kezményeit. A végrehajtás minőségét folyama- tosan ellenőrizte, ezzel jelentősen hozzájárult a mintavételi és a nem mintavételi hibák méré- sének fejlesztéséhez (MARTON Á. [1991]: A reprezentatív felvételek megbízhatósága.
Statisztikai módszerek – Témadokumentáció 21. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgá- lat. Budapest.). Rámutatott a hibaszámításban láthatóvá tett problémák megoldási lehetősé- geire. Vezetésével a hivatal munkatársai számos olyan feladat megoldásán dolgoztak, melyek ma is aktuálisak. Ilyen volt például az ELAR keretében az ún. törzsadatok rendszere (MARTON Á. (szerk.) [1984]: Az egységes
lakossági adatfelvételi rendszer (ELAR).
Statisztikai Módszertani Füzetek 7. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.). Ehhez a témához kapcsolódott Lakatos Judit korrefe- rátumával, amelyben azt vázolta, hogy az ELAR-felvételek egységes törzsadatblokkjá- nak kialakítása miként köszön vissza az Európai Unió társadalomstatisztikai felvétele- it érintő, bő egy évtizede indult és befejezett- nek még jelenleg sem tekinthető harmonizá- ciós munkálatokban.
A kollégák részéről érkezett hozzászólás után Vereczkei Zoltán összefoglalta és bezárta az emlékülést.
„Statisztika az oktatásban –
Hogyan szerettethetô meg?” címû szimpózium és közös gondolkodás az Óbudai Egyetemen*
„A tanulás az, mely művel, a munka az, mely gazdagít.”
(Keleti Károly: Hazánk és népe) A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából
az ÓE (Óbudai Egyetem) Keleti Károly Gazda- sági Kara szervezésében 2018. november 13-án megtartott szimpózium a statisztika, a gazda- ságstatisztika oktatásának kihívásaival, a statisz- tikai adatok kezelésével foglalkozott. A szerve- zők célja szerint a szimpózium az 2017-ben,
„Gazdaságstatisztika szerepe az oktatásban”
címmel megrendezett konferencia folytatásának tekinthető, az ott megkezdett közös gondolko- dás továbbvitele a hazai statisztikai és gazda-
* A konferenciáról szóló beszámolót összeállí- totta: Dr. Takácsné Prof. Dr. György Katalin. Az előadások prezentációi és az azokból készített kiadvány az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazda- sági Kara honlapján érhetők el: http://kgk.uni- obuda.hu/gazdasagstatisztika-konferencia
ságstatisztikai tárgyú felsőoktatásában részt vevőkkel, valamint a Magyar Statisztikai Társa- ság képviselőivel.
A statisztika oktatása nem szabad, hogy öncélú legyen. A gazdasági, társadalmi jelen- ségek megértése, az adatok közötti összefüg- gések feltárása, az ok-okozatok értelmezése és elemzése komplex tudást követel meg a gazda- sági képzés mellett a kapcsolódó tudományte- rületek oktatóitól, hallgatóitól is. A szimpózi- um célja, hogy megismertesse a résztvevőket azokkal a jó gyakorlatokkal, sajátos, sokszor újszerű megközelítéssel alkalmazott oktatási módszerekkel, amelyek a címben feltett kérdés megválaszolásában nyújtanak segítséget. A tradicionális oktatási keretekből ki kell lépni, meg kell értetni a hallgatókkal, hogy miért van
szükségük – a sokszor nem „szeretett” – isme- retekre és legfőképpen arra, hogy mire tudják a megszerzett ismereteket használni.
