a SZOCIÁLIS STATISZTIKA o
Sopron lakásviszonyai a 18. század közepénf)
Les conditions de logement a Sopron au milieu du XVIJIE sieclef),
lfe'sumé. L"uu.eur a dépouillé les documents d'un important dénombrement des habitations opere en 1766 dans la uille de Sopron, el (lui sont conserve's aux Archives de cette ville. Le conseil municipal a procédé a ce dénombrement avec lc co'ncours des déle'gations_constitue'es á ces fins, et dont le but consistait a e'lablír, éguitablement, liussiette des im—
pöts majore's par la Diéte, Les agents-recenseurs ont dressé le relevé des Izabitaí'ions de chacune des 675 maisons trouve'es sur le' territoire de la ville, en spécifiant les pieces, Ie oner, les jardins, les vignes.
()n a obtenu de cette sorte, sur les Iogements et les loyers, une riche documentation statistigue offrant non seulement d'abondantes possibilile's de se rendre compte des conditions locales, mais ayant aussi une grande importance au point de vue de la statistiguc générale et de la technigue stuíístigue. Dlailleurs, dans la statistigue Iiistorígue hongroise, ciest la premiere et unigue operation statísligue (]uí nous rende possible de déterminer les conditions dhabitation on*avait il y a deux cents ans une oille hongroise.
Le dénombrement en (]uestion a compté a Sopron 2.223 logements, dont 788 habite's par le propriétaíre de maison et 1.435 loués. Le nombre total des chambres était de 3.309; il y avait donc en moyenne 1'5 Chambre par logement; mais dans la Cíte', liabite'e par la bourgeoisie aisée et par Paristocratie, les logements com prenaient en moyenne 2'7 chambres, contre a peíne plus d'une chambre dans la bunlieue. On peut constater gue les loge- ments habités par le propriéiaire de maison étaient deux fois plus grands gue les logements loués; en effet, il reoenait, dans la Cifé, 4'3 chambres aux logements habite's par les propriétaíres. La grande majorité des logements ne comprenaient one 1 on 2 chumbres. Sur les 2.223 Iogements re- cense's, 1.594 n'avaient on*une seule chambre et 360 avaient deux chambres. On avait trouvé, en outre, 86 Iogements a trois chambres, 56 a guatre, 30 a cim] et 45 d plus de cing ehambres; de ces dernier-s, 7 avaient plus de disc chambres. Sur les
logements !oués, 88% étaient de petites habita'ions,
tdndis on*á peine la moitie' des logements occupe's par les propriétaires de maíson rentraient dans cette "méme catégonie. La densité id'habitaztion , 1) Előadás a Magyar Statisztikai Társaság 1934 december 14—én tartott ülés-én. —— Conférence fuite
dans la seance du 14 décembre 1934 de la Société Hongroise ' de Statistiaue
moyenne était alors de 32 habitants par Chambre (contre 23 de nos jours); il est urai cependant gue dans la Cité, la densité dthabitazion nie'tait gue la moitié de ce chi/Tre, et elle s*e'levait a 4 ou 5 a la périphéríe de la ville. Le grand nombre des cuisines utilise'es en commun é.ait une des partí- cularite's du XVIIIe siecle. Én 1766, sur les 2.223 Iogements de Sopron, 1.224 seulement possédaient des cuisines a part; 934 logements nyavaient (]u'une cuisine purtagée entre deux ménages; dans 12 cas, 3 familles et dans 24 cas 4, utilisaient en commun une seule cuisine. On nia trouve' gue 29 logements dépourvus de cuisine. Puisgu'il y avait nombre de Iogements ;; deux cuisines, on a compte' en tout 1.847 cuísines. On comptait en outre, dans la ville, 61 boutigues, 96 ateliers, 631 cauesá nin, 253 granges, 45 remises, 527 écuries etp419 pres—
soirs. Le nombre des buanderies n'e'taít gue 19, tandis gue le de'nombrement est muet sur les chambres de domestioue et sur les salles de baín, La statistigue sur les loyers d'es habitations fournit une documentation particuliérement inté- ressante. Les loyers totaux s'élevaient a 79.696
florins, dont 30.203 iloríns revenaient aux locaax
loués et 49.493 florins représentaient la valeur locative des logements habite's par les proprie'taires eur—mémes. Celle-ci montait en znoycnne d 63 flo- rins; le oner moyen des logemeuts loués, Ez 21.
Pour 338 logements, le oner annuel était ínféríeiir () 10 florins; 641 supportaient un oner de 10 d 15 llorins; 253 un loyer de 15 a 20 II.; 266 un loyer de 20 d 30 fh; 161 un oner de 308140 ii.; 142 un oner annuel moyen de 40 a 50 florins. On a en- registré 256 logements payant un loyer de 50 a 100 ft. 114 logements avaient un oner supéríeur á 100 fl.; sur ces derniers, le oner de 24 Iogements de'- passaít 200 [lorins. L'appartement de 22 pieces de Charles Festetics de Tolna, avec un loyer annuel de 680 ilorins; celui, de 19 pieces, de la comtesse Starhemberg, avec un oner annuel de 610 florins;
celui, de 12 piéces, de la comtesse Esther Viczay (460 florins), étaient les plus chers. Mais la bourgeoisie aussi posse'dait, en grand nombre, des appartements de 6 ou 8 pieces, dont le oner montuít! á plus de 200 llorins. Le loyer des logements occu'pe's par le propriétaire variait, selon la grandeur de ceux-ci, de la facon suivante; loyer annuel moyen des Iogements de 1 chambre, 31 florins; de 2 chambres, 56 florins; de 3 chambres, 88 florins; de4 chambres,
117 n.,- de 5 chambres, 152; de 6 chambres, 165",-
de 7 chambres, 173; de 8 on 10 chambres, 266;
72
12. szám.
