002.55
AZ INFORMATIKA KONTÚRJAI
ÉSZREVÉTELEK G Y Ö R E PÁL C I K K É H E Z
V a j d a E r i k
Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentáció* Központ
AZ INFORMATIKA - líEVE UTÍfl - HOST TAHGYÁT KERESI?
Szükségszerű velejárója egy f i a t a l tudományág "nagy kamaszkorá"- nak, amikor már k e z d i k "emberszámba" /ebben az e s e t b e n "tudomány- számba"/ v e n n i , hogy i g y e k s z i k meghatározni önmagát. Talán kevésbé szükségszerű, de t i p i k u s , hogy e f o l y a m a t b a n előbb j e l e n t k e z i k a terminológiai fázis, v a g y i s az a szakasz, a m i k o r a v i t a t h a t a t l a n u l megszületett és tárgyában, vagy legalábbis kontúrjaiban i s m e r t u j tudományág nevét k e r e a i k , és utóbb j e l e n i k meg az értelmező* fázis.
amikor a még csak imént született és sokfelől megtépázott elnevezés¬
hez - mintegy visszafelé f o r d u l v a - k e r e s i k a tárgykört. a t a r t a l m a t . Ez a h e l y z e t állt elő esetünkben, tudományágunk rövid, de d i n a mikus történetének első korszakában. Hosszú évek éta f o l y t a t e r m i nológiai v i t a . SZBHTMTHÁIYI János c i k k s / l / f e l m e n t az alól a köte
lezettség alél, hogy megismételjem e terminológiai c s a t a kíizdÓfelei- nek nevét és ütközeteik főbb h a d m o z d u l a t a i t , amely v i t a folyamát m i n t e g y j e l z i k a "magunk mögött h a g y o t t " elnevezések: a k t i v b i b l i o g ráfia , dokumentáció, információ, dokumentolégia, d o k u m e n t a l i e z t i k a , tájékoztatástudomány, tudományos tájékoztatás, A v i t a azonban nem a r ról f o l y t , hogy m i a - sokféleképpen meghatározott - ismeretág tár
gya, hanem arról, hogy m i l y e n elnevezés f e j e z i k i a legtökéleteseb
ben e z t a tárgyat.
Amint a terminológiai " h e l y z e t " m i n t e g y megnyugodott és világ
s z e r t e lényegében két s z i n o n i m kifejezés, nevezetesen az " i n f o r m a t i k a " / l ' i n f o r m a t i q u e / és a "tájékoztatástudomány" / i n f o r m a t i o n
s c l e n o e / körül kristályosodtak k i az e l f o g a d o t t terminológia magvai, tudományágunk müveifii hozzáláttak, hogy immár pontosabban meghatároz
zák m i n d a z t , aminek /terminológiai/ meghatározását mostanáig k e r e s ték. *' Masszával: pontosabban igyekezzenek leírni lemeretágunk / t o vábbiakban: az i n f o r m a t i k a / tárgyát és tudományos jellegét.
Ez sz állítás annak ellenére helytálló, hogy - elsősorban F r a n c i a országban - az i n f o r m a t i k a kifejezést / l ' i n f o r m a t i q u e / bővebb ér
telemben használják, tárgyaként nem csupán a tudományos vagy szak
mai tájékoztatást, hanem a vezetés, a vállalati vagy intézményi organizáció mindennemű - főként gépesített - információját t e k i n t ve.
THT 16.éti. 4.szám 1969.április
E szükségszerű f o l y a m a t alkotóinak érzem SZENTMIHÁLYI János és GYÖRE Pál cikkét i s . És mindaz, a m i t a f e n t l e k b e n e f o l y a m a t v a r g a betűjéről mondottam, korántsem a z t j e l e n t i , m i n t h a ezek a vizsgáló
dások f e l e s l e g e s e k lennének. Amikor az alábbiakban mégis polémiába - vagy ha ugy t e t s z i k : dialógusba - k e l l bocsátkoznom GYÖRE Pállal, ak
k o r e z t azért k e l l megtennem, mert megítélésem s z e r i n t éppen az Ő hozzászólása m u t a t j a meg az i n f o r m a t i k a tárgyával és jellegével f o g lalkozó, túlzottan általános, térből és időből kiszakított vizsgáló
dások veszélyeit.
AZONOS-E A FOLYAMAT A PÓLYÁMAT HORDOZÓITAL?
Pogadjuk e l kiindulópontként a z t a megállapítást, hogy az i n f o r m a t i k a tárgya a tudományos tájékoztatás f o l y a m a t a . E z t a megállapí
tást - SZENTMIHÁLYI János c i k k e alapján - GYÖRE Pál sem v i t a t j a , l e g alábbis első közelítésben nem t e s z i e z t .
Hincs m i t v i t a t k o z n u n k azon a h e l y e s felismerésen sem, hogy a tudományos tájékoztatás f o l y a m a t a a kommunikációs f o l y a m a t s p e c i f i k u ma. Végül az sem vitatható, hogy a kommunikáció1 emberek közötti kom- munlkáoiő. GYÖRE Pál fejtegetései - m e l y e k k e l / m i n t mondja/ meg a k a r j a erősíteni SZENTMIHÁLYI azon h e l y e s törekvéeét, hogy Integráló, e- gyesitő e l v e t k e r e s tudományágunk számára - ezen a p o n t o n válnak e l éppen a tényleges integráló elvtől.
