szűcs
ÁGNESD O K U M E N T U M O K K Ö Z N E V E L É S Ü N K T Ö R T É N E T É B Ő L 1 9 4 5 - 1 9 8 4
Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából áttekintettük hazánk oktatáspolitikai történéseit, az iskolák életét és munkáját meghatározó törvényeken és rendeleteken keresztül. Ezek kivonatos, röviditett részleteit időrendi sorrendbe gyűjtve közoktatás- politikai szemszögből vettük számba az 1945 óta eltelt munkás évtizedeket Ezt a történelmi visszapillantást nyújtjuk át olvasóinknak, hogy alkalmat adjunk emlékeik felidézésére, vagy történelmi forrásként az azóta bejárt nagy út megismerésére.
*
1. kép. A felszabadulást követően rögtön megkezdődött a tanítás
Budapest, 1945. augusztus 13.
Minisztertanácsi előterjesztés az Általános Iskola megszervezéséről
A demokratikus pártok kifejezték azt a kívánságukat, hogy oktatásunk alapja az iskolaköteles körben (6—14 éves gyermekek oktatásában) egy egységes nyolcosztályos iskola legyen. Az Országos Köznevelési Tanács a demokrata pártok kívánságának meg- felelően elkészítette ennek az „általános iskolának" elnevezett új iskolatípusnak az I. és V. osztályára irányadó tantervét, s azt javasolja, hogy ezt az új iskolatípust már az
1945/46. iskolai évben vezessék be.
Az „általános iskola" szervezésével azonban módosítani kell mind a középiskolára, mind a polgári iskolára, illetőleg gimnáziumra vonatkozó jogszabályokat...
Nagydiósi Kiadmányozott fogalmazvány - UMKL VKM Eln. o. 1945-11275.
- L. VIII. 13. Szombatfalvy, - K. VIIÍ. 14. Teleki Budapest, 1945. augusztus 16.
Az általános iskola megszervezéséről szóló 6650/1945. számú rendelet
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1 - 8
(1) A népiskola I—VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I-IV. osztályai helyett ,,általán osiskola" elnevezéssel új iskolát kell szervezni.
(2) Az általános iskola szervezetét, tanítási tervét és anyagát, rendtartását és azokat a szabályokat, amelyeknek megfelelően az általános iskolát megszervezni kell, továbbá az új iskolafajra áttérés módozatait, a vallás és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
Miklós Béla s. k.
miniszterelnök Magyar Közlöny 1945. 105. sz.
Magyar Közlöny 1947. 156. sz.
Köznevelés 1947. 14. sz.
Budapest, 1948. június 16.
2. kép. Megkezdődött a tanítás az új általános iskolákban
Törvénycikk a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azok- kal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgá- latba való átvétele tárgyában.
l.§ (1) A jelen törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá kisdedóvodák fenntartását — a kizárólag egy- házi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola diakónus és diako- nisszaképző stb.) kivételével az állam veszi át.
2. § (1) Azoknak a kisdedóvodáknak, iskoláknak és tanulóotthonoknak tanárait, taní- tóit és óvónőit, amelyeknek fenntartását az 1. § alapján az állam veszi át, az illetékes miniszter a jelen törvény hatálybalépését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal állami alkalmazottakká minősíti á t Az átminősített alkalmazott az állami szolgálatban az általa eddig élvezett fizetési fokozatba kerül, s állását minden vonatkozásban úgy kell tekinteni, mintha korábbi állásában beszámítható szolgálati idejét is az állami szolgálatban töltötte volna le.
3. § (1) Azoknak a kisdedóvodáknak, iskoláknak és tanulóotthonoknak, amelyeknek fenntartását az 1. § rendelkezése alapján az állam veszi át, épülete, berendezése, felszerelése és a kisdedóvoda, az iskola fenntartását szolgáló egyéb vagyona (taní- tói föld, lakás stb.) mint közművelődési célvagyon, az állam tulajdonába megy át.
Tildy Zoltán
Magyarország köztársasági Szakasits Árpád
elnöke miniszterelnök-helyettes
t
VMKL Törvények 1948.
1949. szeptember 5.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1948. évi 5. sz. törvényerejű rendelete a vallás- oktatás tárgyában
1- §
A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 54. §-ában foglalt, az állam és az egyház különválasztására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező.
Budapest, 1949. szeptember 5.
Szakasits Árpád Olt Károly s. k. s. k.
A Népköztársaság Elnöki A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Tanácsának titkára
1951. július 1.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 14. számú törvényerejű rendelete az általános gimnáziumról
l . §
Az általános gimnázium feladata, hogy az általános iskolában megszerzett ismereteket elmélyítse és továbbfejlessze, továbbá tanulóit az egyetemi és főiskolai tanulmányokra előkészítse.
2. §
(1) Az általános gimnáziumot a tantervi anyag iránya szerint két tagozattal a) természettudományos (reális) és
b) nyelvi-történeti (humánus) tagozattal kell megnevezni.
(3) A jelen törvényerejű rendelet szerint működnek azok a kivételezett egyházi és hitfelekezeti gimnáziumok, amelyek fenntartásához a Kormány az 1948: XXXIII. tv.
