É R T E K E Z É S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
K I A D J A A M A Q Y A K T U D O M Á N Y O S , A K A D É M I A .
A I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZKRKKSZTI
G Y U L A I P Á L
OSZTÁLYTITKÁH.
V. KÖTET. IX. SZÁM. 1 8 7 6 .
NYELVTÖRTÉNELMI
T A N U L S Á G O K
A
N Y E L V Ú J Í T Á S R A N É Z V E .
IMRE SÁNDOR,
L . T A G T Ó L .
- f r Á r a ' B O k V r ; ^ -
BUDAPEST, 1876.
M. T U D . AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALÁBAN.
(AZ AKADÉMIA B É B H Á Z Á B A N ) .
E R T E K E Z E/S te K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . Első kötet. 1867—18(59.
I. Szám. Solon adótörvényéről. T é l f y I v á n t ó l . 1867. .14 1. . Ára 10 kr.
II. Szám. Adalékok az attikai törvkönyvhöz. T é l f y I v á n t ól. 1868.16 1. 10 kr.
III. Szám. A legújabb magyar Szentírásról. T a r k á n y i J. B é l á t ó l .
1868. 30 1 20 kr.
IV. Szám. A Nibelung-ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről.
S z á s z K á r o l y t ó l . 1868. 20 1 10 kr.
V. Szám. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadé-
miánk feladása T o l d y F e r e n c z t ő l . 1868. 15 1 10 kr.
VI. Szám. A keleti török nyelvről. V á m b é r y Á r m i n t ó l . 1868. 18 1. 10 kr.
VII. Szám. Geleji Katona István főleg mint nyelvész. I m r e S á n d o r t ó l . 1369.98 1 30 kr.
VIII. Szám. A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. szá-
zadban. B a r t a l u s I s t v á n t ó l . Hangjegyekkel. 1869. 184 1. . 60 kr.
IX. Szám. Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez.(l. Sztárai Mi- hálynak eddig ismeretlen színdarabjai 1550—59.—2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből. — 3. Baldi Magyar-Olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. — 5 Szenczi Molnár Albert
1574—1633). T o l d y F e r e n c z t ő l . 1869. 176 1 60 kr.
X. Szám. A magyar bővített mondat. B r a s s a i S á m u e l t ő l . 1870. 46 1. 20 kr.
XI. Szám. Jelentés a felső-austriai kolostoroknak Magyarországot illető
kéziratai-és nyomtatványairól. B a r t a 1 u s I s v á n t ó 1. 1870. 43 L 20 kr.
Második kötet. 1869—1872.
I. Szám. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codex-
ről. M á t r a y G á b o r 1. tagtól. 1870. 16 1, 10 kr.
II. Szám. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. 8 z á s z K á r o l y r . tagtól.
1870. 32 1 20 k i . III. Szám. Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. J a n n o v i c s Gy.
1. tagtól 1870. 43 1 . • 20 kr.
IV. Szám. Adalékok a magyar rokonértelmü szók értelmezéséhez, F i-' n a l y H e r i k 1. tagtól. 1870. 47 1. . . 20 kr.
V. Szám. Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv.
T é l f y I v á n lev. tagtól. 1870. 23 1 , 20 kr.
VI. Szám. Q. Horatius satirái (Ethikai tanulmány). Székfoglaló. Z i c h y
A n t a l 1. tagtól. 1871.33 1. 20 kr.
VII. Szám. Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I.
Magyar Pál XIII. századbeli kanonista. II. Margit kir. herczegnő, mint ethikai iró. III. Baldi Bernardin magyar-olasz szótárkája 1582- böl. Második közlés IV.Egy XVI. századbeli növénytani névtár XVII.
ét XVIII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyaror-
szágon Besenyei előtt) T o l d y F e r e n c z r. tagtól, 1871. 124 1. Ára 40 kr.
N Y E L V T Ö R T E N E L M I
T A N U L S Á G O K
A
NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE.
I M R E SÁNDOR,
L. TAGTÓL.
BUDAPEST, 187(1
A M . T . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . IAZ Akadémia épületében.)
Budapest, 1S70. Nyomatott az A t h e n a e u m nyonulájábail.
i
S M V T Ö R T F M » I T A N U L S Á G O K 1 N Y B L Y U J I T Á S R A J \ É Z V E . (Olvastatott, a M. T. A k a d é m i a 1875. d e c . 13. és 1876. j a n . 17-én t a r t o t t
ülésein.)
A t u d o m á n y o s m u n k á l k o d á s nem csak előre, liánom h á t r a vagy vissza is t e k i n t ; s z i n t ú g y igyekszik a múlt g y a r l ó - s á g a i t h e l y r e hozni, a m ú l t b a n m e g v e t e t t a l a p o k a t erősítni, m i n t előre h a l a d v a t é r t foglalni, építni, újítni. E m i a t t b á r m e l y t u d o m á n y - s z a k b a n is k e t t ő s t ö r e k v é s t veszünk észre : a m ú l t m e g á l l a p í t o t t tételei ú j r a v i z s g á l á s á t , megerősítését vagy l e r o n t á s á t és e l t a k a r í t á s á t , — és ú j eszmék s t a n t é t e l e k létre- h o z á s á t . A történelem ú j a b b a d a t o k a t keres, régi e m b e r e k , események, intézetek helyesli megítélése v é g e t t ; így p é l d á u l ú j a b b nyomozás t á r g y a i v á t e t t e egy Caesar és Nero, Stuart Mária és Borgia f.ucrecia t e t t e i t s jellemét, — a r e f o r m a t i o és renaissance férfiait. A l é l e k t a n ú j a b b erőfeszítéssel elemezi az e m b e r szellemiségét, a r é g i b b psychologok á l t a l elkülön- zött, önállósított s c s a k n e m k ü l ö n - k ü l ö n megszemélyesített lelki tehetségeket. í g y a természet-bölcselem a természeti e r ő k , a n y a g , p a r á n y stb. f o g a l m á t . — K o r u n k r o n t , hogy a l k o t h a s - s o n ; t i s z t í t g a t j a s e g y e n g e t i a t é r t , hogy előbb mehessen és építhessen.
K ü l ö n ö s e n n a g y és f o n t o s d o l g o t a d n a k a mi i d ő n k n e k , némely m o z g a l m a s idők s tevékeny e m b e r e k n a g y o b b a l k o t á s a i
— sokszor h í r t e l e n s n a g y erőfeszítéssel l é t e s ü l t a l k o t á s o k , melyeknek igen sok g y e n g e ohlalok vagy részletük m a r a d t , — melyeket a m a g o k i d e j é b e n c s o d á l t a k , utóbb a c s o d á l a t megszűntével a t u d o m á n y kezd komoly h i g g a d t v i z s g á l a t a l á venni.
E z mind igen t e r m é s z e t e s ; s hogy ezt az e l j á r á s t a l k a l - mazzuk a r r a a n a g y a l k o t á s r a i s , melyet n y e l v ú j í t á s n a k
M. T. AKAD. É R T . A N Y E L V - É S SZÉPTUDOMÁNYOK KÜKÉRŐL. 1 *
f> IMRE SÁNDOR
nevezünk, nagyon méltányos és helyes dolog. N a g y m u n k a volt ez s nagy alkotás, a mely e l ő t t ü n k áll, vagy inkább a melyen mint alapon irodalmi életünk mozog. A m u n k á l k o d á s m a g a , az a n y a g n a k , melyből épített s az építés törvényeinek, vagy egyszerűen szólva a nyelv s z a v a i n a k és törvényeinek ala- pos ismerete nélkül, inkább s e j t é s és ihletés mint t u d a t á l t a l vezettetve s mérsékeltetve folyt és m e n t végbe. A mérséklők intései, az ú t b a i g a z í t ó szózatok, szintén korlátolt ismeretü, elfogúlt, az újítás inditó o k a i t , benső ö s z t ö n e i t , szüksé- geit nem ismerő sőt ismerni sem a k a r ó illetéktelen embe- r e k t ő l származtak. A m u n k á n a k némely részére nézve pedig, b í r á l ó k és m é r s é k l ő k is alig t a l á l k o z t a k . E szerént a mily n a g y az eredmény, a mű : ép oly a r á n y b a n kell gyarlóságai- n a k is lenni, tévedéseinek, melyeket j a v í t g a t n i a mi időnk f e l a d a t a .
Mily nagy e mű, elgondolhatjuk, ha kissé visszatekintünk.
fíarczafalvi Szabó ú j szavai százakra m e n t e k , melyekből 2 0 — 30 é l e t b e n m a r a d t . Baráti ú j í t o t t — de nem könnyen számit h a t ó ; m e r t régi s tájszóktól el nem k ü l ö n z ö t t — szavaiból szin- tén sok él. Földi és Diószegiek ú j szavai még számosabbak s be- lőlök a legnagyobb részt elfogadta s m e g t a r t j a a t u d o m á n y . Kazinczy ék éh ó\ a Mondolaf m á r 1873-ban mintegy 1000-et sorol el s ezekből 200-at ma is használunk. Bugát az előbbi idők a l k o t á s á b ó l s m i n t saját, k o r á n a k s körének művét 40 ezeret g y ű j t össze; l e g a l á b b m a g a a n n y i r a teszi ú j szavai számát. A z 1858-diki Tud. Miiszótár ismét nagy szókincset k ö z ö l ; s h a csak ez u t ó b b i t t e k i n t j ü k is, m i n t végeredményt
— b á r e b b e nem f o g l a l t a t n a k a köz élet s némely ú j a b b a n művelt szakok, például hajózás, távírás stb. szavai — azt kell m o n d a n u n k , hogy n e k ü n k újítóink l e g a l á b b is annyi szót a l k o t t a k , mennyivel egy Shakespeare, annyival inkább egy Vörösmarty beérték volna. I l y r o p p a n t alkotásban, s kivált amaz időkben, tévedéseknek kellett e s n i ; s ezeket helyre hozni a mily n a g y és nehéz, épen oly szükséges dolog.