A hallgatói érdeklődés felkeltéséről Ta- kácsné György Katalin, az ÓE egyetemi tanára megállapította, hogy az csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a hallgató úgy érzi, hogy közép- pontban van, és az oktatás célja nem csak a tananyag „ledarálása”. Utalt a Magyar Tudo- mány Ünnepe keretében a Magyar Tudományos Akadémia egyik előadására, ahol Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy a tudás évszázadában mennyire fontos a tanuló- központú oktatás. Mindez azt jelenti, hogy az eltérő képességű, motiváltságú, haladási sebes- ségű hallgatókkal kell foglalkozni, és nekik átadni a szükséges ismereteket. Ez nem lehetsé- ges, ha nem gondoljuk át a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek a mit, kinek, hogyan oktas- sunk az egyetemen kérdéskörökben merülnek fel. A pedagógus, az oktató feladata olyan kérdések felvetése, amelyekkel közel lehet kerülni a diákokhoz, fenn lehet tartani a kíván- csiságukat annak érdekében, hogy folyamatosan feltegyék a miért kérdés(eke)t. Ha ez sikerül, talán közelebb kerülünk a címben feltett kérdés részbeni megválaszolásához.
Balogh Péter, a DE (Debreceni Egyetem) egyetemi tanára „Statisztika oktatásának hely- zete a DE Gazdaságtudományi Karán” címmel tartott előadásában bemutatta a statisztikai módszertan oktatásának átalakulását, és ki- emelte az alkalmazott statisztika gyakorlati hasznosságát az agrár- és a gazdasági képzé- sekben. Bemutatta az egyetemi kollektívájuk által, Huzsvai László vezetésével kifejlesztett Seneca books statisztikai oktatási anyagok, könyvek, példatárak tárházát, amelyek interak- tív feladatokkal, játékosan vezetik be a hallga- tókat/olvasókat a statisztika rejtelmeibe.
Sándorné Kriszt Éva, a BGE (Budapesti Gazdasági Egyetem) egyetemi tanára történeti
áttekintést adott „A statisztika oktatásának fejlődése a gazdaságtudományi képzésben”
című előadásában, kiemelve, hogy a Magyar Rektori Konferencia felkérésére kezdték el a tantárgykör átalakítását. Az előadó fontosnak tartja a pozitív hallgatói attitűd kialakítását, a motiváció mellett a mentorprogramokat, to- vábbá azt, hogy intézményi szinten is inkább a sikerességi arány, mintsem a nem teljesítés kerüljön a figyelem középpontjába. Egyféle megoldást jelenthet, ha a tantervben nagyobb kreditértékű, integrált módszertani tárgy kere- tében szerepel a statisztika oktatása.
Katona Tamás, a Szegedi Tudományegye- tem egyetemi tanára „A statisztika oktatása a változó igények és követelmények tükrében”
című előadásában rávilágított arra, hogy a tartalomban és a módszertanban is alkalmaz- kodni kell a megváltozott elvárásokhoz, a válto- zó hallgatói igényekhez. A „Megtartandó és megtartható-e a statisztika tárgy hagyományo- san oktatott tematikája?” kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt. A korábbi Statisztika II.
tárgy tananyagából csak néhány módszer és eljárás maradt meg. Mindezt egészen más felfo- gásban kell tanítani, minden korábbinál na- gyobb szerephez juttatva a modern szemléltető eszközök alkalmazását, azaz követve a felhasz- nálói igények változását. Fontos a megfelelő módszertani jártasság (kompetencia) kialakítá- sa. Egyidejűleg kell felhasználókat és alkalma- zókat képezni. Sajnos a mesterképzésben, ahol szükség lenne magasabb szintű ismeretekre, már alig néhány szakon oktatnak statisztikát. A frontális oktatás (az oktatás azon formája, mely a pedagógus tanítására, nem pedig a diákok tanulási folyamatára helyezi a hangsúlyt – szerk.) mellőzésével a számítógép melletti képzést kell előtérbe helyezni.
Sugár András, a Budapesti Corvinus Egye- tem tanszékvezető egyetemi docense „Történeti elemek, érdekességek a statisztika oktatásának szolgálatában” című előadásában olyan érde-
kességeket, példákat osztott meg a résztvevők- kel, amelyek felkelthetik a hallgatók érdeklődé- sét. A szemléletes példák, összefüggések eszkö- zök lehetnek az érdeklődés felkeltésében. Az előadó kiemelte, hogy szükség van a használt fogalmak definiálására. Míg a középkorban például a véletlent „isteni beavatkozásnak”
tekintették, később a véletlen szabályait fel lehet fedezni (és sok esetben fel is fedezték az isme- retek bővülése és a szabályok megismerése révén), továbbá a tömegjelenségek vizsgálata, a technikai fejlődés, az adatrobbanás kitágította a horizontot, addig ma már a mintázatok (ok- okozatok, kapcsolatok, vagy a véletlen általunk magyarázott mintázatai) alapján történik a jelenségek feltárása, értelmezése.
