44—5. szám
közzétéve pedig tsak egyszerü összegezési eredtmé- nyek lle—htefk; községi vonalon pedig, mindössze csak
az 1934—v-36._és 1940. évekről készülni feldolgozás
s ezek közül csak az 1934. és az 1940. évi eredme-
nyek lwe'tttek monografikus formában közrébocsátva (az 1936. évi feldolgozásból csak a globális ered- mények láttak napvilágot szakfolyóiratok- h-an). ,
Az eredeti elgondolást eddig egyedül Budapest
Székesfőváros Statisztikai Hivatala valósította meg, amely 1934-től kezdve rendszeresen, évről—évre fell—
(lolgozta a városok költségvetéseit és zárszámadá- sait, felbecsÉhetetl-en értékű alapot nyujtván ezzel a városgazdasági kérdések jogi rendezése céljára.
Immár a hatodik kötet jelent meg ebből az értékes anyagból s ezeknek a kötetelknck egyik legnagyobb, rejlő értéke éppen abban áll, hogy
egyes
önmagukban
rendszeresen jelennek meg s ez által a kutatóknak hézagmentesen teszik hozzáférhetővé az anyagot.
Az újlkö'teit azonos felépítésű és beosztású, mint az előzők 5 pontos, hű képét nyujtja a vámosok gazdálkodásának. E'lsőízben szerepelnek benne a felvidéki területek városai (a Kárpátalján város nem fekszik). Elhagyattak ebből a kötetből a köz- ségi ház—tlartások kiadásainak és bevételeinek száza- lékos megoszlását s az egy főre eső átlllagokat cso—
pontok és ifejezete'k szerint feltüntető, valamint a községi háztartás s a különálló számadási ágak egyesített zárszámadásnál feltüntető táblák, ellenben sokkal részletesebb kifejtést nyert a városi köl- .csönügy kérdése, amennyiben a kölcsönösszegek céljuk és felhasználásuk szerinti részletezésben, hitelezők szerinti megoszlásban, a kölcsönfelvétel időpontja szerinti tagoláisban, pénznemek (valuták) szerint való (felltiüntetésben és végül az annuiiitás, illetve kamatláb százaléka szerinti megoszlásban minden városra nézve külön-külön köztzé—tét'ettetk.
tízzel most már részletes és igen alapos betekin- tést lehet nyerni a városok eladósodott'hságának kér- désébe. Ezek az adatok igen nagy mértékben nö- yelik a kiadvány értékétmár csak azért is, mert: az önkormányzati kölcsönügyelk tekintetében a .kuta—
tótk alia rendelkeznek hozzáférhető adatokkal.
; G. E dr.
A, A. magyar túrsadalombiztositás ötven éve 1892—1942.
_ Les cinguante ans de l'assurance sociale hon- groise, 1892—1942.
Kiadja az Országos Társudalombiztosító Intézet. — Publie' par l'Ivtstitut Hangroís d'Assurance Sociale.
Budapest, 1944. 171—l—70 ]. —— pages — fényképreproduk- ció. táblák és gratikonokx —- avec photos, tableaux ei ( graphigues.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet évről évre terjedelmes jelentésben számol be évi műkö—
déséről. 1944-ben a megszokott évi jelentésen kívül még egy jubiláris _— és ehhez méltóan mind külső
——162—— 1944
alakra, mind belső tartalmára nézve ünnepi ——
kötettel lépett a nyilvánosság elé. A munka törté—
nelmi visszapillantást vet az Országos Társadalom—
biztosító Intézet munkásságára, a Budapesti Kerü-
leti Pénztár, mint jogelődje által 1892 december
hó 15—én megkezdett működéstől félévszázadon át,
1942-ig. A magyar társadalombiztosilás előzmé- nyeiről írott fejezetben egészen a Xltl. századig, az árpádházi királyok koráig vezet vissza, mert már az akkori időkből írásos nyomok maradtak reánk a bányamunkásság önsegélyezésérői. A magánkéz—
deményezve alakult valamint későbben egyes törvényeken alapuló általános biztosítási szervek
kialakulását, fejlődését, a biztosítás kereteit, azok
fokozatos bővülését biztosítási ágazatonként külön- kiilön kimerítő részletességgel ismerteti. Felvázolja a mindenkori biztosítási szervezet célját, beszél a
társadalombiztosítási bíráskodás ügyéről, az egész—
ségügyi szolgálatról és gyógyszerellátásról, továbbá a kórházi, szanatóriumi, gyógyt'ürdőellátásról. Át- fogó ismertetést nyújt a balesetelhár'ítás és a fog- lalkozási betegségek megelőzése érdekében kifejtett munkásságról, végül a járulékok behajtása és tar—
talékalapok elhelyezése twekintéh'lben ad tájékoz- tatási.
A szöveges rész mellé 20 visszatekintő táblázat,
igen sok színes grafikon és 70 oldalt kitevő fénykép—
reprodukció csatlakozik. M. S. dr.
Abay Gyula dr.: Nemzetiségi elv és ma- gyarság.
Dr Jules Abay: Le principe des nationalités et les Bongo-aie.
,Pannónia Könyvtár" 79. szám — IV0 79. Pécs, 1943.
31 l. —— pages.
A trianoni béketárgyaláson elv ütközött meg egymással, a
Az előbbi, melyet Magyarország két ávlllam'reindező történelmi és a nemzetiségi elv.
képviselt, nem talált ilieglial'lgatásra és a trianoni békediktátumot a nemzetiségi elv jegyében hozták meg. Abay Gyula kitűnő tanulmánya nagy alapos- sággal világít rá. hogy a nemzetiségi elvet a szövetséges hatalmak annakidején csak
tények t'elnagyításával s
egyoldalúan Tesniére—nek,
magyarbarát statisz—
1926. évi nyelvi meg- nh'vdál'l'amolk népszámlá—
lási támaszkodó alapján
szerző kimutatja, hogy a békék
egyedül a magyarságnak juttattak kisebb népességű névle- Önkényes
alkalmazták.
geson, a merőben
_. egy korántsem francia
tikuswnak —— Európa osztását tárgyaló, atz
tan ulmá nya pá'l'iskörnyéki
adataira
országot, mintaamiagytarság európai lélekszáma. Ro- mánia, Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia
mind nagyobb vontak mint az Európában élő romá—
nok-, szerbek-, horvátok-, illetőleg a csehek és szlovákok száma. Míg a magyarságnak ailiig háromnegyed része lakott a trianoni Magyar-
országon, mellynek nópesm'egébvn kb. 90%-os több—
népessége
szlovének,