Lássunk néhány - törekvésünk s z e r i n t nem k i r a g a d o t t , hanem j e l lemző - g o n d o l a t o t GYÖRE Pál munkájából:
"... a kommunikációban történt f o l y a m a t o k a t k e l l az informatiká
ban i s alapvetőéknek tekintenünk. Az információ alapvető s z e l l e m i szükséglet, a m e l y e t kommunikációval elégíthetünk k i . A s z e l l e m i szük
ségletek a személyiségben gyökereznek. Ha tehát az i n f o r m a t i k a való
ban meg a k a r j a r a g a d n i tárgyát, a személyiségnek azokat a vonásait k e l l megismernie, amelyek az információk igénybevételére, közléeére késztetik." És másutt:
"... a könyvtártudomány i g a z i tárgya az ember. Ha e z t a megál
lapítást e l f o g a d j u k a könyvtártudományra, e l k e l l fogadnunk az i n f o r matikára i s . " /A megállapítás - ugy véljük - már a könyvtártudomány esetében i s túlzottan egyszerűsít, ennél i s nyilvánvalóbb azonban a l o g i k a i ugrás az informatikára történő kiterjesztésnél, m i v e l - éppen SZENTMIHÁLYI s z e r i n t - az e g y i k esetben a diszciplína tárgya egy i n tézmény, v a g y i s többé-kevésbé s t a t i k u s elem, a másik esetben p e d i g va
l a m e l y tevékenység, f o l y a m a t , v a g y i s dinamikus elem. T.E. / "Az i n f o r m a t i k a i problémák középpontjában tehát az ember, közelebbről az i n f o r mációval élő ember éli."
Tégűl: "... az információ csak az emberben ál... Az ember az e- f t y e t l e n i g a z i információhordozó. . .-"
259
VAJDA B . i Az i n f o r m a t i k a kontárjai
GYÖRE f e n t i okfejtését összafoglalva:
egyfelől t h a az i n f o r m a t i k a tárgya a kommunikáció's f o l y a m a t egy s p e c i f i k u m a , nevezetesen a tudományos tájékoztatási f o l y a m a t , akkor az i n f o r m a t i k a tárgya tulajdonképpen a személyiség,
másfelőlt a tudományos tájékoztatási f o l y a m a t hordozója az em
b e r , tehát h a diszciplínánk tárgya a tudományos tájékoztatási f o l y a mat, akkor valóságos tárgya az ember.
A továbbiakban még külön f o g l a l k o z u n k a z z a l , hogy a kommuniká
ciós f o l y a m a t egy specifikumának vizsgálatánál v a j o n elsődleges-e és előbbrevivő-e a kommunikációs f o l y a m a t általános tényezőjének, külö
nösen p e d i g e g y e t l e n tényezőjének vizsgálata.
A d d i g i s rá k e l l mutatnunk azonban a r r a a tényre, hogy nem h e l y t álló, vagy legalábbis nem bizonyított annak a gondolatmenetnek l o g i kus v o l t a , amely s z e r i n t v a l a m e l y f o l y a m a t /esetünkben a tájékoztatá
s i , vagy - ha ugy t e t s z i k - speciális kommunikációs f o l y a m a t / azonos a f o l y a m a t hordozóival.
E g o n d o l a t l o g i k u s következményeként a kémiai reakciók azonosak lennének a bennük /kiinduló anyagként, nyersanyagként, vagy éppenség¬
g e l katalizátorként/ résztvevő e l e m e k k e l , vagy vegyületekkel, i l l e t v e e s e t l e g ezen elemek vagy vegyületek kémiai energiájával.
A h a s o n l a t talán erőltetettnek tűnhet, h i s z e n az e g y i k ecetben természeti, a másik eeetben p e d i g emberi, társadalmi jelenségekkel állunk szemben. A lényeg azonban mégis ugyanaz: a társadalmi f o l y a m a t o k /gazdasági, p o l i t i k a i , művészeti s t b * f o l y a m a t o k / sem azonosak az e f o l y a m a t o k b a n résztvevő e m b e r r e l , különösen nem az egyes ember sze¬
mélyiségével.
Félrevezetőnek érezzük tehát GYÖRE Pál "levezetését", amely eze
r i n t
i n f o r m a t i k a tárgya • tudományos tájékoztatás
tudományos tájékoztatás = kommunikáció / h o l o t t i t t n i n c s egyen
lőság, m i v e l specifikumról ás nem e k v i v a lensről v a n sző/
kommunikáció = a kommunikációban k a p c s o l a t b a lépő emberek / h o l o t t i t t e g y i k esetben folyamatról, a másik esetben a f o l y a m a t hordozóiról, té
nyezőiről v a n sző/
emberek - ember, személyiség / h o l o t t ez a társadalmi, vagy ép
pen kommunikációé környezetből szakítja k i az embert, l e g f e l j e b b egy m i n d e n k o r i a b s z t r a k t p a r t n e r r e l k a p c s o l v a Össze/,
tehát
az i n f o r m a t i k a tárgya - a személyiség.
Természetesen GYÖRE Fái maga sem j u t egyértelműen i l y e n abszurd következtetésre. Mégis, munkájának további menete a z t látszik l g a s o l -
ÜT 16.évi. 4.szám 1969.április
n i , hogy az i n f o r m a t i k a i kutatások k u l c s a - álláspontja s z e r i n t - a személyiség kutatása) v a g y i s az emberé, mégpedig nem i s a tudományos tájékoztatás folyamatában szereplő, sajátos, nem örök törvényekkel meghatározott emberé, hanem a tértél és időtől független személyisé
gé. Ennek a megközelítésnek helytelenségét a tudományos tájékoztatás
nak m i n t kommunikációs s p e c i f i k u m n a k történelmi kialakulásával i s szeretnénk bizonyítani.
A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS MINT A TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS PRODUKTUMA
A kommunikáció, v a g y i s az ember és ember között lejátszódó köz
lés f o l y a m a t a - az emberi társadalom és történelem mértekével mérve - nem történelmi kategória. Ha nem i s alapvető t a r t a l m a , de szükségsze
rű velejárója az ember kialakulásának, kezdettől f o g v a kísérője a munkát végző és társadalomban élő embernek. Természetes, hogy ennek az "örök" kategóriának adottságai, feltételei, r e n d s z e r e i a társadal
mi munkamegosztás fejlődése során változnak. Ez a történelmi f o l y a mat v e z e t e t t a már e m i i t e t t kommunikációé " s p e c i f i k u m " , 8 tudományos
tájékoztatási f o l y a m a t ée az e z z e l foglalkozó tudományos diszciplína, az i n f o r m a t i k a kialakulásához.
