Krassnig, P.: Az ipari termelés statisztikája

542

1983 között ezekben az országokban az inf- láció — jelentős szóródás mellett -— évi át- lagban meghaladta a 8 százalékot. 1985-re a fogyasztói árak növekedése ennek keve—

sebb mint a felére. kereken 4 százalékra mérséklődött. A folyamat tovább tart. és a számítások a fejlett tőkés országokban 1986- ban 3.7 százalékos fogyasztói áremelkedést tételeznek fel. Az európai tőkés országok gazdasági teljesitményeinek javulásával az infláció mérséklődése különösen ezekben az országokban szembetűnő (például Nagy-Bri—

tanníában az 1976 és 1983 között mért 12 százalékos Infláció a harmadára. 4 száza- lékra csökken, a Német Szövetségi Köztár- saságban az áremelkedések várható értéke pedig csupán 2 százalék lesz). A foglalkoz- tatottság terén az eredmények közel sem ilyen látványosak. A munkanélküliek száma az Egyesült Államokban szerényebb mérték- ben, de 1986—ban is tovább csökken, miköz—

ben egyes tőkés országokban a munkanél—

küliek száma változatlanul kiugróan magas lesz, sőt van olyan ország. ahol ez az érték meg növekszik is. Összességében a fejlett tőkés országokban 8 százalék körül várható a munkanélküliségi szint. Ezen belül az Egye- sült Államokban 7, Nyugat—Európában 11 szó-

zalékos munkanélküliséggel számolnak, Az 1986. évi gazdasági növekedés húzóerői kö—

zé számítják a mérséklődő árak következté—

ben a belföldi fogyasztás növekedését, to—

vábbá Nyugat-Európában a beruházások te- rületén váfható fellendülést.

(Ism.: Csahók István)

KRASSNIG. P.:

AZ IPARI TERMELÉS STATISZTIKÁJA

(Konzept der Produktiansstatistik.) — Wirtschaft und Statistik. 1985. 8. sz. 637—645. p.

A Német Szövetségi Köztársaság ipari ter- melésének statisztikai megfigyelése az 1903- ban hatályba lépett vámtarifáig nyúlik visz—

sza. A jelenleg is alkalmazott módszer alap—

jai az ötvenes években alakultak ki. Azóta több alkalommal változott a megfigyelt ter- mékek és szolgáltatások, valamint az adat—

szolgáltatók köre. A 20 főnél kevesebb főt foglalkoztató vállalatokat az 1978. évi tör—

vény mentesíti az adatszolgáltatás alól.

Az ipari termelés rendszeresen megfigyelt országos adatai nélkülözhetetlenek az álla- mi gazdaságpolitikai döntésekhez. A lehető legrészletesebben megfigyelt mennyiségi, összetétel- és értékadatok elősegítik a vál- lalati üzletpolitikót, (: beruházások. a folyó termelés előkészítését is. A konjunkturális helyzet elemzésének fontos alapadatai az ipari termelés idősorai. a fontosabb termé- kek mennyiségéből kiindulva minősítik a ter—

melés. a fogyasztás, a beruházás. a külke—

reskedelem áruszerkezetét, szinvonalát. ta- vábbá az egyes ipari ágazatok fejlődését.

A termelési adatok támpontot adnak a mű—

szaki fejlődés elemzéséhez. az újabb termék- helyettesitések jellemzéséhez. A mennyiségi változások mellett kifejezésre jut a termelési statisztikában (: minőségi jellegű fejlődés is.

elsősorban a volumenek idősoraira alapozva.

A népgazdasági szómlarendszer az ipari termelés statisztikai adataira épít, amelyek fontos összefüggésekre hívják fel a figyel—

met az ágazati kapcsolatok mérlegéhez szol—

gáltatott alapadatokkal is. Ezeket az oda- tokat figyelembe veszik a nemzeti jövedelem termelésének ágazatok és tevékenységek sze—

rinti meghatározásához is. Újabb feladatként

—— az Európai Gazdasági Közösség irányel- veinek megfelelően - gyártási ág szerinti tevékenységmegfigyelést is végeznek. Ez az adatszolgáltatás (census—value-added) szá- mításokra, becslésekre támaszkodva szakte- rületek szerint tagolja a vállalatokat.

