Az Országos Statisztikai Tanács tudományos szakbízottságának 1934/35. évi működése

(1)

... IlIII—I'llplllllllll'lllllllolll-IIIIIIIIIIIIIIIIIII'i'-II.-.-....III-Ill..-III-IIIIIIUIIII

HEGYÉB

...-""I'ICÚDCIIIICIIIIIIUIIIl-llllllilllIlllIIlI'll-D.III.-l'!IllIll-lllI-IIIIIIIIIl....llillll.

Az Országos Statisztikai Tanács tudományos szakbizottságának 1934/35. évi működése.

Dact'ivité, en 193435, de la commission scienti/igue du Conseil Général Hongzois de Síaíistigue.

Az Országos Statisztikai -Tanács tudo—

mányos szakbizottságának a legutóbb lefolyt évadbeli munkássága három nagyobb csoportra oszlott.

A tudományos szakbizottság mindenek—

előtt még az előző évadban kiküldött külön bizottságának jelentése alapjául) folytatta és immár csaknem teljesen be is fejezte azoknak a hivatalos statisztikai észlelések- nek a megvizsgálását, melyek a Központi Statisztikai Hivatal körén kívül végeztetnek.

Ennek a munkakörnek természetes kisarja—

dása volt az, hogy a Köponti Statisztikai Hivatal információi alapján a szakbizottság állandó figyelemmel kísérte azoknak .a kap—

csolatoknak kiépülését, melyek a hivatalos statisztikai munkaterv alapján a Központi Statisztikai Hivatal 3 az egyes miniszteri főhatóságok és egyéb hatóságok statisztikai munkássága között kialakultak.

A tudományos szakbizottság amellett ——

híven a Tanács eddigi munkássága, során kialakult gyakorlathoz — rendszerint első- nek vette megvitatás alá a Statisztikai Hiva—

talnak már folyó adatgyüjtésein tervbevett változtatásokat s a Statisztikai Hivatal új adatgyüjtéseinek ügyében is több alkalommal véleményt nyilvánított.

A szakbizottság harmadik munkaterü- lete gyanánt bizonyos speciális probléma—

körök kimunkálását jelölhetjük meg. Ennek a munka-területnek egységei a Tanács mun- káljának fejlődésmenetéhez képes—t eseten—

ként változhatnak, de a változó munkálatok mellett természetesen itt is felbukkanhatnak olyanok, melyek tartós vagy éppenséggel állandó készenlétet követelnek meg.

I.

1. A tudományos szakbizottság mindenesetre nagy örömmel és megelégedéssel ál- lapíthatja meg azt a most végéhez tér—t évad munkásságának szemlélete után, hogy a közületi háztartások statisztikájának hár—

mas tagozatából, melynek újra kiépítését a szakbizottság kezdeményezte, immár a köz- ségi háztartások statisztikája a közeli meg—

1) L. Magyar Stal. Szemle 1934. 6. sz. 490. és

köv. l.—on.

valósulás stádiumába jutott: remélhetőleg a közel jövőben rendelkezésünkre áll az a nagyértékű anyag, melyet a község—ekről a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtött össze.

A mult évadban lefolyt tárgyalások so- rán a tudományos szakbizottság volt az, mely a közületi háztartások statisztikájából a városok háztartási statisztikájának végre- hajtását a székesfőváros statisztikai hivata—

lára javasolta bízni, —— természetesen a hi—

vatalos statisztikai szolgálatról szóló munkaterv alapján és a két hivatal más tereken amúgy is jótékony hatásúnak bizonyult együttműködésének kimélyítésével. A mun—

kaköröknek ezt a megosztását az tette ki- vánatossá, hogy a városi háztartási statisztika sok tekintetben tágabb terjedelmű, mint a községeké: mélyebb bepillantást kell meg—

ejteni a városok pénzügyeibe, hogy háztar- tásuk felől tájékozódást szerezhessünk.

Amellett azonban a városi háztartások sta—

tisztikájának a fővárosi statisztikai szolgád latba való utalását azért is helyesnek tartot—

tuk, mert azokat a terveket, melyek szerint a Városok egyéb közérdekű viszonyairól is mihamarább nagyszabású statisztikai észle—

lést kell szervezni, úgy véltük, azáltal lehet leghatékonyabban elősegíteni, hogy a szé—

kesfőváros statisztikai hivatala ennek a nagy munkának egyik pillérét már előbb meg—

alapozza.

Remény van rá), hogy a székesfőváros statisztikai hivatala a városok háztartására vonatkozó felvétel eredményeivel a közeli hónapokban szintén a nyilvánosság elé lép—

het.

Szintén fontos, bár a községi és városi háztartásokénál mégis kisebb jelentőségű, a közületi háztartások statisztikájának har—

madik ága, '.a vármegyei _háztartálsoké. A beérkezett költségvetések alapján a belügy- minisztérium végez ebben az irányban- fel- dolgozásokat. Ezek a feldolgozások a belső igazgatás érdekében állanak, de a statisztikai törvény bölcs értelmezéséből folyik az, hogy a munkálatok végzésénél a miniszté- rium a Központi Statisztikai Hivatal támo-

gatását igénybe fogja venni.

(2)

6. szám.

2. Az 1934—35. évi munkatervben fek—

tettüik le az alapját annak az együttműkö- désnek, mely az adóstatísztika terén a pénz—

ügyminiszténium és a Központi Statisztikai Hivatal között kialakuland. Ismeretes, hogy az adóstatisztika adatainak begyűjtésére a pénziiwgyigazgatóságok részéről a pénzügy—

minisztériumnak beküldött hivatalos adó—

összesítések szolgálnak alapul. Az adósta—

tisztika legutóbbi köt-ete, hatalmasan kibő—

vült terjedelemben, a napokban hagyta el a sajtót. A pénzügyminisztériummal történt megállapodás alapján ezt a kötetet a Sta—

tisztikai Tanács tudományos és gazdasági bizottságának minden tagja megkapja avég—

ből, hogy a nagy munkálat módszerét ille- tően tüz—etesen tájékozódhassék. Amint ez megtörténik, kerül sor arra, hogy a Tanács tudományos és gazdasági bizottságának állásfoglalása után a Statisztikai Hivatal is a maga szennmntjait összefoglalva érintke- zés-be lépjen a pénzügyminisztériummal a kiadvány esetleges tökéletesítése végett. Any- nyit máris megállapíthatunk, hogy a pénz—

ügyminisztérium e nagy publikáciőjímak anyagát igyekezett olyan szempontok figye—

lembevételével gazdagítani, melyek szüksé- gességére a tudományos szakbizottság több ízben rámutatott.

