KÉP, KÉPMÁS ÉS KULTUSZ A PALÓCFÖLDÖN
Aképtiszteletakatolikusokatjellemzi, a 16. századtól elkülönülőprotestánsok egyedülaSzentírás szószerintértelmezetthitelesszövegét tekintik azistenség megnyilatkozásának. A polgárosodásban fejletlen, városhiányos Palócföld - benne különösen Nógrád megye - közismerten jobbára római katolikus1 népi műveltségetartottafenntalánlegelevenebbenahagyományosképkultusztorszá- gosviszonylatbanis. Ez az elevenséga tudományos kutatásszámára kivételes forráslehetőségetnyújtott.2Korábbimélyrehatóésáttekintőjellegűtanulmánya- inkraalapozva, tanulmányunkban újabb gyűjtésieredményeketésátfogó gon- dolatokatszeretnénkmegfogalmazniaképekhezkötődőkultuszról,és azábrá- zolásokparasztikultúrábanbetöltöttszerepéről.
Katolikusparasztságunkszakrálisélményvilágánaklokálisközpontjaatemp- lom, melyet sok évszázados tradícióval a mennyei valóságföldi térségekéntéltek meg, a palócok esetében olykor napjainkig. Barokk templomok jellemző népi szemléletéreutaltegyterényi(Nógrádm.)asszony,amikorafőoltárlátványában mennyei szférák átsugárzását érzékelte: „Nagyon-nagyon szép ott a szentség- tartó, körű ollyan apróvillanyokval. Ollyanvilágos van az oltárná, mintha az égbőgyünneisvalami."3Kartali(Pestm.)asszonyok,aszenthelyrelépve,temp- lomukoltárátkifejezettenamennyországhozhasonlították.Nyilvánvaló,hogya templom és tárgykészletea katolikus paraszti kultúrában nem csupán építészeti alkotás,művészetiproduktumésaliturgiaközege,hanemazIstenségésavédőszentlak- helye, szakrális térsége. Többfelé, felekezetiéi függetlenül, látható ez a temp- lombelsőbe vezető ajtó szimbolikus, ugyanakkor a két tér közötti minőségi különbségetközvetítő,sugárzóhatástkeltőformájánis.4Ezértatemplomhagyo- mányosan ahelyi társadalomlegfontosabbközösségi színtere, melyben ameg- jelenés és viselkedés szabályai is a szakrálishelynek és alkalomnak megfelelő részvételtszolgálták. Ugyanezértszokástemplomvagymásszakrálisépítmény mellettelhaladvaaztköszöntésselilletni(keresztvetés,kalapemelés,fohász).5
1 MagyarországkegyképeinekleírásaaMátraverebély-szentkútikegyhelyismertetésénél1836-ban 18.századikútfőkrehivatkozvaemelikiapalócokfolytonoskatolikusmivoltát,ésszembeállítjaazt atájegyébnépességénekmásfelekezetbekerülésével.Jordánszky1836(1988).36-37.
1 Vö.:Limbacher1995.788-789.,Lengyel-Limbacher1997.12-55.
3 Adatközlő:SzaniszlóIstvánné„Hajsza"VargaMária(1894-1990)Terény.
4 Limbacher2000.274-275.
5 RészletesebbenlásdLengyel-Limbacher1997.63-66.
A katolikus templom jelentőségének egyik elválaszthatatlan összetevője a templombelsőképivilága, melybenazelhelyezettábrázolásoksoratöbbféleösz- szetevő eredményeként alakul ki, abban a kultusz különféleformái ésfolyamatai figyelhetők meg. Az alkotások a mindenkori kultuszáramlatokhoz igazodva, nemesi,kegyúrialapításokmellettgyakortaa parasztságfogadalmiajándékozásá- nakeredményei(1. kép).Atemplombelsőkáltalábanamisztikus, túlvilágiélmé- nyek szerinti ábrázolások kedveltségét mutatják. Fontos a kultusz kiteljesedett működéséhez,hogyazadottábrázoláselérhetőmagasságbanlegyen,ésmegha- tározó,hogyelőlaközösséglátóterében,vagyatemplomhátsórészébenhelyez- kedik-eel.Ahelyenkéntszokatlanszentekkultuszátvalószínűlegoldalsó,hátsó elhelyezésüksegíti.PéldáulSzentFeliciánrészbenannakköszönhettehálatábláit abalassagyarmati(Nógrádm.)főplébánia-templomban, hogyoltáraésüvegko- porsóbanelhelyezettereklyéjeoldalttalálható.AmegkötözöttkezűJézusszobor- nakahívekmellmagasságában lévő lábrészét,továbbá ahasonlóanelhelyezett Páduai SzentAntal plasztika kezében lévő kenyeret és a karján lévő gyermek Jézusvégtagjait6is,akultuszbelinépszerűségükönkívülazértkoptattasimáraa hívekérintése,mertatemplombanhátul,ahívekközelébenvannak.Azábrázo- lásoktemplombelielhelyezésénekfunkcionálisösszefüggéseazegyházszámára isismertlehetett.Nagyrésztferencrendihatásraa15.századtólolyaneredendő- enmagánájtatosságcéljárakészültábrázolásokterjedtekel,amelyekszemlélése közben a hívek elmélyülhettek a Megváltó szenvedéseiben (Megostorozott Töviskoronás-, Fájdalmas-, Szomorkodó Krisztus, Ecce Homo), és amelyek - utóbbbizonyosan- rendreatemplombelsőoldalsó,hátsó tereibenkaptakelhe- lyezést. Ez figyelhető meg területünkön is [pl.: Szurdokpüspöki (19-20. sz.), Karancsság(19-20.sz.),Balassagyarmat(18.sz.),Nagyoroszi(16.és19.sz.:2.kép) Ersekvadkert: „káponka", Bércéi: szobor-oszlop (18. sz.) (egyarántNógrád m.), Bemecebaráti(Pest,v.Hontm.,19-20.sz.)].7
Érkezéskor ésmég inkább távozáskor ahívek a szenteltvízzelvaló kereszt- vetésenkívüligyekeznekaszentekkelis-ábrázolásukrévén-érintkezni.Abalas- sagyarmatiszalézitemplombejáratánálaszenteltvizesérintésektőlmármállika gipszSzentAntalszoborsimárakopottlábrészeéstalapzata.ASzentháromság plébániatemplomban a - szenteltvíztartó melletti- kereszten függőJézusjobb lábán a második ujjat az évszázadok szenteltvizes-érintéses szokásgyakorlata következtébenpótolnikellett.8DeSzentRitaképétisalighakellettvolnabeüve- geztetniazérintésekés simogatásokkoptatóhatásaelleni védekezésül, haaz a templomelsőfelébenkaphelyet.9Megfigyeléseinkszerinthatározottnépiigény, hogylegyenatemplombejáratáhozközelMária-szobor,illetvelourdes-ibarlang.
