Budapest mozgóképüzemei

ix?

szam . — 217.— 1929

Részvények.

A részvényindex alakulása az 1913. évi rész—

vényállományt érintő tőkeváltozások figyelembe- vételével 1913 :: 100 alapon évvégi adatok szerint

1923 3215

1924 13'3

1925 10'2

1926 15'6

1927 20'8

1928 193

A részvényindex 1926 márciusában állott a leg- alacsonyabban, amikor 9'4 volt.

Fizetésképtelenségek.

Az új fizetésképtelenségek száma:

1920 . . . . . 6

1921 . . A . . 34

1922 . . . . . 31

1923 . . . . . 15

1924 . . . . . 58

1925 . . . . . 422

1926 2.508

1927 1.097

1928 1.580

A legkritikusabb év 1926 volt, az ezután hokö- vetkezett javulást azonban újabb visszaesés kö—

vette. E. I). dr.

Budapest mozgóképüzemeí.

Les cinémas de Budapest.

Résume'. (Fest depuís 1906 gu'on a des cinémas a Budapest; ces demiéres années, il y en avail en général 80 ou 90. La conte—

nance en ayant de plus en plus augmenfé _ ('a'epuis la guerre, de 40%), la proportion de la population pour I place assise dimi- z'tuait successivement. Én 1928, les cinémas budapestois ont vendu 12'5 millions de bil- lets, soit, en complant 330 jours de repré—

sentation, en moyenne 37.900 billets par 10111".

A Vienne, pour la ménw anne'e, on a las chi/fres suivants: Billets vendus dans [*année: 34 millions; billets vendus par jour;

1509; (1'5 salle comble); nombre des pla—

ces assises: un peu plus de 70.000. La situa—

tion, y était donc bien plus favomble (1117:

Budapest; la proportion des habiiants pour 1 place a été de 30 a 100 p. 100 supérieure au chiffre correspondant de Budapest.

Les cinémas ,,a premiéres" -— ceux gui ne donnent aue des films ínédits —— sont nom—

breux a' Budapest; ils représentent un auart de tous les cinémas; et la contenance en a extraordinairement augmenté, syélevani, par rapport a 1921, de 26—119% de 1922

jusguten 1928. '

Általános helyzet.

Budapesten az első inozgóképelőadást í1896—ban tartották meg. E vállalkozás csak néhány hónapigállott fenn. A következő években ———.— 1906—ig — több hasonló válla- lat létesült, de valamennyi rövid élettar—

tamú volt. Az első tulajdonképeni mozgó- képüzem 1906 tavaszán nyílt meg s azóta

_" akár az egész világon — Budapesten is gombamódra szaporodtak a mozgók.

A világháborút megelőző években 108 mozgófényképszínház működött a főváros—

ban. A háború alatt 77-re csappant meg a számuk. A háborút követő évek folvamán számuk kb. egy nívón mozgott. Az elmult évben 88 színházunk volt.

A mozgóképüzemek számszerinti alaku—

lása ezek szerint —— az utóbbi 10 év alatt ——- nem mutat különsebb változást. Egész más képet nyerünk, ha a mozgóképüzemek be—

fogadóképességét vesszük vizsgálat alá:

A mozgókép üzemek!)

Év Száma befogadó képessége

1914 108 29.962

1918 7 7 25.852

1920 77 28.871

192 1 78 27 .596

19222) 82 30.856

1924 79 31.986

1926 80 33.135

1928 87 36.167

! 1) E cikk adataiban a nyári üzemek statiszti—

kája egyáltalán nem szerepel.

2) A _mozgóképüzemengedélyesck

után.

revíziója

Vagyis a háború alatt a mozgóképüze—

mek számszerinti csökkenése 30% -ot tett ki, míg a befogadóképesség szerinti esés csak 14%—0s. Ezzel szemben a közvetlen háború utáni és a mai állapot közötti különbözet a mozgóképüzemek számszerinti változásában csak 13, ellenben a befogadóképesség sze—

rint 40%-os növekedést tüntet fel.

E jelenségek oka abban a körülmény—

hen rejlik, hogy a színházak befogadóké—

2. szám. ———218—— 1929 pessége egyáltalán nem tartott lépést a la—

kosság számszerinti változásával. A fővá- ros lakosságának száma a háború óta alig mutat változást. 1920—ban 929000 ember lakott Budapesten. az 1928. évi kiszámított lakosság száma 928000. Vagyis a főváros—

ban lakók száma ——— érthető okoknál fogva

—— az utóbbi években csökkent. Ez a körül- mény az első faktor annak a jelenségnek a megállapítására, hogy a mozgóképszínhá- zak iizletmenete évről évre rosszabbodik. A főváros lakosságából 1921—ben 1 ülőhelyre még 34 jutott, 1928-ban már csak 26. A csök-

kenés közel 24% —nak felel meg.

