az Állami Statisztikai Hivatalig teljes részletességgel számbavegyék.

Elvileg nem engedhető meg, hogy egyes adatokat ugyanannál a szervezeti egységnél két vagy több helyen számbavegyenek, vagyis kiküszöbölendő a kétszeres számbavétei és a felesleges munka. Igy meg kell valósulnia annak

a tervnek, hogy az üzemben minden jelenségről csak egy, de megbíz—ható fel- jegyzés készüljön és így megszűnik annak a lehetősége is, hogy ugyanarról

' a jelenségről különböző adatokat mutassanak ki.

A számbavételnek ezzel a megszervezésével szorosan összefügg a beszá—

molójelentések készítésének megszervezése is. Itt is érvényesül az az elv, hogy a kimutatott ismérvek számának az alacsonyabb egységektől a maga-

2* . , **

5144 DR, FR. VAVROVSKY

sabbak felé fokozatosan csökkennie kell, s hogy ugyanazok a statisztikai adatok nem mutathatók ki két vagy több beszámolójelentésben.

Ezekből a számbavételnek és a beszámolójelentés elkészítésének meg- szervezésére vonatkozó alapelvekből az következik, hogy a mutatószámok

rendszerint nem mind jutnak el a minisztériumig vagy az Állami Statisztikai Hivatalig. Az Állami Statisztikai Hivatalhoz olyan beszámolójelentéseket fognak benyújtani, melyekben csak a legfontosabb mutatószámok szerepel- nek, vagyis azok, amelyek alapján kidolgozhatók, s a kormányhoz és az Al- lami Tervhivatalhoz kellő időben benyújthatók az egységes népgazdasági terv teljesítésére, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésére, a népgazdaság anyagi forrásainak állapotára és felhasználására, valamint a terv túlteljesí- tését lehetővé tevő tartalékokra vonatkozó, tudományosan megalapozott jelentések és elemzések. A minisztériumok, illetve a főigazgatóságok sokkal több, ú. n. ,,főhatósági beszámolójelentésekben" vizsgált mutatószámot fog—

nak feldolgozni, hogy alárendelt egységeik tevékenységét helyesen és opera-

tíven irányíthassák. "

N A statisztika és a számvitel megszervezését az Allami Statisztikai Hiva-

tal nem hajthatja végre egyedül, fő feladata csupán, az, hogy ennek a meg- szervezésnek irányt szabjon. A számvitel egész egységes rendszerének fel- építésén végzett munkába a legnagyobb lendülettel kell bekapcsolódniok az összes dolgozóknak, főleg pedig gazdasági életünk vezető dolgozóinak.

Mindenkinek éreznie kell, hogy az ebben a munkában való résztvétel meg- 'tisztelő feladat, ha arra gondol, hogy Lenin és Sztálin, a bolsevikok nagy kommunista pártjának és a Szovjetuniónak vezetői és szervezői milyen nagy súlyt fektettek a számvitelre és a statisztikára. Mindketten sokszor rámutat- tak arra, milyen hatalmas jelentősége van a számvitelnek és .a statisztiká- nak a szocialista gazdasági rendben. így például Lenin ,,Allam és forra- dalom" c. művében a következőket mondja: ,, . .. nyilvántartás és ellenőrzés

—— ez a legfontosabb, ami a kommunista társadalom első fokának ,elindítá—

sához', helyes működéséhez kell".l Más helyen Lenin elvtárs a szocializmus és a statisztika viszonyát a következőképpen fogalmazta meg: ,,Egyetlen darab készítménynek, egyetlen font gabonának sem szabad kimaradnia a nyilvántartásból, hiszen a szocializmus —— mindenekelőtt nyilvr'inrtartás.uz Első gottWaldi ötéves tervünlk folyamán a beruházási építkezés terveit nem teljesítettük kielégítő módon, ami hátrányosan befolyásolta az iparban és más népgazdasági ágakban a termelési tervek teljesítését is. A beruhá—

zási építkezés terveinek nemteljesítése hátrányosan befolyásolta az eddigi nem termelő jellegü állóalapok bővítését és új állóalapok létesítését, mind

kulturális és egészségügyi, mind lakásépítési és egyéb téren.

Csehszlovákiában a beruházási építkezés állami tervének nemteljesíté—

sét főleg az okozta, hogy sok építkezést műszaki tervek és költségvetések nélkül hajtottak végre, a pénz- és anyagi eszközöket és a munkaerőt fel—

aprózták sok építkezés és objektum között, a- m-unka megszervezés e az épít—

kezéseknél nem volt kielégítő, alacsony volt az építési gépek kihasználásá- nak szinvonala, lassam vezették be a nagyüzemi módszereket az építőipar—

ban stb. A beruházási tervben sok esetben a termelés tervszerinti emelkedé—

sét biztositó új beruházásokat szerepeltettek, s nem vették figyelembe a vál—

latoknáxl meglévő termelési berendezések jobb kihasználásában rejlő lehető- ségeket. Ennek a ténynek .az volt a kövekezménye, hogy az egyes iparágak

1 Lenin Művei, 25. kötet, 444. old., oroszul és n. a., Szikra, Budapest, i951, 601. old.

? Lenin Művei, 26. kötet, 255. old., oroszul és ii. a., Szikra, Budapest, l952, 293. old.

A BERUHÁZÁSI ÉPITKEZESEK BESZAMOLOJELENTESE , 545

fejlődésében felmerülő aránytalanságokat nem küszöbölte'k ki kellő mér—

tékben. i

Ezért .az 1953. évi beruházási építkezési terv készítésére vonatkozó álta- lános irányelvek, s a párt és a kormány 1952. július 4—i és 8—i, a csehszlovák

népgazdaság állami fejlesztési tervének készítésénél alkalmazandó új mód—

szer politikai és szervezeti biztosítása tárgyában— hozott rendeletei elsősor-

ban a felsorolt hiányosságokat tartják szem előtt és meghatározzák .a be- ruházási építkezés terv—ének elkészítésénél szem előtt tartandó szemponto—

kart. Szószerint idézzük:

A beruházási építkezés tervének gazdasági-politikai 'elen—tősége abban

rejlik, hogy a beruházási munkák rendeltetése és terjedeljme meghatározza az egész népgazdaság, az egyes népgazdasági ágak és az egyes ország- részek további fejlődésének távlatait. A beruházási munkák tervének bizto- sítania kell a párt és a kormány által kitűzött gazdasági-politikai feladatok

kellő időben történő és sikeres megoldását. —

A csehszlovák népgazdaság állami fejlesztési terve abból indul ki, hogy

az ipari termelésnek nemcsak a beruházásoknak és új üzemek üzembehelye—

zésének következtében kell emelkednie, hanem a meglévő termelési beren-

dezések jobb kihasználásának következtében. is. A meglévő termelési beren-

dezések maximális kihasználása az összes minisztériumok és főhatóságok legfontosabb állami feladata.

Ebből kiindulva a minisztériumoknak és főhatóságoknak a beruházási munkák tervének megállapításánál mindenekelőtt figyelembe kell venniök,

milyen mértékben bővíthető a termelés a meglévő termelési berendezések, e

berend-ezések újjászervezése, új berendezések felszerelése és a technológiai folyamatok tökéletesítése révén, valamint ki kell dolgozniok a. termelési kapacitások mérlegeit.

