T M T 3 S . é v í . I1KN. 10. sj.
[23] D W I I S . K JAMES, U r0wards aod cxpen sysiem for caialoguing: somc cxpcrimcms based un AACR2 Program, IX koi 2 s/ I-JS4 |i 283 297.
124] l\S. k I l'Al MER. R C \ microcompulcr ültcr nalive Ibi informáljon handliny: KI I I ES = Inform; i Ptotcssini! and Managcmcnl. I" kiil 2 I9R1 p
/BORKŐ. H.: Artificial inlelligence and ex peri syslems research and their possible impacl on informál ion scit'nct' education. = Education for (nformalion, 3.
köt. 2. sz. 1185. p. 103-1147
(Bobokné Belányi Beála)
A / o s z t á l y o z á s i rendszerek h a s z n á l a t a a/
o n l i n e k a t a l o g i z á l á s b a n é s a/ Online k a t a l ó g u s u k b a n
A számítógép használata megnövelte a bibliográ
fiai rekordállományok, valamim a kapcsolódó sze¬
melvnevek es iar«vszavak fijljamak jelentősedet viszont a könyvtári dokumentumok szabadpolcos rendjét megszabó osztályozási sémák (Dewey vagy a Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere) szániiiógépesitésérc viszonylag kevés kísérlet tör
tem, holott ezek a tárgyszavaknál rendszeresebben és logikusabban teszik lehetővé az állomány áttekin
téséi .
Az Egyetemes Tizedes Osztályozást a hatvanas évek elején szinte teljes egészében géppel olvasható tormára ültettek ál; Nyugat-Európában a rövidített változatát néhol a kinyomtalotl szakkatalógusokban alkalmazzák, s egy korai — a Dialógot megelőző — online katalógusban, i l l . visszakereső rendszerben is felhasználták. 1979-ben a Dewey-féle tizedes osz
tályozás ( D D O 19. kiadása számitógépes fénysze- désscl készült, a szalag konvertálásával most egy online szerkesztési segédeszközön dolgoznak. Az OCLC 1984-ben kutatást indított a D D C táblázatai
nak és indexének felhasználására az online keresés
ben
A könyvtári osztályozási rendszerek gépesítésérc irányuló kísérletek még a negyvenes évek végén megkezdődtek, de az alkalmazott lyukkártyás tech
nika még nagyon kezdetleges volt. 1964-ben Rigby a következő alkalmazások lehetőségét vetette fel: a fogalmak csoportosítása az elfogadott kifejezések jeg\zekcnek összeállításihoz (vocabuhr*. control).
az osztályozási táblázatok egységesítése és megjele
nítése cg1, v !;_• löbb nvelven. címleírások es refera tumok rendszeres jegyzékbe foglalása, bibliográfiák és indexek szakok szerinti e l r e n d e z é s e , a fogalmak automatikus összehasonlítása a témafigyelés ÍSD1) során ( 1 1 .
Az első olyan bibliográfiai keresőrendszert, amelyben osztályozási táblázatokat alkalmaztak a tárgyi feltárásra és a tételek áttekintésére, Freeman és Alberton mutatta be 1967 — 68-ban [2]. Alherton
és Tessier oktatási célból a Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere ( L C O egyik táblázatához készített indexet alakította ál egy KWIC-index for
májára és tette számítógéppel visszakereshetővé Okon számítógép segítségével 15 kötetben köz
zétette a Kongresszusi Könyvtár mulatórendszeré
hez készített betű- és szakrendi indexet [4]. A Com- puling Reviews osztályozási rendszerét Fox és
Palay vitte gépre, menürendszerrel és fastruktúrá
val (ez voll a BROWSE rendszer) |5J. A Cellei és Lesk által a Bell Laboratórium számára kifejlesztett, m e n ü s z e r k e z e t ű kísérleti rendszer lehetővé lene a keresési a generikus fogalmaktól a specifikusabbak felé [6]. A Kongresszusi Könyvtár szakjelzeteinek a MARC-rekordokhoz való csatolását többen javasol
ták. A könyvtár tárgyszavainak (LCSH) online fel
használása - a tárgyszavak közötli kapcsolatok sajá
tosságai miatt — nem vállolta be a hozzá fűzött re
ményeket. Az említeti OCLC-váilalkozás keretében Mischo tanulmánya felvetette, hogy az LC szak
rendszerének kifejezéseit (a megfelelő szakjelzetek felhasználásával) hozzá kellene kapcsolni a tárgysza
vakhoz [7(. Ennek nyomán egy tanácskozás java
solta a Forest Press kiadónak, hogy tervezze meg az általa gondozott D D C géppel olvasható változatát (81. Az érdeklődés feléledt a számítógépes könyvtári osztályozás iránt.
