"Észrevételek az osztrák-magyar vagyonközösség felosztása tárgyában folytatandó tárgyalásokra vonatkozó instrukciókra"

i3zr Tételek.

lü

az o iztrák - maryar ragyonl^kö z ös ség f losztága tárgyában folytatandó tán-

gyalásohw

vonatkozó

Instrukciókra.

Ad. I .

A f loszt ás Iculosául a 3 6 ,1 $ és

6

3,^ elérése előnyös és kívánatos Tolna és „aoconl araiabbe* létesítése esetén lehetne erre törekedni esetle­

ges roooniponsat 1 óképen

fa

a bírósági döntés szárára ez a kuios a régebben

szerzett Tagyonra vonatkozólag a lig

▼olna megvédelmezhetö. Mbrt a legutol­

sót 1907* ovi kiegyezés elő tt megszer­

zett vagy lé te s íte t t közös Tagyonnál Magyarország kisebb arányi

.m

.lárult hozzá a regszerzés vagy létesítéshez,

t Igazság szerint csak ebben. az arányban lehet osztozkodási igénye.

Illatán

tényleges, aozzá.járulás aránya egészen 1752-lg visszan. anöleg

H a jit tó , rifnc*

nehézség

hogy e hozzájárulás flgyelemberételé­

vel H m ^állapítandó átlagguota ará­

nyában kívánjak a megosztást ./L.e te- klntetben 1922. éTl ju llu sl memoran- dUMomat./ Bírósági eljárásban a tu l- kövételés - vagyis Olyan, amelynek a

jog szerint megindokolható alapja nlnos - nőm célszerű és Inkább mellöaenió.

AU. 11^

//Az

uralkodó osaládl Tagyontól

mogkülönböztetendő az „udvari vayon „. | 2zt az osztrákok la megteszik és p.o*

bécsi flnancprolcuraturának soh*sger Könyvében / Dl Oifcnf iskatlo d a p rl- vatv ^rmögr'ns dér faraiUa Habsburg- Lotheringen ete.

1 1 0

^.

1

. /közölt vélemé­

nyé az udvari

vagyont

^- eiye-jen - á l- I j a i vagyonnak minősíti.

Ennek többféle köv tk zménye van*

Elsősorban

befelé annyiban, ámen y'-bjea a

v o lt udvari

vagyonból

íagyarországra jutó

i*ész, I ll e t v e annak

értéke azután

tg

mint

k ir á ly i udvartartási

célokra

v/

szolgáló államvagyon lesz kezelendődig a családi vagyonnak Magyarországra áutó

ra~. án2

része továbbra ts csaíadwv gyónnak 1 3 tekintendő

és

e cinen a

jó v á té te lt

szám- Ián Magyarország Javára Írandó összeg

Is az

I l l e t ő

magántulajdonosokat fogja

l H etn i.

Ezért már az előzetes tárgyalá­

soknál is arra az álláspontra k e ll He­

lyezkedni, Hogy ez ne családi vagyon.

/ Részletkérdések: Ho y a o lv lllls t á b ó l

j

személyes Használatra megszerzett dől- ,

vV

gok ne mentek-e át magántulajdonba^az e lv i álláspontot ne érinthetik*/

Szükség aarytban Is megkülönböz­

tetn i az udvari vagyont a családi va­

gyontól, mett az udvari va yon ragosz- tása kulcsául osak annyiban k ö v e it J t k az

50

^;j- o t, amenrylban 1867 óta szerez­

tettek . Amennyiben pedig azelőtt szerez­

tettek - és ez Jelentékeny seg; - csak Magyarország t é iy lo g e r £ 3 £ * » t 3 é i arányában kívánhatjuk a m goszt á s t, s a

tú l övételés tele int etében I t t

lg

az á l l , ml fentebb meg Jegye* te te tt*

• *-

k

^m gkülönböztetéore a trianoni és

>x •-

eéti-g rmalnl sz^rződéoek termlnolégláji

Is alapot y u jt,

amennyiben

#, szérződések

191*) I l l e t t e 208. o lk k e lb e n ^ e lz e tt koro­

na

birtokai* alatt

épen

ezt

az

udvart va­

gyont

lehet

értenie

4K;cl92?ls?&xx:s 3 caD 5

4*♦/ A«ii mór iost az uralkodó családi ma­

gány agyont I l l e t i , melyet ml magántulaj­

donba]!: teki tünk és nem államosítottunk ©1, habár egy része zár alá h e ly eztete tt, nem volna helye# ar a az álláspontra helyeiket- n l, hogy csak arra a részre emeljünk

osz­

tozkodási Igényt, ám lyet Ausztria állam- vagyonná t et t * Bz ugyan előnyös volna

ránk.