E m i a t t , ismétlem, egészen jogos és szükséges dolog a nyelvújítás k i p ó t o l g a t á s á r a , j a v í t g a t á s á r a i r á n y z o t t munkál- kodás. D e jogos e m u n k á l k o d á s n a k mérséklése is. H a a régiek tévedéseit fi j t e g e t v e némelyek odáig j u t n a k , hogy a nyelvújítás
N Y E L V T Ö R T . TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA N É Z V E . 2 5
jogosságát elvben m e g t a g a d j á k , —- liogy az ú j í t á s valódi szüksé- geit, aesthetikai s egyéb ösztöneit tekintetbe nem véve, m á i g sem tisztázott nyelvtörvényeink a l a p j á n , azt is elvetnék, a mi jót, szépet a l k o t t a k , — s elvetnék, mielőtt a nyelv kellő nyomozása e r r e jogot a d n a : úgy látszik, szükséges a mérséklő s z ó z a t ; — szükséges a dolgot további fejtegetések á l t a l tisztázni, — és mivel t u d o m á n y o s művelődésünk s ezzel együtt nyelvünk tudo- mányos és müveit életbeli használhatósága, nem esak legfel- sőbb fontosságú, h a n e m sietős, sőt t ö b b oknál fogva kényes kérdés is : szükséges közre hatni, hogy a vitás kérdés, l e g a l á b b lényegére nézve minél elébb megoldassék s a zajos p o l é m i a helyét csendes ós komoly m u n k á l k o d á s f o g l a l j a el.
Ily nézettel b á t o r k o d o m t á r g y a l á s o m m a l előlépni, főkép a nyelvújítás mint elv, jogosságának védelmére, egyszersmind az ú j í t á s hibái felől a nézetek lehető t i s z t á z á s á r a , -— tájéko- zódást igyekezvén keresni elsőbben is idegen müveit nyelvek példáiban, — mint e g y k o r mieink s más ú j í t ó k és nem-ujítók t e t t é k ; a z u t á n orthologiai munkálódásunk vezérnézeteits eljá- r á s a m ó d j á t igyekezvén megállapítni.
I .
B a r b a r népeknél a nyelvre nézve szembetűnő ö n k é n y t tapasztalunk. E m l í t n e k oly esetet, melyben egynémely a f r i k a i b a r b a r törzs, fejedelmének kezdetben ú j nevet ad, köznevet, á l l a t nevét, melyet aztán a n n a k életében kimondani mint köz- nevet nem szabad, — s e végre az á l l a t vagy dolog más nevet nyer, a nép előkelői á l t a l ez a l k a l o m m a l csináltat. — E m l í t i k miképen sepri el népköltözködés a b a r b a r s á g n a k nemcsak kunyhóit, h a n e m nyelvét is, úgy hogy a h i r t e l e n változás csak n é h á n y év múlva is meglepi az utazó térítőket. U g y látszik, ily népnél gyenge és nem mélyen a törzs-sajátságokban gyökeredző a l a p j o k van a szólásoknak, s az ily népek nyelvérzése ép oly i n g a t a g , változékony, m i n t a műveltebb korbeli gyenge gyer- mekeké vagy sok nyelvű embereké.
E dologról sok érdekes a d a t o t találni, h a m á r a kútfők- ben, utazóknál nem k e r e s h e t j ü k , Müller M . ( p é l d á u l L e c t u r e s I I . 34) és Sayce. (Principles of compar. philology 79 1. atb.)
f> I M R E SÁNDOR
i r a t a i k b a n . Csak keveset k í v á n o k belőlök k ö z l e n i ; m e r t vilá- got d e r í t n e k a nyelvújítás egy s a j á t s á g o s n e m é r e s á l t a l á b a n a nyelvnek a műveletlen n é p körében t a p a s z t a l h a t ó könnyüded á t v á l t o z á s á r a .
A b a r b a r népek d i a l e k t u s a i folytonos változásban van- nak. N e m t a r t j á k fen őket sem hagyományok, sem rítusok, sem i r o d a l o m hatása. A v a d n a k gyermekies kedve telik mindig ú j a b b m e g ú j a b b h a n g o k ejtésében, erejének és találékonysá- g á n a k ilykép való f i t o g t a t á s á b a n , nem k o r l á t o z t a t v a ebben m ű v e l ő d é s által, mely az efféléket iskolás gyermekek és az alnép k ö r é r e szorítja. A z Antilla-szigetek k a r a i b j a i közt, a nők n y e l v e á l t a l á b a n különbözik a férfiakétól — mivel a nő- k e t á l t a l á b a n idegen törzsektől r a b o l j á k — ; s ez rendkívüli h a t á s t tesz ú j r a meg ú j r a , a következő nemzedékre. Mint be- szélik, a nők G r o e n l a n d b a n is változtatnak némely hangokon ; a k-t nc7-nek, a t-t n-nek ejtvén. M á s u t t a külső viszonyok, t e r m é s z e t i hatások m i a t t történik változás a hangokon. E z o k o z h a t j a , hogy némely polynesiai szigeten e szónak orang ily v á l t o z a t a i t l e l ü n k : rang olan lan ala la na da ra. — A Csendes tenger szigetein oly szokás van, milyet előbb említet- t ü n k , h o g y azt a szót, mely az uralkodó nevének egyik t a g j á ú l előfordúl, vagy á l t a l á b a n kitörlik a h a s z n á l t szók sorából vagy m e g v á l t o z t a t j á k . M i g T a h i t i b a n Pomare, királyné u r a l k o d o t t , a po (éjszaka) szót n e m volt s z a b a d k i e j t e n i s helyette mi-1 m o n d t a k . Egy m á s f ő n ö k Tu neve azt okozta, hogy fetu (csil- l a g ) nem így, h a n e m fetia-nak e j t e t e t t . — U y f o r m a szokást t a l á l n a k a kaffiroknál, hol a nőknek n e m szabad azt a szót k i m o n d a n i , mely v a l a m e l y i k közel rokon nevében előfordúl.
A t a h i t i a k n á i ú j szók csinálása igen gyakori és önkény- től f ü g g ő . N é h a a k i t i l t o t t n a k helyébe alkotott szók az á l t a l létesülnek, hogy az e r e d e t i szó némely b e t ű j e vagy betűi elha- g y a t n a k vagy tetszés szerént m ó d o s í t t a t n a k . P é l d á u l : hopoi eh. hepai, au eh. tau, vea eh. vera stb. M á s esetekben oly s z ó k a t vesznek fel, melyek j e l e n t é s r e nézve hasonlítnak a kiir- t a n d ó szóhoz. M á s k o r ismét ismeretlen e r e d e t ű és jelentésű s z ó k a t koholnak, péld. ofai eh. ohatu (kő), pape eh. vai (víz) pohe eh. mate ( h a l á l ) .
A z ostyákok beszéde ( S a y c e i. m. 83 1.) faluról f a l u r a
N Y E L V T Ö R T . TAN LT.SÁGOK A N Y E L V Ú J Í T Á S R A NÉZVE. 25
különbözik ; s ezt a ragozó nyelvek t e r m é s z e t é n e k tulajdonít- j á k . H a p é l d á ú l a többes fogalmat, a szókhoz ragíil alkalmá- szott egy önálló szóval teszik ki, péld. sok, tömeg, csapat, sereg stb. ezekből tetszés szerént a l k a l m a z z a mindenik a melyiket a k a r j a .
A b a r b a r vagy egészen műveletlen nép ily önkényes b á n á s á t a nyelvvel, ily gyermekies s z a b a d o s s á g á t a szók alko- tásában, m á r rég megjegyezték. í g y Clemens Alexandrinus, kit Oerber után m á s u t t idéztem. Sőt némelyek csaknem iri- gyelték is. L e g a l á b b Quintilián, h a z á j a nyelvének szegénysé- gét érezve, irigyli a görögöktől, hogy az ősi emberek jogán s mintegy természetes ösztönöktől vezetve és segittetve, neveket a d h a t n a k a dolgoknak, a conventió vagy g r a m m a t i k a törvényei s finomult kényes izlés á l t a l nem g á t o l t a t v a .
Valóban a görögöknél sok jelét is találni, a történelem időrendében, a művelődés folyamán, szándékos szóalkotásnak vagy nyelvbeli ú j í t á s n a k . H a visszafelé megyünk nyelvök tör- ténetében, első helyen vallásos irányú énekek nyomait s töre- dékeit leljük. É s ezekben oly kifejezéseket, melyek alkotásokra nézve épen nem népiesek, nem oly könnyeden képzett alakok, bogy a legtehetségesb néptől is, szokott értelemben, származ- t a t h a t n é k ; melyeket ily n é p is é r t h e t n e magától, h a s z n á l h a t n a m e g t a n í t t a t á s , megszokás nélkül. E z e k l é t r e jövését kiváló egyéneknek kell t u l a j d o n i t n u n k , olyanoknak, milyekről a böl- cselők szólnak, midőn nyelvalkotókról vagy szók alkotóiró beszélnek (munitlrijg, bvoua&ettjq). I l y e k h a t á s a alá j u t o t t később nemcsak a lyrika, hanem még i n k á b b és szembetűnőb- ben a lioméri eposz is, melynek á l l a n d ó epitheton ornansai, úgy hiszik, a m a z énekfólék m a r a d v á n y a i , vagy legalább egyéni nyelvszépités és szándékos szóalkotás szüleménye. A z ünnepie- sebben szólni kivánó költők, vagy a tetszőbb t á j s z ó l á s o k a t h a s z n á l t á k fel, vagy ú j összetételeket a l k o t t a k , — milyekböl áll legtöbbször a f i n o m s á g r a erőlködő n e m e s b nyelvezet mondva csinált phraseologiája, — m i n t m e g l á t j u k — utób- b i a k n á l s különféle ú j a b b népeküél is — I t t még kétség-
') V. ö. Steinthal Geschichte der Sprachwissenschaft 390. 1. Bergk Griech. Literaturgesch. I, 106. 1. E helyen licryk így szól: »a származé-
8 IMRE SÁKDOlt
kivül engedékenyebb s h a j l é k o n y a b b a nyelv, nagyobb a költő, egyszersmind nyelvképező vagy finomító, kénye. A conventio, megszokás még nem j ö t t létre vagy nem lett nagyon t e r j e d t t é , a nyelv törvényeit az irodalom és közélet nem á l l a p í t o t t a s m e r e v í t e t t e m e g ; a törvény-ellenességeket tájszólások is iga- zolták. E m i a t t van az a kény, melylyel a homéri nyelv egy- ben m á s b a n él, a h a n g h o s s z ú s á g á r a és rövidségére, az a l a k o k r a és szófűzésre nézve, — melyekben a költői vagy egyéni kény j á t é k á t sem etymologiai, sem más nézet meg nem t a g a d h a t j a . K i t e r j e d t az egyéni tetszés igen s o k r a ; a h a n g m é r t é k r e s azzal e g y ü t t sokféle v á l t o z t a t á s r a .
