TEGYÚK A STATISZTIIgÁT
A MEGYEI TANACSOKNÁL IS A VEZETÉS És ELLENÖRZÉS ESZngZÉVÉ
Ha a statisztikai munka menetét nagy vonásokban akarnok felvázolni, akkor azt mondhatnók, hogy ez három részre tagolható: az adatok begyűj—
tése, a begyűjtött adatok felülvizsgálása, végül az adatok összesítése, kiérté—
kelése.
Midőn a Központi Statisztikai Hivatal 1950 januárjában megszer—
vezte a Megyei Kirendeltségeket, ezeknek feladatául elsősorban a statisz- tikai adatok zavartalan begyűjtésének biztosítását tűzte ki. A kirendelt—
ségek elsőrendű feladata volt a statisztika jelentőségének népszerűsítése, a határidők teljesítéséért folyó kűzdelem vitele, a pontos adatszolgáltatás biztosítása. Főként a mezőgazdasági összeírások terén maguk a megyei kirendeltségek is résztvettek az adatok begyűjtésében.
A későbbiekben a megyei tanácsok megalakulásával és főleg a járási statisztikusok beállítása után a kirendeltségekből alakult statisztikai cso—
portok foglalkoztak már a begyűjtött adatok felülvizsgálatával és feldol—
gozásával, országos jellegű adatgyűjtések megszervezésével és lebonyolí—
tásával is.
A gyakorlat megmutatta, hogy a megyei csoportoknak a statisztikai munkába ily módon történő fokozatos bekapcsolása feltétlenül helyes volt.
* Ennek során ugyanis megismerkedtek gyakorlatban is azokkal a nehéz- ségekkel, problémákkal, melyekkel egy adatgyűjtés megszervezése, és lebonyolítása jár. Tapasztalatokat szereztek a begyűjtött adatok megbiz—
hatóságára vonatkozóan, és mindezek során fel kellett venni a harcot a statisztika lebecsülése és a párhuzamos, a vadstatisztikák ellen.
A megyei tanácsok megalakulásával döntő módon megváltozott a megyei statisztikai csoportok feladata. Erről a Statisztikai Szemle 1950 júniusi száma a következőket írta:
,,A Tanácsok megalakulásával a statisztikai csoportokra felelősségteljes új feladatok hárulnak. Eddigi munkakörűk nagy részét _— mely helyszini kiszállásokból állott " átadják a járási és városi statisztikuso'knak. Munkájuk ezentúl a megye gazdasági életén—ek statisztikai kiértékelése, az esetleg fennálló hiányosságok, hibák és mulasztások felfedése és a hibáknak közlése az operatív szervek felé.
Főfeladatuk: né—pgazdaságunk építéséhez szükséges megyei statisztikai adatok begyűjtése, feldolgozása és kiértékelése a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyes osztályai szá—
mara."
; Statisztikai Szemle 214
562 AXSTATXSZ'TBKA A MEGYEI TAnÁosoKNÁL,
Ezt a feladatot azonban a megyei statisztikai csoportok jórészt nem tudták végrehajtani. Igaz ugyan, hogy mind nagyobb jelentőségű statisz- tikai munkák lebonyolításában vettek részt (pl.: iparos—kereskedő össze—
irás, tszcs.—, földműves—szövetkezeti adatfelvételek stb.), azonban éppen ezek a fokozott munkák azt jelentették, hogy"! a kiértékelő munkára már nem nagyon maradt idő-.
Ezen a helyzeten gyökeres változást jelent a Népgazdasági, Tanács határozata, mely éltem—(lelte a statisztikai munkák decentralizálását. Ez nagyrészt leveszi a statisztikai csoportokról az utóbbi időben felgyülem—
lett aprólékos munkát és elláthatják tényleges feladataikat: biztosítani megyei viszonylatban —*—'—is az adatSZolgáltatás egységes rendszerét, szak-—
vonalon támogatást nyujtani a különböző osztályoknak, ellenőrzést gya—kon- rolni az adatszolgáltatás tárgyilagossága és megbízhatósága felett, végül, ami a legfontosabb: az adatok kiértékelésével és közzétételével a statisz—l- tíkát tényleg az ellenőrzés és vezetés eszközévé tenni. ;
Nézzük meg ezután közelebbről, hogy mit is jelent tulajdonképpen a megyei csoportok kiértékelő munkája.
A Népgazdasági Tanács a statisztika decentralizálásáról szóló hatá—
rozatában kimondja, hogy az alsóbb egységeket összefogó szervek a statisztikai jelentéseket nem csupán begyűjtik és továbbítják, hanem a befutó adatokat úgy kell összesíteniök és kiértékelniök, hogy a statisztika az alsó- és középfokon álló irányitó szerveknél is operatív intézke-dések alapjául szolgáljon, a vezetés és ellenőrzés eszközévé váljék.