1. § (2) bekezdése alapján az 1948. évben a református és evangélikus egyházzal, valamint az izraelita hitfelekezettel, továbbá a minisztertanács az 1950. évben a római katolikus egyházzal kötött egyezményekben hozzájárult.
4. §
(1) Az általános gimnázium 4 évfolyamos középiskola.
(2) Az általános gimnáziumokban a fiúk és a leányok részére külön osztályokat kell szervezni. A közoktatásügyi miniszter a szükséghez képest átmenetileg a fiúk és leányok együttes oktatását engedélyezheti.
11.§
(1) Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érett- ségi vizsgát tesz.
12. §
(2) Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az összes egyetemen és főiskolán tanulmányok folytatására jogosít.
(3) Az általános gimnázium reális tagozata elsősorban a műszaki és a természettudo- mányi irányú, a humánus tagozata pedig elsősorban a nyelv- és társadalomtudo- mányi, valamint a művészeti irányú felsőfokú tudományokra készít elő.
13. §
Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1934: XI. törvény és az annak végre- hajtása tárgyában kiadott egyéb jogszabályok hatályukat vesztik.
Köznevelés VII. évf. 11. szám, 516. old.
1951. június 15.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 15. számú törvényerejű rendelete a tankötelezettségről és az általános iskoláról.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya értelmében a Magyar Népköztársaság dolgo- zóinak a művelődéshez való jogát egyebek között az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. Ehhez képest a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli:
I. fejezet Tankötelezettség l . §
1. Minden gyermek köteles hatodik életévének betöltése után 8 tanéven át megszakítás nélkül általános iskolai tanulmányokat folytatni.
2. Az általános iskolában az oktatás ingyenes, ehhez képest a tanulók sem beiratási díjat, sem tandíjat, sem pedig egyéb díjat nem fizetnek.
8. §
A tanköteles gyermeket a szorgalmi idő [16. § (2) bek.] alatt alkalmi vagy rendszeres munkára alkalmazni nem szabad.
II. fejezet Az általános iskola 10. §
(1) Általános iskola szervezése és fenntartása kizárólag állami feladat.
14. §.
(1) Az általános iskolában nevelőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki tanítói vagy tanári oklevéllel rendelkezik.
19. §
Az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése valamennyi középiskolában továbbtanulásra jogosít.
Köznevelés VII. évf. 12. szám. 560-561. old.
1951. október 4.
Közoktatásügyi Miniszter 1.285-E-20-1/1951. K.M. számú rendelete a kétéves szakérettségis tanfolyam szervezése tárgyában.
„A szakérettségis tanfolyamok eddig 1 év alatt készítettek elő munkás- és parasztfia- talokat az egyetemek és főiskolák meghatározott szakjaira. Megállapítást nyert, hogy matematikából, fizikából és magyarból egy-egy szakérettségis hallgató tudása nem éri el
3. kép. Reggeli zászlófelvonás a Csillebérci úttörőtáborban
azt a nívót, amely a műszaki és természettudományos felsőoktatáshoz szükséges. A hallgatók 5—6, sokszor 10 évvel iskolai tanulmányaik befejezése után kerültek a tan- folyamokra. Elszoktak a fokozatos szellemi munkától. Tanfolyamainkon 10 és 1/2 hónapi tanulmányi idő alatt kellett átvenniök a középiskolák 4 évi anyagát. Ez komoly próbára tette a 4 - 6 elemit, vagy akár polgári iskolát végzett hallgatókat is. Bár nagy igyekezettel próbálták elsajátítani a felsőoktatáshoz szükséges alapismeretet, nem minden esetben sikerült azt megvalósítani. Ezért az 1 éves szakérettségis tanfolyamok időtartamát a mérnöki, természettudományos, orvosi és gyógyszerészeti szakon 2 évre kell felemelni. A 2 éves tanfolyamok bevezetésével elérjük azt, hogy szakérettségizőink még alaposabb tudással, megalapozott alapismeretekkel kerülnek az egyetemekre, főiskolákra. Könnyebbé tesszük számukra egyetemi, főiskolai tanulmányaik megkez- dését . . . "
Közoktatásügyi Közlöny, I. évf. 4. szám. 90-91. old.
1952. május 25.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1 015/1952 (V. 18.) Mt. h. számú határozata az egyetemeken és főiskolákon felvételi vizsga bevezetéséről.
Felsőoktatásunk színvonalának emelése egyre növekvő követelményeket támaszt a felvé- telre kerülő hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felel- hetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelő előkészültségük van az általuk választott egyetemi (főiskolai) szaktanulmányok elsajátítására. Biztosítani kell, hogy egyetemeinkre és főiskoláinkra a magasabb fokú szakképzettség megszerzéséhez szük- séges alapos ismeretekkel rendelkező hallgatók kerüljenek.
Ezért a Minisztertanács a következőket határozza:
1. Az 1952/53. tanévtől kezdődően egyetemeinken és főiskoláinkon felvételi vizsgát kell bevezetni.
2. Felvételi vizsgát nem kell tenni a középiskolákban kitűnő és jeles érettségi ered- ményt elért, továbbá a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny megyei nyerteseiként az országos döntőfordulóban részt vett tanulóknak, végül azoknak a jelentkezőknek, akiket a szakérettségire, illetőleg az esti és levelező tagozatra előkészítő tanfolyamok vizsgabizottsága egyetemi (főiskolai) tanulmányok folytatására alkalmasnak talált.