Dusek Tamás, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Statisztikai Szemle főszerkesztője „Hétköznapi példák és alkalmazások használata a statisztika oktatásá- ban” című előadásában szintén a figyelemfel- keltés fontosságáról értekezett. A statisztikával kapcsolatosan a következő hallgatói csoporto- kat különböztette meg. Minden hétköznapi statisztikafogyasztó számára szükségesek a hétköznapi statisztikai ismeretek, egyes tudo- mányfogalmak értelmezése, ugyanakkor ke- vésbé érdeklődők, motiváltak, ami természetes is. Vannak olyanok, akik a munkájuk során maguk is találkoznak majd statisztikai elemzé- sekkel, mások maguk is végeznek majd sta- tisztikai elemzéseket. A professzionális kuta- tók statisztikai eszközöket használnak a szak- területük kérdéseinek feltárásakor, a professzi- onális statisztikusok számára a kontextus fontos. Az előadó megkülönböztette továbbá a professzionális elméleti statisztikusokat, akik számára értelemszerűen egészen mást és más- hogyan kell oktatni. Kiemelte, hogy fontos lenne a bevésődés elérése. Sajnos, empirikus felmérések is alátámasztják azt, hogy a jó eredménnyel végzett diákok pár héttel a vizsga után felületesen emlékeznek a formális anyag-
ra (alapkérdésekre); a sztorik és az általuk közvetített gondolkodásmód jobban megma- radnak.
Az oktatási kedvet felkeltő kísérletek ta- pasztalatairól számolt be Járási Éva, a Szent István Egyetem egyetemi docense „Hogyan szerettethető meg a statisztika? Ne legyenek illúzióink!” címmel tartott előadásában. Kifej- tette, hogy nem várható általánosan az, hogy a hallgatók kedvenc tantárgyai közé fog tartozni majd a statisztika és a módszertan. Ahhoz, hogy ebben előre lehessen lépni, választ kell találni arra a kérdésre, hogy kiknek és mit oktassunk. Rövid távú cél lehet a sikeres vizs- ga, középtávú cél egy sikeres szak/diploma- dolgozat elkészítése, míg a hosszú távú cél már a sikeres munka. Más és más tananyagra, más módszerre van szükség, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy eltérő alapkép- zettségű (középiskola), képességű hallgatók jönnek a felsőoktatásba. Az előadó hangsú- lyozta, hogy fontos elhitetni a hallgatókkal azt, hogy meg tudják tanulni ezeket az ismereteket, amelyekre később szükségük lesz/lehet, és kialakíthatóak a készségek is. Javaslatai közül kiemelendő, hogy – akár videókonferencia, skype-előadás keretében – az órák elején, 10–
15 percben céges, vállalati meghívott előadó vázoljon fel megoldandó problémát.
Poór Judit, a Pannon Egyetem egyetemi docense szintén a hallgatók motiválásának fontosságára hívta fel a figyelmet „Motivációs lehetőségek a statisztika oktatásában” című előadásában, kiemelve azt, hogy a többlettelje- sítmények elismerésével önmagában nem lehet a statisztika eredményességét növelni, a nem teljesítő hallgatók aránya kevésbé csökkenthe- tő, azonban a tárgy teljesítésének mérésére szolgáló érdemjegy „átlaga” emelhető. Szintén felhívta arra a figyelmet, hogy a különböző képzési szinteknek, szakterületeknek megfelel- tetve kell a tananyagot összeállítani, tekintettel a későbbi elhelyezkedésekre is. A korrektség-
hez hozzátartozik, hogy a témával való foglal- kozás okaként az előadó azt is említette, hogy a statisztikát oktatók, magunk is elveszíthetjük egy idő után a motiváltságunkat, és talán ez senkinek sem lenne jó.
