40 ~ HONVÉD 6. SZÁM
. I
multat visszasíró szándékos reakciós törekvéseket pedig csirájában kell elfojtani és azok előidézőit kíméletlenül meg kell büntetni:
3. Nyomatékosan, fel kell hívni a pártok figyelmét arra, hogy ne nyújtsanak segédkezet ahhoz, hogy az alárendeltek nem . politikai vonatkozású, szolgálati ügyeikben külső befolyásokat érvényesítsenek.
A demokratikus honvédségben a „Szolgálati Rend" éso a „Szolgálati Üt" betartása jelenleg is érvényben van.
4. Tényleges szolgálatban csak demokratikus gondolkodása és szo- ciális érzésű, önös anyagi érdekeket nem szolgáló, mind katonailag, mind szakmai vonalon jól képzett, népszerető tisztek és tiszthelyettesek legyenek. Az alárendeltekről a 'légjobb tudásunk szerint híven és lelki- ismeretesen gondoskodni legyen minden rendfokozatú és beosztású katonának első és legfontosabb kötelessége! A jó példaadás a legjobb
nevelő eszköz. • . ' 5.. Ne idegenkedjünk attól, hogy fenyítsünk, ha arra szükség van.
A fegyelem megköveteli, h o g y aki a parancsokat és rendeleteket nem tejesíti — hg már sem a figyelmeztetés, sem az intés nem. használt — . azokat meg kell fenyíteni, vagy a honvédségtől el kell távolítani.
A fentiekben nagy általánosságban igyekeztem körvonalazni azo- kat az irányelveket, amiket a fegyelem helyreállítása, megszilárdítása és fenntartása érdekében szem előtt kell tartani, há azt akarjuk,1 hogy ú j honvédségünk valóban a nemzet és a magyar nép fontos alkotó tényezőjévé váljon."
i . 1
Dr. Bognár Kálmán
' G Y A L O G S Á G E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S E P Á N C É L O S E G Y S É G E K K E L
A
kiképzést' folytató békehadsereg elsőrendű feladatává kell, hogy váljék a fegyvernemek közötti összműködés - gya- korlása. Ez különösen a gyalogság' szempontjából igén fontos kérdés. A testvér. fegyvernemekkel . való szoros együttműködés óvja meg a gyalogságot az oknélkiili súlyos veszteségektől, — írja á Harcászati Szabályzatunk. Ügy érzem, hogy ennek a mondatnak mély igazságában m a már- senkisem kétel- kedik. •Gyalogság és páncélos egységek szoros együttműködése csak abban az esetben valósulhat.meg, h a mindkét fegyvernem m á r a béke- kiképzés alatt is nagy súlyt fektet az együttműködést célzó gyakor- latok tervezésére,és végrehajtására. Há Magyarországon jelenleg nem is tudunk a megfelelő harceszközök hiányában ilyen gyakorlatokat végrehajtani, mégis elsőrendűen fimtos, hogy a parancsnoki beosztás- ban lévő vagy „az abba' törekvők foglalkozzanak ezzel a kérdéssel
i
MÓRICZ: GYALOGSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE PÁNCÉLOS EGYSÉGEKKEL 41 /
Hogy, ebben a segítségükre lehessek az érdeklődőknek néhány együtt- működő, gyakorlat lefolyását .írom le, mélyékben magam is résztvet- tem. Sajnos nem volt módomban a Szovjet Hadsereg hasonló tárgyú gyakorlataiba betekintést nyerni, így most csupán a magyar és néniét- együttműködő gyakorlatok tapasztalatairól beszélhetek.
Az el.ső ilyen gyakorlatom tárgya támadás olyan ellenségre mely- nek még elegendő ideje • nein volt védelmének tökéletes. meg-
szervezésére. . . .
A feltevés szerint'az ellenség , az éjjeli -órákban észrevétlenül el- hagyta, eddigi védőáll'ását: Üj főellenállási -vonala még ismeretien.
Ennek felderítésére két páncélgépkocsival és három harckocsival meg- erősített lövész századot rendel ki a harccsoport parancsnok. A pán- célgépkocsik megindulásával kezdődik a gyakorlat. A páncél- gépkocsik menetben aí gyors él szerepét -töltik, be. A gyors él észre- veszi az ellenség egyik útkörnyéki támpontját, egy-két rövid tűz- csapást adnak le. Az. ellenséges oldalon is megszólal néhány géppuska és egy páncéltörő ágyú. A páncélgépkocsik visszafutnak. Jelentik a századparancsnoknak a látottakat. A századparancsnok feladata értel- mében a tárapont megtámadását határozza • el. A támadást a harc- kocsik támogatásával akarja végrehajtani. Kikéri, a harckocsi szakasz- parancsnok javaslatát. A szakaszparancsnok az úttól balra eső területet tartja alkalmasnak a páncélosok alkalmazására. Ezútán a század- parancsnok az alparancsnokokkal egyetértésben mozzanatonként leszögezi a végrehajtást. • .
