Fürst, Gerhard és munkatársai: A Német Szövetségi Köztársaság népességszáma az 1956/57. évi lakásstatisztikai számbavétel és az eddigi továbbvezetési eredmények alapján

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖ

349

A demográfiai oktatás országonként igen változatos helyzete arra utal, hogy a demográfiai ismeretek iránt ugyan több tudományszak részéről mutatkozik -—

többnyire igen nagy —- érdeklődés, de a

népességtudományi kutatómunka közpon—

tibb feladat- és szerepköre és egyben más tudományoktól független oktatása még nem alakult ki eléggé. Mindenesetre megállapítható, hogy a demográfia az egyetemi és főiskolai oktatásra vonatkozó adatok szerint is nemcsak hazánkban és például Jugoszláviában áll meglehetősen szoros kapcsolatban a statisztikával (fő—

leg persze a népességi statisztikával), hanem általában, így többek közt Olasz—

országban is, ahol oktatása részben az elég nagy számú statisztikai intézethez kapcsolódik. Itt és még főleg Argentíná—

ban, Braziliában azonban a demográfia oktatásában módszertani és részben bio—

lógiai szempontok is viszonylag erősen érvényesülnek. Az Egyesült Államokban

—— és Hollandiában is —— a szociológiai oktatás keretében alakult ki a legszerve—

sebb demográfiai tanítás; Angliában és Franciaországban a statisztikán kívül a közgazdaságtan, történelem, földrajz, szo—

ciológia, antropológia, biológia (utóbbi—

ban még a társadalomlélektan is) rend—

szeresebb figyelmet szentel a demográfiai ismeretek előadására. Ausztráliában kü—

lön demográfiai tagozat nyújt magasszin—

vonalú —— egyetemi —— továbbképzést,

Rómában pedig hosszabb ideje önálló statisztikai, demográfiai és biztosítási kar

is fennáll; Franciaországban újabban

fakultásközi ,,központok" is létesültek.

Dél—Amerikában, Délkelet-Ázsiában az

ENSZ által előmozdított, illetve szerve—

zett népességi kutatószerveknek, illetve szemináriumoknak létesítése indította meg oktatási téren is a fejlődést.

Egységes demográfiai oktatási program világszerte aránylag ritka; ennek a jelen-

tősebb országok közül leginkább az Egyesült Államokban és Franciaország-

ban vannak nyomai; az utóbbiban az újabb fejlődés nyomán a demográfia ön- álló tudományszakként való oktatására is határozottabb törekvések mutatkoznak (hasonlóképpen az NSZK—ban is).

A könyv néhány országra vonatkozólag

a demográfiai oktatás rendszerét és tar- talmát is közli, valamint — elég rend—

szertelenül — a tananyagként vagy segéd—

forrásként számbajövő munkák bibliográ—

fiáját is.

(Ism.: Thirring Lajos)

*

Törökország kereső— és össznépessége a népszámlálások alapján

Cillou, IIalűk: La population toiale et la popula- tion active de la Turguie (lam-es les rccensements.

—- Populalíon, 1957. No. ]. 93-—lO2. p,

A szerző, az isztambuli egyetem köz—

gazdaságtudományi fakultásának tanára, cikke bevezetésében megemlíti, hogy a második világháború óta jelentősen meg—

nőtt az érdeklődés a demográfiai kérdé—

sek — a gazdasági fejlődés fontos ténye—

zője —— iránt. Hangsúlyozza,, hogy a mal—

thusianizmus elmélete semmiképpen sem alkalmazható Törökországra, amelynek gazdasági erőforrásai nagyrészt kiakná—

zatlanok, s népessége gyér.

15 évvel ezelőtt az ország területének mindössze 13 százaléka állott művelés alatt; ma ez az arány 26 százalékos, ami

azonban még mindig alacsony. A földmű—

velés jelenleg is extenzív, s nagyobb in- tenzitás csak erőteljes népszaporodástól

várható.

Törökországban is felismerték az ipar

vezető szerepét az ország gazdasági fej-

lesztésében. Az ipar fejlődésének azonban

—- a tőkehiány s a szakképzett káderek hiánya mellett — a fogyasztás alacsony szintje is egyik akadálya.Amunka meg—

osztása, specializálódása, a szociális és kulturális intézményeknek az ország szükségleteihez mért fejlesztése a népes- ségszám erőteljesebb növekedését kívánja.

Az országnak csak 3 egyeteme, 18000 elemi iskolája van, s a legelterjedtebb napilapok példányszáma sem haladja meg a 250000 példányt.

Törökország piacgazdasága csak a leg-

utóbbi években kezdett kialakulni, a pa-

rasztgazdaságok túlnyomó része ma is házilag fedezi iparcikk—szükségleteit.

