szempontjából.
L'importance de la crise de vendre au point de vue de la production agricole.
Résume'. Dans la Revue du mai 1926, nous avons déja parlé, sous le titre de ,,Pro—
duction agricole de la Hongrie dans l'anne'e
agricole 1924/254, de la formation défavo—
rable du prioc des produits agricoles et de llaggravation des possibilités de les vendre.
Cette fois, nous táchons dlindiguer, dans l'étude ci-dessous, Fimportance et les consé—
guences, pour les cultivateurs, de la crise de la vente de leurs produits.
Dlapres les données de la production agri- cole (tableaufc ] et II) et les indices gui en ont été calculés, la production agricole de Hongrie a, povrla guantité, atteint le niveau devant-guerre, mais, ces trois dernieres an- nées, elle a tellement baissé en valeur, gue la valeur de la re'colte de 1926 a été de prés de 90/0 inferieure a celle de la re'colte moyenne d,avant 1914.
Apres avoir déterminé, sur la base de la valeur effective de la production, ,et sur celle du coefficient de sa guantité exprimée en valeur relative, les indices des prix moyens, on voit gue devuis octobre 1924 a la fin de 1926, les prix de producteurs dimi- nuerent de prés de 350/0. (Voir la gra- phigue 1).
En établissant les résultats de re'colte par arp. cad., compte tenu du fait gue, pendant les deux dernicres annees, ou bien on nlen put point vendre une partie, ou bien on ne put la vendre selon la destination et la va—
leur réelle des produits, nous déterminons, dans l'article ci-dessous, le revenu brut de la production, gui a baissé d'en- viron 210/0. Prenant en consideration la hausse du coüt de la vie, on voit gue le pouvoir d'achat de la production agricole n'était, en 1926, gue 700/0 de celui d'avant- guerre. (Gra-pliigue II.)
Pour rapprocher les prix de producteurs auoc prim de gros, (tableau III), ce sont les prix de gros d'octobre gue nous avons pris pour base, parce gue les prix de produc—
teurs se rapportent également a ce mois et gue, d*ailleurs, il n,y a gucre de dife'rence essentielle entre les pris: de gros.
Etablissant, sur la base de ces rapproch'e—
ments, avant tout, au moyen des indices cal—
culés dlapres le coefficient des indices des prix- de producteurs et des prix moyens de oros,
le pouvoir d*achat de la production agricole.
nous voyons gue depuis 1924, celui-ci a aussi baisse', notamment dlenviron 230/0.
(Graphigue III).
Dans le graphigue IV, nous présentons,_
sur la base des indices des prix de produc—
leurs et des prix de gros des matieres et pro- duits de Findustrie, respectivement sur celle—
du coeficient de ces indices, la diminu- tion, d'a peu prés de 240/0, du pou- voir dyinvestissement de laproduction agricole;
Vu cette baisse du pouvoir d'achat et din—
vestissement, si les graves conditions actuelles de la vente des produits agricoles ne s'amélio- raient pas, elles ameneraient un nouvel' endettement des proprie'tés foncie- res hongroises.
Enzin, considérant les prix de producteurs et les indices du prix de gros des produits agricoles et des articles alimentaires, respec—
tivement le coefficient de ces indices, nous faisons ressortir, dans l7article ci—dessous, la grande diférence gu'on pouvait observer, en 1.926, entre les deux sortes de niveau de prix, laguelle semble indiguer gue l'anne'e derniere, la lourde charge de la crise de la vente fut mise, entierement et exclusivement, clest-d'dire, dans une mesure dépassant bien la mesure permise, sur l'économie rurale hongroise. (Gra—
phigue V.)
A Szemle mult évi május havi számá- ban ,,Magyarország mezőgazdasági terme—
lése az 1924/25. gazdasági évben" címen
megjelent ismertetés már rámutatott a me- zőgazdasági termények kedvezőtlen árala- kulására és az értékesítési viszonyok meg- romlására. Most, amikor a mezőgazdasági termények értékesítése terén Világszerte 'a legnagyobb nehézségek mutatkoznak és amikor a nemrégiben megtartott római nemzetközi agrárértekezlet azt állapította meg, hogy a nehéz értékesítési viszonyok
6. szám. ——559—— 1927
!. A bevetett terület kiterjedése és a termés mennyisége a világháború előtt és után.
Superűcies ensemence'es et guantite' de la récolz'e avant et aprés la guerre mondiale.