Közoktatásügyi Közlöny, II. évf. 11. sz. 133. old.
1953. augusztus 19.
A Közoktatásügyi Miniszter 126-0136/1952 IX. számú utasítása az általános iskolák, általános gimnáziumok, tanítóképzők, óvónőképzők, közgazdasági középiskolák, valamint az állami gépíró-gyorsíró és irodakezelő szakiskolák 1952/53. évi tankönyv ellátása és a használt könyvek begyűjtése tárgyában. „
A tanulókat kellő felvilágosító munkával meg kell győzni arról, hogy könyveiknek a tanév végéig jó állapotban való megőrzése és az iskolai év végén megfelelő megváltási ár ellenében történő leadása olyan kötelesség, amellyel nemcsak saját érdeküket szolgálják, hanem egyszersmind elősegítik a szocializmus építésében annyira fontos és mindany- nyiunkra kötelező takarékosságot is. . .
. . . Az 1952/53. tanévben a tanulókat elsősorban a begyűjtött, használt könyvekből kell ellátni és csak az ily módon ki nem elégíthető szükséglet fedezésére szabad új tan- könyveket igényelni.
Közoktatásügyi Közlöny, II. évf. 6. szám, 49. old.
1952. március 20.
Az oktatásügyi miniszter 851-29/4/1953. O.M. számú utasítása a kisdedóvásról szóló 1953. évi II. tv. végrehajtásáról.
4. kép. Tankönyvosztás az első iskolai napon
3. § Óvodák szervezése
(1) Óvodáskorú gyermekek nevelésére szolgáló intézményt (a továbbiakban óvoda) csak a helyi tanácsok, állami hivatalok, vagy intézmények, üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint társadalmi szervezetek létesíthetnek és tarthatnak fenn. (TU. 2. §/l/ bek.)
12. § Felvétel
(1)Óvodába a 3. életévet elért testileg és szellemileg egészséges gyermekek vehetők fel.
A gyermek óvodai nevelésben 6. évének betöltését követő szeptember hó 1. napjáig részesül...
15. § A felvétel lefolyása
(3) Óvodába elsősorban olyan gyermeket kell felvenni, akinek mindkét szülője vagy eltartója (gondozója) dolgozik . . .
Erdey-Grúz Tibor s.k.
miniszter Oktatásügyi Közlöny, I. évf. 3. szám 35—37—38. old.
1956. január 15.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 37. számú törvényerejű rendelete az ipari technikumokról.
1. § Az ipari technikumok mint szakmai középiskolának az a célja, hogy . .
a) az ipar meghatározott területén a gyártási műveletekről, a termelőeszközök szerkezetéről és kezeléséről, valamint a termelési folyamatra ható tényezőkről, illetőleg a berendezések üzembentartásáról, karbantartásáról szilárd középfokú szakmai elméleti ismereteket adjon.
4. § (1) Az ipari technikumok a szakirányuknak megfelelő miniszter felügyelete alatt működnek.
Nagy Dániel Darabos Iván
elnöke
Oktatásügyi Közlöny, IV. évf. 2.19. old.
1957. május 15.
A művelődési miniszter 34/1957. (M.K.S.) M.M. számú utasítása a jogellenesen kül- földre távozott, majd hazatért tanulók továbbtanulásáról.
s. k. s. k.
A Népköztársaság Elnöki
Tanácsának helyettes A Népköztársaság Elnöki
Tanácsának titkára
5. kép. Gyakoilati foglalkozás a szabadkígyós! mezőgazdasági technikumban
1. §
Azok a középiskolás tanulók, akik 1956. évi október 23-at követően szüleik kísére- tében, vagy egyedül jogellenesen külföldre távoztak, majd 1957. március 31-ig haza- tértek és tanulmányaik folytatására volt iskolájukban jelentkeztek, minden megkötés nélkül folytathatják tanulmányaikat.
2. §
(1) Azok a gimnáziumi tanulók, akik 1957. március 31. után, de legkésőbb a tanév végi összefoglalókig hazatérnek, tanulmányaikat vagy az osztály megismétlésével vagy az 1957/58. tanév elején tett sikeres pótvizsga alapján folytathatják.
Dr. Jóború Magda s . k . miniszterhelyettes Művelődésügyi Közlöny, I. évf. 5. sz. 62. old.
1957. május 15.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1087/1957 (XI.21.) számú határozata az ifjúság körében végzendő munkáról.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megelégedéssel állapítja meg, hogy a magyar ifjúság legjobbjai elöl akarnak járni a magyar népnek a népi demokrácia megerő- sítéséért, az ellenforradalom maradványainak leküzdéséért a szocializmus további épí- téséért folyó harcában.
Az állami szervek vezetői kötelesek támogatni az ifjúságot e törekvéseinek megvalósí- tásában. /
1. A Kormány a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget az egész magyar ifjúság képviselőjének tekinti és ezért felhívja a minisztereket, a Minisztertanácsnak közvet- lenül alárendelt országos hatáskörű szervek vezetőit, a tanácsok végrehajtó bizott- ságait, a vállalatok, intézmények és egyéb állami szervek vezetőit, valamint felkéri a szakszervezeteket és szövetkezeteket, hogy a döntésük alá tartozó és az ifjúságot érintő minden ügyet a KISZ szervezetekkel tárgyaljanak meg.