A század a, támadáshoz a. készenléti helyen gyülekezik. A gyalog- ság támadásának megindulásakor mindegyik harckocsi lövege (lég- védelmi ágyúja) a megtámadásra kiszemelt támpontot lövi. Az erős ellenséges elhárító tüz következtében a gyalogság azonban nehezen jut '.előre. A harckocsi parancsnok előretör a gyalogság mögé, míg a másik két harckocsi helyben marad és tüzel. Az ellenség páncéltörő ágyúja megszólal, de az álló harckocsik tüzükkel elnémítják. A gyalogság újból előrelendül. A hátul maradt páncélosok a pk-i kocsi tűztámogatása mellett megindnihak. Utolérik a gyalogságot és a rohamban őket megelőzve vesznek részt. A roham sikerül. A hátul- maradt páncélosok a tartalékrajok néhány géppisztolyosát felvéve meg-, indulnak a még esetleg védekező hátsó fészkek leküzdésére. Túlhalad- ják , az első vonalban lévő rajokat és itt fejeződik be a gyakorlat. A páncélgépkocsik a támadásban nem vettek részt.
A gyakorlat közben szerzett tapasztalataimat az alábbiakban fog- * lalhatom össze:
Mindaddig^nem „sikerült" az első együttműködési gyakorlat, míg a támadás minden egyes mozzanatát nem ismerte minden alparáncs- nok tökéletesen. A későbbiek során azonban gyalogosaink hozzászok- tak a motorzugáshoz 'és a közelükben el-eldördülő harckocsi lövegek hangjához és a gyakorlatok a helyesen kiértékelt tapasztalatok alap- ján már kevesebb előkészítéssel is sikerültek. - •
Az összeköttetés gyalogos és páncélos egységek parancsnokai között gyakorlat közbeni nagyon nehézkes. Mindaddig, amíg a páncé-
\
42 HONVÉD 6. SZÁM -
- * ' *
los tornyának fedelét be nem csukja jelek Váltása (főleg, kar jelek) még aránylag könnyen léhetségesek. A páncélos parancsnok lehúzódása.
után azonban szinte .teljesen megszakad az összeköttetés, még akkor is, ha gyalogos parancsnok közvetlenül a páncélos közelében mozog.
Hátrább telepített rádióállomás utján elképzelhető lenne az érintkezés felvétele, azonban a rádió typusok közti különbség miatt ez lehétetlen volt a multbán. Különben is a harcban lévő páncélos szakaszparancs- nok a tűzparancsok, valamint mozgási parancsnok adásával és a fi gye-' lés eredményének állandó közlésével annyira le van kötve, hogy a gyalogos parancsnokkal nehezen tűdna beszélgetni.. Éppen azért fontos a támadás lelkiismeretes és részletes megbeszélése. A küzdő csatáro- kat a páncélos igyekszik figyelni, úgy hogy kívánságukat megérti es . áz őket veszélyeztető célokat könnyen észreveszi. i
' Fel lehet venni, az összeköttetést rakétákkal is. Ezek jelentősége éjszaka fokozottabb. Hogy ezt érzékeltessem egy éjtszakai együtt- működő gyakorlat lefolyásáról is írok. Akkori oktatóink, mint az oro- szoktól eltanult háborús tapasztalatot sulykolták velünk az alábbi gyakorlatot. Nappal részletesen szemrevételezett ellenséges támpont leküzdéséről van szó, melynek megszállói nem állnák erkölcsileg a megfelelő fokon. Végrehajtási idő éjfél után 2h tüzérségi és gyalog-, sági tűz előkészítés 10'. A tüz nem csak a támpontra irányul, hanem
•az előterepet is éri. Ez azt célozza, hógy az előterepen esetleg aknát telepítő részek munkáját lehetetlenné tegye. Ezután 5' tűz-szünet.
