Szolgálat, 71. szám, 1986/3

non ministrari,sed minlstrare

szolgálat

71.szám

Mai lelkiségi irányok

TARTALOM

TANULMÁNYOK

1985 Kisboldogasszony

3

Fila Béla: A lélek útja lsten felé

Claude Dagens: Mai lelkiségi mozgalmak

PéteriAndrás:Egyedül az a fontos,hogy szeressük az Istent Lelóczky Gyula: Újjáéled a keresztény házasság

Siegfried Muhrer: Laikus, légy az, ami vagy!

Varga Pál: Plébániai lelkiség

Alszeghy Zoltán: Az új lelkiség kísértései

AZ EGYHÁZ SZAVA

5 13 23 30 43 55 62

II. János Pál "Urat és ~Ietadót" kezdetú körlevele 69 Óceánia és a béke (Óceánia Püspökkari Konferenciájának körlevele) 74

ESZM~K ~S ESEM~NYEK A pápa kolumbiai útja (Mustó P.- R.)

A világosság (Kardos Klára) Egy "pótkáplán" életéból (P. Gy.) A tabernákulum előtt (Alexia) Levelek a missziókból Papi jubileumok

80 84 87 88 89 92

KÖNYVSZEMLE

Charles André Bernhard:A Ielkiséq teológiai kézikönyve (Szabó Ferenc) 93

Hubertus Brautzen: Családlelkiség (Teleki Béla) 94

A Biblia és története (Puskely Mária) 95

Hittankönyvek (Baranyi Imre) 96

Michael Laimer: Igen vagy nem, de hogyan? (Benkó Antal) 97

HALOTTAINK 9B

Dr. Lékai László Esztergom biboros érseke (Paptestvérei Krlsztusban) 99

Dr. Fábián Arpád szombathelyi megyéspüspök (R.) 101

Dr. Tomek Vince volt piarista rendfónök (Confratres) 102

Vongrey Felix Gusztáv OCist (Farkasfalvy Dénes) 102

Dr. Keszi József (Kispapkori barátja) 103

Szolgálat (Dlenstl, spirituelle Quartalschrlft, Klerusblatt. - Mit Druckerlaubnis des Blschöfllchen Ordlnarlats. Eisenstadt. - Inhaber und Redaktlon: Triigervereln der Unio Cleri Hungarlcl. - Herausgeber und Verleqer: György HegyI. Alle: A·l030 Wien, Gerlgasse 10/3. - Für den Inhalt verantwortllch:Dr. Emmerich Rácz, A·7000 Eisenstadt, Relchlgasse Sa. - levelezési cím: Hegyi György/Szolgálat, A·l030 Wien, Ger/g. 10/3.

- Druck:Elsenstadter Graphlsche GesmbH. A-7000 Eisenstadt, Haydng. 10, Osterretch.

MAI LELKISÉGI IRÁNYOK

A lelkiség"az üdvtörténet visszhangja az egyes emberélet ében", mon- dotta Danielou kardinális. ,,Az ember felelete lsten szavára " , írta egy másik szerz6. S volt aki csak két szóban foglalta össze: "Szer epü n k Krisztusban".

A keresztény lelkis ég alappillére a magát kinyilatkoztató és közl6 végtelen Szeretet, a Háromságos Egy lsten. Krisztus az Atyához vezet tninketa Lélek erejében.A mi feladatunk,hogy magunkra öltsük Krisz- tust, az 6 "felfoghatatlan gazdagságát " (E f 3,8). Feleletünk nélkülözhe- tetlen, ugyanakkor azonban szükseaseerűen véges is. Alapjában véve minden,a hit ét komolyan él6 kere sztény egy célra tör és egy er 6f or r ás- ból táplálkozik. Jézus követésének útja mégis más szinezetet kapott a keleti egyház gazdag hagyományában mint az ágostoni vagy bencés hanq- szerelés ben. Talán túlságos egyszerűsítésnek tűnhet, amikor egy·egy is·

mert lelkiségi irányt, iskolát egyetlen szóban foglalunk össze.S mégsem egészen alaptalan az állítás, hogy a ferences lelkiséget a szegénység, a karmelitát az egyesül6 ima,a jezsuitát az engedelmesség jellemzi.

Ugyanaz adallam más színezetet kap azongorán, afurulyán,ahege-

dűn,illetveaciterán. S hányféle kíséretet írhatunk ugyanahhozadallam- hoz! Az lsten szerelmesei,a szentek is más és más hangnemben,fek vés- ben szolaltatták: meg az örök Ige örömhírét s hirdették kortársaiknak, hogy mire is kell ügyelniük, ha az isteni szereiet hűtanúi akarnak lenni avilágban.

A Szentlélek pedig mintha egyre újabb és újabb hangszereket is te- remtene egyházában,hogy teljesebb, gazdagabb legyen az Istent dicsérők

szimfóniája. Segíteni akar - koroknak és helyzeteknek megfelelően - , hogy ki-ki könnyebben találhassa meg azt a dallamot, amely leginkább lelkesitheti éserősíthetilsten és testvérei szeretetében.

Napjainkban töretlen életer6 árad nem egy régebbi, klasszikusnak tekinthetö lelkiségi iskolából. Gondoljunk csak pl. egyes kontemplativ közösségek hihetetlen vonzóerejére. új hajtásokkal találkozunk az ún.

tevékeny rendeknél is. Azonban számos olyan mozgalom éskezdem énye- zés látott napvilágot,amely új, az egyház él eté ben eddig inkább peremre szorult szempontra, kérdésre helyezi

a

Mivel nem térhetün k ki minden maijelentőslelkiségi irányra,három tanulmányban törekedtünk felvázolni néhány,általánosságban ér vényes szempontot. Fila Bélaprofesszor azt a hátteret és azokat az alapelveket kiiruonalazza, amelyek szükségessé és egyúttal lehetségessé teszik,hogy új lelkiségi irányok szülessenek meg. Azokat az igényeket elemzi, ame-

3

lyekre ma meg kell felelnie a ker eszténységnek. ClaudeDagens els6sor- ban a lelki vezetőnekkiván segitséget nyújtani. Egyré szt kifejti a mo- dern lelkiségi mozgalmak uralkod ó vonásai t, másr észt tám pon t ok at nyújt, hogy alelki életben régóta ismert "szellemek megk ülö n bözt et ése"

segitségével egybeépithessük a régit ésaz újat. AIs zeghy Zoltán pedig a mindennapos tapasztalatból emel ki néhány "kisértést", amely ar r a csá- bit,hogy rosszul müveljük a jót. Vagyis rámutat a modern lelkiség né- hány buktatójára.

Hetuszűke miatt nem tárgyaljuk azokat a mozgalmakat, amelyekr6l az utóbbi évek folyamán már magyar nyelven is megjelentek könyvek, részletesebb

ismertetések.

A szorosabb értelemben vett lelkiségi mozgalmak közülPéte ri András a Fokoláre főbbvonásait mutatja be. Központjában korunk egyik leg- égetőbbkérdése, az egység, fóleg afelekezeti egység áll,amiról40-50éve nem igen beszéltünk. A mozgalom magját világban élő és dolgozó,hár- mas fogadalommal elkötelezett nók és férfiak alkotják. Kialakult azon- ban a házas tok o l ár ék ága is, akik szi n t én fogadalomnak megfe lel6 igé- rettel szenielik magukat az Ideál megvalósft ásár a. A három tagozat százezreket lelkesit és ihlet az egész világon Kr is zt us mél yebb kimetésé- re. A családi lelkiség korunk másik követelménye. I gen sok mozqalom (pl. a francia eredetü Équipes de Notre Dam e, az Ausztriában elterjedt Kána-mozgalom stb.) végez ezen a téren mélyszántá st. Lelóczky Gyula a spanyol eredetü, de angol elnevezése alatt ismert ,,Marriage Enecun- ter" (Házastársak Találkozója) kezdeményezést ismerteti. Gyökeret vert már az egész világon. Ezenfelül jelentós módszertani elemeket nyújt a házastársaknak szentségi életük újjáébresztésére,kiteljesitésére.

Igen sok szó esik ma a világiak lelkiségéről.A Zsi nat óta világossá vált, hogy alapvetó teológiai és lelkipásztori kezdeményezésekre van szükség ezen a téren, igen sok feladat vár itt ránk. Siegfried Muhrelr.

három gyermekes családapa, teológiai doktor, s az egyik osztrák püspök- ségsajtórejerense. Saját tapasztalatait és elgondolásait vetette papirra, kérés ünkre .Varga Pál bécsi plébános szintén nem elméletileg fejtegeti, hogy mit kellene tenni a ma ugyancsak sokat emlegetett plébániai lelki- ségterén. Elmondja, hogy milyen lelkiséget és milyen módon próbál ki- fejleszteni közösségében.