Az ifjúság kulturális nevelése a pedagógusok fontos feladata, ezért őket a teendő intéz- kedések megvalósításába nagymértékben be kell vonni....
Apró Antal s.k.
A Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnökhelyettes^
Művelődésügyi Közlöny, I. évf. 5. szám, 62. old.
1961. november 15.
Az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről.
A szocialista társadalom igényei — amelyek összhangban vannak az egyén érdekeivel
— azt követelik, hogy továbbfejlesszük oktatási rendszerünket az alábbi elvek szerint:
Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel.
Minden iskolatípus készítse elő a tanulóit a termelőmunkában való részvételre.
6. kép. Fiatalok a hansági építőtáborban
Növeljük mind az iskolások, mind a termelő munkájuk megszakítása nélkül tovább- tanulók létszámát, és így fokozatosan készítsük elő az általános és kötelező középfokú oktatás megvalósításának feltételeit.
Alsófokú oktatás.
7. § (1) Az általános iskola biztosítja az általános alapműveltséget, megalapozza a tudo- mányos világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelést, elméletben és gyakor- latban bevezeti a tanulókat a termelőmunkába, illetve előkészíti őket a társa- dalmilag hasznos munka végzésére.
(2) Az általános iskolák gyakorlati oktató-nevelő munkája iskolai tanműhelyben és a kijelölt gyakorló területeken folyik.
Szakmunkástanulók képzése
9. § (1) Az ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési tanulók (to- vábbiakban szakmunkástanulók) képzésének célja, hogy szakmunkás képesítést
nyújtson az általános iskolában szerzett alapműveltség, világnézeti és erkölcsi felfogás elmélyítése mellett.
(2) A szakmunkástanulók gyakorlati képzése a munkahelyen és tanműhelyben, elméleti képzése pedig szakmunkás-tanuló intézetben (iskolában) történik.
Középfokú oktatás
10. § (1) A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és techniku-
12. § (1) A gimnázium oktató-nevelő és szakmai előkészítő munkáját, a képzés szakirá- nyának megfelelő ipari, mezőgazdasági vagy egyéb üzem, illetve intézmény (a továbbiakban üzem) együttműködésével végzi. A gimnáziumban a hét 5 napján elméleti, 1 napján gyakorlati oktatás folyik.
Felsőfokú oktatás
18. § (1) A felsőfokú oktatás a középfokú oktatásra épül és felsőfokú technikumokban, felsőfokú intézetekben, főiskolákon, egyetemi jellegű főiskolákon, valamint egyetemeken folyik.
21. § A felsőfokú oktatásnak a gyakorlattal, a termelő munkával való fokozott kapcso- lata érdekében
a) A felsőfokú intézményekbe elsősorban olyan jelentkezők vehetők fel, akik a középiskola elvégzése után legalább 1 évet gyakorlati munkával töltöttek.
Hatálybalépő rendelkezések
35. § (2) A jelenleg működő középfokú technikumokat az állami költségvetés és a nép- gazdasági tervek biztosította keretek között a Minisztertanács fokozatosan szervezi át felsőfokú technikumokká, illetőleg szakközépiskolákká. Az átszerve- zésig a technikumok működésüket a jelenlegi rendelkezések alapján továbbfoly- tathatják . . .
Dobi István Kiss Károly mokban folyik.
s. k.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
s. k.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
7. kép. Sümegi gimnazisták gyakorlati foglalkozáson az 5 +l-es oktatás keretében
Művelődésügyi Közlöny, V. évf. 22. szám, 310-313. old.
1968. február 15.
A művelődésügyi miniszter 113/1968. (M.K. 4.) M.M. sz. utasítása az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógus állásainak pályázat útján való betöltéséről.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján a pedagógusképző felsőoktatási intézmények végzős hallgatói munkábalépésének elősegítése érdekében az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógus állásainak pályázat útján való betölté- séről . . . az alábbiakat rendelem el.
1. Az 1968/69. tanévtől kezdődően valamennyi alsó és középfokú oktatási intézményben
— ideértve az alsó és középfokú állami zeneoktatási intézményeket is — továbbá a szak- munkásképző intézetekben a pedagógus (oktatói, nevelői) állásokat — a 14. és 15. pont- ban foglaltak kivételével — pályázat útján kell b e t ö l t e n i . . .
Lugossy Jenő s. k.
miniszterhelyettes Művelődésügyi Közlöny
XII. évf. 4. sz. 117. old.
1968. december 16.
A művelődésügyi miniszter 196/1968. (M.K. 24) MM számú utasítása a szakosított tanterv alapján működő általános iskolai és gimnáziumi osztályok szervezéséről és működéséről.
