• Nem Talált Eredményt

Le Bureau International d'Éducation en 1935-1936 : Geneve, 1936

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Le Bureau International d'Éducation en 1935-1936 : Geneve, 1936"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

168

i r o d a l o m .

alakulatának' felismerésében, továbbá rendkívüli pedagógiai felismeréseket sem rejtenek magukban e mű eredményei, mégis igen értékes munka.

Ennek a műnek s az intézet hasonló irányú munkáinak nagy értéke.

ugyanis abban rejlik, hogy a gyermeki lelket nem a laboratórium mesterséges légkörében vizsgálják, hanem természetes, mindennapi környezetében. Amellett az osztálytanító megfigyelési lehetőségeit messze túlszárnyalja .a jénai iskola tanítójának munkalehetősége. Mert egészen szokatlan a szabadságnak az a foka, melyet a Jena-Plan szerint általában, különösen pedig ezeken a meg- figyelések alapjául szolgáló munkadélutánokon a tanulók elérnek.

Förtsch ilyen körülmények közt végezte nyolc éven keresztül szigorúan tudományos munkáját. Fáradságot nem kímélve, az egyes gyermekek jellem- rajzát a szülő, a csoportvezető tanító s a gyermek saját véleményével kerekíti ki.

Lélektani megállapításaiból három típus rajzolódik ki: az esztétikusr

a technikus és a technikus-esztétikus típus. Pedagógiai következtetései egyrészt általánosak, másrészt az egyes típusokra- vonatkoznak. Mindenekelőtt utasí- tásokat adnak az egészséges munkalégkör megteremtésére. A tanítónak esze- rint a legkezdetlegesebb alkotásban is tisztelettel kell az alkotás iránt visel- kednie; ezt a mai tanítónemzedéknek még meg kell tanulnia. Az első iskolai években a szó szoros értelmében vett teljesen szabad próbálgatást, a 8—9.

évtől kezdve a technikai fogások megtanítását tartja fontosnak. Az egyé- niség kialakulásával a típusnak szabadabb tér és a tanító részéről megártó befolyásolás szükséges.

Az esztétikus típus pedagógiájáról a szerző a következőket mondja.:

A tanító ne befolyásolja saját elgondolásával és színválasztásával a gyerme- keket a mű szépsége érdekében, mert „a belső alakítást nem lehet tanítani, s ha sablonizálni akarják, tönkremegy". Tehát a kiindulásban a tanító segít- sége közvetett legyen, de a kivitelben váljon aktívvá, mivel ez a típus tech- nikai szempontból meglehetős gyámoltalan.

Pontosnak tartja továbbá, hogy a kötelező műhelyi oktatás mellett alkal- mat adjanak a tanulók önkéntes műhely látogatására és ízlésüknek és hajla- maiknak megfelelő szabad alakító munkára. Ezek a „munkadélutánok" a tanító lélektani és jellemkutató munkájának rendkívül segítségére vannak. A felsőbb- csoportokban szükségesnek látja a típusonkénti munkacsoportok alakításátr

a sematikus osztálytanítás mellőzését, amellett különös figyelmet fordít a.

gyenge vagy tehetséges, a lassan és gyorsan dolgozó gyermekre.

Förtsch könyvének olvasása után úgy érezzük, hogy az alkotó kézi- munka fejlődését s az alkotó gyermek jellegét jobban ismerjük, s amit tudunk róla,, azt jobban és határozottabban tudjuk. Nemesné Müller Márta- Le Bureau International d'Éducation en 1935—1936. A Bureau kiadványai-

nak 51. száma. Genéve, 1936. (24 1.)

A Bureau igazgatójának, Jean Piaget egyetemi tanárnak minden rész- létre kiterjedő beszámolója ennek az elsőrendű és páratlanul álló intézmény- nek folytatólagos megizmosodását, tevékenységének kiszélesítését, sikeres tel-

(2)

i r o d a l o m .

169

jesítményeinek újabb sorát tárja elénk." Három főrészre oszlik: az elsőből (3—

9. 1.) megtudjuk, hogy a Bureau a Nobel-Bizottság . és Carnegie-Bizottság részéről anyagi támogatásban részesült és rendes tagjainak száma Argentínád val bővült. Ezzel a Bureau-ban képviselt országok lakosainak száma 25,0 mil-

lióra emelkedett. Munkálataiban elsősorban a tagállamok érdekeit, szükség- leteit, javaslatait tartja szem előtt, emellett azonban a többi országok köz- oktatásügyi minisztériumaival- is állandó kapcsolatot t a r t fenn, hathatós közreműködésükre számíthat, viszont, a legnagyobb készséggel áll rendelkezé- sükre. amikor szakkérdésekben felvilágosításért, adatokért hozzáfordulnak.