::
de plus de 10 chumbres, 448 florins. Le oner des logemenls loués étuit généralement á meilleur marché; on payait, par C.IIC'IIlplPT, 19 ílorins pour les logcments de 1 Chambre, 39 florins pour ceux de 2 clmmbres, 63 [lorins pour ceux de 3 chumbres el 81 florins pour les Iogemenls de 4 chambres. Le dé- nombrement des habitutions dans la uille de Sop—
ron présente, en outre, mrzinfs documents (]ui, met- tant en une vive Iumiére les conditions sociales et économigues (les habitants (I'iI y a deux siécles,
rendent palpables les grandes iii/férences gut exis—
taíent sous ce rapport entre les (liverses classes de la population.
:1:
1. A statisztikai anyagforrások.
A történelmi statisztika, éppen úgy mint a gazdaságtörténet, újabban nagy erő—
l'eszítést tesz oly irányban, hogy a mult idők népesedési viszonyaira és gazdasági helyzetére fényt derítsen. Ezek a törekvé- sek nálunk Magyarországon is megindul—
taik és bár e téren még sok a teendő, mégis már beszámolhatunk bizonyos eredmények- ről. Magyarország népességének fejlődése lassanként kezd kialakulni lelki szemeink előtt és a mult századok gazdasági viszo- nyainak ismerete is bővült nem egy értékes megállapítással. Részletes kutatásokban azonban még nagy a hiány. Az ország egyes részeinek —— vármegyéinek és városainak
———— tüzetes vizsgálata, ;! népesedési és gaz- dasági viszonyoknak a részletekbe menő feldolgozása tekintetében .a kutató munka xii—ég legelején van. Pedig nagy közlevéltá- raink, de különösen vidéki törvényhatósáf gaink levéltárai ily kutatásokra rendkívül gazdag, szinte kimeríthetetlen forrásanyag—
gal rendelkeznek, amely a kutatók nagy se—
regének évtizedekre bőséges munkaalkal- mat és búvánkodási lehetőséget nyujtana.
Régi conscriptiók, polgárkönyv'ek, házlajst—
romok és telekkönyvek nagy számmal ma—
radtak fenn a legrégibb időtől kezdve s ezek—
nek tüzet—es átkutatása lehetővé teszi egy—
egy Város népességi, kulturális, gazdasági és vagyoni viszonyainak oly mélyreható megismerését, mely teljesen elegendő arra.
hogy a város közvizszonyainak képét külön—
böző időszakokban kimerítően és meghíz- ható'an megrajzolhassnk.
Nekem ez alkalommal Sopron sz. kir.
város lebeg szemem előtt, melynek levél—
tára nemcsak általános történelmi szem—
pontból tekintve tartozik városaink legér—
tékesebb levéltáraí közé, de mely különö—
sen a történelmi statisztika és a gazdaság—
— lOlO — 1934:
történet szempontjából nézve valóságos kin—
csesbánya, mely a mult idők bármely sza- kára vonatkozólag a közélet és a közviszo- nyok bármely ágazatának gazdag doku—
mentumaival árasztja el a (kutatót. Sopron—
nak nemcsak az volt a szerencséje, hogy fekvésénél fogv: A.,, kisebb határszéli vil—
longásoktól eltekintve ___ elkerülte az Or—
szágpusztitó nagy háborús fergetegeket s így levéltára úgyszólván teljes épségben megőrizhette a multak okmányszerű emlé- keit m legyen szabad csak arra utalni, hogy a város kiváló főlevéltárosa az 1162—től
1531-ig terjedő időre ? kötetben nem keve— * sebb, mint kerek 3000 eddig kiadatlan ok- levelet tett közzé; M de szerencséje volt a városnak az is, hogy a legrégibb időtől kezdve oly művelt polgársága volt, mely őseitől örökölt lelkiismeretes gondossággal intézte a város igazgatását és a maga köré- ből választott tisztviselőivel bámulatos pre—
cizitással, sőt pedantériával vezettette és őriztette meg azokat a hivatalos nyilvántar- tásokat, törzskönyveket és számadásokat, amelyek keletkezésük idejében a jó köz—
igazgatás alapjául szolgáltak, ma pedig a helytörténelmi kutatás l'elbecsülhetetlen forrásai. Csak arra hivatkozom, hogy régi 4—-—— egészen a lét—ik századig visszamenő ————/
összeírások és telekké]iyvszerű lajstromo—
kon'; kívül, a városi levéltár őrzi HJM—től ikezdődőleg hiánytalan sorozatban a városi telekkönyveknek, helyesebben vagyonleírá—
soknak azt a mintegy 200 hatalmas kötetre rúgó gyűjteményét, melyben minden évre vonatkozólag megtaláljuk a város minden adózó polgá 'ánaxk teljes vagyonálltapotát_
házbirtokára, szántóföld-, szőlő-, rét—, gyü—
mölcsös— és káposztáskort—tulajdonára vo—
natkozó tüzetes adatait, állatállományának részletezését, az ezekre., valamint egyéb jö—
vedelmére és keresetére kivetett adóössze—
gekkel egyiitt. Ezekből a Vermögen—buchok- ból kétszáz év hosszú időszakán keresztül vizsgálhatjuk a város topografiai kialaku—
lását, fokozatos beépülését, a háztulajdon változásait, a polgárok és nem'polgárok anyagi jólétét és kereseti viszonyait. vala—
mint adóterheit. E könyVek alapján sike—
rült nekem p. 0. a város összes házainak, hogy úgy mondjam, biograíiáját iiixegesinál- nom, kimutatva; hogy 1734—i'ől kezdve kik—
nek kezén voltak a házak, milyen változá- sokon. mentek keresztül az egyes há—ztelkek és házak! — és minő közterhek nehezedtek rájuk. Ugyanigy meg tudtam állapítani a lakosság ház- és földbirtokállományának—
12. szám. —— 1011—— 1934
változásait és a háziállatok létszámát, kii- lőnböző időszakokban.