Szent Pál szellemében olvassuk jelenszámu n k tanulmányait: Vizsgál- juk meg mit sugallaLélek,s kövessük azt,am i jól

4

TANULMANYOK

Fila Béla

A L~LEK OTJA ISTEN FEL~

A keresztény kinyMatko ztatás alapvető állítása az,hogy lsten az ember felé fordult. Föltárta belső életé t, kinyilv ánított a szándékát teremtményeivel kap- csolatban. Az értelmes és szabad embert meghívta az "örök életre" , lsten országába, lsten személyes benső életébe. Mive l lsten az ember felé fordult, azért fordul az emberls lsten felé. Az Istennel szem élye s kapcsol at ba került emberben fölébred a vágyaz'ig azi, a teljes, az Iste nne legyesült életre. Lassan megérti az ember az élet értékét és értelmét ; aztán elind ul a lelki élet útján lsten felé. Jézus Krisztus világos és hatá rozott elgondoláss al és ajánlattal lé- pett az emberiség elé. "En azért jöttem, hogy élet ük legyen és bőségben le- gyen" (Jn 10,10). "En vagyok az út, az igazság és az élet " (Jn 14,6). Jézus szerint az embernek legfőbb kötelessége, miután fölismerte az élet Urát és az ő szent mivoltát,hogy életszentségre, tökéletességre törekedjék (Mt 5,48).

Az isteni meghívás és fölszólítás nyomán az emberi ség életében elindu lt és kibontakozott a lelki élet dinamizmusa.Jézus hata lmas lendül etet adott ennek a folyamatnak. Az ember természeténél fogva törekszik a több, a teljesebb életre.Jézus személye,tanítása ezt az emberi haj lamot ragad ta meg, és ennek adott határozott értelmet. A Jézus közelében élő tan ítv ányo k átvették élet- tapasztalat át, amely közvetlenül Istennel, az Atyával kapcsol atos. Majd a köz- vetlen tanúk átadták saját tapasztalatukat a következő nemzed éke kne k. Az egyházatyák, az egyház tanítói, ig ehird etői, a teol ógusok és nyo mukb an a szentek, szerzetesek, a lelki élet mestere i minden korban ajánl ották és kidol- gozták a lelkiélet útját,egy bizonyos lelki kultúrát.A jelen tanul mány ebből a roppant nagy történelmi és szellemi hagyományból szere tne kiemelni néhány szempontot.

I. Mal Igények

A mai emberben is megvan a vágya hite les , bensős ég es és telj es életr e.

Korunk lendületessége, problémái, sike rei és kudarcai újsze rúen veti k föl a lelki élet kérdéseit. A lelki élet minős ége ma attól függ: Mil ye nnek látja ma- gát az ember? Hogyan fogalmazza meg feladatait? Általában nyugtalanság és elégedetlenség jellemzi a mai életet.Talán azért, mert túl nagyok az igén yek, túl merészek a tervek. Roppant sodrású humanizációs folyamatb an állunk, és ebbe a folyamatba egyre jobban belesod ródóik az egész anyagi világ is. Külön probléma az, hogy még sok energiát leköt az élet külső kereteinek megszer- 5

vezése, intézményesftése. Sokan elmerülnek az élet külsőségét alkotó mecha- nizmusokban. Az élet külső struktúráinak átalakítása, tökéletesftése, a [élét fokozása nem jár mindig együtt bensőséges, hiteles élettel. Ha komolyan szá- molnánk az ember rendeltetésével, belső erőforrásaival, a létezés köz éppont- jával, akkor másképpen kellene élnünk. Sajnos olykor sok élet hirtelen össze- omuk, mert mesterséges szerkezete kre, alaptalan elképzelésekre épült. A jól fölépített és megszervezett tárgyi világban, az élet felszínén széttöredezik az élet, elhomályosul a létezéstudata, elvész az élet értelme, elhalványul az élet rendeltetése. Nagyon sok embert beledobnak a világba anélkül, hogy fölvi lá- gosítanák végső rendeltetéséről. Nagyon sok ember forgolódik a világban anélkül, hogy látná annak végső célját. Igen fontos feladat manapság ráéb- reszteni a lelkeket létezésük mélységeire ,az emberi élet természetfeletti ren- deltetésére.

Súlyos problémák állanak a korszer ű lelkiség kialakítása előtt. A törekvé- seket jellemzi: a forrásokhoz való visszanyúlás, nyitottság a világ és a világ- vallások felé. Új hangsúlyt kap a liturgia, a Szentírás és a közösségi élet. Fe- szültség keletkezik- a kereszténységen belül - az elmélet és a gyakorlat kö- zött. Ezért a teológusok - a kinyilatkoztatás talaján állva - megkezdték a párbeszédet korunk minden jel e n tő s szellemi áramlatával.A II. Vatikáni Zsinat modellt nyújtott a hagyományos kérdések újszerű átdolgozására és az új kér- dések átvételére és befogadására. A lelki élet megújulása attól függ, hogyan szembesül a kereszténység a kor égető nehézségeivel, milyen választ ad a kor időszerű kérdéseire.J. Sudbrack német teológus szerint öt alapvető kérdés vár megoldásra (Herders Th. Taschenlexikon 7. B. 129-130 o.).

Az _első feladat az új hermeneutika kidolgozása. Nemcsak érintkezésbe kell kerülni a mai ember lelki világával, nemcsak újra kell olvasni a Szentírást, hanem új értelmet is kell adni mindannak, amivel kapcsolatba kerülünk. A hermeneutika tudománya tárja föl a szellemi alkotások, események igazságát és értelmét. A keresztény hit, a keresztény életts benne áll a történelem folya- matában és ezért történeti jellege van.A hit történetének is megvannak a ma- ga útjai , kerülő- és tévútjai. A keresztény élet lsten titkába vezet, de ez az út a történelmen és az emberi sorson keresztül visz lsten végtelen titkába.

A másik korszerú feladat az új emberkép elsajátítása. A lélektan, az antro- pológia új felismeréseit át kell gondolni keresztény szempontból és úgy alkal- mazni. Igen nagy bonyodalmak és mélységek tárultak föl az új kutatások nyo- mán.

Aztán komolyan számolnunk kell az új világképpel. Egyre jobban eltolódik a hangsúly a világ megismeréséről a világ átalakítása felé. A világban kialakí- tott helyzettől függ, hogyan találkozik az ember a világban Istennel, hogyan

fejlődik aszemlélődő és a cselekvő élet kapcsolata.

Egészen új feladatként jelentkezik az ember viszonya a világvallásokhoz.

A világvallásokkal kibontakozó párbeszéd új megvilágításba helyezi a vallás szerepét,a vallásos értékekjelentőségét.

6

Végül igen kényesfela dat a mai társada lm i élet és helyzet fölmérése . Vál- tozott az emberek egymáshoz való viszonya. Az egyháznak meg kell találnia az együttműködést a társadalm i életet irányltó tényező kkel. Figy elembe kell vennia (vallással párhuzamosanfutó)társadalmi jelenségeket (pl. kábítósze rek, szexualitás,öngyilkosság,fogamzásgátlás).

II. A tapasztalat fontossága

A mal problém ák fölmérése, a kor emberének szelle mi-lelki állapota lehe- töv é teszi, hogy világosan megfogalmazzuk a lelki élet alaptapasztalatát. A lelki élet teológiájának fő törekvése az, hogy bevezessen ahit megtapaszta lá- sába (misztagógia) . A kereszt ény élet alap élm énye saját létezésünk megta- pasztalásának sajátos formája . Hogyan éli meg az ember létezését, léténe k kimondhatatlan alapj át? A létezést minden ember megtapaszta lja ugyan, de nem mindenki képes azt szavakban , magatartásban egyértel m űen kiifejezni. A létélmény képlékeny, sokrétű, önmagában megragadhatatlan és soks zor meg- határozatlan tapasztalat marad. Dilthey óta minden szellemtörténeti kutatás föltétele a megélt érzel. A megtapasztalásra mintlényegi adottságra hivatkoz ik a mai vallástudományts. A vall ásos élmény, a szents ég élménye az élet auto- nóm, apriori élménye. A lelki élet alapja, benső lényege szintén valóságo s élettapasztalatokon nyugszik. Az eredeti élményhez való visszanyúlás, a tör- ténelemben fölhalmozódott lelkitapasztalatok nyomán, - ma márnyilv ánvaló - a lelki élet leglőbb tétele. A lelki élet tapasztalat i jellegé nek fontoss ágát és az alaptapasztalat szerepét hangsúlyozza V. Truhlar a lelk i élet teológ iáján ak alapfogalmairól írt könyvében (I concetti fondamentali della teol ogi a spirituale.

Oueriniana, 1981).