A motiváció felkeltésének folyamatában az előadó fontosnak tartja, hogy igen, a tanulá- si motiváció felkelthető, ki kell használni a hallgató személyes (szakma iránti) érdeklődé- sét. A szakma iránti érdeklődés meglétét felté- telezve rá kell mutatni a célokra. Rövid távon a sikeres félévteljesítés, majd középtávon a tanultak alkalmazása a közeljövőben (beadan- dó feladatok; tudományos diákköri munkák;
szak/diplomadolgozat; doktorképzés) és hosz- szú távon a munkahelyen profitálni a tanultak- ból. Az elmélet és a felhasználás szintézise, a félév közbeni „visszatérés”, a figyelem felkel- tése és fenntartása eszközeként a „kis cetlik”
módszerét javasolja, amelyen teszt jellegű kérdéseket kell a hallgatóknak megválaszolni- uk. Ennek eredménye egyaránt visszajelzés a hallgatónak és az oktatónak, továbbá lehetősé- get biztosít a minimumszint elérése után/mellett a jobb érdemjegy elérésére (ami már önmagában is motiválhatja a hallgatókat).
Ezt a gondolatot folytatták Kolnhofer- Derecskei Anita és Nagy Viktor, az ÓE egye- temi adjunktusai, akik a statisztika játékos formában történő oktatására kifejlesztett meg- oldásukat ismertették „GAMESTAT2. Újra- töltve” című előadásukban. Mottójuk: „Homo Ludens – játssz velem!” A többletpontokért folytatott játékban a hallgatók szűk köre vett csak részt, a legalább egy feladatot megoldó hallgatók az évfolyam egytizedét jelentették, közülük azonban a mind a hat felajánlott többletpontszerzési lehetőséggel csak ketten éltek. Vélhetően élénkebb hallgatói aktivitás mellett a minimumkövetelmény feletti végső érdemjegy kialakításában nagyobb hangsúlyt kaphat(na) ez a játékos megoldás. Míg az oktatók részéről ehhez kreativitás, gondos
előkészület, aktív, személyre szóló visszajel- zés, valamint szoros és szigorú időbeli üteme- zés szükséges, addig – oktatói tapasztalataik szerint – a hallgatói oldal erre csak (több- let)pontszámokkal ösztönözhető. A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére elindí- tott hallgatói versenyek is az egyik lehetséges színterei lehetnek a játékos oktatási forma megszerettetésének, valamint a motiválásnak.
(A módszer részletes leírása megtalálható a rendezvény kiadványában: http://kgk.uni- obuda.hu/sites/default/files/Statisztika-az- oktatasban-absztraktfuzet-2018.pdf)
A statisztika megismertetéséhez és meg- szerettetéséhez szükséges azonban az, hogy a hallgatók felismerjék: az életük olyan térben zajlik, ahol körbeveszik őket a számok, azaz a statisztika. Fel kell ismerniük tehát, hogy a gazdasági, társadalmi, természeti folyamatok megértéséhez statisztikai ismeretekre is szük- ségük van. Ezt a gondolatot fejtette ki Laczka Éva, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke, c. egyetemi tanár „A statisztika nemzetközi tere” című előadásában. Kiemelte, hogy az oktatás és az adatkezelés során is szükséges a szakmai, etikai elvek érvényesítése és a felek közötti folyamatos kommunikáció. A számok életünk részei, ezért fontos lenne, hogy „értő”
hallgatókat sikerüljön képezni az oktatás során.
Lipták Katalin, a Miskolci Egyetem egye- temi docense „A humán erőforrás fejlettségé- nek becslése települési szinten Magyarorszá- gon” című előadásában példát mutatott be a regionális összefüggések vizsgálatára. A nehéz tárgynak számító statisztika oktatásban szer- zett tapasztalatai alapján fontosnak tartja a képzés során tudatosítani a hallgatókban azt, hogy a számok mögött keressék az azokat alakító tényezőket, tárják fel az összefüggése- ket és nézzenek a kiugró értékek mögé, és ne elégedjenek meg az egyszerű átlagokkal, általános megállapításokkal még az összetet- tebb statisztikai vizsgálatok esetén sem.