A bevetett. terület 100913!- holdpa'n az A termés mennyisege 1000 métermázsákban az Syper/ícze ensemencee "] "11111er Ouantíté de la récolte en millíers de (1, d'aprés
darpents cadaslraux dapres les . ,
, données de ; les donnees de
Atermeny neve §
*5 § § 32 §
Désignation des produits .L el 3 § § § E .i c' § § § §
; $ 05 ez ; a: ez § § o: C:: a az
...— —. H H ; w-c v—c .— ._. v—( ——( H 7-4
é v. : a d a t o k s z e r i n t
§ ! §
1. Gabonaneműek - Cére'ales
Búza — Froment. . . . . 2.672 2.163 2.334 2.546 2.521 2.642 19.924 13.186 18. 427 14.035; 19.507 20 387 Rozs — Seigle ... . ;§1.203 1.0681.139 1.192 1.2041229 8.033 5.879 7.944 5.614 8.262 7.980 Árpa —-— Orge . . . . . . %; 928 857 799 737 731 748 7.128 4.721 5938 3.203 5.537 5.554 Zab — Avome ... * 609 595 569 516 515 485 4.398 3.279 3985 2.281 3.706 3.600 Egyéb gabonanemü —— Autr.
céréales ... 26 63 30 31 22 22 132 271 123 141] 131 119
Együtt —— Ensemble '? 438 4.746 4.871 5.022'43935126 39.615 27.336 36.417 25.274 37.143 37.640' 2. Hüvelyesek- Légumimuses 22 41 24 27 32 28 103 18? 112 130 188 164 3. Kapásnövények —- Cul—
tures sarcle'es
Tengeri — Mais . . . 1,5191.582 1.730 1.7441.8801.876 15.054 11.201 12.509 18.828 22 345 19.443 Burgoma—wPommesdeterre 428 463 454 436 459 441 19.420 15 685 13 342 15.352 23.095 18.746 Takarmány répa —— Better.
fourmgére ... 212 208 196 170 179 172 35.589 21.016 15.090 17.760 25 848 24.321 Cukorrépa -— Better. ('a sucre 105 67 90 120 116 112 15.006 6.435 8.636 12.742 15.274 14 446 Egyéb kapásnövény — Autr.
cultures sarcle'es 65 56 44 41 45 35 2.577 3.404 2.038 2.199 3.114 2.557 Együtt — Ensemble 2329 2.376 2.514 2.511 2.679 2.637 87.646 57.741 51.615 66.881 89 676 79.513
4. Kereskedelmi növények
Plantes (:ummerczales * .
Dohany f Tubac ... ; 68 35 27 27 27 37 461 199 135 173 171 260
Repce — (olza 22 18 32 18 32 25 100 75 144 72 184 139
Kendelmag — Graine :(: (:hmwrg ; — . 50 50 32 47 71 52
Kenderrust— lw/axvedechmwre § 19 20 14 18 24 19. 110 129 615 88 132 92
Lenmag —— Graim de lin . . §§ 5 6 3 4 6 3 16 15 8 11 14 9
Lenmst — Filasse (le lin . ' 29 30 15 17 29 14
Egyéb kereskedelmi növény !
Au/res plantes commerc. . § 17 15 17 13 11 14 50 45 57 45. 42 53 Együtt —— Ensemblc131§ 99 93 80 100; 98 816 543 454 453 (543 619 5. Szálastakarmány—Herbes §
fburragéres §
Bükkönyfélék —- Espe'ces (le . í
vesse . 463; 361 338; 357 373 344 7.841 5.089 4.481 5.873 6.498 6.303 Lucerna _ Luzwne 247§ 347 376§ 329 319 305 6.271 6.539 6.146 7.058 7.296 7.148 Lóhere —— [Mile . . . . 208§ 285 273; 223 258 256 4.058 4.218 3.892 3.914 4.941 5.389 Egyéb szálastakarmány —— § ;
Autws herbes fourmgéres M 2555 281 236 243 245 2453§13.842 17.452 13.083 21.725 22.521 25.642 Együtt — Ensemble31.171?!1.2743122511152 1.19511.15( 32.012 33 298 27.602 38.570 41.256 44.482
6. Egyéb főtermény — Autr. § §
cultures principales . . . 73§ 56§ 65 65 58 9.491 4.131 4.633 1.588 2.228 1.741 7- ?tóngxgg'ek léls n;ellték— A terület a főtermények terü—
erm - ,) cm es ar— , .
(lives et secondaires . lembe" PennglaRatlk, — La 6.765 4.909 5.744 5.600 9153 9.768
8. Szalma, szár és kóró * super/%m est gompmfe _dcms
Paillv et tágas . celle des Prodmts prmczpauw 105690 64.883 70.578 79.813102278 93.571
Bevetett terület összesen §
Supcrfícieensemencée tolale 9.166 8.593187838857 9.064 9.097 —— —— — —- § — — Ugar —— Jachere . . 527§1.100 725 666§ 477 4813 —- — —— —— § " ——
Szántóföldterület és ter- § § § 'í
més összesen— Terres la- § ! § § § §
bourables et récolíe au total 9.693§9.693§S).508§9.523§9 541 9.578282138 193028§197155;218314§2S2565 269500
II. A mezőgazdasági termés képletes és tényleges értéke a világháború előtt és'után.
Valenr relative el effective de la production agricole avant el aprés la gnerre mondiale.
vá 3 § A termés képletes értéke az 1911—1913 évi , , ,
§g%§7 egységárak alapján számítva az A tetmtisltenrylegest'enge , gű ; §: Valem' relative de la production, calcnlée sur ;1z _ da 7" (geo 10.76 e
A t e I m e n Y " 9 V 9 *SÉÉGÉ la base des prix d'nníté de 1911—1913, d'aprés a Pm "6 M' apm les
, *S'w§ §B les données de donnees de
Désígnatz'on des produzts ga %% .