A létezés normális és átlagos megtapasztalásán nyugszikés abból indu l kl a lelki élet. Az élmény sajátos ismeretelmél eti helyzetet jelez. Nemcsak érzéki, hanem szellemi tapasztalataink ls vannak. I:rzék l és szell emi észlelések köz- vetlenül táplálják gondolkodásunkat. Gondolkodásunk szell emi ereje átfogj a a tapasztalat adatait. A gondolkodás tfszta magva az Igazság. De az igazság szellemi magvába beépülnek a szellem közvetl en élm ényei, mint pl. az öröm, a belátás, a kétely, a rejtély, az aggodalom , a bizonyosság. Ezek a szellem életének közvetlen megnyilvánulásaI. Minden tapasztalat ban van közvetlenség, fogalmiság ,érzelmiteHtettség. Lényeg azonban az, hogy a valós ágo t ragadjuk meg és minden más fogalmi, érzelmi szerkezet csak köntös,melybe magát a valóságot öltöztetjük. Amikor az ember észle li létezését, egyszersm ind meg- tapasztalja a létet , bennfoglaltan az abszolút létet. I:letünk elemi tényeiben és eseményeiben érzék el j ük létezésünketés abenne ,vel e adottabszolút létet , a lét teljességét,egységét és végtelenségél. A lét megragadása nem az érzé kek, a képzelet, fogalmak vagy érzelmek révén történik. A létet minden kategória szintjén túl tapasztaljuk, illetve a kategóriák dimenziójába merülve tapasztal- juk meg anélkül, hogy bármivel'is azonosíthatnánk.Akkor érintjük,tapasztaljuk meg a létet, az abszolútumot, amikor már nem a tárgyak, hanem a tárgyak 7

.Játéhatéra'' felé fordulunk, amelyben azok vannak, s amely lehetövé teszi azokat. A léttapasztalat minden emberi tapasztalat végső, megmérhetetlen, csak értelmezhető mélysége. A létet csak feszült figyelemmel, csodálkozással, elmélyült összeszedettséggel, a "semmire" (semmi másra nem) nyitott össz- pontos ltással ragadhatjuk meg. Amit Igy megtapasztalunk, azt aztán fogalm i- lag földolgozhatjuk ,érzelemmel és akarati törekvéssel átölelhetjük. Az terrné- szetes, hogy ezt az abszolút létet szimbólumokba, rejtjel ekbe, képekbe öltöz- tetve fejezzük ki.

Az abszolút lét már lsten [elenlétét,közvetlenségét jelzi. Igazán Jézus taní- tott meg minket és bátoritott arra, hogy élettapasztalatunkat, léttapasztalásun- kat mint lsten megtapasztalását értelmezzük. Jézus adott értelmet - Istenre lrányutöértelmet - az életönmagában meghatározatlan sokféleségének. Tőle

tudjuk, hogy az élet útja biztosan lsten végtelenségébe vezet. A bún - bún- bánat révén - lsten irgalmához juttat.A jóság lsten jóságának kinyilvánulása.

A szenvedésés a halálIstenhe zvezető szúkés meredek út.

A tapasztalatnak anyaga és formája van. Anyagnak nevezhetünk minde nt, ami bármiképpen adott vagy adva lehet. A meghatározás lényege a forma: hogyan dolgozzuk föl, hogyan értelmezzük mindazt, ami van és ami történik.

A keresztény ember létélményét, hittapasztalatát Istenre vonatkoztatva éli át. Nem a fogalmi kifejezés, vagy az érzelmi melegség, vagy valamilyen törek- vés ragadja meg Istent, hanem az ezekben bennfoglalt tapasztalat. Alelki élet alapjában véve tehát nem más, mint létezésünk mély átélése, megtapasztalása, Istenre valóvonatkoztatása,mintvégsőalapjára ésih l etőj é re.

Az emberiség léttudata. létértelmezése ma már igen magas szintet ért el, ezért kell alel ki életet'is ezen a szinten megfogalmazniés értelmeznI.No meg azért ls, hogyelkerüljük a lelki élet kerülő és tévútjait ,és minden ember szá- mára lehetövé tegyük a valóságos élet útján az lsten felé irányulást. Aki az élet útját járja, egyben az lsten felé vezető utat járja. Aki a valósággal érint- kezik , az érintkezik a valóság abszolút és személyes alakjával is. Aki a törté- nelemben él, annak bármely korszakában, az valóságosan találkozik Krisztus- sal mint Igérettel vagy beteljesült valósággal. Aki úton jár, az útja végén ki- kerülhetetlen ül találkozik azzal, aki elinditotta az úton, és aki vele volt titok- zatosan, csak talán nem figyelt eléggé. I:s aki netán rossz úton jár, egy Idő múlva azt ls tudja, hogy útja nem vezet sehová, és a jó útra kellene térn ie.

Mindenki lelke legmélyén tud az élet helyes útjáról, a boldogság útjáról,mégha valamiok miattnemIs jár ezen.

III. Konkrétabb utak

Ha a lelki élet alaptapasztalatát közvetlenebbül fejeznénk kl, akkor föl kel- lene sorolnunk az alapvető emberi megnyilatkozásokat. Elsősorban az össze- szedettséget, az elmélyülő csendet, a sziv tisztaságát, a búnbánatot, az örö- met, a termékeny magányt, a várakozást, reménységet és még igen sok min- dent, az emberi létezés fénylő bensőségeselemi tapasztalataiból. Ekkor kide- 8

rülne, hogy az élet végtelenül több, mint egyszerű adottság, ténylegesség. Az élet ajándék, és az ember képes fölfogni a létet, az abszolút létet és ennek alapján a lét személyes alapját, az önmagát kinyilatkoztató és közl ö Istent. A létezés személyes alapja mindig föltárul és jelentkezik, valahányszor tudatosul bennünk valamilyen fontos feladat, belekerülünk valamilyen lényeges esemény- be, vagy talán az értelmesség és a szeretet_egyszerűen megérintiértelmünket és szívünket. Jézusra figyelve, ól követve egyre bensőségesebbé válik lelki tapasztalásunk, egyre jobban értjük életünk élményeit, egyre személyesebben irányulunk lsten felé.

A lelki élet alaptapasztalata nyománfény derül a lelki élet állandó elemeire is. Ezek: Krisztus konkrét személye, _élő szava, valóságos jelenléte az euka- risztiában ; majd a Szentlélek mint a világ történelmének, az ember életének

benső irányítója és beteljesítője; s végül az egyházi élet dimenziói ; az imád- ság, a szentségek, a közösségi élet, a liturgia. Mindezekben forgolódva, érle-

lődve egyszercsak felfedezzük, hogy felnőtt és nagykorú keresztények lettünk, kialakult bennünk a lelki élet kultúrája. A léttapasztalatból kibontakozó lelki- ség, az állapotsze rű istenközelség végigjárja a tisztulás, a megvilágosodás és az egyesülés útját. Nem a létezés ténye, hanem a létezés tényének értelme vet fényt, és nyilatkoztatja ki lsten jelenlétét, létbeli jelenlétét. Amikor az em- ber megért i létezésé nek igazi értelmét, akkor valósíthatja meg magát igazán ésteljesen.

Az élet alaptapasztalata nyomán lehet áll ítani: a lelki élethez _alapvetően az szükséges, hogy mindenki fogadja el bizalommal és feltétlenül , szabadon és reálisan,felelősséggel tényleges, konkrét létét , létének adott körülményeit.

Adott léthelyzetünkben közvetlenül még nem magát Istent ,csak Istenre irányu- ló törekvésünket, lendületünket tapasztaljuk meg.Az ember lelki dinamizmusá- nak igazi hordozó alapja,végső oélja és benső középpontj a azonban az isteni megnyilatkozás, az·isteni önközlés. Isten Abrahám, Izsák és Jákob Istene, az

élő lsten; konkrétan az, akit Jézus Atyjának nevezett. A kinyilat koztatásóta az emberiség többé már nem rekedhet meg horizontális, humanisztikus szin- ten. Föltárult az élet végső mélysége, Jézus személyében elérhe tő közelség lett lsten elérhetetlennek _tűnővégtelen távolsága.I:s éppen ez az élet csodája, rejtélye. amit mindig ellentétekben, paradoxonokban tudunk csak kifejezni.

Aki bárlTiiképpen rásejtett az élet titkára, a történelemben nyílta nvagy burkol- tan élő "messiásba" vetett reménységre, avagy aki már kifejezetten és tudatosan fölfedezte az egyházban továbbélő titokzatos Krisztust , az mond- hatja: közvetlenül találk oztam Istennel. Ez a tapasztalat lelki életének alap- tapasztalata lesz. Aki nyitott az élet _végső titka felé, aki követi Jézust, újj á- született vízbenés Szent lélekben, az valóban lelki úton jár. A keresztény élet a hit, reményés szeretet légkörétteremti megazemberb en.Akeresztény em- ber, fölmérve valóságos léttapasztalatán alapuló lelki életét, elfogadja életé- nek minden kötöttségét, meredek , homályos és veszélyeztetett életútját. Szá- mol az élet történelmi és társadalmi-köz össégi adottságaival. Igy elfogadja az

9

egyházat is mint történelmi, közösségi képződ ményt, amelyben azonban lsten közvetlenül jelentkezik akár az Igehirdetésben, akár a szentségek ben. A lelki életet élő ember az evangélium, a hegyi beszéd szellemében fordul a másik ember és a világ felé, és az evangélium szellem ét igyekszik érvényre juttatni a vil ágban. De az egyházi kötötlségek elfo gadása nem akadályozza megabban, hogy szabadon és készségesen figyeljen és elfogadja a Szentlélek karizmati- kus jelentkezését, alélek szabadságával tudjon sok mindenen túllépniés alap-

vetőenújatlétrehozni.