Az első török népszámlálást 1831—ben a katonasorozás céljából hajtották végre, 5 csak a férfilakosságra korlátozódott. Az akkori ottomán birodalom területén az

igen hiányos s primitív összeírás 3 753000

férfit talált. A második, ugyancsak hiá-

nyos, de a nőkre 'is kiterjedő 1844. évi

összeírás 27 millió főt számlált, míg a

350

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

harmadik, a közbejött háborúk miatt hét

évig (1874—1881) húzódó összeírás

28 870000 lakost állapított meg. E szá- mokból a jelenlegi területre — figyelmen

kívül hagyva az 1831. évi megbízhatatlan

adatokat —— 1844—ben 10,5———ll millió,

1880 körül 11,8 millió esik. Az igen kis—

arányú szaporodás okai egyrészt a rossz egészségügyi viszonyok, másrészt az ez időszakban dúlt háborúk voltak, amelyek a birodalom népei közül elsősorban a mai

török területet, a legmegbízhatóbb

Vitatona—anyagot szolgáltató Anatóliát suj—

tották.

[Az első, tudományos módszerrel végre—

hajtott népszámlálást 1927-ben, a másodi- kat 1935-ben tartották. Ezután minden öt évben volt népszámlálás. Ezek eredmé—

nyei:

! Évi átlagos

ÉV Lélekszám szaporodás

§ (ezrelék)

l927 ... 13 (348 000 ——

1935 . . . . . 16158001) 21

1940 . l7 SZliOOO 20

1915 . A 18 790 000 11

1950 . . 20 947 000 22

1955 . . 24 112 000 29

)

E számokhoz a szerző a következő ma—

gyarázatokat fűzi: az 1927. évi népszám—

lálás alkalmával kb. 400 000 lélek kima- radt a felvételből; 1927—35 közt kb.

200 000 bevándorolttal kell számolni. Ezek _figyelembevételével az évi természetes szaporodás csak 16 ezrelék volt.

1940——-1945 közt, bár Törökország nem

sodródott bele a világháborúba, a moz—

gósítás, a külföldi gyógyszerek hiánya, a drágulás stb. a születések csökkenését, s a halálozás emelkedését vonta maga után;

ez teszi érthetővé az évi természetes sza- porodás nagy csökkenését (110/00). A világ—

háború után a megjavult gazdasági és egészségügyi viszonyok, a halandóság csökkenése, az újból megindult bevándor—

lás megnövelte a népszaporulatot.

A szerző további fejtegetéseiből kitű—

nik, hogy a török statisztikai szolgálat még gyermekcipőben jár. Nincs az egész országra kiterjedő népmozgalmi statisz—

tika; ilyen csak néhány városra (Isztam—

bul, Izmir) vonatkozólag áll rendelke—

zésre. Ezek alapján vonja le a következ—

tetést, hogy 1945—ben a halálozási arány—

szám 20 ezrelék, a születési arányszám 35 ezrelék körül volt, az átlagos életkor

46 év. Azóta a halálozási arányszám csök—

kent, a születések aránya emelkedett.

Az aktív férfi és női népesség aránya az egyes népszámlálások alkalmával a

férfi, illetve a női népességben a követ-

kező volt:

1 A férfiak , Anők r_M

!

i

Év aránya a megfelelő nemű népességhez viszonyítva (százalék)

1927 ... ) 55 25 1935 ... . 58 40

1940 ... ] 58 37

1945 ... § 59 39 1950 ... 1 67 54

E számok értékét és összehasonlítható—

ságát nagyban csökkenti az a körülmény, hogy az adatfelvételi szempontok változ—

tak, különösen az agrárnépességnél. Ezen kívül 1950-ben csak reprezentatív felvé—

tel történt. így például 1945-ben a tíz éven felüli, 1950-ben már a 7 éven felüli

gyermekeket is —— mint segítő családtago—

kat —— az aktív népesség közé sorolták;

1950—ben kivétel nélkül minden földmű—

ves feleségét segitő családtagnak vették

fel.

(Ism.: Némethy Artur) A. Német Szövetségi Köztársaság népes-

ségszáma az 1956/57. évi lakásstatisztikai

számbavétel és az eddigi továbbvezetési

eredmények alapján

Fürst. Gerhard és munkatársai: Die Bevölke—

runwgszahl der Bundesrepublik Deutschland narh den Ergebnissen der Wolmulngsstawtistik Hűű/57 und mmh (lon bisherigcn Fortsohreibnn—gsergxclmissen.

_ ll'irtscha/l uml Slatislz'k, 1957, No. 9. 466—472. p,

A Német Szövetségi Köztársaságra vo—

natkozólag (a Saar—vidék és Nyiigat—

Berlin nélkül) az 1956/57. évi lakásstatisz—

tika keretében 1956. szeptember 25-re megállapított lélekszám: 49,97 millió fő (eza szám Nyugat-Berlinnel együtt 52,19 milliora emelkedik), azaz 811 OOO-rel (1,6 százalékkal) kisebb az 1950. szeptember közepi népszámlálás eredményéből kiin—

dulva, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg figyelembevételével ugyanarra az időpontra kiszámított lélek—

számnál. A különbség a férfiaknál na—

gyobb (220/0), a nőknél kisebb (ma/(,) és

az egyes szövetségi államokban is el—

térő mértékű (O,9 és 2,9% közti).

Az eltérés (hiány) okának kutatása so-

rán a következőket állapították meg.