§; § §11920—22! 1923 ; 1924 1925 ; 1926 1924 1925 1926
" RS % __
!42'0 a§ ; évi adatok szerint 1000 aranykoronában — milliers de conronnes-or
1. Gabonaneműek—Cére'ales ,,
Búza. — F'roment ... 434381 280862 392495 298941 415496 434239 407 .709 494049 447659 Rozs — Seigle ... 143791 105252 142.198 100.500 147.884 142.842 155.577 141.487 120.810 Árpa — Orge ... 119.750 79.313 99.758 53.812 93.018 93.305 82.064 101.966 78.328 Zab — Avoine ... 76.085 56.727 68.941 39.456 64.113 62.281 55 285 64.476 44.549 Egyéb gabonanemű — Autres
céréales ... 2.242 4.551 2.052 2.353 2.191 1.979 2.446 1.921 1.492 Együtt — Ensemble 776249 526705 705.4441495.062 722702 734646 7030811803699'692838 2.Hüvelyesek—Légnminenses 3.258 5.677 3.438 4.182 5.989 5.165 4.149 4.222 3.576
3. Kapásnövények
— Onlinres sarcle'es ;
Tengeri — Ma'is ... 226778 161294 180130 271124 321775 279982 456957 434338 249920 Burgonya— Pommes de terre 108.758 87.836 74.715 85.968 129332 104979 133.000 88.780 95.180 Takarmányrépa —- Betteraves
fonrragéres ... 53.384 31.524 22.635 26.640 38.772 36 481 38.744 48.639 42.007 Cukorrépa—Bettemves ásncre 36.014 15.444 20.726 30.581 36.658 34.671 33 033 39.970 35.342 Egyéb kapásnövény — Antres
cnltnres sarcle'es ... 12.445 16.641 10.370 10.839 14.420 10.542 11.572 17.127i 14.047 Együtt —— Ensemble 437379 312739 308576 425152 540957 466655 673306 628854 436496 4. Kereskedelmi növények
Plantes commerciales
Dohány —— Tabac ... 19.777 8.537 5.792 7.403 7.334 11.144 10.217 12.773 19.213 Repce —— Colza ... 2.850 2.138 4.104 2.053 5.255 3972 2.823 7.032 4.990 Kendermag —- Graine de
chanvre ... 1.310 1.310 838 1.232 1.848 1.365 1.679 1.687 1.103 Kenderrost —— leasse de
chamrre ... 9.152 10.650 5.242 17.346 10.983 7.688 10.522 11.107 7.115 Lenmag —— Graine de le'n . 515 483 258 342 460 274 406 534 271 Lenrost — Filasse de lin. . 2.912 3.012 1.506 1.744 2.866 1.454 2.268 3.466 1.377 Egyéb kereskedelmi növény
Autres plantes commerc. . 4.401 3.987 4.189 3.252 3.091 3.935 2.913 3.159 4.275
Együtt — Ensemble H 40.917 30.117 21.939 23.372 31.837 29.832 30.828 39.758 38.344
5. Szálastakarmány Herbes fourragéres Bükkönyfélék — Espéces de
vesce ... 51.751 33.587 29.575 38.760 42.886 41.599 47.899 35.080 29.827 Lucerna —— anerne . . . . 45.144 47.081 44.251 50.821 52.531 51.463 66.328 52.782 45.791 Lóhere —— Tréfie ... 30.029 31.213 28.801 28.964 36.566 39.881 36.800 30.593 29.023 Egyéb szálastakarmány
Antres herbes fonwagéres. 18.553 24.325 19.583 27.619 29.877 33.547 37.826 42.624 48.433 Együtt — Ensemble 145477 136206 122210 146164 161860 166490 188853 161079 153074
6. Egyéb főtermény —— Antres *
cultures principales . . . 18.247 14.132 13.159 13.049 18.375 14 520 17.003 16.908 17.895
7. Utónövények és mellék—
termények — Cnltnres tar-
dives et secondaires . . . 42.404 28.132 31.375 27.092 37.872 44 546 25.849 34.564 29.873 8. Szalma, szár, kóró —
Paille et tiges ... 235106 143257 155788 164990 214177 201276 217568 225439 177658 A termés értéke összesen
Valenr de la, récolte an total
169903? 1196965 1361929 1299063 1733769 1663130 1860637 1914723 1549754
6 szám. ——561-— 1927 miatt a mezőgazdaság helyzete általában
jelentékenyen kedvezőtlenebb, mint a ví-
lágháború előtt volt, szükségesnek látszik,
hogy ezt a megállapítást magyar részről konkrét statisztikai adatokkal és ez ada—
tokból vont következtetésekkel is alátá- masszuk.