Ezttekintik azIsten házábanvalórészvételbevezető,illetvebúcsúzóállomásá- nak:„leghátul,barlangbavanaSzűzanya, mindigtelevirággal.Ottvanegyszék
6 Megfigyeléseinkszerintazábrázolásokérintés-,illetvekopáshelyeitöbbnyirearuhánkivülitest- részekenfordulnakelő. Ejelenségvalószínűlegnemvéletlenszerű, hanemaszenttelvalóminél közvetlenebbkapcsolatvágyábólfakadószakráliskontaktus,amiazábrázolásoklényszerűszemlé- letéreutal.
7Seibert1986.75,90-91,194,295,307;Dercsényi1954.91,147,296.
8 Limbacher1993.199.27.kép.
9 Limbacher1993.198-200.
mingyán,aztodaleülünk.Egykevéskétmegpihenek,elmondokegyMiatyánkot, Üdvözlégyet,aSzűzanyátköszöntőm,aztakkorballagoktovábbahelyemre.
Ezutánmáranépközösségiájtatosságafolyikatemplomban,minthaaparaszti vallásosság a II. vatikáni liturgikus reform hatására eltávolított szentélyrácsok utániidőben is igazodna a korábbi templom térbeli tagolódásához, melybena hátsóésfélreesőhelyekamagánájtatosságéi, atemplomhajó aközösségikultu- szé,aszentélypediga liturgiáéés aszentségé, illetveannakkiszolgáltatásáé.A balassagyarmatiszalézitemplomoldalsólourdes-ikápolnájánálrendreaszent- áldozást követően, majda szentmisevégén figyelhető meg torlódás, amikora híveka fogadalmi tárgyakkal-hálatáblák, arany gyűrűk,oltárterítők, virágok, gyertyák, rózsafüzérek, esetenként mézeskalácsszív stb. - elhalmozott Mária- ábrázoláselőttvégzikmagánájtatosságukat.Újszobrotlehetőségszerintatemp- lomszentélyéhezközel,jólláthatóanhelyeztekel,ésaszoborajándékozásmérté- kétől függően kerültek a régebbiek mellékoltárok oldalára, a templom egyre hátsóbbrészeibe,majdasekrestyébeésakáratemplompadlására,olykorkülső kápolnábavagyafilia-településtemplomába.AbalassagyarmatiSzentháromság- templom új Mária-szobra elfoglalta a régebbi Lisieuxi Kis Szent Teréz szobor helyét, melyethátrébb,atemplomtorony mellettizugbahelyeztek.11 Atemplom padlásárakerültszobrokatéskegyszereketamostanibernecebaráti-iharangozó úgyemlítette,mintegyelevenminőségükképzetével,hogy„azokmárnyugdíjba mentek,ottpihennekfönt". Mindeközbenmódosítóhatástjelenthetett,hogyaz ajándékozóahelyitársadalomnakmennyirevoltmeghatározótagja,sokmúlott apapésahelyiközösségegymásrahatásán,akultuszrahatókülsőkörnyezeten ésakegyszeriparitermeléstérhódításán.
Azonemlítettgyakorlatésigény,hogyakultuszképekelérhetőmagasságban legyenek,shogy azok adakozásbólvagy kegyes felajánlásbóllétesültek, illetve ilyen szokások kötődnek ábrázolásokhoz, visszakövethető a középkoron át a kereszténység korai időszakáig, a 8-9. századig, de hasonló adatokat találunk márazantikvitáshitéletébőlis.12
Akatolikustemploméskörülötteazünnepikörmenetek,továbbáabúcsújá- rásoknélkülözhetetlenvelejáróiafalonfüggő,illetveamenetélénhordozottfe- születek. Nógrád jó néhány településén máig föllelhetők olyan régi alkotások, melyekvalószínűlegatörökhódoltságutánújraszerveződőtelepülésekszakrális kellékei voltak. Ezeket a szobor-képeketa formai változatosság jellemzi. Majd mindenfalutemplomi,körmenetifeszületéresajátoskialakításúkorpuszkerült.
Ezekaszériatermékeketgyártókegyszeriparföllendüléseelőttihelyiműhelyek, kézművességszerepéreutalnak.Litke(Nógrádm.)két18.századifeszületémű- vészettörténész szemmel is érdekes népi munka.13 Egyikük aszkézist sugárzó, még a gótikára emlékeztető expresszív alkotás. A korpusz, kivált a végtagok
"10
10Adatközlő:BalgaJózsefnéBalgaBrigitta(sz.1919.)Csáb(íebovce,v.Hontm.,Szlovákia).
11 Ugyanezatendenciaérvényesültaparasztházakesetébenis,aholaszentsaroktól,majdtisztaszo- bátólahátsóbbhelyiségekenáttartottavallásosábrázolásokelhelyezésiútjaakárahasználatbefe- jezőállomásátjelentőraktár,illetvepadláshelyiségig.
12 Belting2000.6.,15.,56,passim.
13 Dercsényi1954.259.
elnyújtottsága,ahaj,aszakáll,amellrészésabordázatelőírásszerűénszabályos, szinte mértanias barázdáltsága a testiségtől való felszabadultságotérzékelteti (3.kép).Aformaihasonlóságarrautal,hogymintájaletta filiák:Ipolytarnócés Egyházasgerge(egyarántNógrád m.)körmenetifeszületéinek,talánugyanazon kézalkotásai.