3. Az Országos Közegészségügyi Intézet- nek a fertőző megbetegedésekre vonatkozó ada-tgyiijte'asei tudvalevőleg szintén az 1934_,, 35. évi munkatervbe foglaltattak. Ez intéz—

kedés folytán a Statisztikai Hivatal állandó érintkezésbe lépett az Intézettel s megbeszé—

léseinek eredményeképen az Intézet által nyilvántartott fontosabb fertőző megbetege- déseknek 1932 33. évi esetei törvényható—

ságonukint a Magyar Statisztikai Évkönyv 1933. évi kötetében közöltettek is. Itt tehát a statisztikai törvény értelmében szükséges kooperációnak konkrét eredményéről szá—

molbatunk be. .

4. Ugyanezt tehetjük azonban a szülé- szeti kormánybiztosság statisztikai adat—

gyüjtéseivel kaoesolatban is. melyeknek anyagából az 1932. évi születések és vetélé- sek számát. továbbá a születéseknek és ve—

téléseknek, valamint az újsziilőtteknek a szülési esemény helye szerint való kimutaf tását szintén a Magyar Statisztikai Évkönyv

1933. évi kötete foglalta magában. Az előző évben a tudományos szakbizottság kívána—

tosnak tartotta a kormánybiztosság adat- gyűjtési mintáinak átalakítását.

Ezek azok az eredmények, melyek már kézzelfoghatók a hivatalos statisztikai mun—

_ 556 ——

1935 kra-tervben foglalt statisztikai adatgyűjtése- ket végző intézmények és a statisztikai Hi—

vatal együttműködése tekintetében.

Az együttműködés konkrét megvalósí—

tása és kifejlesztése érdekében azonban a már felsoroltakon kívül más minisztériu- mokkal és intézmém'ekkel is szakadatlan érintkezést tart fenn a Statisztikai Hivatal és remélni lehet. hogy a (magyar statisztikai szolgálatnak az az egységes szemlélete,

melynek alapját a törvényre támaszkodva

az elmult és a folyó évben a tudományos szakbizottság javaslatára a Statisztikai Ta- nács vetette meg, minden szükséges vonat—

kozásban érvényesülni fog.

A tudományos szakbizottság külön al—

bizottsága foglalkozott ebben az évben a Statisztikai Hivatalon kívül folyó adatgyüj—

téseknek abból a szempontból való megvizs—

gálásával, hogy azok a hivatalos statisztikai munkatervbe valóak—e vagy sem.

5. E vizsgálatok során elsősorban a társadalombiztosítás statisztikájáról emlé—

kezünk megg melynek adatszolgáltatói az Országos Társadalombiztosító Intézet 5 a különálló biztosítási intézmények, valamint a bányatárspénztz'irak. Ennek az adatgyüj- tés—komplexumnak az a felvételi mintatára.

mely a Statisztikai Hivatal által végeztetett.

az 1932/33. évi munkatervben közöltetett már.

A tudományos szakbizottság azonban a kérdést a statisztikai törvény szellemében újból tárgyalás éspedig beható tárgyalás alá vette, mert az előterjesztett anyagból világosan kitűnt, hogy e nagy statisztikai ágazat bizonyos részeiben kettős adatgyüj—

tés és kettős feldolgozás is történik azáltal.

hogy az OTI. saját igazgatás céljaira gyüj- tött anyagán kívül ugyanazokat az adatokat is begyűjti és feldolgozza, melyeknek sta—

tisztikai kimunkálása tulajdonképen a Sta—

tisztikai Hivatal feladata, Ez úgy a betegség esetére, továbbá az öregség, rokkantság és bányanyugbérhiztosításra kötelezett egyének taglétszámkimutatására, mint a szorosabb értelemben vett betegségi sta'tiivsztikájukra, valamint a balesetek statisztikájára is áll.

A tudományos szakbizottság javasla—

tára már most a Statisztikai Hivatal és az OTI. között az a megállapodás létesült, hogy mindazoknak az adatoknak gyűjtését és feldolgozását, melyek az általános tár- sadalombiztosítási statisztika érdekében szükségesek, az OTI-t illetően ez aziion—

tézet fogja végezni s a .kész eredményeket bocsátja a Statisztikai Hivatal rendelkezé-

(3)

6. szám.

sére avégből, hogy a Statisztikai Hivatal ezeket a többi biztosító intézet, illetőleg bányatárspénztár statisztikai anyagával egybefoglalzhassa.

így mindenesetre a statisztikai szolgá—

latnak egyszerűsítését érhetjük el, kétszeres mun-kát megtakaríthatunk, s amellett a Statisztikai Hivatal törvényadta jogánál fogva az ()Tl. statisztikai szolgálatával ál- landó érintlwzésben nmradhatván, kétségte—

len, ahogy az adatgyűjtések és feldolgozások szakszerűsége sem szenvedi a legcsekélyebb csorbát sem.

A kooperációval kapcsolatban azonban egyúttal arra is mód nyílik, hogy az OTI.

azoknak az adatgyüjtésoknek az anyagát is a Statisztikai Hivatal rendelkezésére bo—

csássa. melyeket eddig saját szerveitől gyüjtött s amelyeket az ü. n. belső igaz—

gatás keretében dolgozott fel.

Ezek között az adatgyűjtések között szá- mos olyan van, melyeknek adatai szélesebb körű nyilvz'mosságot érdemelnek és melyeket illetően kivanatosnak látszik a leg-

nagyobb publicitást élvező Statisztikai Év—

könyvben való közzététel is.