E nehéz gazdasági viszonyok -— mel—
lőzve azok közismert okainak ismertetését
—— különösen abban nyilvánultak meg, hogy a mezőgazdasági terményeket csak a legnagyobb nehézségek árán, sőt részben sehogysem, vagy legalább is nem úgy lehe- tett értékesíteni, amint azt a termények használati célja és valódi értéke megköve—
telte volna, és ép az értékesítés nehézségei folytán abban is kifejezésre jutottak, hogy a mezőgazdasági termények árai nagyot ha- nyatlottak s ezzel a mezőgazdasági terme- lés jöxedelmezősége, valamint vásárló- és beruháuiképessége is lényegesen kisebb lett.
Ahhoz, hogya mezőgazdasági termé- nyek átlagos árszínvonala, valamint a ter—
melés jövedelmezősége meghatároztassék, a termelésre vonatkozó legfontosabb adatok ismerete is szükséges. A termelésre vonat- kozó azon adatok alapján, amelyek a ma- gyar mezőgazdasági termelés nagyságát a termés képletes értéke szerint is feltünte- tik (L.: 1. és ll. sz. táblázatokat), az álla- pítható meg, hogy amig a világháborút kö—
vető l£)20——24. évek mezőgazdasági terme- lése mennyíség szerint lényegesen kisebb volt a világháború előtti átlagos termésnél, addig az 1925. évi termés mennyisége a ví- lágháború előtti termés átlagos mennyisé- gét már némileg meghaladta, az 1926. évi valamivel gyengébb termés mennyisége pe—
dig majdnem teljesen megközelítette. A magyar mezőgazdasági termelés tehát az utolsó évek folyamán világháború előtti színvonalát mennyiség tekintetében már elérte,.
A mezőgazdasági termelés értékéről megbízhatónak tekinthető adatok már csak az 1924. évtől állanak rendelkezésre. Az 1924. évet megelőző esztendők termésének értéke ugyanis a korona értékének folyto—
nos romlása miatt megfelelő módon nem volt megállapítható. A rendelkezésre álló és a mindenkori október havi termelői árak alapján meghatározott értékadatok szerint (L.: II. sz. táblázatot), ellentétben a meny- nyiségi adatokkal, már az 1924. és az 1925.
évi termés értéke volt körülbelül egyforma, amennyiben ez esztendők termésének ér- téke a világháború előtti termés értékét mintegy 10, illetőleg 13%-kal haladta meg.
Az 1925. évi és a Világháború előtti átlagos terméssel mennyiség tekintetében majdnem megegyező 1926. évi termés értéke ellenben a világháború előtti átlagos termés értéké- nél már közel 9%-kal kisebb volt.
A három utolsó esztendőre vonatkozó termelési adatok jelzőszámokban kifejezve:
a világ- 1924 1925 1926
háborúelótt 6 v 1: e n
s z á z a 1 é k
a termés mennyisé—
gének jelzöszáma 100 765 1020 97 '9 a termés értékének
jelzöszáma . . . 100 1096 112 ? 91'2
A jelzőszámokban mutatkozó ellentétes különbözetek már egymagukban is a me- zőgazdasági termények termelői árának nagyarányú hanyatlására utalnak.
E különbözetek még szembetűnőbben kidomboríthatók azokkal a jelzőszámok- kal, amelyek az átlagos termelői ár színvo- nalának alakulását mutatják. Ezek a jelző- számok a termés tényleges _és képletes érté- kének vagy azok jelzőszámainak hánya—
(losai alapján határozhatók meg. Az átlagos termelői árnak e hányadosok alapján meg—
határozott jelzőszámai a következők:
a világháború 1924 1925 1926
előtt é v b e n
s z á z a l é k
100 143 110 93
Ezek szerint, amíg a magyar gazdakö—
zönség az 1924. évben a világháború előtti árakhoz képest még 43%-kal kedvezőbben
értékesíthette terményeit, addig a termelői árak az 1925. évben a világháború előtti
áraknál csupán 10%-kal voltak nagyobbak, az 1926. évben pedig már 7%-kal a világ—
háború előtti árak alatt maradtak. A ter—
melői árak csökkenése tehát az 1924. évről az 1925. évre körülbelül 23%-os, az 1925.
évről az 1926. évre mintegy 16%-os volt,
vagyis az egész időszak folyamán a ter—
melői árak közel 35%—kal csökkentek. (L.:
1. sz. grafikont).
A mezőgazdasági termelés jövedelmező—v ségére a kat. holdankinti nyers jövedelem alapján lehet következtetni. A tiszta jövede- lem nagyságát a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítani egyáltalán nem le- het, s egyébként is nagyon körülményes.
A kat. holdankinti nyers jövedelmet, abban az esetben, ha minden termény a minden- kori termelői áron értékesíthető, az orszá—
gos termés tényleges értékének és az ország
6. szám, —562—— ' 1927
!. A termelői árak hanyatlása.
Baisse de prix de producteurs.
A mezőgazdasági termelés mennyiségének, értékének és az átlagos termelői árnak szinvonala.
Niveau de la guantité et de la valeur de la production agrieole et du prix moyen de producteur.
Pan
_____________________ _,
150
130
120
'35'o%
110._
__100
. _ __, ______ .!
90
,! . , l
[fvwm/111309?
alá.—__?
el
70
o
A 1924 1925 1926 M.Sr.Sz.1927.