IV. Válságok és kiutak

A lelki élet mai _szakértői arra is rámutatnak, hogy figyelembe kell venni a világ válságos helyzetét. A. Rizzi olasz teológus szerint elemezni kell a világ nehézsége it, azokra keresztény szellemben orvosságot kell nyújtani és a mai világ válságát megértve, annak értelmé t megfejtve kell a lelkiséget kialakftani (Problemi e prospettive dl spiritualila. Ouerlnla na,1983. p. 167-194).

A világban az utolsó évtizedekben energetikai,gazdasági,környezetszennye- zödésí, kulturál is és polit ikai válságok robbantak ki. Sok helyen pedig a sze- génység és a gazdagság harcol egymással. A maiválságos helyzetekben gond- terheltbé lett az evilági élet, a mindennapi élet , az élet perspektIvája. A tudo- mány és technikanemcsak megold sok problémát,hanem újabb és félelmetes nehézségek elé állítj a az ember olvlllz ált életét. A válság okai mélyebben, a civilizált világbensejében, az emberi önzésben rejlenek:az értékek,az alapok.

az értelem válságáról van szó igazán. M. Heidegger szerint a mai válság gyö- kere a "hatalom akarása " , az ember önközpontúsága, amely a technika hú- séges kisé rője. Az ember a hatalom birtokába jut és csak önmagára vonat- koztatva akarja kialak lt ani a világ új rendjét.

A helyzet megltélésénél ügyeljünk arra, hogy nem csupán lélektani vagy gazdasági, kulturális válságról van szó, hanem ontológiai jellegú, az ember léthelyzetével összefüggő mélypontról. Minden esetlegesen föllépő válság ra érzékenyen reagál a mindennapi élet. Minden nehézség érinti az ember tény- leges földi, mindenn api életét. Ezért tehát az evilági, mindennapi élet szem-

szögéből kell néznia lelkiség problémáit.

Milyen választ, orvosságot tud nyújta nl a keresztény hit a mai világ, a min- dennapi élet kérdéseire és válságaira? A teológusok feldolgozták a teremtés és a megváltás tana alapján a földi valóságok teológiáját és a személyes dön- tésen alapu ló, a kisebb csoportokban kialakuló hiteles keresztény élet kérdé- seit. A teremtés tanitása megvilágltja avalóság, az élet érte lmét.Isten tényleg szövetséget kötött az emberrel. Az emberre bizta a világ befejezését. A búnt lsten megbocsátja ; a búnös embert belülről megalkotva újjászüli. Az egyház és Krisztus között dinamikus azonosság van, és ebból a mai törté nelmi, min- dennapi helyzetre ,is megváltó _erő sugárzik. A teremtés és a megváltás tana újra visszaadhatja a valóság értelmébe vetett feltétlen hitet. Isten és ember között közvetlen személyes kapcsolat létesülhet és ez visszaadja az élet értel-

10

mét és méltóságát. Isten ügye az ember ügye,az emberügye pedig lsten ügye lett: ennek tanúj a és biztositéka Jézus Krlsztus. Az emberi önközpontúságnak kell értékekkel, értelemmel, ligazsággal telftődnie , akkor aztán a mindennapi élet isligaz,szép, értékes lesz. A személy jósága és a világ, a dolgok értéke föltételezik egymást. Megoldódnak az élet válsággócai, ha újra egymásra talál a teremtóés a teremtmény, a búnös és a megválló, az élet ténye és rendel- tetése. Az élet szentségébe és végső értelmébe vetett hit a földiélet lehető­

ségé nek, azélet, a világ fönnállásának feltételeként jelentkezik.

Igen kényes .értelmezésikőr" rejlik a mindennapi életben. A tapasztalattól a norm a felé és a normától a tapasztalat felé irányul a gyakorlati élet moz- gása. Az élet értelmezésének köre akkor tartható fenn, ha a személyb en megvan az öntörvényúség felsőbbrendú tudata, s egyszersmind az engedel- messég és meghajlás a törvényhozó felé, és Igy az _őt meghatározó törvény felé is. Az ember adja magának a törvényt, de önmaga fölött elismeri azl.

A valóság és a valóságra irányuló tevékenység közös feltétele a teremtmény i alázat tudata. Az ember avil ág ura és őrzője, ~n tézőj e. Az ember viszi tovább a világot , de lsten teljesitI be. Az ember küzd a bún ellen, de lsten bocsátja meg a _bűnt, A keresztény hit újra helyreál11thatja az élet rendjét, kiengesztel- hebi az embert saját sorsával, meggyógyíthatja sebzettségét, megadhatja a mindennapi küzdelem értelmét. A földi élet, a mindennapi élet rendje attól függ, egyensúlytteremt-e az ember az uralom és az engedelmesség, a méltó- ság és a szol gálat, lsten és a világ, a lélek és lsten, az anyag és a lélek kö- zött.

V. Testés a lelkIség

Egészen más oldalról, mélyebb en és a mindennapiság , az evilágiság lelki- ségét kiegészftve, annak poláris ellentétét fölvillantva közelfti meg a lelkiség

égető kérdéseit J. Ratzinger (Messo ri, Rapporto sulla fede. Ed. paoline,1985.

115-119. o.). A mai lelkiségnek komolyabban kellene vennie a keresztény hit testi dime nzióját. Aszexualitá sés a táplálkozás az ember testi mivoltánakköz- vetle n megnyilatkozásai. Mintha elhalványult volna a kereszté ny köztudatban a testiséget keresztény módon értékelő, annak értelmet adó böjt és a szüzes- ség jelenbósége.

Közös gyökérre vezethetővissza a két alapvetően keresztény magatartás hanyatlás a. Az Igazság az, hogy elsötétült előttünk az élet eszkatologikus táv- lata, meggyengült az örök élet relirányuló komoly törekvés. Keményen böjtölni, szüzességet válla lni csak az örök élet reményében lehet. Csak az képes erre, aki nagyon komolyan veszi az életet, aki önfelülmúlásra képes,és tudja ,hogy elmúlik a jelen világ. önmegtagadás és szüzesség nélkül nincs igazi egyházi élet, nincs hiteles keres ztény lelk!iség. Igaz, manapság maga az egyház eny- hItette a böjti fegyelmet , és vált nyito ttabb á avil ág problémái felé. Az volt a szándék a, hogy lelket vigyen a törvénybe, megszabadít son a fölösl eges gya- korlatoktól, a lényegre összpontosltson,a személyes felelósséget hangsúlyoz- 11

za. Sajnos sokszor a megújulás helyett egyszerű alkalmazkodás és lazít ás állt be.

Az egyház feladata az, hogy az evangélium egyszeru és gyökeres követel- ményét állítsa a világ elé, az evangélium lelkiségét érvényesítse. Sajnos sok keresztény elvesztette az evangélium iránti érzékét. A keresztény nem élhet úgy a világban, mint bárki. Létezik sajátosan keresztény erkölcs és lelkiség.

Valóságos különbség van a keresztény és evilági élet változatai között. Ha igazán keresztény akar valaki lenni, akkor vállalma kell a "kisebbségi sorsot" , sok mindenről le kell mondania, ami önmagában jónak, magától értetódőnek,

vagy _{ésszerűnektű n i k} a világ szemében.Sokszor ellent kell mondania a világ kIsértése inek. A keresztény lelkiségnek el kell határolnia magát a világ szel-

lemétől.

A klasszikus keresztény lelkiség hangsúlyozta a világtól való elfordulást is. Ha szükséges, el kell fordulni a világtól a mélyebb, az üdvösséges élet re- ményében; ezért böjtöl a keresztény és ezért vállalja a szüzesség et. Húsz évvel ezelőtt szükséges voll szólni a világ felé való fordulásr61, az új, nyitott közösségi, nem szakrális, a világgal közösséget vállaló lelkiségről. Azonban a kérdés másik oldalát sem szabad elhanyagoini. A keresztény embernek a világíelé kell fordulnia,hogy abban megérlelje a maradandó, örökérvényű gyü- mölcsöt. De komolyan kell vennie a hit eszkatologikus vonatkozását is, amely a kereszténység lényegi szempontja. Sajátosan mai feladat a földi élet elfoga- dása és az attól való elszakadás, függetlenség, és a két magatartás érzékeny egyensúly i helyzetének fönntartása. Nemcsak a szerzetesek és remeték, ha- nem minden keresztény kötelessége, hogy önmagában átélje, megszenvedje, kidolgozza a történelembe való beletestesülés és az attól való elszakadás kö- vetelményét. Az egyensúly teszi lehetövé. hogy ne szakadjunk el a Világtól, de ne is szentesftsük a világot Igy ahogy van. Ne idegenedjünk el töre,és mégis komolyan törekedjünk az örök életre. A keresztény lelkiségnek úgy kell Istenre irányulnia, hogy közben életszerű, mélyen átélt és tényleges maradjon.

Emlltsük végezetül még a jövő lelkiségének néhány kérdését.

K. Rahner szerint ajövő lelkiségétakövetkező szempontok fogják döntően

meghatározni (Schriften zur Theologie. XIV. B. p. 368-381): Minden változás közepett e is tito kzatos módon, de lényegileg azonos marad az egyház eddigi történelme folyamán képviselt lelkiséggel. A lényeg nemcsak az, hogy válto- zatlanul marad, hanem a jövő lelkisége egyre jobban a lényegre koncentrál , ha keresztény akar maradni. A lényeges alaptapasztalatnak egyre inkább meg kell nyilvánulnia a lelki életet élő emberekben. t:s hogyan történik majd ez?