A beruházási munkák tervében meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a pénz- és anyagi eszközöket lfelaprózzák, s ezeket az eszközöket a befejezés előtt álló építkezésekre kell összpontosítani, a műszaki tervek nél—

küli építkezéseket pedig, melyek az államnak nagy anyagi károkat okoznak, fel kell számolni és a tervező szervezetek munkájában kellő rendet kell

teremteni. Az 1953. évi beruházási épí—ztési tervekben:

a) meg kell tiltani a műszaki tervek és költségvetések nélküli épít-

kezéseket; '

b) fel kell számolni a pénz- és anyagi eszközöknek és munkaeröknek sok építkezésre és létesítményre történő fordítását, és az összes állami forrá—

sollíat összpontosítani kell a legfontosabb és befejezés előtt álló építkezé- se re;

ő) ki kell küszöbölni .az egyes iparágak fejlődésében mutat-kozó szűk keresztmetszeteket és *aránytalanságokat a meglévő Vállalatok kapacitásá—

nak bővítése, és szükség esetében új vállalatok létesítése útján. Ki kell dol—

gozni a termelési kapacitások mérlegeit; —

d) csökkenteni kell az építési költségeket és a határidőket, az építési és

szerelési munkák jobb megszervezése, az összes építési munkák lényegesen fokozott mértékü gépesítése, a nagyüzemi módszereknek _az építési terme-

lésbe való széleskörű bevezetése, a gyárilag előállított épületalkatrészek,

félgyártmányok és szerkezetek felhasználása, a típustervek, a leggazdasá—

gosabb szerkezeti megoldások és a leghatékonyabb anyagok alkalmazásával;

546 DR. FR. VÁVROVSKY

e) elő kell'írni az építkezéselmek anyagokkal, gépekkel és berendezések—

kel, valamint a szükséges műszaki tervekkel és költségvetési bizonylatokkal

való komplex ellátását;

f) a beruházások terjedelmét a termelési kapacitások és a lakóterüle- tek üzembehelyezésének terv szerinti határidőiből, valamint az építési szer-

vezetek kapacitásának az egész év folyamán való egyenletes kihasknálasá-

ból kiindulva, helyesen fel kell osztani az egyes negyedévek között;

g) az építési terveknek a kutató és tervező munkák tervével való koordi- nálása révén elő kell irányOZni a műszaki tervek készítésére fordito-tt költ—

ségek maximális csökkentését és a tervezett létesítmények költségének csök—

kentését, ami főleg a következő módon érhető el:

1. az építési helyszín észszerű megválasztásával és a termelési épületek

észszerű elhelyezésével; _

2. ipari és középületek és egyéb építkezések tervezésénél .a túlzott és felesleges építészeti követelmények által okozott költségek kiküszöbölésével;

3. a leggazdaságosabb szerkezeti megoldások és a leghatékonyabb anyagok alkalmazásával;

4. nagyteljesitöképességű agregátok, a leghaladóbb technológiai el—

járások, technológiai normák, termelési módszerek alkalmazásával, melyek a korszerű technika eredményeire támaszkodnak.

A beruházások tervezése és a beruházási terv teljesítésének ellenőrzése többféle osztályozás szerint történik Ezek közül a legfontosabb a beruházá—

sok összetétel szerinti osztályozása.

A beruházások összetételét a vállalatok, üzemek és objektumok műszaki tervei és költségvetései alapján határozzák meg, figyelembe véve a végre- hajtott vagy a tervévben végrehajtandó munkák jellegét és az építkezés költ- ségvetésben elő nem irányzott, de a beruházások terhére eszközlendő költ—

ségeket

A beruházásokat összetétel szerint a következőképpen osztjuk fel:

Építési munkák.

Szerelési munkák.

Gépek és berendezések.

Szerszámok és leltári tárgyak.

Geológiai kutató- és fúrási munkák.

Egyéb beruházási költségek.

1. Építési munkák

Az építési munkákhoz tartoznak:

a) az állandó és ideiglenes épületek és egyéb építési objektumok fel—

rrrrr

építésével, atepltesevel, bővítésével stb. kapcsolatos munkák;

b) az épületek és egyéb épitési objektumok vasbeton— acél—, ia— és egyéb

szerkezeteinek szerelési munkái;

53.01???ng

...

a villamosenergia— éstávközlési vezetékek építésével, a hő-, gáz- és vízveze—

ték és csatornázási hálózat építésével, az útépítéssel kapcsolatos munkák és a speciális építési munkák egyéb fajtái;

d) gépek és berendezések alapzat—ainak és támasztószerkezeteinek épí- tésével, a kazánok, kemencék és egyéb agregátok falazásával kapcsolatös munkák (hőszigetelési munkák), víz alatt végzett műszaki munkák és egyéb

különleges munkák;

A BERUHÁZÁSI epnxezesak Beszmowmzsurese A - 547 ;

e) a terep előkészítésével és elrendezésével kapcsolatos munkálatok,

valamint ezzel kapcsolatban az építési létesít—mények lebontása—, ták kidön—

tése, tgnkölk eltávolítása, vízlevezetés, a talaj egyengetése, gödrök kitöl—

tése st .; ,

) zöld területek létesítésével kapcsolatos munkák és az építési helyszin (beépített terület) rendezésével, valamint a lakótelepek és városok rende—

zésével kapcsolatos munkák;

g) talajjavítási munkák (öntözés, iecsapolás stb.), évelő növények

telepítésével (kertek, szőlők, komlóföldek, ültetvények, faiskolák, védett terü- letek, üvegházak és .melegágyak létesítésével) kapcsolatos munkák, vala- mint folyómedrek mélyítésével és mocsarak lecsapolásával kapcsolatos mun- kák (kivéve a fennálló tőzegkitenmelő vállalatok mocsárlecsaipolásí és szárí—

tási munkáit); , '

h) bányamunkák (kivéve az alapvető tevékenység keretében végzett

munkákat).

2. Szerelési munkák

Szerelési munkákon értjük:

a technológiai, energetikai, emelő, szállító és egyéb termelési) gépek és berendezések szerelésén végzett munkákat, beleértve a szerelés minőségét

megállapító kísérleti munkákat is, a felszerelt gépek és berendezések üze—

meltetéséhez szükséges csővezetékek építésével kapcsolatos munkákat, azo—

kat a kezelőterek, emelvények és lépcsők szerelésén végzett munkáikat, amelyek nem szerepelnek a gépek és berendezések szállítási szerződésének

feltételei között, valamint a felszerelt gépek és berendezések szigetelésével és felületi rendezésével (festés stb.) kapcsolatos munkákat.