A betegségi üzletág munkaadóinak lét—

számára, a táppénzben részesülő biztosítot- tak forgalmára es létszámára, továbbá a hónap utolsó napján kórházban, szanató—

riumban stáb. ápolt tagokra és családtagokra, a terhességi és gyermekágyi segélyben ré—

sze—sültőkre és a hónap folyamán temetési segélyben részesülők számára, a táppén—

zes betegek létszámára vonatkozó adatok

—— a hónap utolsó napján s napibérosztá—

lyok szerint _ pl. ilyen adatgyüjtéseknek tekintendő. Ezeknek az adatgyüjtéseknek

anyag—ából eddig az Évkönyvben semmi sem jelent meg. A Statisztikai Hivatal és az OTI. együttműködésének kiépítésével már most lehetőség nyílik arra, hogy az

Évkönyv ezekről a kérdésekről is adatokat

közöljön. De ugyanilyen elbírálás alá esnek a baleseti járulékot fizető munkaadók munkabérkimutatásai, melyek nészletes ada—

tok—at közölnek a természetbeni illetmé-

nyekről: lakásról, ellátásról, élelmezésről, fűtésről, világításról, állattartásról, kert- használtatról, stb. _a s amellett a balesetdijat fiz-ető munkaadók statisztikai lapjai. A tu- dományos szakbizottság mindenesetre nagy megelégedéssel veszi tudomásul azt a meg- értést, melyet ebben a kérdésben az érdekelt két intézmény egya'ánt tanusított. Ez tette végső sorban lehetővé, hogy a statisztikai

—-—557—— 1935

szolgálatnak ez a nagyjelentőségű reformja tető alá került.

6. A Pénzintézeti Központ adatgyüjtései két csoportba sorolhatók Az elsőbe azok tartoznak, amelyek külön pénzügyminisz—

teri rendeletek alapján folytattatnak; a má—

sodikba azok, amelyek az egyes hivatalos vizsgálatokkal kapcsolatosak. Nem vitás, hogy az utóbbiak teljesen kívül esnek a Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikai szolgálatra vonatkozó törvényen ala- puló ellenőrzési körén. Az első csoportba tartozó felvételek közül jelentős a pénzinté—

zetek havi mérlegeinek statisztikája, —— ke- vésbé pontos, bár szintén érdekes az inté—

zetek betétforgalmának, leszámitolásainak, valamint harmadsorban a fiókokra vonat—

kozó adatoknak feldolgozása. A P. K. a kö—

telékébe tartozó pénzintézetek mérlegada- tait évenkint kétszer, a betétadatokat pedig minden hó végén dolgozza fel s adatgyüj—

ttései így nemcsak a belső hitelélet szempont—

jából figyelemreméltóak, hanem általános konjtinktúra—statisztikai jelentőségük is van.

A tudományos szakbizottság szükséges-

nek és kívánatosnak tartotta, hogy az első

csoportba tartozó adatgyűjtések a Statisz—

tikai Hivatallal egyetértésben végeztessenek és .a P. K, felügyeleti hatósága, a pénzügy—

miniszte'rium, megértő támogatásával sike—

rült is oly megállapodást létesíteni, mely szerint az lgáló—36. évi statisztikai munka—

tervben a következő oly értelmű közlés vé—

tessék fel, melynek szövegezésében a P. K.

statisztikai tevékenysége megemlíttetik s az is, 'hogy a P. K. egész statisztikai adatgyüj- téseibesn és közléseiben az egyxöntetűség biz- tosítása végett a Statisztikai Hivatallal együttműködést fejt ki a már érvényben levő és a jövőben esetleg kiadandó kormány—

intézkedések korlátain belül. Ez a közlés megnyitja a lehetőséget a tudományos szak—

bizottság részéről a P. K. munkásságával kapcsolatban, felvetett egyéb szempontok figyelembevételér—e is. Lehetővé teszi első- sorban azt, hogy a P. K.-nak a külföldi köz—

gazdasági körök tájékoztatására szánt ne- gyedévi jelentései a Statisztikai Hivatallal a statisztikai szakszerűség szempontjából

rendszeresen megbeszéltessenek; másod—

szor azt, hogy amennyiben a P. K. nagyobb- szabású időszakos felvétellel bízatnék meg, mint amilyen volt pl. a gazdaadósságoktkal kapcsolatos adatgyűjtés, a Statisztikai Hiva—

tallal való együttműködés ebben a tekintetben is zavartalan legyen. A tudományos

(4)

6. szám

szakbizottság azonban arra is súlyt helyez, hogy a P. K. statisztikai osztályában Oly tisztviselő is beosztassék vagy neveltessék, akinek statisztikai képzettsége előírásszerű.

7. Ezen a helyen állapítja meg a tudomá—

nyos szakbizottság azt, hogy a posta és táv—

írda vezérigazgfaíósa'ga, hűen követve a statisztikai törvény szellemét és a tudományos szakbizottságban lefolytatott megbeszélések érdeinóhez ragaszkodva, máris .három tiszt- viselővel szereztette meg a statisztikai szak—

vizsgával igazolt szakképzettséget.

8. Törvényalkotta szervek _a kereskedelmi és iparkamarák is. E kamarák közül külö- nösen a budapesti és a miskolci kamarák azok, amelyek számottevő statisztikai mun- kásságot fejtenek ki, bár a kamaráknak mindegyike természetszerűen folytat—ni kény- telen bizonyos statisztikai munkásságot a gondjaira bízott érdekek szolgálatában.

E kamarák által végzett statisztikai munkálatok között a legtöbb olyan, amely a belső igazgatás körébe vág, némelyik azon—

ban olyan irányú statisztikai tevékenység jellegét veszi fel, amely érdemes a hivatalos statisztikai munkatervben való megemli-

tésre.

Mikor a budapesti kereskedelmi és ipar—

kamara a vásár kiállítóíra vonatkozó adatokat a jelentkező ívek alapján feldolgozza abból a célból, hogy a kiállítóknak és az általuk elfoglalt területnek az egyes szak- mák között való megoszlását megállapít—

hassa, nyilván belső adminisztráció igényeit elégíti ki, _— éppúgy, mint akkor, amikor a kiállítókról készült kartotékokat az év- közben bekövetkező változásoknak megfe- lelően javitja és kiegészíti.

A belső igazgatás és különösen a vásár jövendő sikerét előmozdító célok teszik

szükségessé azokat az összeállításokat, me—

lyeket a kamara a vásár vidéki és külföldi látogatói által (hely és foglalkozás szerint) kitöltet. Bizonyos azonban, hogy ennek a feldolgozásnak az idegenforgalom megíté—

lése szempontjából is jelentősége van.

Ugyanez a véleményünk arról a karto- tékrendszerről, melynek lényege az, hogy a kamara a vásárigazolvány-utalványok alapján hely, ezen belül pedig foglalkozás szerint csoportosítja a Vásár látogatóit és a rendszert évenkint kiegészíti.

