Az 1866-iki összeesküvés és hatása a pártalakulásokra

Teljes szövegt

(1)

AZ 1866-H ÖSSZEESKÜVÉS ÉS HATÁSA A PARTALAKULÁSOKRA.

Hogy a mai viszonyokat megérthessük; — hogy méltányolni tudjuk a Tisza Kálmán ellen- zéki politikáját és azon tettét, a melyei némelyek véleménye szerint e 1 v e i t f ö l a d t a , vessünk egy futó pillantást az. 1867-iki országgyűlés előtti eseményekre. .

1861-ben két párt áll egymással szemközt a képviselőházban: a f ö 1 i r a t i és h a t á r o z a t i .

Lényegileg egyet akart mind a kettő: az ország alkotmányának helyreállítását a fejedelem- mel való kibékülés árán. Csak a módozatokban tértek el egymástól azok, a kik Deák Ferencet, és azok, a kik Teleki László grófot vallották vezérökül. Ez az eltérés adta meg a két pártnak azt a jellemző nevet, a melyben egy egész poli- tikai programm nyert kifejezést.

A Teleki László gróf pártjánál az ország azon elemei csoportosultak, a melyek tulajdon-

(2)

képen magva, ereje a hazának: a tiszta magyar- ság, a középbirtokos osztály és azon néhány nagy vagyonn ember, a ki megszokta magát a közép birtokossággal azonosítani; a ki megszokta a magyarság érdekeit egyszersmind saját érde- keinek is tekinteni.

Ezen egyének és elemeknek a történelem logikája szerint találkozniok kellett a határozati pártban. Ez elemek nem is lelhették volna· másutt elveiknek megfelelő otthonukat.

Deák Ferenc, mint hazafi és mély belátásu álllamférfi, bizonyára számolt ezen tényezőkkel, midőn Ausztria iránti engedékenységében csak addig a határig ment el, a mely a legszigorúbb méltányosság korlátait nem lépte át. Es éppen ebben leli magyarázatát, hogy noha a határozati pártnak tényleg többsége volt, mégis engedtek a helyzet kényszerének és csináltak magukból kisebbséget, nehogy a felülről támasztott aka- dályok mellett még ők is nehezítsék azt, a mit különben őszintén óhajtottak, a minden jogfeladás nélküli kibékülést: az alkotmány és a nemzet szabadságának teljes visszaállítását.

Mi lett a 61-diki kísérlet eredménye — ismeretes dolog. ° "

. . A · •

' a a

1865-ben az országgyűlés újra összehivatott, hogy az osztrák-porosz háború kitörése által

(3)

rövid ülésezés után — elnapoltassék. E háború alatt történt aztán az, a miről, ha sokan tudnak .is, kevesen írtak még, s a mit én csak futóla-

gosan és csak annyiban kívánok érinteni, a mennyiben szorosan tárgyamhoz tartozik.

E háború folyása alatt jött létre vagy job- ban mondva — akart létrejőni a magyarországi

•— ö s s z e e s k ü v é s .

A magyar nemzet gondolkozása és jelleme sokban találkozik a — franciáéval.

Lapozzuk át a világtörténetet és ugy fogjuk találni, hogy annyi belső zavargást, mint a mennyi hazánkban és Franciaországban történt, egy nem- zet históriája sem mutat föl.

A két nemzet jellemének egymással talál- kozó vonásai még a parlamenti tárgyalásokban is fölismerhetők. A miénknél zajosabb — hogy ne mondjam — botrányosabb országgyűléseket csak Franciaországban találhatunk.