3. A gépekhez és berendezésekhez tartoznak: ,, a) az összes technológiai, energetikai, emelő, szállító és egyéb gépek és

berendezések (munkapadok, emelőgépek, turbinák, mozdonyok, vagonok,

repülőgépek, gépkocsik, traktorok, mezőgazdasági gépek, kazánok, építési- gépek, szivattyúk stb.), valamint laboratóriumi berendezések, kísérleti mű- helyek, röntgen—orvosi rendelők, elektroterápiai és helioterápiai központok

berendezései;

b) a szerelést igénylő gépek és berendezések csoportjához azok a gépek és berendezések tartoznak, melyek csak egyes részeik összeszerelése, vala- mint az alapzathoz, a támasztó szerkezethez, a padlóhoz, az emeletközi

iödémhez vagy .az épület, vagy építmény egyéb tartószerkezetéhez való hozzáerősítésük után helyezhetők üzembe. A szerelést igénylő gépek és

berendezések attól a pillanattól kezdve tartoznak a végrehajtott beruházási munkák és. szállítások terjedelmébe, amikor szerelésre átadták őket; azok

a gépek és berendezések, amelyeknek szerelése még nem k ezdődött meg, nem

vehetők fel a beruházási munkák terjedelmébe. A szerelést igénylő, de állandó tartalék céljára szánt gépeket és berendezéseket .a végrehajtott beruházási

munkák (beruházások) terjedelmébe attól a pillanattól kezdve veszik fel,

amikor .a raktárnak átadták őket;

'a) a szerelést nem igénylő gépek és berendezések közé tartoznak azok

a gépek .és berendezések, amelyek üzembehelyezéséhez semmiféle szerelési munkára nincs szükség (szabadon álló munkapadok, mozdonyok, vagonok, traktorok, gépkocsik, mezőgazdasági gépek stb.); a szerelést nem igénylő

548 DR. PR. v.mzovsxv

gépek és berendezések átadásuk pillanatától kezdve szerepelnek a beruházási

munkák és szállítások terjedelmében;

d) a beruházások terjedelmébe felveszik ahajóépitő vállalatoknak fize—

tett részletfizetéseket, melyeket a beruházó a készenlét foka szerint utal át.

4. Szerszámok és leltári tárgyak értéke

A leltári tárgyak és szerszámok közé [tartoznak a termelési szerszámok, a mérőműszerek, a kísérleti és egyéb készülékek, a beruházási jellegű te'rme—

lési és gazdasági leltári tárgyak.

5. Geológiai kutatói és fúrási munkák

A geológiai kutató- és fúrási munkák a kitermelési és kutató fúrásokkal, ásásokkal, a.knavágásokkal és egyéb bányamunkákkal kapcsolatos munkák, melyek célja új lelőhelyeknek és azok terjedelmének feltárása és ismert elő- fordulások tartalmának és nagyságának megállapítása.

A beruházások terjedelmébe tartoznak .a fúrási tervek szerint végrehaj- tott kitermelési ifúrásokra, és a meglévő és újonnan létesített vállalatok lelő- helyei nagyságának és készleteinek megállapítása céljából végzett földtani kutatómunkákra fordított költségek.

6. Egyéb beruházási költségek

Az egyéb beruházási költségekhez tartoznak:

a) az újonnan létesített vállalatok igazgatóságának fenntartási költ—

ségei, beleértve a műszaki és tervezői ellenőrzés költségeit;

b) az újonnan létesített vállalatok üzemi kádereinek kiképzési költ—

ségei, beleértve a muníkaerőtoborzás költségeit;

c) a telkek megszerzésével és a lakosság áttelepítésével kapcsolatos költségek, ha ez azért történik, hogy helyet csináljanak újonnan építendő vállalatok számára (kivéve az áttelepítéssel kapcsolatos építési munkát).

A beruházások terjedelmébe nem veszik bele az állóalapok felújítására (generáljavításásra) fordított költségeket. a vállalatok üzemeltetésének elő—

készítésére és megindítására fordított költség-eket (üzembehelyezési költ—

ségek), a kísérleti modellek elkészítésére fordított költségeket, a tudományos és kutatómunkákat szolgáló berendezésekre és az elfogadott találmányok kipróbálására forditott költségeket, valamint a törzsállomány megalakítá- sára és az elhullott, kiselejtezett és eladott állatok helyett haszonállatok

beszerzésére fordított költségeket.

Ebből látható, mi az alapvető különbség a beruházások terjedelme

között az elmúlt években és 1953-ban. Míg l952—ig a beruházások terjedel-

mébe belevették a műszaki tervezési munkákat és a beruházási jellegű javí-

tásokkal kapcsolatos munkáikat és szállításokat is, addig 1953-ban ezek a

költségek nem szerepelnek a beruházások terjedelmében. 1953-ban viszont

a beruházások terjedelmébei beleszámítanak olyan költségeket is, melyeket

nem vesznek fel az állóalapok értékébe, mint például az épülő vállalatok igazgatóságának fenntartására, az épülő vállalatok üzemi tkádereinek kikép- zésére stb. fordított költségeket.

Az állami (beruházási épitési terv fő és legfontosabb mutatószáma az állóalapok üzembehelyezése. Ez a mutatószám azért a legfontosabb, mert ebben kell visszatükröződnie annak, hogy felszámolták a pénz— és anyagi

eszközöknek és a munkaerőnek sok építkezés és létesítmény közötti felapró—

zását, és hogy az állami eszközöket a legfontosabb és befejezés előtt álló építkezés-ekre összpontosítják. Az új állóalapok üzem—behelyezésének helye—

A BERUHÁZÁSI EPITKEZESEK BESZAMOLOJELENTESE 549

sen elkészített terve lehetővé teszi az önköltség lényeges csökkentését, az

építési határidők lerövidítését és a befejezetlen építkezések számának csök—

kentését. '

Az állóalapok üzembehelyezési tervében szerepelnek:

a) az egyszerre, vagy több szakaszban üzembehelyezett vállalatok és

üzemek, a kereskedelmi és raktárhelyiségek, utak, távközlési eszközök, lakó- házak, gyógyintézetek, kulturális-jóléti és egyéb intézmények (beleértve az összes segédüzemi épületeket és egyéb építési objektumokat), kivéve az ideig—

lenes épületeket és egyéb építési objektumokat, melyeket az építési hely-

színen kizárólag az építkezés időtartamána létesítenek;

b) a meglévő vállalatok új, fokozatosan üzembehelyezett műhelyei, agregátjai és egyes épületei;

c) mindennemű üzembehelyezett gép és berendezés, építési gépek, szál-

lítóeszközök (mozdonyok, vagonok, gépkocsik, hajópar'k stb.), traktorok, mezőgazdasági gépek, valamint az állóalapokhoz tartozó szerszámok és leltári tárgyak is.

A gépeket és berendezéseket, szerszámokat és leltári tárgyakat akkor sorolják az áillóaltapokhoz, ha a vállalat nyilvántartásába tartoznak.

d) a termőképes évelő növények (kertek, szőlők, komlökertek, ültet-

vények, védett területek, parkok, faiskolák).

Az állóalapok üzembehelyezési tervébe csak azokat az épületeket és építményeket veszik fel, amelyeket a tervévben befejeznek és .az érvényes rendeletek értelmében; átadásra kerülnek.

Az építési helyszín rendezésével és előkészítésével kapcsolatos költ- ségeket beveszik az egyes objektumok leltári értékébe és ezeknek az objek- tumoknak az üzembehelyezésekor beszámítják az állóalapba.

rA'z állóalapok üzembehelyezési tervébe beleveszik az olyan tervező és kutatómunkák költségeit is, melyeket a tervező szervezetek a kutató- és tervezőmunkák állami terve értelmében végeznek az építési vállalatok szá- mára.