Hasonló jellegzetességeket mutatnak az egyházközségek egykori feltámadt Krisztusszobraiis.TanulságosTereske(Nógrádm.)régi,feltehetően18. századi és újabb, 20. századi plasztikájának összehasonlítása. Arégi ábrázolás formai tulajdonságainál fogva is a feltámadás képzetét kelti: Jézus fejéből eredetileg háromdicsfény-nyalábsugarasanáradszét,kéztartása,sőtakezébentartottlobo- góelrendezéseisafeltámadóistenitestből,mintközpontbólhasonlóanszétágaz- va látható. Astilizáltan megformált, elölről szinte csupasz testhangsúlyozása összességében elementáris hatású. Az újabb szobor márszéria munka, inkább idillizsánerképjellegű.Aszobortömbhatású,lobogójaiskisebb,rövidebbszárú.
Jézusbalkezeoldaláhozsimul,jobbjasemhullámszerűen sugaras,minta régi- nél, hanemvállbánvízszintesreemeltésderékszögbentartott.Bizonyos felvilá- gosodottgondolatisággalföldgömbön áll.Arégiszoborrituálisjellegéthangsú- lyozza,hogylobogójavalóditextilia(4.kép).Ehhezhasonlóanaterényi(Nógrád m.)feltámadtKrisztusplasztikákesetébenisarégiszoborazIstenemberfeltáma- dásának identifikációs szimbolikus ábrázolása, az újabb pedig zsánerkép jellegű.
Akeletkezésétilletően18.századrabecsülhetőszobormégcsonkaállapotábanis afeltámadásképzetétkelti: aJo/támadóJézusfólíelé tekint, lobogó köntöseisa föltámadáskinetikusmivoltáttükrözi,ésatestszerintiföltámadásittisacsupasz test ábrázolásával hangsúlyozódik. Jézus jobb lába alatt koponya, ami annak szimbóluma,hogyОazújAdám,akiazelsőemberpáráteredőbűnévelszemben ahalállegyőzője,aMegváltásésazörökélethozója(5.kép).
Ugyanakkorazábrázolásmódtóltöbbé-kevésbéfüggetlenül aszentés képmá- sának egybeolvadása figyelhető meg a palócföldi parasztság érzékelésében. Ezt tapasztalhattukmegegycserhátsurányi (Nógrádm.)asszonyviselkedésébenis, akiegyútmentifeszületelőttbeszélgetveolymódonérveltasajátigazamellett, hogy„úgysemernékittazÚrjézuselőtthazudozni."14Ezannakaszemléletneka megnyilatkozása,amelyetlényegébenazegészPalócföld,főlegfafeszület-állító, tárgyalkotókultúrájábanmegfigyelhetünk.Afakeresztekfaragottmintáirituális jelleggel megjelenítika Megváltószenvedésénekhelyszínétés eszközeit,Adám vétkét, azIstenanyafájdalmát, akereszten függőtestés azOltáriszentségvala- mintaliturgikusnövények-búza,szőlő-összefüggésétésamegváltássugárzó, újjáteremtő erejét, kozmikus jelentőségét.15 Ily módon a palóc (fa)feszületek a Szenvedéstörténetmegjelenítésénekkoncentrátumai. Azegyháziévegyesnap- jain,főlegahúsvétiünnepkörmegfelelőalkalmain-nagycsütörtöki,nagypénte- ki stációjárás, húsvét hajnali Jézus-keresés, Áldozócsütörtök előtti keresztjáró napok-ésaSzentkeresztmájusi,illetveszeptemberiünnepeinefeszületek,mint rituálistárgyakjárulnakhozzá,hogyapalócokJézuskínszenvedésénekhelyével, idejévelés történéseivelazonosulhassanak. Eközben,sőtamintidéztük,amin-
14 Adatközlő:JuhászJánosnéHolesRozália(sz.1927.)Cserhátsurány.
15 Malonyay1922.189.,191.,193.,Lengyel-Limbacher1997.40.,42-43.,45.,75.,Limbacher2000.307-316.
dennapoksoránis Krisztushelyifeszületémintegya Megváltásszentkeresztje lesz:arajtafüggőkorpusz-egyvarsányi(Nógrádm.)mondaszerint-ábrázolás mivoltábanisaSzentSzűz„édesfiá"-nakszámít,amelyetazegyháziévalkalmai szerintünnepidíszbeöltöztetnek,amellyelszakráliskontaktusbalépnek(6-7.kép).
Afábólvalófeszületdarabkájátmágikusmódonhasznosítjákazéletügyes-bajos dolgaiban-példáulaszüléssikeréért-,amelyhezsírjelformájábanisragaszkod- nak, hogy ily módon Krisztust követve feltámadásában is részesülhessenek.
Afakereszt a bűnbocsánat forrásává is válik. Herencsényben (Nógrád m.) ha fafeszületmellettielhaladáskoranőkakeresztfátvagy tövénekföldjétmegcsó- kolják,aférfiakkalapjukatmegemelik,majdJézusötszentsebéreötMiatyánkot és öt Üdvözlégyet elimádkoznak, akkor „minden bűnük megbocsáttatik", de csakfakeresztesetében,amilyenKrisztusévolt.16
Abeszélgetéseksoránmegfigyeltszövegösszefüggésekáltalábanisarraval- lanak, hogy a szenteket ábrázoló szakrális tárgyakra a népi fölfogásban nem érvényesazélettelenanyagracionálispolgáribesorolása,hanemjobbáramintegy személyes léttelbírnak. Aszakrális tárgyaknakez a személyes létezőkéntvaló fölfogása tágabb paraszti viszonyrendszerbe ágyazódik, amely voltaképpen a természetijelenségek-növényésállatvilág, tűz,betegség-,aMegváltásművé- benszerepetkapotttárgyak,akenyér-önmagábanis,mintkváziIstenteste-és aharanglénytermészetűszemléletétjelenti.17Akatolikuspalócokszakrálistárgy- szemléletevégsősoroncsakkultúrájuk, mentalitásukegészrendszerénekfigye- lembevételévelérthetőmeg.