A nemzeti hiúság, lovagiasság, könven lob- banó fantázia, heves véralkat, s mindezekből folyólag a nemzet egyéniségének kiválóan ér- zelmi politikára hajlása ép úgy meg van a fran- ciában, mint mibennünk. — A különbség a francia és a magyar között csak az, hogy mig a magyar nemzet érzelmi politikájának eshető-

(4)

leges túlkapásait vagy veszélyeit a helyes poli- tikai ösztön ellensúlyozza vagy teszi jóvá ; s míg a magyar nemzetnél a hamar lobbanó fantázia mellett bizonyos conservativismussal találkozunk : addig a francia határozottan könnyelmű : politi- kai actióiban nem annyira nemzeti, mint inkább társadalmi érdekek s a modern civilisatio esz- méinek ott mindig hálás talajra lelő áramlatai irányadók. — Tán e jellemrokonság okozta, hogy a magyar nemzetnek tettekben nyilvánulni készülő elégedetlensége nem egyszer remélt tá- maszt Franciaország meggondolatlan könnyel- műséggel odavetett Ígéreteiben.

így 1861-ben Napoleoni úgyszólva meg- váltónknak tekintettük, s kalandosnál kalando- sabb mesék keringettek a francia császár Ígé- reteiről, a melyek — közhit szerint — Ma- gyarországot lesznek megváltandók Ausztria igája alól.

Az olaszországi magyar légió alakulása kapcsolatba hozatott Napoleon állítólagos Ígére- teivel. Garibaldit a francia császár szövetsége- sének szerették tekinteni, s a nép hite és re- ménysége dalokban is kifejezést nyert, a mely dalok Garibaldit éltették, várták és hívták a haza megmentésére.

Hogy a Bach-korszak ellen nyilvánúlt -nem- zeti elégületlenség s az elveszettnek hitt alkot- mány fölötti keserv visszahatásának nagy része volt e kalandos mesék terjedésében, ép oly két-

(5)

ségtelen, a mint igaz, hogy a határozati párt többségét szintén ezen körülményeknek köszöni.

És ha a nemzet hangulata tán nem ilyen elkeseredett, valószínű, hogy Deák Ferenc túl megy a méltányosság határain, s már 1861-ben megköti a kiegyezést azon engedmények árán, a melyeken azt 1867-ben megvásárolta. De e hangulattal neki is számot kellett vetni, sőt e hangulat hatása alatt állott ó is; innen merev ragaszkodása az alkotmány teljes visszaállításá- hoz, s innen a határozati párt többségének a párt akaratából lett kisebbséggé olvadása.

Mert bármennyire kalandos tervei voltak is a nemzetnek, s a nemzet azon tagjainak .is, a kik a határozati pártot képezték, — a tör- vénytisztelet, a nemzeti conservativismus és a helyes politikai ösztön azonnal szakított e ter- vekkel, mihelyest a kibékülést a birodalom má- sik felével minden jogfeladás nélkül reményiette.

Ok és sokan a felirati pártból őszintén kívánták az alkotmány helyreállítását Ausztria hozzájáru- lásával, s a birodalmi kapcsolat szétválasztására csak azért gondoltak, mert nem hitték, hogy a közeledő fél — A u s t r i a l e g y e n .

A határozati párt alakulása, többsége és önkéntes kisebbsége tehát szükségszerű folyo- mánya a nemzet jellemének, szabadság szerete-

tének, s ha szabad magamat így kifejezni, a nemzet e g é s z t ö r t é n e t é n e k ; — és a ki,—

mint II. Kákay Aranyos is, — Teleki László gróf

(6)

és pártjának szereplését másként magyarázza, sőt a kisebbséggé olvadt többséggel és annak politikájával gúnyt merészel űzni, az meghami- sítja a történelmet, arcul üti nemzetének legma- gasztosabb törekvéseit, legszentebb eszméit — ha ugyan az i l y e n e m b e r n e m z e t i t ö r e k - v é s e k k e l v a g y e s z m é k k e l v a l a m i t tö- r ő d i k .

És a mint a határozati párt politikai sze- replése az 1849—1861-iki időszak történetének s z ü k s é g s z e r ű következménye volt, — úgy az 1867-iki ellenzék politikai magatartása, az 1861—67-iki eszményekben leli magyarázatát, eredetét és j o g o s u l t s á g á t .

