A bor és a sör termelésének és fogyasztásának néhány kérdése

1022

^SZBMLE

népszámlálásnak legfőbb feladata, hogy számot adjon azokról a társadalmi—gazda—

sági változásokról, amelyek hazánkban a

felszabadulás, illetve 1948 óta bekövetkez-

tek, és alapját képezze hazánk népese-

dési, gazdasági, szociális és kulturális fej—

lődését biztosító további intézkedéseknek.

A népszámlálás immár nem a politikai elnyomás, a gazdasági kizsákmányolás, az imperialista háborúra készülődés, ha- nem a békés épitőmunka, a szocializmus építésének eszköze.

A bor és a sör termelésének és fogyasztásának néhány kérdése

FÁY VJÓZSEF

Hazánkban a felszabadulás után jelen- tős mértékben megváltozott a bor és a sör fogyasztásának aránya a második világháború előtt kialakult arányokhoz képest. Az alkoholizmus elleni társadalmi

méretű harc eredményeként a borto—

gyasztás ma már mintegy 20 százalékkal alacsonyabb, minta háború előtt volt.

Igaz, hogy a borfogyasztás csökkenésével

párhuzamosan az egy főre jutó sörfo-

gyasztás több, mint kilenc és félszeresére

emelkedett. Közismert azonban, hogy a sör jóval kevesebb alkoholt tartalmaz a bornál, és így többnyire még viszonylag nagyobb mennyiségű fogyasztása sem je- lent túlzott alkoholfogyasztást.

1. tábla Egy főre jutó évi bor- és sórfogyasztás

Egy főre jutó évi

bor- ! sör- ; bor- ' sör-

Időszak fogyasztás

ögszesen az 1934—1948.

(liter) évi átlag

százalékában

;

1934 —— 1938. évek

átlaga ... 34,8 3,1 100 100 1950 — 1954. évek

átlaga ... 28,2 14,0 81 452 1955 ... 18,9 24,1 54 777 1956 ... 20,0 25,1 57 810 1957 ... 25,8 28,1 74 906 1958 ... 29,4 30,0 84 968

A lakosság bor— és sörfogyasztásának fenti alakulásában jelentős szerepe volt az alkoholizmus leküzdésére irányuló harcban tudatosan alkalmazott árpoliti—

kának, amely nagymértékű ösztönző ha—

tással volt a fogyasztás új, kedvezőbb arányának kialakulására. A bor és a sör kiskereskedelmi ára az évek folyamán

egyre inkább távolodott egymástól, még-

pedig úgy, hogy az időnként felemelt bor- árak mellett a sör ára csak alig változott.

Ennek eredményeként például 1959 ele- jén egy liter bor áráért már közel két és háromnegyed liter sört lehetett kapni, szemben a háború előtti (1938. évi) hely- zettel, amikor egy liter bor ára mindössze

háromnegyed liter sör árának felelt meg.

2. tábla A sör és a bor kiskereskedelmi árának alakulása

Egy liter Egy liter Egy liter

.bPT .Böf bor áráért.

Év (rizlmg) (Világos) vásárolható fogyasztói ára (forint) sör (liter)

1938" ... 0,60 O,80 O,75

1949 ... 6,00 4,00 1,50

1955 ... 12,80 5,00 2,66

1959 . ., ... 16,20 6,00 2,70

* Pengő.

A sörfogyasztás rohamos emelkedése folytán hazánkban az elmúlt évek során

szinte évről évre bizonyos mértékű át—

meneti sörhiány következett be, elsősor—

ban a sörfogyasztás szempontjából csú—

csot jelentő nyári hónapokban, amikor a fogyasztás mintegy négyszerese a téli hó—

napok fogyasztási színvonalának. Külföl—

dön —-— főleg nagyobb sörfogyasztó álla—

mokban -— a fogyasztás lényegesen egyenletesebb; például a Német Szövet—

ségi Köztársaságban július hónapban a januárinak alig több, mint másfélszerese fogy el sörből.

Az igények minél teljesebb kielégítése érdekében évről évre növeljük a sörter-

melést, amely 1958—ban már több, mint

kilencszeresét tette ki az 1938. évinek.