Anépikultuszjellegzetesrégialkotásaiahelybelimesterfaragtavagytérségi műhelyben készült öltöztetős és hordozható Mária-szobrok. Ezeken általában csakaláthatórészeket, azarcotésakezetformáltákmeg, atestpedigelnagyolt maradt.Azalsóvégtagokatgyakrancsakrögzítőlécekhelyettesítették,amelye- ket a szoknya kívánatos, szétálló vonalának megfelelően illesztettek a szobor- törzshöz és a talapzathoz.18 Templomi oltárokon álltak, és a nagyobb évköri ünnepeknek megfelelően öltöztettékőket. Eszobrok jellemzően vonzási köz- pontjaivá váltak a települési közösség fogadalmi gyakorlatának. A felajánlott ruhák, koszorúk, nyakláncok, rózsafüzérek, gyertyák és gyertyatartók, vázák, virágok,mellékszobrokvalaminttérítők,újabbanhálatáblák,képekesetébenoly- korfémofferek19,valamelykérésnyomatékosításáravagyahálajeléülisszolgál- tak.Azipariforradalomkegytárgykészítéstismagábanfoglalóhatására,akorral haladóegyháziízlésésújabbkultuszáramlatokbefolyásáraa19.századvégétől a széria termékek, főleg lourdes-i szobrok foglalták el helyüket, az öltöztetett Máriákpedigabejáratmellé,a„koldusokoltárára"vagyhatárbeli„káponkák"- ba kerültek, mint a pilinyi, terényi, nógrádmegyeri, karancskeszi (egyaránt Nógrádm.)vagyamátraderecskei(Hevesm.)„Máriácska".
16 Manga1968.145-148.,Lengyel-Limbacher1997.15,26,55.
17 Vő.:Limbacher1993.195.,Lengyel-Limbacher1997.22-23.,agyöngyösorosziharangfelirata1754- bőlpl.:„Öntöttengem(...)"Dercsényi-Voit1978.209.
18 LásdLimbacher1993.193.23.kép.
19 LásdLimbacher2002.176.256.kép.
Atelepülésegyházilagirányítottközösségikultikusterébőlkikerülőszobrok tehát kis-kápolnákba, mint a népi vallásosság egyház által már nem befolyásolt közösségi terébe helyeződtek, vagy az otthon magánájtatosságának világában léteztektovább.20
Apolgárifejlődéshezigazodóegyházikultuszformálásfentihatásfolyamatá- hozképestazutóbbiévtizedekakkulturációja soránanépivallásosságbanegy fordítottirányúfolyamatismegfigyelhető.Ageneráció-ésegybenkultúraváltás következtében a házioltárok értékesebb ábrázolásait, megszűnő otthoni kultu- szuk következtében, a közösségi vallásosság templomi terébe helyezték, hogy azokatacsaládiörökléssoránméltatlanságneérje.Eztpéldázzaazipolynagyfa- lui (Vel'kaVésnad Ipl'om) templomkórusárakerült porcelánmáriazellikegy- szobormásolat,és aszalatnyai(Slatinaegyarántv.Hontm.,Szk.)templommel- lékoltárárahelyezettfasasvárikegyszobormásolat(8.kép).
Kép és kultusz szempontjából alapvető kérdés, hogy a márhivatkozott, út mentifeszület-példákontúlmilyenaparasztságáltalánosvallásosábrázolás-szem- lélete.Ehhezaszenttiszteletterületénmegfigyeltábrázolás-szemléletijellegzetes- ségekről szóló további paradigmatikus példákat idézünk. Somoskőújfaluban (Nógrádm.) aszázadfordulónállatvészpusztított, amittermészetfelettieredetű csapásnak tekintettek, ésabaj megszüntetéséértszobortartó-oszlopot, „kápon- kát"emeltek.BelsőterébeSzentVendelnek,ajószágtartógazdákvédőszentjének szobráthelyezték.Két-háromgenerációvalkésőbbaVendel-szobrot,sőtazegész építményt csak „Vendel-Jézus"-nak nevezték. Idővel tehát a Szent Vendelnek szólófogadalmi vonatkozás elhalványodott, és már csakJézusjelzőjévé válva, beolvadt a mintaadó második isteni személy kultuszába. Az egyházasgergei (Nógrádm.)NepomukiSzentJánosszoboresetébenazújabb,jezsuitákszorgal- maztakultuszáramlatotkiszorította-vagyinkábbnemhagytaszervesenbeépül- ni-egyvitálisántovábbélt,régebbi,középkorirétegésarchaikus,napfordulóhoz kötődőpalócfolklór,aminekkövetkeztébenNepomukibólKeresztelőSzentJános lett a helyi tudatban. Az 1940-es évekig a szobor a község közepén, az ún.
Harangozó-patakmellettállott,egyfábólkészítettkápolnában.Ünnepétminden évjúnius24-én,KeresztelőSzentJános,azazSzentIvánnapjántartották.Kivonul- tak akápolnához,füvekből,virágokbólkoszorúkatfontak,ésakápolnaközelé- ben tüzet gyújtottak. Miközben körbetáncolták, énekelve kérték Szent Ivánt, hogyafaluttűztől,víztől,villámcsapástól,szárazságtólőrizzemeg.Majdavirá- gokból készítettkoszorúkattűzbevetették,melyetafiúkés alányokpárosával ugráltakát.Amegmaradókoszorúkatésvirágokatberaktákaszentmellé,más részüketavilágnégytájafelédobálták.21Aparasztiérzékelésttehátnemazempi- rikusfizikaivalóság,ikonográfiáijellemzőkhatároztákmeg,hanemakonzervatív módon megélt rituális, kozmikus-vallásos kultúra, egységben a faluközösség mindennapokbiztonságára sőt párválasztásra irányulófunkcionális igényével.
Ehagyományos műveltség megszabta látásmód érvényesült a Nagylóc határában lévő sziklaalakzattal kapcsolatban. Bemélyedéseit a Jeruzsálemből menekülő
20Limbacher 1988.,1989., 1991., 1993.,1994.Továbbipéldakéntemlítjükaherencsényiöltöztetős Mária-szoboresetét,amelyatemplombólkitéveahalottgondozóasszonylakásábakerült.
