STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖ
349
A demográfiai oktatás országonként igen változatos helyzete arra utal, hogy a demográfiai ismeretek iránt ugyan több tudományszak részéről mutatkozik -—
többnyire igen nagy —- érdeklődés, de a
népességtudományi kutatómunka közpon—tibb feladat- és szerepköre és egyben más tudományoktól független oktatása még nem alakult ki eléggé. Mindenesetre megállapítható, hogy a demográfia az egyetemi és főiskolai oktatásra vonatkozó adatok szerint is nemcsak hazánkban és például Jugoszláviában áll meglehetősen szoros kapcsolatban a statisztikával (fő—
leg persze a népességi statisztikával), hanem általában, így többek közt Olasz—
országban is, ahol oktatása részben az elég nagy számú statisztikai intézethez kapcsolódik. Itt és még főleg Argentíná—
ban, Braziliában azonban a demográfia oktatásában módszertani és részben bio—
lógiai szempontok is viszonylag erősen érvényesülnek. Az Egyesült Államokban
—— és Hollandiában is —— a szociológiai oktatás keretében alakult ki a legszerve—
sebb demográfiai tanítás; Angliában és Franciaországban a statisztikán kívül a közgazdaságtan, történelem, földrajz, szo—
ciológia, antropológia, biológia (utóbbi—
ban még a társadalomlélektan is) rend—
szeresebb figyelmet szentel a demográfiai ismeretek előadására. Ausztráliában kü—
lön demográfiai tagozat nyújt magasszin—
vonalú —— egyetemi —— továbbképzést,
Rómában pedig hosszabb ideje önálló statisztikai, demográfiai és biztosítási kar
is fennáll; Franciaországban újabbanfakultásközi ,,központok" is létesültek.
Dél—Amerikában, Délkelet-Ázsiában az
ENSZ által előmozdított, illetve szerve—zett népességi kutatószerveknek, illetve szemináriumoknak létesítése indította meg oktatási téren is a fejlődést.
Egységes demográfiai oktatási program világszerte aránylag ritka; ennek a jelen-
tősebb országok közül leginkább az Egyesült Államokban és Franciaország-
ban vannak nyomai; az utóbbiban az újabb fejlődés nyomán a demográfia ön- álló tudományszakként való oktatására is határozottabb törekvések mutatkoznak (hasonlóképpen az NSZK—ban is).A könyv néhány országra vonatkozólag
a demográfiai oktatás rendszerét és tar- talmát is közli, valamint — elég rend—
szertelenül — a tananyagként vagy segéd—
forrásként számbajövő munkák bibliográ—
fiáját is.
(Ism.: Thirring Lajos)
*
Törökország kereső— és össznépessége a népszámlálások alapján
Cillou, IIalűk: La population toiale et la popula- tion active de la Turguie (lam-es les rccensements.
—- Populalíon, 1957. No. ]. 93-—lO2. p,
A szerző, az isztambuli egyetem köz—
gazdaságtudományi fakultásának tanára, cikke bevezetésében megemlíti, hogy a második világháború óta jelentősen meg—
nőtt az érdeklődés a demográfiai kérdé—
sek — a gazdasági fejlődés fontos ténye—
zője —— iránt. Hangsúlyozza,, hogy a mal—
thusianizmus elmélete semmiképpen sem alkalmazható Törökországra, amelynek gazdasági erőforrásai nagyrészt kiakná—
zatlanok, s népessége gyér.
15 évvel ezelőtt az ország területének mindössze 13 százaléka állott művelés alatt; ma ez az arány 26 százalékos, ami
azonban még mindig alacsony. A földmű—
velés jelenleg is extenzív, s nagyobb in- tenzitás csak erőteljes népszaporodástól
várható.Törökországban is felismerték az ipar
vezető szerepét az ország gazdasági fej-
lesztésében. Az ipar fejlődésének azonban—- a tőkehiány s a szakképzett káderek hiánya mellett — a fogyasztás alacsony szintje is egyik akadálya.Amunka meg—
osztása, specializálódása, a szociális és kulturális intézményeknek az ország szükségleteihez mért fejlesztése a népes- ségszám erőteljesebb növekedését kívánja.
Az országnak csak 3 egyeteme, 18000 elemi iskolája van, s a legelterjedtebb napilapok példányszáma sem haladja meg a 250000 példányt.
Törökország piacgazdasága csak a leg-
utóbbi években kezdett kialakulni, a pa-
rasztgazdaságok túlnyomó része ma is házilag fedezi iparcikk—szükségleteit.Az első török népszámlálást 1831—ben a katonasorozás céljából hajtották végre, 5 csak a férfilakosságra korlátozódott. Az akkori ottomán birodalom területén az
igen hiányos s primitív összeírás 3 753000
férfit talált. A második, ugyancsak hiá-nyos, de a nőkre 'is kiterjedő 1844. évi
összeírás 27 millió főt számlált, míg a350
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖharmadik, a közbejött háborúk miatt hét
évig (1874—1881) húzódó összeírás
28 870000 lakost állapított meg. E szá- mokból a jelenlegi területre — figyelmen
kívül hagyva az 1831. évi megbízhatatlan
adatokat —— 1844—ben 10,5———ll millió,
1880 körül 11,8 millió esik. Az igen kis—
arányú szaporodás okai egyrészt a rossz egészségügyi viszonyok, másrészt az ez időszakban dúlt háborúk voltak, amelyek a birodalom népei közül elsősorban a mai
török területet, a legmegbízhatóbb
Vitatona—anyagot szolgáltató Anatóliát suj—tották.