H o m é r nyelve k ú t f ő , egyszersmind példány lett az utób- b i a k r a nézve. Mint rendesen történni szokott, nagy költők jeles t u l a j d o n a i n megosztoztak az utódok, t.. i. képzelődése a l k o t á - sain és szavain s kifejezésein. Nyelvét felhasználták az epi- g r a m m a - í r ó k , a t ö r t é n e t í r á s mestere Hérodotus, a d r a m a k ö l t ő k . E z e k k ö r ü l az első s t á n legnagyobb, Aeschylus követte azt a szók s z a b a d ós merész a l k o t á s á b a n is. Egész sorát t a l á l j u k a csak n á l a előforduló s á l t a l a rögtönzött szóknak. E z e k t e t t é k egy r é s z r ő l előadását oly fenjáróvá, merészszé, h a t a l m a s s á , — milyennek t a p a s z t a l j u k , — s milyennek Aristophanes gúnyos czélzásai is m u t a t j á k . M á r a régiek szógyártónak, nevek alko- t ó j á n a k nevezték (Sypiovgyog xca mtu) r>;q övouarwv). í g y H a - licarnassusi Dionysius. í g y Aristophanes, midőn többek közt
k o k és ö s s z e t e t t e k n a g y b ő s é g é t , m e l y l y e l a g ö r ö g n y e l v bír, j ó r é s z b e n e g y é n i t e v é k e n y s é g n e k k ö s z ö n i . H o m é r t ú l k e z d v e m i n d e n n a g y o b b k ö l t ő és író, kisebb n a g y o b b m é r t é k b e n g a z d a g í t o t t a a n y e l v k i n c s t á r á t . « — M á s u t t : » H o m é r n y e l v e m ű v é s z e t s z ü l e m é n y e , de n e m egyes e m b e r m ü v e « (853. 1.) — »az e g y é n i m o z g á s t a c o n v e n t i o n a l i s j e l l e m n e m a k a d á l y o z t a , c s a k v e z e t t e ; — k i v á l t a z a e o l i m a r a d t m e g m e l l é k s z a v a k b a n ( j e l z ő k b e n ) s f o r m u l a - s z e r ű f o r d u l a t o k b a n , m e l y e k r é g i poesisból e r e d n e k « — » m u - t a t k o z i k i t t ö n t u d a t o s m ű v é s z e t és g o n d o s s z á m í t á s « (855.) — V e r s e l é s m i a t t i ö n k é n y k e d é s (862). M á s s a l h a n g z ó k k e t t ő z t e t é s e , m a g á n h a n g z ó k s z é t n y ú j t á s a (867. 68.) — H o m é r n y e l v é r ő l i g y szól m é g a z Academy (873. I I . 339.) egy i r ó j a : »Bír ez m i n d e n t u l a j d o n á v a l a k ö l t ő i ós c o n - v e n t i o n a l i s b e s z é d n e k , m e l y e t az é n e k e s e k n é h á n y n e m z e d é k e a l k o t o t t , s m e l y b e n ó és ú j , v á l t o g a t ó r é t e g e k b e n v e g y ü l s m i n d i g v á l t o z ó a r á n y b a n . A k ö l t e m é n y e k e g y n a g y r é s z e h a g y o m á n y o s f o r m u l á k b ó l v a n a l k o t v a , m e l y e k e t a szerzők k é s z e n m e g c s i n á l v a t a l á l t a k , — és a l k a l m a z t a k , m i n t a m ű v é s z e t m e g á l l a p í t o t t a n y a g a i t .
NYELVTÖRT. TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 25
m o n d j a r ó l a : (ő rrimrog töw I? ifo/vow Tvnyiocinq m)/ir<ra cífuvcc xai xofí/ojaccg rnáyixnv hmov).
E z Aeschylus, h a s z ó a l k o t á s a m ó d j a i t m e g t e k i n t j ü k , kü- lönbözik másoktól, a kevésbbé merészektől, a z o k t ó l , kik csak összetétel á l t a l m e r t e k u j í t n i . M e r t ö, p é l d á u l , rövidít különö- sen kicsinyítőket ( T o d t , De Aescbylo vocabuloruni inventore 5. 1.) péld. \l.'i.i)(ó eb. h'ifi oi/ha, Ytfjio eb. Yilfinvkij. N e v e k e t al- kot ösi rövidséggel, k é p z ő nélküli igékből, t e h á t c s a k n e m egy- szerű élettelen g y ö k ö k b ő l : c'óo; eh. nvvcnq = t e l j e s e d é s ; TÍ-O«
erről TtfQctio v. ttsqoj á t k e l é s i hely, (TOLT// ettől (TOTTO««/ szét- t e k i n t é s h e l y e ; «.T«/ÓÁ//, xarccfpvyíj s t b . ; mint a r é g i e k n é l : ßni) <pvyi) stb. — V e r b a l e n o m e n e k e t csinál, e g y s z e r ű e k e t , rö- videket oly igékből, m e l y e k b ő l m á s n e m a l k o t o t t ; p é l d á u l — ,«« képzővel sokat és csak n á l a l e v ő k e t : (pénun (peg-töl — f r u c - t u s és o n u s ; «Tonxijiitirt ox)/rrr-től; ifn'iyya e t t ő l i/>>ix-iv = ledörzsöl, t e h á t por, h a m u ; ßäyna loguela xgoOípáyya e t t ő l mpárro) = h o s t i a m a c t a t i o . É s ilyet sokat (Torit uo. 7.). — R ö v i d e n - o e képzővel n e v e k t ő l : ßüfrog rá/og (ßaltvg ra/vg- től. I g é k t ő l még t ö b b e t : íláxoq T«>'lng uá&og orvyog yioog Toríyog oívog. — M a j d - t m q végzettel cselekvő nevet igen sokat. M á r H o m é r n á l sok ilyet l e l ü n k ; a t r a g i k u s o k n a k m é g k e d v e s e b b e k voltak az ily a l k o t á s o k s úgy tetszik az -yg vég- zetet s z o r í t o t t á k ki. Aeschylnséi az i l y e k : veyériog (Zevg) nxrwQ oáxTMQ ( i m p l e t o r ) áooíúroo (xh'tvog; c l a m o r clypeis i n s t r u e n s ) .TOO»«tmq uaarlxrion.
Á l t a l á b a n c s a k n e m m i n d e n i s m e r t e b b képzőt a l k a l m a "
zott ú j szók alkotásához, főnevekben s m e l l é k n e v e k b e n . De a t r a g i k a i b e s z é d e r e j e s m i n t előbb l á t t u k , n é m i l e g az e p i k a i é is, ö s s zetettekb en van. T e r m é s z e t e s , bogy ő is sze- r e t t e az i l y e k e t ; de k i k e r ü l t e a kevéssé h a s z n á l h a t ó s t ú l h a l - m o z á s t s csaknem t o r z í t á s t éreztető, komolyan a l i g v e h e t ő sokszoros összetetteket. C s a k egy-kettő fordúl elő n á l a ilyen- f é l e ; raooovvxrog (in t e m p e s t i v a nocto existens) dvaodoncárrct- log ascensu diificilis /cTTnooiirexQvg ( l a c r i m a s n o n d u m e x p e r t u s ) . A z összetettektől m e g j e g y z i a német nyelvész (i. m. l ö . ) »ap- p a r e t p l e r a q u e ex t e m p o r e a d similitudinem p a u c o r u m publice r e c e p t o r u m efticta et c u m a u e t o r i b u s ipsis et n a t a f u i s s e et oc- cidisse.« N é h a csak m ú l ó h a s z n á l a t r a ideigleu c s a t o l t a t n a k ösz-
f> IMRE SÁNDOR
sze, rövidség k e d v e é l t . E z a g ö r ö g ö k n é l k ö n n y e n ment. M i n t s e j t j ü k , e t e k i n t e t b e n ősi nép vagy e m b e r e k szóalkotási sza- b a d s á g á v a l é l t e k .
Ö s s z e t e t t e k k ö z ü l előfordulnak A e s c b y l u s n á l , t ö b b e k k ö z t : 1. K a p c s o l ó k ; k é t p á r h u z a m o s f o g a l o m nevének össze- k a p c s o l á s a : larQoiiávnq orvos és j ó s ixxuXexTQvwv ló és k a - kas, yQvxáieroq saskeselyű. M e l l é k n e v e k : iielaiißaitijg (xr-.vít- uoh> Tanraaöv) s ö t é t és mély r e j t e k e T a r t a r u s n a k ; dvdiiómag avijQ g y e r m e k - f é r f i oijierevxijg *ícpog éles-keserű k a r d .
2. B i r t o k j e l e n t ő k , két főnévből ö s s z e f o g l a l v a : xvxvófWQCpog h a t t y ú a l a k ú . L á t j u k , bogy a m a g y a r ú képzőnek gyengén felel m e g az -og k é p z ő ; mint n é h á n y m a g y a r szóban, péld.
v e r e s h e g y ( ű ) , v a g y a f r a n c z i a f r o n t - d e - b o e u f és n é m e t b e n igen sok ilyesben.