21 PalócMúzeumNéprajziAdattára(PMNA);706-74.19.
224
Jézuslábnyománaktartották.Amondaeleven,hittjellegétmutatja,hogyaszik- láhozkeresztetállítottak, aMátraverebély-Szentkútrazarándokolóbúcsúsokott tartottak pihenőt, ésamezítlábas hívekbeleálltak anyomokba, amiaszakrális azonosulástisszolgálta.22
Protestáns falvaknál e szellemi-lelki-kulturális látásmód jeleit a természeti környezet vallásos azonosításában figyelhetjük meg. Például Bánkon (Nógrád m.) az egyik emelkedettebb helyet „Isten dombjá"-naknevezték, „hasonlítván aztanépazonhegyhöz,mellyrőlüdvözítőnketakísértőSátánmegkísértette".23
E vallásosföldrajzitérszemlélet akatolikusoknál aziménti nagylócipéldán kívülismegfigyelhető,saz-afelekezetisajátosságoknakmegfelelően-inspiráló hatástjelentettvallásiobjektumok létesítéséhez. Egy Karancskeszi-inépmozga- lomleírásábanFinduraImrejólszemléltetiafolklórjelenséggyökereseltéréséta felvilágosodottpolgáriszemlélettől:„1866-banharmadik-negyedikvármegyéből özönlöttabúcsújárónépKarancskeszibe,hogyottegykútbanacsillagoségvisz- szatükröződését lássa, amiről azt állította a nép, hogy az Oltáriszentség van benneégőgyertyákkalésangyalarcokkalkörülvéve;hanemakihitetlen,aznem láthatbennesemmit."24Amennyhezvalóközelségükokánamagaslatokisvallá- sos képzeteket kelthettek, és sok településen a templom a helyi dombra, az
„Urhegyi"-reépült.25Egyszátoki(Nógrádm.)gazdaabirtokavégébenemelkedő útmentihalomra,mintkálváriára,háromfakeresztetállított.
Példáink érzékeltetik, hogy a nép mitikus felfogásával, sajátos em- lékezőkészségévelamagaéletkörülményeibenisavalóságmennybőláthatott-a szenttörténelemlenyomatátésfőlegünnepekidejénvalórituálisújraelevenedé- sétkeltő-univerzumáttapasztaltamegéstartottaszámon. Eszemléletnekmeg- felelőenszentekábrázolásaimintegyösszeolvadnak,egységbenjelennekmegaz ábrázoltszenttel.Ilymódonazábrázolásokamennyeivilágésistenijelenlétköz- vetlenmegtapasztalásátkelthetikaparasztságszámára.Ezértadatolhattuktöbb esetbenszobroköltöztetésekormintegyanőiszeméremintimitását,anyelvikife- jezésektükrébenszinteélőkéntvalószemléletét,álomlátásbantörténőmegeleve- nedését.Ezért, mígazEgyházáltalnyilvántartottkegyhelyekszámaigenkorlá- tozott, és nagy körültekintéssel járó előzetes vizsgálatok folyományaként kap ilyen„kivételes"minősítést,addigakatolikusparasztságszámáramajdminden esetben a saját település templomában található kép, szobor is többé-kevésbé kegyképiminőségű.Eztjelzikazábrázoláskörülalegtöbbhelyenföllelhetőfoga- dalmi tárgyak, hálatáblák, nem ritkán az érintések nyomai (9. kép). E kultúra szinkretikusműködésébenaművészeti, esztétikaiszempontokissajátosanfejeződnek ki. Szandán (Nógrád m.) a szobor öltöztetését azzal indokolták, hogy „az Szűzanya, ruhábavanmindég!"26Ez azalkotásvárosi szemmel alighatartható szépnek,egyrestaurátorésegyvárosivallásosemberférfiarcúnaklátta.Azonban, ha ahelybelieketkérdeztük, a következő, és hasonlóválaszokatkaptuk:„Az a
22 Simon1978.70.
23 Schram1968.703.
24 Findura1885.202.
25 Lengyel-Limbacher1997.120.
26 Adatközlő:CsontosJánosnéMizeraMária(1913-1991)Szanda.
Szűzanya,háthogynelenneszép!" Eminősítés,mintaparasztikulturálislátás- módújabbesete,szenténekbelijellemzéseknekfelelmeg,amelyekbenSzűzMária ugyancsak„szép".27Ahugyagi,egykoregészruhatárralékített,öltöztetősMária- szoborraegykorábbiplébánosúgyemlékezettvissza,hogyazcsakegyfadarab seprűnyélen.Amipolgárilátásmóddalazobjektívfizikaivalóságempirikusleké- pezése,azatradicionálisparasztipercepcióbanevilágéstúlvilágtöbbé-kevésbé differenciálatlanegyütteséből,illetveösszefonódásából adódó, azábrázolásban azábrázoltatérzékelő-jellemzőenmisztikus-realitás.
Az archetipikus kulturális látásmód utóbbi példái szerint is a paraszti érzékelésbennemaművészikivitelűmegformálás,művészettörténeti,artisztikus esztétikaikvalitás, netánazábrázolttal való formai megfelelés, tehátaz alkotó emberiteljesítményadöntő,hanemmagaakontextusésatéma.Akétféleössze- tevő-művészet,illetvehasonlóságéskontextus,illetvetéma-közöttolymértékű lehetajelentőségbelikülönbség,hogyazábrázolásésannakérzékeléseakáregé- szenel is térhet egymástól a téma - az ábrázolt személy- és a kontextus - a műveltségmegszabtaarchetipikuslátásmódmértékeésakörülmények-függvé- nyében.ígylátták-alföldipéldákkalélve-aHabsburg-császárképébenKossuth Lajost,illetveKálvinJánost,KossuthbanRákóczit,PetőfibenvégsősoronJézust,28 anógrádiak Nepomukiban KeresztelőSzentJánost,VendelbenJézustés „férfi- arcúszobor"-banvagy„seprűnyélenlévőfá"-banaszépSzűzMáriát.