Év ! ülőhelyre jntott Budapest lakossagábót :

1914 33

1918 35

1920 32

1921 34

1922 30

1924 29

1926 28

1928 26

Az európai kontinens valamennyi na—

gyobb metropolisában kedvezőbb a helyzet mint Budapesten.

1 nézőheiyre jut a lakosság számából :

Londonban . . . . . 51

Párizsban . . . . . 51

Rómában . . . . . . 35

Berlinben . . . . . . 30

Bécsben . . . . . . 27

Budapesten . . . 26

Vagyis számszerint Bécs közelíti meg a legjobban a pesti arányszámot, de viszont köztudomású, hogy az egykori császárvá—

rosban sokkal jobbak az életviszonyok, mint nálunk.

Érdekes képet nyujt a mozgóképszínhá—

zak kerületenkénti megoszlásáról az 1. sz.

tábla.

Az I. kerületben a mozgóképüzemek be—

fogadóképessége jelenleg éppen akkora, mint a legutolsó békee'vben, minthogy pedig a fő—

Város lakósságának kerületi megoszlásában ennél a kerületnél nagy volt az időközi elto- lódás (1912. évi 77.000-rő1 96.600 lélek—

számra növekedett a kerület lakosainak száma), az egy ülőhelyre jutó lakOsság száma jelenleg a legkedvezőbb az összes kerületekkel szemben: 1914-ben 39, 1928- ban 51 lakós jutott 1 iilőhelyre. Hangsú—

1. A mozgóképüzemek száma Budapesten.

Nombre des cine'mas á Budapest.

, A mozgóképüzemek száma az —— Nombro des cmémas dans les arrandisssmmís ci—dessous __

E v ! , , 1 Osszesen

1 II 111 ? IV ; y u . vu ( VIII 5 IX 1 X

Amw'e — " - Total

*! k e I u 1 e t !) e n _ _7

. A— !

§ 1914 9 6 6 2 7 23 23 t 19 12 ) 1 108

i 1918 7 3 2 2 3 13 22 § 12 9 ; 4 77

; 1920 8 3 2 2 3 14 22 ; 11 , 8 % 4 77

?! 1921 8 3 2 2 3 15 22 § 11 ; S É 4 78

1922 8 4 2 3 3 13 25 ; 12 8 % 4 82

1924 7 4 3 4 3 11 23 11 8 [ 5 79

1926 7 4 2 4 3 12 22 1 13 8 5 _, 80

1928 9 4 2 5 3 14 23 13 8 * 6 ) 87

, E ;

2. A mozgóképüzemek ,befogadóképessége Budapesten.

Contemmce des cinémas 81 Budapest.

, A mozgóképüzemek Defogadóképessége az — Contenance des cínémas dans les arrondissements ci—dessous __

E v __, . Osszesen

1 11 III ! IV 1 V ] VI vn wn § xx X

k e r ii I e 1; b e n

1914 1.995 1.408 1.716 677 1.483 7.643 5.194 6.164 3.328 354 29.962

1918 1.670 830 1.090 580 830 5.381 6.923 5.247 1.985 1.316 25.852

1920 3.073 918 1.331 651 963 6.314 7.155 4.571 2.147 1.748 28.871

1921 ; 2.785 994 1.184 ; 651 1.130 5.221 7.206 4.720 2.069 1.636 27.596 1922 2.238 1.810 1.162 1.038 1.432 5.777 8.597 5.140 2.021 * 1.641 30.856 1924 1.821 1.800 1.570 ; 1.805 1.893 4.192 9.676 5.825 1.817 2.087 31.986 1926 1.906 1.753 1.140 1.776 1.393 5.092 9.374 6.269 2.104 2.328 33.135 1928

%.*szám. , —— 219 —— 1929

lyoznunk kell, hogy a fővárosi mozgókép- leli elhelyezkedése a legegészségesebb. Alig üzemviszonyok kerületi megoszlási rajza eb— lehet szó arról, hogy a más kerületben közel ben a kerületben adja a legobjektívebb ké- fekvő mozgóképüzemek kihatással lennének pet, mert az ottani mozgóképüzemek terü- az Ottani színházak forgalmi alakulására.