Az i n f o r m a t i k a tárgyának vizsgálata szempontjából éppen e z t t a r tom s a r k a l a t o s kérdésnek. M I H A J L O V, CSERNÜJ és GILJAHEVSZKIJ az i n f o r m a t i k a alapjairól szőlő összefoglaló müvükben /2/ szemléletesen vezetnek végig a munkamegosztásnak azon a folyamatán, amely a tudomá
nyos tájékoztatás kialakulásához v e z e t e t t . Nem szükséges i t t talán megismételni annak a közismert ténynek történelmi bizonyítékait,hogy maga a tudomány, a tudományos tevékenység i s a munkamegosztás során különült e l az ember termelő tevékenységétől. Érdekesebb ebből a szempontból, hogy s z i n t e a tudományos tevékenység kialakulásával egy
idejűleg m e g i n d u l t a munkamegosztás "önmozgása", a tudományon belül I s .
A fejlődés általános törvényeiből, dialektikájából következik, hogy ez a f o l y a m a t " l a s s a n beinduló" és aztán fokozódóan gyorsuló 1 - rányzatot m u t a t . Hosszú k e z d e t i szakasz a z , amikor a tudomány még csak tudományágak e z e r i n t differenciálódik, v a g y i s a tudományos mun
kamegosztás mintegy horizontálisan fejlődik. Később ehhez c s a t l a k o z i k a munkamegosztásnak az a fejlődése - mégpedig nem véletlenül e l sősorban az a l k a l m a z o t t és természettudományok terén - amikor egy- egy tudományágon belül vertikális munkamegosztás i s bekövetkezik, e l sősorban a tudományok elméleti ée kísérleti ágának b i z o n y o s önállósu
lásával. Ennek okát, de egyben lehetőségét i s a felhalmozódó tudomá
nyos i s m e r e t a n y a g mennyisége, az egy-egy tudóé által elvégezhető f e l adatok szükségszerű, relatív korlátoződása a d j a meg.
A társadalom - és Így a társadalmi munkamegosztás - reális érde
ke, sőt létszükséglete a tudományos munka o l y a n szervezése és megosz
tása, amely az a d o t t s z e l l e m i és anyagi e n e r g i a befektetésének m a x i mális hatékonyságát biztosítja. Ebbe az irányba lépett előre a t u d o -
261
VAJDA B.: Az I n f o r m a t i k a kontúrjai
mányos munkamegosztás a f e n t i e k b e n j e l l e m z e t t f o l y a m a t során.
Maga a kommunikáció - szükségképpen - végigkísérte e z t a f o l y a m a t o t , mégpedig - a tudományos tevékenység önállósulását követve - o¬
l y a n körülmények között, hogy a tudományos kommunikáció, amely az ál
talános emberi kommunikáció specifikumává vált, kivált a kommuniká
ció általános folyamatából, de még nem vált k i a tudományos tevékeny
ség egészének ée m i n d e n k o r i s p e c i f i k u s ágainak k e r e t e i közül.
A k i v e t k e z ő lépés - ismeretágunk szempontjából döntő fázisként -
a z z a l az ismét gyorsuló f o l y a m a t t a l következett be, hogy a tudományos munka hatékonyságának e l e n g e d h e t e t l e n feltételévé vált a kommunikáci
ós f o l y a m a t egyes részeinek, "közvetitő fázisainak'* önállósulása. Nem tudunk egyetérteni a z z a l az állásponttal, smely közismert - Jóllehet valóban gyakran fetisizált - jelenségeket "dogmáknak" minőéit és ez
z e l lényegében t a g a d j a , hogy a kommunikáció e specifikumának k i a l a k u lását, a tudományos munkamegosztás fejlődését éppen a kommunikáció s z u b j e k t u m a i n a k és o b j e k t u m a i n a k rendkívüli mennyiségi fejlődése és e z z e l együttjáró, i l l e t v e ebből kialakuló minőségi átalakulása h o z t a létre.
"A kommunikációs k a p c s o l a t ... válságos h e l y z e t b e n Jön létre,a kedvezó megoldása az i s m e r t és i s m e r e t l e n átmeneti egyensúlyát terem
t i meg bennünk" - Írja GYOBE Fái a kommunikáció általános £nditékai- ről szólva.
Ez a válság, az információigény feszültsége azonban mindenkor J e l l e m e z t e , sőt Indikálta a kommunikációt anélkül, hogy létrejött v o l n a a tudományoe tájékoztatás néven Önállósult tevékenység, f o l y a mat. Esetünkben nyilvánvalóan egy másik válság v o l t az indíték. E z t a válságot p e d i g - az ezúttal társadalmi, tudományos, végső f o k o n pe
d i g termelési célokra szükséges információk szükségletének e l e v e a¬
d o t t feszültsége m e l l e t t - a korábbi kommunikációs k a p c s o l a t o k csőd
j e , a tudomány "hordozóinak" túlterhelődőse Idézte elő, mintegy k i kényszerítve a további munkamegosztást.
A tudományos kommunikáció válságának t a g a d h a t a t l a n tényei / V hozták tehát világra, szakították k i a tudományos tevékenység egészé
ből a tudományos tájékoztatást, m i n t önálló tevékenységi ágat, a ké
sőbbiekben, végső soron p e d i g a z t a tudományágat i s , amely a kommuni
kációs f o l y a m a t n a k e z z e l a specifikumával f o g l a l k o z i k ! az i n f o r m a t i kát.
Ha v i s z o n t a kommunikációnak egy történelmileg k i a l a k u l t válfa
jával /specifikumával/ áXlnnk szemben, akkor annak az iameretágnak, amely e z z e l a s p e c i f i k u m m a l f o g l a l k o z i k , szükségképpen a történelmi
l e g k i a l a k u l t válfajt k e l l vizsgálnia. Nem véletlen, hogy MARI ée ENGELS nem a j a v a k a t általában, hanem az árutermelés v i s z o n y a i között k i a l a k u l t formájukati az árut vizsgálták, amikor az árutermelés ösz- szefUggéseit kutatták, ahogy a tőkés társadalomban végzett munka tör
vényszerűségeinek vizsgálata során sem általában az emberi Bankával f o g l a l k o z t a k .