Atémáulszolgálóábrázolások tehátnemfeltétlen formaijegyeikkel,fizikai- materiálisvalóságukkal azonosak,jelentésükazátjárhatóevilági-túlvilági vallá- sosvilágképkontextusábanválikmeghatározottá. Ilyenértelembenbírtjelentő- séggelvalamelyábrázolás kultikuskörnyezete, fogadalmi eredete, kegyhelyről származása,egyházimegáldása,azeredetikegyképhezvalóhozzáérintése(oly- koreztigazolóírással),esetlegereklyetartószerepe.Ilyenértelembennyilatkoz- hatottmegaszentnekábrázolásáhozkötődőcsodássegítőereje.Acsodapediga valódiság klasszikusbizonyítéka, amely ahagyományos gyakorlatot is vissza- igazolta.Másrésztatárgyakhozkötődőhiedelmekisbefolyásoltákatárgyivilág parasztikultúránbelüli szerepétésjelentését.29Anéphit, népi vallásosság nem elvont,hanemmindigkonkrét.Nemabsztrakt,nemelméleti,hanemaműveltség általbefolyásolttapasztalatialapokraépülő,megéltkultúra.Ezértahitéletbena vallásoskörnyezetérzékelhetőtárgyai:képek,szobrok,kegytárgyak,szentelmé- nyek fokozottanjelentős szerepet látnak el, amely meghaladja a csupán tárgyi minőséget.Ezektőlsegítségetremélnekazéletügyes-bajosdolgaiban.
Apalócföldikatolikusparasztságszakrális tárgyszemléleténekjellemzőinagy múltratekintenekvissza,ésnagyrésztmegfigyelhetőekmárakereszténységkorai századaiban is. Például a Jordán forrásvidékén fekvő Caesarea Philippiben a keresztényekazttartottákegybronzfogadalmiszoborról,amelyegyantikgyógyí- tóistenségetábrázoltahozzáfolyamodó,védelmetkeresőnőiklienssel,hogyakét alak Krisztusés avérfolyásos asszony, akiaz evangéliumszerint Krisztus ruha- szegélyénekérintésétőlgyógyultmeg.Alegendaszerintazasszonyhálábólöntette
27 Lengyel-Limbacher1997.19;PéldáulBárdos-Werner1986.415,488.
28 Limbacher1999.118.
29 Lengyel-Limbacher1997.12-13.
226
aszobrot,amelyetsajátházaelőttállíttatottfel.30Azőskereszténykorbólszármazó szemléletespéldaezegykonkréttéma,agyógyítóistenségszerepénekfolytonos- ságára,ésakontextusmegváltozásakövetkeztébenlétrejöttszemélyváltásra,illet- veátnevezésre.AmiazantikvitásbanAszklépioszábrázolásánakszámított,az-a témátmegtartva, a megváltozottkontextusban- a keresztények számáraJézust jelentette. E 4.században följegyzettszoboralapítási történetnekközépkori majd újkoripárhuzamaiazokafogadalmiútmentifeszületekésszobrok,amelyeketaz egyénivagyközösségi alapítókvalamelybetegség,járványmegszűnéséértállítot- tak.TérségünkbenaRákóczi-szabadságharcvégénpusztítópestisjárványalattaz egrinémetpolgárságfogadalmat tett, hogy a pestiselleni védőszentek számára kápolnát emel, melyet 1714-ben váltott valóra Szt. Rókus, Szt. Rozália és Szt.
Sebestyéntiszteletére.311739-benszinténapestistőlvalómegszabadulásemlékére állítottszobrotHatvanvároslakossága.Azalapzatbanelhelyezettokmányszövege szerint: „Hálából emelte a piacon a hatvani nép a háromszemélyű Egyisten, a BoldogságosSzűzMáriaésXaveriSzentFerenc,SzentRókus,SzentRozália, főleg pedigSzentSebestyéntiszteletére,hálaadásul,hogymegszabadultaveszedelmes pestistől, éshogyajövőbenilyenrossztólvédjemeg."32Ilyenindítékkalállíthatta Detken (Heves m.) a Tarródy család a szabadtériSzentháromság-oszlopot 1719- ben, illetve a gyöngyöstarjániak (Heves m.) az IstenségSzűz Máriával együttes szobor-alakjáta18.századfolyamán.33Nógrádverőce(v.Nógrád,Pestm.)népeis apestismegszűnéséreépítettkápolnát1739-ben,SzűzMáriatiszteletére.Drégely- palánk(v.Hont,Nógrádm.)településiközösségének1762.éviSzentháromság-osz- lopalapítása,amellékalakoksorábanSzentSebestyén,RókusésRozáliaalakjával, mégszinténapestisjárványfélelmét,illetveabajelhárítópatronátustidézi.34
A keresztény kép kultusztörténete olyan csodatévő darabokkal kezdődik, amelyek azábrázoltmennyei lénnyelvaló azonosságuk révén földöntúliinter- akció közvetítésére látszottak alkalmasnak. Bár a vallásos képben paradoxont jelent, hogy a láthatatlant akarja láthatóvá tenni, azon példányokon, amelyek Istenvagyaszentek székhelyekéntlegitimálódtak, aproblémáta közvetlenégi beavatkozásoldottameg.Akülönféleképzetekközösvonásaaz,hogyakultikus használatú képet nem esztétikai jelenségként vagy művészi alkotásként értel- mezték, hanem egy magasabb rendű, transzcendens valóság manifesztációja- ként,illetveeszközekéntfogtákföl.Acsodásképekesetébenmegszűnni látszott aképésazábrázoltszemélyközöttikülönbség.Aképmásmagavoltareprezen- táltszent személyesen, legalábbisannak tevékeny,csodatévőjelenléte.Azálta- lunkmegfigyeltekrerímelőkeletifölfogásszerintaképnemcsupánábrázolása, hanemmintegyrésze, sőtmásodikénjeazistenségnek.35
A szentképek és szobrok tiszteletének kérdése a kereszténység legrégibb gondjai közé tartozik, melysorán azegyházrendre igyekezettutatmutatni az
30 Belting2000.41.
31 Dercsényi-Voit1972.398.
32 Dercsényi-Voit1978.265-266.
33 Dercsényi-Voit1969.605.,1978.243.
34 Limbacher1999.115-116.
35 Belting2000.48.,Haag1989.946.
elemiájtatosszükségletek,ésabálványozásközött.Azelnyomatásidőszakában arejtekekbekényszerültőskeresztények, azértis,hogyazellenükföllépőpogá- nyokbálványimádásának még a látszatát is kerüljék, képek helyett képjeleket használtak.ígyKrisztustabárányvagyahaljelképezte,aSzentlelketagalamb, azegyházatahajóstb.A4.és5.századbanmárfölmerültaképekésszobroktisz- teleténekproblémája.Azelviraizsinat305-benkülönkánontalkotottaképtiszte- lettelkapcsolatban,elsősorbanapogányokésakeresztelésrekészülőkmiatt.A6.