A vagyonlei'ásoknak ezt a páratlanul gazdag gyűjteményét két, a maga nemében ritka kötet egészíti ki. Egyik a 'áros ösz—
szes házainak, illetve telkeinek mérnöki felmérése, melynek eredményei Geomet- rische Abmessung (lemn in dieser königl.
Freystudi ()cdenburg befimllíelwn Ht'iuser pro Anno 1776/7 cimű kéziratii kötetben
"annak letéve. Ezt a felvételt a magyar ud- vari kamara 1776 május 12—én rendelte el s végrehajtásával a városi tanács egy pol—
gári kőnn'ivesmestert bízott meg, ki a v"- rosi belső tanács két tagjának és két köz- gyámnak ellenőrzésével végezte a munkát.
A felvétel 52 napig tartott s ez idő alatt 855 házat, illetve telket mértek fel, még pedig olyformán., hogy minden telek vagy épület hosszát, és szélességét elől és hátul mérték, szaln'ilytalan telkeknél a rendes geometriai formz'itól *aló eltérést. is megál- lapították és így kiszámították a telek, va—
lamint a hozzátartozó házikert vagy szőlő egész területét. négyszögölekben. iz volt a városi telkek első rendszeres felmérése és ennek adatai alapul szolgáltak a későbbi évek telekkönyvi adatainak megállapitásá—
nál.
Hogyha ez a kötet ;] város [(*)pografiája szempontjából rendkívül fontos, úgy a má—
sik kötet, melyről itt behatóbban ki "(mok szólni, a népesség társadalmi viszonyainak megismerése céljából felbeesiilhetetlen. Egy 699 oldalra rúgó. kitűnő merített papírra vírt hatalmas kötet ez, melynek címe: Be- schreibung der ilíiuser, (irz'imle und Classi- fication der Hűuser und I'Ji'trumoeniulia wie auch Professional vom Jahr 1766/7.
Ez a kötet annak az ősszeírásnak eredmé—
nyeit közli, melyet Sopron városa 1766/
(tn-ben hajtatott végre. Az összeírás foga—
natosítására a város tanácsát az a körül- mény indította, hogy az országgyülés a város adózéinak változatlanul hagyása mel—
lett a lerovandó adóösszeget felemelte; mi- vel pedig az 1687 óta Változatlanul hagyott kivetési kulcs mellett a felemelt adót elérni nem lehetett, a kivetés aránya pedig az időközi 'áltozások következtében már egyébként sem felelt meg: a Tanács az egész házállomány és hozadékának részle—
tes és pontos új Összeirását rendelte el s e munkák végrehajtását a, kőzgyámokból aés huszonnégyesekből alakított deputáci—
ókra bízta, melyek házról—házra járva vé- gezték feladatukat. Az ősszeirásnak tehát '
kizárólag adózási célja volt, a lakásviszo—
nyoknak megismerése, mint cél, egyáltalá- ban nem lebegett a Tanács szeme előtt s az összeírás eredményei —— a fiskális szem—
ponton kívül w— gyakorlati közigazgatási célokra nem használtattak fel. '
Az összeirók felvették a város területén létező házak összes lakásait, valamennyi helyiségüknek és ezek bérének feltünteté- sével, úgyszintén a házakhoz tartozó ker—
tek és szőlők bérértékével együtt. Ez a le- í'ás házankint és azokon belül lakásonkint halad, minden lakás fejének (bérlőjének)
megnevezése után egyenkint felsorolja a lakást alkotó ősszes helyiségeket, ú. m.
szobát, táblaszobát vagy termet, hálófülkét, előszobál vagy előteret, konyhát, éléskam—
'át, boltot, műhelyt, pincét, pajtát, kocsi- szint, istállót, présházat, magtárt, mosó- konyhát, fáskamrát vagy faraktárt és egyéb helyiségeket (mint káposztáskamra, liszt- kamra, festőkonyha, laboratórium, garde—
robe, árurakodó és cséplőszéri'i). Megálla—
pították a felvétel közegei a lakások bérér- ték—ét még pedig oly lelkiismeretességgel, hogy a háztulajdonosok által lakott laká—
soknak minden egyes alkotórésze után (te—
hát minden egyes szoba, konyha, kamara stb. után) külön—külön állapították meg w hatósági becsléssel _a (,,gesehátzt anim") az egyes helyiségek bérértékét, tehát oly szabatosan és a tényleges viszonyoknak megfelelő oly pontossággal, melynél tökéle—
tesebb eljárást ma sem tudnánk elképzelni.