mert ak or azon k i f l i i , ami náluni: az ural- kodá^psalád magántulajdonában hagyatott,

,4g abban

is

50

j,

osztozkodnánk, arai Ausztriában elkoboztatott* Be épen ezért

• semmi k ilá tá s, hogy ezt az osztrákok

e lfo ­ ga d já k ,

de

a r ra sem,

hogy azt dönt

<5 b l r é -

s .g

elfogadná, mert Jogalap nlnos rá*

Vigy

a^t mondhatjuk, hogy ami

magántulajdonban

v o lt , arra az államnak osztozkodási

Igénye nlnos, s

ha az osztrákok ezt elkobozták,

abba b e le

^nem

izé Ihatunk

;^vagy azt,

hogy az

^összes

osaládt magánkirtokok

^{a két}

állam

közt

megosztandék s

^mindegyik

államnak a saját belső ügye, hogy a megosztás után &

ráeső részt államtulajdonnak minőoltse, vjgy magántulajdonban hagyja - • e tekintet-

ben

a IXI. giternatjv& form iája a rend i -

kogési Joggal 1 gon.

e L e r e tc fé * A *

<2Z a követelés , Hogy j 1 aég,abban ts osztoz­

kodunk amit az o szt rákodé iá liaraosltot- fak* nem volna megvédhető, mert az osz­

tozkodási Igény alapja nem az elállamo- g ltás, hanem az uralgodójpsalád Tolt kö- gössége. Az elállaraosltás csak az osztoz- n

kodást igény

S ltB J n s-

ⁱ

Mindezt

#

úgy é r tre , hogy az clsza- k ito tt részeken levő elállam osltott csa­

ládi vagyonnak a Jóvátételt szá^iiák Javá­

ra Írandó értéke a megosztás alá kerülő öaszgoe beszámítandó.

Oa&lód.l vagyona! az udvart vagyon fo ­ galmi elkülönítése után a következő kate­

góriák -aradnak:

a*/ az uralkodó családot megillető ala­

pítványi vagy közös vagyoni

b*/ az egyes uralkodók á l t a l lé te s íte t t httbtzományi vágyán*

Oy/ az uralkodó osalád egyes tagjainak, Ideértve & v o lt uralkodókat I s , magánva­

gyona.

A trianoni és sZt.-germatnl sz rző- gés 191.; I ll e t v e 20fl. cikkeinek felso ro lá­

sa, mely az uralkodójjssalád összes magán- ja v a iró l s zó l, megengedi, hogy csak az e l­

ső két /tja/és b/ s/ kategória tekintessék olyannak, amelyre osztozkodási igényt tá­

maszthatunk, míg a harmadik /: o*/ :/ ka­

tegória ne érintessék! de kérdés, hogy z- z « l széliben épen az osztrákok nem fogják- -o kívánni, hogy ez a kategória ia bel? vo­

nassák-? az osztozkodásba, amennyiben az

a*

első két kategóriából mond tnék, abban a

feltételezésben , Hogy a családtagoknak

f <71 ,

Ausztria ts az onnafc elszakított veszek

t

ruletón levő vagyonértéke kevesekbe

mint

a Magyarország és Innen elszakított

lé

székén levő Ilyen vagyonérték /te*

guaestlo fa o t i :/ s akkor ez nehezen lesz ellenezhető te k in te tte l arra

i s ,

hogy az utódállamok tényleges eljárása a trianoni

és

s^t.-g^naalnl szerződések

rendelkezé­

sét arra a vagyonra Is k ite rje s z te tte *

í f e í ,