Laky Dezső: Népesedéspolitika

l l

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Magyar Statisztikai Évkönyv. Uj folyam.

XL.— 1932. _

Ammaire Statist'igue Hongrozs. Nouveau cours.

Anne'e XL. 1932.

Szerkeszti és kiadja a M. kir, Központi ;Statisztikai Hivatal.

Publication dc F()jfice Central Royal Hongrois dc Statisligue.

Budapest, 1933. XVI—l—398 L u 17.

A Magyar Statisztikai Évkönyv legújabban

megjelent 1932. évi kötete ismét néhány fontos adatközléssel bővült. Az Évkönyvet most tömör és áttekinthető földrajzi leiras vezeti be, melyet az 1930. évi népszámlálás újabb eredményeinek ismer—

tetése követ: a külföldi honosokra, a külterületi lakotthelyek népességére vonatkozó eredmények, a népesség nemek és korévek szerinti megoszlása, a testi és szellemi, érzéki és értelmi fogyatkozásokban szenvedők száma, a lakóházak falazatáról és tető- zete'ről beszámoló adatok. Ismerteti az Évkönyv a képviseleti munkabérstatisztika első eredményeit a munkások számáról, átlagos órabéréről és a mun- kaórák számáról. Hozza a társadalmi biztosítás 1931. évi pénzügyi eredményeit, biztosítási ágaza—

tok szerint. A mezőgazdasági részben új adatközlés a szalas takarmánymagvaknak hagyott terület és a magtermés, a rét területe és a széna termésnieny—

nyisége, a szőlőművelő községek, a szőlőtermelés,

az új bor, musttermés, az elemi csapások, szőlő—

betegségek és a rovarkárok által sujtott szőlőterület eredményei. A hitelintézeti adatok között az alkal—

mazottak számára, a tisztviselőlétszámra kor és nem

szerint, a részvénytársasági alakulatú hitelintézetek által kibocsátott összes részvények területi meg'—

oszlására vonatkozóak kerültek ezúttal közlésre, Tájékoztat az Évkönyv a jelzálogos kölcsönök an- nuitása és kamatlába? a földbirtokokra bekebelezett rövidlejáratú hitelintézeti követelések tőkeálladéka és a hazai hitelintézetek által 1932 folyamán ki- sorsolt és beváltott záloglevelek, községi és egyél) kötvények tekintetében. A könyvtermelés statiszti—

kája a kultúrstatisztikának értékes bővülését jelenti.

Újonnan kerültek közlésre az állam által utalvá-

nyozott személyi kiadások. Az Évkönyv adatkincseit

a legújabb nemzetközi adatokat tartalmazó függelék

egészíti ki, H, Gy.

Laky Dezső: Népesedéspolitika.

Dés-irá Laky : Polzt'igue démogmphigue.

Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság egypengős könyv- tára 65. sz. Kiadta a magyar Szemle Társaság.

,,Kinusestúr". Lívres á un pengő de la Somáté de la Revue Hongroise. No 6.5. Public-utam de cette Société.

Budapest, 19.33. 50 l, —— p.

Laky professzornak ,,Népesedéspolitika" "e. kis könyve egyik legbecsesebb új haj—tása a magyar tudományos szakirodalomnak. A könyv minden te—

kintetben hiányt pótol. Nemcsak azért, mert sajná—

latosan gyér népességelméleti és népesedéspolitikai irodalmunkbúl egy ilyen bevezető jellegű, átfogó tartalmú s korszerű szinvonalon álló mű teljesen hiányzott, hanem mert a Kincsestár—sorozat legfőbb fogyasztói, a laikus érdeklődők, a nem szakemberek látókörén—ek, ismeretvilágának rendkívüli szélesbíté—

sén túlmenőleg éppen összefoglaló tartalmánál, hig—

gadt, szakszerű megállapításainál fogva általános tudomanyos szempontokból hasonlók—épen forrás—

értékkel bír. Laky Dezső új műve a Magyar Szemle Társaság olcsósága folytán is népszerű, széleskörű el—r terjedésre hivatott kiadványsorozatában jelent meg.

A Kincsestár-kötetek szűkebb terjedelme és tudo—

mányt népszerűsítő főcélja szerző munkáját ——- főlegr az elméleti fejtegetéseket illetőleg —— bizonyos kor- látok közé szorította. Laky professzor azonban anya—

gának tökéletesen ura s annak megfelelő kiváloga—

tása és csoportosítása révén alig nyolcvan oldalon is teljes és töretlen képet tudott adni tárgyáról; sőt műve az alapismereteken messze túlhaladó, elmélye—

(tésre is bőségesen alkalmat adó, rendkívül érdekes tanulmány, melyet tudós szerzőjének közismert szí—

nes, választékos stílusa egyben élvezetes olvas—

mannyá is tesz. Laky zsebkönyv formájú új munkája lapjain _, mintegy dióhéjban —— társadal- munk legéletbeuágóbb, legnagyobb súlyú problémái fölött tart seregszemlét; az emberiség legelsőren- (lűbb életkérdései fölött, melyeknek valódi súlya és jelentősége sajnos még mindig nem ment át a köz—

tudatba: a könyv mindig tárgyilagos s az elszomorító jelenségek kimutatása mellett sem pesszimisztikus tanításainak a legszélesebb körökbe való behatolása tehat ez okból is felettébb kívánatos.