A szerző a Német Szövetségi Köztársaság- ban, az ipari termelés statisztikai megfigye- léséről hozott (1980. évi) törvény alapján is- merteti a negyedéves beszámolójelentések adatszolgáltatóinak körét. az ellenőrzés ésa feldolgozás folyamatát, valamint a fontosabb módszertani előírásokat. Termelési statiszti—

ka készítésére azok a vállalatok kötelezettek.

amelyek (a beszámolási évet megelőző év szeptemberében) 20 főt vagy annál többet foglalkoztatnak. Az ágazatok egy részére (például az építőanyag-gyártásra. az élelmi- szer—feldolgozásra stb.) a kisvállalati forma jellemző, ezért — kivételként —- a létszám al—

só határa itt 10 fő. A fafeldolgozó vállalatok jelentési kötelezettségét az évente feldolgo—

zott nyersanyag (minimum ezer köbméter) alapján írták elő.

A jelentéstételi kötelezettség nem az ipa- ri üzem, hanem a vállalat létszámától függ:

eszerint nem figyelik meg a 18 fős kisválla—

lat öntödéjét, de az összesen 50 főt foglal—

koztató divatárugyártó cég 3 fős bőrüzemét igen. Ezen az alapon a kereskedelmi válla- latok 20 főnél többet foglalkoztató (például sörgyártó) ipari üzemei jelentik termelésüket, ugyanakkor a megfigyelés nem terjed ki a közlekedési vállalatok 20 főnél kevesebb főt foglalkoztató üzemeire. Az általános szabó-

lyokról (regionális előírások szerint) eltérhet- nek. ha a gyártási ág szerinti megfigyelés adatigényei ezt indokolják. Kötelező például az adatszolgáltatás (a működtető vállalat ágazati hovatartozásától függetlenül) az áru- termelést folytató távhőszolgáltató, villamos—

áram—fejlesztő. vízellátó stb. üzemek részére;

megfigyelik a kiadóvállalatok 20 főnél töb—

bet foglalkoztató önálló nyomdaüzemeit.

A beérkező negyedéves beszámolójelenté- seket elsődlegesen a szövetségi tartományok

STATlSZTIKAl IRODALMl FIGYELÖ

543

statisztikai hivatalai ellenőrzik és dolgozzák fel. A Szövetségi Statisztikai Hivatal összesí—

ti az országos adatokat. A statisztikai meg—

figyelés a kibocsátott termékek mennyiségét.

értékét. valamint a továbbfeldolgozásra ke—

rülő félkésztermékek mennyiségét méri fel.

A termelési statisztika kiterjed:

—- a saját termelésű termékek. szolgáltatások ér- tékesítésére;

— a javitóshoz, beruházáshoz felhasznált saját elő- állítási termékekre (például a szerszámgép-alkatré-

székre);

—- a saját előállítású szerszámokra, mérőeszközök- re. készülékekre:

-— a saját kitermelésű, a jelentő vállalatnál fel—

használt fűtőanyagokra, üzemanyagokra, kenőanya—

gokra;

-—- azokra az anyagi juttatásokra. amelyeket saját termelésű termékből (például illetményszénből) kap—

nok a dolgozók;

—— a saját előállítású termékek kölcsönzött példá- nyaíra (a lízing—ügyletekre);

— az ipari továbbfeldolgozásra kerülő bérmunka végzésére térítés nélkül átadott) félkésztermékekre.

(például más gyártónak

A jelentendő termékek mennyiségére az ipari termékek jegyzéke rendszerint egyetlen mértékegységet ír elő. A beruházási javak körében azonban két vagy három mennyi- ségi egységet kell megfigyelni; Az értékada- tokat azon az eladási áron kell jelenteni, a- melyet a gyártó telephelyén átadott termékre érvényesítettek. tehát a gyártó által számlá- zott (például csomagolást is tartalmazó) ösz- szegnek megfelelően. Figyelmen kívül hogy—

ják a Német Szövetségi Köztársaságban ér- vényesített többletérték- és forgalmi adókat, a fuvarköltségeket, a jutalékokat stb. Eszmei értéket határoznak meg a kölcsönzött ter- mékekre, amelyen az adott típust értékesíte—

nék. A bérmunkát teljesítő üzem tényleges bevételeit adja meg, mint termelési értéket.

Külön előírások tartalmazzák. hogy a ter- melési statisztika miként figyelje meg a jo- vításokat. technológiai szerelést, kikészítési

szolgáltatást stb. Az ipari termékek jegyzé—

kében hatjegyű, decimális tagozódású azo- nosító számokat alkalmaznak, jelenleg ösz- szesen 5706-féle termékfajtához. A termékfő—

csoportok az ipar ágazati szerkezetéhez iga- zodnak. A termékjegyzékhez kapcsolódik a szolgáltatások jegyzéke, ennek most vizsgál- ják bővítési lehetőségeit. Egyes szolgáltatá—

sokat együtt értékesítenek a gyártott ter- mékkel, nehéz a terméktől elválasztani pél- dául a kutatást—fejlesztést, a szaktanács- adást, a programszolgáltatást, a fővállalko-

zói szolgáltatást.