1. A tanulók egyes tantárgyak iránti fokozottabb érdeklődésének kielégítésére, képessé- geik kibontakoztatására az általános iskolákban és a gimnáziumokban az alábbi szako- sított tantervi osztályok szervezhetők:
a) az általános iskolákban:
— ének-zene az 1. évfolyamtól
— orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol nyelv a 3. évfolyamtól
— orosz nyelv az 5. évfolyamtól
— matematika a 7. évfolyamtól b) a gimnáziumok I—IV. osztályaiban:
— orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol, nemzetiségi nyelv
— fizika,
— kémia,
— biológia,
— matematika
— ének-zene
— rajz -^testnevelés
A jelenleg működő két tantárgyra szakosított tantervű osztályok kifutásukig jelenlegi szervezeti formájuk szerint működnek.
14. A szakosított tantervű osztályból a tanuló — szülei kérésére feltétel nélkül - bár- mikor átléphet általános tantervű osztályba.
Lugossy Jenő s. k.
miniszterhelyettes Művelődésügyi Közlöny, XII. évf. 24. szám. 397., 398. old.
% r S l S
8. kép. Nyelvi laboratórium a sátoraljaújhelyi gimnáziumban
1970. december 21.
A művelődésügyi miniszter irányelvei a nők gazdasági és szociális helyzetének megjaví- tásáról szóló 1013/1970. (V. 10) Korm. számú határozatának végrehajtásához.
A művelődésügyi ágazathoz tartozó intézmények, vállalatok dolgozóinak jelentős része nő. Az oktatási intézményekben foglalkoztatott nők aránya meghaladja a 65%-ot, a művészeti területen pedig a 45%-ot. Ezek az arányok különösen is indokolják, hogy oktatási-nevelési művészeti és kulturális intézményeink, illetve vállalataink kiemelt feladatnak tekintsék a nők munkakörülményeinek, szociális helyzetének, életkörülmé- nyeikre kiható javítását. . .
Az alsófokú oktatási intézményekben az igazgatói, igazgatóhelyettesi munkakört 28%-ban töltik be nők. Ez az arány a középiskolákban még alacsonyabb: 20,5%.
Kívánatos ezért, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézményekben igazgatói, igazgatóhelyettesi, szakfelügyelői, a felsőoktatási intézményekben tanszékvezetői, s más vezetői feladatok ellátására a jelenleginél nagyobb százalékban kapjanak nők megbízást.
Az intézmények és vállalatok vezetői tartsák állandóan napirenden a nők helyzetének megjavítását....
(1788/1970)
Dr. Orbán László s.k.
min. első helyettese Művelődésügyi Közlöny, XIV. évf. 24. szám, 423—425. old.
1975. május 20.
Az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter 2/1975. (IV. 26.) OM-MüM számú együttes rendelete a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamának szervezéséről és működéséről.
L §
(1) A rendelet hatálya . . .
— az érettségivel nem rendelkező szakmunkások, valamint
— a munka melletti tanulással érettségit tett szakmunkások
(a továbbiakban: érettségizett szakmunkások) felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamaira (a továbbiakban: tanfolyam) teijed k i . . .
2. §
(1) A tanfolyam időtartama
— Érettségivel nem rendelkező szakmunkásoknál általában 12 hónap, melynek nagyobb részében a hallgatók levelező rendszerű oktatásban részesülnek, legfel- jebb 3 hónapig azonban egésznapos, bentlakásos, intenzív jellegű képzésben vesz-
nek részt;
— érettségizett, szakmunkásoknál 2 hónap, melyben a hallgatók egésznapos, bent- lakásos, intenzív képzésben részesülnek . . .
9. §
(1) Az érettségivel nem rendelkező szakmunkások tanfolyamának befejezésekor a hall- gatók vizsgát tesznek. A sikeres vizsga
147
- felvételi eljárás (31968. (V. 26.) MM számú rendelet) lefolytatása nélkül — a vizs- gabizottság által kijelölt felsőoktatási intézmény nappali tagozatán az első évfo- lyamra való beiratkozásra jogosít.
10. §
Az érettségizett szakmunkások tanfolyamán a hallgatók vizsgát nem tesznek, felső- oktatási intézménybe való jelentkezésükre és felvételükre az általános szabályok (3/1968. /V.26./ MM. sz. rendelet) vonatkoznak, azonban az azonos pontszámot elért jelentkezőkkel szemben őket előnyben kell részesíteni.
Művelődésügyi Közlöny, XIX. évf. 10. szám. 440—443. old.
1973. január 5.
A művelődésügyi miniszter 103/1973. (M.K.1.) MM számú utasítása az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról a művelődésügy területén.
. . . I. (2) Az utasítás célja annak elősegítése, hogy a fiatalok tevékeny részt vállalhassa- nak szocialista társadalmunk építésében, művelődéspolitikai célkitűzéseink megvalósí- tásában . . .
. . . II. (5) A pályakezdő fiatalokra megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A munkábalépéstől számított öt évig a munkáltatók — a szakszervezet és a KISZ-szervezet bevonásával — kötelesek a fiatalok munkakörülményeit évenként megvizsgálni...
. . . III. (14.) . . . Az általános tanulmányi felügyelet az intézményvezetés munkájának értékelésekor különös gonddal vizsgálja a fiatal dolgozókkal való törődést. . .
. . . VI. (26) A fiatalokat közvetlenül érintő rendelkezések meghozatalánál a munkahelyi KISZ-szervezet véleményét is ki kell k é r n i . . .