Szerző művének közvetlen hatása, könnyebb olvashalása érdekében mellőzi a rendszerint nehéz—

kesebb elméleti bevezetést és a hosszabb elvi fejte—

getéseket; a népesedéspolitika s különösen a népes—

ségi statisztika idevágó teoretikus és módszerkérdé- seit túlnyomórészben a könyv H. és III. fejezetébe sűrítette össze. ltt, továbbá a többi fejezet során elszórt rövid és tömör mondatokban találja meg

az olvasó mindazt, amit az elméletből feltétlenül

12, szám.

_. 1003 __

tudnia kell. Az egyes problémák megértéséhez nei—

külözhetetlen statisztikai anyag ugyancsak több fe—

jezetre szétosztva, könnyen megérthető és áttekint—

hető kisebb táblázatokban foglal helyet. A mű alap- jellegéhez híven természetesen az összeállításokban teljes anyagközlésről lehetett szó; az egyes l'ejezetekbe beleszőtt jellegzetesebb statisztikai ered- ményeknek, valamint a nemzetközi népesedéspolí—

nem

tikai irodalom szcznelvényeinek kiválasztása azonban tervszerűen és avatott kézzel történt.

olvasó a népesedéspolitikának mindvégig

Úgyhogy, bár az

szinte minden kérdéséről tiszta képet alkothat ma- gának, a mű mégsem hat zsúfoltan. A tudomány—

nak természetesen nagy hasznára volna, ha szerző hatalmas monograíiái, valamint e bevezetés meg—

írása során felhalmozódott népesedéselméleti és né- pességpolitikai anyagát s ismereteit teljes tudomá- nyos részletességgel is kidolgozhatná és hozzá-

férhetővé, közkincssé tehetné.

A könyv első fejezete, mint említettük, minden

elvontabb nélkül tulajdon—

képeni témám tér reá s megragadó színekkel ecse- népessógi problémát, a nép- szaporodás időbeli alakulását és pedig az alapjá—

ban eltérő európai és európánkívüli fejlődés preg- népesség

bevezetés azonnal a

teli a legfontosabb

náns jeltemzésóvel. ,,A kieserélődésének örökös útját" (8. l.) egyengető tényezők jellegéről és jelentőségéről a következő (elméletibb) fejezet számol be; ugyanitt (a 11. lapon) szerző már a né- pesedési politika szerteágazó feladatait is érinti.

Majd egy újabb, hasonló jellegű fOIli;()S fejezetben (( demografia módszereivel ismerkedik meg az olvasó. A népszámlálások legelsősorban népesedés—

politikai kimutatásainak méltatásán kívül szerző itt a nyers és tiszta születési s halandó—

sági számok, a halandósági táblák nyujtotta adatok vonatkozású

eltérő értékének kidomborítására, valamint a beteg—

ségekről, halálokokról, vándormozgalmakrót szóló statisztikák népesedéspolitikai jelentőségének meg- világítására fektet leginkább súlyt. A statisztikai vértezettel így felszerelt olvasó azután hét évtized népmozgalmi viszonyainak tükrében nyer képet a

,,biztató mult" után beköszöntő ,,szomorú jelenről",

amelyben a csupán bizonyos határig apasztható halandósági számmal ellentétben a születési moz- galom elé meredő s az ember túlságba vitt önzésé—

vel a szaporodz'isnak útjába rakott ,,tilalomfa" állítja a népesedés jövőjét illetőleg a legnagyobb kérdőjel elé a kutatót. Pedig, mint szerző kiemeli: ,,Élelmi—

szer —- a forgalomnak a létfentartási eszközök legszélesebb körére való alkalmazása mellett ——

bőségesen áll az emberiség rendelkezésére". _,Egyéb életsziikségleteink kielégítésére pedig szinte korlát- lan tömegben halmozódtak fel szemünk láttára a javak, csak a tömegek vásárlóképessége nem tartott mindig lépést az emberi vágyak kiszélesbiitésével"

