ESEMÉNYNAPTÁR
I96O.III.negyedévre.
J a l i u s 2 . 55 éve / I 9 0 5 / l i a l t meg iOtUSPLR István magyar mérnök éa u a t e m a t i k u s /szül, 1310./, a t l a g y a r Uéraök- éa Lpitészegylet Bfi3fik alapitó t a g j a . A p e s t i J d a s e f Ipartanodában t a r t o t t népsze
rű előadásokat. Geodézián kivül, amelynek ma
gyarországi úttörője v o l t , mértant, fulaő ma
tematikát, géptant tanított. 1057-tól a Műegye
tem tanúra. Az általa feltalált ujrend3zerü táv
mérő a tudomány a k k o r i állásához képaat kitűnő műszer v o l t . Mérlegrendszerének egyikével Lrüaezelben aranyérmet, Párizsban ezüstérmet n y e r t . Legjelentősebb miivo "Földnértan" 0 . mun
kája.
5 . 130 évo /l83ü/ született SChiMLK István Selmec
bányái főiskolai tanár. Kévéhez fűződik a főis
k o l a l a b o r t i t őri innának korszerű átalakitása. Több találmánya m e l l e t t FARBAiCY Istvánnal az első igazán használható akkumulátort kéazitette.
li3Q5-ben a bécsi Operaház akkumulátor szükség
letének ellátására h i r d e t e t t pályázaton a Schenek-Farbaky-félo akkumulátorok nemzetközi s i k e r t a r a t t a k ,
8 . 265 éve / I 6 9 5 / h a l t meg C h r i a t i a n HUYG1ILNS né
metalföldi m a t e m a t i k u s éa f i z i k u s /asíül*1629./, a k i n e k munkássága u i n d a kísérletezés, mind az elmélet terén egyaránt jelentős. A valószlnüség- számitáu megalapozója; m e g a l k o t t a a fényhulláin elméletét. F e l f e d e z t e a tíaturnus gyűrűjét és l e g n a g y o b b holdját, 6 tekintendő az ingaéra f e l találójának i s ,
• 1 1 . 45 t j v e / 1 9 1 5 / h a l t meg SCIiIC.3DAi«'2 A l b e r t magyar épitéaz / s z i i l, 1 8 4 6« / t a b u d a p e s t i Hősök Terének alkotója, 106*8-bon Y b l Iiiklós irodájában az Opera¬
ház m'ivészi kiképzésén d o l g o z o t t . 3 impozáns mü¬
v e zárja l e a I.'épköztáruasag utjátt tengelyében a L l i l l u n i u m i emlékmű, uratrlynek építészeti rés;;e, - balról a Szépművészeti Uuzoum, jobbról a l l a - c s a r n o k -, mind az ú alkotása.
07
Július 12. 190 éve / l 7 7 0 / s z a b a d a l m a z t a t t a James HARŰREAVES a n g o l fonómeater orsójót, a s z e l f a k t o r ősét. E fonógép - a "Jenny S p i n n i n g - lehetővé t e t t e , hogy e g y e t l e n gépkezelő e l e i n t e 8, majd később 80 vagj' még több orsót k e z e l j e n . Gépét a s t a n h i l l i fonó- munkások összetörték, m e r t féltek, hogy e l v e s z i nunkájukat.
1 7 . 100 éve / 1 0 6 0 / született Ottó UBQÜ5B német f i z i kus /megh.1825./, az o p t i k a e g y i k jelentős úttö
rője.
3 1 . 160 éve / 1 8 0 0 . / született F r i e d r i c h T/ÜULSR német vegyész /uegU.iaü2/, a göttingani egyetem tanára.
Sokoldalú munkássága felöleli a s z e r v e t i o n és s z e r v e s kémia számos területét. Több s z e r v e s v e gyületet elsőnek állított elő, ő f e d e z t e f e l a , ma o l y nagy jelentőségű s z i l i k o n o k alapvegyületét
a sziliciunihidrogént. Legnagyobb felismerése,hogy a s z e r v e s vegyületek nemcsak a z élő s z e r v e z e t b e n - a m i n t a d d i g hitték - jönnek létre, hanem l a b o r a tóriumban, szintézis utján i s előállíthatók.
A u g u s z t u s 1. 75 éve / l G 8 5 / született HETESY György magyar szár mazásu vegyész. 1922-ben C o s t e r r e l együtt f e l f e d e z t e a h a f n i u m o t ; megállapította, hogy az a k t i - niuia 3 vegyértékű. Számos kutatást végaett a s z i lárd t e s t e k b e n végbemenő reakciók, v a l a m i n t a kristályokban történő diffúzió feltárására. 1 9 3 6 - ban f e l f e d e z t e a szamárium rádióaktivitását.