A reményeiben megcsalatott nemzet csak elkeseredettebbé lett azáltal, hogy felfüggesztett alkotmánya és szabadsága bilincsein valami ke- veset tágítottak. Midőn 1865-ben az országgyű- lés összehivatott, érezte, hogy a birodalom má- sik felének a magyarokra szüksége van, de a közelmúlt példáján okulva — nem hitt föltétle- nül e második közeledés őszinteségében. Hozzá- járult még az osztrák-porosz háború kitörése, és

azon tudat, hogy Austria ereje e háború által jelentékenyen gyöngül. Mindez megfoghatóvá teszi, hogy az elégületlen nemzet 1865—66-ban

(7)

kedvezőbbnek hitte az alkalmat, mint valaha arra, hogy magát Austriától teljesen függetlenítse.

Párisban egy comité alakult, a mely az általá- nos elégületlenség szálait csomóba fűzte, szí- totta és az összeesküvésnek rendszeres hálózatát szervezte Magyarországon. Minden megyében egy főnöke volt a kitörendő fölkelésnek, a ki mellett végrahajtó bizottság intézte a forradalom ügyét. — Lázas izgatottsággal várták az osztrák- porosz háborúról érkezett sürgönyöket; minden vesztett csata az elégületlenek ügyének újabb támasza, s az ügy sikerének egy újabb remény- sugára volt.

. K l a p k á n a k kellett volna a magyar légiót megalakítani, s a határhoz közel — már nem emlékezem, melyik porosz falucskában — lettek volna az önkéntesek összegyűlendők, hogy egy alkalmas pillanatban Magyarországba betörve, a függetlenség zászlóját kitűzzék.

Azonban Austria szerencse-csillagának hal- ványodásával növekedett idebent a komolyabb gondolkozású elégületleneknek — nem annyira rokonszenve, mint inkább reménye az iránt, hogy Magyarország jogos követelései forradalom nélkül is teljes mértékben ki lesznek elégítve — alkotmányos úton, az országgyűlés hozzájárulá- sával. És a komolyabb gondolkozásuak lassan- kint visszavonúltak az actiótól; kivonták magu- kat a bizottságokból, s mikor arra került a sor,·

hogy a magyar légió működését megkezdje,

(8)

csak egyetlen ember ment ki a jelentékenyebb szereplők közül, — az egyik K á r o l y i , a ki ma is külföldön él valahol.

Mikor arra került volna a sor, hogy az elégületlenek szövetsége nyíltan lépjen föl, hir- telen megkötteti a béke Austria és Poroszor- szág között; Klapka elvesztette támaszát a po- rosz hadseregben; az országgyűlés lehető gyor- san összehivatott és az elégületlenek józanabbul gondolkozó része kárpótolva tudta magát abban, hogy a nemzet féltett jogait a parlamentben fogja kivívni.

*

Igv alakult meg a „ s z é l s ő b a l o l d a l " , melynek tagjai részint tényezői voltak az 1865- 66-iki összeesküvésnek; részint a nemzettest oly elemeit képviselték, a melyek a megkötött béke által azon elveket látták veszélyeztetve, melyek- ért fegyverrel kezökben lettek volna képesek síkra szállani.

Ezen elemek ma már nem „kiegyezést", de teljes „függetlenséget" követeltek, annál in- kább, mert túlzásaikban úgy voltak meggyő- ződve, hogy Austria kénytelen engedni Magyar- ország követeléseinek, mert csak Magyarországra támaszkodhatik.

(9)

Túlzásaikban követelték az 1848-iki állapotok teljes visszaállítását, sőt még a 48-iki törvények által elismert közjogi kapocs létezézét is meg- tagadták s a· pragmatica· sanctiót nem csak félre, de — elmagyarázták.

Ezen pártnak meg kellett alakulni a kép- viselőházban, mert ennek a pártnak történelmi múltja van. A párt tagjainak lelkében élő nem- zeti eonservativismus e történelmi múltban hitte jövendő politikai szereplésének alapját, folytatását.

És a míg a magyar országgyűlésben a magyar nemzettest meghamisítatlanul lesz kép- viselve, addig a szélső baloldal elvei nem fognak abban szószóló nélkül maradni.

És így alakult meg a „bal köz ép" az elé- gületlenek ama józanabb részéből, a kik 1861-, ben a határozati párt elemeit képezték.