A bérbeadott lakásoknál ez az aprólékos eljárás nem volt szükséges, ott a lakás után tényleg fizetett lakbért írták be (,,zahlt...").
Miután a szobákat nagyrészt még utcai vagy udvari fekvésük szerint is megkülön—
böztették, továbbá a közösen bírt kony- háknál és kama 'áknál feltüntették azt is, hogy az illető lakó hanyadmagával hasz—
nálja a kony-bát vagy kamarát (tehát % konyha, %; konyha, ' kamara, % kamara stb.), úgy ez ősszei'ásban olyan gazdag és tökéletes lakás— és lakbérstatisztikz'it bírunk az 1766. évből, minőhőz hasonlóról eddig magyar városból tudomásunk nem volt. A lakásoknak en'ieletek szerinti fekvése "
sajnos nem tűnik ki minden esetben, de ez a hiány a város akkori építkezési állapota mellett kevésbbé esik latba, mivel a Belváros nagyobb házai majdnem kivé—
tel nélkül változatlanul megmaradtak nap- jainkig, s így mai állapotokból lehet a másfélszáz év előttire is következtetni, a külváros házaiban pedig túlnyomó rész-
7?
12. szám.
at:—_: '
1012 —_
1934
!. Sopron sz.-kir. város Iakásaí 1766—ban. —- Logements á Sopron, villa libre rag/ale, em 1766.
! Lakások száma Lakások száma ! ;; Valeur locative
§ Nomfe des logemmts Nombre des log - ., ! § movmne
lúg ayant mems ;; ! § L.; ... W
ESO ! ! a 1) e c _ § ! § § 1343 ggg—§ m$
Városrész, fertály, alkerület 123 ! ___—__ § 94 ] ! $ 94, g§u §§É "*a,
Ha '2 34—5 1) , ' :: is 93.513 13
Arrondíssements, guartiers ÉS 1 __ § _! több egesz 1/ _:g _1 rá ( 193 :0 X! ,LÉE § 33. %%
et secteurs %S viéce ma' "le' pw Plus 1- cui— 341752 § % ! ? 'ÉÉ gent ;:É: %S
%S ' ces G(S ces de 5 ág:; sz' a tag:; 7132 37; ! § § 3 5353 DRG *O'S
11: N ._ b :; *.
Ég ! ! pze— 35 É § , 3 2 szobák átlagos *
3§ mi) — " ?g szama bérértéke—fe—rinaokban
432 szobával konyhával 345, """ nombre 'enjlorins
a) Háztulajdonosok lakásai —— Logements de proprie'tab'res
Belváros _ Oite' §1 !
Külső kör _ Partie ewtérieure 43! 4 3 5 14113 41 1 _ 1 223 33 3.792 32—3915'31 23-33 Belső kör _ Pam'e mtérivure 32, 5 21 7 13110 30 1 _ 1 230 73 3.97924-93 13-92 2131
Összesen _ Total 105! 9 27 12 32 223 101 2 _ 2! 453 1441377127—3114-9322—59Külváros — Faubourg I. fer-tály —— I" guartier
1. alkal-ület _ 1er sectem— . . 35 22 7 _ 1 1 4 23 12 _ _ 33 29 1.39113_13-0313-27
2. ,, _ 2e , 53 3.5 17 _ _ 1 34 13 _ 1 75 43 1.93219-3711-3317-31
3 , _ 34 ,, 24 15 7 2 _ _ 14 9 _ 1 35 19 39414—33113413-37
4. ,, _ 4: ,, . . 22 3 9 3 1 1 20 2 _ _ 47 22 1.03217—2111-231473
Együtt _ Ensemble! 134 30! 40 5! 2 1 3 91 41 _ 3 225 113!!5.8521786I118915'86
!
II. fertály — IIe guartier ;
1. alkerület _ 19 secteur 35 3 17 2 7 6_ 34 1 _ _ 72 43 232721-3713-2217-34 2. ,, _ 2: ,, 49 20 17 5 4 2 1 37 11 _ 1 91 53 2.03219—7311-3013'74 3. ,, _ se ,, 32 12 13 5 fa!—_, 27 5 _ _ 3: 39 1.33713-3510-9019 37 4. ,, _4e , . 40. 22 12 1! 2!2 1! 23 12 _! _ 35! 33 1.59715-11 9-2513-33
Együtt _ Ensemble 156! 57 59! 13 15!10 2 123! 29 _ 1 290 176 3.35313—5911-6315—37
III. fertály _ IIIe gua'rtier ' —
1. alkerület _ 1e: secteur . . 51 43 2 _ _— 1 22 29 _ _ 53 33 93311-71 3'7511-14
2. , _ 2e ,, 33 22 11 2 21_ 24 14 _ _ 53 33 1.531153111-331413
3. ,, _ se ,, 21— 13 11 _ 1—_ 22 3 _ _ 42 29 1.24115-7314-_13-14
4. ,, _ 41: ,, . . 45 25 13 3! _ 1_ 23 13 _ 1!! 33 33 2.33015-5411-2213-33
Együtt _ Ensemble 162! 111 40! 5 3!2 1 99! 65 _ 1 224! 133 5.79314—3011-74!13—77:IV. fertály —— 1179 guartier !