(29. t.i. A beható adatméttatással tarkított statiszf

tikai vonatkozású fejezetek után Laky Dezső a mult népesedéspolitikájának lapjait pergeti le az olvasó előtt. Kritikai megjegyzésekkel kísérve sora- koznak fel ,,A tegnap politikája" c. fejezetben a régibb mult e téren feljegyzett törekvései, majd a

következő szakaszban Malthusnak és követőinek,

valamint ellenzőinek eszméi. Utóbbi fejezet a népe—

sedéspolitika irodalomtörténetének igen tanulságos vezérfonala. Ismét statisztikai fejezet eleveníti meg a népesedés menete szempontjából legdöntőbb té- nyezőnek, számnak zuhanását, vala—

mint a demograíiai mozgalmak mai, sajnálatosan kedvezőtlen helyzetét. Ide csatlakozik az okok és hatások éleslátó és világos szemlélete. Szerző minden kísérő körülményt gondosan mérlegelő fej- tegetéseiből kiviláglik, hogy ,,a kultúrnépek nata-

u születési

litásának hova—tovább döbbenetes esése legelsősor—

ban az emberi akaratnak, vagy még helyesebben a gyermek-nemakarásnak a függvénye" (52. l.). ,,A születések szabályozása" e. fejezet a neo—maltbusista

gondolatokkal, a ,,birth controll" terjedésével s a

népesség számának egészséges fejlődését egyedül biz—

tosító piramisalakú kormegoszlás megőrzésére vagy elérésére törő újabb említésreméltóbb kísérletekkel foglalkozik kritikailag. Az egész munkára azután a három legutolsó fejezet teszi fel a koronát. Bennük szerző a mennyiségi politika, az adó— és egyéb ked—

vezmények s a minőségi politika problémáit veszi bonckés alá. A kiindulópont itt is az, hogy ,,a né—

pesedési politika mai alakjában elsősorban a szüle—

tési szám szabályozására irányuló politika". A zu"

hanó születési szám korszakában természetesen csak az emelő-, a növelő eszközöknek —— és pedig a saját erőforrásokra támaszkodó eszközöknek — van létjogosultságuk. Ezek közül legtöbb eredmény- nyel azok kecsegtetnek, amelyek a független elemek számának szaporítását célozzák. Szerző régi híve az észszerű telepítéseknek s most is hangsúlyozza fontosságukat. De sorra veszi a többi eszközöket is (családok támogatása, szülői biztosítás, aggle- gényadó, adókönnyítések népesebb családok szá—

mára, örökösödési jog reformja, főleg a törzsörök- lés jogi szabályozása stb.) s bár a legtöbbet szem- ben szkeptikus állásponton van, nem ítéli el s nem veti el teljesen azokat, melyektől _ legalább is bizonyos vonatkozásban és mértékben _— valame- lyes eredmény várható. Egyébként az eredményes- séget illetőleg túlzott optimizmust nem tart indo—

koltnak. Sikerre ugyanis csak akkor lehet számítani, ha nemcsak gazdasági és szociális téren áll be javu—

lás, hanem az erkölcsi felfogás is megváltozik s az államhatalom népesedéspolitikai tevékenysége mellett a társadalom is kiveszi a maga részét annak

a harcnak :! kivívásában, ,,melyet .a hanyatló szüle- tési mozgalmú Magyarorszagon is végig kell kiiz—

deni. Mert nincs szó és nem lehet szó egyelőre Magyarorszz'igon ti'itnépesedésrőt. Az országban

12. szám.

am—

szunnyadó erők tiltakoznak a hanyatló születési arányszámmal szemben és szinte hangos szóval kö—

vetelnek erőteljes, viruló születési mozgalmat. De ehhez azoknak az eszközöknek latolgatásán kívül", melyeket a kiváló szerző munkájában behatóan sorra vett, ,,az is szükséges, hogy a népesség er—

kölcsi felfogása gyökeresen változzék meg". Ezek—

kel a végszavakkal fejeződik be Laky professzor szemelvényszerűen bemutatott, mintaszerűen meg- alkotott kitűnő munkája. Th. L. dr.

Situation Economígue Mondiale. 1932—33.

Société des Nations. Geneve. 1988. 370 l. — p.

A Népszövetség e sorozatban ezúttal másod- ízben ad ki összefoglaló jelentést a világ gazda- sági helyzetéről, A gazdasági tevékenység egyes ágai az utóbbi években a Népszövetség számos ki- adványában s statisztikai adatokkal gazdagon kí- sérve kerültek méltatásra. Ez a kiadvány a világ—

gazdaság szerkezetéről s a gazdasági helyzet ala—

kulásáról általános áttekintést nyujt és csak a leg—

főbb tanulságokat sommázza.