3. M e g h a t á r z ó k ; n é h a melléknévvel téve össze, n é h a ige- liatárzóval, p é l d á u l : VÍÓ.Trofag új város, uovofpoovong egy ő r t ű l őr- zött, oioßovxoXog p a s t o r solitarius. — E c z é l r a s z o l g á l t a k gö- rögöknél n é h á n y igen kicsiny t e r j e d s é g ű e l ő s z ó c s k á k : cl- em- L.CC- s k i v á l t a- dvg- tv-. M i n d e z e k r e nézve sok p é l d a lehe- t e t t A e s c h y l u s e l ő t t . D e mégis n é m i m e r é s z s é g g e l a l k o t t a a csak n á l a előjövő i v x í u x ű . o q (könnyen e l k ü l d h e t ő ) szót, mely- ben m á r az -e'Áog képző h a s z n á l a t a önálló s a j á t o s s z ó a l k o t á s r a m u t a t . E s m e g j e g y z é s t érdemel, h a az é r t e l e m kissé erőltetve, az előbb k ü l ö n á l l ó szókból mintegy összeszorítva v a n : tufpih'iq igen s z e r e t e t t , ivdin]aiuog könnyen m e g h a l ó s t b .
H a s o n l ó ö s s z e t é t e l e k e t okoz a dvg- i s ; Svaxá'LHiioq ügyetlen, roszúl kezelő. T ö b b ilyen A e s c b y l u s n á l is, m á s u t t i s : dvaófiiXog s z e r e n c s é t l e n ü l társuló, SvcínXavoq szerencsétle- nül bolyongó, duaayxniitfírng nehezen visszavonható. — L á t n i - való mily k é n y e l m e s e n h a s z n á l h a t ó ez előszócska, mily kicsiny m e r é s z s é g g e l l e h e t e t t így megjelelni a f o g a l m a k egész s o r á n a k e l l e n t é t e i t : j ó rosz, k ö n n y ű nehéz stb. I l y f o r m a segédeszközül szolgáltak a p r a e p o s i t i ó k i s : chicpi dm Sia ex stb. Mindezek végtelen s z á m á t képeziletik az ö s s z e t e t t e k n e k , k i v á l t mellék- neveknek. E b b ő l egyrészt a görög nyelv d ú s - g a z d a g s á g á t l á t - hatni ; m e r t m i n d e n összetevésben n é m i v á l t o z a t a f o r d ű l elő a szók j e l e n t m é n y é n e k s m e r t minden összetétellel l e g a l á b b egy, de t ö b b s z ö r k é t ú j fogalom áll elő. A szó m a j d elől, m a j d
NYELVTÖRT. TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 25
h á t ú i á l l ; m i n d k é t e s e t b e n t ö b b f é l e j e l e n t é s j ö h e t létre, s n é h a egészen v á r a t l a n . P é l d á ü l áucpÍTra/.iQ n e m v a l a m i t k ö r ü l vevő v á r o s t , sem k ö r ü l v e t t v á r o s t , h a n e m k é t v á r o s t = s e d e s d u p l e x j e l e n t . I s m é t : ci/Kpitii'iruo vagy ireqo[u)twq nem mos- t o h a vagy m á s o d i k a n y á t , h a n e m m á s a n y á j á t j e l e n t , — vég- z e t é n e k kicsiny m ó d o s í t á s a á l t a l .
I g e n g y a k o r i itt, m i kevéssé l á t s z i k t e r m é s z e t e s n e k , h o g y p r a e p o s i t i ó k f ő n e v e k k e l , m e l l é k n e v e k k e l t é t e s s e n e k össze, í g y u.Tfp.TÁovrog vitEQytQm' stb. V. ö. ü b e r r e i c h , ü b e r b i t t e r , overwealthy, t r a b e l l o s k i v á l t az s — en k e z d e t t oly sokféle j e l e n t é s ű olasz ö s s z e t e t t e k e t , és a r é g i b b s u j a b b általüt beüt ( T o l d y ) Ö8szbir od alom-féléket.
4. Tárgyi vagy o b j e e t i v ö s s z e t é t e l e k b e n , vagy egyenes v o n z a t b a n áll egyik szó, m i n t t á r g y a m á s i k k a l , mely r e á h a t , vagy mellékes ( i n d i r e c t ) v o n z a t b a n ; t e h á t vagy t á r g y r a g vagy m á s e s e t r a g o k o d a é r t ó s é v e l . — A g ö r ö g szóalkotó. A e s c h y l u s vagy más, könnyen e l h a g y j a a c a s u s r a g o t s a szóval úgy b á n i k m i n t p u s z t a tővel. S az ily ö s s z e t é t e l e k n e m is s z e r k e s z t é s e k , h a n e m összeolvasztások, — beoltások. S e n é z e t e n az sem vál- t o z t a t , hogy olykor összekötő hangzóik v a n n a k : m e r t ezek n e m p ó t o l j á k az e s e t r a g o t és az ö s s z e t é t e l t csak k i m o n d h a - t ó b b á t e s z i k ; t e r m é s z e t é t n e m v á l t o z t a t j á k .
M i n d ezen m ó d o k k a l szabadon és n a g y b a n éltek A e s c h y - lus és t á r s a i ; a t r a g i k u s o k , a költök.
A z összetétel m e r é s z s é g é t k i t e r j e s z t e t t é k az i g é k r e i s ; c s a k h o g y k i s e b b m é r t é k b e n . M e r t a nevek ilyszerü s z a p o r í t á s a , ú j í t á s a , dús és sok-oldalú a l k o t á s a , az i g é k r e nézve, sem a n n y i r a m e r h e t ő , sem a n n y i r a s z ü k s é g e s nem volt. A m a z o k b a n k e r e s i v á l t o z a t o s s á g a eszközeit, s z a v a i bőségét, p o m p á j á t , színezetét a k ö l t ő ; itt, az i g é k r e nézve, k e v e s e b b és e g y s z e r ű b b kifejezések- kel megelégszik ; a m a z o k r a nézve szereti a r é g i s é g e t u t á n o z n i , régi r e m e k m ű v e k p é l d á j á r a ú j a k a t a l k o t n i : e m e z e k r e nézve a l - k a l m a z z a m a g á t a köz szokáshoz. D e a mi d r á m a k ö l t ő n k m é g i s csinál igéket, elég ősies e g y s z e r ű m ó d d a l : r « y é w ettől r á y o g ve- z é r k e d e m vagy vezér v a g y o k , SioyctTÓuu h á z a t csinálok, m i n t e g y : h á z a l o k , vnnötu ettől vttriog l i a n y a t t á teszek ( h a n y a t t í t o k m i n t r é g e b b e n : á r t a t l a n í t o k s ú j a b b a n közvetítek stb.) — ö s s z e t e t t igéket p r a e p o s i t i ó k k a l , a d v e r b i u m o k k a l és n e v e k k e l ,
f>
IMRE SÁNDOR
— m e l y e k r e sok p é l d á t t a l á l n i az ú j n é m e t b e n i s ; így az u t ó b b i a k r a : gleichstellen, l o b p r e i s e n , l o b h u d e l n stb. N á l u n k is k é p z ő d t e k az első n e m h e z t a r t o z ó k r é g e b b e n , a k é t u t ó b b i f a j t á j ú a k ú j a b b a n : ellenszegül, u t á n p ó t o l , t ú l h a j t stb. t o v á b b á : képvisel, k á r p ó t o l . — M i n d e z e k a r é g i g ö r ö g b e n t e l j e s e n sza- b a d o s a k v o l t a k s nevezetes részök a d r á m a í r ó k c s i n á l m á n y a , í g y vv/.Tt]yO(K>vfmi ca'dgnxmrio v. finnrozrovto Sej/mrorpdnoia ( r e m f a n i i l i a r e m p e r d o ) rgn/odivta stb.
A z ily m e r é s z k e d é s a szók a l k o t á s á b a n , kivált az össze- t e t t e k k ö r ü l , a n n y i r a s a j á t j a l e t t a t r a g i k a i költésnek, h o g y u t ó b b S o p h o k l e s és E u r i p i d e s u g y a n a z o n ú t o n h a l a d v a , i l y e k k e l á r a s z t o t t á k el a b e s z é d e t ; e b b e n t ü n t e t i k ki a t r a g i - k a i nyelv fényűzését, m a g a s r e p ü l é s é t . M i é r t ? A t r a g é d i a iste- nek ós h é r o s o k d o l g a i t s beszédeit a d j a ; k e z d e t b e n t i s z t á b b a n , u t ó b b e m b e r i a l s ó b b d o l g o k k a l erősen vegyítve E u r i p i d e s n é l , k i t é p e n e z é r t vádol is A r i s t o p h a n e s . M a g a s a b b c o t b u r n u s o n j á r v a , m a g a s z t o s a b b b e s z é d d e l k e l l e t t élniek. T ö b b e t összefoglaló, a m o n d a t o k v i s z o n y b a n levő t a g j a i t — j e l z ő t névvel, m o n d o - m á n y t kiegészítőjével stb. — összeolvasztó, t e r j e d s é g s von- t a t o t t s á g á l t a l m é l t ó s á g o s , k ö z n a p i t ó l e l t é r ő , különösségével s c s a k n e m r e j t é l y e s s é g é v e l tiszteletet g e r j e s z t ő . » S e s q u i p e d a l i a v e r b a « , m e l y e k k e l sem az e p i k u s o k »prolixa s i m p l i c i t a s « - a ( b ő , t e r j e d t , e g y s z e r ű nyelv), sem a p r ó z a í r ó k velős rövidsége, v a g y é r t e l m e z ő s a j á t o s s á g a , kevéssé f e n s é g e s és n e m oly szen- vedélyes nyelvezete, n e m b i r k á t , — mivel ezek t á r g y a a való s n e m az eszményi, a földi s n e m a m e n n y e i . A e s c h y l u s n y e l v e m a g a n a g y o n k ü l ö n b ö z i k E u r i p i d e s k ö n n y e d s é g é t ő l , faTtroXó- j'irc-jától. S e n n e k ós m e r é s z s z ó a l k o t á s á n a k o k á t m a g a A e s c h y l u s m o n d j a meg, m i k o r e z é r t v á d o l t a t i k . E z t A r i s t o - p h a n e s » B é k á i « - b a n o l v a s h a t n i . » H i s z e n n e m e m b e r i nyelven beszélsz !« — A m a z f e l e l i : » N e m t u d o d - e , h o g y a b e s z é d n e k a n a g y g o n d o l a t o k m a g a s s á g á r a k e l l e m e l k e d n i e . A félistenek b e s z é d e m a g a s z t o s a b b , m i n t öltözetök, ós díszesebb. É n ne- m e s b b é t e t t e m a s z í n p a d o t ; t e l e a l á z t a d . « — I n n e n v a n a logoda idalos és phrenotekton e m b e r n e k f e n d ö r g ő beszéde, hip- pobdmona rhémata, m e l y e k u t á n z á s á b a n m a g a v i g j á t é k í r ó is, a n n y i r ö g t ö n s z ü l e n d e t t , ez a l k a l o m r a k é s z ü l t n a g y h a n g z a t ú szót alkot, — ú g y hogy m a g a is szóművészszé lesz. S e mes-
NYELVTÖRT, TANULSÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 13 t é r s é g b e n kitűnik m á s u t t is. M e r t talán s o h a h u m o r vagy gűny a nyelvvel azt tenni nem t u d t a , mit A r i s t o p h a n e s tett.