és 8. században a kultúra válságjelenségeként képrombolásra is sor került, melyekkel szemben azonban több pápa és zsinat szögezte le akatolikus állás- pontot.
Egyeskereszténygondolkodókszerintavallásosképalkotásvoltaképpenpár- huzambaállíthatóIstenemberteremtőcselekedetével.MertmikorazÚraztmond- ta: „Teremtsünkembert amiképünkreéshasonlatosságunkra", azelsőembert, mintképmástteremtettemeg.Abelelehelthalhatatlanlélekbenalegelső„kép"-et, illetveazígymegelevenítettanyagban(agyagban)azelsőszobrotönmagaalkotta meg.36 Geórgiosz Piszidész költő az „új Adám", Jézus nemzés nélküli emberré válását egy csodáserejű és „festő közreműködésenélkül keletkezett" Krisztus- képpel állítjapárhuzamba, agörögökperzsákelleni,622. éviszentháborújakor:
„Acsászármagával vitte aháborúba az<isteni... alakot>, a<nem festettképet, amelyet(emberi)kéznemfestett>.AhogyamindenségTeremtőjeférfimagjanél- külszületettasszonytól,úgyteremtettОazikonon<Istenfestettealakot>."Ekép, keletkezéslegendája szerint, valóban Isten teremtésének műve: egy kisázsiai pogánynőnemakarthinniKrisztusban,mertnemláthatta.Egynaponkertikút- jában egy vászonra nyomott Krisztus-képet talált, amelyet nyomban felismert.
Aképúgynyilvánítottakiégierejét,hogyamintkihúztaavízből,száraznakbizo- nyult, és amikor a ruhájába rejtette, menten pontosan ugyanolyan lenyomatot hagyott rajta.37 EKrisztus-kép kútban való megjelenéséhez igen hasonló palóc- földipárhuzamamátraverebélyi szentkútvizébenissokáiglátszódottKrisztus- ábrázolás, aranykereszt:„Egy régi írás tanúsága szerint, ha evízbe tisztalelkű jámbor személy belenézett, abban tündöklő aranykeresztet látott." A szentkúti szakrális tájban, a Szurdokpüspöki (v. Heves, Nógrád m.) határához tartozó Szentkereszt-kútjábanisegykorkeresztetlehetettlátni.38
Areformációhatásáraatridentizsinathatározatadifferenciáltaésárnyaltaa képtiszteletet, fejtetteki akatolikus álláspontot. Kifejtette,hogy Krisztusnak, a boldogságosSzűznekésmásszenteknekképeitfőkéntatemplomokbanfennkell tartani,ésazokatillőképpenkelltisztelniésbecsülni.Aképekkereszténytiszte- leteazoknakszól,akiketazokábrázolnak. „...Úgyhogymi azokáltal a'Képek által,mellyeketcsókkal,fő'stérdhajtássaltisztelünk,magáta'Krisztustimádjuk és magokat a Szenteket tiszteljük, akiket a Képek élőnkbe adnak." Pogányság volnaviszont,haaképeketnemeszköznektartanánk,hanemmaguknakaképek- nektulajdonítanánkvalamiféleistenesbelsőerőt,bennükbizakodnánkésmaguk-
36 Lonovics1865.86-87.
37 Belting2000.56.
38 Roznik1939.67.,Lengyel-Limbacher1997.13-14.
tóiaképektőlkívánnánkkegyelmet.39MagyarviszonylatbanPázmányPéterfej- tette ki a katolikus álláspontot.40 Az ellenreformációs szoborszemléletben az ábrázolásokegyfelőlcsakmintegymennyrenyílóablakvagymennyfeléfordí- totttüköremlékeztetnekarraaszentre,akitábrázolnak.Másfelőlviszontegyhá- zilagis elismertenvannak olyancsodatévő képek,amelyekbenmagaakultikus lény nyilatkozik meg. Pázmány Péter több ilyen példát is fölsorol, köztük Nikodémusfeszületét,melynekkorpuszábólazsidók„kínzására"gyógyítóerejű vérfolytki.41Értelmezésünkszerintakatolikusképtiszteletúgytekintazábrázo- lásokra,mintahogyaSzentírásra.AzEgyházképviselőjeaBibliátistiszteletben részesíti,csókkalilleti,deaznemönmagábanapapírnak,illetveazadottkönyv- anyagnakszól,hanemIstentanításbanjelenlévőmegnyilatkozásának.Ugyanígy önmagukbanazábrázolásokiscsakatisztelettárgyai.Amennyeivilágezekáltal megnyilatkozó alanyai felé irányul a hívek tisztelete. Ugyanakkor lehetnek helyek,személyekés tárgyak(ábrázolások), melyekbenazunió mysticavalósul meg.42Másrésztlényegesazamentális-kulturálisátalakulás,amelyatermészeti, falusitársadalomműveltségéhezképestavárosicivilizációt,illetveareformációt ésavele lépésttartókatolikusegyházatjellemezte.Azelőbbinél szinteminden egyfajtateremtményi eleven létezőnekszámított aszentés ábrázolásánakérte- lemközpontúdifferenciálásanélkül, utóbbinálapolgárosodáshatása,azelemző látásmód meghatározóváválása és a teremtettvilágemberen túli részétől való elidegenedéstársadalomtörténetifolyamataifigyelhetőkmeg.