. . . VII. (28) Az ifjúság közéleti tevékenységének fokozására a fiatalok megfelelő tájékoztatására és a jelen utasításban foglaltak megvalósításának elősegítésére — meg- felelő előkészítéssel és az érdekeltek kellő időben történő értesítésével — két évenként ifjúsági parlamenteket kell - a KISZ-szervezetek és a szakszervezetek bevonásával — tartani.
Dr. Pobnszky Károly s. k.
oktatási miniszter
Karakas László s. k.
munkaügyi miniszter
IlkuPál s. k.
miniszter Művelődésügyi Közlöny, XVII. évf. 1. szám. 8—10. old.
9. kép. Budapesti fiatalok a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényén 1973. május 2.
Irányelvek a 114/1973. (M.K.9.) MM számú utasítás végrehajtásához. A tananyag és a tanulók túlterheltségének csökkentése az általános iskolában.
Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése és a tanulóifjúság egészséges fejlődé- sének biztosítása halaszthatatlan feladattá tette az általános iskolai tananyag csökken- tését
. . . Mindezek alapján a tananyagcsökkentés célja, hogy
— kiküszöbölje a tananyag mennyiségének túlméretezettségét, az egyoldalú, emlékezetre alapuló túlterhelést, az átmenet nehézségeit;
— előmozdítja az alapvető ismeretek megértését és alkalmazását, a gondolkodás fejlesz- tését, a tanítás differenciált segítését, a tanulók öntevékenységét.
. . . 4. A tananyagcsökkentés egyes tanítási anyagrészeknek a kihagyását, módosítását, esetenként átcsoportosítását jelenti.
. . . A tananyagcsökkentéssel együtt részben pontosabbakká váltak, részben csökkentek a tantervi követelmények.
. . . 5. d. A csökkentett tananyag lehetővé teszi a gyakorlás és alkalmazás szerepének növelését....
Dr. Gosztonyi János s . k . miniszterhelyettes
Művelődésügyi Közlöny, XVII. évf. 9. szám. 270-273. old.
1973. október 17.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1973. évi 24. számú törvényerejű rende- lete a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztéséről
. . . Középfokú oktatás.
9. § (1) A középfokú oktatás szakmunkásképző iskolákban, egészségügyi szakiskolák- ban, gépíró és gyorsíró iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban történik.
10. § Gimnázium és szakközépiskola létesítése és fenntartása az állam feladata; gimná- ziumot az állam és az egyházak között létrejött egyezmények alapján egyházak is fenntarthatnak.
12. § A gimnázium tanulóinak gyakorlati oktatásában üzemek és intézmények is közre- működhetnek.
13. § (1) A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít.
(2) A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.
. . . 15. § (2) A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. A szakközép- iskolai érettségi bizonyítvány az iskola szakosításának megfelelő, jogszabályokban meg- határozott munkakörök — a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valamint élel- miszer* és fagazdaságiam szakmákban szakmunkás munkakör — betöltésére képesít, valamint felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezésre jogosít.. .
Losonczi Pál Cseterki Lajos s. k. s. k.
A Magyar Népköztársaság A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Elnöki Tanácsának titkára
Művelődésügyi Közlöny, XVII. évf. 20. szám. 508-509. old.
1974. augusztus 29.
Az oktatási miniszter 106/1974. (M.K.16.) OM számú utasítása a gimnáziumban fakul- tatív tárgyak bevezetéséről.
. . . 1. A gimnáziumi tanulóknak a középiskolai tanulmányok befejezése utáni elhelyez- kedését fakultatív tantárgycsoportok oktatásával lehet megkönnyíteni.
2. A további rendelkezésig a gépírás és gyorsírás, valamint a gépészeti műszaki rajz tanítását lehet bevezetni.
3. A fakultatív tantárgycsoportot a tanulók - önkéntes jelentkezés alapján — a III.
és IV. osztalyoan, a gyakorlati foglalkozás tantárgy helyett magas heti óraszámban tanulják, egyes közismereti tantárgyak óraszámának egyidejű csökkentése mellett.
10. Azok a tanulók, akik a fakultatív tantárgyból sikeres záróvizsgát tettek, a gimnáziu- mi érettségi vizsgán mentesülnek a vizsgára jelentkezésük alkalmával választott egyik tantárgy' vizsgája alól.
Gosztonyi János s. k.
államtitkár Művelődésügyi Közlöny, XVIII. évf. 16. szám. 601-602. old.
1974. szeptember 4.
Az oktatási miniszter 113/1974. (M.K.17.) OM számú utasítása az iskolai pedagógiai kísérletekről, a kísérleti iskolákról és a bázis iskolákról.
2 . . . . a kísérletek célja, hogy az oktató-nevelő munka hatékonyságát növeljék, hogy a neveléstudományi kutatási tervekben kidolgozott elgondolásokat kipróbálják, hogy a neveléstudományt .a köznevelés egyes elméleti-módszertani kérdéseinek tisztázásával fej- lesszék.