N á l a a s a r k a s m u s minden s é r t ő éleze, a g ú n y n a k min- den egy-egy kilőtt nyila, egy-egy ú j szót p a t t a n t ki, mely c s a t t a n ó s és öldöklő mikor egy p á r t o s k o d ó honfit, vagy á r u l ó hadvezért, vagy a hazai erkölcsöknek á r t a l m a s bölcselkedőt ér. H á n y elcsavarása a s z ó k n a k , melyek e g y - k é t b e t ű j ö k e l v á l - t o z t a t á s á v a l gúnynevekké lesznek, hány u n d o k kifejezés, melyet a k o r erkölcsi r ú t s á g a i elleni szenvedély rögtönöztek
A ő mestersége, mint szóalkotóé, főkép összetettek koho- l á s á b a n áll. M a j d neveket, m a j d nevekből i g é k e t alkot, sokké- pen, sokszorosan összetoldozva. Övé az ismeretes leghosszabb szó, melyet t a l á n csak n é m e l y legújabb kori természettani műszó közelít meg. Így sziilemlenek a arojiiiOj-oovkley. rúiit^
konyha-hulladék-összeszedő(Eurip.) oáy.ioavo^arirái)'}^ rongyo- kat összetákoló stb. () c s i n á l t a s c s a k ő h a s z n á l j a az athéniek a m a gúnynevét xs/gvioi s z á j t á t ó k . Övé s j ó részben r e á illik a y.u tíú.íttrokoyúo = éles finom megkülönböztetésekkel vagy él- czekkel legyőzni. (ívé y.oiircoípiry.okogtiiifior, Eoss-nál: p r a h l g e - b u n d a u s t ö n e n d e r . A merész és rögtönző s z ó a l k o t á s n a k r e m e k e s e g y ü t t legsikerültebb g ú n y a az, melyet n á l a , említett vígjá- tékban o l v a s h a t n i : ßuv/oui-vo^... (njituric yniKfiimayij ttivu- xt)8ov «.Toorrwr ytjyevei (pvaijuart — ordítva hány ki összeka- lapácsolt v a g y : h a j ó d e s z k á z a t a m ó d j á r a összeszegzett szö- d a r a b o k a t óriási ordítások közt, melyeket a z t á n — Aeschy- lusröl szólva hozzá teszi a költő, — a szelídebb beszédű vetél- kedő t á r s szétvagdal és r é s z e k r e szed.
Í g y h á t a f e n j á r ó k é p z e l ő d é s , a t r a g i k a i szenvedély nyo- m a i t h a g y j a a nyelven is, nagyzón (áizoafitvvvat) csodásan (rtp«reee(jiV«<) és merészen (dvfkaÖóarouog) szeret szólni.
Másfelől a gúnyos u t á n z á s , vagy utánozva gúnyolás is hason- lóra vezet. A m a z komoly, ez t o r z í t ; mind a k e t t ő egyenlőket idéz elő.
E példák meggondolása érdekes színben tünteti fel a nyelvet, melylyel így b á n h a t n i , a költőt és közönséget. S t a - lán a kor, a t r a g i k u s o k k o r a is meggondolást érdemel. A nemzeti önérzet, lelkesedés k o r a t ö b b e t alkot, többet e n g e d meg nyelv dolgában is.
f>
IMRE SÁNDOR
Pinclarusn&k is t u l a j d o n í t n a k , az epos szólásai a l a k j á r a a l k o t o t t e g y n e h á n y s z ó t : áxauavTOTTOvq doner íj, vavöíarovog vß(M,g stb. I l y módosító s szerény összetetteket jegyeznek meg több m á s melikusnál. Mindezek l e g i n k á b b ékesítő epithetono kat f o r m á l t a k . N e m így az idősbik Dionysius t y r a n n u s . E z d r á m á k a t a k a r t szerezni, d r á m á i t m a g á t ó l t a l á l t szép dolog- nevekkel ékesítni, melyek épen oly kevéssé sikerűitek mint magok a d r á m á k . Nevezte cixóvriov-1 ßaXävrioi'-nak ( m e r t ßallw tói é r t h e t ő b b e t kivánt alkotni), xáSog-t élxvÖQiovn&k (vízmerítő, vagy mibe vizet merítnek), ybuívit-1 epíwA/;-nak (dolmány helyett kos h a l á l a ! ) , nÚQ&evog-t [*EveávÖQog-nak (férj-váró), uvüv txbvciiq-t «eori/p/or-nak (mivel rug uvuq tijoei
= az egereket o l t a l m a z z a ) stb. E k k é p a szerénte nem eléggé kifejező s értelmező helyett, értelmezőbbet, kifejezőbbet vett fel. í g y n e m megnevez, hanem értelmez, kényesen m a g y a r á z és szépítve jelel meg egynémely dolgot. T ö b b n y i r e ugy m i n t Moliére »précieuses ridicules«-jében azok, kik a lükört »con- seiller des g r a c e s «-nak, a széket »les commodítés de la conver- sation «-nak nevezik. M i n t lábbeli, vagy csizma helyett m o n d o t t az egykori kényeskedő tlieologus: állatnak bőrét, és csizma- lehúzás h e l y e t t : »megszabadítást az á l l a t n a k bőrétől« Diony- sius szavai bizonynyal nem éltek s o k á ; de a szók mesterkélése, önkényes a l k o t á s a kétségkívül soká t a r t o t t és sokaknál tapasz- talható. Aristoteles r h é t o r i k á j á b a n ( I I I . 1., 2., 3.) sokat mond ezek m e g b i r á l á s á r a s elitéi egy Alkidamas nevű, ki ilyekkel élt ( I I I . 2); k i m o n d j a , bogy a beszédnek különösen fagyosságot okoznak a szokatlan, az összetett és ú j o n n a n csinált szók.
É r i n t i az efféléket P o l i t i k á j a 22. czikkében is.
M a g a Aristoteles nem volt merész a s z ó a l k o t á s b a n ; b á r erre mégis kényszerítve volt, m i n t egynémely t u d o m á n y alkotója. M i n t stilja r e n d k í v ü l egyszerű, szabatos s c s a k n e m hideg, száraz, kivált a költői P l a t ó h o z h a s o n l í t v a : úgy szavai is érthetők, egyszerűek s h a újból a l k o t o t t a k , nem merészek.
Müller 0. n é h á n y szavát sorol el, melyeket jól i s m e r ü n k : categoria, p a r a d e i g m a , syllogismos, e n t h y m e m a , synonymos, paronymos, homonymos, epagoge (inductio) vrtoxetii&ov (sub- j e c t u m ) t:?ieioii)őuóS>iQ (epizód forma, összefiiggetlen, szagga- tott). E z e k a nép nyelvéből vagy köznyelvből vettek, legfelebb
N Y E L V T Ö R T . TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 25
módosított értelműek, szorosabban m e g á l l a p í t o t t jelentésűek.
K ö z ö t t ü k egy sincs e r ő s z a k k a l ősszetéve, vagy képzők merész illesztése által alakítva. R h ó t o r i k á j a egyik lielyén ki is fejezi, hogy józan beszéd az, mely á l t a l könnyeden h a t h a t n i ; nem az az e r ő l t e t e t t , melylyel egykor a költők éltek.
Ilippokratest is úgy említik, mint ú j szók alkotóját. A nagy orvos nevezetes í r ó és szóalkotó. N á l a azonban sem főn- lengés, sem kényeskedés, hanem a t u d o m á n y szüksége okozta, v a l a m i n t a rövides szabatos e l ő a d á s r a törekvést, úgy az ú j szók a l k o t á s á t is. A z ő szavai a mai orvostudományban sőt művelt é l e t b e n is j ó részt ismeretesek. M i n t H i p p o k r a t e s al- kotásait, vagy csak n á l a előfordulókat jegyzik meg a sok közt az i l y e k e t : xevea/yúij evacuatio és xeveayyéaj cvacuo, a-aoo'ivo- Kog lázroham értelemben, "hiaoHinu >/ animi deliquium vei re- missio, auof-S,fVAQÍ/.(ü előre jól megitél. e y x u T u h u x u v ó u f v a quae post crisim r e l i n q u u n t u r xQodiayÓQsvoig praedictio, uiuoohixytu vérfolyás ut/Mditog feketűlés y.ag)j(ia(jiij fő nehézsége, ( p k e f t o r o - fttút eret vágok sth. Csak e kevésből is látszik, hogy itt merész szóképzéssel találkozunk, Összetételeiben (y.ug>i{já(jig sth.) al- kalmazva a görög nyelvben szabados legmerészebb m ó d ; - « r - n a l a l k o t o t t (egyik ú j ) szavában az a képző oly szótörzs- hez van téve, melyhez előbb senki sem tette. S ha szavainak nagyobb s z á m á t vennők t e k i n t e t b e , még több merészségre t a l á l n á n k .