A kötet bevezető fejezetében érdekes grafikon szemlélteti, hogy a gazdasági válság az egyes álla.

mokban milyen alakulást vett 1933 közepéig, amely időponttal a kiadvány adatai zárulnak. Az álla- mok túlnyomó részében a depresszió megállani lát- szott. Leginkább az 1932. év közepétől észlelhető elnyugvó, sőt itt—ott javuló irányzat. Bár a mult

év őszén átmeneti visszaesés állott be, 1933 tavasza

több országban új javulást hozott. A folyó év kö- zepén gyorsabbodó javulás mutatkozott Nagy-

Britanniában, Belgiumban, Finnországban, a Dél—

afrikai Unióban és Indiában, de Svájc, Németor-

szág, Franciaország, Cseh-Szlovákia, Svédország,

Olaszország, Németalföld, Dánia, az Ir—Szabad

Állam, Lengyelország, az Egyesült Államok, Ka- nada, Japán, a Brit Maláj Államok, Ausztrália és Újzéland általános gazdasági helyzete is javuló ten—

denciát vett. A grafikonon szereplő államok közül csak Ausztria, Norvégia, Görögország, Románia, Jugoszlávia, Egyiptom, Argentína, Brazília és Holland—India grafikonja jelzi a válság elmélyü—

lését.

Az ártendencia a legtöbb országban 1932 első felében, leginkább júliusban mélypontra jutott, ezután a hullámvonal felmenő irányt vett. A ked—

vező irányzat azonban csak átmeneti jelenség volt, hol korábban, hol később ársüllyedés következett s 1933 tavaszán újabb mélypontra érkeztünk. Nyár felé ismét némi árszilárdulás észlelhető.

A termelésről szóló fejezet megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelés aránylag egyforma szín- vonalat mutat, szemben a nem mezőgazdasági ter—

melés erős visszaesésével. Míg a mezőgazdasági világtermelés 1925/29 : 100 alapon 1932—ben

— 1004 — 1933___

102-ön állott, a nem mezőgazdasági termelés ugyanekkor csak 73 volt. A készletek felgyülem- lése 1927—28—ban vette kezdetét s szakadatlanul tartott 1932 közepéig. Innen kezdve erős visszaesés, majd ingadozás tapasztalható.

A névleges munkabérek 1930-tól 1933-ig jófor—

mán minden országban visszaestek, a reálmunka- bérek azonban főtendenciájukban inkább emel-

kedtek. Kivétel Franciaország, ahol e téren stabi-

litás mutatkozik, valamint különösen Japán és

Németország, amelyekben a méltatott utolsó ada—

tok szerint redukció jelentkezett.

A következő fejezet a vállalkozás jövedelmező—

ségének kérdését világítja meg, egy további feje—

zet az állampénzügyi nehézségekkel foglalkozik.

A külkereskedelemről szóló fejezet vázolja a szabad árucserét egyre jobban megkötő korláto- zásokat. Kimutatja, hogy a világkereskedelem

1929-től 1932-ig mennyiségben 27, értékben 657—

kal csökkent.

További fejezetek a pénzügyi politika újabb irányait, a világ eladósodásának problémáját ——

úgy a belső, mint a nemzetközi eladósodást —-—,

végül a nemzetközi fizetési mérlegek kérdését fej—

tegetik, mindenütt bő statisztikai kommentárt nyujtva. Az utolsó fejezet az 1930. év júliusának gazdasági helyzetéről szól, egy függelék pedig a gazdasági események kronológiáját adja 1932 jú—

liustól 1933 júliusig.

"' Bár a könyv adatai több vonatkozásban nem optimisták, mégis kihangzik lapjairól, hogy a mezőgazdasági és őstermelő államok igen súlyos gazdasági helyzete általánosságban javult és hogy az ipari államokban is itt-ott élénkül a tevékeny- ség. Megállapítja a könyv, hogy 1933 júliusában a bizalom feléledése és a gazdasági tevékenység intenzitása oly fokú volt, mint még soha 1931 ta—

vasza óta.

Az értékes helyzetjelentés szerzője M. I. B, Condliffe.

Herbert Gaedicke und Gert v. Eynem: Die produktionswirtschaftliche Integration Europas.

Berlin, 1933. 180—4—38 !. — p.

Zum wirtsehaftlichen Schicksal Euro as. I. Teil : Arbeiten zur europáischen Problematik. erausgegeben von Alfred Weber und Arnold Bergstrásser 3. Heft.

I. Textband. (180 1.) It. Tabellenband. (87 1.) Berlin, 1933.

A Németbirodalmi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott statisztikai anyag tovább—

dolgozásán felépülő mű a gazdaságpolitikailag egyre észszerűtlenebb irányban haladó, atomizá- lódó Európa problémáját újszerű szempontokból világítja meg. Európa helyzetét a világkereske- delmi viszonylatban boncolva, a külkereskedelmi adatok bő elemzése kapcsán mutat rá Európa gazdasági életének erős belső összeszövődésére.