1. elkel-ület _ 1er sectew . . 32 3 17 2 3— 1 29 3 _ _ 31 45 3.333 3'5213-3121-43 2. , _2e ,, . . 53 13 21 3 2 5 1 45 7 _ 1 99 50 3.77117-41312-3513-30 3. _ se ,, . . 57 29 20 3 2 s_ 43 11 _ _ 88 53 3.117329-3213—7013-53 4. ,, _ 4e ,, . .!l 32 37 13 5! 1— 1!! 43 13 _ 1 101 55!! 3.2521337!12-4313-231
Együtt _ Ensembleí! 204! 38 73! 13! 11!8 33 133! 39! _! 2! 339! 20313449120-91I13 b'3!17-91§Összesen _ Total 656 333215 41 312112! 476174 _ 31.103 3313345213-14!121713-07_
Afalakon kívül ——Extra-muros 27! 6 5 2 1 te?—!! 23 4 _ _ 26 23 267315 33 _ 15433 Mindössze _ Total général !! 733!! 331!247l 55 31!3635!! 303I130! _! 3!!1.5s7! 30249.9o1!20—7313.09!15-00;
b) Bérlők lakásai —— Logements de locataires
'1 * ! ' ! ! i !
Belváros _ Cite' .! I ! 1 ! ! Adatok
Külső kör _ Partie ertenem! 100 54 20 3 13 1 1 32 17 _ 1 195 93! 3.324 nincsenek-
Belsö kör ___Partie interieure. 37 59 14 7 3— 4!! 73 3 _ 3 147 33 3.394 IMWWS de
Osszesen _ Total 137! 113! 34! 15 19!1 5!) 153 23! _I e" 342 179 7.513 données,
; 1 l
1) Az ezen oszlopban látható apró számjegyek az üzlethelyiségekkel kapcsolatos lakásokra vonatkoznak. — Dans cette colovme, les petits chM'res se rapportent aux logements ayant un local de magasin.
12. szám. — 1013 — ' 1934
(Folytatás. —— Suite).
! % Lakások száma Lakások száma ! ;; * KFiL'lCiíj" Le
§ Nombre gííítogements Nombvíeiíí loge— (; !; § ! (§ _—N_tn—(P;enne _
%% * ( "3 í § ! § '*' 2" *
_ a, a v e c -— 1 ; § "* _ mu ;:
V árosrész, fertály, alkerület $$— l *"'"'*'M""""""Mg a. ! ; % %; Ég a ": § § %%,
132 2 34_5 " . x% *Éx És 135333 [23
Arrondissemewts, guartiers * ;;É * __ A _ több egesz 1/'2 [33 _ f:; i 12 10 ;: ig.; Egg %%
et secteurs %% meg Pw- ;me— pye- plus ]. cui- %% ÉÉ % 1 ; ' § É §": É %;ÉÉ; 53
%% ces ces ces de 5 31773 Magi)? % ; (§, ! :; § § ; 8 ?. ;ífmm. :o—i
! %; mé' iif! ** É , 3 2 szobák átlaaos
! ifi § mi) ,,a : §"- Szama *r' **:*7""íW—í——D—*
[_ "7 ! §; s z o b '1 v al konyhával § §! l3747710mbre§ berefíkejlggxgokban
_ _ _ _ il ! _
Külváros —— Faubourg * : ! ; § *
I. fertály —- If" guartier _ — ' 3 __ _
1. alkerület _ 1er sectew . . 48 40 3 4 _— 1* 23 24 _, 1' 65' 33 730% es
( 2. ,, _ 24 ,, . -l 43 46 1 _ _1_' 16 32 _ _ 43 321 3211. e
3. ,, _ 34 ,, . .; 49 46 3 _ .,,_—__ 14 35 _ _ 52 33 693í %
4. ,, _ 45 ,, .; 77, 62 14 _ _ 1_ 13 59 _ _ 90 43 13041 §
Együtt _ Ensembtek 22; 194 21 4 _ 2 1 71150 _ 1 255! 151 3.393§ §
í ; *
? II. fertály — IP guartier 1 * 1 e
: 1. alkerület _ 1er secteur . 50 15 3 ___ 54 15 _ 4 104 62 2.301: "6
, 2. ,, _ 24 ; 75 3 1 _— 2 45 41 _ _ 106 66 2.084 %
3. ,, _ se ,, . .f 50 4 1 1—_ 26 29 _! 1 65 41 943 N
, 4. ,, _ 44 ,, _ 62 _ ___—_ 18__44 _) _ 62 42 942 *
* Együtt _ Ensemble ;? ;, 237" 27 10*; 11— 2 143129] _! 5 337 211 6.273 %
,, ! — % i ; 3
III. fertály — IIIa (martie'r ; § ' : 1 _ ; _ ;
1. alkerület _ m sectem . .* 271" 26 _E __ 1 4 23 _ _ 33 16 240;
; 2. ,, _2e ,, . ., 113 113 5 _ _—_ 19 72 27 _ 123 62 1.643: a
3. ,, _ 36 ,, . 68 66 2 --- _—_ 22 44 _; 2 70 44 947'
4- —— 44: 1, 50, 48 ,2_.——,,,—,_—,,—: 17.44, —1__-,, 42, 34, 749 ?