A szándékos ö n t u d a t o s szóalkotás a görögben könnyebb s szokottabb volt m i n t bárhol, bármely nyelvben. T a l á l u n k ennek n y o m a i r a különböző időszakaszokban, s a j á t s á g o s mó- dosúlásokkal. É r d e k e s jelenség például, melyet az ú. n. alexan- driai kor egyik igen jeles Í r ó j á n á l megróva t a l á l u n k . E z idő- szak, a hol csak görög műveltség u r a l k o d o t t , vagy görög irodalom műveltetett, kevés ú j a t t u d o t t alkotni, legalább köl- tés körében. N a g y szenvedélyek, szabad emelkedésű szellem nem hevítette ügy az írókat, hogy ú j szókat tegyen szüksége- sekké, vagy fakasszon ki. I n k á b b múlt idők nagy költőit t a n ú l - ták ; nem t a r t a l m o k é r t , h a n e m nyelvükért, szavaikért. U t á n z á s , nffectatio következett. T a l á l k o z t a k az ó idők elhullott tollaival díszeskedők. Ilyeket gúnyol az idők jeles s a t i r i k u s a L u c i á n Lexiphanesében. E g y é b ü t t is, de kivált ebben. I t t a Lykinos
f> IMRE SÁNDOR
neve alá r e j t e z e t t szerző egy b a r á t j á v a l találkozik s kérdi mit irt, mit hord jegyzeteiben magával, s az ebből rövid elbeszélé- sét olvassa el egy vendégségről vagy kirándulásról, fűszerezve előadását a s z ó k n a k Aristoteles által m e g r ó t t b á r o m nemé- vel, oly sok különös szóval, alakkal, bogy t á r s a a sok rosz szótól lehető m e g s z a b a d u l á s végett emeticumot javall neki s vétet be vele. í g y midőn a szekrényt iyyv&ijxti-iiek, az öszvér- l i a j t ó t äoroaß>f/MT>ig-ne\t (fanyeregből h a j t ó ) a t o r m á t y i / a á r - r«Xos'-nak stb. nevezi. M a j d az epika rég elavftlt s divatból k i m e n t szavait, melyek közbeszédben soha sem is divatoztak, m a j d a növénytan és más szakbeli szólásokat alkalmazza, sőt A r i s t o p h a n e s rögtönözve csinált szavait is k á b ú l t a n affec- t á l v a s izlés nélkül összehalmozza. C s a k u g y a n ellenfele is há- r o m f é l é k r e osztja bolondságának szülötteit, m a g á t ó l kohol- t a k r a , innen-onnan k i á s k á l t a k r a és sok év előtt elhullottakra.
E z e k által igyekezve, k e r e s e t t e n s kiilönködve díszesítni be- szédét, mint L u c i á n kifejezi, emészthetetlen h a b a r é k o t csinál.
» R é s z i n t — igy szól — a miket m a g a d csináltál, részint a mely l e g h i t v á n y a b b a k a t összeszedtél, kiáskáltál, h a b a r é k k á f o r m á l v a előtálaltad n e k e m , a nélkül, hogy nagyon m e g h a t o t - t á l volna, vagy valamely nagy dolgot mívelnél. Ügy vélem,sem b a r á t o d , sem cseléded, sem szeretőd nincsen, sem valamire való s z a b a d és szólni m e r ő emberre nem a k a d t á l ekkorig, a ki i g a z a t mervén mondani, e l h a l l g a t t a t o t t v o l n a ; holott valósá- gos vízkóros vagy és ide s tova m e g p u k k n d á s fenyeget, ho- lott egészen j ó testi á l l a p o t b a n levőnek véled m a g a d a t s egésségnek gondolod p u f f a d t s á g o d a t ; m e r t az esztelenek di- csérnek, nem tudva h o g y a n vagy, holott az eszesek természe- tesen megszánnak.« É s m á s u t t : »minket e g y k o r ú a k a t el- h a g y , az ezer évekkel ez előtti módon b e s z é l , elforgat- ván a nyelvet és idegen szókkal rakván meg s ebben mes- terkélve, m i n t h a valamely fontos dolog volna idegeneskedni a beszédben és a h a n g z a t m e g á l l a p í t o t t é r t é k é t méghami- sítni.«
A z ú j í t á s néha, mint l á t j u k , avult szólások keresésével t á r s ü l t ; e g y s z e r r e többféle erőlködés. É s ilyen borborismos- nak példáit t a l á l j u k a m a g u n k i r o d a l m á b a n is.
M i k é p találkozott a nyelvújításnak, s nem oktalan men-
NYELVTÖRT. TANULSÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 1 7
tegetője E u s t a c h i u s b a n , Helmeczy érinti, — s i t t bízvást mel- lőzhetjük. D e az előbbiekre visszatekintve lehetetlen meg nem jegyeznem, bogy a d r á m a í r ó k s általában k ö l t ő k szóalkotása bizonynyal-lényegesen különbözik a m a szándékosan s komoly nekikészűléssel űzött nyelvbővítéstől, melylyel u t ó b b i időkben t a l á l k o z u n k , — m é g H i p p o k r a t e s é t ő l is. Ö n t u d a t o s jó rész- ben az i s ; de könnyen létesülő, a költői lelkesedés s szenve- dély lieve által ösztönzött lélek müve, ugyan ez á l t a l m i n t e g y megolvasztatott s h a j t h a t ó v á t e t t anyagból. I l y e n e k k e l fogunk találkozni a mieinknél is.
É r d e k e s képet lehetne végül f e l m u t a t n i a g ö r ö g i r o d a - lom és nyelv régibb életének utolsó időszakaszából arról, mi- kép bomlik fel valamely nyelv rendszere, hogy z a v a r o d n a k össze alakjai, h o g y kopnak vagy i n k á b b h u l l a n a k el végzetei, hogy t o m p á i el a nyelvérzés, hogy költözik ki az a nemes a t t i k a i szellem, hogy lesz szélhüdtté az az ösztön vagy erő, mely az a t t i k a i r e m e k í r ó k a t é l t e t t e volt, míg most a legjob- b a k n á l sem h í r t kifejlődni vagy jelentkezni. A z a t t i k a i módon irni erőlködő legtelietségesbek (Polyhius, Diodorus, P l u t a r - chus) sem t u d t a k czélt érni. O d a volt az érzék ehhez (Sinn).
Kiváló érdekességgel hír az alakok változása. A nomi- nativ és vocativ v á l t o z h a t l a n o k k á lesznek. A z eseteket egy- mással felcserélgetik. A szóegyeztetésre, például a névelő és név egyezésére nem tekintenek. A praepositiók a k á r m e l y eset- tel á l l h a t n a k , p é l d á u l : Ovv rrj uíj rgt xai r/jg yvvaLxog. A nomi- nativ helyett is accusativ áll. A casusok h a t á r z o t t jelentését nem é r t i k ; a casusokkal együtt a praepositiók is elvesztik h a t á r z o t t értelmöket. A m o n d a t o k a t hanyagúl kötik össze stb.
É r d e k e s á t v á l t o z á s oly nyelvre nézve, melynek m á r fej- lett, sőt g a z d a g i r o d a l m a van, nyilvános élete, ékesszóló, mű- velt s m e g á l l a p í t o t t törvények által szabályzott beszédű szó- nokai , a kiket sok ezerre menő nagy n é p , az összes nép h a l l g a t o t t . — N e m is említném ezt, h a más régi és ü j nyelv- b e n nem t a l á l n á n k hasonló eseteket, vagy hozzánk közel is nem f é l h e t n ő k a nyelv elváltozásának hasonló folyását.
M. T . AKAD. É R T . A N Y E L V - ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖKÉI! Ö L . 2
f> IMRE SÁNDOR
I L
R ó m a nyelve, valamíg csak fejlődött, folyvást a görög- n e k hatása a l a t t állott. A k k o r is midőn emennek iro- d a l m a virágzott, a k k o r is midőn m á r h a n y a t l o t t ; fejlődése kezdetén, classikaivá művelődésében és e l f a j u l á s á b a n . M á r első íróik mohón és t e r j e d t e n veszik á t nem csak a mű- vek t a r t a l m á t , h a n e m a stilt és nyelvet is. N e m csak gö- r ö g hadi műszók egész sorát t a l á l j u k P l a u t u s n á l és elődeinél ( m a c h a e r a clypeus machina h a l i s t a stb.), vagy pénzneveket ( m i n a t a l e n t u m obolus), h a n e m görög m ó d r a c s i n á l t a k a t , sőt görögökkel elegyített félig latin szókat ( f e r r i t r i b a x p l a g i p a t i d a b u s t i r a p u s s o c i o f r a u d u s l e g i r u p u s o p i p a r u s falsificus falsiju- r u s delenificus stultividus stb.) s j o g i a k a t (stillicidium p a r r i - cida homicidium), költőieket (coelicola monticola stb.) és a nép beszédében is eléggé e l t e r j e d t e k e t (sacrilegus f u r c i f e r s több f e r - v e i és /fcws-sal c s a t o l t a k a t ) . — A vigjáték-írók szóalkotási k é n y e azonban, semmiből sem tetszik meg a n n y i r a , mint az említettek közt előforduló korcs ( h y b r i d u s ) szókból. Idegenes- kedésök pedig főkép az indúlat-szók átvételéből (euge babae p a p a e stb. tetszik m e g ; mit leginkább az enyhít, hogy vígjá- t é k a i k idegen t á r g y ú a k v o l t a k ; nem honi. hanem görög-világi jellemeket tükröztek elő.
A görög művelődés vak szerelme s u t á n z á s a á l t a l á n o s r a g á l y k é p e n u r a l k o d o t t . í g y a Gracchusokon, kik görögül is t u d t a k szónokolni, a t á r s a d a l o m előkelőin, kik m á r a Scipiók s E n n i u s k o r á b a n k e z d t é k erősen t a n ú l n i amazt, elvéteni s mellőzni a liazait. I n n e n folyt, hogy a latin nyelv m é g Cicero k o r á b a n s szerinte is szegény volt nemesb, elvont s tudomá- nyos kifejezésekben. E z t erősen ki is fejezi Cicero, p é l d á k a t hozván fel egy részről a görög, más részről a r ó m a i t u d o m á n y fejlésének történelméből, — s h a n g o z t a t v á n , hogy a r ó m a i g a z d a g a b b lehet mint a görög, h a fejlesztik. Szegény m a r a d t még u t ó b b is. A z urbánus nyelv szépült, b ő v ü l t ; a k o m o l y a b b t u d o m á n y o s nyelv e l m a r a d t . E m i a t t Cicero is c s i n á l g a t t a az ú j szókat. Szavai szerény a l k o t á s ú a k ; oly merész összetételek, mint előbb a v i g j á t é k i r ó k é i s r i t k á n szokatlan a l k a l m a z á s ú képzőkkel formáltak. í g y a két értelmű invidia helyébe, mely
NYELVTÖRT. TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA N É Z V E . 25
az invidus és invidiosus (irigy és irigység-gerjesztő) értelmé- ben h a s z n á l t a t o t t , egyik jelentése kifejezésére csinálta invi- dentia szót. A z ő s z a v a i : indolentia, a p a t h i a helyébe (e helyett ismét Seneca a j á n l t a az impatientia szót), vitiositas indigentia mulierositas essentia q u a l i t a s intermundia indoloria indifferens aequilibritas (isonomia helyébe), veriloquium s t b . ; mely utób- b i a k a t nem vettek be, v a l a m i n t beatitas és beatitudo-1 is csak utóbb a keresztyénség honosította meg. — N e m volt szavok sok egyébre. í g y lettek : permotiones i n d ü l a t o k , notio notitia intelligentia fogalom, appetitio ösztönök, conclusio syllogismus, u t ó b b ratiocinium vagy ratiocinatio, — animi perturbationes szenvedélyek; passió u t ó b b i ; — ratio disserendi logica stb.