Az olyan geológiai kutatómunkák költségeit, melyek nem függnek össze—

valamely meghatározott objektum építésével, valamint az épülő vállalatok

üzemi kádereinek kiképzésére fordított költségeket nem veszik fel az álló—

alapokba. ,

Az új kapacitások üzembehelyezési tervét mindazokra az épületekre és

építményekre vonatkozóan., melyeket a kormány név szerint hagy jóvá (limi- ten felüli építkezés), rnév szerint készítik el, és feltüntetik azt a negyedévet, melyben az üzembehelyezésre sor kerül. A kapacitást az előállítandó termé—

kek mértékegysége'ben tüntetik fel.

A limiten aluli építkezéseknél az új kapacitások üzembehelyezési tervét csak a legfontosabb népgazdasági ángafkna és rendeltetésekr'e vonatkozóan készítik el, melyeket a névszerinti jegyzék külön! felsorol.

Az állóalapok üzembehelyezésével szorosan összefügg a beruházási"

építkezési tervnek egy további igen fontos mutatószáma, nevezetesen a- befejezetlen építkezés.

A befejezetlen építkezéshez tartozik a; befejezetlen épületek, egyéb objek- tumok, valamint az egyes szerkezeti elemek értéke, melyeket a rendelő átvett,, de még nem helyezett üzembe, valamint a szerelés alatt álló gépek és beren- dezések értéke, a szerelési munkák költsége, és a még üzembe nem helyezett befejezetlen objektumokra fordított egyéb költségek.

550 DR. m. vavaovsxy

r.,;

A beruházá—Sí epitkezésekre vonat-kozó komplex műszaki tervek kidolgo— ' zásával a tervezőirodákat kell megbízni, melyek ,az állami terv által nagyobb

méretű építkezés végrehajtásával megbízott minisztériumok és főhatóságok keretében működnek. Ezek tőleg a termelő minisztériumok. A minisztériu—

moknak és főhatóságoknak ki kell dolgozniok a saját tervezőszervezetiík dolgozói által végrehajtott kutató- és tervezőmunkák eléggé részletes tervét.

A kutató- és tervezőmunkák tervének kidolgozásánál biztosítani kell

az építési költség csökkentését és .a— tervezett vállalat termékeinek olcsóbbá

tételét. Ez főleg a következő módon érhető el:

a) az iparvállalatok és a hozzájuk tartozó lakótelepek kiterjedésének

maximális csökkentésével;

b) az (építési helyszín észszerű megválasztásával;

c) az ipari épületek és egyéb építési objektumok, valamint a segéd-

műhelyek területének és térfogatának maximális csökkentésével; * d) az ipari és középületek és egyéb közületi létesítmények tervezésénél 1ati'ilzlott (felesleges) építészeti követelmények okozta költségek kiküszöbö-

Aeseve ;

e) a leggazdaságosabb szerkezeti megoldásoknak és a leghatékonyabb anyagoknak az alkalmazásával;

f) nagyteljesítőképességű agregátok, a leghaladóbb technológiai eljá—

rások, technológiai normák és termelési módszerek alkalmazásával, melyek—

ben érvényesülnek a korszerű technika eredményei, és amelyek biztosítják a magas munkatermelékenységet.

A beruházási építkezés terjedelmének legnagyobb részét az építési és szerelési munkák alkotják Ezeket a munkákat az építőipar—hoz tartozó önálló szervezetek végzik. Ezek a szervezetek legnagyobb részt az építési minisztérium hatáskörébe, egyesek azonban az építési munka sajátos jellege miatt más minisztériumok hatáskörébe tartoznak.

Az 1953. évi tervben minden minisztériumnak és iőhatóságnak az építési

és szerelési munkák terjedelmét a (kivitelező minisztériumok szerint kell fel-

bontania. Meg kell állapítania azoknak a munkáknak a mennyiségét, melye- ket saját szervezetek hajtanak végre, valamint azoknak a munkáknak a mennyiségét és azoknak az é—pítkezéseknek a jegyzékét, melyeket más minisz- tériumokkal és főhatóságokkal kíván végrehajtatni. Ezekre a munkákra vonatkozóan azonban ezekkel a minisztériumokkal és főhatóságokkal meg kell egyezni, mielőtt a javaslat a kormány elé kerül. A munkáknak a kivite- lező minisztériumok szerinti elosztásánál figyelembe kell venni a saját épí-

tési e's szerelési szervezetek kapacitásának teljes kihasználását, valamint

mind a saját építkezéseken, mind a más minisztériumok és főhatóságok szá—

mára végzett építkezéseken való igénybevételiiket.

A minisztériumok és főhatóságok kidolgozzák továbbá a saját építési és szerelési szervezetek által, valamint a más alaptevékenységet folytató szervezetek által házi kezelésben kivitelezett munkák programmját. Egy- idejűleg kidolgozzák az általános szerződések alapján más minisztériumok (és főhatóságok számára végzett építkezések jegyzékét,

Ezzel igen röviden ismertettük az 1953. évi beruházási terv egyes mutatószámainak tartalmát és a terv készítésénél szem előtt tartandó szem-

pontokat. ' '

Az új módszer—tani utasítások szerint készített terv teljesítését új sta—

tisztikai beszámolójelentések segítségével kell majd ellenőrizni. *A! statisz-

A BERUHÁZÁSI EPXTKEZJ-ESEK BESZAMOLOJELENTESE 551

tikai beszámolójelentések kitöltésének alapja .a jól megszervezett és irányí—

tott operatív-műszaki számvitel.

A beruházási építkezés operatív-műszaki"Wszáamviteléne'k elsősorban az

egyes szervezeti egységek vezetőit kell kiszolgálnia, hogy helyesen irányít- hassák a beruházási építkezést. Ahol a helyes operatív-műszaki számvitel hiányzik, zavarok állanak be, mert tájékozódás híján a vezetők gyakran kerülnek előre nem látható váratlan tények elé, melyekre ennélfogva nem is lehetett felkészülni Az ilyen szervezeti egységek vezetői nem tudják biz- tosítani a beruházási építkezés folyamatos és gazdaságos menetét, mert nem állnak rendelkezésükre olyan számviteli adatok, amelyek ismeretében sok zavarnak elejét tudnák venni és javítani tudnák ,a beruházási épít—kezés terén kifejtett tevékenységet.

Mivel a beruházási építkezés operatív-műszaki számvitelének feladata elsősorban az, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői számára lehetővé tegye a beruházási tevékenység mindennapos ellenőrzését és elemzését a beruházási tevékenység azonnali ésoperativ megjavítása céljából, és mivel a beruházási tevékenység minden minisztériumban igen sokféle, az opera—

tív- műszaki számvitel nem szervezhető meg és irányítható központilag, ha-

nem ez minden minisztérium külön feladata.

Az operatív--műszaki számvitel feljegyzései a statisztikai beszámoló—

jelente's elkészítésének és az abban foglalt mutatószámok elemzésének is — alapjai. Ezér—t ezeknek a feljegyzéseknek az alapján készülnek a beruházási _ építkezési terv teljesítésére vonatkozó beszámolójelentések és elemzések.

Az operatív-műszaki számvitel a statisztikával és a könyveléssel együtt 'a népgazdasági számvitel egységes rendszerét képezi. A népgazdasági szám- vitel rendszerének ezek az alkotórészei egymással kölcsönösen összefügg-

nek, s nem pótolják, hanem kölcsönösen kiegészítik egymást.