Nem vitás az sem, hogy amikor a kamara a vásárigazolványok, eladott belépő—

jegyek összeszámlálása útján —— figyelembe véve azt, ahogy a vásárigazolványok és egyes jegytílpusok többször belépésre is ér-

—558—

1935 vényesek —— a vásár összes látogatóit meg- állapítja, szintén belső igazgatás érdekkö- rébe tartozó munkát végez.

Sőt ezidőszerint ugyanez a véleményünk azzal a kataszterrel szemben is, melyet a kamara e területen létező cégekről felfektet.

Ez az adatgyűjtés elsősorban a kamarai il- leték nyilvántartására szolgál, de a vállala- tok tőkeerőssége're, berendezésére, export—

munkássátgára, forgalmára, alkalmazottai—ra vonatkozólag is olyan adatokat szerez meg, melyek ,a kamarai közigazgatás érdekében hasznosak lehetnek. A tudományos szakbi- zottság e részben csak annak a megjegyzés- nek megtételére szorítkozik, hogy a cégkia- taszter jóságának biztosítása érdekében min—

dent el kell követni.

Iparos- és kereskedő-törzskönyv vezeté- sével a budapesti kereskedelmi és iparka-

marán kívül a debreceni, miskolci és sze—

gedi kamarák is foglalkoznak, de —— bár a győri, pécsi és soproni kamarák erről a ren—

delkezésre álló anyag szerint nem tettek je- lentést, —— nem lehetetlen, hogy hasonló, a kamarai igazgatás érdekében nagy jelentő—

ségű, munkálatok ott is folynak. Adatszol—

gá'ltatók az elsőfokú iparhatóságok s a sze—

gedi kereskedelmi és iparkamara pl. a kav- marai kerület összes kereskedőit és iparo- sait egyrészt szakmák szerint csoportosítja, másrészt pedig az egyes községek kereske—

dőit és íparosait betűrendi sorrendben is. Az iparűzők neve, cége, a szakma közelebbi meghatározása, az üzlet helye, esetleges fióktelepe, az iparlajstrom betűjelzése, tétel- száma és kelte, az iparigazolvány illetőleg iparengede'ly és az esetleges telepengedély kelte, a cégbejegyzés lajtsromszáma és kelte, esetleges változások feljegyzése azok a kér—

dések, amelyekre az ipari és kereskedői törzskönyv alapján az említett kamarák választ tudnak adni s így a törzskönyveket a kamarai igazgatásnak valóban becses esz—

közei gyanánt kell elismerni. A tudományos szakbizottság tudatában van annak a nagy értéknek, melyet ez a nyilvántartás kép- visel. Érzi azt a hiányt is, mely abból szár- mazik, hogy jelenleg országos terjedelmű és hiteles cégnyilvántartás nincs. A nyilván/r tartásnak a munkatervbe való foglalását azonban ezidőszerint mégis mellőzhetőnek tartja, bár felhívja az illetékes körök figyel- mét, hogy e törzskönyvek tökéletesbítése .a kamarai és az általános közigazgatásnak, valamint a statisztikai szolgálatnak egyaránt

érdeke volna.

A budapesti kereskedelmi és iparkamara

(5)

6. szám. ——559—- 1935 a hazai beszerzési források nyilvántartásá—

nak teljessége érdekében rendszeresen figye—

lemmel kíséri az új alapításokat, üzembő—

vítéseket, iizemsziineteléseket, liguidációkat, stb, s ezen az úton igyekszik gyáripari ka—

taszterét kiépíteni. A kamara a gyáripari telepeknek évenkint felhívást küld ki, mely- ben arra vonatkozólag kiván választ nyerni, hogy mi a gyáripari vállalat cege és telepe, melyek a fióktelepei Budapesten vagy kül- földön, mennyi az alaptőkéje, mikori az alapítási éve, milyen cikkeke gyárt a vál—

lalat, van-e kivitele, milyen cikkben és hova, hány munkást foglalkoztat a terme—

lési főidényben, hányat egyébként, a mun—

kásoknak hány százaléka nő, a telep milyen energiával, hány lóerős mótorral dolgozik, részesül—e iparfejlesztési kedvezményben, stb. Figyelemmel arra, hogy ezekre az ada—

tokra a kamarának gyakran a külföldről érkező érdeklődések kielégítésére egyénileg van szüksége, a tudományos szakbizottság a szóbanforgó adatgyűjtést 'a belső admi- nisztráció munkájának tartja.

A budapesti kereskedelmi és iparkamara, illetőleg a kamara kis- és kézműipari osz- tálya a kamara kerületében működő ipar- tcstületekről naptári évek szerint ipartestü—

leti statisztikát készit s annak anyagát évi jelentéseiben nyilvánosságra is hozza.

Ez .az adatgyüjtés az ipartestületeket il- letően sokkal szélesebbkörű. mint az, amelyet a Statisztikai Hivatal az ország összes ipartes'tületeiről évenkint most végrehajt és sok tekintetben emlékeztet arra az ipari érdekképviseleti statisztikára, melyet a vi—

lágháborút megelőzőleg több alkalommal hajtott Végre az ipartestiile'tekről.

Ennek az adatgyüjtésnek az anyaga azonban már semmi esetre sem olyan, mély csu- pán a belső igazgatás körét érintené. Mikor pedig a szakbizottság ezt megállapítja, egyúttal megfontolandónak tartja azt is, hogy ez a felvétel az összes kamarai kerüle-

tek ipartestületeire vonatkozólag hajtassék végre, természetesen úgy, hogy az adatgyüj- tés a hivatalos statisztikai munkatervbe be- lefoglaltassék s a Statisztikai Hivatallal

egyetértően végeztessék.

Természetesen a Statisztikai Hivatal és a kamarák között megejtendő megbeszélé- sek során alakíttatnék ki az adatgyűjtés végleges formája. Bizonyos átszövegezés a kérdőíven mindenesetre kívánatosnak látt- szik. Mindenesetre megemlítjük, hogy a ka—

mara adatgyüjtése a taglétszámra, a tagdí- jakra, az ipar-testületek bevételeire, vagyo—

nára, a tanoncszerződésekre, az iparágakban mutatkozó tanonchiányra és arra is kiter- jed, hogy az ipartestület tagjai számára mekkora munkaalkalmat szerzett. Ha a ka—

marák rendszeres ipartestületi statisztikája általánossá válik, a Statisztikai Hivatal ál-

tal szintén évenkint Végzett adatgyüjtés fe—

lesleges leend.