_ %

A BUDAPESTI MOZBÚKÉPÚZEMEK BEFOBÁDÚKÉPESSÉGE KERULETEK SZERINT

_ , Con/mancs des cine'mas de Budapest, Dar arrond/Zwsemenf.

Befogadokepesseg Con/enance 9000 __

-- Befogadóke'pesse'g —— Con/enance

o——————o1948o——————o

-. o——-—0 1 928 0——-————O A

-- E "Vhr 't'l'l k ' — X

kő .. _ ;;báfznás;aaaspzísgíae / x

000 _ x '

.. / X

faca _; ,! §,

.. I ll

-— I

Ima l l

".. ! l

__ ! l

3 .. II l- ,

ooo __ l

* -- ' I x

'.f ' *

Zoo? _ I :

- I x

' , XS;

; fm . — x ,; ,

' Na/ '

-

I. II. 111. N V. VI: VILVHI. DC. X.

2. szám,

—220—

A II. kerületben 1918—ban 61 lakos ju—

tott 1 nézőhelyre. A Budai—Apolló megnyi- tásával ez az arányszám Sö—re csökkent.

A III. kerületben a viszonyok —— némi hullámzastól eltekintve —'— 1918 óta nem vál—

toztak. Akkor is 46 lakos jutott 1 néző-- helyre, ma is annyi jut.

A IV. kerület mozgóképüzemviszonyai a legelszomorítóbbak. Úgy 1914-ben, mint a háború után (1918—ban), csak 2 mozgókép—

üzeme volt ennek a kerületnek, mindössze

600 ülőhellyel. A Inozgóképüzem-engedély- revizíót követő évben még egy mozgókép- üzem nyílt meg, a következő években igen tekintélyes befogadóképességgel még 2. Ezek szerint ma már 5 mozgóképüzeme van a Belvárosnak, 2.828 ülőhellyel, úgyhogy a lakosságból mindössze 10 jut 1—1 ülő—

helyre. Ebből a szempontból a IV. kerület van a legrosszabb viszonyok között, úgy—

annyira, hogy az utána következő legked- vezőtlenebb adatokat feltüntető kerületben is (a X-bun) 19 lakos jut 1 iilőhelyre.

Az V; kerületben 1918 óta a mozgókép—

üzemek befogadóképessége jelentékenyen.

megnövekedett: 830-ról 1.500-ra. Ám a la—

kossági arányszám még mindig elég ked—

velő: 48 jut 1 ülőhelyre.

A BUDAPESTI MDZGÓMÉPÚZEMEK BEFDGADÚKÉPESSÉGE

[onfenance des c/ne'mas de Budapes/.

Caxfjg/x'ona

Össz—e§ üzem fous /es cinérnas

Ebbol " ,

—premrer- uzem . Cinemas á apr-em/érew

A VI. kerületben az arányszám 10 év alatt 30-rói 22—1'e csökkent.? ,

A VII. kerületben a viszonyok kb. a VI.

kerületéivel azonosak: 1918—ban 27, 1928- ban 20 lakos jutott 1———1 ülőhelyre.

*A VIII. kerület sem mutat lényeges, változást. Az arányszám 28—ról 24—re csök—

kent.

A IX. kerületben az arányszám állandó;

jellegű: 1918—ban 45, 1928-ban is 45 lakos jutott mel ülőhelyre.

A X. kerületben a háború előtt igen ked—;

vezőek voltak a viszonyok: 1 ülőhelyre 158;

lakos jutott. A háború után az arányszám 45-re esett és azóta is ma a mozgóképüzemek szaporodása folytán állandóan csökke- nésben van: 1928—ban már csak 19 lakos jutott 1-——-1 ülőhelyre.

Az 1 nézőhelyre jutó arányszámokról részletesebb tájékoztatást nyujt a 3. számú táblázatunk.

A budapesti mozgóképszínházak az 'el—

mult évben 125 millió jegyet adtak el. Ezen szám alapján megállapítható, hogy —— évi 330 napos üzemet véve alapul ___ a napi át- lagos jegyeladás 37.900 darab volt, vagyis az átlagos napi forgalom valamivel több mint egy telt ház (10576).

M. 51. 821929.

2. Szám . ———221-— 1929 3. A lélekszám és a nézőhelyek aránya.

Rapport des places de cine'mas ;; la population.