_- Termelői ár —— Prix de producteur
ooooocooooo Érték — Valeur
_)t—x—x—x Mennyiség —— guantíté
szántóföldterületének hányadosa, 'vagyis a termés kat. holdankinti értéke adja. Ez a kat. holdankinti érték a tárgyalt évek fo—
lyamán a következő volt:
a világháború 1924 1925 1926
előtt el v 1) e n
a. r a n y k o r o n a
1753 195'4 2007 1618
Az 1925. és az 1926.évi kat. holdan—
kinti nyers jövedelmet azonban a termés- nek ennél a kat. holdankinti átlagos értéké' nél feltétlenül alacsonyabbra kell értékelni.
mert e két esztendőben a termésnek egy ré—
szét sehogysem, vagy legalább is nem úgy lehetett értékesíteni, amint azt a termények használati célja és valódi értéke meg- követelte volna. S ezenfelül, amíg az 1925.
évben a nagyobb terményárak miatt az értékesítés különösen nehéz volt, s nagyon
sok akkor termett termény csak a követ—
kező gazdasági évben, vagyis az 1926. évi
alacsonyabb árakon volt értékesíthető, ad-
dig az 1926. évi termésből részben a mult évi alacsony árak, részben pedig, a ké—
sőbbi áremelkedéssel bekövetkezett speku- láció folytán, mezőgazdasági készletek már aligha fognak az új gazdasági évre ma—
radni. Ez oknál fogva a valóságot jobban—
megközelíti, ha kat. holdankinti nyers jö- vedelemként a termés előbb kiszámított kat. holdankinti értékének az 1925. évben
legalább 10%'kal, az 1926 évben pedig legalább 5%-kal csökkentett összege számit- tatik. Vagyis a kat. holdankinti tényleges.
nyers jövedelem lenne:
a világháború 1924 1925 1926
előtt évben
aranykorona
175 1954 1806 1589
Illetőleg jelzőszámokban kifejezve:
a világháború 1924 1925 1926
előtt Ez v b e n
s z á z a l (: k
100 1117 1034 880
Ezek szerint tehát a nehéz értékesítési viszonyok következtében a kat. hol-dankinti nyers jövedelem csökkenése a két utolsó év
folyamán mintegy 21%—ra becsülhető. S
hogy a nyers jövedelem az áraknak közel 3575—es hanyatlásával párhuzamosan csu-
pán ezzel a 21%-kal csökkent, az kizárólag
az 1924. évi gyenge termésnél lényegesen jobb termésekkel magyarázható (L.: II. sz.
grafikont).
E jelzőszámok a nyers jövedelem csök- kenésén kivül mutatják egyúttal azt is, hogy még abban az esetben is. ha az élet megdrágulása figyelembe nem vétetik, az 1926. évi nyers jövedelem ismét mintegy l2%—kal a világháború előtti nyersjövede- lem alatt marad. Illetőleg az élet megdrá—
gulásának figyelembevételével arról is ta- nuskodnak, hogy vásárlóképesség szerint az 1926. évi nyers jövedelem már csak 70%—át tette a világháború előtti nyers jö—
védelemnek.
A mezőgazdasági termények árainak ez a nagy aláhanyatlása és a mezőgazdaság jövedelmezőségének ez a lényeges csökke- nése a magjar mezőgazdaság helyzetét egy- magában is rendkivül súlyossá tette. De még jobban súlyosbítja a mezőgazdaság- nak helyzetét vásárló- és beruházóke'pes- ségének folytonos csökkenése. Ez a csök—
kenés jellegzetesen megvilágítható, ha a
6. szám. ,———563——— 1927
II. A nyers jövedelmezőség csökkenése.
Diminution du revenu brut.
A mezőgazdasági termelés kat. holdankinti mennyiségének, értékének, nyers jövedelmezőségének
és az atlagos termelői árnak szinvonalat
Niveau de la guantite' de la production agricole par arp. cad, de sa valeur, de son reveuu brut et du prim
moyen de producteur.
...azt:
191340!)
140 x
Xta'nwlői ár
120 ,
:)??? _______
11 D Def—_.-
0—
...! '00 * -20'7%
;!
j' M ..
90 ;! nyers .,;Jovedelem
* .. ___________
!
lfmelmyzseg'
eo [
l 90
0
/o 1924 1925 1926 M.St.Sz.1927.
___—_ Termelői ár — prix de producteur Érték kat. holdankint
Jomagam valeur par arp. cad.
Nyers jövedelem kat. holdankint ooooooum revenu brut par arp. cad.
Mennyiség kat. holdankint
._H—x—x guantíté par arp. cad. "
termelői árak már megállapított színvonala
a különböző nagykereskedelmi árak szin- vonalával hasonlíttatik össze.