A budapesti kereskedelmi és iparkamara a vásáron kötött kedvezményes exportüzle- teIcre vonatkozóan a Nemzeti Bank által ké—

szített összeállítást árúnemek szerint cso—

portosítja. A kamarának ez a nmnkássága nem tipikusan statisztikai tevékenység: adat—

gyűjtést nem foglal magában, csak máshon- nan szerzett anyag to 'ábbi feldolgozásáról van szó. Ez a tevékenység természetesen a munkaterv szempontjából nem jön figyelembe. Viszont kívánatos volna, hogy a két- ségkívül érdekes adatok a Statisztikai Hiva—

tal publikációi közül legalább a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain megjelenjenek.

Külön foglalkozott a tudományos szak—

bizottság a miskolci kereskedelmi és, ipar—

kamara statisztikai munkásságával, amely

—— legalább a rendelkezésünkre álló adatok szerint —— igen széleskörű és komoly célkitű- zésű. E munkálatoknak első csoportja az ipari törzskönyvvezetés céljait szolgálja s az elsőfokú iparhatóságok bejelentése alapján készül. Erről már fentebb szóltunk s az el—

mondottakhoz csupán azt fűzzük hozzá, hogy a kamara a iparűző személyében, va—

lamint az ipar álladékában általában tör- ténő változásokat is nyilvántartja. Ez a nyil—

vámtartás nem lép ki a belső igazgatás kö—

réből, mint ahogy a magáncégekre, rész-3 vénytársaságokra és szövetkezetekre vonat—' kozó törzskönyvi lapok rendszere sem, amely magáncégeknél a cég egyéni és társas jellegét, a cég üzletágait, részvénytársasá—

goknál az alaptőke nagyságát, az üzletága- kat, szövetkezeteknél pedig az üzletrészek.

mellett szintén az utóbbiakat tudakolja.

A tudományos szakbizottság mindenesetre újból hangsúlyozza, hogy az iparo- sok, kereskedők és cégek nyilvántartása or- szágosan helyes mederben megszervezendő volna. A szakbizottság a már eddig mutat- kozó esírákat is értékes jeleknek látja és fel- hívja a Statisztikai Hivatal figy-elmét ezekre a nyil'vántartásokra avégből, hogy azokkal közelebbről foglalkozva e fontos probléma megoldását előkészítse.

,A miskolci kereskedelmi és iparkamara végül a kamarai kerület gyárvállalatairól _ú.

n. gyáripari törzskönyvet is vezet s ennek

(6)

6. szám.

—— 560 —

1985 érdekében évi adatgyűjtéseket folytat le. A

törzskönyv a gyártmányok tekinte-tében mu.

tatkozó kapacitást és a tényleges termelést,

az alkalmazottak számát és nemét, az erő- forrásokat, a munkagépeket, az export és import tárgyát, mennyiségét és inányát, az esetleg fennálló iparvasutak fontosabb ada—

tait, a gyár működése megkezdésének és lé- gyeges átalakításának évét kérdezi s amellett az állami kedvezményekre vonatkozólag tesz fel néhány kérdést. A törzskönyvben végül fel kell sorolni az iparengedély, iparigazol—

vány szövegében feltüntetett iparágakat és meg kell jelölni a telepengedély terjedelmét is. A törzskönyvbe foglalt, adatoknak túl—

nyomó i'észe ugyanolyan, melyek a Statisz—

tikai Hivatal által is begyűjtetnek, Az ada—

tok kétszeres begyűjtése tehát meggondo—

lásra int. Mivel azonban a kamarának ezekre az adatokra egyénileg van szüksége.

a szakbizottság nem emel észrevételt be- gyiijtésiirk ellen s nem javasolja azt a külön- ben természetesnek látszó utat. hogy a ka—

mara a szükséges felvilágositásokat a Sta- tisztikai Hivataltól szerezze meg.

9. A budapesti mérnöki kamara az 1923:

XVII. t.—c. értelmében gyűjt bizonyos belső igazgatást célzó nyilvántartási és törzs—

könyvi adatokat. A 85.042/1927. sz. K. M.

rendelet alapján a kamara nyilvz'mtartja a tagok nevét, lakóhelyét, képzettségét, állá- sát. állampolgárságát, a katonai képzettsé- gét, családi állapotot. A kamara továbbá a magz'inmérnökökrr'il és mérnökhelyettesekről is adatokat gyűjt. A tudományos szakbizott- ság nem tette vita tárgyává ennek az adat- gyüjtésnek belső igazgatási jellegét, de mégis felhívta a Statisztikai Hivatal figyelmét

arra, hogy érdemes volna az orvos—, stb.

törzskönyvek mintájára a mérnöki törzs- könyvek adaltait is a Statisztikai Évkönyv számára összefoglalni s esetleg a nyilván- tartást is olyan adatok kutatásával kiegé- szíteni, minő pl. a mérnökök kora. illető—

leg magángyakorlati).

10. Az ügyvédi kanmrák statisztikai te- vékenysége abban áll. hogy az ügyvédek és ügyvédjelöltek létszámára és ügyforgal—

mára vonatkozó adatokat. ez utóbbiakat igazgatási. panasz és fegyelmi ügyekre t.a-

golvay az igazságügyminisztérinm által meg- szabott minta szerint név—enikint felterjesztik az igazságügyminisztériumhoz. amint azt a 71.700/1928. I. M. sz. rendelet előírja.

Ezekre az adatokra az igazságügyminiszté- riumnak az 18741XXXIV. t.-c. 64. szaka- szában meghatározott főfelügyelet, valamint

statisztikai adatszolgálat céljaira van szük—

sége, .az adatok begyűjtése azonban úgy az igazságügymi—nisztérium, mint a kamarák viszonylatában belső igazgatási érdekkörbe tartozik. Ennek az adatgyüjtésnek az ügye további mérlegelés tárgya azért sem lehet, mert a begyűjtött adatok eredményeiről a Statisztikai Hivatal is értesül. Hasonló jel- legű és ugyanígy bírálandó el a királyi köz—

jegyzői kamarák statisztikai adatszolgálta—

tása.