Saját támadó gyalogos egységek a tüzérségi tűz alatt már a készen- léti helyen vannak. A páncélosok a tü. tűz alatt előrégyülekeznek a gyalogság hézagaiba. f '
A tüzérség az 5 perc letelte után egy össztüzet lő a kiemelendő támpontra. Ezután percenkint ad le össztüzeket minden alkalom- mal 200 m-el messzebbre. A készenlétbe helyezett gyalogság távolsága az első támponttól 600 m. A második tüzérségi tűzcsapás robbanásai után a gyalogsá'g világitó rakétákat lő az ellenség támpontjai felé.
(Nemcsak a. támadási célra.). A harckocsik néhány golyószóróval és géppisztolyokkal felszerelt csatárral élőretörnek és keresztül dübörög-- nek az ellenséges támponton. A,gyalogság zöme a harckocsikkal egy- , időben indul.- A védőállás megtisztítása és a két iránybani réteszelés a
feladata. . v -
A páncélosok a- nehézfegyverek hátsó vonaláig, törnek előre (kb.
400 m-re a mélységben).'It"t megállnak. A kisérő gyalogosok a virradat kezdetéig, biztosítják a harckocsikat. Ebben a helyzetben fejeződik be a gyakorlat. , ' .
Következtetések: A gyalogság zömével az együttműködés majd- nerh kizárólag csak az előzetes megbeszélés alapján, történik. A páncé- losok parancsnokai a jobb tájékozódási lehetőségekre való tekintettel harckocsikat éjtszaka a toronyból irányítják. A tüzérségi tűz szünetek- Ben a parancsnokok szóban is értekezhetnek 'egymással.' A páncélo- sokat ,a kísérők a harckocsi parancsnoktól? közvetlenül' kaphatnak utasítást. A világító töltények sűrű használata a harckocsik látását segíti elő, ugyanakkor az ellenségét fedezésre készteti. A gyakorlat
MÓRICZ: GYALOGSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE PÁNCÉLOS EGYSÉGEKKEL . 43
különösen a páncélosoktól kiván magas, teljesítményt. Gyalogos rész- i-öl feltétlenül ügyes csatárok szükségesek a kisérő csoportba. A tüzér- ség főfeladata az ellenség nehézfegyvereinek és tüzérségének haté- kony lefogása. , .
A múltban nagyőri kpveset gyakorolt, de feltétlenül érdekes témája a kiképzésnek a helységharc. Szabályzatunk, szerint helység- harcban csak kivételes esetekben alkalmazhatjuk sikerrel együtt a páncélosokat más fegyvernemekkel. Csak rövidén'érintek egy helység- harccal kapcsolatos együttműködési gyakorlatot. Utca átfésülés végre- hajtása két harckocsival és két tűzerős harcjárőrrel és egy tartalék Szakasszal. Először, a harcjárőrök indulnak az út jobb, illetve balolda- lán. A jobb oldalon előnyomulok kb. 30 m-el megelőzik á bal harc-- járőrt és így. törnek előre. 50—60' m megtétele után megjelenik az
egyik harckocsi a .járőr mögött és az utca fordulójánál működő" ellen- séget lövegével elhallgattatja. Ezután megindul és az/utca jobb oldalán .hajtva felzárkózik a bal küzdő csoport magasságáig. Ekkor egy másik harckocsi jelenik* meg a falu bejáratánál mire á .bal harcjárőr indul még és előzi meg a jobb harcjárőrt. A harckocsik lépcsőzetesen mozog-
nak és ehhez hasonló a harcjárőrök mozgása is. A tartalék Szakasz a . harckocsik holtterébeú nyomul előre. Ez lényégében a gyakorlat
lefolyása. ' . . • • , .Tápasztalatok: Itt is csak alaposan megszervezett és .megbeszélt
•támadásnak lehet biztos sikere. A harcjárőrökbe olyan csatárok is legyenek beosztva,, akik a veszélyektől nem .rettennek meg és az eset- leges aknásítást felismerik. /Az aknaveszélyt rakéták, fellövésével, leg- többször sikerült megértetni a harckocsi ^parancsnokkal. A két harc- járőr itt lényégében a két harckocsi közeibiztosítását is végzi. A harc- kocsik mögött előnyomuló gyalogság könnyen használható fel bár- milyen irányból jövő ellentámadás visszavetésére és ezen kivül a harc- kocsik hátát is biztosítják.