A népgazdasági számvitel szervezetéről szóló 108/195l. törvény azt .a feladatot tűzi ki az Állami Statisztikai Hivatal elé, hogy irányítsa a minisztériumok operativ-műszaki számvitelét.

Az operatív--mííszaki számvitelt a következő követelmények szerint kell

megszervezni, hogy hivatását teljesíthesse

1 Az operatív-műszaki számvitelt a terv rendszerével teljes összhang-

ban kell felépíteni Ez azt jelenti, hogy a számvitel mutatószámainak min—

* den szinten meg kell felelniük a terv mutatószámainak.

2. A mutatószámok,kiszámításánál az összes egységeknél egységes módszer alkalmazandó, hogy így helyesen legyenek kifejezhetők az egyes

vállalatok és az egész beruházási tevékenység eredményei.

, 3. Az operatív-műszaki számvitel legyen hatékony és operatív, vagyis kellő időben szolgáltasson adatokat és gyakorlati javaslatokat az irányítás és ellenőrzés számára, valamint javaslatokat a megállapított hibák és hiá- nyossásgok felszámolására vonatkozóan

4. 'Az oper—atív-mi'iszaki számvitel legyen feltétlenül megbízható, azaz mindenféle torzítás—tól mentes adatokat kell tartalmaznia.

5 Az operatív- műszaki számvitel legyen egyszerű és vilagos és min- den bürokratikus sallangtól mentes.

Ha az operatív-műszaki számvitelt mindegyik minisztérium ezeknek a követelményeknek megfelelően szervezi mem és irányítja, akkor biztosítva nak a kihasználásának, valamint a munkamenet betartásának kellő idő- ben történő és pontos ellenőrzése. 'Az ilyen számvitel elősegíti a munka-

552

^{* DR.} FR. VAVROVSKY

fegyelem megszilárdítását, az Önköltségek csökkentését, a felesleges vesz—

teségek kiküszöbölését és a felhalmozás (fokozását.

Az operatív-műszaki számvitelt vagy kartonokon (szabad lapokon), vagy könyvekben végzik. A kartonokra vagy könyvekbe az adatokat más

írásbeli bizonylatok alapján (elsőleges bizonylatok, amilyenek például a szállítólevelek, bizonyos munkák végrehajtásáról szóló utasítások, a mun- kák átvételéről kiállított jegyzőkönyvek stb.), vagy közvetlen megfigyelés alapján vezetik be.

Az operatív-műszaki számvitel adatait időszakos beszámolójelentések

alakjában összesítik, melyek vagy típus-, vagy főhatósági beszámolójelen—

tések. -

A típus-beszámolójelente'sek olyan beszámolójelentések, melyek az

összes minisztériumokra nézve közösek és amelyeknek mutatószámait az Állami Statisztikai Hivatal utasításainak megfelelően rendszeresen felter—

jesztik az Állami Statisztikai Hivatalba, és az Állami Tervhivatalba, esetleg

más szervekhez is. A főhatósági beszámolójelentések —— amelyeknek mintáit

az Állami Statisztikai Hivatal hagyja jóvá —— azokat a mutatószámokat tar—

talmazzák, melyekre a minisztériumoknak az operatív irányításhoz van szük- ségük és amelyeket időszakonként csak a megfelelő hivatalos úton terjeszte- nek fel, legfeljebb a minisztériumig. Az 1953. évi beruházási építkezésre vonatkozó típusbeszámolójelentések közül legfontosabbak a következők:

]. Beszámolójelentés az állóalapok üzembehelyezési tervének teljesité—

séről és a befejezetlen építkezések állományáról.

2. Beszámolójelentés a beruházási munkák tervének teljesítéséről.

3. Beszámlójelentés az építkezés műszaki tervekkel és iköltse'gvetéselokel való ellátottságáról.

4. Az építési szervezet beszámolójelentése az építési és szerelési mun—

kák tervének teljesítéséről és a befejezett objektumok üzembehelyezés-eről.

5. Beszáimolrójelentés az építési munkák gépesít—éséről és a legfontosabb építési gépek kihasználásáról.

6. Beszámolójelentés .az építési gépek állományáról.

7. Beszámolójelentés az építkezés munkaügyi tervének teljesí—téséről.

dolgozók munkabéralapjának összetételéről.

9. Beszámolójelentés a teljesítménynormák teljesítéséről.

110. Beszámolójelentés a kutató- és műszaki tervező munkák teljesíté—

sero .

BESZAMOLOJELENTES AZ ALLOALAPOK UZEMBEHELYEZÉSI TERVENEK TELJESITESÉRÖL ÉS A BEFEJEZETLEN ÉPITKEZÉSEK ALLOMANYAROL

A párt és a kormány számos alkalommal rámutatott a pénz— és anyagi eszközök sok építkezés közötti fela—prózásának káros gyakorlatára és arra, hogy az erőket és az eszközöket a befejezés előtt álló legfontosabb építkezé- sekre kell összpontosítani. Ezt az összes beruház-ók és építési szervezetek előtt álló feladatot teljesíteni kell, mert így lerövidíthetők az építési határ- idők, gyorsabban helyezhetők üzembe az új termelési kapacitások és egy—

idejűleg csökkenthetők az építési költségek.

Ezért jobban kell ellenőrizni az állóalapok üzembehelyezési ter—vének teljesítését és a befejezetlen építkezések állományát.

1953-ban ebből a célból beszámolójelentést vezetnek be az állóalapok

üzembehelyezési tervének teljesítéséről és a befejezetlen építkezések állo—

A BERUHÁZÁSI ÉPYI'KEZESEK BESZAMOLOJELENTÉSE 553

mányáról. Az ebben a beszáamolójelentésben foglalt adatokból látható lesz, hogyan helyezik üzembe együttesen az ánllóalapokat, illetve hogyan alakult

az üzembehelyezés a tárgyévben terv szerint üzembehelyezendő összes objek-

tumok együttes költségvetési értéke szempontjából. Minden üzembehelye- zendő objektumra nézve ugyanis a terv pontos határidőt irány0z elő. Ha azt

akarjuk, hogy az állóal—apok üzembehelyezési tervének ellenőrzése hatékony

legyen, meg kell vizsgálnunk, hogy minden egyes objektumot a tervben elő- írt határidőben helyeztek—e üzembe. Ezenkívül meg kell vizsgálni és ellen- őrizni kell ezeknél az egyes objektumoknál, hogy az újonnan létesített kapacitás megfelel—e a tervezett kapacitásnak. Az említett beszámolójelen—

tés ezeknek a követelményeknek is eleget tesz.

Annak megállapítása'végett, hogy a befejezetlen építkezések terjedelme növekszik—e vagy csökken, az_ említett beszámolójelentésben feltüntetik a befejezetlen építkezés terjedelmét az év elején és a vizsgált időszak végén.

Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a folyamatban lévő építkezés terjedelme a tervnek megfelelően változik-e.

A befejezetlen építkezés helyes elemzéséhez azonban tudni kell, hogyan változik a folyamatban lévő építkezés összetétel szempontjából. Ezért külön mutatják ki a szerelésre átadott, de még üzembe nem helyezett gépek és berendezések értékét, valamint azoknak a befejezetlen építkezéseknek az

értékét, melyeket a tárgyévben kezdtek el építeni.