Mindenkinek személyesen, egyedül kell meghoznia egzisztenciális döntését közvetlen istentapasztalata alapján . A szekularizált világban az lsten mellett szóló döntés egyre egyénibb és egyre alaposabb lesz. Hogy ezt a személyes döntést meg lehessen val6sftani, valóban ki kell alakulniuk a testvéri szaretet- közösségeknek. Az ilyen közösség lesz a keresztény élet igaz közege, a sze- mélyes, egzisztenc~lis döntés közösségi háttere, Az új közösségi szellem új 12

egyháziasság ot, az egyházhoz való tartozás új követelményeit hozza magával.

Az említett szempontok azt jelzik, hogya keresztény lelkiség önmagára talál, egyre eredetibb, lényegre szorítkozóbb és személyesebb tapasztalatokra fog épülni, mindjobban meg nyilvánul majd a lélek lsten felé vezető útjának minden nehézsége és szépsége. Ezen az úton járva lassan minden mozzanat az egyetlen lényegesre összpontosul, arra, hogy az ember lsten közelébe jus- son. A lel~i élet útjának néha csak kis szakaszát észleljük, máskor fölvillan a cél is. Nagyon fontos azonban, hogy tisztán lássuk a lelki élet útjának részle- teit és egészét. I:s hogy az alaptapasztalat fényében értelmezzük a részleteket, és arészletekbőlszemlélhessük az egészet.

Claude Dagens

MAI LELKIS~GI MOZGALMAK A megkülönböztetés néhány szempontja

A probléma, amelyet ki akarunk fejteni, meglehetósen bonyolult. Ezt már a címben használt fogalmak miatt is joleznünk kell.'

Mindenek előtt meg kell jegyeznünk: m o z g a I m a k r~I és nem hagyo- mányokrói vanszö,A hagyománynak hosszú története van, egy alapítóval vagy

alapítónővel a háttérben; szövegekre, hosszabb-rövidebb gyakorlatra és min- denek felett az Egyházzal való tartós és kipróbált kapcsolatra hivatkozhat.

Hagyományról vagy iskoláról éppen ezért csak akkor beszélhetünk, amikor már megvan az időbeli távolság és az Egyház azt kipróbálta. A mozgalmak viszont - legyenek bár szervezettek vagy intézményesílettek - a lelki ébredés egy fajtáját képviselik, ez pedig az alapvető vallásos tapasztalatok bizonyos visszatérését jelenti.

Egyesek talán hajlanak arra, hogya lelkiségi mozgalmakat a politikai rnoz- galmakkal állítsák szembe.A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Nem rnond- hatjuk azt, hogy ma egy "spirituális" nemzedék áll előttünk a tegnapi "politi- kus" nemzedékkel szemben. Inkább azt tapasztaljuk, hogy a mozgalmakban a fiatalokat "a harc és szemlélődés", az ima utáni vágy és a világban megvaló- sítandó.igazságosság feladata vonzza. Mindebben talán az az új, hogy manap- ság nem állítják szembe lsten keresését a szegényekért vállalt gonddal, se az egyesek iránti érzéket a közösség szenvedélyes szeretetével.

Melyek tehát ezek a m a i I e I k i s é g i m o z g a I m a k? Attól félek, igaz- ságtalan és részrehajló, vagy esetleg rosszul tájékozott lennék, ha csak néhá- nyat említek. Az ember önkéntelenül is azokra a többé-kevésbé tartós, cso-

1 A szerzö a lelkiségi Irodalomban ismert .szellemek megkülönböztetése· fogalmat egyszerüsitve használja. Eljárását ml is követtük. A tanulmány maga ls eligazít afelOl, hogy mit ért a szerz öa .megkülönböztetés·,en. lAfordltd megjegyzése.)

13

port okra, illetve közösségek re gondol, amelyek a "karizmatik us megújulás·

szóval jelölik magukat. Ezek valóban figy elem reméltó és jelentő s valóságot képviselnek. Meg kell azonban emlitenünk Taizét, a Fok oláre mozgalmat, a Házasok mozgalmát, a különböző formáj ú monasztikus és aposto li közössége- ket, valamint a máriás lelkiség irányzatait is. Nem tudom, emlftenem kell-e a Foucauldatya által ihletett alapításokat, vagy a 40-es és SO-es évek között ke- letkezettmissziós megújulás csoportjait.

Világos ,hogy nem az a fontos,hogy közösnevezőketkeressünk.Egyszerúen csak azt keli mondanunk, hogy romlástól és erkölcsi lazaságtóI szenvedő ko- runkban azébredés és a megújulá s váratlan jelenségének tanúi.

A _{neve l ők,} a lelki _{vezető k} számára pedig nem az a probléma, hogy felra- gasszák a megfelel ő cimké t; ellenkezőleg , inkább arra van szükség, hogy ne hasonlitsukösszetúlságosan gyorsan az ún. hagyományost és az újat, hanem inkább gyakorol juk a hatékony megkülönböztetést. Ennek pedig kettős szem- pontjavan:

- Vessün k számot az új lelkiségi irányzatokkal. Eleve ne utasitsuk el azokat, vagy ne tekintsünkrájuk gyanakvással. Ne feledjük el,hogy lsten Lelke rnond- hat nekünk valami fontosat az által, ami meglep minket, vagy olykor meg üt- közést vált ki belőlünk. Hinnünk kell mindenek előtt a Lélek szabadságában, aki "ott fú,ahol akar".

- Tanitsuk meg azokat, akik hozzánk jönnek, még ha _messziről érkeznek is, hogy belépjenek egy intézmény (pl. egy kongregáció) történelmébe, vagyis hogy képesek legyenek vállalnia múlt hagyományos formáit ls.

A nevelésnek ezt az elsődleges feladatát tartva szem előtt szeretném most felvázolni a modern lelk iségi mozgalmak uralkodó vonásait és az azokkal kap- csolatos teológiai kérdéseket. Megpróbálok rámutatni azokra a pontokra,ame- lyek különös figyelmetés sajátos lelki nevelést kivánnak meg.

Ezen megfontolások alapján az _első részben kiemelem a jelenlegi lelki irányzatok _jellemzővonásait; a második, lényegesen rövidebb.de nemkevésbé fontos részben pedig a_jövőszámára is_döntő, kimondottanteoló giai kérdések- kel foglalkozom.

I.A modernlelkiségi mozgalmak ural kodó vonásai

Három vonást akarok kiemelni; amelyek számomra meghatározóknak tűn­

nek. Az első a kii n d u I á s i P o n t r a vonatkoz ik : a megtérésre alapuló ke- resztény önazonosság. A második azokra a k e r e t e k r e. amelyekben ki-

fej lőd ik a lelkiségi tapasztala t : közösségi környezet. A harmadik a m e g k ü - I ö n b ö z t e t é s g y a k o r I a t á r a: hogyan kell értenünk lsten _{működését} az emberben és a világban.

1. A megtérésre alapuló keresztény önazonosség

Egyszerre kulturális és lelki _tényről van szó. Azoknak a fiatal fiúknak 00 lányoknak egy viszony lag nagy csoportja. akik a vallásos élettel komolyan

14

szembenéznek, k o n ver t i t a, újonnan megté rő. Egyesek olyan környezet-

ből jönnek, amely idegen a hit számára; szamos, a keresztény világn ézettel semmiféle kapcsolatban sem levő tényező alakítottaőket. Mások viszont hívő

családhoz tartoznak;acsaládi hit re való hivatkozásazonban nem mind lq meg- határoz ó. Az esetek legnagyobb részében hitük azzal van kapcsolatban, hogy személyesen találkoztak Istennel, Krisztussal vagy a Szentlélekkel. Ez az él- mény gyökeresen megváltoztatta életük irányát. A szemlélőd ő megvilágosodás vagy abelsőfelszabadu lásformáj ában megélt kezdeti ..megtérés " áthatja egész vallási szemléletüket. Nagy szerepet tulajdonít anak lsten, Krlsztus vagy a Szentlélek kezdeményezésének. Arra vágyódnak, hogy az Egyházban megtalál- ják annak a felfedezésnek a légkörét, azt a ..katekumená lis környezetet", amely az ő első lépéseiket jellemezte. Magatartásuk eléggé spontán módon inkább ..tanúságtevő" mintsem kontesztáló. A vall ásos életben való elkötelezettségü- ket az a többé-kevésbé váratlan ébredésjelöli meg,amelyet lsten műve lt ben- nük. Lelki életüket kezdeti megtér ésük folytatásaként,azelső élmény kitel jese- déseként fogják fel. Egyes esetekben ez az előző életf ormájukkal való szakí- tást jelenti, máskor viszont ilyenvagy olyan embercsoportok szolgálatát, sors- közösségvállalást. Az apostoli és missziós dimenzió számukra követelmény: hirdetniük kell azt a valóságot és Istennek azt az ajándékát, amelyet most ők

maguk élveznek.