Együtt _ Ensemble? 260 253 gi _ _* 1 62172 27 223 278 156; 3.540 *
IV. fertály —— I V0 guartier * É § ; ' _.
1._alkerület _ 1er sectem— . . ; 56 41 13 1 _ 8_ 47 7 _ 4 70' 56 2.583 2. ,, _ 2e ,, . .: 130, 119 2 1 2 5 1 58 71 _ 1 140 35 2.363
3. ,, _ ae ,, . 39 83 6 _ _-—_ 23159 _ 2.4 95 60 1.404
34. ,, _ 44 ,, . 83 83 _ _ _—_ 26! 57 _ _%3 83 56 1.012 x Együtt _ Ensemble; 360H 326121; 2! 2 8 111 159!194i _! 711 3881 2671! 7364 9 Összesen _ Total 11221010 73 16 310 5 435 645 27 151253 785 20.573 ;
*! i
1 Afalakonkívül—Exim-mmm 126 120 1 —— —— 5— 31 86 9 —— 122 8] 2.072 m
Mindössze _ Toma ge'ne're1131433113431113 31 ,2216101 624734! 36! 21Hl.722§1.045H30.165 o
..
' :
0) Osszes lakások. — Ensemble des logements. ._
? Belváros _ Cité . . . . . .;1 3921! 122161 27151132811 259133, __ 3; 795 323121239 ::
! ?— ! ! 1 ' í **
_ Külváros —— Faubourg ! § § i 1 e § ; tk ;:
, I. fertály— guam'er, . . . .] 356 274 61 9 213 7 162191: _; 3 430 264; 9.250 0 II. ,, _ ,, . . . . . 433 294 86 23 1610 4 269158; _l 6 627 36714626 3
III. ,, _ 425 364 49 5 3 2 2 153237; 271 3 502 29419333
IV. _ " ,_ 564[_ 414) 07 20 13116 4 32272331 _! 9] 7571 47020313— **
Együtt _ Ensemble 11.77413461293 571 34311 guiswi 271 21 2.366!1.415L54.027' :
. ? : 1
' Afalakon kivül— Extra'muros 153 126! 6 21 1!18— 541901 9] _! 143 109 4.750
Mindössze _ Total général 112223 1.5941360 33 86 62 45H1224 9341 36 29F3.3091.847HS0.066
1 1 1 ' ;; 1:
1) Az ezen oszlopban látható apró számjegyek az üzlethelyiségekkel kapcsolatos lakásokra vonatkoznak. ——
Dans cette colmme, Les petiis chi/iras se rapportent aua: logements ayant un local de magasin.
ben csak 1—2 lakás volt s így ezek ter- kások emeletek szerinti fekvésének nagyobb mészetszerűen csak földszintesek lehettek. jelentősége nincs is, mégis az összeírás Bár a lakásstatisztika szempontjából a la— anyagából 90—-—95% pontossággal a házak
!
12. szám.
magasságára is lehet következtetést vonni.
— Az 1766. évi l()kás(")sSZ(—*írás —— mely a la—
kásokat mint adótárgyat vette számba, tera mészetszerűleg — nem terjeszkedett ki a la- kásokban lakó egyének számának )))(*gálla—
pítására és így () [(lksz'írűségef ezen összeírás njagából nem tudjuk megállapítani. Mind- amellett ebbe a fontos lakásstatisztikai szempontha is nyerhetünk bepillantást Sop )0)) város leveltára gyanis megőrizte az 1784. évi József féle ))epslamlalas osszesitő íveit, amelyekben házanként és ezeken belül lakásonként közölteltek a felvétel összes adatai, tehát a lakók számának részletezése a népszálnláhis alapjául szolgáló társadalmi szempontok szerint, valamint a nemi meg- oszlás. kor. hitfelokezet ('*s honosság részle—
tezésével. Ez a felvétel 18 évvel későbbi álla- potot rögzített meg, mint az 1766. évi lakás—
felvétel. Bár ezen 18 év alatt a lakások száma emelkedett és így a népesség is vala—v melyest megnövekedett, ('*s bár az 1784. évi ))('*psz(')ml(')lás nem () lakások hanem a ház tartások számát állapította meg. mégis, mi—
vel módunkban van mindket összeírásból házanként mee—álla )ítanii') () lakások, illetve háztartások azonossá'fat ('*s így az 11]be építkezések okozta változásokat többévke—
Véshbé kikiiszöbölhetjük, (*)/ért )n(****(*n**(*dih(*-—
tőnek látszik, hogy az 1766. évi felvétel la- kásadatait az 1784. évi népszámokk al állít—
suk szembe s így menállapitsnk az akkori népsűrűs('*get is, valószínűleg mint (*,fnedt'di adatot. mely a magyar Városok lakosságá- nak 18. századi laksűrűségi viszonyaira, rá- világít.