BESZAMOLOJELENTÉS A BERUHÁZÁSI MUNKAK TERVENEK TELJESITESERÓL

A befejezetlen építkezés növekedésének megelőzése és az állóalapok

sikeres üzembehelyezésének biztosítása érdekében biztosítani kell az üzembe—

helyezendő objektumokon végzett beruházási munkák tervének kedvező tel- jesítését. Ezeket az objektumokat ezért állandó felügyelet és ellenőrzés alatt kell tartani. Ezt az állandó ellenőrzést lehetővé teszi a beruházási munkák tervének teljesítéséről készült beszámolójelentés, melyet a közvetlen beruházó minden hónapban elkészít. Ebben a beszálmolójelentés'ben kimutatják a tárgy—

évben üzembehelyezendő objektumokon az évi terv szerint elvégzendő munka

mennyiségét, valamint (az ezeken az objektumokon az év elejétől a tárgy—

hónap végéig ténylegesen elvégzett munka mennyiségét. Ebben a beszámoló— ' jelentésben ezenkívül megnevezésenke'n-t vizsgálják a beruházási munkák tervének teljesítését az összes limiten felüli, és esetleg fontos, limiten aluli objektumoknál.

Ezek a mutatószámok lehetővé teszik, hogy összehasonlítsuk a beruhá—

z zási-munkák egész tervének teljesítését a folyó évben üzembehelyezendő objektumokra vonatkozó terv teljesítésével. Az összehasonlítás alapján következtetni lehet arna, hogy a befejezetlen beruházási építkezés állománya a következő időszakban kedvezően vagy kedvezőtlenül változik meg.

így például az egész beruházási építkezési tervet valamely időszakban

-lOO%-ra teljesítik, a tárgyévben üzembehelyezendő objektumoknál azonban csak 70%-ra; Ebből az következik, hogy az anyagi és pénzeszközöket, vala-

mint a munkaerőt nem a befejezés előtt álló objektumokra összpontosítot- ták, hogy ezeknek az objektumoknak az üzembehelyezési határideje veszély—

ben forog, és hogy a befejezetlen építkezések állománya károsan növekszik.

A helyes statisztikai-gazdasági elemzéshez a beruházási munkák tervé- nek teljesítését összetétel szempontjából is meg kell vizsgálni. Különösen az építési és szerelési munkáikat kell figyelemmel kísérni, amelyektől első- sorban függ az állóalapok gyors üzembehelyezésének lehetősége.

554 ' ' DR. FR. VAVRovsx'r

Az említett beszámol—ójelentésben "kimutatják az építési és szerelési munkákat az egyes minisztériumonként a kivitelezés módja szerint tovább tagolva, mégpedig a házi kezelésben végzett építési és szerelési munkákra, továbbá a saját minisztériumok építési kivitelező szervezetei és más minisz—

tériumok építési kivitelező szervezetei által végzett építési és szerelési mun—

kákra felosztva is. ?

(Ez a felosztás azért fontos, mert így azonnal látható, mely építési és szerelési szervezetek milyen mértékben befolyásolják az építési és szerelési

munkák tervének teljesítését.

A kulturális és szociális jellegű terv teljesítésének fokozott ellenőrzése érdekében az említett beszámolójelentés mutatószámokat tartalmaz a lakás—

épitési, iskola-, kórház-, bölcsőde-építési stb. terv teljesítéséről is.

BESZAMOLÓJELENTES AZ ÉPITKEZES MUSZAKI TERVEKKEL ES KOLTSEGVETESEKKEL VALÓ ELLATOTTSAGAROL

Mint már a bevezetésben említettük, a beruházási építkezés tervének teljesítését károsan befolyásolta, hogy a kivitelezett építkezések nem voiltalk

kellően ellátva műszaki tervekkel. 1953-ban ezért új beszámolójelentést

vezetnek be, mely az építkezések műszaki tervekkel és költségvetéseldkel való ellátottságára vonatkozik. Ebből a. beszámolójelentésböl látható lesz, hogy az évi terv szerint a beruházási munkák mely része és milyen terjedelme

van a vizsgált negyedév végére műszaki tervekkel —— mind típustervekkel,

mind egyedi terveklkel —— és költségvet-ésekkel ellátva. Ily módon a műszaki tervekkel való ellátottságot külön vizsgálják mind a beruházások rendel- tetése (például ipari építkezések, lakásépítés, kulturális és szociális építt—

kezés stb.), mind a fontosabb objektumok szerint.

AZ ÉPITÉSI SZERVEZET BESZAMOLOJELENTESE AZ ÉPITÉSI ÉS SZERELÉSI MUNKAK TERVÉNEK TELJESITÉSERÖL ÉS

A BEFEJEZETT OBJEKTUMOK UZEMBEHELYEZÉSERÖL

A beruházásokkal kapcsolatos építési és szerelési munkák legnagyobb részét az építési kivitelező szervezetek végzik, .a beruházók maguk az ilyen munkáknak csak csekély részét hajtják végre. A beruházások sikeres végre- hajtása az építési és szerelési munkák végrehajtásától függ. Az építési és szerelési munkákat kivitelező épitési szervezeteiknek tehát közvetlen befolyá—

suk van az új kapacitások üzembehelyezésére megállapított határidők betar—

tására vagy csökkentésére, .a költségek csökkentésére, :a befejezetlen; építkezé—

sek terjedelmének csökkentésére, a pénz- és anyagi eszközöknek, valamint a munkaerőnek a különösen fontos vagy a befejezés előtt álló építkezéseken

való összpontosítására. EzéÉ ezeknél a szervezeteknél állandoan ellenőrizni

kell a munkamenetet és eredményeit.

Ezt a célt szolgálja az építési szervezeteknek az építési és szerelési munkák tervteljesítésére és a befejezett objektumok üzembehelyezésére vonatkozó beszámolójelentése.

Ennek a beszámolójelentésnek .a segítségével vizsgálják mindazoknak az építési és szerelési munkáknak a tervteljesitését, amelyeket az építési szer—

vezetek saját erőikkel végeznek el, mind pedig azoknak az építési és szere- lési munkáknak a tervteljesit—ését, amelyeket más szervezeteknek —-— alvállal- kozóknak —— adtak ki. Az ilyen felosztás segítségével azt is meg lehet ítélni,

A BERUHÁZÁSI EPITKEZÉSEK BESZÁMOLOJELENTESE 555

milyen mértékben befolyásolja a tervteljesitést a fővállalkozó és az alvállal-

kozó. ,, ' a

A beszámolójelen—tésben' az építési és szerelési szervezetek tervteljesí-v tését ,a beruházók minisztériumai és a legfontosabb építkezések szerint is figyelemmel kísérik. Ezek a mutatószámok lehetővé teszik az egyenletes.

tervteljesitésnek az egyes minisztériumok és a fontosabb objektumok szerinti

elemzését. .

Az építési szervezetek az említett beszámolójelentésben feltüntetik az építési objektumok, a termelési kapacitások és a lakóterületek üzembehelye—

zési tervének teljesítését. Ezeket a mutatószám-okat a beruházók miniszté—

riumaí szerint is vizsgálják. Ezeknek az adatoknak az elemzése megmutatja az építési és szerelési munkánk végrehajtása során felmerülő hibákat és így lehetővé teszi az állóalapok üzembehelyezési tervének teljesítését biztosító

operatív intézkedések 'ioganatosításátt.