Mindenek előtt megtérésük lelki élményének értékelésére kell felfi9yel- nünk; ezzel kapcsolatban el kell utasítanunk az eleve gyanakvó magatartást.

Ennek a megtérésnek két _alapvető jelentése van. Kultur ális szempontból a szekularizáció többé-k ev és b ényílt bírálatát fejezi ki.Nem meglepő , hogy lsten létének határozott állítása és az Istenbe vetett hit váltja fel az Istenről való hall gatást vagy abelé vetett _hittől való félelmet.Lelki szempontból pedig az a

jelentős tényező, hogy a lelki élet a lelki megkülönbö ztetés elsődleges területe- ként jelenik meg. A lelki élet nemcsak egyszerűen pszichológiai élet vagy az emberi kapcs ol atok világa. Tévedés lenne, ha ezt a kimondottan lelki élményt

megkérdője lez nénk, amennyiben azt lsten és Szent Lelke irányította.

A lelki _{vezetők nek} joguk van arra, _sőt kötelességük, hogy kérdéseket ves- senek fel. Nevezetesen két ponton:

a. A ter m é s zet e s é s t e r m é s z e t f e I e tti k a p c s o I a t a. Ma- gától értetődően abszurd dolog lenne, ha a lelki életet pszichológiai jellegű

elemekre (komplexusok, elfojtások) vagy társadalmi _jellegű összetevőkre (csa- ládHá rsadal mi míl l ő ) fokozná nk le.Az is vitatható lenne azonban, ha el akar- nánk hallgatni ezeket azelemeket, mégpedigazzal az ürüggyel, hogy elegendő

a lelki élet re vonatkozó megkülönbözt etés. Emlékeztetnünk kell arra, hogy az egyénben a Szentlé lek működésének területe az ill ető szabadsága; ez a sza- badság pedig gyökereit és törté netét tekintve meglehetősen bonyolult. A lelki vezetök nek és nevelóknek arra kell késztet niük a fiatalokat, hogy ne akarják magukban elhatárolni lsten működ é sét, hanem hagyják , hogy létük minden vonatkozásában átjárja őket.A lelki életet sohasemszabad az emberi lét egy 15

zárt részének tekinteni: nem más az, mint az lsten által megragadott és átala- kftottlét teljessége.

b. A hit m e g p r ó báI t a t á s aIn a k h e I ye. A kezdeti lelkesedés azt a látszatot kelthet i, hogya lelki élet állandó előretörés. a kibontakozás akadályoktól mentes fajtája. Amikor tehát akadályok merülnek fel, közel van az elbátortalanodás. Minden lelki nevelő jól ismeri sok mai fiatal nagylelkú, de törékeny karakterét. Abban kell őket segfteni , hogy meg tudják különböz- tetni a belü l rő l vagy kivülről jövő akadályokat az igazi megpróbá ltatásoktól.

Ezek a megpróbáltat ásokhite les flik a hitet. A hitben megélt nehézségek kivált- ságos pillanatai lehetnek a szabadság fejlődésének. Maga a hit is gyökeresen átalak ulhat: atöbbé-kevésbé irraci onáli s lelkesedés olyan világos elkötelezett- séggé és elhatározássá válh at, amely átöleli a lét telje sségét. Maguk a vál- ságok is megkülönb öztetés alkalm ai lesznek : segitenek szétválasztani azt, ami az önmegg yózésbő l származi k attól, ami Istennek az emberi szabadság mé lyén felhan gzó hívásában gyökerezik. Itt következik talán be az ún. "máso- dik - és döntő - megtérés" . Ennek során az ember valóban átadja életét Istennek. "elvesz fU azt,hogy megtalálja " .

2. Kommunló és személyessé válás a.Megfigyeltjelenségek

A modern lelki ségi mozgalmak egy másik uralkodó vonása: a megtérés lelki élménye ko m munió r a, közösség alakít áséra késztet. Ezek a meg-

térők nem indivi dualisták. Gyakr an úttörő mentalit ás jellemzi őket: hogy fel- fedezzék az előttü k feltáruló új utakat , támaszt és rendszeres segítséget vár- nak egy olyan emberméretú csoporttól, testvéri köz össéq töl, amely osztozik tapasztalatukban és eszményeikben.

Altalános meqállaplt ás, hogy bizalmatlanul teki ntenek az állam és az Egy-

ház "nehézkes" intézményeire. Gyakran szenvednek a társadalmi kapcsolatok

személytelensége rniatt,ezértazt remélik ,hogy KrisztusTestében igaziszemé- lyes kapcsolatok at, testvéri környezetet találnak. Ez a vágyuk nem korlátozód ik pszichológiai vagy szociális követel ményre; úgy akarj ák megjelenfteni az Egy- házat mint összefüg g ő közösséget,ahol a Szentl élek ébreszti és tartja fenn a testvérek közötti nyitottságot.

A vallásos életben tehát a testvéri élet megtapasztalását látják. Ez az élet az imában, az imádásban, a tanúságtételben és a szolgálatban gyökerezik.

Mindez jelenti egyben a nagy létszámú, szervezett mozgalmak többé-kevésbé nyílt bír álatát is. Ezekben ugyani s az emberek nem ismerik egymást és min- denki a maga kedve szerint rendezkedik be. A kommuniónak ez az igé nye nagyon is kézzelfogható meggyőződésen nyuqszlk : ha az Egyház küldetése abban áll, hogy hirdesse e világnak lsten Jézus Krisztusban megnyilvánult szeretetét, akkor ez a küldetés megköveteli ,hogya közösségek valóban éljék ezt a szeretetet, mégpedig mindennapi kapcsoiata ikban és társadalmi elköte-

16

lezettségeikben, s ily módon tanúsá got tegyenek _erről a szeretetról. A ..kon- szekráit" (szerzetes i) élet - ami nt tanítja a puebiai dokumentum (742)- "pro- fetikus módon hirdeti lsten és az ember kommuniój ának legmag as ab b re nd ű értékét". A dokumentumnak ez a megfogalmazása jól kifej ezi a modern ember vágyait.

A kommuniónak ez az erős követelménye magyarázza azt is, hogy a meg- különböztetést gyakran közössé g ben gyakorol ják: a közösség mint olyan hordozza a Lélek hívásait és sugallatait. A kar izmati kus megúj ulás mozgalmai- ban számos csoport rendszeresen gyakoro lj a ezt a közösségi megkülönböz- tetést: igyekeznek megkülönböztetni minde nki egyéni kariz máit és lehetóvé tenn i,hogy azokat a közösség javára kamatoztassák.

A közösségi jelleg ezen erős hangsúlyozásához gyak ran társul egy olyan személyes és egyszersmind haté kony tekintély,vezeté s,amely a csoport,illetve az intézmény életét meghatáro zza. Minden egy kari zmatikus személyiség töl indul el, öbenne összpontosul a tekintély. A szoros kommunió ls gyakran erre az erósen személyes jell egre vezethetó vissza.

Ez a jelenség nem telj ese n negatív: jó dolog ,hogyalelki cé l k i tű zés t olyan férfiak és nök testesítik meg, akik ennek szentelik egész életüke t. Különben is a szentek gyakran olyan férf iak és nök, akiket lsten testv éreik szolgála tára új karizmával ajándé kozott meg, vagy arra hívta meg őket , hogy magukat új formákban fejezzék ki. Gondolhatunk itt Assisi Ferenc re, Avilai Terézre, Páli Vincére vagy más rendalapítóra.

b. A kiegyensúlyozott megkülönböztetés feltételei

A kommuniónak és a személyes jelle gnek ezek az összetevöi alkalmat ad- hatnak túlzásokra és eltévelyedése kre is. Enmost nem akar om elemezni a val- lási intézmények történelmében elófordu lható to rzulásokszárnos tajtáj át.Inkább bemutatom azt a két eleng edh etetl en feltét el t, amelyek lehetövé teszik a ki- egyensúlyozott megkü lönbözte tést : az egyén magányának integrálását, vala- mint az intézménykollektív tudatát.

A személytelen emberi kapcso lato k élménye erös szomjat ébreszt a kom- munió után. A vallási kommúnió azon ban soha nem zárhatja ki a ma- gán y t, ebben valósul meg ugyan is a személyes szabadság egyik lényeges összetevóje. A Szentlélek senkit sem kényszerít arra, hogy valamiféle szem- lélódés által önmagától megfutva menekül jön lsten oldalára;de arrasem, hogy másoktól fusson, meneküljön egy csaló ka nagyl el kű s ég be . Amiko r valaki egy intézmény sajátos karizmájának megfelelóen Istennek és testvére inek szent eli életét, lehetóvé kell válnia számára, hogy lsten elót! lojálisan elfogadja saját magát, és szabadságát elkötelezze az intézmény karizmájának megfeleló tevé- kenységben. A szabadságnak ez az elkötelezése egy bizonyo s magány is: rnin- denkinek saját magának kell kimondania az..igent " ésmegk ülönb öztetn i rnind- azt,amire lsten hívj a.A nehézségek általában elmélyíti kezt amagányt és be- tölthetik azokn ak a lelki megpróbáltatásoknak szerepét , amelyek érleli k a sza- badságot.