Pótlólagos információk szerezhetők a (a hatjegyű kódszámot kiegészítő) hetedik számjegyre építve, az előállítás folyamatáról, az anyagfajtákról, a fontosabb funkciókról.

a kikészítésről stb.

Az ipari termékek jegyzékének követnie kell a technikai fejlődést. Olyan új termé—

két is tartalmaznia kell a statisztikának, mint

például az ipari robot. (: fényszedőgép, az integrált áramkör, a lézer, az új távközlési berendezések stb. Egyes indokolt esetekben elkülönített megfigyelésre is lehetőséget kell adni, hogy például az új adatfeldolgozó be- rendezések elterjedését is figyelemmel kisér- hessék. A beiktatott új termékeknek azonban illeszkedniük kell a korábbi hosszabb időso- rokba is. kerülve a termékosztályozó rend- szer gyakori változásait.

Az egyes gépegységek kibocsátására ala—

pozvo figyelhető meg a komplett berende-

zések előállítása. ami azonban (a termelt árukon túlmenően) többletként tartalmazza a fővállalkozói szolgáltatások széles választé- kát. Az exportált komplett berendezésekre a Német Szövetségi Köztásaság külkereskedel- mi statisztikája tételenként ad azonosító szá- mot, de az iparstatisztika nem vette át ezt az egyedi jellegű megfigyelést. Már maga a besorolás is nehézségekkel jár, hiszen az üzem gépi berendezései eltérő csoportokba sorolhatók, s ehhez a konkrét beruházási cél- nak megfelelően kisebb-nagyobb építmények

is tartoznak. A másik nehézség abból ered.

hogy nem egyértelmű a teljes létesítmény ér- tékének megoszlása az érintett gépgyártók, építők, valamint külföldi szállítók között, kü- lönösen, ha több országot egyesítő konzor- cium vállalkozik a kivitelezésre.

Az időbeli elhatárolás is többféle lehet:

nem tisztázódott például, hogy akkor ve- gyék-e figyelembe a teljes berendezést a statisztikában, amikor az teljesen elkészült, vagy a gyártás előrehaladását is rendszere-

sen figyeljék.

A termelő főtevékenységhez járul a válla—

latok számos olyan kiegészítő tevékenysége is. amelyet kizárólag maga az iparvállalat vesz igénybe. abból közvetlen bevételek nem származnak. A főtevékenységhez egyre több, piaci értékesítéssel járó melléktevékenység is kapcsolódik. Ezek közül az ipari termelés statisztikája tartalmazza a javítást. szerelést, a bérmunkát és a kikészítést, mások —— pél—

dául az ellenszolgáltatásért végzett helyszi—

ni művezetés, a termelési technológia kiala- kítása és tervezése, a gépi adatfeldolgozás programtermékeinek kidolgozása, a berende- zések karbantartása, a beruházási javak köl- csönzése. a kutatás—fejlesztés, valamint az elhasználódott anyagi javak szétszerelése.

hasznosítása vagy bezúzása — elkülönítetten nem jelennek meg.

A megfigyelésben az okoz gondot. hogya szolgáltatások tekintélyes részét a vállalatok saját céljaik szerint végzik, de jövedelem- szerző melléktevékenységgé vált sok helyen az eredetileg kiegészítő tevékenységként mi—

nősített szolgáltatás. A szerző véleménye sze- rint a jelenlegi termelési statisztikában ezek a növekvő arányú szolgáltatások csak hiá- nyosan jelennek meg, a szolgáltatási statisz-

544

tikában pedig részletezés nélkül szerepelte- tik ezek bevételeit. Végső soron emiatt in- iormációveszteség mutatkozik. A statisztikai megfigyelést - a szerző véleménye szerint -—

teljesebbé, megbizhatóbbá lehetne tenni, ha a termelési statisztika az előforduló ipari szolgáltatásokat is tételesen tartalmazná.

A kisszövetkezetek az egyszerűsített adat—

szolgáltatósok révén tehermentesithetők, de ez nyilvánvaló információveszteséggel is jár.

Reális képet ad a termelési statisztika az ipar egészéről. amíg a szervezeti változások nem jelentősek. Amikor azonban megszűnik a szervezeti stabilitás (például az ipari ro—

botok elterjedése folytán vagy a korábbi nagyvállalatokból kivált. önállósított kisszer- vezetek számának gyors növekedése miatt) és a strukturális mozgások felgyorsulnak. az iparstatisztikát is érintik a változások. A szer—

ző úgy véli, hogy a jelentéstételi kötelezett- ség alsó határa emiatt felülvizsgálatra szo-

rul.