Sőt e tekinteben újabban saját kezdeményezéseivel szemben előnyben részesíti a tagállamok kormányainak, minisztériumainak javaslatait, melyeknek érdeké- ben külön nemzetközileg átfogó monográfiákat szerkeszt és. ad ki. A.Bureau együttműködik továbbá a Nemzetközi Értelmi Együttműködés Bizottságával is, amelynek Budapesten 1935 május havában megtartott 15. értekezletén Pia- get igazgató is résztvett és előadást tartott a holt nyelvek tanításának didak- tikájáról és a görög tudomány ismeretének szükséges voltáról az antik gondo- lat igazi jelentőségének megértése érdekében. A 2. rész (10—24. 1.) a. követ- kező területeken végzett kutatómunkákat ismerteti: szervezet és közigazgatás (testi és szellemi fogyatékosok nevelő -oktatása, iskolai építkezések, mezőgazda- sági oktatás); értelmi nevelés (a pszichológia szerepe a tanerők képzésében);

nemzetközi nevelés (ifjúsági irodalom). A 3. rész (18—23. 1.) tanulságos ada- tokat közöl arról a buzgó felvilágosító munkáról, amelyet a hivatal és tag- jai különböző irányokban folytattak: levelezés (a lefolyt évben 3169 levél érkezett, 3757 válasz ment, a látogatók száma 520), a pedagógiai sajtónak ellátása közleményekkel, tanulmányi előadások és utazások, nemzetközi kon- gresszusokon való részvétel stb. A zárószóban a szerző, utalva arra, hogy a Bureau éppen tíz évvel ezelőtt-alakult meg mint magánvállalkozás és 1929- ben hivatalosan is elismertetett, örömmel állapítja meg, hogy sikerült., vala- mennyi közoktatásügyi minisztériumot közös munkára összefogni: képviselői évenként egyszer Genfben találkoznak, hogy kölcsönös felvilágosítás alapján előmozdítsák a nevelés és oktatás szent ügyét. E teljesítményekben és sikerek- ben bővelkedő beszámolót elolvasva, mi is készséggel állapítjuk meg, hogy á múltban elég nagy számban felmerült rokontervezetekkel szemben, amelyek azonban eszményi jellegük ellenére csak papirosformában maradtak, végre a genfi Bureau-nak sikerült az a nagy vállalkozás, amelyben a pedagógiai világmoz-

galmak és törekvések egységes összefoglalása testet öltött. k f .

Alice Descoeudres: Héro'ines ét Héros. Imprimerie des Coopératives réunies La Chaux-de-Fonds. (112 1.) Ára 1-50 svájci frank.

. Ez a munka folytatása a már ismertetett Héros és Encore des Héros című műnek (1. Magyar Paedagogia, XLIII. évf., 81. 1.). Az első két munka immár a második kiadásban jelent meg, ami elég biztosíték arrá, hogy ez a' harmadik kötet is kedvező fogadtatásra talál a fiatal olvasók körében:

magával ragadja szívüket és fellelkesíti őket. ;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

^hangsúlyoznunk, hogy nevelői hozzájárulás dolgában mit jelent ez az ú j kapocs egy igen régi kultúrával rendelkező országgal, amely képes volt a legeredetibb nemzeti

Jellemző voltánál fogva közöljük ez utóbbi fejezetnek következő tanulságos bevezető részét: A falusi iskolák, kér- dése különböző beállításban jelentkezik, aszerint,

Bevezctőleg örömmel és hálával állapítja meg, hogy új rendes tagul jelentkezett Románia, amely már eddig is buzgón és sikeresen vett részt a Bureau munkálataiban: „Mindenki

tesen 1'8 millió P-vel 1937-ben kisebb volt, mint az 1936. év folyamán, tehát körül- belül ugyanolyan m-értékben esett vissza, mint 1936-ban 1935-höz képest. Ebből kö-

1929-ben adták ki A Soproni Zeneegyesület száz éves tör- ténetének vázlata című művét, 1932-ben jelent meg a Sopron és környéke műemlékei című kötet, 1936-ban a Régi

1936-ban a Kazinczy Szövetkezet megjelentette a Fiatal magyar líra című kötetet Féja Géza szerkesztésében.. 1935-ben ismét cikkeket írt a Szabadságba, újra

1935-ben elcsábította ugyan a buda- pesti Nemzeti Színház, de Szegeddel nem szakadt meg kapcsolata, 1936-ban például három darab díszletét is tervezte a Szegedi

(Sokáig tartotta magát az a hír, hogy A nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt kellett távoznia Ratkó- nak, de ez nem igaz. Vita volt a vers körül az egyetemen. tanár