11. A Magyar Gazdaságkutató Intézet a magyar statisztikai tevékenységnek egyik ér—

dekes intézménye. Részben állami vagy más közületi eredetű, részben magánérdekeltsé—

gektől származó bevételi forrásokra támasz- kodva jelentős statisztikai munkát fejt ki évek óta 5 munkásságának eredményeiről egyrészt

időszaki 'helyzetj—elen'tésekben, más—

részt pedig külön kiadványok—ban számol be.

Az Intézet önálló adatgyüjtései általában sohasem tömegészlelések, hanem minden esetben reprezentatív jellegűek. Emellett azonban az Intézet élénk tevékenységet fejt ki szekundár jellegű statisztikai .n'innkája rév—ón, amennyiben úgy a hivatalos sta—

tisztikai szolgálat, mint más gyűjtő szer—

vek által közzétett adatokat tovább mun—

kálja meg s így jut figyelemreméltó anyag- hoz.

Az Intézet önálló adatgyüjtései közül em- lítésre méltó az a rendszeres észlelés. melyet az Országos Mezőgazdasági Kamarával együttesen a sertéshizlalásról vége:, az adatokat bizalmasan kezelve s csak összesített és átlagadatokat, ill. viszonyszámokat téve közzé. Ez a felvétel két részre oszlik s egy- részt a sovány mangalica—állományt sorolja fel, azt is kutatva, hogyaz év egyes hónap—

jaiban mennyi azoknak az állatoknak a száma, amelyeket a gazda sovány állapotban kiván eladni ———-e vagy adott el az előző év megfelelő hónapjában ———, ill. azoké, amelyeket az idén szándékozik hizlalásra be- állítani. A hizlalás adatai révén az Intézet tudomást szerez arról, hogy megjelölt idő—

pontokban mennyi a hízó zsír- ill. hússerté—

sek száma, mennyi készül el: ebből az év egyes hónapjaiban s mennyit adott el azok- ból a gazda az előző év egyes hónapjaiban.

Az adatszolgáltatásban beállított néhány száz __ a legnagyobbak közül való — ser- tésrhizlaló egyúttal arról is tájékoztatja az Intézetet, hogy birtoka környékén milyen a kiisgazda-hizlalás helyzete. A beérkezett válaszok adatait az Intézet összesíti s a vég—

(7)

6. szám.

eredmények alapján haivonkintt rövid je- lentést készít a thizl'alás havi alakulásáról, melyet azután az összes adatszolgáltatók—

nak, valamint az érdekelt hatóságoknak és hivataloknak is megküld.

A Magyar Gazdaságkutató Intézetnek ezt az adatgyüjtését esetleg úgy is értelmezhet—

nénk, hogy a szóbanforgó felvételt törvény- alkotta szerv, aminő az Országos Mezőgaz- dasági Kamara, közvetve végezteti az_ Inté—

zettel. Ebben az esetben szó lehetne arról, hogy az adatgyűjtés a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló statisztikai munkatervbe is felvétessék, természetesen: mint a Mező—

gazdasági Kamara adatgyiijtése. Mégis cél- szerűbbnek látszott e felvétel fölött a munkaterv szem—pontjából egyelőre napirendre térni. A kérdéssel esetleg akkor foglalkoz—

hatunk újra, amidőn az Országos Mezőgaz- dasági Kamara statisztikai munkásságát egész terjedelmében vizsgálat alá vonhatjuk.

de ez sem feltétlenül szükséges. Egyelőre a Magyar Gazdaságkutató Intézet munkája szempontjából e részben megnyugtató az, hogy az Intézet vezetésében —— mint ügyve—

zető alelnök —— helyet foglal a Statisztikai Hivatal alelnöke, továbbá a Hivatal több más tiszviselője s így azoknak a szempontoknak érvényesítése, amelyek a statisztikai törvény- ből folynak, nem ütközik nehézségekbe.

Az Intézet adatokat gyűjt (1 pénzpiaci Icamattételek magasságáról néhány budapesti és nagyobb vidéki pénzintézet adat- közlése alapján; a budapesti nagybankok folyószámla forgalmának adatait azok köz—

vetlen adatszolgáltatása alapján nyilván- tartja; a felvett új hosszúlejárati'i külföldi kölcsönökre vonatkozóan önálló észlelést

végez; a ,,Budapesti Ix'özlönyu-bcn hirdetett magyarországi alaptőkeí'elemelések részletes adatait a cégekhez intézett kérdőívek segít- ségével tartja számon; a hitelszövetkezetek- nél végbemenő tőkefejlődést az 0. K. H. ál—

tal rendelkezésre bocsátott adatok segítsé—

gével összegezi; a frissítendő és az öntődei nyervastermelés adata—it, valamint a nyers- acél'termelés adatait a hazai vasmi'ivek közlik az Intézettel; a fogyasztási szö- vetkezetek áruforgalmáról az Intézet a legnagyobb szövetkezetek havi adatai révén itál—

jákozódik; a világítási és mótorikns célra szolgáló áramszolgáltatás adatait a legna—

gyobb 54 hazai elektromos mű közli vele.

Mindezek az adatgyűjtések külön ———— és pedig rendszeres — észlelés—ek eredményei s tulajdonképen így kell megítélni azoknak az adatoknak a módszerét is, amelyeket a

—561—— ¹⁹³⁵

Magyar Nemzeti Bank bocsát az Intézet ren—

delkezésére a Postatakarékpénztár keres-ke- delmi jellegű csekkszámláiról, a Magyar Nemzeti Bank nem állami zsírószámláiról és a Budapesti Leszámítoló Egylet forgalmáról.

Felmerült a kérdés, hogy ezek a meg—

figyelések, melyeket az Intézet ,,sua sponte", helyzetjelentéseinek anyagához gyűjt, nem jelentenek—e az adatszolgáltató közönség szempontjából kettős megterhelést? Mivel azonban ezeknek az adatoknak beszolgál—

tatása önkéntes felajánláson, illetőleg kész—

ségen nyug—szik, úgy véljük, a hivatalos statisztikai szolgálat velük nem erintetik, a statisztikai szakszerűség szempontjait pe—

dig egyelőre kiielégíttetteknek tekintjük az—

által a szellemi kooperáció által, melyről fentebb már említést tettünk.

A villamos áramszolgáltatás havi adatainak gyűjtésére vonatkozólag a szakbizott- ságnak az a véleménye, hogy kívánatos volna az, ha a Statisztikai Hivatal vala—

mennyi villamos energiatermelő telepre vo- natkozóan maga végezze el az adatgyűjtést.