A beszámolójelentés olyan mutatószámokat is tartalmaz, amelyek alap—

ján megállapítható az építkezések menetének és befejezettségi fokának ala—

kulása és elvégezhető az építkezések elemzése.

Az építési és szerelési munkák értékének állami terve tulajdonképpen az egyes objektumoknál tervezett építési és szerelési munkák értékének

összege. Világos tehát, hogy ha valamely építési és szerelési szervezet nem

teljesíti .a tervét, ez azt jelenti, hogy a munka egyes építkezéseken a tervhez , képest késik, és hogy ennélfogva az állami népgazdasági tervet sem telje—

sítették, még ha az építési és szerelési munkák értékének tervét együttesen

—lOO%-ra teljesítették is. Az építési és szerelési szervezeteknek (vállalatok—

nak) ezért fel kell sorolniok azoknak a szervezeteknek (üzemeknek, építés—

vezetőségeknek stb.) a számát, amelyek a tervet nem teljesítették, valamint

a nem teljesítés egész összegét is. '

Az építési és szerelési mun-káik teljesítésének ez az ellenőrzése az építési"

szervezeteknél igen fontos a beruházási építkezési terv sikeres teljesítése és az állóalapok üzembehelyezése szempontjából.

BESZAMOLOJELENTES AZ ÉPITÉSI MUNKAK GEPESITESERÓL ÉS A LEGFONTOSABB ÉPITÉSI GEPEK KIHASZNALASARÓL

Az építési termeléssel szemben támasztott mind nagyobb és nagyobb

követelmények csak akkor elégíthetők ki sikeresen és gazdaságosan, ha a

munka, főleg a nehéz és a munkaigényes munka gépesítését mind jobban kiterjesztik._Az építési és szerelési munkák gépesítésének hatalmas nép- gazdasági jelentősége van, mivel csöklkenti ezeknél a munkáknál a munka- erőszükségletet és így lehetővé teszi a munkaerő felszabadítását és átirá—

nyitását oda, ahol szükség van rá. Az építési és szerelési munkák gépesítése

* a nehéz és fárasztó munkáknál megkönnyíti a dolgozó munkáját és meg—

gyorsítja az építés folyamatát. Hogy megmutassuk, milyen nagy feladat áll az építési és szerelési munkák gépesítése előtt az építőiparban, néhány adatot közlünk az építési gépek teljesitőképességéről. Igy például egy csupán O,5 ma űrtartalmú serlegekkel felszerelt exkavátor 80 munkás munkáját helyette- síti, egy bulldozer 100—120 munkást és egy kőtörő gép 70—80 munkást helyettesít.

Az építési és szerelési munkák gépesítésének fejlődése nemcsak az épi- tési helyszínen rendelkezésre álló egyes építési gépek kapacitásától és szá—

mától függ, hanem -—— főleg nálunk —— mind az idő, mind a gép teljesítménye

szempontjából helyes elosztásuktól és felhlasználásuktól is.

556 DR. PR. VAVROVSKY

Az építési és szerelési szervezetek tevékenységének számvitelénél és _

statisztikájánál, valamint elemzésénél ezért a legfontosabb feladatok egyike

nemcsak annak ellenőrzése, hogyan van ellátva az építkezés a szükséges gépekkel, és hogyan van ezeknek a gépeknek a munkája megszervezve, hanem főleg annak vizsgálata is, hogyan vannak a gépek kihasználva.

Az építőiparban a gépesítést és az építési gépek kihasználását 1953—ban az építési munkák gépesítése're és a legfontosabb épitési gépek kihasználá—

sára vonatkozó beszámolójelentés segitségével vizsgálják és ellenőrzik. Az építési és szerelési szervezetek ezeket .a beszámolójelentéseket havonta készí-

tik el. Az ellenőrzés további eszköze az építési gépek állományáról negyed— "

évenként elkészített beszámolójelentés.

Az építési munkák gépesítésére és a fontosabb építési gépek kihaszná-

lására vonatkozó beszámolójelentés alapján az egyes munkanemek szerint ellenőrizhető a fontosabb épitési munkánk gépesítésének foka. Ezeknek a

munkanemeknek a gépesítését jellemzi ,a gépesített módon végzett munkák terjedelmére vonatkozó adatoknak az elvégzett munkák egész terjedelmére vonatkozó adatokkal való összehasonlitása is.

_Az említett beszámolójelentés mutatószámokat tartalmaz az egyes épí-

tési gépfajták kihasználásának részletes elemzéséhez is. A beszámolójelen-

tésben tartalmazott mutatószámok [képet adnak a tárgyidőszak Végén meg—

lévö gépek számáról, valamint a gépek átlagos állományáról, illetve a gépek

átlagos kapa-citásáról arra: az időszakra nézve, amikor a beszámolójelentést

benyújtó építési szervezet rendelkezésére álltak. További mutatószámok lehe- tővé teszik a gépek kihasználásának elemzését zaz iránynormák által előirt teljesítményhez viszonyitva.

Á fontosabb építési gépek időkihaszniálásántatk elemzése a munkaidő, a tiszta munkaidő és az állásidő mutatószámai alapján hajtható végre. Állás—

időnek azt az időt nevezik, amikor a gép a munkaidő alatt nem működött.

Az állásidőt okok szerint öt csoportra osztják: '

l. Munka és kiszolgálás biztosításának hiánya (rossz munkaszer—

vezés).

2. A gépek javítása az építési helyszínen (a gépek rossz előkészítése,

"kezelése és gondozása). ' 3. A gépek javítása a műhelyekben.

4. A gépek áthelyezése egyik épitési helyről másik építési helyre.

5. Egyéb okok (például időjárás).

Az építési gépek állományára vonatkozó negyedévi beszámolójelentés segítségével csupán a gépek számát, valamint teljes kapacitásukat vizsgál- ják részletesebb bontásban. Ebben a beszámolójelentésben az építési szer- vezetek nem azokat a gép—eket tüntetik fel, melyek a tárgynegyedév végén rendelkezésükre állnak, hanem csak saját építési gépeiket, tekintet nélkül

arra, hogy azok esetleg kölcsön vannak adva más építési szervezeteknek vagy a műhelyekben javítás alatt állnak.

BESZAMOLOJELENTES AZ EPITKEZES MUNKAUGYI TERVENEK TELJESITESERÓL

A munka számvitele és statisztikája mérhetetlenül fontos a népgazda—

ság minden- ágában. Még nagyobb súlyt kell helyezni erre a statisztikára a beruházási épitkezésekne'l, az épitési és szerelési tevékenység egészen sajá- tos jellege miatt. -

A beruházási építkezés nagy feladatainak sikeres teljesítése jelentős

"mértékben függ a munkaerő állománytól. A statisztikának tehát vizsgálnia

A BERUHÁZÁSI ÉPfTKEZÉSEK BESZÁMOLOJELENTESE - 557

kell a munkaerők számát. Az építésiwés szerelési szervezeteknél dolgozók

számát külön tervezik az alaptevékenysége, külön a mellék— és segédüzemi termelésre, továbbá a szállításra és végül az egyéb tevékenységre. Az alap- tevékenységre, vagyis az épitési és szerelési munkákra a munkaerőt az egyes kategóriák szerint tervezik. A dolgozók létszáma az összes felsorolt csopor—

tokban és kategóriákban a nélkülözhetetlen termelési mutatószámok közé tartozik, mert az egyes kategóriák a termelési folyamatban különböző felada- tokat és funkciókat töltenek be. '

A számvitel és a statisztika feladata tehát a munkaerő nyilvántartása ésértékelése az említett felosztásban.