1 1 . 100 éve / I 8 6 0 / született 3LÍTHY Ottó T i t u s z /iaegh.,1939/, az e l e k t r o t e c h n i k a e g y i k jelentős úttörője. 1685-ben DÉRY Uiksával és ZIPERNOVSZO Károllyal m e g a l k o t t a a z erőátvitel l e g f o n t o s a b b
találmányát, a transzformátort. 1888-ban kommu- tétoroa egyfáziau a z i n k r o n m o t o r t s a e r k e s z t e t t , majd lBQ9-ben elkészitette az első váltakozó á- ramu áramfogyasztásmérőt.
15. 110 éve / 1 0 5 0 / született BEHÉHS György fizioló- gus / m e g h.1917./, a f i l m e g y i k magyar származású jelentós úttörője. 1892-ben feltalált és a párizsi Nemzetközi Fényképészeti Kiállításon b e m u t a t o t t
"Phonoazkop"-nak e l n e v e z e t t készülékén.felvételt készített egy beszélő a r c és száj mozgásáról, és felvételeit l e i s vetítette. Szabadalmában megem
líti a z t i s , hogy a f e l v e t t gépek fonográffal i s összeköthetők, és i g y a h a n g o s f i l m e g y i k úttörőjé
nek tekinthető.
88
115 éve /1645«/ született LECHliER Ödön magyar épitéuz /uegh.l914«/» az u n . "ma
g y a r stílus" megteremtője az építészet
ben. Ulaőnok g o n d o l t u j építőanyagok - vas és Üveg-müvészetileg kidomborított építé
s z e t i alkalmazására.
25 éve /1935/ h a l t meg Ottó SCHOTT német vegyész és üvegtochnikus /szül,1651•/, a k i a v e g y i és o p t i k a i célokat szolgálé külön
l e g e s üvegek előállításával t a n t k i . Urnát ABBE-val 1884-ben Jénában a Z e i s s müvekkel
együttműködve megalapította a S c h o t t üveg
gyárat./Jénai üveg./
220 éve /1740/ született J o s e p h U l o h e l UOHCOLFIER f r a n o i a gyáros / m e g h . l f i l O / , a k i
fivérével ITOJ- b o n meleg levegő segítségé
v e l léggömb kísérleteket végzett. M o n t g o l - f i e r a léggömbrepülés első megvalősitőja.
145 éve /1815/ h a l t meg BALLÁ A n t a l magyar visímérnök /BZŰ1.1739/» akinek* a nevéhez fűződik a Duna-Tisza c s a t o r n a első mérnöki
l e g komoly és szambavehetó t e r v e , 1784-ben elkészítette egy állandó d u n a i h i d tervét) 1800-bon figyelemreméltó j a v a s l a t o t d o l g o z o t t k i az alföldi futóhomok megkötésére.
Legjelentősebb a térképiről munkássága,amely korában egyedülálló v o l t .
70 éve /1890/ kezdték meg a Vaskapu szabályo
zási munkálatait. • 65 éve /1095/ h a l t meg PECH A n t a l bányamér
nök /szül.1822./, a k i n e k k o r s z a k o s alkotásai bányászatunk minden területén megörökítik nevét. Elsőnek a l k a l m a z t a hazánkban a géppel való fúrást. Kezdeményezte a zsilvölgyi szén
t e l e p e k felkutatásét. Bányageológiai intézményt állított f e l . Megírta &z első magyar-német bányászati szakszótárt, Hagyarországon elő
ször f o g l a l k o z o t t az érc előkészítés tudomá
nyával, megindította a Bányászati és Kohásza
t i L a p o k a t .
Q9
Szeptember 19. 25 éve, /l935/ h a l t meg Koneztantyin Edvar- d o v i c s CIOLKOVSZKIJ /szül.1857/, a rakétarc- pülés úttörő tervezője. 1895-hen k i d o l g o z t a áramvonalas repülőgépének tervét, és elkészí
t e t t e az első i s m e r t aerodinamikui szélcsator
nát. Legnagyobb érdeme, hogy felállította a rakétatechnika alapjául szolgáló elméletet.
Megállapította a rakéta szerkesztésének mate
m a t i k a i a l a p j a i t . Rámutatott, hogy a rakéta használata c s a k nagy repülési sebesség m e l l e t t előnyös. Számitásokkal bebizonyította, hogy ha a rakétát több egyszerű rakétából s z e r k e s z t i k , akkor jelentékeny mértékben növelni l e h e t r e pülésének gyorsaságát és magasságát.
Az összeállított eseménynaptár nem t e l j e s l
Az eseménynaptár közlése esetén "az Országos Miiszaki Könyvtár összeállításából" megjelölést kérjük feltüntetni.
Az eseményekkel k a p c s o l a t o s s z a k i r o d a l o m megtalálható a z Orszá
gos liüszaki Könyvtár-ban /Bp.VIII.Muzeum utca 17*/
Tájékoztatási Pap János,az OJJK tud,főmunkatársa B p . V I I I . Kuzeum u t c a 17. / t e l . 3 3 6 - 3 0 9 /
90