Az Összeírási kötet közli az egyes há—
zakra kivetett adók összegét is. Ha ezt szembeállítjuk () házak bérjövedelmével () jövedelemre eső adóteher mértékét is meg;
állapíthatjuk és érdekes következteteseket vonhatunk () házak jó)(*(l(*l)))(*z(')ségére es a közterhek nagyságára.
l,.átlható ebből, hogy az 1766. évi lakás—
felvétel nemcsak a helyi viszonyok megis—
merésére ad lehetőséget. (le jelentősége van általános statisztikai *zempontból is mint talán első, teljes sikerrel járt kísérletnek,
mely —— ha általánosságban utánzásra talál
—— statisztikai ismereteink történelmi fejlő—
dése tekintetében is különís figyelmet ér—
demel Ez a szempont elé),*;fe indokolhatta tehát elhatározásomat, hogy az első szemlé- letre tisztán csak helyi érdekűnek látszó soproni felvétel módját és eredményeit me—
lyek azonban () l8. századbeli városi lakos-
—— 1014 ——
l934 ságunk lakásviszonyainak jellemzésére talán az egyedüli megbízható és statisztikai fel—
vételeken alapult adatokat nyújtják a Ma—
gyar Statisztikai 'llársasággal megismertes—
sem.
Meg kell meg említenem () lakásstatisz—
tika egyik nagy előnyét () telekkönyvekket ('*s vagyonleirásokkal szemben. Ez utóbbiak az adózo telek széles retegeit tartották nyil.
ván )affyis mindazokat kik ingatlan biltok (ház fold) kereset és üzlet címén vagy más alapon a közterhek viseléséhez hozzá—
járultak. Nem szerepelnek azonban e nyil—
vántartásban azo); () lakók kik vagyonta—
lanságnkmil (agy toryény— biztosította men- tességüknél fogva adófizetésre nem voltak kötelezve (mint () zsellérek, koldusok, to—
vábbá () nemesek és papok). A lakásfelvétel ellenben a házakban létező összes lakásokra terjedt ki. tehát () nemesekére és papokéra éppenúgy, mint () vagvontalanságuk miatt nem adózó retegek otthonára is. Szoros-ars véve (*z volt tehát az első felvétel, ii)—elv egész terjedelmében, minden kivétel nélkül, számba vette az összes lakott és lakható helyiségeket s így ezen szempontból is szembeállíthah') és (")sszevethető () ll. .lózsefv féle népszámlálással mely hasonló elvi ala—
pon első ízben összeírta az osszes népessé—
g'el minden kivetel nelkül.
Az 176!) évi lakásfelvétel () 18. század második telenek társadalmi és vagyoni vi—
szonyaiba mély bepillantást. (*))ped. liizetes adatai láttáia önként előáll az összehason—
lilás szükségének érzete Milyenek voltak a 18 század lakásviszonyai () mai állapotok hoz viszonyítva ? Lehetséges-(* az összeha- sonlítás ('*s ha igen mily fokban? Xzzal tisz—
tában kell lennünk, hogy mivel a régi Sop- ron () mainál sokkal kisebb te) jedelmű toll
az akkori adatoknak a mai Soxpiomla vonatkozólag :) népszá())lz'dásból nyert adatokkal való nyers Összehasonlítása nem volna )neg(*ng(*(l*l)et('i. A mai Sop—
ron területe sokkalta nagyobb a 18. századi vz')r()s('*nz')l; azon a teriil(*t(*)), melyet Sopron 1766—ban elfoglalt, a mai (áros házállomá—
nyának csak %; resze áll. A Magyar kir.
Központi Statisztikai Hivatal ugyan hét ke—
rületet különböztet meg Sopron Város nép—
számlálási (és így épület— és lakásstatiszti—
kai) anyagának feldolgozásában, de a jelen—
legi kerületek sehogysem fedik az 1766. évi közigazgatási beosztást és így szabatos ösz—
szehasonlítás () két évből eredő statisztikai adatok végösszegei között ; azoknak egy—
12. szám. — 1015 —— 1934
szerű szembeállítása alapján ————— nem yi- hető keresztüL helyesebben mondva nem engedhető meg. Hogy ily összehasonlítást mégis megejthessünk. szükséges a mai fel- vételi anyagból annak a területnek szigorú kihasitása, melyre, mint a város akkori régi területére az 1766. évi Összeírás kiterjedt. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke rend- kívüli előzékenységgel rendelkezésemre bo—
csátotta az 19530. évi népszámlálás eredeti házigyűjtőíveinek egész anyagát s így mó- domban volt azon házigyűtőívek kiválasz-
tása, melyeknek telkén már 1766-ban is lé-
teztek házak. Mivel —— mint már említettem _— 1734—ig visszamenőleg" már régebben megcsináltam volt a háztelkek azonosítását.
a mostani tanulmányhoz szükségelt anyag kiválasztása nagyobb nehézségeket nem okozott, Ezáltal lehetővé vált, hogy az 1766.