Fennebb jeleztük néhány sorban az 1861- 66-iki események által előidézett helyzetet, mely annyira megváltoztatta a viszonyokat, hogy az 1867-ik év „balközépet" az ,1861-ik év „hatá- rozati párt "-ja folytatásáéi tekinteni nem lehetett.

. 1861-ben arról volt szó: m é l t á n y o s a k 1 eg.yünk-e -vagy k ö v e t e l j ü n k ?

1867-ben pedig arról: milyen legyen a köz- jogi kapcsolat Anstriával, s e közjogi kapcso-

(10)

latban az ország teljes önállósága és független- sége mily garantiákban nyerjen biztosítékot; — más szóval: 1867-ben tisztában voltunk, hogy Austriával egyeznünk kell, csak abban volt eltérés, hogy ezen kiegyezést az ország ja- vára hogy lehessen e l ő n y ö s e b b e n meg- csinálni.

Deák Ferenc vagy attól tartott, hogy az 1861-iki követelésekhez mereven ragaszkodván, az óhajtott kiegyezkedés ismét meghiusul, vagy a porosz háború után erősebbnek hitte Austriát, mint a milyen tényleg volt, vagy nem látta m é 1- t á n y o s n a k , hogy az ellenfél gyöngeségét az ország a maga előnyére zsákmányolja ki, — ha ugyan jogaink teljes biztosítását követelni egy- értelmű az e l ő n y ö k k i z s á k m á n y o l á s á v a l : vagy pedig ugy vélekedett, hogy alkotmányunk helyreállíttatván, később sokkal könyebben fog- juk teljes önállóságunkat és függetlenségünket Austriával szemben biztosithatni; s a mely kér- dések megoldása nehezítheti vala a békés ki- egyenlítést, azok későbben úgyszólván önmaguk- tól vagy legalább nagyon könnyen leküzdhető nehézségek mellett fognak megoldatni.

A balközóp ellenben így okoskodott: Ausz- tria határozottan utalva van a kibékülésre, mert erejében meggyöngült, s nagyhatalmi állását ve- szélyeztetheti, ha a birodalom n a g y o b b i k fe- lével — úgyszólván — hadi lábon áll. — És így okosdott: az ország kész lett volna tiprott

(11)

szabadsága, felfüggesztett alkotmánya és nem- zeti jogaiért fegyverre kelni. E jogokból tehát egy hajszálnyit sem adhatunk fel, annyivalin- kább nem, mert ha a teljes önállóságot ma nem biztosíthatjuk; — ha mindenre kiterjedő kiegye- zést nem csinálunk: — nagy kérdés, hogy egy más alkalommal — e s i n á l h a t u n k - e , miután a közelmúlt események is igazolják, — de maga a történelem minden lapja tanítja, hogy Ausztria hagyományos politikája csak akkor enged Ma- gyarországnak, s csak akkor ismeri el a nem- zetnek alkotmányos jogait, mikor— s z ü k s é g e v a n r e á n k ; — s hogy ez a hagyományos po- litika, még ha a kibékülésre Ausztria nem a vi- szonyok által lenne is szorítva, a monarchia másik fele érdekeinek sokkal inkább kedvez, hogysem, — ha a megoldatlan kérdésekből Laj- thántúlra haszon háramlik — azoknak későbbi elintézését egykönnyen megengedje.

És így okoskodott: kell módok- és eszkö- zökről gondoskodni, a melyekkel a birodalom két fele között előforduló közös ügyeket a teljes jog- egyenlőség alapján lehessen elintézni.

Es végre így okoskodott: a méltányosság megköveteli ugyan, hogy mi Ausztria terheinek egy részét átvegyük, de nem olyan mértékben, hogy azzal magunkat károsítsuk.