[Az első, tudományos módszerrel végre—
hajtott népszámlálást 1927-ben, a másodi- kat 1935-ben tartották. Ezután minden öt évben volt népszámlálás. Ezek eredmé—
nyei:
! Évi átlagos
ÉV Lélekszám szaporodás
§ (ezrelék)
l927 ... 13 (348 000 ——
1935 . . . . . 16158001) 21
1940 . l7 SZliOOO 20
1915 . A 18 790 000 11
1950 . . 20 947 000 22
1955 . . 24 112 000 29
)
E számokhoz a szerző a következő ma—
gyarázatokat fűzi: az 1927. évi népszám—
lálás alkalmával kb. 400 000 lélek kima- radt a felvételből; 1927—35 közt kb.
200 000 bevándorolttal kell számolni. Ezek _figyelembevételével az évi természetes szaporodás csak 16 ezrelék volt.
1940——-1945 közt, bár Törökország nem
sodródott bele a világháborúba, a moz—gósítás, a külföldi gyógyszerek hiánya, a drágulás stb. a születések csökkenését, s a halálozás emelkedését vonta maga után;
ez teszi érthetővé az évi természetes sza- porodás nagy csökkenését (110/00). A világ—
háború után a megjavult gazdasági és egészségügyi viszonyok, a halandóság csökkenése, az újból megindult bevándor—
lás megnövelte a népszaporulatot.
A szerző további fejtegetéseiből kitű—
nik, hogy a török statisztikai szolgálat még gyermekcipőben jár. Nincs az egész országra kiterjedő népmozgalmi statisz—
tika; ilyen csak néhány városra (Isztam—
bul, Izmir) vonatkozólag áll rendelke—
zésre. Ezek alapján vonja le a következ—
tetést, hogy 1945—ben a halálozási arány—
szám 20 ezrelék, a születési arányszám 35 ezrelék körül volt, az átlagos életkor
46 év. Azóta a halálozási arányszám csök—
kent, a születések aránya emelkedett.
Az aktív férfi és női népesség aránya az egyes népszámlálások alkalmával a
férfi, illetve a női népességben a követ-
kező volt:1 A férfiak , Anők r_M
!
i
Év aránya a megfelelő nemű népességhez viszonyítva (százalék)
1927 ... ) 55 25 1935 ... . 58 40
1940 ... ] 58 37
1945 ... § 59 39 1950 ... 1 67 54
E számok értékét és összehasonlítható—
ságát nagyban csökkenti az a körülmény, hogy az adatfelvételi szempontok változ—
tak, különösen az agrárnépességnél. Ezen kívül 1950-ben csak reprezentatív felvé—
tel történt. így például 1945-ben a tíz éven felüli, 1950-ben már a 7 éven felüli
gyermekeket is —— mint segítő családtago—kat —— az aktív népesség közé sorolták;
1950—ben kivétel nélkül minden földmű—
ves feleségét segitő családtagnak vették
fel.
(Ism.: Némethy Artur) A. Német Szövetségi Köztársaság népes-
ségszáma az 1956/57. évi lakásstatisztikai
számbavétel és az eddigi továbbvezetésieredmények alapján
Fürst. Gerhard és munkatársai: Die Bevölke—
runwgszahl der Bundesrepublik Deutschland narh den Ergebnissen der Wolmulngsstawtistik Hűű/57 und mmh (lon bisherigcn Fortsohreibnn—gsergxclmissen.
_ ll'irtscha/l uml Slatislz'k, 1957, No. 9. 466—472. p,
A Német Szövetségi Köztársaságra vo—
natkozólag (a Saar—vidék és Nyiigat—
Berlin nélkül) az 1956/57. évi lakásstatisz—
tika keretében 1956. szeptember 25-re megállapított lélekszám: 49,97 millió fő (eza szám Nyugat-Berlinnel együtt 52,19 milliora emelkedik), azaz 811 OOO-rel (1,6 százalékkal) kisebb az 1950. szeptember közepi népszámlálás eredményéből kiin—
dulva, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg figyelembevételével ugyanarra az időpontra kiszámított lélek—
számnál. A különbség a férfiaknál na—
gyobb (220/0), a nőknél kisebb (ma/(,) és
az egyes szövetségi államokban is el—
térő mértékű (O,9 és 2,9% közti).
Az eltérés (hiány) okának kutatása so-