Az online katalógusok számára készített bibliog
ráfiai rekordok többnyire tartalmaznak valamilyen szakjelzetet, s számos online katalógusban lehel a segítségükkel keresni. Bár a keresés céljára alkalma
zott rutinok rendszerenként különböznek, az alap
módszer közös (és hasonlít a BLAlSE-ben, a British Library bibliográfiai visszakereső rendszerében használalos eljáráshoz): a szakjelzetek invertált fájl
jában való keresés mindazokat a dokumentumokai megtalálja, amelyeknek egy adott raktározási jelze
tük (call number) vagy szakjelzetük van. E módszer PB hátránya, hogy a keresőnek tudnia kell a pontos szakszámol. Az e r e d m é n y lazán összefüggő doku-
469
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , referátumok
meniumok sora, nem pedig a tárgykör rendszeres á u e k i n t é s e . Némileg segítene a helyzeten, ha ke
resni lehelne magukban az osztályozási táblázatok
ban (erre az A U D A C I O U S rendszer adott példát 1968-ban [ 9 ] ) , és így látni lehetne az adott osztály dimenzióit. Az Ohiói Állami Egyetem könyvtári rendszerének online katalógusa (LCS) m ó d o t ad arra, hogy a használó áttekintse a raktári nyilvántar- lást (shelflisth méghozzá előre-hátra haladva a fájl
ban. Az LCS esetében az olvasó először begépeli a lémának megfelelő tárgyszói, mire megjelenik a vo
natkozó szakszám, majd ez alapján lehet elkezdeni a szakszám szerinti - bővebb vagy s z ű k e b b — kere
sési |10].
Az osztályozási rendszer gépre vitele az egyes könyvtárak saját szakkatalógusainak építéséhez, fej
lesztéséhez is nagy segítséget nyújthatna (a könyvtá
ri osztályozás integrálása az online katalógusba, a helyi gyakorlatnak leginkább megfelelő saját rend
szer kialakítása az alapfájlból, az átszakozás meg
könnyítése stb.). A Dewey-féle osztályozási rend
szer online változatának { D D C Online Project) lenne néhány előnye: az osztályozási kategóriák tárgyszó, szakjelzet szerinti, i l l . betűrendi áttekinté
sének lehetősége, a tárgykör pontosabb jelzése az osztályozási megnevezéseknek a bibliográfiai re
kordhoz való hozzáadása révén, vagy az index fogal
mainak b e t ű r e n d e s áttekinthetősége.
Mielöti az osztályozási rendszereket géppel ol
vasható formába hoznánk, egy sor kérdéssel kell foglalkoznunk, például: milyen célra akarjuk hasz
nálni a rendszeri, ezeknek a céloknak milyen re
kordszerkezet felel meg, naprakészen akarjuk-e tar
tani az elfogadott fogalmak géppel olvasható ellen
őrzőn készletét (machine-readable subject authority records). az ebben talál ható rekordok milyen részeit kell álszövegezni az online használat szempontjai
nak figyelembevételével, tetszelösebhé lehetne-e tenni a nyomtatási képet, lehelne-e változtatni a be- iűlípusokon, a fotáblázalok és segédtáblázatok mely részeinek online megjelenítése lenne hasznos a kezdő osztályozó számára, a láblázatok mely meg
jegyzései, instrukciói lényegesek az osztályozó szá
mára, hogyan kellene megváltoztaini az összeieii jelzetek kódolását azért, hogy felismerhetővé váljon, honnan vettük az egyes kódelemekei síb.