Gazdasági szempontból nem annyira a meghatározott időszak (pél- dául hónap) végén meglévő munkaerőle'tszám kimutatása a fontos, mint inkább a dolgozóknak erre az idősZakra vonatkozó átlagos állományi élét—

száma.

A vizsgált időszak végén meglévő munkaerőlétszám a mérleg szem- pontjából fontos.

Az építkezés munkaügyi tervének teljesítésére vonatkozó beszámoló- ' jelentés ezért a nyilvántartott állományban szereplő dolgozók átlagos lét—

számaról tartalmaz mutatószámokat, a fent ismertetett tagolásban.

Ezek a mutatószámok azonban nem jellemzik a munkaerők felhasz- nálásának fokát. Erről további mutatószámok szolgáltatnak adatokat, neve—

zetesen a ledolgozott napok száma és a le nem dolgozott napok száma. Ezek-

nek a mutatószámoknak különösen a munkásoknál van gazdasági jelentő-

ségük. Hogy jobb képet kaphassunk a munkaerő (a munkások) felhaszná- lásának fokáról; és hogy jobban megszervezhessük a jobb felhasználásuke'rt vívott harcot, a munkából valló távolmaradásról folyó nyilvantartást kell

vezetni és okok szerint kell azt kimutatni.

Az építési és szerelési szervezetek eredményeire nagy befolyást gyako- rol a dolgozók, főleg a munkások vándorlása. A munkások vándorlása,

főként pedig az építési és szerelési szervezetek munkaerőhullámzása csök—

kenti a munka termelékenységébés dezorganizáija ezeknek a szervezetek- nek a munkáját. Ezért a felvett munkások, és főleg az elbocsátott munkások számát okok szerint kell nyilvántartani és kimutatni. Ezeknek a mutatószá—

moknak az elemzésénél különösen a saját kíváinsázgukra vagy a munka-

iegyelem megsértése miatt elbocsátott munkások számára kell ügyelni.

Ennek a számnak a munkások átlagos állományi létszámához való aránya

a munkaerőhullámzás mutatószáma. '

Az építési és szerelési szervezetek által vezetett számvitelnek és sta- tiSZtikának biztosítania kell a munkatermelékenység vizsgálatához és ellen- őrzéséhez szükséges allapot. Ez az egyik legfontosabb mutatószám, mert a munkatermelékenység szinvonalától és emelkedésének ütemétől függ a szo—

cialista építés sikere. A munkatermelékenység kimutatásához az építkezés

munkaügyi tervének teljesítésére vonatkozó beszámolójelenrtés is szolgáltat alapot.

—*

A munkatermelékenység helyes elemzéséhez szükséges további mutató-

számokat az egyes munkaügyi beszámolójelentések tartalmazzák. ilyenek

a szocialista munkaverseny fejlődése, a haladó bérezési módszereik beveze—

tése, a teljesítménynormák színvonala és teljesítése, .az újítási mozgalom elterjedése stb. A muníkatermeléikenység elemzésénél ezenkivül nemcsak ezekre a munkaügyi statisztikából származó mutatószámokra kell támasz—

kodni, hanem a munka gépesítésének fokát, a nagyüzemi jellegű építési mód—

3 Statisztikai Szemle -—- 64

558 * _ VAVROVSKY: A BERUHÁZÁSI EPITKEZÉSEK BESZAMOLOJELENTESB

szerek alkalmazását, az épületelemek, félgyártmányok, szerkezetek és nagy

építési agregátok alkalmazását stb. kifejező mutatószámokra is.

A munkatermelékenység fejlődésének elemzése végül kiegészítendő a

munkabér színvonalának és alakulásának elemzésével. A munkabér egyes

elemeire (alkotórészeire) vonatkozóamu—tatószámolk ezenkívül az építési és szerelési szervezetek önköltségének elemzésére, a dolgozók anyagi jólétének kifejezésére, a bérezés módjának kifejezésére stb. is használhatók.

Az építési és szerelési szervezetek munkájáról készített *beszámolójelen-

tések ezért 1953—ban a munkalbéralapok mutatószámait is tartalmazni fog- ják a dolgozók egyes kategóriái szerint és a munkabéralap egyes elemei

szerint. ,

BESZAMOLOJELENTES A KUTATÓ- ÉS MÚSZAKI TERVEZÖ- MUNKAK TERVENEK TELJESITESÉRÖL

Az építkezések műszaki tervek kel és költségvetésekkel kellő időben való ellátáSa igen fontos az építési határidők lerövidítése é s az építési költségek

csökkentése szempontjából. Ezért a kutató- [és műszaki tervezőmunkák mene—

tét közvetlenül a tervezőirodákniál kell vi2sgálni és ellenőrizni. Ebből a cél—

ból 1953-ban bevezetik a kutató— és műszaki tervezőmunkázk tervének telje—

sít-ésére vonatkozó beszámolójele nte'st. Ebben .a beszámolójelentésben a terv . teljesítését nemcsak globálisan viZSgáljá'k, hanem :az egyenletes tervteljesi—

tés ellenőrzése céljából a megrendelő minisztériumok szerinti bontásban is.

Ezenkívül azt is ellenőrizni kell, hogyan haladnak a műszaki tervező- és

kutatómunkák (a fontosabb'építkezéseken, hogy ily módon biztosítható legyen az építkezések műszaki tervekkel való ellátása.

Ugyanebben a beszámolójelentésben vizsgálják a létszámterv teljesité-

sét és a smunkabéralapok felhasználását. '

A beruházási építkezés jövő évi új beszámolójelentéseiről adott áttekin-

tés természetesen nem meríti ki a beszámolójelentések teljes tartalmát és

jelentőségét. Látható azonban annyi, hogy a beruházási építkezés szám—

vitelét céljának teljesítése érdekében jobban kell megszervezni. Az Állami Statisztikai Hivatal ezért kibocsátotta a beruházási építkezés operatív—mű- szaki számvitelére vonatkozó alapelveket, melyek alapján a minisztériumok és főhatóságok az Állami Statisztikai Hivatal módszertani irányítása mellett

kidolgozzák a beruházási építkezés operatív-műszaki számvitelének veze-

tésére vonatkozó alapvető szabályokat. E szabályok szerint szervezik majd meg az operatív-műszaki számvitelt alárendelt egységeiknél.

A beruházási építkezés statisztikája tehát nagy és felelősségteljes fel-

adatok előtt áll. Ha ezeket teljesíteni akarja, akkor minden eszközzel meg

kell erősítenie ezt a munkaterületet szakképzett káderekkel, és ;a kádereket

a kitűzött feladatok teljesítésében állandóan segítenie kell. Abból a célból

pedig, hogy ez a különösen ion—tos statisztikai munkaterület szakképzett

káderekkel ellátható legyen, a beruházási építkezés statisztikáját nemcsak rövid tanfolyamokon, hanem a közép— és főiskolákon is kell tanítani,