És midőn a többség az 1867. XII. t.-cikket és az azzal rokon kiegyezési kérdéseket a Deák Ferenc politikája szellemében oldotta meg, a bal-

(12)

közép a közjogi kapocsnak i l y e n tag magyará- zatát nem tehette magáévá, s ezen törvénycikk és annak többi függelékei ellen h a t á r o z o t t o p p o s i t i o t k é p e z e t t , ú g y f o g v á n f e l a d o l g o t , h o g y b e l ü g y e i n k e r e d m é n y d ú s r e n d e z é s e c s a k i s az o r s z á g a z o n ö n - á l l á s á n a k és f ü g g e t l e n s é g é n e k g a r a n - t i á i k ö z ö t t l e h e t s é g e s , a m e l y ö n á l l ó - s á g o t é s f ü g g e t l e n s é g e t az A u s z t r i á - v a l k ö t ö t t k i e g y e z k e d é s b e n ők a h a - z á n a k b i z t o s í t a n i a k a r t a k .

.És ebből eredt Tisza Kálmánnak és a volt balközépnek hét éven keresztül folytatott közjogi oppositioja, a melyről ma minden habozás nél- kül kimerem mondani, hogy az — n e m z e t i p o l i t i k a ; — a m a g y a r n e m z e t t ö b b s é - g é n e k p o l i t i k á j a v o l t .

1 *

Meglehet, hogy Deák Ferenc theoriában jól gondolkodott; meglehet, hogy okoskodását a gya- korlat is helyben hagyja vala, ha pártja maga- tartása ezen okoskodás érvényesítését — 1 e h e- t e t l e n n é n e i n t e s z i .

Szükségtelen bővebben indokolnom, mi által Az előző fejezetekben elmondtam már, hogy mily könnyelműséggel é l t é k k i az ország gaz- dagságát, — tették tönkre hitelünket, — csinál-

6

(13)

ták és szaporították az adósságokat úgy, hogy már hét év után Ausztria erősebb, gazdagabb, hatalmasabb volt, mint mink, annyira, hogy a Deák Ferenc által megoldatlanéi hagyott kérdé- sekben alkuba se lehetett vele bocsátkozni.

Növelte gyengeségünket Ausztriával szem- közt belügyi viszonyaink kétségbe ejtő állapota is, a melyekért a Deák-párt elég cynikusan Tisza Kálmánt és a balközépet tette felelőssé — közjogi oppositiója miatt.

V a l ó j á b a n p e d i g hét e s z t e n d ő e r e d - m é n y e i g a z o l t a a T i s z a K á l m á n 1867-ki p o l i t i k á j á n a k h e l y e s s é g é t , i g a z s á g á t é s a b a l k ö z é p v e z é r é n e k é l e s e l ő r e - l á t á s á t .

Igazolta annyira, hogy a nemzetnek még azon a része is, a mely 1867-ben Deák Ferenc reményeiben osztozott, belátta, hogy e remények nagyon ingadozó alapra lettek építve és csatla- kozott a — Tisza pártjához. A Deák-párt min- den népszerűségét elvesztette; hogy a kormány magának többséget csináljon, a választásoknál a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége; „Kár- pátoktól Adriáig" t ü n t e t t e k a balközép elvei mellett;- — egyszóval Tisza Kálmánt és nézeteit igazolta az — idő.

És az idő megadta az igazolást Tisza azon állításának is, hogy a belügyi reformkérdések sikeres megoldása egy hiányos kiegyezés által lehetetlenné van téve. Láttuk, hogy a Deákpárt

(14)

uralkodása alatt az országgyűlésnek majdnem minden idejét Austria, vagy olyan ügyek — a melyek a megkötött kiegyezés következményei gyanánt tekinthetők — vették igénybe. Innen van, hogy a Deák-párt által foganatba vett bel- reformok legnagyobb része csak félszeg rend- szabály, felületes, elsietett munka; innen van, hogy nagyon sok törvényünk esak a p a p i - r o s o n törvény; végre innen van, hogy számos orvoslást váró jogi, közgazdasági vagy tásadalmi baj még ma is megmaradt annak, a mi volt

— bajnak, mert az orvosláshoz az Austriával való örökös surlodások miatt a kormánynak

nem volt — ideje. .

*

Tisz*a K á l m á n m é g i s f e l h a g y o t t ' a k ö z j o g i o p p o s i t i ó v a l , t e h á t f ö l a d t a el- v e i t , igy fogják mondani azok, a kik a fönebbi sorokból meggondolás nélkül vonnak maguknak következtetést.