évi felvétel anyagából minden egyes ház adatait külön—külön összehasonl"thassam a háznak 1930. évi adataival és ennek alapján.
megállapíthassam, hogy a mai állapot mennyiben egyezik a régivel vagy micsoda változások álltak be azóta. Ezzel —— úgy gondolom —--—— az összehasonlítás lehetősége és szabatossá'ga teljes mértékben biztosítva
van.])
Az alább tárgyalandó lakásstatiszlikai adatok kellő mérlegelhetése céljából röviden vázolnunk kell Sopron 18. századbeli topografiáját, amely lényeges társadalmi eltéréseket. mutat. Sopron akkor két főrészből állott: a Bclvárosból és a Külvárosból. Az első azon t'élkőralakhan elhi'izúdú,
széles övön belül terült el, melyet a várfal és bástya vett körül, amelynek helyet ma a Várke-
riilet széles vonala, a Széchenyi—tér, Petőfi—tér és a Színház-utca foglal el. Ebben a Belvárosban,
mely a város legrégibb része, 1766-ban 106 ház állott (ma is csak 104l, a házállomány tehát majd—
nem teljesen azonos, az összehasonlítz'rs a másfél—
száz év előtti állapottal könnyen eszközölhető. A városnak ezt a magját széles gyűriiként a Kü'vámx vette körül. Ebben 531 ház állott (ma 791l. Ez a külváros azonban nem'fedi a ma külvárosnak nevezett részeket. Az akkori Külváros ugyanis a városnak az a területe volt, mely a Belváros bástyarendszerén, kívül a városkapukig (Újteleki.
Bécsi, Szt. Mihály-, Balfi és Magyar kapukig) teA rült el, amely kapukat a külső városfal kötötte
1) Az 1766. évi lvakásl'elvélel feldolgozásának tüzetes eredményeit feltüntető 6 táblázat nagy ter- jedelme miatt itt nem közölhető. Térszűke miatt kénytelenek voltunk azoknak főadatai't. az 1. sz.
táblában összesűríleni és egyébként csak a szöveg.,- ben közölni az egyes szempontok alapján előállott végösszegeket. '
össze. A mai külvárosok ezen a kapuvonálon Iri—
vül terülnek el, amelyen kívül 1766—ban az ú. n.
lixtramoenialia voltak, összesen csak 38 ház, míg
ma ott nem kevesebb mint 1857 ház áll. Azt lehet tehát mondani, hogy a 18. századbeli Sopron a külső várfalaknál végződött. Hogy a másfélszáz éves fejlődés miként alakította át a várost, a kö- vetkező adatokból itélhető meg:
[ Házak száma Lakosság száma
, 1766 ] 1930 1784 E 1930
_W,___,,__1__ ! __,
Belváros. . . . 106L 1041 1.674; 2.304
Kítlváros (a regi) 531 791 ! 10078 ; 14.182
Külváros (a mai) 38 1.857 ! 826 ; 19.409
Egész város . ; 675 tam 1 12.578 l 35.895
l
A Belváros volt a regi polgárság, az intelli—
geneia es a főúri körök lakóhelye. A. lx'ülváros belső részeiben is a polgárság és az ipari és ke- reskedő népesség honolt, külső részeiben, külö- nösen a Szt. Mihály—utca környékén, valamint a Balfi- és Magyar—utcák körül a l'őld— és szőlő—
műves néprétegek (a ma gazdapolgároknak neve- zett elemek) tömörültek. A Külváros négy fer- tályra oszlott. Az első a mai Rákóczi-utcától az lkva patakig terjedt. Innen a Szt. Mihály-utcáig
volt a II—ik fertály, ettől a mai Torna—utcáig te—
riilt el a harmadik fertály, végül a még fenn- maradó részek a negyedik fertályt alkották. Min—
den fertály négy alkerületre oszlott (á. n.
Ansag-ra). Az egyes attkeriiletek határai az 1080.
lapon látható térsképvázltatból ismerhetők fel.
2. A lakások száma és megoszlása tulaj—
donjogi jellegük szerint.
Az 1766. évi ősszeírás a lakások Összes számát a város egész területén 2223-ban állapította meg. Ebben az évben a házak száma 675 volt, sőt ha figyelmen kívül hagyjuk azokat a házakat (többnyire köz—
épületek, mint városháza, kolostorok stb.), melyekről lakásadataink nincsenek, úgy a 2.223 lakás voltaképén (322 ház között oszlik meg. Látható ebből, hogy a lakások aránylag kicsi házakban helyezkedtek el (átlag csak 36 lakás jutott egy házra, a Belvárosban csak 3-1 (ma 57), de egyes városrészekben még sokkal kisebbek vol- tak a házak, így a Wieden-uteában esak 2 lakás jutott egy házra. Mivel a 18. század—
ban a háztulajdrniosok túlnyomó nagy része a saját házában lakott, a háztulajdon jelentékeny részét a háztulajdonosok Ia- Icásai alkották. Ezeknek száma azonban nem egyezik a házak számával: számos