. . . 20. A kísérletek kibontakoztatása érdekében:
a) azonos tárgykörben több, egymástól lényegesen eltérő szervezeti és típusú kí- sérlet is elindítható és folytatható. Az iskolákban folyó pedagógiai kísérletekkel kapcsolatban fel kell számolni minden monopolisztikus helyzetet és törek- vést . . .
Dr. Gosztonyi János s.k.
oktatási minisztériumi államtitkár Művelődésügyi Közlöny, XVIII. évf. 17. szám, 633-635. old.
1976. november 23.
Az 1976. évi V. törvény a közművelődésről.
. . . A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia kiteljesedése, a termelés, a tudomány és a technika fejlődése, a társadalmi tudat fejlesztése, az életmódváltozás és a növekvő szabadidő korunk emberétől mind sokrétűbb műveltséget kíván.
. . . Ezért különösen fontos feladat a közművelődés fejlesztése. I. 11. § A közművelődés irányításában és szervezésében részt vevő szervek feladata, hogy minden állampolgárra kiterjedően közreműködjenek.
a) A művelődési igények állandó fejlesztésében és kielégítésében az alapműveltség kiegészítésében, az általános tájékozódási lehetőségek megteremtésében . . .
II. 12. § A közművelődés feltételeit elsősorban az állam biztosítja.
13. §. A lakóhelyen a közművelődési tevékenység feltételeiről elsősorban a tanácsok kötelesek gondoskodni.
Dr. Trautmann Rezső Cseterki Lajos s. k. s. k.
A Népköztársaság Elnöki A Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes Tanácsának titkára elnöke
Művelődésügyi Közlöny, XX. évf. 22. szám. 796-800. old.
VIG 750525/1-114
Átadták a b a l a t o n i u t t ö r ő - v á r o s t Zánkán.
A nemzetközi gyermeknapon, május 25-én ünnepelyesen á t - a d t á k a b a l a t o n i u t t ö r ó v á r o s t Zánkán. Az ünnepségen r é s z t v e t t Kádár J á n o s , az MSZMP Központi B i z o t t s á g á n a k e l s ő t i t k á r a , o t t v o l t Dr.Maróthy L á d z l ó , az MSZMP P o l i t i k a i B i z o t t s á g á n a k t a g j a , a KISZ Központi B i z o t t s á g á n a k e l s í t i t k á r a , Timár Mátyás, a M i n i s z t e r t a n á c s e l n ö k h e l y e t t e -
s e , v a l a m i n t á l l a m i é s t á r s a d a l - mi é s t á r s a d a l m i é l e t ü n k sok más j e l e s k é p v i s e l ő j e .
AMMagyar S z o c i a l i s t a Munkás- p á r t é s a M i n i s z t e r t a n á c s nevé- ben Dr. P o l i n s z k y Károly o k t a - t á s i m i n i s z t e r mondott avató b e s z é d e t . A t á b o r t - e g y m i l l i ó u t t ö r ó és k i s d o b o s nevében - Szűcs I 3 t v á n n é , az t J t t ö r ő
Szövetség f ő t i t k á r a v e t t e á t . MII Foto Vigovszki Ferenc
VIG 75o525/87-lo5
Kádár J á n o s az u t t ö r ő v á r o s b a n .
10. kép. Látogatás a zánkai úttörőtáborban
1979. november 20.
Az oktatási miniszter 131/1979. (M.K.22.) OM számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról.
1. A 180/1973. (M.K.23.) MM számú utasítással kiadott és a 105/1975. (M.K.2.) OM számú utasítással módosított gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat (a továbbiakban:
G É V ) . . .
2. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érettségi vizsgán
a) kötelező tantárgyak: a magyar nyelv és irodalom (a nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetiségi nyelv és irodalom is), a történelem és a matematika;
b) Választható tantárgyak: az az idegen nyelv, amelyet az érettségiző legalább három éven át rendes vagy rendkívüli tantárgyként tanult, illetőleg amelynek teljes tan- tervi anyagából az iskolában sikeres osztályozó vizsgát tett, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz."
. . . a z új rendelkezéseket első ízben az 1981. évi gimnáziumi érettségi vizsgán kell alkalmazni.
Dr. Hanga Mária s. k.
oktatási miniszterhelyettes Művelődésügyi Közlöny, XXIII. évf. 22. szám 726. old.
1982. január 6.
A Művelődésügyi Minisztérium irányelve az ötnapos tanítási és munkahét bevezetésére . . . Az ötnapos tanítási hétre való áttérés megváltoztatja a nevelési-, oktatási intéz- ményekben kialakult szokásokat, a pedagógusok, az oktatók és a tanulók életrendjét.
. . . Heti ötnapos tanítási rendet kell bevezetni a nevelési-oktatási intézményekben a tanulók és a hallgatók részére . . .
. . . Az áttérés bevezetésével egyidejűleg
— az oktatási ágazatokban sorolt intézmények, vállalatok dolgozóinak munkaideje heti 42 órára csökken.
. . . Az áttérés bevezetésével
. . . — A tanulók, hallgatók napi terhelése csak minimális mértékben növekedhet.
. . . - az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben a szorgalmi időszak kismértékben meghosszabbodik a jelenlegi tantervi követelmények megtartása mellett...
Korcsog András s. k.
művelődési minisztériumi államtitkár Művelődésügyi Közlöny, XXVI. 1. szám 31—35. old.