C s a l ó d á s !

Tisza Kálmán hét évig állott a közjogi op*

positio élén, minden esetre abban a reményben, hogy a nemzet többsége be fogja látni az 1867-iki XII. t. c. tarthatatlanságát s az ő politikai ál- láspontja, m i n t a t é n y e k - á l t a l i g a z o l t —>

é r v é n y e s í t h e t ő lesz. A n e m z e t -többsége 6*

(15)

talán belátta, de a k é p v i s e l ő h á z többsége hét évig — nem a n e m z e t t ö b b s é g e volt.

Tisza Kálmán hét évig állott a közjogi op- positio élén, mert hét évig szükség volt reá, hogy e z e n az a l a p o n ellenőrizze a kormányt, a mely tevékenységének legnagyobb részében az ezen alapból eredő ügyek elintézésére volt szo- rítva. Hét év alatt azonban azon viszásságok, a melyek az 1867. XII. t. c. hiányait kirívóvá tették, lassanként elenyésztek, megoldattak — már ugy a hogy — vagy elsimittattak.

Hét év alatt a Deák-párt annyira meggyön- gítette az ország anyagi erejét, hogy minden józan gondolkozáséi embernek be kelle látni, mi- szerint a Deák Ferenc kiegyezése egy végzetes kiegyezés, a melyen változtatni ki tudja lehet-e, és mikor ? Hét év alatt a józan gondolkozóknak be kellett látni azt is, hogy az uralkodó, a ki birodalma mindkét felének jólétét atyai szivén hordozza, határozottan ragaszkodik az 1867.

XII. t. c. sértetlen épségben tartásához, mert a monarchia belbékéjét ezen törvénycikk megvál- toztatása által o k v e t l e n ü l bekövetkezendő vi- sz álykodásokkal megzavartatni s az ellenséges- kedést Austria és Magyarország közütt ujolag

fölidézni — nem akarja.

T i s z a t e h á t , m i d ő n az 1867. XII. t. c.

á l t a l s z a b á l y o z o t t k ö z j o g i a l a p o t el- f o g a d t a , c s a k k ö t e l e s s é g é t t e l j e s i t é . N e m a d t a f e l e l v e i t , h a n e m e l i s m e r t e

(16)

a' t ö r v é n y t — t ö r v é n y n e k é s b e l á t t a a z t , a m i t be k e l l e t t l á t n i a , h o g y az ő n é z e t e i é r v é n y e s ü l é s é n e k e g y h o s s z ú i d ő r e n e m c s a k az u r a l k o d ó a k a r a t a , de a D e á k - p á r t á l t a l e l r o n t o t t h e l y z e t i s u t j á b a n áll.

Ha Tisza valamiben hibázott — s ha őt valamely hibájáért vádolni lehet, ugy ez azon

S Z Í V Ó S e l v - s z i l á r d s á g , a melylyel néze- teinek érvényesülését még akkor is reményiette.

a midőn már az 1867. XII. t. c. által megal- kotott közjogi kapocsból eredett viszás kérdések közül csak néhány — alig jelentékeny — elsi- mitanivaló ellentét maradt meg kiegyenlitendőnek.

V á d o l n i l e h e t őt e z é r t , a n n y i v a l i n k á b b , m e r t m a k a c s s á g a l e h e t ő v é t e t t e , h o g y a D e á k - p á r t o r s z á g p u s z - t i t ó g a r á z d á l k o d á s a i t h é t é v i g f o l y - t a s s a, h o l o t t n e k i e z t m e g a k a d á l y o z n i m ó d j á b a n l e t t v o l n a ; mert sokkal józanabb politikusnak, sokkal mélyebb belátásu embernek ismerem a kormányelnököt, mintsem feltegyem róla, hogy e 1 ő b be nem látta, miszerint az ő közjogi politikája egyelőre a maga teljességében és összeségében — nem érvényesíthető. Nem azért, mert n e m jó, nem h e l y e s és nem i g a z , de, mert a Deák Ferenc kiegyezésével a föntebb érintett okokból minden messzebbre menő tö- rekvés bizonytalan időre legyőzhetlen akadá- lyokba ütközik.