Ebben az esetben természetesen feleslegessé

*álnék az Inézet külön gyűjt—ése.

Önálló észlelései a Magyar Gazdaság—

kutató Intézetnek azok is, melyeket néhány kartelizált cikk forgalmáról gyüjt. így sze—

rez tájékozódást az Intézet a csavareladá- sok, a va:sgerenda—, a betongöunbvas-eladá- sok, a téglaeladások, a cement. és mész—

cladáso-k, a fogyasztási célra szolgáló oxigén- eladások, az építkezési burkolómnnkák, a bőrgyári eladások, a háztartási felszerelési cikkek eladásának adatairól s a nyers—

pamutszövet-termelés és eladások alakulá- sáról az illető kartelek révén, továbbá kii—

lönböző divatár—ú, ruha, cipő, pipere stb.

cikkek forgalmáról néhány üzlet havi adat—

közléséből; a bőripari eladásokról a leg—

nagyobb hazai bőrgyárak értesülései, a cipő- termelés alakulásáról pedig a legnagyobb cipő—gyárak havi adatai révén.

Ezek az adatgyűjtések ——— a tudományos szakbizottság megítélése szerint ——— teljes mértékben kívül esnek a hivatalos statisztikai szolgálat körén. Tulajdonkr'epen kí *á—

natos volna, hogy a kartelizál—t cikkek for—

galmáról az Intézet még több adatot szerez—

zen be.

Az Intézetnek bizonyos munkái kifeje- zetten a szekundá'r statisztika körébe tartoz—

nak. A külkereskedelmi forgalomra vonat- kozó adatközlés mindenesetre ilyen. A fize- tlésképtelenség'i statisztika adatai szintén,

(8)

_6_szam.

minthogy az,Intézet az Országos Hitelve'dő Egyletnél bejelentett magán— és kényszer- egyességeket dolgozza fel szakmák és or—

szá—grésze'k szerint. A londoni és a newyorki tőzsdén jegyzett fix kamatozású magyar értékpapírok árfolyamalaku—lását néhány londoni és newyorki pénzintézet jelentése alapján közli az Intézet. A reagibi-lis rész-

vé—nyindex alapjául a Budapesti Giró- és P-énztáregylet azon adata szolgál, hogy le—

zárt periódusként mely 12 részvényben volt a legnagyobb a forgalom. Az értéktőzsdei ,részvényforgalmat az Intézet a Budapesti Giró- és Pénztáregylet adatai alapján tartja szemmel. A Budapesten és vidéken válla—

latba adott közszállítások ért-ékadatait a nyilvánosságra kerülő adatok alapján az Intézet szintén megállapitja.

E szekun—dárjellegű statisztikai munkás- ságot, Véleményünk szerint, nem hivatalos szervek bármelyike folytathatja s a Ma—

gyar Gazdaságkutató Intézetnek ime'nt em- lített munkásságával szemben már ebből az okból folyóan sem lehet észrevételt tenni.

Külön emlékezünk tinieg az Intézet ár- statisztiloai adatgyüjtéséről, mely bizonyos iparcikkek gyári eladási árait, más ipar- eikek nagy— és kiskereskedelmi eladási árait tartalmazza. Ezek az adatgyűjtések kizá—

róan önkéntes adatszo'lgxálitatás-on alapul—

nak; eredményeik mindenkor indexszámok—

ban jelennek meg, amelyek készítéséhez az Intézet felhasználja a Statisztikai Hivatal gyüjtéseit, valamint a tőzsdei, vásárcsar—

noki és egyéb hivatalos árjegyzőlapok ada—

tait is.

Az Intézet árstatisztika—i munkája tehát részben priemár, részben szekundár jellegű és figyelemmel az árstatisztikálhoz fűződő nagy érdekekre, megfontolás tárgya volt, hogy a tudományos szakbizottság ezekkel ..a munkálatokkal szemben milyen álláspon—

tot foglaljon el.

Beható tárgyalás és mérlegelés után az a vélemény alakult ki, hogy amíg megvan a lehetőség arra, hogy a Statisztikai Hivatal által, valamint az Intézet által gyüjtött ár- statisztikai adatok bizonyos vonatkozásban összehasonlíthatók, nem volna indokolt za- varni az Intézet gyűjtésének munkáját. Ez az állásfoglalás természetszerűen nem je- lenti azt, hogy esetleg más időpontban, amikor vagy a Statisztikai Hivatal (xi—statiszti- kájának rendszere fog lényegbe vágó válto—

zásan átmenni, vagy a Magyar Gazdaság—

kutató Intézet adatgyűjtési rendszerében

__562— 1935

történik közbelépést kívánó átalakulás, a Statisztikai Tanács nem térhetne vissza még egyszer ennek a kérdésnek a megvizsgálá—

sara.

Tudomást szerzett a tudományos sza: — bizottság végül arról, hogy a devizakorlá- tozás elrendelése óta a budapesti kereske—

delmi és iparkamarához befutó devizia—

igénylések primár statisztikai feldogozását az Intézet végzi a, budapesti kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nemzeti Bank felkérésére s e szervek tájékozta—tására. Itt is törvényalkotta szervek által közvetve vég—

zett statisztikai munkásságról van szó, de

nem adatgyűjtésről. Fel sem merülhetett te—

hát a kérd-és, hogy kell-e vagy sem a munkatervben erről a munkálatról meg- emlékezni. Kétségbevonh'ataltlainul belső igaz- gatás körébe tartozó munkálat az, amely a devizaigényle'sek statisztikai feldolgozása érdekében történik s azt az említett szervei - nek joguk van oly módon végeztetni, albo- gyan éppen helyesnek tartják.

Végeredményben tehát a tudományos szakbizottságban az a felfogás alakult ki, hogy a Magyar Gazdaságkutató Intézet szép eredményeket produkáló statisztikai tevé—

kei'iységének ezidőszerint nincs olyan rész- lete, melyről a hivatalos statisztikai munka—

tervben meg kellene emlékezni.

II.

1. A tudományos szakbizottság elnöké- nek javaslatára a Statisztikai Tanács plé- numa még a mult évben elhatározta, 'hogy az árstatisztik-a helyzetét s reformjának le- hetőségét beható vizsgálat tárgyává teszi.