1984. október 1.
A művelődési miniszter 127/1984. (Müv. K. 18) MM számú utasítása a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai adminisztratív terheinek csökkentéséről.
. . . 2. Az intézmény irányítása, működtetése során törekedni kell a pedagógusokra, valamint az intézmény vezetőjére háruló írásbeli adminisztratív tevékenység csökken- tésére . . .
. . . A művelődési szakigazgatási szervek biztosítsák és rendszeresen ellenőrizzék, hogy az intézményvezetőket és a pedagógusokat munkaköri kötelességeik körébe nem sorolható adminisztrációs feladatok el nem végzéséért hátrányos következmény ne érje . . .
Köpeczi Béla s.k.
művelődési miniszter Művelődésügyi Közlöny, XXVIII. évf. 18. szám, 811-812. old.
1984. október 8.
A művelődési miniszter 16/1984. (IX.12) MM számú rendelete a műszaki szakközép- iskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről.
. . . 1. § A rendelet hatálya az ipari, építőipari, közlekedési és távközlési, élelmiszeripari, mező- és erdőgazdasági szakközépiskolákban (a továbbiakban: műszaki szakközépisko- lák) folyó technikusképzésre, illetőleg a nappali tagozaton a technikusképzéssel közös alapozású szakmunkásképzésre teijed ki.
. . . 3. § (1) A műszaki szakközépiskolák nappali tagozatos tanulói a II. évfolyam befe- jezését megelőzően választanak, hogy tanulmányaikat a III. évfolyamtól a szakcsoport- ban mely technikusi szakon vagy szakmunkás szakmában, illetőleg mely műszaki szak- középiskolában kívánják folytatni. . . .
. . . (4) Akiket a technikusképző ágra nem vettek fel, a választott szakmunkás szak- mában folytathatj ák tanulmányaikat...
Köpeczi Béla s. k.
művelődési miniszter Művelődésügyi Közlöny, XXVIII. évf. 19. szám 844—845. old.
Az általános iskolát (nappali tagozaton) végzettek továbbtanulási igényei és tényleges továbbtanulása (továbbtanulásra jelentkezett, %-ban)
Az általános iskolát (nappali tagozaton) végzettek közül
«j„ szakmai képzést , , , , , „ gimnáziumban nyuito , .. , . , ,,, . , , . , , , . Összesen . . , összesen szakmunkásképző kozepfoku « kozepiskolaban iskolaban szakiskolaban
középiskolában
1970 14,4 18,5 21,4 17,7 35,8 3 6 3 41,9 41,1 1,9 2,2 79,6 79,5 1975 19,0 20,5 2 8 3 24,2 47,3 44,7 42,6 41,9 4,2 3,0 94,1 89,6 1976 18,2 19,6 29,1 24,6 47,3 4 4 3 44,2 4 3 3 3,1 2,7 94,6 90,1 1977 17,2 19a 30,7 25,8 4 7 3 45,0 44,8 43,4 2,7 2,7 95,4 91,1
1978 11$ 20,0 31,7 26,0 49,6 46,0 43,4 43,4 3,0 2,8 96,0 92,2
1979 18,5 20,3 3 2 3 26,2 50,7 4 6 3 4 2 3 4 3 3 2,8 2,8 96,4 92,8 1980 18,3 20,3 33,1 26,0 51,4 46,3 42,4 43,8 2,8 3,0 96,6 93,1 1981 18,7 20,6 3 1 3 2 5 3 50,6 46,1 43,6 44,0 2,8 2,9 97,0 93,0 1982 18,6 20,5 31,6 25,1 5 0 3 45,6 43,8 44,1 2,8 2,8 96,8 9 2 3
Magyarország művelődési viszonyai 1960-1982. Budapest, 1984. 90. o.
Megjegyzés: A bal oldali oszlop a továbbtanulásra jelentkezettek %-a; a jobb oldali oszlop a ténylegesen továbbtanulók %-a
A felsőoktatási intézményekben oklevelet szerzettek száma Nappali Esti és levelező / Ebből nappali
tagozaton Év tagozaton összesen végzett %-ban
oklevelet szerzettek száma 1000 fő
1960 4,3 1,3 5,6 75,8 31,8 _ _
1965 8,8' 5,1 13,9 63,4 40,5 33,1 37,8
1970 11,9 6,3 18,2 65,2 45,7 40,3 43,8
1975 13,6 10,7 24,3 55,9 48,8 45,0 47,1
1976 14,5 11,5 26,0 56,0 49,3 51,8 50,4
1977 14,6 11,3 25,9 56,2 48,4 56,1 51,8
1978 15,1 12,5 27,6 54,9 49,6 58,0 53,4
1979 15,2 12,0 27,2 56,0 51,2 60,1 55,1
1980 14,9 12,0 26,9 55,3 51,5 59,9 55,3
1981 14,7 10,5 25,2 58,2 51,5 60,5 55,3
1982 14,5 10,9 25,4 57,1 51,4 59,1 54,7
Nappali Esti és levelező
tagozaton összesen oklevelet szerzett nők az összes
oklevelet szerzettek %-ában
Magyarország művelődési viszonyai 1960-1982. Budapest, 1984.129. o.