SZEMLE

1023

3. tábla Havonkéntí sórfoguaszta's 1956—ban

A sörfogyasztás havonkénti megoszlása. (százalék) Hónap

Német

Szövetségi Magyarország Köztársaság

Január ... 6,7 3,6

Február ... 7,4 3,3

Március ... 8,6 7,6

Április ... 7,5 9,7

Május ... 9,4 11,6

Június ... 8,6 12,5

Július ... 10,7 13,4

Augusztus ... 9,4 13,7

Szeptember ... SA 10,5

Október ... 8.0 7,3

November ... 6,8 3,1

December ... . . . 8,5 3,7

1956. év összesen 100,0 100,0

4. tábla A sörtermele's alakulása

' A termelt sör mennyisége

Év összesen azté938iéévl rme 5 (ezer hektoliter) százalékában

338 100

777 230

981 290

1250 370

1686 499

1989 588

2354 696

2408 712

2735 809

3067 907

A termelés ilyen nagymértékű növelé—

sét elsősorban nem új beruházásokkal, hanem a meglevő termelőkapacitás foko—

zottabb kihasználásával értük el, ami sok

esetben —— így például az egyébként is szűk keresztmetszetet képező ászoktérnél

-— a söripari berendezések maximális ki-

használását jelenti. A megnövekedett ter—

meléshez képest szűk ászoktér — különö- sen nyáron — csak a kívánatosnál rövi—

debb ideig tartó ászokolást tesz lehetővé.

Míg a sör esetében a termelés nehezen

tud lépést tartani a fogyasztás növekedé—

sével, addig a bor vonatkozásában bizo-

nyos elhelyezési nehézségek mutatkoz-

nak. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy 1958—ban borból rekordtermésünk volt, ami nemcsak a felszabadulást kö—

vető, hanem a második világháború előtti évek kiemelkedő terméseit is meghaladta.

5. tábla Néhány kiemelkedő e'u borlermése

A bortermés nagysaga

ÉV összesen az 333386"

(ezer hektoliter) százalékában

1923 ... 4318 100

1937 ... . . . 4163 96

1946 ... . . . 3623 84

1955 ... 3368 78

1958 ... 5295 123

Az 1959. év első félévében az állami

felvásárló szervek mintegy 72 százalék—

kal több bort vásároltak fel, mint egy év—

vel ezelőtt, ugyanakkor a termelők még ma is jóval nagyobb készletekkel ren—

delkeznek az egyébként ilyenkor szo—

kásosnál. Szűkös bortárolási kapacitá—

sunk mellett ez arra enged következtetni, hogy az idei bortermés tárolásában ismét

lehetnek bizonyos nehézségeink (közis—

mert, hogy a múlt évben mutatkoztak

ilyenek), annál is inkább, mivel a Föld- művelésügyi Minisztérium becslése sze-

rint előreláthatólag ez év őszén is az átla-

gosnál jóval több szőlőt fognak szüretelni.

A borkészletek vagy a belföldi fogyasz—

tás, vagy az export növelése útján volná—

nak csökkenthetők. A bor kiskereske—

delmi árának augusztus hónapban végre- hajtott csökkentése mindenesetre a bor—

fogyasztás növekedését segíti elő. Ennek hatása már közvetlenül az árcsökkentést követő napokban is jelentkezett. A kész- letcsökkenést azonban nem lenne célszerű teljes egészében vagy akár túlnyomórészt

is csak ezen az úton elérni, annál is

inkább, mivel hazánkban az egy főre

jutó borfogyasztás — az alkoholizmus

visszaszorításában elért eredmények el- lenére — még mindig eléggé magas.

Ez különösen akkor mutatkozik meg, ha a magyar fogyasztási adatokat összehasonlítjuk más európai országok hasonló adataival. Mivel pontosan kiszámított külföldi fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre, az összehason- lítás során Magyarország kivételével, egy—egy ország fogyasztását a termelés, a behozatal és a kivitel adatainak össze-

vetése alapján számítottuk ki. Az így ka—

pott adatok a valóságtól elvileg csak annyiban térnek el, hogy nem tartalmaz—

zák a termelői és kereskedelmi készlet—

változások hatásait. Többéves átlagot számítva azonban az ebből eredő eltérés

1024

sem lehet számottevő, és így az adatok már eléggé megbízható képet nyújtanak a tényleges fogyasztásról.