2 17

A nevelők bátorítsanak ennek a magánynak a megtanulására. Erre szükség van még a közösségben, a testvér iélet kereteiben is. Lehet,hogy ekkor szét- oszlanak az illúziók és elhalványulnak azállandó összhangra vonatkozó álmok. Annál jobb: a közösségen belül kialakult távol ságok hozzátartoznak a lelki realizmushoz. Ez a távolság az élő lsten misztéri uma elé állít minden egyes személyt, ugyana kkor szembesíti testvérei és önmaga misztériumával.

A második összelev őt sem szabad soha leértékel nünk : a z i n téz m é n y k ö z ö s s é g i t u d a t á t. Ez nemcsak azt jelenti, hogy megí rják a szervezett mozgalom történet ét.az alapítók életrajzát. Sokkal inkább mély,_hitből fakadó, nem pedig történeti munkáról van szó; nemcsak a múlt eml é keirő l, hanem az alapító események éb rentar tásá r ól.Hogyan ébresztett lsten az Egyházban egy új karizmát ? Felhasználva egy olyan férfit vagy nőt, aki sorsközösséget vállalt környezetével és korával? Ezekben a távlatokban kell mindig visszatérn i a forr ásokhoz. Nem azért, hogy hátrafelé lépjünk, hanem azért, hogy összhang- ban legyünk lsten munkájával, a SzenIléleknek a törté nelembe beleírt ado- mányával. Az "alapít ás eseményeinek ez az ébrentartása" megmutatjaazIsteni kegyelem működésének módj át, és útját egy családban, a szenvedésben, egy történelmi korszakb an és egy ember akaratában. A kegyelem működése nem

egysze rűen a magasból hull alá. Igen, a magasból jön, a háromszor Szent Is- tentói, de lent működ ik, bennünk, egy bizonyos területen, egy bizonyos nyelv, társadalmi rnlllő keretében, gyermekek, betegek, öregek.vagy a szegények valamelyik csopo rtjában.

Azalapit óalakja nem a történelmi valóságkereténkívüljelenik meg.Ellen-

kező leg: minden személyes elem olyan küldetés, karizma szolgálatában áll, amelynek hozzá kell járulnia az Egyház növeke déséhez, legyen bár szó a fia- talok nevelé sérő l, a társadalmi sorsközösségválla lásról vagy szemlélődésről.

Nagyon fontos, hogya lel ki megkülönböztetésben meglegyen a történeti foly- tonosság iránti érzék.Ez a történet lsten személyhezszóló hívásával kezdődik;

a hívásra adott válasz hívja életre a struktúrákat és jelöli meg a pontos fel- adatokat : a szervezeti és intézményes dimenzió elválaszthata ll an a személyes dimenz iótól. Mind kettő ugyanannak a történe tnek a része.

3. Isten tevékenységének megkülönböztetése

Most azt kell meghatároznunk, mi az eredeti vagy új abban a módszerben, ahogyan a modern lelk iségi mozgalmak megkülönböztetik Istennek az embe- rekben és a világban kifejtett tevékenység ét. Ebben a harmadik rés zben első­

sorban azok ra az irányzatokra hivatkozom, amelyek viszonylag nem régen je- lentek meg,nagyjából húsz éve, tehát a II. Vatikáni Zsin at óta.

a. Hogymindjárt alényegretérj ünk: szerintem ma a megkülönböztetés sok- kal inkább lsten és az ember, mintsem az Egyház és a világ kapcsolatára vo- natkozik . Nem annyi ra a telj esítendő feladat ot akarják megkülönböztetni, ha- nem inkább a SzenIlélektől jövő irány- és útmutatások at. A megkü lönböztetés- ben nem ez az eldöntendő kérdés : "Mit kell tennem?" . vagy "Mit kell ten- 18

nünk?" ,hanem "Ki vagyok én ? Mivé kell válnom? " Az alapve tő gond nem az Egyházban elfoglaltsajátos helyre irányul, hanem arra, hogy hogyan irányl tsuk életünket lsten felé.

A cselekvés területéről a lét és a szabadság terül et ére való eltolódással kapcsolatban talán a Szentlé lekre kell hivatkozn i; ez gyakr an kifejezettebb, mint a Fiúra, Jézus Krisztusravaló hivat kozás. Ma mielőtt Krisztus életét,meg- testesülését pontosabban megfog almaznák, Istennek az emberben való jelen- létét mint a szabadságtranszcendens forrás áthangsúlyozz ák.Talána lelki élet egy ontologikusabb szemléletérőlbeszélhetünk: arról van szó, hogy lsten el- gondolása szerint Ie g y ü nk , mie lőtt még így vagy úgy cselekednénk. Ennek a kezdeti felfedezésnek a kibontak ozása szabj a meg a betö lte n dő küldetést.

AzIstennel való kapcsolat megel őz minden,azintézmé nykeretében vállalandó tevékenységi felad atot.

b. Isten és az ember közötti viszony elsődleg es jellegé hezcsatlakoznak az emberre vonatkozó meglehetősen tiszta elgondol ások illetve feltétele zések .

I s t e n rőI főleg annak t r ans z c e n d e n s vol t á ba n, szuverén sza- badságában alkotnak fogalmat;gyakran a Szentl éle kkel kapcso latban, aki "ott fú, ahol akar" . Isten tevéke nys ége abszolút érte lemben megel őz i az ember cselekvését. Isten kinyilatkoztat ja önmagát, lst en odaadja önmag át, lsten be- szél, lsten eljön: habozás nélkül használjá k ezeket az igéket, méghozzá jelen időben. A csendnek, olykor félelemnek egy bizonyos szakasza után határozot- tan meg akarjákvallani,hogy Istené akezdeményezé s. AzAtya hív, aFiú jön felénk, a Lélek ihlet i szabadságunkat. A lelki megkülönböztet és gyakorlatát minden félelem nélkül végzik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfelelő okosság nélkül teszikezt.Ha ugyanis az ember így állí tja lsten jelenlété t, leg- többször azt sem felejti el, hogy egyedül lste n vizsgálja a veséket és aszíve- ket, és hogy lsten országa kisiklik a pusztán emb eri elgo ndoláso k köréből.

lsten elsődleges tevé kenységét első s orban az embe rbe n, vagy még pon- tosabban a z e m b e r i b e n sősé g e s s é g b e n, és nem annyira a világ- ban ismerik fel. A megkülönböztetésaz ember mélysége inek vizsgálatára hívja a mai embert. Ebből a szempontból a pszichológ ia felfed ezései egybeesnek a mai lelkiség irányzataival: az emb ert nem lehet lefok ozni, az ember kimerít- hetetlen. Semm i emberi nem korlátoz hatja az embert.Azember nyito tt a Vég- telen felé,az ember az Abszolútumravágyik.

Az ember benső világának ezeket a mélységeit meglehetősen dr á m a i p e r s p e k t í v á b a n szokták felfogni: gyakr an beszélne k sérülésekről. trau- mákról, fájdalmas emlékekről.Taizének és a karizma ti ku s megúj ulásnak is ez a sajátos nyelvezete. Nem az a lelkiember,aki biztos önmagában és szabad- ságában, hanem Inkább az a nyugtalan, törékeny lény, aki felméri szabadsága korlátozottságát. Harcolnia kell, abelső csaták állapotában él.A megkülönböz- tetés, mielőtt békével töltené el az embert, felszfnre hozza ennek a harcnak az elemeit: mi jön Istentől,mi származik azembertől és végül mit lehe t ördögi behatásnak mondani. A lelki életet gyakran úgy is vizsgáljá k mint az embert 19

meghaladó "Hatalmak" bonyolult kibontakozását. A megkülönböztetés tehát azt is jelenti, hogy ebben a több é-kevésb é drámai küzdelemben felfegyverez- zük a szabadságot; ez viszont döntéseket és nagy bátorságot követel meg.

A világra vonatkozó megkülönböztetés meglehetőse n homogén ahhoz ké- pest, ami az ember benső világában tört éni k. A jánosi szemléletmódnak meg-

felelően a világ az Istennek való ellenállás helye, drámai szính áz,ahol a Szent- lélek játsza afőszerepet. A sátán létét az ember jó Ideig elha llga tt a. MaIsmét megjelenik mint az összeütközés eleme; manapság szívesen beszélne k a

"rosszerőlr ől" és a"jóerőlről". Ez nemszükséqképpanmanicheizmus, inkább

annak a tudata, hogy a világ nem semleges; ugyanazok az ellen tétes erők ke- resztezik, mint az emberbelső szabadságát. Mi nd kettőt mozgósítani kell tehát lelki szempontból, ahogyan erre Szent Pál leveleib en figyelmez tet.

c. Az ember és lsten kapcsolatátelemző,valam int edrámai harc által meg-

jelöl t megkülönböztetés mélységesen h agyom á ny o s. Ugyanakkor ez a

modern lelkiségi mozgalmak egyik jellemző vonása is. Nem hanyagolják el tehát a lelki élet szentírási és egyháztörténeti forrás ait. Ezek az új áraml atok tudatosan mély gyökereket akarnak ereszteni a bibliai és az egyházi hagyo- mányban.A hangsúlyok azonban változóa k, elté rőek.