(17)

Ezeknél fogva nem szükségei bizonyítást, hogy Tisza se f ö l n e m a d t a , se f ö l n e m t a r t o t t a , se f é l r e n e m t e t t e elveit, csak a létező alapot fogadta el olyan bázisul, mint a melyről a fejedelmi akarat Magyarország alkot- mányos kormányzását ez idő szerint egyedül véli lehetőnek, s mint a melynek felforgatása az ország mai belpolitikai és közgazdasági viszonyai között csakugyan komoly veszélylyel fenyegetne;

mert ma Austria az erősebb fél ellenünk, sokkal erősebb, mint 1867-ben Magyarország volt ő ellene.

Hí Hí Hí

Mig hazánk, — hogy egy közönséges ki- fejezést használjak — v i r á g j á b a n volt, addig Tiszának k e l l e t t a közjogi oppositiót folytatni, mert a viszonyokon lehetett volna változtatni, ha a balközép kellő időben nyer többséget. — Kellett neki folytatni a közjogi oppositiót azért is, mert számos kérdésben az uralkodó kormány politikája erről az alapról volt nemcsak meg- támadható, de ellenőrizhető is. Es végre kellett a közjogi oppositiót folytatni, mert Magyarorszá- gon — és ezt merem a legnagyobb határozott- sággal kimondani — egészséges pártalakuiás még ma is csak a pártoknak közjogi alapra helyezésével lehet- séges.

(18)

N á l u n k a d d i g , a m i g A u s t r i á v á l a p r a g m a t i c a s a n c t i o á l t a l m e g á l l a p n t o t t k ö z j o g i k a p o c s f e n n á l l ; s a m i g a m o n a r c h i a k é t f e l é n e k k ö z ö s ü g y e i lé- t e z n e k , m i n d e n b e l ü g y i k é r d é s — b á r e i s ő f o n t o s s á g ú — de m á s o d r e n d ű

d o l o g .

Nálunk a közjogi kapcsolat mellett érde- keinket Austriától mindig óvni, védeni, — Austria kapzsi politikáját ellenőrizni szükséges. És ez teszi lehetetlenné, hogy a magunk dolgait nyu- godtan, ügy intézhessük, hogy az egyik szemünk ne mindig Austriára nézzen, vájjon miben akar i p a r i , k e r e s k e d e l m i és k ö z g a z d a s á g

fejlődésünknek ártani.

Mi épen ügy vagyunk ezzel a közjogi kap- csolattal, mint a hogy Franciaország a — kor- mányforma kérdésével. A pártök ott is „köz- társasági", „császársági" vagy „királysági"

tervek szerint tömörülnek, s" a mint ott a leg- csekélyebb kérdésnél is visszahat, ki i n d í t v á - n y o z z a , s már kutatják okát, hogy az indít- ványozó monarchikus vagy republikánus törek- véseinek, mi érdeke van, s mi előnye lehet az indítvány keresztülvitelében; — azonképen ná- lunk is a legcsekélyebb kérdésre hatással van azon közjogi kapocs, a melyben hazánk Austriá- vál áll. Tehát — mert ez így van — ismétlem, hogy e g y e g é s z s é g e s p á r t a l a k ú l á s Ma- g y a r o r s z á g o n c s a k ú g y l e h e t s é g e s - , ha

(19)

a p á r t o k — k ö z j o g i a l a p r a h e l y e z k e d v e á l l a n a k s z e m k ö z t e g y m á s s a l .

•I*

Ez állításom igazsága mellett szól először, hogy az első oppositio, a mely a Tisza-kor- mány ellen alakúit, — a kiegyezési kérdések első tárgyalásánál született meg; másodszor, hogy az egyesült ellenzéket szintén a kiegyezési tárgyalások körüli nézeteltérések hozták életre.

Tán öntudatlanul, ösztönszerűleg; — tán korteske- dési viszketegből, mert úgy hitték, hogy e kér- désekben fognak tudni legjobban hatni a nem- zetre.