A termelői árak színvonala a minden—
kori október havi termelői árak alapján van megállapítva, ezért ez Összehasonlítás alkalmával a nagykereskedelmi áraknak is mindenkori október havi jelzőszámait kell elsősorban figyelembe venni. De mert a nagykereskedelem az ősz folyamán vásá- rolt mezőgazdasági terményeket az egész
éven át értékesítheti, az Összehasonlítás cél-
jaira a nagykereskedelmi árak évi szám- tani átlagának jelzőszáma is felhasznál- ható. Sőt ha figyelembe vétetik az is, hogy a mezőgazdasági terményeknek mintegy kétharmada a gazdasági év első felében ke- rül fogyasztásra és forgalomba, az össze-
hasonlitásra a havonkinti jelzőszámoknak ekképen mérlegelt átlaga is helyesnek mu—
_tatkozik.
Tekintettel azonban arra, hogy a nagy—
kereskedelmi áraknak e háromféle módon csoportosított jelzőszámai között lényege- sebb különbség nem mutatkozik, (L.: III.
sz. táblázatot) leghelyesebbnek mégis az látszik, ha az októberi termelői árak jelző- számaival a nagykereskedelmi áraknak is október havi jelzőszámai hasonlíttatnak össze.
lll. Nagykereskedelmi árak jelzőszámaí.
Iudices des prim de gros.
— u: 5
És "§ % § s
, , s _
Amcsoport 375: § § c: §
ri: : _ ... _. .a Groupes de marchandises :— ; § §gazdaság1 evben
(pod: bcannéc économigue
%
l. Október havi jelzőszámok:
Iudices d'octobre Elelmiszerek és mezőgazdasági
termények -— Objets d'alimen—
tatiou et produits agricoles Ipari anyagok és termékek — __ Matiéres et produits industr.
Osszes árúk —— Marchandises au total .
100 148 118 118 100 150 142 130 100 149 131 125 2. A gazdasági év havi jelzőszámainak
számtani átlaga:
illoyemie arithme'tigue des indices mensuels de l'anue'o écouomigue
Elelmiszerek és mezőgazdasági termények —— Objets d'alimeu- tatiou et produits ayricoles Ipari anyagok és termékek ——
" Matiéres et produits industr.
Osszes árúk —— Marchandíses nu total ,
100 144 118 119 100 152 138 130 100 148 130 125 3. A gazdasági év havi jelzőszámainak
mérlegelt átlaga:
Mag/enne pomle're'e des indices meusuels de l'auue'e écouomigue
Élelmiszerek és mezőgazdasági termények —— Objets dlalimeri- tatiou et produits agricoles Ipari anyagok és termékek ——
_. Matiéres et produits iudustr.
Osszes árúk — Marchaudises au total .
100 144 116 120 100' 151 137 130 100 148 128 126
A mezőgazdasági termelés vásárlóké- pesse'gének meghatározása céljából a mező- gazdasági termények átlagos termelői árá- nak jelzőszámaival az átlagos nagykereske—
delmi árak jelzőszámait kell összehasonlí—
tani. A nagykereskedelmi áraknál valami-
vel alacsonyabb megélhetési (létfentartási)
jelzőszámok ez alkalommal nem használ—
hatók, mert a termés értékének megálla—
pításakor használt termelői árak, amennyi-
ben azok részben kispiaci árak is, vala—
mivel nagyobbak a tényleges termelői áraknál. így tehát a nagykereskedelmi árak átlagos jelzőszámainak használatával az a hiba, amely a termelői árak megállapítása—
kor nem volt elkerülhető, ilymódon kikü- szöbölhető.
Eszerint tehát a következő jelzőszámo—
kat kell egymással szembeállítani:
a világ— 1924 1925
háborúelöit é v b e n
s z á z a l 6 k
1 926
termelői ár jelző-
száma . . . . . 100 143 110 93 átlagosnagykeresk.
árak jelzöszáma . 100 149 131 125
E szembeállítás szerint az állapítható meg, hogy amíg az 1924. évben az átlagos nagykereskedelmi ár jelzőszáma csupán
mintegy 4%-kal volt nagyobb a termelői
árnál, addig ez a különbözet az 1925. évben mintegy 19%—ra, az 1926. évben pedig közel ZSS%-ra emelkedett. Vagy más szóval, amíg
a termelői ár a tárgyalt időszak alatt
35%—kal hanyatlott, addig az átlagos nagy- kereskedelmi ár csupán 16%-kal csökkent.
Vagyis, ha a kétféle jelzőszámok hányado- sai és ismét e hányadosok jelzőszámai meg—
állapíttatnak, a nyert jelzőszámok, amelyek már a vásárlóképesség nagyságát mutatják, arról tanuskodnak, hogy a mezőgazdasági termelés vásárlóképessége a tárgyalt évek
folyamán 22-9%-Ical csökkent és az 1926.
évben már ismét 26%-Ical kisebb, mint a világháború előtt volt. (L.: III. sz. gra-
fikont).
Ha pedig a mezőgazdasági termények átlagos termelői ára és az ipari anyagok és termékek nagykereskedelmi ára hasonlítta—
lik egymással Össze, vagyis ha az tétetik mérlegelés tárgyává, hogy a mezőgazdaság
—— terményeinek értékesítése szerint szá- mított vásárlóképessége alapján —— mily mértékben instruálhat és mily mértékben teheti belterjesehbé gazdálkodását, még kedvezőtlenebb eredményre kell rámutatni.