(ism.: Nádudvari Zoltán)

LUTZEL. H. és munkatársai:

A NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOK REVlZlÓJA

(Revision der Volkswirtschaltlichen Gesamtrech- nungen 1960 bis 1984.) —— Wirtschaft und Statistik.

1985. 5. sz. 603—617. p.

A csupán ritkán sorra kerülő teljes körű számbavételekből származó kiinduló adatok figyelembevétele. a bázisárak átállítása és az esetleges módszertani módosítások vég- rehajtása érdekében a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal többéves időközönként átdolgozza a nemzetgazdasági elszámolások eredményeit. A tanulmányban a legfonto- sabb módosításokról, valamint azok hatásai- ról szólnak a szerző és munkatársai és a re—

vízió eredményeként kapott értékeket táblá- zatos formában hasonlítják össze a koráb- ban nyilvánosságra hozott adatokkal.

A nemzetgazdasági elszámolások rendsze- res időközönkénti revíziója elkerülhetetlen: ez

ugyanis lehetővé teszi

— a teljes körű számbavételek többéves időközön- ként, viszonylag későn rendelkezésre álló eredmé—

nyeinek beépítését;

— az elméletek módszertani továbblejlesztését. ..) számítási módszerek finomítását az osztályozókhoz való jobb illeszkedést;

— az új bázisárra való áttérést.

Az 1985. évi revízió legfontosabb indoka az új, 1980. évi bázisórra való áttérés. A re—

vízió keretében folyó munkák során elsősor- ban az új statisztikai bázisanyagok beépíté- sére törekedtek, és figyelembe vették azokat

az ismereteket is, amelyeket az input-output

táblák felállítása összehangolási folyamatá—

nak során szereztek.

A gazdasági területek szerinti bemutatást 1970-től kezdődően újabb területekre is kiterjesztették. Szemben az 1977. és az 1982.

évi reviziókkal, ez alkalommal nem került sor a módszertani elméletek és definíciók módosítására. Ez a jelentős munkamegta- kerítés mellett azért is fontos. mert a közel—

múltban megjelent adatok összekapcsolása az 1950—től l9óO—ig terjedőkkel így minden nehézség nélkül lehetséges. A témával foglalkozó szakértői tanács véleménye sze- rint azért nem kerülhet sor módosításokra.

mert még számos alapvető probléma vár tisztázásra. és a szükséges számítások el—

végzésére nincs elegendő kapacitás. Külö- nösen a nettó jövedelmek bemutatása prob- lematikus. ugyanis a jelenlegi könyvelési gyakorlat a nemzetgazdasági elszámolások—

ban a nettó bérek és fizetések összegét túl alacsonynak, a vállalati és a vagyonból származó nettó jövedelmeket túl magasnak mutatja ki.

Prablematikus a lakások bérbeadásának kimutatása. A jelenlegi gyakorlat szerint a lakások bérbeadását — beleértve a saját használatú lakásokat —— a lakástulajdonos szektorális hovatartozásától függetlenül a vállalati szektor egy részeként mutatják ki.

Ez azonban bizonyos elemzési célokra alig alkalmas. A lakótér saját használata, de még a magánháztartások által való bérbe- adás is rendszerint nem tisztán vállalkozói szempontok alapján következik be. Ezért tervezik, hogy a lakások bérbeadását és az ehhez kapcsolódó tranzakciókat az eddigi?

vállalati szektorban történő kimutatás mel—

lett a tulajdonosi szektor szerinti tagozódás—

ban is kimutatják.

A bruttó társadalmi termék esetében a revízió viszonylag csekély korrekciókat ered- ményezett. l9óO-tól 1974—ig a folyó áron számított bruttó társadalmi termék értéké- nek módositására nem volt szükség, az 1975——

től 198449 terjedő adatok kissé meghalad- ják a korábban nyilvánosságra hozott érté—

keket, csak 1980 és 1982 a kivétel, amikor negatív irányú eltérés volt. A revízió során a bruttó társadalmi termék értékének mó- dosulásában számos tényező játszott közre a társadalmi termék keletkezési. illetve fel- használási oldalán, ezek azonban többnyire—

kiegyenlítették egymást.

Azzal. hogy a revízió során 1980-as bá—

zisárakra álltak át, a nemzetgazdasági el—

számolások bázisa megegyezik a többi hi- vatalos ár- és volumenindexszel, és megfelel a nemzetközi ajánlásoknak is. A bruttó tár—

sadalmi termék ,.régi" indexsorától a reví—

zió során kiszámított ,.új" értékek alig tér- nek el. A revideált eredmények alapján a gazdasági növekedés mértéke 1984—ben 1960—hoz viszonyitva 110 százalékos a ko- rábbi 112 százalékkal szemben.