Az Oczövets éq nem veszített területet az egyedüli "Evangéli um" javára.

Ellenkezőleg, erősen kiemelik a keresztény lelkiség zsidó gyökereit. Gyakran felidézik a theophaniákat (Isten megjelenéseit), pl.Jákobba l.rllléssel ,Mózessel kapcsolatban. Különösen kiemelik a próféták élményei t, kevésbé foglalkoznak azonban a bölcsességi irodalommal. A próféták bizon yítj ák, hogy lsten betört a történelembe, méghozzá gyakran drámai összef üggé sben .

Az Újszövetségből nem annyira lsten megt estesülésére, hanem inkább Krisztus vagy a Szentlélek megnyilvánulásaira vonatko zó szövegeket és helye- ket idézik szívesen: az angyali üdvözletet, szlnevált ozáse, Emmauszt , pün- kösd öt. A lelki élet alapjait a húsvéti misztér iumban és a pünkösdi ese- ményben találják meg. Itt tapasztalják azt a mozgást, amely inkább Istentói indul az ember felé, mintsem az emb ertől lsten felé.

Az Egyház történetében kivételes helyet bizto sítan ak a kezdeteknek. Ke- vesebb fontosságot tulajdonítanak a pogány világot elárasztó missziós lendü- letnek, ellenben jobban kiemelik, milyen ragályos an hatott a hit és az evangé- lium a Lélek tevékenységére. Továbbá, ha elfogadják, hogy a Szentlélek nem maradt passzív az első és a huszadik század között (úgy túnlk, bi- zonyos nyilatkozatok ezt kétségbe vonják), elsősorbana válságos ,a nehéz kor- szakok és alapítások irántérdeklődnek.Számukra azok azid ők fontosak, ami- kor olyan karizmatikus férfiak és nő k lépte k fel, akiknek életszentsége törté- nelmi erővévált: Nursziai Benedek,AsszisziFerenc,Avila iTeréz,LoyolaiIgnác ... E nagy szenteknél elsősorban azt emelik ki : kik voltak, mit gondoltak, hogyan vezette őket lsten; kevésbé foglalkoznak azzal , amit tettek, Karizmati- kus személyiségük és gondolataik búvölik el őket elsőso rban , nem annyira az, hogy milyen intézményt hoztak létre.

20

A Szent írásnak és az egyháztör ténelemnek ez az olvasási módja minden bizonnyal megmutatja ,hogy manapság az ember szabadabban,kevesebb féle- lemmel, kevésbé bonyolultan hisz lsten hatalmá ban, aki képes arra, hogy a történelem kavargásában ismét valami újat teremtsen. Kétségtelen ,hogy ez a szemléletmód néha naiv, érzel gős vagy hiányos. Mindenesetre azt bizony ítja, hogy be akarnak iIIeszkedni az Egyház, a próféták, az apostolok, a vértanúk, az egyházatyák és a szentek nagy Hagyományába . Ezért reményre jogosít lel.

II. Teológiai kérdések

Nem feladatom, hogy következtetéseket vonjak le vagy javaslatokat tegyek.

Mindössze arra szorttkozom, hogy megfogalmaz zak néhány olyan teológ iai kérdést, amelyeket ezek az új lelkisé gi mozgalmak vetnek fel. Vélemé nyem szerint ezek a kérdések három területen merülnek fel:az istenképnél, az Egy- házzal kapcsolatban és a történelem jelentésére vonatkozóan.

1. Hogy Istent transzcende nciájában, szabadságában és kezdeményezésé- ben ragadják meg, számomr a magától értetődő. Ezt a transzcendenci át azon- ban szinte azonnal jelenlétké nt, többé-kevésbé közvetlen befolyásként értel- mezik, amihatalmábakerítiazembert.

Nem kellene-e azonban ugyanúgy eli smernünk,hogy lstentranszcendenciá- ja távolságot is foglal magába? _Mielőtt meghódítana és megragadna tisztel minket: a tisztelet pedig egyszerre távolságot és bizalmatjelent. Néha ezt gon- dolom :ezeknek a megtérteknek még fel kell fedezniük ,hogy Ábrahám, Jákob , Márla és Péter Istenének misztérium a nemcsak egy jelenlét intenzitásában mutatkozik meg, hanem O ugyanakkor felmérhetetlen mélységet is jelent ... . Mindig kisiklikfogalmaink kör éb ől .

Másrészt, ha pozitfv az a tény, hogy biztosak vagyunk bennünk való haté- kony múködésében, nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a tevékenység a

hívő szabadságának kárára van. Csalóka lehet a nagy misztikus lelkesedés.

lsten jelenléte soha nem zárja le az embert annyira, hogy az ne figye lhessen a hétköznapi élet dolgaira. Vigyázat Istennek erre az embert elbor ító jelen- létérel Minél inkább múködik bennünk lsten,az igazi lsten, annál inkább lesz szabadságunk hajlékony, nyitottés egyszerú.

2. Milyen a kapcsolat az Egyházzal? Milye n ez az Egyház? Kétségtelen, hogy ez a döntő kérdés. A mai fiatalok közül sokan igen távol érzik magukat az Egyháztól. Többé már nem az Egyház vezeti el _őket a hitre, hanem a lelki élmény . Ez a _fejlődés lehet Igen pozit ív. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy valakit bevezess ünk az Egyházba mint lsten ajándékának misztériumába.

Ez a bevezetés megtéréseket, olykor igen komoly megtéréseket kíván. Az Egyház nem valami látványosság , amelyet az ember kívülrőlszemlél, olyannyi- ra, hogy joga legyen ezt mondani : ez tetszi k, ez viszont nem tetszik. Az Egy- házat nem lehet lefokozni arra a csoportra vagy közössépre.amelyet az ember maga választott önmaga számára, mivel abban érzi jól magát. Az Egyház min- denek _előtt ajándék.Az Egyház nem a szépségről , hatéko nyságról vagy kom- 21

munióról való álmaink projekciója, hanem Krisztus jegyese, aki olykor szenved

sőt beteg. Ez azonban még nem ok arra,hogy hátat fordítsunk neki. Időre van szükség ahhoz, hogy valaki beavatást nyerjen az Egyház misztériumába, hogy megtanulja szeretni az Egyházat, amint a férj szereti feleségét és a feleség férjét.

Az ima lehet ennek a fokozatos bevezetésnek a helye.Nem az öncélú, ha- nem az a p o s t o I i ima kedvéért kell megtanulni az imát. Az öncélú ima he- lyett Pál módjára kell imádkoznunk, aki hálát ad, aki könyörög Efezus vagy Korintus gyönge vagy erős hlvőlért, akikkel egész lénye össze van kapcsolva.

Ott, lsten előtt, a Szentlélek édes hatalmában, az ima egyszerre párbeszéddé, hallgatássá, harccá, közbenjárás sáválik .Ebben az imában az élet minden jaj- kiáltása, az emberi szív minden szenvedélye, minden arc, rnlnden találkozás helyet kaphat és átalakulhat. Ekkor születik meg az Egyház, belegyökerezve tagjainaklsten_előtti jelenlétébe.

3. MI a történelem jelentése? Jó dolog,ha felfedezzük lsten tevékenységét a benső folyamatban, azaz az emlékezetben. Azonban, felfedezhetjük ezt a tevékenységet az emberek és népek történelmének nagy területén is. Vigyáz- zunk tehát azokra a dualista sémákra, amelyek Istent csak a bensőségesség

oldalára helyezik,s kijelentik,hogy hiányzik az ún. _kűlső világból. Szent Agos- ton, aki éppúgy szerzó]e az lsten városának,mint a Vallomásoknak, nem ezen a véleményen lenne?

Megkockáztatom a következo hipotézist: ma még hiányzik a történelem lelkis égi teológiája, amely abban segítene, hogy az _idők jeleit ugyanazzal a lelkesedéssel olvassuk, mint a személyes kibontakozás jeleit. A világ nincs a sátán hatalma alatt. Ez továbbra is az lsten által teremtett és szeretett emberek világa.Mint ilyen ez a világ kettősséget rejt magában:a kegyelem és a bún, a szabadság és a korlátozottság, az önzés és az önfeláldozás helye.

+

AJövőAzé,aki vezet minket. Egyben azonban biztosak lehetünk: nem éplt- jük ajövőt , ha nem éljük és virágoztatjuk fel azokat az intézményeket és szer- vezett mozgalmakat , amelyekhez tartozunk! Ezek nem rendelkeznek az örök élet Igéreteivel.De ma ezek a mieink.Nem az a kérdés, hány évet élünk még.

Ma kell élnünk Istenből, és hagynunk kell, hogy ezek az új lelkiségi irányok minket is megújítsanak. A fontos az, hogy valóban figyeljünk arra, amit ma a Lélek az Egyháznak és intézményeinek mond. A Lélek pedig ma általában ugyanazt mondja, mint amit tegnap mondott. Soha nem mondja: beletörődés, lemondás, versengés, .rnenek ül és a jövőbe", és még kevésbé: öngyilkosság.

Ellenben mindig ezt mondja:kitartás, bátorság,merészség és remény a remény ellenére.

Forrás:Nouvelle Revue Theologique 106, 1984: 885-899.

22