A szakbizottság elnökének a felkérésére wSzőngi Gyula dr. miniszteri titkár és Varga István dr.. a Magyar Gazdakutató Intézet igazgatója terjedelmes és a kérdés módszertani szempontjait is vizsgáló tanul- mányokat terjesztettek a szakbizottság elé, tárgyalva az árstatisztika és különösen a magyar árstatisztika fejlődését, jelenlegi ál—

lapotát s azokat a követelményeket, ame—

lyeket a fejlődés megkíván. Mindkét tanul—

mány részletesen foglalkozott az index- számok kérdésével is.

A kiküldött külön bizottság ezeket az emlékiratokat minden részletükben alapo- san megvitatta. A vita során célszerűbbnek látszott a kérdés tárgyalását megosztani s tekintettel arra, hogy a magyar árstatiszika reformjának legfőbb szükséglete az ársta—

tisztikai adatok gyűjtésének tökéletesítése,

(9)

6. szám. —563— 1935 érdemben egyelőre az adatok gyűjtésének

kérdésében történt megállapodás olyan ja—

vaslatokban, melyek megvalósítására már a legközelebbi jövőben sor kerülhet.

A szűkebbkörű bizottság szükségesnek tartotta elsősorban azt, hogy a Statisztikai Hivatal árstatisztikai adagyüjései tágíttas- sanak s azok keretében a termelői (a gyári és a mezőgazdasági termelői) árak ügye nagyobb figyelemben részesíttessék, mint eddig.

Szükségesnek látszik továbbá, hogy a vásárcsarnoki árjegyzések reformja is minél előbb megvalósíttassék, hogy így a vásár- csarnokok'ban forgalomba kerülő áruk szé—

lesebb tagozódása és pontosabb árjegyzése révén lrasznavehetőbb árakhoz jussunk.

A tudományos szakbizottság ebben a tekintetben nagy segítséget vár a székes—

fővárosi statisztikai hivatal ellenőrző mun- kásságától.

Szükségesnek nyilvánította végül a tkü- lön albizottság azt is, hogy a fontosabb agrárcikkek termelői áráról a Külkereske—

delmi Hivatal segítségével gyüjtessenek adatok, ennek a hivatalnak organizációja és hatásköre t. i. reményt nyujt arra, hogy ezt a régtől esedékes adatgyűjtést a siker reményével meg lehet szervezni.

Mindezeket a javaslatokat a tudomá—

nyos szakbizottság teljes ülése is magáévá tette, mint ahogy osztotta a szűkebbkörű bizottságnak azt a felfogását is, hogy az ár- statiszxtikai munkálatok jóságának egyik leg- fontosabb garanciája az árlközléseik bizal- mas kezelése. Nem vetette el a szakbizottság a külön bizottságnak azt a felfogását sem, hogy az árstatisztikai munkával minden arra hivatott szervnek joga van foglalkozni, sőt kívánatos, hogy az utóbbiak bekapcso—

lásával oly árstatiszti'kai gyüjtésetk is lvei'he- tővé válja—nalk, amelyekkel szemben a hivatalos statisztikai apparátus néha bizonyos tekintetben nehézkesnek bizonyul. Abban sem volt _ természetszerűen —— a szak- bizottság és külön bizottság véleménye kö- zött eltérés, hogy az árstatisztika kérdését a Statisztikai Hivatalnak állandóan napi—

renden kell tartania, mert a mutatkozó hiányokat és hibákat csak így orvosolhatja, illetőleg csisz—olhavtja. ,

Az indexszázmítás módszerével és külö—

nösen azzal, hogy mérlegelt vagy mérlege- letlen indexszámok készíttessenek—e a Sta-

tisztikai Hivatal által, a szakbizottság ez

alkalommal még nem foglalkozott. Ennek

a kérdésnek szélesebb mederben való meg—

világítás—a a következő évre maradt. Addig a Statisztikai Hivatal mindenesetre gondos—

kodik arról, hogy .a kibővített i—ndexszámí- tást úgy mérlegelve, mint mérlegeletleniil elkészítse. Az év őszére halasztott tárgyalás—

nál lehet majd újból és hosszabb időre szóló érvénnyel megvitatni .azt, hogy melyek legyen—ek azok a cikkek, amelyeket a Hiva- talnak az indexszámítás soraiba bele *kell foglalnia és akkor lehet elhatározni azt is, hogy kívánatos vagy sem az indexszámítá- sok készítésénél bizonyos szolgáltatások árait is figyelembe venni.

A következő évadban kívánja meg—

beszélni a szakbizottság a fogyasztói árak kérdés-ét, valamint azoknak a garanciáknak kiépítését, hogy a nagykereskedelmi árak között —— a lehetőség határain belül —— ne listaárak, hanem a tényleg elért árak sze- repeljenek. És ugyanakkorra várja *a szak- bizottság annak a memorandumnank el—

készítését, amelyet a Statisztikai Hivatal a létfenntartási index reformja ügyében ter—

jesztend elő.

A tudományos szakbizottság —— mint a fenntebbietkből kitűnik -— a magyar ár—

statisztika reformja során arra a nagyfon- tosságú változtatásra tett konkrét indít—

ványt, hogy a Külkereskedelmi Hivatal be- vonásával mezőgazdasági termelői árak is gyüjtessenek és dolgoztassanak fel.

Ez lényegbe való változtatás és öröm—

mel kell jelentést tenni arról, hogy a Kül- kereskedelmi Hivaitxal máris előterjesztette javaslatait, amelyek alapján ezt a rend—

kívül fontos kérdést meg kell fogni. A tu- dományos szakbizottságnak a legközelebbi jövőben eljövendő feladata lesz már most e javaslatoknak részletes megvitatása és a megvalósítás előkészítése.

2. A tudományos szakbizottság a Sta—

tisztikai Hivatal következő, 1935—36. évi munkaprogramjába befoglalandó adatgyüj—

tésekk-el is részletesen foglalkozott s tárgya—

lásainak ere—dményeképen ezek az adat- gyűjtések többé-kevésbé módosultak.

E munkálatok során elsőnek a köz—

oktatási szolgálat körébe tartozó tanerők statisztikai adatgyüjtéSAkoniplexumát em- lítjük meg.

A Statisztikai Hivatal a közoktatásügyi intézetek tanerőiről a mult század 70-es éveitől kezdve 1930-ig bezáróan egyéni lapok útján tanévenkint gyüjtött adatokat, 1931-től kezdve azonban éppen a Tanács