A kommunikáció általános vizsgálata h e l y e t t tehát a tudományos
D B 16.ővf. 4.szám I969.április
tájékoztatási f o l y a m a t , m i n t kommunikációs s p e c i f i k u m vizsgálatára v a n szükség. E z t t e s z i például V a c l a v LAHSEB i s / + / és i g y szükség
képpen j u t o l y a n következtetésre, hogy e kommunikációs válfaj egé
s z e t k a l l vizsgálnia, egyaránt f i g y e l m e t fordítva a f o l y a m a t összes tényezőjére.
AZ KHFKF MIHT A TODOHAHTOS TÁJÉKOZTATÁSI PÓLYÁMAT SZEREPLŐJE Az e d d i g i e k b e n e l m o n d o t t a k k a l természetesen nem k i r e k e s z t e n i a¬
k a r j u k az embert, m i n t konkrét információközlőt, vagy információ-fel használót, i l l e t v e az ember személyiségét az I n f o r m a t i k a kutatási tárgyai közül.
A kommunikáció főszerepifije - a m i n t a z t GYÖRE fái i s állítja - nem " e g y e t l e n " ember vagy " e g y e t l e n " embertípust nemcsak az informá
ció felhasználója, befogadója a "homo i n f o r m a t i o n l c o s " . Szükségsze
rűen, kezdettől f o g v a két főszereplővel, egy közlést "adóval" és egy
"vevővel" v a n d o l g u n k . És a tudományos tájékoztatás megjelenésének sajátossága ebből a szempontból éppen a z , hogy - az említett m e n n y i ségi növekedés és minőségi fejlődés folytán - az "adó" elkülönül, e l válik a "vevőtől", mégpedig o l y a n mértékben elválik, hogy a kommuni
kációs k a p c s o l a t helyreállításához egy u j a b b szereplő, egy u j a b b f o l y a m a t , egy u j a b b r e n d s z e r válik szükségessé. Ez a szereplő a tájé
koztató /informátor/, ez a f o l y a m a t a tudományos tájékoztatás ős ez a r e n d s z e r a tájékoztatási /információé/ r e n d s z e r .
Innen már csak egy lépés az a n a p j a i n k b a n végbemenő f o l y a m a t , a- m l k o r m e g j e l e n i k a n e g y e d i k szereplő i s , az elkülönült tevékenységi ágat, f o l y a m a t o t , annak törvényszerűségeit vizsgáló " i n f o r m a t i k u s " , v a g y i s a közvetlen tudományos tevékenységről levált tudományos tájé
koztatási tevékenység kutatója, tudósa.
nyilvánvaló, hogy mindezen szereplők vizsgálata nem mellőzhető az i n f o r m a t i k a , m i n t önállósult diszciplína működése során. Maga a f o l y a m a t vizsgálata i s egyoldalúvá válna, sőt értelmét veeztené, ha e szereplőket f i g y e l m e n kivül hagynánk.
A termékeny szintézist a f o l y a m a t sokoldalú vizsgálata j e l e n t i anélkül, hogy tényezői közül e l e v e kiemelnénk, abszolutizálnánk bár
m e l y i k e t i s .
A "szereplőkkel" k a p c s o l a t b a n azonban l a k e l l szögeznünk, hogy az i n f o r m a t i k a az embernek, m i n t a tudományos tájékoztatási f o lyamat szereplőjének vizsgálata során nem szorítkozhat az Informáci
ók felhasználóIára, annak igényeire és szokásaira, hanem hasonló mélységgel k e l l vizsgálnia az Információ kibocsátóját, a kommuniká
t o r t , ennek információtermelő szokásait ás adottságait, v a l a m i n t az u j szereplőt, az Informátort i s i
mindezen szereplők vizsgálatánál a tudományos információk kSzlő- 26?
VAJDA Z . i Az i n f o r m a t i k a kontúrjai
i t , közvetítőit ée felhasználóit a maguk sajátos társadalmi ée t u d o - mányoe szerepében és adottságai között k e l l vizsgálnia;
az i n f o r m a t i k a csak segédtudományokként v e h e t i igénybe a szemé
lyiség éltalános vonásaival foglalkozó pedagógiát, pszichológiát,ezo- ciolőglát e t b . , sJnely segédtudományoknak az informatikában a l k a l m a z o t t része sajátos "ágazati" pedagógiát, pszichológiát, szociológiát stb" j e l e n t ;
éppen az ember és az ember által nyújtott, közvetített, i l l e t v e felhasznált információk és az ember kölcsönhatásának alapos vizsgála
t a érdekében, a f o l y a m a t központi elemeiként k e l l vizsgálni a tudomá
nyos információk hordozóit / a n y a g i hordozóit i s , strukturális Te t e c h n i k a i érteledben egyaránt/, közvetítő csatornáit, kifejező eszkö
z e i t , közvetítő közegeit és mindezek kapcsolatát, r e n d s z e r e t i s . V i t a t h a t a t l a n Igazság az, hogy a legtökéletesebben k i d o l g o z o t t tájékoztatási apparátus l s értéktelen, ha nem f e l e l meg a felhaszná
ló igényelnek, vagy ha nem alkalmas a közlő által kibocsátott i n f o r mációk feldolgozáeára. De v a j o n egyáltalán l e h e t n e - e szó ebben az e¬
s e t b e n tökéletes vagy akár elfogadható rendszerről? M i v e l a r e n d s z e r része maga az ember, i l l e t v e az e m i i t e t t emberi szereplők i e , tehát hasznosságának kritériuma, hogy alkalmas a m i n d e n k o r i kibocsátók, közvetítők és felhasználók emberi, tudományos és termelői adottságai
nak, feltételeinek kielégitéeére.
Legalább u g y a n i l y e n paradox megközelítésű lenne azonban az a
"kutatás", amely a személyiség adottságainak vizsgálatában az i n f o r m a t i k a kutatásainak e g y e t l e n vagy elsődleges tárgyát látná. Vajon m i r e mennénk - a válság p u s z t a regisztrálásán t u l - a személyiség v i z s gálatával, az e m i i t e t t segédtudományok segítségével történő értékelé
sével, ha az alapprobléma, az információk közvetítésének /gyűjtésé
nek, szelektálásának, feldolgozásának, közreadásának/ problémája meg
o l d a t l a n maradna.
A SZEMÉLYISÉŰ-KÖZPOHTII INFORMATIKA - IDEALISTA ELKÉPZELÉS A történelmietlen megközelítés szükségképpen filozófiai tévutak- r a i s v i s z . "Minden informáló közlés" - Írja GYÖRE - " s z e l l e m i magá
nyunk feloldása és megerősítése". Majdt "Az i n f o r m a t i k a középpontjá
ba állított homo i n f o r m a t i o n i c u s tehát o l y a n ember, a k i "bensőjéből vezérli" személyiségét és szüntelenül alakítja az önteremtée Örök vá
gyának engedelmeskedve".
Nem kívánom cáfolni - nem l s l e h e t n e - az "önteremtée örök vá
gyának" létét. Mégis ugy vélemi éppen az o l y lényeges, a tudományos ée t e o h n i k a l alkotást elősegítő h e u r i s z t i k u s Ínformáció iránti szük
séglet ée igény megértésót nagyobb mértékben mozdítja elő a tudomány
ág helyzetének,/tag értelemben v e t t / d o k u m e n t a l i s z t i k a i adottságai
nak, ezerkezetének, dinamikájának, n y e l v i problémáinak s t b . i s m e r e t e és vizsgálata, sőt a m i n d e n k o r i közlő és felhasználó személy konkrét
THI 16.évf. 4.szám 1969.április
tár3adalmi ás s z e l l e m i adottságainak i s m e r e t e , m i n t az "örök vágy".Az i n f o r m a t i k a vizsgálata során az a d o t t társadalomból, az a d o t t terme
lési viszonyokból, az a d o t t termelőerőkből és az a d o t t kommunikációs körülményekből k e l l k i i n d u l n i , nem p e d i g a személyiség önkifejtésre irányuló vágyából, h i s z e n i g e n k e v e s e t adna hozzá kutatásainkhoz - araikor például a s z e r v e s kémia vagy bármely konkrét természet-, a l k a l m a z o t t , i l l e t v e társadalomtudomány információs rendszerét, t u d o raányos tájékoztatási folyamatát vizsgáljuk - annak a ténynek i s m e r e t e , hogy a vegyész, vagy gépész, vagy közgazdász az "önteremtés Örök vágyának" engedelmeekedik.
Még ha ezen a p o n t o n e l i s térünk az i n f o r m a t i k a fogalmának mind ez i d e i g a l k a l m a z o t t szűkebb értelmezésétől és nem korlátozzuk a tudományos tájékoztatási f o l y a m a t r a , vagy szakmai tájékoztatási f o l y a m a t r a az i n f o r m a t i k a tárgyát, a k k o r Í B konkrétabb, társadalmilag meghatározottabb indítékokkal k e l l szembenéznünk. /Ez e s e t b e n t u l a j donképpen a f r a n c i a s z a k i r o d a l o m említett értelmezésében, az " i n f o r - raatique" megfelelőjeként beszélünk informatikáról./
"Az ember érdekeltségét az információban két főcsoportra o s z t h a t j u k :
tevékenységéhez, döntéseihez, értékeléeekhez informáolókra v a n szüksége,
érdekelt az információkban státusz okokból."
- mondja LŐRINC I m r e , az Emberi tényezők Információs r e n d s z e r e k s z e r vezésénél cimü előadásában, lényegében a t e l j e s /tehát nem elsődlegesen s z a k m a i , még kevésbé s z a k i r o d a l m i / vállalati információs rendezerről szólva / 5 / .
Az információk iránti igény, de ugyanúgy az információk közlésé
nek igénye i s , /tehát a "dialógus" igénye/ társadalmi igény, a tudós, vagy mérnök, vagy más "szereplő" munkájából adódó és e munka által, következésképpen a társadalom anyagi a l a p j a , a termelési f o l y a m a t ál
t a l , végső f o k o n , tendenciájában determinált igény. I l y e n értelemben erezzük filozófiailag tévesnek GYQBE Pál Idézett és hasonló szemléle
tű megállapításait.
"TECHNOKRATA" ÉS "HUMÁN" INFORMATIKA
S z u b j e k t i v e megértem, sőt r o k o n s z e n v v e l át i s érzem GYŰBE Pál k i f e j t e t t nézeteinek indítékait. Az előtte álló "elrettentő kép" a tudományos tájékoztatási tevékenység f i a t a l életútjának egy-egy fél¬
recsúszása, tévútja, Így eleősorban a t e c h n i k a i eezközök kábulata. A tájékoztatásügy területén dolgozók e z i n t e mindegyike találkozott már a z z a l a szemlélettel /akár m i n t e szemlélet hordozója, akár m i n t bí
rálója/, amely szemlélet horizontjának határait a különböző kapcsoló
táblák, computer-programok, s o f t w a r e - e k és hardware-ek j e l e n t i k . E z e k ben az elméletekben az ember mintegy a computer szélső perifériájává
265
VAJDA E.t Az i n f o r m a t i k a kontárjai
degradálódik, h o l o t t as információs f o l y a m a t b a n résztvevő személjek - nehézségünkre, de egyúttal üdvlinkre i s - nem programozhatók a gé
p e k k e l együtt.
A t e c h n i k a i kábulat önmagában szintén nem érthetetlen, m i v e l e s t egyrészt a valóban rohamosan bővülő t e c h n i k a i lehetőségek, más
részt a technikát fenyegetően követelő, rendkívüli mértékben növek
vő szükségletek indokolják. Ugyanakkor nem vitás, hogy a pusztán t e c h n i k a i szemlélet u g y a n o l y a n csonka és m a g a t e h e t e t l e n , m i n t ez Ö¬
rök személyiségnél megrekedő szemlélet. E " t e c h n o k r a t a " irányzat a¬
zonban korántsem csak ée nem l e elsősorban as "emberi főszereplőket"
f e l e j t i k i a folyamatból, hanem az intellektuális eszközöket / n y e l v tudomány, szemantika, osstályozáeelmélet, dokumentum-tipológia s t b , / és f o l y a m a t o k a t l e
mar megkíséreltem annak kifejtését, hogy a tudományos tájékozta
tás t e l j e s r e n d s z e r e és részrendszerei csak egységükben vizsgálhatók.
Ennek az egységnek egyaránt része az ember, az i s m e r e t /intellektuá
l i s eszközök/ ée a t e c h n i k a . Az I n f o r m a t i k a nem pótolható sem mate
m a t i k a i információelmélettel, sem programozási i s m e r e t e k k e l , még pusztán e m p i r i k u s t e c h n i k a i megállapitásokkal sem, ahogy a tudomá
nyos tájékoztatás sem pótolható számításokkal, "gépfuttatásokkal"
s t o . Ugyanakkor azonban az i n f o r m a t i k a nem pótolható pedagógiával ée pszichológiával sem, aminthogy a tudományos tájékoztatás sem pótolha
tó tanítással, vagy éppenséggel pszichológiai ráhatással.
Az i n f o r m a t i k a tehát nem l e h e t sem " t e c h n i k a i " , sem "humán" t u domány. Vizsgálati módszerei a vizsgált folyamatból,a tudományos tá
jékoztatás folyamatából következnek. I l y e n megközelítés m e l l e t t egy
aránt hasznosak l e h e t n e k a t e c h n i k a i Jellegű, a természettudományi, vagy társadalomtudományi határterületekkel találkozó, azokat a l k a l mazó kutatásai, de csak a k k o r , ha nem monopolizálják részvizsgálataik
nak az I n f o r m a t i k a egész területét, h a nem szakítják k i társadalmi és történelmi körülményei közül az I n f o r m a t i k a tényleges tárgyát.
Végezetüli nem j e l e n t i - e k i f e j t e t t álláspontunk a "két kultúra"
szakadékának növelését? Ugy véljük, hogy nem. Egyszerűen ténykérdés, hogy a tudományos és műszaki információk közlői, i l l e t v e felhaszná
lói személyükben e l s z a k a d t a k egymástól. Az I n f o r m a t i k a maga s o k a t t e h e t annak érdekében, hogy a tájékoztatás - jóllehet " h a l o t t " Informá
cióhordozókon keresztül - élő, égető ás gyakran személyes igényt elé
gítsen k i , alkotáshoz Járuljon hozzá, feléledő információkkal állítsa h e l y r e a k a p c s o l a t o t . E m e l l e t t még számos - az i n f o r m a t i k a területén kívül eső - lehetőség nyílik a "tudományos elidegenedés" veszélyének csökkentésére, talán felszámolására i s *
Bea hiszem, hogy a tudományos tájékoztatás - saját területének józan és "humanista" müvelésén túlmenően - közvetlenül járulhatna hozzá a "technicizálódás" veszélyének leküzdéséhez. Sokat t e h e t azon
ban a f o l y a m a t h e l y e s és célszerű megszervezése esetén a p a r t i k u l a r i - cálÓdás e l l e n és - azáltal, hogy szakmailag Jól ée gyorsan Informál - a "homo i n f o r m a t i o n l o u e " sikerélményeiért, sőt emberi előrehaladá
sát i s segítő szabadidejéért i s .
266
TMT lfi.évf. 4.szem 1969.április
Az i n f o r m a t i k a tárgyának tisztázása mág bizonyára sok érdekes fejtegetést ás vitát i g e r . Hadd t a r t s a k azonban ennél i s előbhreva- lónak a tényleges i n f o r m a t i k a i kutatásokat a f o l y a m a t emberi és e¬
gyéb tényezői tekintetében egyaránt. Ezek a konkrét kutatások lát
szanak az •önmeghatározásnál" i s sürgősebb f e l a d a t n a k . H i s z e n - a GYÖRE Fái által i s idézett GOETHEnek GOETHEvel válaszolva - I
"... fakó minden teória / e a lét aranyló fája zöld."
I R O D A L O M
/!/ SZENTMIHÁLYI J . t A tudományos tájékoztatás elméletének k i a l a k u lása. - Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 15.k. 8 - 9 .S K, 1966. p.597-621.
/ 2 / MIHAJLOV, A . I . - CSERBÜJ, A . I . - GILJARSVSZKIJ, S.Sz.i OsznovU i n f o r m a t i k l . 2 . p e r e r a b . 1 dop. i z d . Moszkva, I z d . Banka, 1966. 756 p .
/ ) / ARNTZ, H.t Az információ válságának o k a i . - Tudományos ée Műsza
k i Tájékoztatás, 15.k. 4-5.sz. 1968. p.295-304.
/ 4 / LAMSER, 7 . t T e o r l e komunikace a vedeoks i n f o r m a c e . • M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i , 10.k* 5-sz. 1968. p.2-12.
/ 5 / LÖRXHC I . i Emberi tényezők információs r e n d s z e r e k szervezésénél.
/Előadás e j Szervezéstudományi Konferenciá/ó/.
Budapest, 1969. február 3-5. / K i a d . a Műszaki és Természettudományi Egyesületek SzövetségeJ Kézirat. /Bp. 1969./ p.3.
267
VAJDA B. t As i n f o r m a t i k a , kontúrjai
VAJDA. B . i O u t l l n e e o f i n f o r m a t l c s . /Comments on P . G Y Ö R E ' a E a p e r Z
S i n c e t h e term " i n f o r m a t i c B " haa w i d e l y s p r e a d t o d e n o t e a s p e c - iálisad b r a n c h o f s c i e n c e d e a l l n g w i t h t h e p r o c e e a e B o f e o i e n t i f i c I n f o r m a t i o n , a n e v e r i n c r e a s i n g number o f p u b l l c a t i o n s , t r e a t i n g t b a e u b j e c t o f l n f o r m a t i c s and i t s r e l a t i o n t o o t h a r f l e l d s , h a s a p p e a r -
• d . Papára by János S Z E N T M I H Á L Y I / T M T , V o l. 1 5 - No.8-9. 1 9 6 6 . p . 5 9 7 - 6 2 1 . / and P. S Y O B E alsó belong t o t h i s c a t e g o r y ,
P. G Y Ö R E i d e n t i f i e s t h e p r o o e a s o f a c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n w i t h t h a t o f c o m m u n i c a t i o n , and i n f o r m a t i c e w i t h t h e generál t h e o r y o f o ommuni c e t i on.
S i n c e - i n h i e o p i n i o n - Han o r humán p e r a o n a l i t y i s t h e e s s e n - t i a l s u b j e c t o f t h e l a t t e r , he i n e i s t s t h a t t h e sarae a p p l i e s t o i n - f o r m a t i c e .
S c i e n t i f l c I n f o r m a t i o n may be c o n s i d e r e d aa a f e a t u r e o f
oommunication w h i c h , i n t h e c o u r s e o f t h e s o c i a l d i v i s i o n o f l a b o u r , became d e t a c h e d f r o m t h e p r o c e e s o f a c i e n t i f i c oommunication; t h e l a t t e r , i n t u r n , had p r e v i o u s l y s e p a r a t e d f r o m t h e generál p r o c e s s o f c o m m u n i c a t i o n . I t s r e g u l a r l t l e e may o n l y be d e f i n e d by e x a m i n i n g t h i a h i a t o r i o a l l y d e v e l o p e d e p e c i a l p r o c e s s .
The p r o c e s e i s n o t i d e n t i c a l w i t h t h e p r o o e e B- c a r r i e r , s i m i l a r - l y , t h e p r o c e s s o f c o m m u n i c a t i o n i s n o t i d e n t i c a l w i t h Man. The s t u d y o f t h e humán " p e r f o r m e r s " o f s c i e n t i f i c i n f o r m a t i o n i s one i m p o r t a n t b u t by f a r n o t t h e o n l y t a s k o f i n f o r m a t i c e . I n t h e c i r c u m - s t a n c e s , what i t h a s t o ezamine l s , a s a r u l e , n e i t h e r Man n o r p e r - a o n a l i t y , b u t t h o s e " p e r f o r m e r s " o f t h e p r o c e s a o f e c i e n t i f i c I n - f o r m a t i o n t h a t c a n be d e s c r i b e d e o c i a l l y .
T h i s o o n c e p t o f l n f o r m a t i c s d o e s n o t mean t h a t i t h a s t o be r e s t r i c t e d t o mere t e c h n i c a l i t i e a . The o n e - s i d e d c o n s i d e r a t l o n o f
t e c h n l c a l probléma and t h a t o f a b e t r a c t humán f a o t o r e , s e p a r a t e d f r o m t h e l r e n v i r o n m e n t , a r e e q u a l l y to be a v o i d e d . B e e i d e e , i t would be f e a a i b l e l f c r e a t i v e t h i n k l n g i n t h i s f i e l d changed f r o m t h e t e r - m i n o l o g l c a l and t h e m a t i o d e b a t e s t o a c t u a l r e s e a r c h work.
I l ' l l
TMT lÚ.érí. 4 . s z á m 1 9 6 9 .á p r i l i s
B A f t g A.3. ; Q g e p T a m H R H i t o p M a T i i K R . r - 3 a u e » i a w n g E O T a r t e n . J b a p a '
C o B p 8 M 9 H « o f t r a e r o p a o n p O O T p a R S H H f l K a a H H H K M " B H$ O p H 8? B K RN JtJifl R a v K a . 3a<THHanae«a9i R a y n H H H H w p o p i i a H B O H H b i w n p o u a c c o u , a o e n a n a n o - x a x a x i T C f i c r a T b K , p a c c u a r p H a a n i t F e n p e i y e r K H d ö p u a T H K V a e e O T H O S S - t m a K i p y r a u O T p a u n v •iavKit B I H C . I O S T H X c T 8 T e 8 B I O H B T a o r a T t a a. C e r m a x a f l H (TMT T. 1 5 - B 8-9. 1968. O T p . 597-6211 B H, X>*p«.
n . J U e p e o r o x x e o r B X R O T n p o a a c c H a y i R O f l i R d o p a a u x i c n p o t t e o c o i i K o i n. v B J K a u H B , a H H < f c o p n a T B x v o c í m e i T e o p R e f f x o u u y R B K a a a n . ?. r a x , KUK l í i K T B u e o K Z M n p e B M e r o i i n o c x e i H e B O H e v H T a e r í e w a e s s , a r o X H H - R O C T b - T O T a R a a j t i i B a e T , <rro O H ' < x e n R B X R B T O H n p e a w e T o u H H Í o p i i a T R K í r .
H a y v H a a R W f o p M a i l R I I H B X f t S T C B T a K o f l 0 n e t] > < p R l C 0 4 K O l f M V H R K a' t K K , K 0 - r o p a s e x o x e o f i n e o T B e R H o r o p a c n p e a e x e H R R T p y i a o T s e x H x a c b O T nny<<- H O T O K ú U M V H U Ka T R B H Or o n p o q e o c a , y - - e p a H b m e O T í e j i B H R o r o O T o t í m e r o K O a u y R R K a T R B R o r o n p c j e c c a . 3 8 K O H O M B P R O C T R a r o H O X R O o n p e x e x x T b T O X b - K O R a y n e R x a H B O T o p x v e o x B o x o x B B 8 e r o c x c n a a R a x b H o r o n p o u e o o a .
B p o n e o c H « T c n e c T B O H C R O 0 R T« x e M n p o o a c o a , T a s B K o v M T n x x a - T R B H H " n p o a s c o R e T o v i e c T a e H c o e x o s e i o y . R a y n e R i e " x e R O T B y m i R X x x nB R a y < * R O * . B R * o p n a a R R s a x R e T C H c y m e c T B e R R O l , R O x a x e x o i e e i t n i - O T B e R H o < t s a x a u e S R R t p o p i i a T B X i t . V. B B T B X p e u i c a x i H$ o p v a T R K a X O X X H S p a c o M a T p K B a T B t e v e x o B e K a B o o ö n e , R O X B C R O O T H B o o ö n e , a o ő n e c T B e w - R O o n a c H B s e u H X y ? a O T n m; O B n p o u e c o a n a y t H o S K n d o p H a u x x .
, T u K O S C O R R U a R R S H'üIiopHOTHKH H O 3 H 8 1 H T , U T L> H H l f O p i j a T H K a ÜOJIXHa B S H R u a T b C R o x H O C T O p O R R e T e x H R q e c K R U R s o n p o c a M a . ŰXBHaXOBO n a a o o n a - c a T b c s o a M o c T o p c H H e r o T e x H B v e c x o r o s a r x R X a B T o r o a s r x a x a , o o r j a c n o x o T o p o x y O T B x e n e R R O p a o c u a T p s s a e r o f t v e x o B e x , O T o p a a H a a S O T o s o e r o o x p y x e H B x . üpR<ieit c v x T a e T o f r u e x e o o o o p a S R i i M , W T O O M T s o p t e c x j i e O H X U n e p e n x i c T e p M B H O J o r a < i e o K R X a r e i r a T a t i e o K x x c n o p o a n a K O R X P « T B U « « e - II m n n j i a a
269
V A J D A E . : A B I n f o r m a t i k a kontúrjai
VAJDA. E.: Kontúrén d e r I n f o r m a t i k . /Bemerkungen zum A r t i k e l von P. GYORB
S e l t d e r a l l g e m e i n e n V e r b r e l t u n g d e r Benennung " I n f o r m a t i k1 1 f U r den e l c n m i t dem w l a e e n s c h a f t l l c h e n I n f o r m a t i o n a v o r g a n g befassenden WiSBenschaftsBwelg e r s c h i e n e n immer öftere A r b e i t e n , welche den Ge- genatand eowie daa V e r h a l t n i e d e r I n f o r m a t i k z u anderen Wlesenachafts- zweigen a u e e l n a n d e r a e t z e n . Zu d l e s e n gehören auch d i e A r t i k e l von J . SZEHTMIHÁLYI /TMT 15.Jg. B.S-9. 1968. p.597-621./ und P. GYÖRE.
P. GYÖRE i d e n t l f i z i e r t den Prozess d e r w l e e e n e o b a f t l l c h e n I n f o r m a t i o n m i t dem d e r Kommunikation und d i e I n f o r m a t i k m i t d e r a l l g e m e i nen K o m m u n i k a t i o n a t h e o r i e . Da aber d e r A u t o r für den t a t s a c h l i c h e n Qe- genatand d i e e e r T h e o r i e den Menechen, d i e Peraönlichkeit dea Menachen
hűlt, s t e l l t e r f e a t , dass dae O b j e k t d e r I n f o r m a t i k e b e n f a l l a d e r Henech s e i .
D i e w i a e e n e c h a f t l i c h e I n f o r m a t i o n l a t e l n a o l c h e a S p e z i f i k u m d e r Kommunikation, welche a i c h lm Laufe d e r g e e e l l s c h a f t l l c h e n A r b e i t e - t e i l u n g v o n dem bérelte früher g e t r e n n t e n w l a a e n e c h a f t l l c h e n Kommuni- k a t l o n a v o r g a n g des a l l g e m e i n e n KommunlkationaprozeaBea ablöete. I h - r e G e a e t z m a s s i g k e i t e n können n u r l m Laufe d e r Untersuchung des h i s t o - r i e c h entatandenen e p e z i e l l e n Vorganga bestimmt werden.
Der Vorgang l a t n i c h t i d e n t i s o h m i t dem P r o z e e a t r a g e r , eo i s t auch d e r Kommunikationsvorgang keineawege i d e n t i B c h m i t dem Menachen.
D i e Dnterauchung d e r m e n s c h l i c h e n " M i t w i r k e n d e n " d e r < n ia a e n e c h a f t l l chen I n f o r m a t i o n i s t e i n e w i c h t i g e , aber b e i weitem n i c h t d i e e i n z l - ge Aufgabe d e r I n f o r m a t i k . Auch i n dieaem Hahmen e o l l e l e n i c h t den Menachen i m a l l g e m e i n e n , d i e Peraönlichkeit i m a l l g e m e i n e n , s o n d e m d i e g e e e l l e c h a f t l i c h b e e c h r e i b b a r e n TeiLnenmer am w i s a e n a c h a f t l l c h e n I n f o r m a t i o n e v o r g a n g e t u d i e r e n .
Eine d e r a r t i g e A u f f a s e u n g d e r I n f o r m a t i k b e d e u t e t n i c h t , dass a i c h dieee e i n a e i t i g m i t den t e c h n i s c h e n Fragen befassen muss. D i e a i c h n u r m i t t e c h n i s c h e n Fragen oder n u r m i t dem a b s t r a k t e r n e i s e s e i - n e r Umgebung e n t r i B s e n e n Menschen b e s c h a f t i g e n d e A u f f a e a u n g a o l l g l e i c h e r w e i s e vermieden werden. Dabei e c h e i n t ee zweckmasBig, dass d i e SohCpfungakrafte v o n den t e r m i n o l o g i s c h e n und Themenkreia-Dia- kusaionen z u den konkréten Porachungen ubergehen.
• t ' . t