L e h e t e t l e n a t u d o m á n y o s a n szabatos műszók h i á n y á t nem érezni, ki ma Cicero műveit, például De oratore-jkt olvassa ; látván, hogy igéktől származott nevekkel s k ö r ü l í r v a vagy igenis öszszerűeu fejezi ki a tudomány n e v é t : antiquitas régi- ségtan, mores majorum és sok más.
A szükségen nem segítettek azok, kik a görög műveltség mellett a hazait e l m e l l ő z t é k ; azok kik nemzetiesen éreztek s a nyelvet hazai kincsekkel a k a r t á k gazdagítni, merészséget a j á n l o t t a k . Í g y H o r a t i u s a prudenter sumta licentia-1 ú j szók a l k o t á s á b a n ; régi szók felvételét s a genitor us us-ni t e k i n t é s t a régiek felélesztésében és újak a l k o t á s á b a n , a luxuriáthk mérséklését, a d u r v a h a n g z a t ú a k csinosítását, az erély és je- lentés nélküliek e l d o b á s á t . Mindez eléggé ismeretes dolog, — s e g y a r á n t azt t a n ú s í t j a , hogy a l e g j o b b a k ép úgy s z a b a d n a k tekintették az újítást, mint mérséklendőnek. V a l ó b a n H o r á t z - nak, a görögök u t á n z á s á r a szülemlett néhány, de kevés s z a v a : centimanus t a u r i f o r m i s beluosus i n a u d a x s még egy-kettő — mérsékletre m u t a t n a k .
Maecenas szépítő p b r a s i s o k a t alkotott vagy i n k á b b alkal- mazott, melyek még az ő k o r á n a k sem tetszettek, s melyeket a görög r h e t o r o k finomító iskolája is megvetett. E g y neme a m a kényes beszédnek, melyre a classicismus vezette őt és k o r á t úgy, mint D i o n y s i u s t vagy Moliére k o r t á r s a i t vagy — a mieinket. V i r á g o k , de nem t e r m é s z e t e s e k ; zenehangza- tok, de öszliangzat nélkül.
A nép nyelvét, »mely az erőt és g a z d a g s á g o t a d j a « (Euclis 2*
f> IMRE SÁNDOR
R o m . Sprachen 38. 1.) e l h a n y a g o l t á k »az u. n. müveit nyelv ellenében, mely a f i n o m o d á s t a d j a « (uo). E l ő b b a görög, m a j d az u r b á n u s , vagy i n k á b b a kettő, elnyomta amazt. N e m is volt csoda. R ó m a m á r M a e c e n a s ideje előtt telve volt g ö r ö g h o n i civilisatorokkal: nevelőkkel,tanítókkal,színészekkel. M á r J u v e - nalis idejében széltére m o n d o g a t j á k vala e p r o l e t a r i u s hódí- tók, hogy R ó m a g ö r ö g város. ( J u v e n a l . Satir. I I I . GO. s köv.
v.) A l t a l á n o s volt a görögség v á g y a ; holott nem h i á n y z o t t s t a l á n á l t a l á n o s volt a görög szélárosok (graeculus. Cic.) u t á l a t a is. E z volt a divat. — í g y az ősi nyelvhez r a g a s z k o - dás, azzal való s z o r o s kapcsolat megszűnt. A nyelvet, t. i. az ősit, nem t u d t á k . M á r Cicero m o n d j a , hogy l a t i n á l tudni (ró- m a i n a k !) nem a n n y i r a virtus, m i n t kötelesség. I r a t a i n a k több helyéből kitetszik, hogy l a t i n u l s o k a n nem t u d n a k . T a n á c s o - k a t is ad, ő is m i n t Quintilián, hogy a nevelés körében kell a n y e l v t u d á s t megalapítni. S a j á t s á g o s , h a nem egyetlenegy tüne- m é n y a világ l e g h a t a l m a s a b b b i r o d a l m a székvárosában. N é - m i k é p e n önkénytes lemondás az a n y a i nyelvről.
A zavart n a g y o b b á tette az, hogy R o m a némely irói idegen t a r t o m á n y o k b ó l kerültek s á l t a l á b a n az értelmiség ügye egy részről külföldiek kezébe k e r ü l t . I l y e k r ő l van szó ott, h o l Cicero » C o r d u b a e n a t u s p o e t a « - k a t s azok »pingve q u o d d a m ac p e r e g r i n u m sonans« verseit említi — s m á r Sulla k o r á b ó l . J á t é k o k a d a t t a k »per omnium lingvaruni histriones.«
M e r t »confluxerunt in u r b e m multi i n q u i n a t e loquentes ex diversis locis.« í g y á l l o t t elő az u r b a n a és r u s t i c a mellett m é g p e r e g r i n a lingva is. I l y időkben a nyelv, idegenek és ha- zafiak elegyűléséből s z á r m a z ó z a v a r n a k m a r t a l é k a lesz; önálló szellem nélküli, — m i n d e n n y o m á s n a k engedő, mindenfelé h a j l é k o n y . A z aesthesis, még inkább a nyelvérzés, elveszti biz- tos elveit vonzódásait. A két- s több-nyelvüség ellenkezőket, b a d a r s á g o k a t elegyít össze.
I l y viszonyok közt a nyelvújítók is a l k a l m a s t é r t nyernek, merészebbek s többször tévednek. Seneca szavai s az ezüst k o r új szólásai ez időből s ez időhöz valók. Senecatól erednek, az utóbbi philosopbia nyelvében előfordúló: inconi- prehensibilis s u b s t a n t i a infragilis rationabilis r a t i o n a l e (ani- mal) dominium indeclinabilis (justitia) i n i t i a m e n t u m consuni-
N Y E L V T Ö R T . TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 25
mabilis exsurdatus (clainoribus) praeceptiva (philosophia) c o n t e m p l a t i v a (u. a.) perpessicius (senex) p r a e s u m t i o stb. — Még a császárok is ú j í t o t t a k . Caesart, a h a t a l m a s analogista nyelvtan-irót tudjuk, m i n t hangváltozások (tt h. i ; p é l d á u l : optimus e h. optumus) m e g á l l a p í t ó j á t . A u g u s t u s r ó l Svetouius irja, hogy praepositiókat kezdett m a g á n o s casusok helyett a l k a m a z n i ; mivel értelmesebben a k a r t í r n i és beszélni. í g y de-1 ablativ és ad-oi dativ helyett. C l a u d i u s b e t ű k e t a k a r t fel- venni és meghonosítni: az antisigmát, d i g a m n i á t és a görög ps egy helyettesét.
A z újítások időről i d ő r e szaporodtak, egy részt a közbe- széd, más részről írók által, kik felhasználták a képzés szabados és nem szabados m ó d j a i t , k o r l á t o z a t l a n ú l . í g y állott elő az idő ú j szavainak egy végtelen sora, mely ellen az analogisták az isko- l á b a n küzdöttek akkor és utóbb, s mely az ú j a b b - k o r i Antibar- óarus-oknak oly sok dolgot adott. H a s z n á l t á k a képzőket a n a - lógia szerént s mégis h i b á s a n , m e r t szükségtelenül; de alkal- m a z t á k hibásan is. í g y az -or -tio •antia -entia, -alis -us (főnévképző) -mentum -are (igeképzésben névtől) -anter stb.
É s k i v á l t a kicsinyitőket, melyeknek oly nagy szerepök van az új r o m á n nyelvek m e g a l a k ú l á s á b a n s fejlésében. A z ezüst k o r s még inkább az utóbbi, részben új a l k o t á s m ó d o k a t teremtett, részben az előbbiekkel élt hibásan, ö n t u d a t o s a u hibásan. A z idők szellemi állapota olyan volt, hogy új törvények a l a k ú l t a k . A nép nyelve k e z d e t t felülkerülni, — és ez kivált a művelt beszéd lelketlensége feszessége m i a t t s t á r s a d a l m i nagy okokból, melyek között legfőbb a keresztyénség volt.
E n n e k legnagyobb írói nem r ó m a i a k voltak. Közülök Hiero- nymus m o n d j a : »11011 nobis curae est vitare sermonum v i t i a ; sed scripturae sanctae quibuscunque verbis disserere.« U g y a n ő
»salvator« nevezet, m i n t ú j szó igazolásául m o n d j a ; »nec quae- r a n t g r a m m a t i c i q u a m sit latinum, sed cbristiani quam sit verum.« A u g u s t i n u s azt, bogy őrizni kell a tiszta l a t i n s á g o t , de fődolog, bogy a nép értse beszédünket s így nem á r t ossum-ot mondani os helyett, midőn a csontot a szájtól meg- különböztetjük. É s N.-Gergely, hogy ő D o n a t u s szabályai a l á a keresztyénség szentségeit nem f o g j a rendelni.