Az LCC- és D D C - s z á m o k a i larlalmazó rekor
dokból álló fájl megszerkesztése végett ál kell gon
dolni a szakszám és a hozzá kötődő különféle m ü v e letek, használati módok és termékek közötti kapcso
latot (fejléc a nyomtatott táblázatban, tétel a be
tűrendes indexben, utalás stb.), az osztályozási táb
lázatokban szereplő megjegyzések és magyarázatok felhasználhatóságát az online változatban, az inde
xek rekordformátumának sajátosságait, a szakszá
mok egymásba ágyazottságának (mélységi tagolódá
sának) következményeit a keresés szempontjából, az automatikus képernyős kijelzés lehetőségeit (ez függ pl. a hierarchikus kapcsolatok kódolásától), to
vábbá hogy a struktúra szintjeit hogyan lehet érzé
keltetni a kinyomtatás során.
Irodalom
[I] R I G B Y . M.: Compuiers and ihe U D C : A decade of progress 1963-73. F I D Publ. 523., 1974.
[21 F R E E M A N , R. R . - A T H E R T O N , P.: Final report of the research project for the evaluation of the U D C as the in
dexing language for a mechanized reference retrieval system. New York, 1968.
131 A T H E R T O N , p . - T E S S I E R . J . : Teaching with M A R C lapes = Journal of Library Aulomaiion. 1970 3. köt. p.
2 4 - 3 5 .
|4| O L S O N , N. K The eombined indexes to ihe Library of Congress classificaiion schedules. Washinton, D. C ,
1974.
[51 F O X . M. S . - P A L A Y . A . J.: Machine-assisied browsmg for (he naive user. = Public access to library aulomaiion.
ed.: Divilbiss. J. L , Urbana, III., 1981. p. 7 7 - 9 7 . 16] G E L L E R . V. - L E S K , M.: An online library calalog offer-
ingmenuand kcyword user interfaces. = Proceedings of ihe National Online Meeting — 1983., comps.: Williams.
M. E . - H o g a n . T h . H . - M e d f o r d , N. J . , 1983. p. 159¬
165.
| 7 | M I S C H O , W II A subjecl relrieval funciion for Ihe online unión calalog. O C L C Technical Repori Scries, O C L C t D D ) T R - 8 1 / 4 . sz. Dublin. Ohio. 1981
|8] R U S S E L L . K W.: Subjeci access: repori of a meeting sponsored hy ihe Council on Library Resources. Washing
ton, D. C , 19H2. p 70.
[9] F R E E M A N . R. R . - A T H E R T O N , P A U D A C I O U S - an experiment wiih an on-line, inieraciive reference re
trieval sysiem using the universal decimai classificaiion as the index language in ihefieldof nuclear science. = Infnr- malion Transfer: Proceedings of ihe 3Isi ASIS Annual M e e ü n g , N e * York. 1968. 5. köt. p. 193-199.
110] M I L L E R . S L : The library user meels L C S . - Illinois Libraries. 1982 64 köt. p. 31 - 3 7 .
/ C O C H R A N E , P . A . - M A R K E Y . K . : P r e p a r i n g for the use of c l a s s i f i c a t r i o n i n o n l i n e cataloging s y s t e m s and i n o n l i n e c a l a l o g s . = I n f o r m a t i o n Technology a n d L i b r a r i e s . 1985. j ú n . p. 8 3 - 1 1 1 . /
(Mándy G á b o r )
470