1 Egy nézőhelyre jut a lakosság számá—

Kerület ból —— Combien d'habítanís pour ] i place de cínáma

Afrond'sseme'" 1914 1918 1922 1) 1928

l . . . . . . 39 58 ! 44 51

II . . . . . . ; 30 61 27 35

III . . . . . . ' 30 46 43 46

IV . . . . . . 37 49 28 10

V . . . . . . _ 44 85 51 48

VI . . . . . . _É 21 30 29 22

VII . . . . . . ; 36 27 20 20

VIII . . . . . . § 25 28 28 24

IX . . . . . . 28 45 42 45

X . . . . . . 158 i 45 36 . 19

EÉÉÉÉÉÉÉIWM" 33 35 30 25

1) A mozgóképüzemengedélyek revíziója után. ——

Aprés la réoision des autorisations de cinema.

Sajnos, az összehasonlítás szempontjá- ból kevés külföldi statisztikai adat áll ren—

delkezésünkre. Megbízható adatok alapján ismerjük a bécsi jegyforgalmat, mely az elmult évben 34 milliót tett ki. Miután a bécsi színházak befogadóképessége a 70.000—t csak valamivel haladja meg, az ottani átlagon napiforgalom pontosan 1 és

% telt ház (150%).

Ha visszagondolunk a közölt s a mozgó—

képüzemek befogadóképességét a lakosság számával egybevető nemzetközi adatokra, ahol a bécsi arányszám nem sokkal haladja meg a budapestit s ennek dacára forgalma 50%-kal magasabb, elképzelhető, mennyi—

vel kedvezőbbek a viszonyok a többi kül— . földi mozgófényképszínházaknál, melyek—

nél az 1 nézőhelyre jutó lakosság arány-

* Száma 30—100% -kal magasabb, mint a hu—

dapesti arányszám.

Kisebb közlemények.

A premier—színházak helyzete.

Az elsőhetes színházak üzletmenet szem—

pontjából rosszabb helyzetben vannak, mint a többiek, ami nyilvánvaló abból, hogy 1920

óta a budapesti mozgóképszínházak befo—

gadóképesség szerinti növekedésének 7096 -a a premier—színházakra esik.

Az elsőhetes színházak befogadóképessé- gének 96-05 aránya az Összes színházak be- fogadóképességéhez viszonyítva a követke—

zőkép alakult: '

1 921 15

1922 17

1.924 20

1926 20

1928 25

Vagyis az összes fővárosi mozik befoga- dóképességének pontosan egynegyedét a premierszínházak teszik ki.

Az évi emelkedes ugyancsak'a fenti idő- szak alatt a következőkép alakult: '

A befogadóké 1: Az elsóhetes színházak pesség növeke—

;v d s 1921 11 z

száma kgííosggáge vázát/132711; e

1921 6 4.100 ———A—

1922 8 5.166 26

1923 9 ('),145 50

1.924 9 0.394 56

1925 9 6.065 48

1926 10 6.536 59

1927 13 9.152 124

1928 13 8.956 119

Az elmondottakból látjuk, hogy fővá- rosunkban a premier színházak befogadó képessége aránylag igen nagy.

Castiglione Henrik.

Petites communications.

Nemzetközi lakásstatisztikai értekezlet.

Conférence internationale

L'Union internationale des, villes et [) 0 n o o (' r s lo c a u ac a lenn sa session á M u- nic h, les 21 et 22 mai 1928, en méme temps (lue

la Kommunale Vereínigung für Woh-

n 11 n gs 11) e s e n. A líordz'e du jour de la session, figuraient principalen'zent des guestions du loge- ment. L'une des C 0 mm i s s i 0 n 8, présídée pur M.

M 0 ! y e n r o 1 h, lyéminent statisticien munícipal de Munich et ayant pour rapporteur M. P r i b r a m, alors chef de la Section de statisiioue du Bureau International du 'l'z'avail, acluellement professeur

de statistigue de logeznents.

Az ,,Union internationale (les villes et pouvoil's locaux" 1928 május 21—én és 22—én Münchenben a nemet ,,Kommunale Vereinigung für VVohnungs- wesen" ülésével egyidőben ülésezett. A tárgyrenden főleg lakásügyi kérdések szerepeltek, s az ülésszak egyik bizottságának feladatát az egyre jobban elő-

lakásstatísztikaí

térbenyomuló problémák meg—

vitatása alkotta. A bizottság elnöke Morgenroth jeles müncheni városi statisztikus, előadója Pribram, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal statisztikai Osztá-