V a l e r i u s D á v i d n a k pataki professzorrá való kinevezése
Tolnai számos ellensége közé tartozott Valerius Dávid sáros- pataki professzor is, akinek különben spanyolországi eredete kö- vetkeztében nagyon Halvány fogalmai lehettek a magyarországi egy- házi és iskolai viszonyokról
Ez a férfiú, aki eredetileg hires-nevezetes orvos vala, s ezért "Excellentissimus" cimzés illette aeg,Spanyolországban Sa- lamancában,azután meg francia s olasz akadémiákon tanult - a Szi- lágyi Benjámin István után iró Szombathi szerint - Fehérvárra ho- zatott s itt Alstedék keresztyén vallásra téritették,majd - Szom- bathi szerint - Bákóczi 1637-ben a pataki iskolának teológiát és filozófiát tanitő tanárává nevezte ki·
2)
Nagyjából ennyit ΐμάΐωϋε Valeriusnak Magyarországon történt megtelepedéséről · A további szálak után nyomozva, azt tapasztal- juk, hogy Bethlen Gábor gyógyíthatatlanul nagy betegsége és halá- la után különösen az 1630-as évek első felében szinte hemzsegtek az erdélyi fejedelmi udvarban az idegen eredetű orvosdoktorok, mint Gatti Miklós, Judex György, Stolcz Melken János, Scultetus, Ascanius.a zsidó Eebir (vagy Reibertt, latinosan pedig Riberius) Dávid,továbbá a patikárusok, mint a velencei Olasz Czézár, Olasz Gáspár, Ungvári Istvánt Sajnos, a Kolozsvár városi sáfárok I635·
esztendei számadáskönyvének egyik fele hiányzik, pedig ebben az évben nem egy érdekes jelenségre lehettünk volna figyelemmel. A többek között igy vehetnők észre, hogy az itten megfordult idegen
1) Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyház- ban. Bp. 1911. 48.
2) Szombathi: Biographie professorum. SpFüz. I865: 356. és Mak- kai László: Tolnai Dali János harca a haladó magyar kultúrá- ért. ItK. 1935: 46-48.
3) Sáfár I632-36.
.499
orvosok száma ebben az esztendőben még egy ujabb névvel i s megsza- porodott·
A kolozsvári egykori református kollégium nagykönyvtárában találtám egy könyvet, amelynek tulajdonos-megjelölése f e l k e l t h e t i érdeklődésünket· Ugyanis "Albae Juliae Die 2 Augusti anno s a l u t i s 1635· Emi librum hunc pro fiorino vngaricali et numis quinquaginta - - f i . 1 : 50 : David Valerius P. M."4)
Geleji püspök, Alsted főprofesszor és két tanártársa v i t a t - kozása közben bizonyosan meggyőződött róla, hogy Valerius kitűnő észbeli tehetségű, valamint nagy tudásu f é r f i ú · Különben v a l ó s z i - nű,hogy.valahol talán Spanyolországban már orvosprofesszor i s voit, legalább i s erre következtethetünk a névaláírásban t a l á l t "P. M."
(=professor medicinas?) megjelölésben. Azt hiszem, hogy ha eddig még nem cselekedte, ekkorra már át i s állhatott a keresztyén h i t - re, ugyanis ezt gyanittatják "anno s a l u t i s " szavai.
Lehetséges, hogy Spanyolországból az inquisitió e l ő l menekült a vallásszabadság hazájába s itt netalán meggyőződésből,s emellett megbecsülő fogadtatása miatt érzett hálából vette f e l a protestáns keresztyén h i t e t . Bizonyos,hogy már azelőtt i s j ó l ismerte az or- thodox református tanokat,mert hiszen ellenkező esetben a fejedélem inkább udvari orvosának tartotta volna meg és nem tette volna meg éppen a pataki iskola professzorának s ott i s magának a teológiá- nak és a filozófiának tanárául.
Szombathi ugy tudja róla,hogy 1 6 3 7 - t ő l oktatta i t t a felnőtt ifjúságot. Kétségtelen helyzet, hogy az országba való megérkezése után nem azonnal nyerte e l azt az á l l á s t . G e l e j i Katona és Alsted- diusék talán jónak látták,hogy legalább még egy esztendeig t a n u l - mányozza a református hitcikkelyeket. Természetes,hogy i t t a h e i -
delbergi tanokat s a j á t í t o t t a e l s az angliai szabadabb szellemi felfogáshoz már csak azért sem lehetett köze, mivel az akkori ma- gyar területeken még hire-nyoma sem volt ennek.
Rákóczi György Valerius utbaindulásáról I636 augusztus 1 2 . - én keltezett levelében tudósította Tolnai István pataki elsőpapot s a kollégium felügyelőjét.5)
4) A kolozsvári egykori r e f . k o l l . nagykönyvtárában. E. 96. s z . könyvtári j e l z é s s e l ·
5) Prot.Egyh. és Isk.Lap. 1875: 8o2.
5oo
Δ Kolozsvár városi sáfárpolgár I636. esztendei számadásköny- vébe a "Fejedelem diversai" közé azt jegyezte fel, hogy "I636 au- gusztus 15-én "Érkezek az Sydobul le6tt Professor Felesegiuel,ha- rom giermekiuel, szolgalo es szolgaiual, kesire penigh patakik, Hatuatni gialok kezul Haton·"
Majd a "Fejedelem szekerezese" cimet viselő tételek között olvassuk: I636. "Die 16 Augusty: Δζ Sydobul leott professor" 6 lovas szekeren indult útba Várad felé· ' De ismeretes Rákóczi Györgynek 1636 julius 12-én Tolnai István sárospataki paphoz in- tézett levele, amelyben figyelmeztette, hogyan bánjék a pataki is- kolába küldött idegen származású professzorral·?)
Tehát ekkor és nem 1637-ben ment elfoglalni uj állomáshelyét.
Mindössze négy esztendeig tartott pataki működéséről jóformán semmit sem tudunk,csupán csak annyi bizonyos, hogy ellensége volt a mozdíthatatlannak hitt hagyományokat megsérteni látszó Tolnai- nak, pedig egy utcában és egymással éppen szemben* laktak. Egy 1648 esztendei összeirás szerint az akkor már özvegy Valeriusné háza a "Felsw Hostatt"-ban volt.^Az eddigi adatok arra mutatnak, hogy Valerius 1639 decemberében bekövetkezett halálakor9^ már nem lehetett ifjú ember· Még megemlítem, hogy tudunk egy Anna nevű le- ányáról10 ) és egy, hihetőleg udvari szolgálatban állott fiáról az 1645. évből·11' Rákóczi György I639 december 28-án Tolnai'Ist- vánhoz intézett levelében sajnálkozását fejezi ki Valerius elhuny- ta felett s igéri, hogy árváit gondjaiba veszi.12) Ezért kerülhe- tett fia is udvari belső szolgálatba.
6) Sáfár. I636: 162, 2o6.sz.
7) Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. Pápa", I906. I. 25.
8) Makkai László: I.Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai.
Bp. I954, 250. - Zoványi i.m. 48.
9) Makkai László: A magyar puritánok harca a feudalizmus ellen.
Bp. I952. 82. - Prot.Egyh.és Isk.Lap. 1875: 1387·
10) SpFüz. I865: З56.
11) Szilá di Áron és Szilágyi Sándor: Török-magyarkori államok- mánytár. Pest, 187o. 347·
12) Thury Etele. I., 28.
5ol