Nem, beszéltem mindezideig a gyalogsági tűzfegyverek tüziámoga- tásónak megszervezéséről. Ezt a tényezőt azért hanyagoltam el, mert a lényeget a páncélosok jelenléte nem' sokban befolyásolja. A tűz meg-
szervezés fgntossága nem egyszer kitűnt a való. helyzetben. E nélkül Oy harckocsikkal támogatott támadás sikere is kétséges. ,
A páncélosok alkalmazásáról a Honvéd márciusi számában részle- tes ismertetés jelent meg. így most áz általános .elvekkel nem kíván- tam foglalkozni, mert 4 könnyen isiüétlésekbe bocsájtkóztam volna.
Az elmélet helyett gyakorlati példákat hoztam fel, amiből a következ- tetéseket, mindenki leVonhatja magának.'
A fent,leírt három gyakorlatban és mint gyalogps szakasz és szá-
\ zadpayancsnok, illetve harc járőr parancsnok vettem részt és á had-^
• müveletek során is hasonló beosztásban voltam.N'Amit tehát láttam azt természetesen csak a gyalogos szemszögből ítélhettem meg. Amennyi- b e n a páncélos hajtársaim következtetésemmel nem értenek egyet, úgy
kérem őket, hogy szóljanak ők is ehhez a kérdéshez. Bizonyára sokan rendelkeznek e téren is harctéri tapasztalatokkal. Az ilyen hozzá-.
44 ' HONVÉD 6. SZÁM 1 . •
szólásokból nem csák általános elveket, hanem a helyes végrehajtás módszereit is le lehetne, szűrni. Szabályzataink - átdolgozásánál pedig
— úgy képzelem — éppen ezekre a gyakorlati módszerekre lenne szükség. Munkánk így tehát nem lenne-hiába való.
- . „ ' Móricz Lajos
KORSZERŰ FOLYAMIERŐ '
A
békeszerződés katonai záradéka megemlékezik „a ma- gyar folyami hajórajról. így eltűnt az utolsó kétely is, hogy szabad-e az országnak továbbra is meg- tartani ezt a fegyvernemet,./ vagy ' sem. Természetszerűen felvetődik ennek alapján a kérdés az újonnan felállítandó fo- lyamierők szervezését illetően. Az elmúlt világháború bebizonyította, hogy az elavult harcegységékből álló magyar hajóraj.korszerű 'felada- tok megoldására nem. volt, alkalmas! De hogy ez á megállapítás csak Z magyar viszonylatában helyes' és nem a fol-yamierő elvi alkalmazható-ságára vonatkozóit, az kitűnt azokból a harcokból, melyeket Európá- nak a fasizmus alóli felszabadításáért' a korszerű szovjet hajóraj a Du- nán oly sikeresen küzdött végig. Lehet, hogy a kedvezőtlen magyar tapasztalatok hatására egyesek nincsenek tisztában azzal, hogy kpr-' szerű viszonyok között mi is a célja ennek a fegyvernemnek?' Cikkem célja az, hogy ismertessem azokat az elveket,. melyeket érvényesíteni kell az ú j folyamierők szervezésénél. .
Már a felszabadulás után alakult ki egyeseknél az a teljesen téves félfogás, mely a folyamierőket egy kalap alá sorolta a műszaki csapa- tokkal. Ez .teljesen helytelen volt, mert a folyamierők alkalmazási, ki- képzési és felszerelési sajátosságai egészen más természetűek, 'mint az utászoké és hidászoké. A szárazföldi fegyvernemekhez vafó hasonló- ságot illetően a folyaniierőkhöz talán közelebb állnak a .tüzérek és pán- célosok, -mint a műszaki csapatok, mert úgy is fel lehet fogná a folyami- erőket — és ez a helyes —, mint vízen mozgó páncélosokat,, vagy ro- ham-, illetve, folyamon mozgó tüzérséget. Teljesén egyedülálló működési terület azonban a folyami aknászat.- Ennek szellemi része a tüzér be- mérési/tevőleges végrehajtása pedig hajóműveletezési jellegű,, tehát egy- . csoportba sorolni egy fegyvernemhez sem lehet célszerű/ annyira ön-
álló és átfogó az alkalmazási lehetősége a többi fegyvernemekhez viszo- nyítva.
A múltban is csak annyi közösségben volt más fegyvernemekkel, hogy a hivatásos keret kiképzése a műszáki képző- és nevelőintézeték- kel'egy helyen volt tekintettel arra, hogy e fegyvernem kicsisége révén külön intézetek, fenntartására néni tarthatott igényt, De láthatjuk ki- vétel nélkül-valamennyi nagyobb államnál, hogy külön tengerészeti és hajós akadémiákat, kiképző iskolákat tartanak, fenn, maga a fegyver-