Szabó Zsolt Mihály, ÓE Biztonságtudomá- nyi Doktori Iskolájának doktorandusza „Ada- tok legyünk vagy szabadok? – Klasszikus statisztika és a Big Data elemzési eszközök”
című előadásában az adatkezelés lehetőségei mellett az adatok megszerzésének, feldolgozá- sának és értelmezésének kockázataira is fel- hívta a figyelmet.
Az előadásokat követő vitában a résztve- vők egyetértettek abban, hogy a jövőben is
keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek – az intézményi sajátosságok, képzési területek figyelembevételével – alkalmazhatók, és lehe- tőséget adnak a rendezvény fő kérdésének megválaszolására. Meg kell találni továbbá azokat a fórumokat, ahol megismerhetők a jó gyakorlatok és megvitathatók az elért eredmé- nyek, majd ezt szem előtt tartva megállapodtak a következőben: „Jövőre veled, veletek, ha nem is ugyanitt, de folytatjuk!”
Hírek, események
Lezárult az ISI (International Statistical Institute – Nemzetközi Statisztikai Intézet) 2018. évi tisztújítása. A megválasztott tiszt- ségviselők a következők: 1. elnök (2021–2023):
Stephen Penneck, az ISI jelenlegi alelnöke és etikai testületének elnöke; 2. alelnökök (2019–
2023): Vukovich Gabriella, a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) elnöke és Byeong U. Park, a Szöuli Nemzeti Egyetem statisztikaprofesszo- ra; 3. tanácstagok (2019–2023): Victor Alfredo Bustos, a Mexikói Statisztikai és Geográfiai Hivatal vezető kutatója, Albina Chuwa, a Tanzán Statisztikai Hivatal főigazgatója, And- reas Georgiou, a Görög Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, Dominique Haughton, a Bentley Egyetem egyetemi tanára, Kerrie Mengersen, a Queenslandi Technológiai Egye- tem egyetemi tanára, az Ausztrál Statisztikai Társaság volt elnöke, Fionn Murtagh, a Huddersfield Egyetem egyetemi tanára, Aurel Schubert, az Európai Központi Bank statisztikai főigazgatója és Elena Zarova, a Plehanovi Orosz Közgazdaság-tudományi Egyetem egye- temi tanára, Moszkva Város Önkormányzata Elemző Központjának osztályvezetője. A tiszt- újítás eredményeinek összegzése során Helen MacGillivray, az ISI jelenlegi elnöke, a Queenslandi Technológiai Egyetem professzora
kihangsúlyozta, a választással Vukovich Gabri- ellának a statisztika nemzetközi világában betöltött kiemelkedő szerepét, a statisztika fejlesztése és az intézet érdekében végzett munkáját ismerte el a tagság. Az új tisztségvise- lők a 2019. augusztus 18-a és 23-a között tar- tandó Statisztikai Világkongresszust (a válasz- tási eredmények közgyűlés általi hivatalos elfogadását) követően kezdik meg munkájukat.
Megbízás. Vukovich Gabriella, a KSH el- nöke 2018. december 1-jétől 2023. november 30-ig tartó, ötéves határozott időtartamra Kálmán Ritát a KSH Könyvtár általános fő- igazgató-helyettesi, Pásztor Angelikát a könyvtár tartalomfejlesztésért felelős főigazga- tó-helyettesi magasabb vezetői feladatainak ellátásával bízta meg.
Kinevezések. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke 2019. január 1-jei hatállyal Jánosi Andrást a Statek Kft. ügyvezetőjének, 2019.
január 2-i hatállyal Dömsödi Csillát a hivatal Gazdálkodási és jogi főosztálya pénzügyi osztályvezetőjének nevezte ki.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ke- reskedelmi és Iparkamara „A gazdaság