Akár így, akár úgy, de a tény megvan és a tény — á l l í t á s o m m e l l e t t b i z o n y í t .

A következő fejezetek föladata lesz annak kifejtése, hogy miért nem egészséges sem a mostani ellenzék, sem a volt független szabad- elvű párt alakúlása.

E helyütt csak azt kívánom még érinteni, hogy Tisza Kálmán magához és politikájához volt következetes akkor, midőn az 1867. XII. t.

cikket kormányzási alapúi elfogadta.

(20)

r/ .

0 nem adta föl elveit, mint az egyesült, ellenzék különböző árnyalatai cselekedtek; nem is tartotta fenn azokat, — hanem b e l á t v á n , h o g y az e l v e k t e l j e s ö s s z e s é g ü k b e n v a l ó é r v é n y e s í t é s e ez i d ő s z e r i n t le- h e t e t l e n : — é r v é n y e s í t i a z o k a t a k o r - m á n y z á s r a e l f o g a d o t t a l a p o n — l a s -

s a n k é n-t.

Mindenek előtt megold kérdéseket, a me- lyeket Deák Ferenc és pártja megoldatlanul hagyott; azután törekszik az országot az „előbbi áilapot"-ba visszahelyezni: — törekszik helyre- állítani az egyensúlyt az államháztartásban; — törekszik az ország anyagi gyarapúlásának elő- segítésén; és törekszik a nemzet f a j i e r e j é t és a m a g y a r s á g t ú l s ú l y á t növelni ós fejleszteni.

Fz három olyan sarkalatos alapvonása Tisza Kálmán kormányzási politikájának, a melynek mindenike együtt és különvéve egyaránt bizto- sítani vannak hivatva Magyarország jogainak és önállóságának Ausztria ellenében való teljes ér- vényesítését, s a melynek mindenike kézzelfog- hatóan mutat — nem az elvek f ö l a d á s á r a ,

— hanem e föladottnak l á t s z ó elvek valósítá- sára irányuló következetes, rendszeres és szívós törekvésre.

*

* *

Különben Tisza Kálmánt törekvéseiben az ellenzék is szépen segíti.

(21)

Olvasóim emlékezhetnek, hogy a kormány- elnök ellenzéki vezér korában mily hevesen tá- madta meg a d e l e g a t i ó k intézményét.

Nos, a 60 milliós kölcsönt a delegatiók — m e g s z a v a z t á k , s megszavazták a delegatió- nak különböző pártárnyalatú — ellenzéki tag- jai is.

Akkor, midőn e kölcsön f e d e z é s é r ő l volt szó, azok az ellenzéki vezér-egyéniségek, a kik magát a kölcsönt a d e l e g a t i ó b a n megsza- vazták — a kölcsön fedezését a k é p v i s e l ő - h á z b a n csak b i z o n y o s f e l t é t e l e k mel- l e t t szavazzák meg. Ez által a képviselőház fölébe helyezkedett a delegatiónak s megeshetik

vala, hogy a mit a d e l e g a t i ó megszavazott, az o r s z á g g y ű l é s — nem szavazza meg.

Tanulság, hogy az ellenzék fényes igazsá- got szolgáltatott Tisza Kálmán nézeteinek a de- legatiókra vonatkozólag, s adja elő magát még egy ilyen eset, az ellenzék oda segiti Tiszát, hogy ez absurd intézményt vagy eltörülheti egy törvényjavaslat által, vagy ugyan ily uton orvo- solhatja annak hiányait.

*

Es ezen az eseten kívül fognak még föl- merülni dolgok, a melyek Tisza Kálmán ellenzéki politikáját igazolandják, s annak lassankénti ér-

(22)

vényesítését a szükség követelményeihez képest

lehetővé teendik. . Az út egyengetve van hozzá a kiegyezés

által, a mely, hogy mennyivel jobb annál, a mit a Deák-párt létesített, csak az méltányolhatja kellőleg, a ki párhuzamot tud vonni az ország mai és tiz év előtti anyagi állapota között.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :