1960. I I , negyedévre.
i p r i l i i 1 . 95 éve /1865/ született Z3IGM0ffltt Richárd /megh.1929/ N o b e l - d i j a s magyar származású vegyész, a kolloidkémia megalapítója, az
ultramikroszkóp, a membránszűrő és altraazü- ró feltalálója.
7. 165 éve /1795/ fogadták e l Franciaországban a métert hosszúsági mértékegységnek.
9. 190 éve /l770/ született Thomas Johann SEBBECK , német f i z i k u s / r a e g h . l 8 3 l /t az elektromosság
' e g y i k jelentős fejlesztője, a hóelektroraoa j e lenség felfedezője /tarmoelem/.
9. 100 éve /l86o/ született HÜLLJJR István j e l e n tős magyar építész. /ttegh. 1934,/
15. 195 éve /1765/ h a l t meg M i h a i l T a s z i l j e v i o i LOUOHOSüOV orosz tudós /szül. 171l/, a k i a t u domány s z i n t e minden ágában korát meghaladó a l -
• kotásokat h o z o t t létre.
65 éve /1895/ h a l t meg Lothar MEYER német vegyész, az elemek rendszerének e g y i k Jelentős kutatója.
16. 185 éve /1775/ h a l t meg CYPHIAH Jaisge magyar s z e r z e t e s , a k i szárnyak segítségével repülési kísérleteket végzett.
16. 110 éve / l 9 5 0 / szül.Sidney G i l e h r l s t THOlíiS angol kohász /megh.l885/i az acélgyártásban róla e l n e v e z e t t vasfoszfortalanltó eljárás f e l találója,
17. 170 éve. /1790/ h a l t meg Benjámin PHAlIKIiIN ame
r i k a i p o l i t i k u s /szül.1706/, az elektromosság e g y i k jelentős kutatója, a róla e l n e v e z e t t elektromos süritő és villámhárító feltalálója.
19. 100 éve /I860/ született KORB Flóris ópitósz, a Zeneművészeti Főiskola és sok más épület épí
tője, a vasszerkezetek és vasbeton ópitkezéa e g y i k úttörője.
21. 125 éve /1735/ született J.P. KULIBIN orosz feltaláló, önmozgató háromkerekű jármű s z e r kesztője.
25. 65 éve /1895/ mutatta be KÍROUI Irón József nagyváradi tanár /1B54-1929/ drótnélküli táví
róját, amely 2o m távolságot h i d a l t már át,
98
Április 27, 115 éve /1845/ született F r i e d r i o h von HEFBER- ALTEHBOK nemet e l e k t r o t e c h n i k u s /megh.1904/, a
fényerősség mérésére szolgáló H e f n e r - g y e r t y a megalkotója.
Május 1 . 90 éve /1870/ h a l t meg G.LAUÉ f r a n c i a matemati
kus.
75 éve /I8B5/ v o l t a Magyar OrszágoB Kiállítás megnyitása, amelyen bemutatták Zipernovszky-Séri- Bláthy magyar mérnökök világraszóló találmányát, a transzformátort.
5. 20 éve /1940/ h a l t meg Georg ARCO, a német T e l e fonkén gyárvezetője /szül.1869/» a rádióteohni- ka e g y i k uttöróje.
6. 115 éve /1845/ Charles WHEaTSTONE /1802-1875/ és W i l l i a m 000KB /1806-1879/ angol mérnökök szabadal
maztatták 5 mágnestűvel müködó elektromos távíró
j u k a t .
7. 105 éve /1S55/ született Osoar von MILLER német e l e k t r o t e c h n i k u s /iuegh.1904./, a Deutsches Museum alapitója.
65 éve /1895/ m u t a t t a be A.Sz.POPOV orosz f i z i k u s , /1859-1905/ drótnélküli távíróját.
9. 110 éve /1850/ h a l t meg GAY LÜS3AC f r a n c i a f i z i k u s és kémikus /szül. 1778/, a róla e l n e v e z e t t törvény megalkotója, amelyben a gázok nyomásának, i l l . tér
fogatának a hőmérséklettel való összefiiggésőt Írja l e .
13. 40 éve /1920/ h a l t meg id.LOCZX Lajos geológus, a k i ázsiai földtani kutatásaival t e t t világhírnévre s z e r t *
16. 130 éve /1830/ h a l t meg Jeon B a p t i s t e PODHIER f r a n - o l a f i z i k u s és matematikus /szül.1768/, a róla e l nevezett Borok elméletének megalkotója.
18. 110 éve /1850/ született Olivér HEAYISIDE angol f i z i k u s /megh.l925/< az elektromosság e g y i k jelentő kutatója.
23. 65 éve /1895/ h a l t meg Franz E r n s t MEUKAÍIH német f i z i k u s /szül.1798/, az e l e k t r o d i n a m i k a e g y i k első kutatója.
31. 55 éve /1905/ i n d u l t póstaautójávai első próbaút
jára CS0HKA János /1852-1939/.
Junlua 1 . 235 éve /i725/ alapították a Magyar Tudóé Társasá
g o t , a mai UTA elődjét.
99
Június 2. 65 éve /X875/ született SVACHUUY Sándor gépész /megh.1954/, a magyar repülés e g y i k jelentős úttörője.
6. 110 éve /1850/ született K a r i Ferdinánd BRAUN német f i z i k u s /megh.1918/, a rádiónál használt, róla e l n e v e z e t t csövek megalkotója,
8. 265 éve /1695/ h a l t meg C h r i s t i a n HITÍOHEHS h o l land f i z i k u s és csillagász /szül. 1629/» az elBŐ ingaóra szerkesztője.
10. 355 éve /1625/ született APÁCZAI -CSKRE János magyar tudós /meghalt I659/, a 17,század s z o l - . lemi életének jelentős a l a k j a , a tudományok összességét felölelő első magyar mU szerzője /Magyar Enciklopédia, 1653 /•
20. 55 éve /1905/ h a l t meg ANTOLIK Károly f i z i k u s /szül.1843/, akinek nevét a tudományos világban elektromos p o r a l a k j a i tették ismertté.
24. 80 éve /18S0/ h a l t meg J u l e s Antoine LIS3AJAÜS f r a n c i a f i z i k u s /szül.1822/, a f r e k v e n c i a t e c h n i ka e g y i k legjelentősebb kutatója. .
26. 150 éve /1810/ h a l t meg Joaeph M i o h e l UOHTQOLFIER f r a n o i a feltaléló /szül.1740/, a k i fivérével 1783-ban elsőnek épített levegőbe emelkedő, pa
pírral áthúzott, vászonból készült, meleg levegő
v e l h a j t o t t léggömböt.
28. 135 éve /1625/ született E m i l ERLEHMETfER német kémikus /megh. 1909/, a k i nagy számú elméleti és g y a k o r l a t i munkájával a szerves kémia e g y i k úttörője v o l t .
Az Összeállított eseménynaptár nem t e l j e s .
Az eseménynaptár közlése esetén"az Országos Műszaki Könyvtár összeállításából" megjelölést kérjük feltüntetni.
Az eseményekkel kapcsolatos szakirodalom megtalálható az Or
szágos Műszaki Könyvtár szakanyagában / B p . V I I I , Muzeum-utoa 17«7 Tájékoztatást Pap János, az OMK tud.főmunkatársa. B p . V I I I . Mu- zeum-u. 17. t e l . 336-309.
100
SZOVJET TECHNIKA NAPJAI' április 4- május 15.
"Az MSZBT Központi Műszaki Szakosztálya, a SZOT, a MTESZ, ás a TIT az idén i s megrendezi az immár hagyományossá vált " S z o v j e t t e c h n i k a n a p j a l " - t . Április 4- május 15- i g a Technika Házában, v a l a m i n t a S legnagyobb i p a r i vidéki városban csaknem 500 üzemi és központi előadást rendeznek, amelyen kiváló szakemberek ismer
t e t i k a magyar-szovjet müszuki kapcsolatok e d d i g i eredményeit*
A műszaki propaganda társadalmi és állami s z e r v e i a "Szovjet t e c h n i k a n a p j a l " - n kiállításokon, filmbemutatókon, a s z o v j e t szakkönyvek ismertetésén keresztül mutatják be a z t a h a l l a t l a n gazdag t a p a s z t a l a t c s e r e anyagot, amit a felszabadulás 15* év
fordulóját ünnepifi hazánk a Szovjetuniótól, a s z o v j e t emberek
től kapott."
/MTI/
+ + +
A Magyar Távirati I r o d a kommünikéje nagy vonalakban tájékoztat a "Szovjet technika n a p j a i " jelentőségéről.
Műszaki kulturális életünk évenként visszatérő kiemelkedő ese
ménye felszabadulásunk 15* évfordulóján különös jelentőséggel b i r . Az üzemek, kutató- ée tervezőintézetek könyvtárai, a l e h e tőségekhez képest k i k e l l , hogy vegyék részüket a s z o v j e t t e c h n i ka eredményeit propagáló "Szovjet t e c h n i k a n a p j a i " megünneplésé
ben, hiszen a s z o v j e t t e c h n i k a , a s z o v j e t műszaki t u p a s z t a l a t o k ÓB s z o v j e t dokumentáció hathatós segitsóge nélkül a gyárak terme
lése, a tervező és kutatóintézetek eredményei, műszaki színvonala közel sem érhette volna e l azokat az eredményeket, amelyeket ma f e l m u t a t .
Az "Eredményesebb műszaki dokumentációért" elnevezésű egyéves munkaversenyben résztvevő LÍ.I, és TK.I. könyvtári csoportok t a g j a i n a k a "Szovjet technika n a p j a i " alkalmára készítendő rendezvé
n y e i ós kiállításai a munkaversenybe beszámítanak. Az érdekelt könyvtárak e r r e vonatkozó "Módszertani útmutató"-nkat már meg
kapták. Helyes azonban, ha ezeken a könyvtárakon kivül - a h o l e r r e lehetőség nyílik - a műszaki könyvtárak kiállítást rendez
nek a s z o v j e t szakirodalomból. .
Négy nagytlzemben - a Csepel Vas- és Fémmüvekben, a Canz-Mávag- bun, a Klement Gottwald Villamossági Gyárban és az Egyesült Izzó
ban a könyvtárosok ankétot i s t a r t a n a k , amelyen az előadók k i hangsúlyozzák a s z o v j e t t e c h n i k a segítségét a n a p i munkában, t e r vezésben elért eredményekben.
Az Országos Műszaki Könyvtár Muzeum-u.17.sz. a l a t t i székházában a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából kiállítást rendez, amely a Könyvtár fejlődését m u t a t j a be, és külön kiállítás U i v j u f e l a f i g y e l m e t a s z o v j e t szakirodalom legjelentősebb müveire. /—/
+ + +