Ez különös felelősséget és feladatot jelent a megyei statisztikai cso—
portok részé—re, ahol a megye összes adatai, valamennyi népgazdasági ágból befutnak. Eddig —- és ezt őszintén be kell vallanunk —— az volt a helyzet,
hogy a csoportokhoz beérkezett adatokat, akár alulról az adatszolgáltató szervektől, akár a Központi Statisztikai Hivataltól jöttek, nem használták fel az illetékes megyei párt— és igazgatási szervek. Esetleg a tanácselnök, vagy az illetékes osztálynak kérésére kiadtuk azokat, de ekkor is minden magyarázat, kiértékelés nélkül. Ez persze maga utánwvonta azt, hogy hiába küzdöttünk szóban a statisztika jelentőségének eliameré—séért, ha a gya—
korlat-ban ezt nem tudtuk alátámasztani, ha nem tudtuk bebizonyítani a valóságban is azt, hogy a statisztika tényleg az ellenőrzésnek, a szocia—
lizmus építésének eszköze.
A baranyamegyei csoport ezen a helyzeten változtatni kívánt. A jövő munkájának központja az adatok feldolgozása és kiértékelése lesz. Ennek első kísérleteképpen elkészítette első jelentését a megye kiskereskedelmé—
nek 1951 I. negyedévi áruforgalmáról. A jelentés egy-egy példányát meg- kapta a MDP megyebizottsága, a Tanács elnöke, helyettes elnökei, az ille—
*tékes osztály és a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a tervcsoport.
Ugyanilyen kiértékelés—t készít—ünk a helyi iparról és tervbe vettük a kiértékelő munkát a mezőgazdaság, szociális és kultúrstatisztika, beruhá—
zás stb. vonalán is. Ezek .a jelentések egyelőre negyedévenként kerül—
nek kiadásra.
Első kiértékelő jelentésünk természetesen még gyermekcipőben jár.
Legnagyobb hibája, hogy a kiértékelő munkába nem vontuk be az ille—
tékes tervelőradót és az illetékes osztály? statisztikusát, ami az illető elő—
adók elfoglaltságaim múlott. Kezd—eti hibának tekinthető, hogy táblázatok hosszú sorát állítottuk össze, melyek között elvesznek a lényeges, fon-—
*a
A STATISZTIKA A MEGYEl TANÁCSOKNÁL 563
tosavbb jellemző adatok, a kiértékelés szövege pedig még csak mechanikus megismétlése a táblázatnak és felszínen mozgó.
Kiértékelő munkánkban elsősorban a tervteljesítést vizsgáljuk és mindazokat a körülményeket, melyek ezekre befolyással voltak. Elemez—
zük a létszámok és bérek alakulását, a termelékenységet és a rentabili—
tási mutatószámokat, megvizsgáljuk, hogy a megyei végsorok alakulását melyik vállalat adata befolyásolja döntő módon kedv-ező vagy kedvezőtlen iranyban; vizsgáljuk tehát a kiemelkedő teljesítéseket és megfigyeljük a lemaradó vállalatokat, üzemeket. Természetesen figyelemmel kell lennünk kiértékelő munkánk során arra is, hogy az egyes jelenségeket fejlődésük—
ben és összefüggésekben is vizsgálat tárgyává tegyük, a kiértékelésünk ne legyen csak a számok alakulását mechanikusan leíró indokolás.
E feladat hiánytalan elvégzése érdekében fel kell fegyverezni magun—
kat a szocialista politikai gazdaságtan elméletével, mert csak így tudunk helyes munkát végezni, értékes, mélyreható szakmai és politikai elemzé—
seket adni megyénk vezetőinek tájékoztatására a megye életéről, szocia—
lista épitésünk eredményeiről.
Ezen az úton járva, tudja csoportunk betölteni feladatát és a statisz—
tikát a vezetés, az ellenőrzés eszközévé tenni.
Baranyamegyei statisztikai csoport
r J .
AKözponti Statisztikai Hivatal Ipari főosztályának lapja,:iz
IPARSTATISZTIKAI Eansi'ro
az iparstati-sztika gyakorlati és időszerű elméleti kérdéseivel foglalkozik, kapcsolatot képez az üzemi statisztikusok és a Központi Statisztikai Hivatal között, az iparstvatiisztikusok mindennapi munkájá-
nask segítőtársa.
Megjelenik minden hónap végén
Előíizetési ára egy évre 24 Ft, félévre 12 Ft.
Egyes szám ára: 2 Ft.
Megnendelhető a Statisztikai Kiadó Vállalatnál Budapest7 ll", Keleti Károly—u. 5/7. I. 2. Telefon: 350—126/133-35 mellék
5:—
