A hosszú távú gazdasági fejlődés előrelátásának módszerei

1é07f4'

A hosszútávú gazdasági fejlődés előrelátásának modellel-ei

(Méthodea de prévislon du développement économlcjue a long terme.) Office Statistlgue des Communautés Européennes, Information Statlstigues, 1960. N'? .6. 523—698. p'.

1958 májusában az ,,Európai Szén- és Acélközösség" főhatósága szakértői cso- portot létesített a gazdasági fejlődés táv—

lati előrejelzési módszereinek a tanulmá- nyozására A, szakértői csoport az ún.

,,Európai Ifíöziiisségek1 Statisztikai Hiva—

tala," égisze alatt fejtette ki működését, s , jelentését a következő szakértők írták alá: R. Regul, W. Bauer, .I. Benard, V.

Cad—Pinua, C. Gruson, E. S Kirschen, F., I. Verdoorn. A tanulmány a következő öt fő, részre tagozódik: I Összefoglalás, II. A hosSzútávú prognózis általános problé—

mál, III. A globális kínálat prognózisa, A keresl§t előrejelzése és egybevetése a kínálat perspektíváival, V. A termelés ágazatok szerint és az általános fejlődés prognózisa. A szakértői csoport feladatát abban látta, hogy közös és összehasonlit—

h§tó módszert dolgozzon ki hat kapita-

—, ; _ Luxemburg, Német Szöyetségi , Koztarsasag, Olaszország) számára, amia

későbbiekben ahat országra vonatkozó * együttes prognózisokkészítését is lehe- töve tenné. Jelen ismertetésben a tanul—, mányban érintett számos kérdés közül csupán néhány szorosabban statisztikai vonatkozást: problémára térünk: ki, meg- emlitve, hogy a, tanulmány a kapitalista országokban kidolgozott távlati prognosz—

tizáláSi módszerekről a szakirodalom leg—

újabb és legátfogóbb termékének tekint-,, hető; s mint ilyen,ezen módszerek kritla, kai elemzé szempontjából is feltétlemil figyelemre méltó. -

Szerzökaz első fejezetben kifejtik el—

, ' _ képzeléselket arról-*, hogy miként enel- mezték 'a részükre megszabott feladást, s hogyan értékelik az általuk elvégzett _munkát Ezzel kapcsolatban az érintett

hat— kasprtalistaországra vonatkozó követ—' keze statisztikai igényeket enielik ki:* a) szükség vari a termelés "és a foglal zta—

tottság' hosszú idősoraira; %) összehason—

lf—tható módon meg kell becsülni—lámát or—

szág tőkeállományát, c) *össz'ellasohlítható ágazati kapcsolati mérlegeket kell kidol—

gozni a hat országra, szektorbomás szerint

ii"Az ,,EurópafKözösségü — ,, köz — mmm GMUnauté Euroabéenne, ide l'aéoergle atomi—L' * gue ("Euratom"), Communaute, eewopéenne du Charbon et de l'Acler (,,Montánunió"). Öommu—

nawté Econonugue Européenne (,,Közös piac").

lehetőleg közös _-

**ÉA másod—ik fejezet a hosszútávú prog—-

* nózis általános kérdéseit vizsgálVa a '— ,,normális fejlődés? fogalmaival foglalko- zik, majd az "előrelátás" három módsze—

rét emeli ki: a) az egynemű extrapolációt, b) a rendelkezésre álló Valamennyi adat mérlegelésének a módszerét és c) a mo—

dellek alkalmazását, amely módszert szerzők céljuk szempontjából a legalkal—

masabbnak tartják, mivel az tulajdon—

képpen felöleli az első kettőt is.

A kínálat távlati prognózisával foglal-, kozó harmadik fejezetben a megfelelő modell kiválasztásának a kérdésed; állit-v ják szerzök előtérbe, figyelembe véve a javak komplementaritásának és szubszti—

túciójának szempontjait is. Itt tárgyal—

ják a hat országra vonatkozó termelési függvényeket, az országokra Vonatkozó

együttes modell gyakorlati alkalmazása—_

nak problémáit, a termelés és a tőkeál oe—

many összehasonlítható becslésének a kérdéseit stb. A kereslet távlati, elői—ejá- zésével, valamint a kereslet, é§ kínálat távlati egybevetésének a kérdéseivel fog- , lalkozik a munka ezt követő fejezete, amelyben szerzők elsősorba ,a végső fo— * gyasztás szerkezetére vonatkozó hipotézi-—

seiket indokolják meg Itt részletesen ki—

térnek a kormányzatok kiadásainak vár—

ható alakulására, rövidebben a fizetési mérleg problémájára, 'a magánfogyasztáa definíciójára, s az azt meghatározó té- nyezőkre (népességszám, jövedelem,, ár—

arányok, gazdaságpolitikai és szociális irl-- tézkedések stb.), az elemzéshez szükséges adatforrásokra (különösen a hosszabb *di- namíküs adatsorokra, a háztartásstátisz—

tikaiielvételekre és § nemzetköziössze—, hasonlításokra).

A tanulmány ötödik része részletesen, tárgyalja ,az, összehasonlítható ágazati _ kapcsolati mérlegek kérdését, éspedig a—

termelés egységes nomenklatura szerinti csoportositásából kiindulva. Szerzők ater—

melő tevékenység 17 ágazatát különítve el. (mezőgazdaság, 12 ipari szektor,, közle—v kedés, *lakásszolgáltatá's, egyéb szolgálta-*—

tás, _ kereskedelem) egységes-; szerkezetű táblázatokat dolgoztak ki az érintett or- szágokra. A munka függelékében közlik az ágazati kapcsolatok ezen mérlegei—t a Német Szövetségi ' Köztársaságra, Bel—

giumra rés Olaszországra 1953—ra, Francia- országra és Hollandiára l956—ra vonatko—- zóan, A munka ezen részet áttekintést ach azegyes országokban folyó input—output;

munka újabb problémáiról is. —