Az egy főre jutó borfoguaszlás egyes európai országokban*

(1948—1954. évek átlaga) Ország

Franoi-aország Svájc

Magyarország Olaszország Görögország Belgium Spanyolország

Német Szövetségi Köztársaság ... 4

Svédország ..

Csehszlovákia Egyesült Királyság

* Az adatok természelesen nem adnak felvilá- gositást arról, hogy mely országokban nagyobb vagy kisebb a teljes szeszlogyasztás. A magasabb vagy alacsonyabb bon-fogyasztás ui. bizonyos mér—

tékig a kialakult fogyasztási szokásoknak is függvénye. Közismert például hogy Csehszolvákiá- ban és Németországban [őleg sört fogyasztanak nagyobb mennyiségben, másutt az égetett szeszes- italok szerepe jelentős stb. Ezenkivül a fenti — literben kifejezett —— adatok nem tükrözik a bor bzeszlarial—muábexn országonként fenn-álló különbsé- geket, amelyek egyes esetekben jelentős méretűek lehetnek.

A belföldi fogyasztás bizonyos mértékű

emelkedése mellett, magas borkészle—

teink értékesítésének leginkább számba—

jöhető módja a kivitel. Hazánk, mint ismeretes, régi és igen neves borexportáló

ország. Boraink mind az öt világrész számos országában ismertek és kedveltek.

Minőségük vetekszik a leghíresebb kül—

földi borokkal, ami a mindenünnen mu—

tatkozó nagy keresleten kívül többek kö-

zött abban is kifejezésre jut, hogy a kü—

lönféle nemzetközi borversenyeken szá- mos első díjat nyertünk a legutóbbi években is. A nagyobb európai borexpor—

táló országokhoz képest hazánk ennek ellenére mind az exportált összmennyi—

ség, mind az egy főre számitott borexport tekintetében meglehetősen elmarad.

6. tábla A borexport alakulása néhány európai országban

Borfvatígzer hektoliter) lágy

, , a nem

1934w- És). ) 1906. )1957. mó

Ország 1938. export

é, k 1957-

átlaega évben ben

i _ (liber)

Görögország . . . 427 282 258 261 3,22 Magyarország . . 290 251 270 234 2,38 DIESlorazág . . . 1340 1186 1884 1900 5292 Portugália . . . . 823 1627 1856 1808 2.29 Spanyolország . 1437 ll90 ! 1413 1481 5,03

l

SZEMLE

A magyar borkivitel túlnyomórészt

szomszédos, esetenként egyes távolabbi országokba irányul. A tengerentúli ex-

port az összes kivitelnek csupán csekély hányadát teszi ki.

7. tábla A borexport megoszlása országok szerint 1958—ban

Az exportált bor

Ország összesen megoszlása

;(ezer hektoliter) (százalék)

l

Német Demokra—

tikus Köztársaság 110,1 303

Csehszlovákia ... 90,0 25,2

Szovjetunió ... 54,8 15,4

Svájc ... 343 9,6

Német Szövetségi

Köztársaság . 322 9,0

Ausztria ... 12,7 3,6

Lengyelország 12,5 3,5

Olaszország 5,3 1,5

Belgium ... 1,7 O,5

Svédország ... 1,3 0,4

Egyéb országok i . . IA O,4

Öaszasen 35633 100,0

1959 első félévében mintegy 253 000 hektoliter bort exportáltunk, ami kere-

ken másfélszerese a múlt év azonos időszakában exportált mennyiségnek.

Az export további fokozását bizonyos

mértékig gátolja az a körülmény, hogy

külföldön elsősorban a jobb minőségű —

így például a tokaji, a Pécs környéki, a badacsonyi stb. -—— borokat keresik,

ugyanakkor ezek a borfajták csak bizo—

nyos hányadát teszik ki összes borkész-

letünknek. Nehezíti az idei borexportot

a külföldi konkurrencia élesede'se is,

mivel az 1957—1958. gazdasági évben

nemcsak nálunk, hanem számos más

európai bortermelő országban is átlagon

felüli terméstvértek el.

Abból, hogy borkészleteink — össze-

tételükben — nem felelnek meg a kül—

földi keresletnek, mindenesetre levonhat—

juk azt a következtetést, hogy jövőbeni szőlőtelepítéseink során —— így például a jelenleg is folyó nagyszabású rekonstruk—

ciós munkáknál —— elsősorban a márkás

borok termelésének fokozását kell szem

előtt tartanunk.