A kétféle árnak színvonalát ugyanis a következő jelzőszámok határozzák meg:
a világ- 1924 1925 l926
háboníelőtt é v b e 11
s z á z a l 6 k
termelői ár jelzőszáma . 100 143 110 93 ipari anyagok és termékek
nagykereskedelmi árának
jelzőszáma ... 100 150 142 130 Ez adatok egyrészről már azt mutatják, hogy a kétféle ár színvonala között mutat-
III. A vásárlóképesség csökkenése;
Diminution du pouvoir dbchat.
A mezőgazdasági termények átlagos termelői árának az átlagos nagykereskedelmi árnak és
a vásárlóképességnek színvonala.
Nz'veau du prim moyen de producteur des produits agricoles, du prix moyen de gros et du
pouvoz'r d'achat.
._.150 '
Yf'" _____________________ '"
x_ 1913-100
___—:- _______________________ _..__ __.--
140 X ' 1
"76-196 130
120
ütő-096
! 1 9
,..mn
__ -_-_.:
so
"22'99'0 aa
90 . ,
G
Á) 1921!- 1925 1926 M.Sr.Sz.1927.
— Termelői át —- prix de produc'lem'
Átlagos nagykereskedelmi ár
_'—. . prix moyen de gros _
—x—-;o-x—x Vásárloképesség — pour/air d'achat.
m.
kozó különbözet az 1924. évi mintegy 5%-ról, az 1925. évben 29%-ra, az 1926. év- ben pedig közel 4()%-ra emelkedett. Más—
részről pedig azt igazolják, hogy a termelői árak közel 35%—os csökkenésével szemben az ipari anyagok és termékek árainak esők- kenése a tárgyalt évek folyamán átlagosan csupán mintegy 13%—os volt. Vagyis az árak jelzőszámainak hányadosa alapján megállapítható beruházóképesség az utolsó két év folyamán mintegy 2/r%-kal csökkent s a mezőgazdasági termelésnek 1926. évi
beruházóképessége ismét 28%—kal kisebb, mint a világháború előtt volt. (L.: IV. sz.
grafikont) .
Ezek a megállapítások a magyar gazda- közönségnek mezőgazdasági termelés okoz—
ta súlyos helyzetét jellegzetesen kidombo- rítják, de feltüntetik egyúttal azt is, hogy
6. szám. '*s— 565 _ 1927
IV. A beruházóképesség csökkenése.
Diminution du pouvoir d'investissement.
A mezőgazdasági termények átlagos termelői árának, az ipari anyagok és termékek nagykereskedelmi
árának és a bemházóképességnek szinvonala.
Niveau du prim moyen de producteur des produits agricoles, du prim de gros des matieres et des produits
de l'industrie et du pouvoir d'investissement.
_1sn ._--
'*x ._1913-100
—--——4——-'N—.--- —-——---—— ——— ---1
l'") XX xx - 73'l3 %
v ' 'xipari nic. ár
'I 30 N.. _ . .!
120
"35'0 %
11 0
...! On
._._.:... :
90 X
kabmdtázóképessegűh %
4.
aa XX.—K J
X.! kkk ______ --—
?0
_% 1924 1925 1926 M.Sl.$1.1927.
Termelői ár— prix de productzur ipari anyagok és termékek nagyker. ára prix de gros des matieres et des pro-
duits de l'industrie Beruházóképesség
pouvoir d'in'uestissemmt !
lV
—M—,X—2
abban a helyzetben, amelyben a magyar mezőgazdaság az utolsó két évben, különö- sen a mult esztendőben volt, a gazdálkodás belterjességének emelése céljából aligha ál- dozhatott, sőt többnyire megfelelő forgó- tőke hiányában, még évenkint megújuló befektetéseit sem tehette meg olyan mér- tékben, mint kellett volna. S ott, ahol na- gyobb befektetések, beruházások mégis tör—
téntek, vagy ahol megfelelő forgótőke állott rendelkezésre, a mezőgazdaság a szükséges tőkéket már nem a terményértékesítésből származó jövedelmek feleslegéből hasította ki, hanem azt vagy a többi gazdasági ágból származó jövedelmekből fedezte, vagy pe- dig —— s ez a valószínűbb —— csakis birtoká- nak megterhelése útján szerezte meg. Ezzel
tehát ismét előtérbe kerül a magyar föld- birtok újabb eladósodásának kérdése, mert ha ezek az áldatlan állapotok még tovább is tartanak, ez az eladósodás elkerülhetet- len lesz.
A magyar mezőgazdaságnak az értéke- sítési válsággal bekövetkezett ezzel a súlyos helyzetével kapcsolatosan rá kell mutatni még egy olyan jelenségre is, amely a ma- gyar mezőgazdaságra úgylátszik szintén
súlyos teherrel nehezedik. Nevezetesen, ha ;
a mezőgazdasági termények átlagos ter- melői ára az élelmezési cikkek és mezőgaz- dasági termények nagykereskedelmi árá- val, illetőleg azok jelzőszámaival hasonlít- tatik össze, az 1926. évre vonatkozólag egy oly kirívó jelenség lesz nyilvánvaló, amely nemcsak magyarázatra, hanem orvoslásra is szorul.