Amindennapigyakorlatigazoltavisszaévszázadokonátatanulmánybanföl- vázoltvilágképhitelét.Efölfogásobjektívrealitásnakszámított,melyszabályozó- anhatottevilágéstúlvilág,emberéskörnyezet,emberéstárgyivilág, emberés hagyomány, egyén és közösség viszonyában. Világképi keretek és ősi minták alapján,azokbólfakadóvalláserkölcsi,szokásrendiszempontokhatároztákmeg, hogyazegyéniéletútnakésacsalád, lokálisközösségéleténekmelyekafőcso- mópontjai,döntőfordulói.Ahagyományosanvallásos,rituálisjellegűközösségi alkalmakban és ünnepekben kulturálisan adva volt, hogy mi azok funkciója, ennekérdekébenmikéntünnepeljenek, minekésmikorörüljenekazegyeskor- osztályicsoportok,vagyadottesetbenhogyangyászoljanakakétfélenemheztar- tozók.Atermészettudományosvilágképtérhódításávalatermészetfelettimintá- kat fölváltotta a természetes kauzalitás alapelve, mely azonban a paraszti műveltségbenaközelmúltigsemváltmeghatározóvá.
39Jordánszky1836.(III).
90 Részletesebbenld.Limbacher1993.201-202.
41 Limbacher1993.202-203.
42 Limbacher1998.
Irodalom
BÁRDOS Lajos-WERNER Alajos (szerk.)
1986 Hozsanna. Teljes kottás népénekeskönyv. A liturgikus reform alapján átdol- gozott és bővített kiadás. Szent István Társulat, Budapest.
BELTING, Hans
2000 Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt. Balassi Kiadó, Budapest.
DERCSÉNYI Dezső (szerk.)
1954 Nógrád megye műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál (szerk.)
1969 Heves megye műemlékei I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
1972 Heves megye műemlékei 11. Akadémiai Kiadó, Budapest.
1978 Heves megye műemlékei III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
FINFURA Imre
1885 A palóczokról. Földrajzi Közlemények XIII. 191-206.
JORDÁNSZKY Elek
1836 Magyar Országban, 's az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegye- lem ' Képeinek rövid leírása. Belnay' örököseinek betűivel, Pozsony. Fakszimile kiadás 1988 Tüskés Gábor és Knapp Éva utószavával. Akadémiai Kiadó, Budapest.
LENGYEL Ágnes-LIMBACHER Gábor
1997 Népi vallásosság a Palócfóldön. Palóc Múzeum, Balassagyarmat.
LIMBACHER Gábor
1988 Öltöztetett Mária-szobor nyomában. Egy dejtári fafaragó emléke. Múzeu- mi Mozaik 1. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 65-70.
1989 A népi kultúra becses emléke. Értékes népi Mária-szobor a Palóc Múze- umban. Balassagyarmati Honismereti Híradó 1-2. Balassagyarmat, 108-120.
1991 „Máriácska káponkája" - Vázlat a népi unió mystica egyik tárgyi meg- jelenéséről. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. Nógrád Megyei Múzeu- mok Igazgatósága, Salgótarján, 245-283.
1993 Mária-kápolnák és az öltöztetős Mária-szobrok kultusza Nógrádban.
Néprajzi Értesítő LXXV. 181-205.
1994 Palócföldi kis-kápolna tárgyai tükrében. Ház és Ember 9.135-160.
1995 Gyógyítóasszony Nógrádban a XX. század végén. Ethnographia CV1.787-827.
1998 A népi unió mystica - mint a vallási néprajz értelmezési szempontja. In:
PÓCS Éva (szerk.): Extázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Balassi Kiadó, Budapest; University Press, Pécs, 191-210.
1999 Vallási néprajz és népművészet. (Észerevételek a népművészetkutatás témájához). Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. Nógrád Megyei Múze- umok Igazgatósága, Salgótarján, 113-126.
2000 Vallásos népművészet. In: KAPROS Márta (szerk.): Nógrád megye nép- művészete. (Palóc Múzeum), Balassagyarmat, 273-326.
2002 Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben. Palóc Múzeum, Balassagyarmat.
MALONYAY Dezső
1922 A palócok művészete. A Magyar nép művészete V. Franklin-Társulat, Budapest.
MANGA János
1968 Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Akadémiai Kiadó, Budapest.
SCHRAMFerenc
1968 Kisnógrádmegye történetinéprajza(1686-1848). LevéltáriSzemleXVIII.
3.szám. Budapest,657-719.
SEIBERT,Jutta(szerk.)
1986Akeresztényművészetlexikona.Corvina,Budapest.
SIMONJános
1978MondaJézusnyomáról.SzécsényiHonismeretiHíradó2.Szécsény,70.
GáborLimbacher
Image, Picture and Cult in Palócland
It was the mostly Roman Catholic popular culture of the underdeveloped PalócföldinNorthernHungarythatmaintainedthetraditionalcultofimagesthe mostvividly.
The spatial centre ofCatholic peasants'religious experience is the church, whichhasbeenconsideredtobetheearthlysiteofheavenlyrealityaccordingto traditionsofmanycenturies,and, incaseofthePalócs,itismoreorlesssoeven today.In traditionalculture, thechurchanditssetofobjectsarenotonlyworks ofarchitectureandartandtheplaceofliturgy,butthedwellingoftheDeityand thepatron saints-a sacred area. Adjustingto trendsof cultofthe time, these worksareoftendonatedbypeasantsasvotiveofferings,besidesfoundationsby noblemenandpatrons.Churchinteriorsusuallyshowthepopularityofmystical, transcendentaldepictions.Itisimportantforthemaintenanceofthecultthatthe imageshouldbeplacedwithinreach.Insomeplaces,thecultofanunusualsaint was enhancedbytheir sideorback position.Thedelicatesigns ofwearonthe images are the permanentmarksof religious contact.The study discusses the culticcharacteristicsofprocessioncrucifixes, portablestatues ofMaryand stat- uesof theresurrected Christ, the latteronescompared tocraftworks andserial products.
According to traditionalviews, thesacredobjectsdepicting saints possessa kindofpersonalexistence.Theimage ofasaintandthesaintdepictedissome- howcombined.Inthisway,theimagescanevokethedirectexperienceofdivine presenceforvillagepeople.Eventually,CatholicPalócs'attitudetosacredobjects canonlybeunderstoodifyouconsidertheirwholesystemofcultureandmental- ity.