Ily emberek ellenében mit t e h e t n e a g r a m m a t i k a , a
f> IMRE SÁNDOR
l e g v i l á g o s a b b analógia, a nyelvnek l e g t i s z t á z o t t a b b törvényei ? Mily kicsiség mind ez oly törekvések m e l l e t t ; midőn részökön áll a lelkesedés, a n é p milliói, az á l t a l á n megértett szükség ösztönzése? C s a k u g y a n h a l a d t a k is a nyelv á t i d o m i t á s á n a k ú t j á n erősen és sikerrel. A l t a l o k j ö t t l é t r e a keresztyén dog- m á k s fogalmak m i n d e n i k é r e egy-egy ú j szó, név és i g e : dei- t a s i n c a r n a t i o t r i n i t a s resipiscentia passió compassio long- a n i m i t a s tribulatio soliloquium r e s u r r e c t i o sufficientia insensi- bilis incommiscibilis justificare glorificare magnificare stb. E z t a m u n k á t folytatta a középkor, a m i n t a scholastica theologia vagy a mystica vagy m á s rendszerek ú j f o g a l m a k a t nyer- tek és t e r j e s z t e t t e k el. S mind ez egy m ű v e l t nyelv körében, a d d i g m i g az élt. E változások nem a nyelvnek á t a l a k u l á s á r a , más u. n. leánynyelvvé változására t a r t o z n a k . É p e n a z é r t ez á t v á l t o z á s t , a r o m á n nyelvek i d o m u l á s á t s e közben t ö r t é n t ú j í t á s o k a t vagy ú j u l á s t , e helyen n e m is vehetni t e k i n t e t b e . A latin nyelv ö n t u d a t o s ú j í t á s á b ó l egy nevezetes t a n ú l - s á g o t vonhatni el, — n e m is tekintvén a n n a k elegyedés s m á s okok m i a t t i ferdülésére. E tanúiság a b b a n áll, hogy az ú j í t á s n é h a t u d o m á n y o s s á l t a l á n szellemi é r d e k b ő l mellőzhetlen s z ü k s é g ; ez ú j u l á s egyes emberek szándékos szóképzése s ido- m í t á s a á l t a l megy végbe s ennek s e m m i n e m ű nyelvtani eről- ködés elejét nem veheti, s alkotásait u t ó l a g meg nem semmi- sítheti.
I I I .
A z ú j nyelvek történelméből csak némely nevezetesb m o z z a n a t o k a t említek m e g . M o n d a n o m s e m kell, hogy m i n d eme nyelvek az egy d i a l e c t u s t beszélő nép szellemének kiváló megerősödése s felülkerekedése, m á s u t t t ö b b nép szelleme és nyelve elegyűlése által, különös egyéni vagy szándékos szó-csi- nálás, mesterkedés vagy önkénykedés n é l k ü l a l k o t ó d t a k meg.
L a s s a n és bizonyos ősi törvények szerént, mint a természet- beli elegyűlések s képződések jőnek létre. D e az ú j nyelvek tovább fejlődésében t a l á l u n k az esetnek (casus : esetleg, eseték, r é g e b b e n í g y : esetékes) vagy véletlennek, sőt egyéni erőnek, t e h e t s é g n e k s b e h a t á s n a k nyomaira. E z e k mérséklik, korlátoz- zák, i r á n y o z z á k sokszor a természet erőit, b e l á t h a t a t l a n okból
NYELVTÖRT. TAN LT.SÁGOK A NYELVÚJÍTÁSRA NÉZVE. 25
eredve vagy indídva ki. A nyelvek a l a k u l á s á t némely általá- nos törvények a l á v o n h a t n i ; de némely egyes módosítások o k á t egyének a k a r a t á b a n , Ízlésében stb. t a l á l h a t j u k s ezt kö- zelről nem mindig vizsgálhatni. Az ú j a b b időszakokbeli ily h a t á s o k a t i n k á b b ; s ezekből veszem p é l d á i m a t .
Luthert az ú j a b b irodalmi német nyelv a l k o t ó j á n a k t a r t j á k . D e ő m a g a erősen tiltakozik ez ellen, többek közt így szólván: »ich habe keine gewisse sonderliche eigene S p r a c h e im teutschen, sondern b r a u c h e der gemeinen teutschen Sprach, dass mich heide, ober- u n d n i e d e r l ä n d e r verstehen mögen. I c h red nach der sächsischen Cantzeley stb.« ( A u g s b . allg. Z e i t g . 872. I . 162. Beil.) É r d e m e az, hogy felvette a népéből a mit kellett s a műveltebb közigazgatási vagy jogügyi szókincsből a mit h a s z n á l h a t o t t ; szabadon önállón s erővel h a s z n á l t a m i n d k é t nembelit. A mely szavait nyelve s z ó t á r á n a k szerzője összegyűjt, azok csak kisebb vagy legkisebb m é r t é k b e n lehet- nek a l k o t á s a i ; de főkép á l t a l a szokásba h o z a t t a k . Szavai, írás- m ó d j a nem mindeneknek voltak t e t s z ő k : de nagy eszmék, lelkesedés levén hordozóik, terjesztőik, m e g h o n o s o d t a k . A.ny- nyit bizonyosnak vehetünk, hogy nemzete nyelvének egy tör- vényén sem tett szándékosan erőszakot.
A z utóbbi nyelvújításnak Wackernagel (Poetik R h e t o - rik etc. 339. s köv. 1.) szerént két időszakát vehetni fel, a X V I I . és a folyó százatbelit. A X V I I . század némely költői, az élő köz nyelv körén kivül eső s csak kevesektől használt szókat is m i n d németül a k a r t á k adni. í g y Zesen a költészet leggyako- r i b b szólásait k ö r ü l í r v a nómetesíté; nevezvén a természetet ( N a t u r ) Zeugemutte r-nek, t h e a t e r t Schauburg-nak, obelisket Sonnenspitze-nek, p y r a m i s t Feuerspitze-nek vagy Grabspitze- nek, A f f e k t e t Gemüthstrift-nek, p e r s o n t Selbstand-nak, a verset Dichtling nek. í g y az istennők n e v e i t : V e n u s Lustinne, A p h r o d i t e Schauminne, P a l l a s Kluginne, J u n o Himmelinne.
É s m á s f é l é k : L i e u t e n a n t Walt-Hauptmann, Obrist-Lieute- n a n t Schalt- und Walt-Hauptmann, P i s t o l Reitpuffer, stb. A közvélemény és m a g a a költői kör is elvetette azokat m á r csak a z é r t is, mivel l e f o r d í t h a t a t l a n s n e m is l e f o r d í t a n d ó neveket n é m e t e s í t e t t e k ; az u t ó b b i a k a t bizonynyal ügyetlen alkotásuk s nem komoly voltok miatt.
f>
I M R E SÁNDOR
Későbben is t a l á l k o z t a k a nyelven önkényeskedők. í g y megkísértettek a l u m n u s h. Pflegling-et, lecture h. Leset ei [-ei nem német képző, csak úgy m i n t -xY(en) sem. A m a z -ia fr. ie, emez -er -ir l a t . s r o m . k é p z ő ; de m á r a k ö z é p k o r b a n e l h a t a l - m a z t a k ] , E z e k e n kivűl több t u d o m á n y o s és művelt t á r s a l k o - d á s b e l i szólásokat. N é m e l y e k e t az elfogúlt purismus Ízléste- lenségével, péld. L i e u t e n a n t bei der G a r d e c a v a l l e r i e — S t e l l h a l - ter bei der L e i b w a c h g a u l e r e i ; D i l e t t a n t auf dem F o r t e p i a n o = Y e r g n ü g l i n g auf d e m S t a r k s c h w a c h t a s t e n r ü h r b e t t . I t t is né- mely képzők f e l k a p á s á t t a l á l j u k , a nélkül bogy azok h a s z n á - l a t a eléggé világos okon a l a p ú i n a . S a j á t s á g o s h a n g z a t (?) a j á n l t a ezeknek -ei-t -ling-et, a r ó m a i a k n a k -antia-1 stb.
mieinknek -ár -ér-1 -nok nök-öt és -áh/ -ély-t s -any -eng-1.
Qöthét is szokták a nyelvművelők s ú j í t ó k közt említni.
(<Gerber S p r a c h e als K u n s t I. 438). D e nem sokat s f ő k é p csak összetetteket alkotott. E z e k is, m i n t Gottschall megjegyzi, i n k á b b i f j ú k o r á b a n sikerűitek neki. — Platen szerette a hosszú összetetteket, péld. E r e i s c h ü t z c a s c a d e n f e u e r w e r k s m a - schinerie. — M a j d a t e r m é s z e t t u d o m á n y i a k a t , kivált vegy- t a n i a k a t kisértették meg n é m e t ü l mondani, melyekre nézve m á s helyen t e t t megjegyzésemre, kivált az a k a d é m i a k ö r é b e n egy szakférti (Szabó J . ) Ítéletére legyen szabad hivatkoznom.
M e g k í s é r t e t t é k a bölcselem azon szavait is, melyeket némelyek a nemzeti bölcselés ú t j á b a n á l l ó k n a k véltek. í g y kivált Krause a l k o t o t t számost: bejahig positiv, verneinig negativ, Fassheit, Richtheit stb. Ezek, mint Hegeléi is, nem kevés nehézséget okoz- t a k s okoznak nemcsak idegen, h a n e m hazai t a n u l ó k n a k is, — a nélkül hogy e l t e r j e d h e t n é n e k . — K ü l ö n b e n a nyelvtisztázás v á g y á s a és erre i r á n y z o t t törekvés m a is folyvást mutatkozik a németeknél, —• és n a g y o n ís m é l t á n y o l h a t ó ; szintúgy mint a helyesh o r t h o g r a p h i á r a törekvés. Grimm Jakab, b á r mily ellensége az ú j szók a l k o t á s á n a k , sok helyt ád irányt müvei- b e n a tisztább , nemzetiebb beszédre s i r á s r a , — s némely í r ó k n á l ez a törekvés ( B i l d u n g , C u l t u r ellenében stb.) egyéni b á r kis m é r t é k ű merészkedésben is nyilatkozik, — h a G r i m m - nek k o r á b b i éveiben a schier, sintemal stb. visszahozása nem s i k e r ű i t is. Sok e l f o g a d h a t ó t t a l á l t a k p é l d á u l Rilckertnél. E z e k k ö z t v a n n a k 1.összetettek: schlichthausbacken, J u g e n d f r e u d e n -