A mezőgazdasági termények termelői és nagykereskedelmi árainak jelzőszámai ugyanis a következőket mutatják:
a világ- 1924 1925 1926 háború előtt 6. v b e n
s z á z a 1 é k
a termelői ár jelzőszáma 100 143 110 93 az élelmezési cikkek és
mezőgazdaságitermények nagykereskedelmi árának
jelzőszáma ... 100 148 118 118 Ez adatok szerint az árak színvonalai között az 1924. évben mutatkozó mintegy
4%-os és az 1925. évben jelentkező mintegy
7%-os különbözet az 1926. évben közel 27%-ra emelkedett, úgyhogy a világháború előtti normális különbözeten felül a ter- melőí és nagykereskedelmi árak között, a termelői ár hányadában kifejezve, az 1926.évben mintegy 23%-kal nagyobb különbö-
zet mutatkozott, mint az 1924. évben. Vagy amíg a termelői ár ez időszak alatt 35%—ot csökkent, addig a nagykereskedelmi ár
1924-ről 1925-re mintegy 20%-kal lett ki—
sebb, s,,azóta az 1926. év végéig nem is mó- dosult. (L.: V. sz. grafikont).
Az említett jelenség arra látszik, mutatni, hogy dacára a termelői árak nagyarányú csökkenésének a nagykereskedelmi árak 1925. évi színvonala mégis biztosítható volt és ez által az értékesítési válságnak egész terhe most már a termelőkre háríttatott. Ez az áthárítás bizonyos mértékben joggal is történt, mert azon költségek alapján, ame—
lyek a nagykeresekdelmi árak kialakulását csak újabban terhelik, az 1924. és az 1925.
V. A mezőgazdasági termények termelői
és nagykereskedelmi ára között"jelentkező különbözet növekedése.
Accroissement de la difference entre lepria: depre- dueteur des produits agm'coles et learpm'x de gros,
A mezőgazdasági termények átlagos termelői árának, az élelmezési cikkek és mezőgazdasági termények . nagykereskedelmi árának és a két ár különbözeti
többletének színvonala.
"Niveau du prim moyen de producteur des produits agm'eoles, du prix de gros des obieis d'alimentation
et des produits agricoles, et de l'emce'dent de la, difference entre ces deux prix-.
, r._153
'* ' l' , 1913s1oo ' _
1ua_ _ j
xmzó'gazdmh úr
*A -zo-3%
130
e x ,, ————————————
" _ , ,,
120 . x. ;;
"":fgW—F-r—r—f- '35-02L
! ezel-395
,", j7ailo'hbőzet többlete
KÉT ffi—, ____________________
-—-100
.
tenrwlői ar
______________ A
90 ;
I
aa
70
% 1924- [1925 1926
Termelői ár —— prix de producteur Élelmezési cikkek és mezőgazdasági
termények nagykereskedelmi ára prix de gros des objets d'alimentation
et des produils agricoles Különbözet többlete
excédent de diíérence,
M.Sr.Sz.1927.
_.Ho—o
—x—-x—x—x
évek folyamán. a nagykereskedelmi'éster- melői árak különbözete nagyon is csekély és a nagykereskedelem szempontjából minden- ,ésetre hátrányos volt. Az azonban, hogy az értékesítési válságnak minden terhe az 1926. évben a mezőgazdaságra, háríttatott, jogosnak már egyáltalán nem nevezhető.
Ép ezért ez a feltevés mindenesetre olyan, amellyel különösen most, az új termés be—
takarítása előtt az illetékes tényezőknek részletesen is foglalkozni kellene, annál is inkább, mert ugyancsak a római agrárérte—
kezleten Svájcnak híres agrárpolitikusa E.
Laur zürichi professzor ajelenvoltak álta—
lános helyeslése között annak a meggyő—
ződésének adott kifejezést, hogy az agrár—
válság megoldása kizárólag a szabadkeres- kedelemtől független centrális szövetkezeti értékesítés által oldható meg.
Mindezek alapján —— tekintettel arra, hogy a viszonyok, amelyek ma már jobbak ugyan, de még mindig nem eléggé javul—
tak —, a magyar mezőgazdaságnak jelen—
leg is az az értékesítési válság a legsúlyo—
sabb problémája, amely az utolsó évek fo- lyamán, de különösen az 1926. évben a ma- gyar mezőgazdaságot rendkívül hátrányo—
san sújtotta, s amely nemcsak a mezőgaz- daság jövedelmezőségét, valamint vásárló- és beruházóképességét csökkentette, hanem a. főldbirtokoknak, elsősorban a túlnyomó- részt mezőgazdasági termeléssel. foglalkozó közép- és nagybirtokoknak eladósodására is vezet, s amit súlyosbít még a kedvezőtlen értékesítési viszonyoknak az a túlzott mér—
tékben jelentkező kihasználása is, amely a nagykereskedelem részéről fenforogni lát- szik. E nagy problémák megoldása tehát ma is az országnak egyik legfontosabb és legsürgősebb érdeke;
Konkoly Thege Gyula dr.
