2—3. szám
Résumé. Ces derniéres années, les mouve- ients migratoires étaient dus surtout a des rapatrie-
*ents et a des sorties et entrées de réfugiés.
En Hongrie, pendant la période de plus de _í'gt ans gui a suivi la premiere guerre mondiale, ' igration était tres faible par rapport a ce gu,elle ait autrefois, ou tant de Hongrois avaient e'migré Ámérigue, en croyant guiils s'y enrichiraient vite.
régression tenait, guant a l'émigratíon en Amé- gue du Nord, aux obstacles mis ld a l'immigra- on, et guant :) l'émigratíon en dlautres pays, au 'me autarcigue de certains Etats, ainsi gwá titude hostile gu*avaient les Etats dits succes- rs enuers notre pays.
Én 1907, oil l'émigraiion de Hongrie a atteini point culminant, on a enregistré 167000 émi- nts ehez nous, soit 9'45 pour mille habitants.
's la Hongrie de Trianon niavait gue guelgues liers d'émigrants par an. Elle en avait le plus 37, 176 pont mille habitants) en 1929; de 1930 940, cette proportion était par an entre 0'09 et
%a seulement; et en 1941, nous n'auons eu gue émigrants (0'02%o), dont les 9/10 étaient Juifs West pendant les dernieres années gue des Juiís commencé a émigrer en nombre notable de ngrie). — Diaprés les statistigues des passcports, 1938—41, on a délivré dans notre pays par an iron 49.000 passeports, mais dans ce nombre, passeports permeitant d'émigrer figuraient ("1 ne pour 2%. Il est probable cependant gue parmi Juifs gui sont sortis ces derniéres années de ngrie sans avoir un passeport permettant migrer, beaucoup sont restés á Pétranger; de sorte en réalité, ces derniers étaíent des émigrants.
; En Hongrie, l'émigration attegnait chague année maximum a la fin de I'hiver. Ces derniéres ées, parmi les émigrants, la proportion de I'élé- m masculin était inférieure a celle des temps aux djautrefois, oü elle était des '*'/a (et ou des (itlles entiéres émigraient en masse, de sorte gue oportion des deux sexes y correspondait ordi—
ment a celle enregistrée par les Recensements (; population). En 1938—41, les personnes du feminin représentaíent 53'3% des e'migrants.
e nombre proportionnel des gens les plus öles, par leur áge, de travailler, (gui était _ois prépondérant parmi les émigrants), dimi- galement ces derniéres années, tombant pour ' sonnes de 20 a 29 ans, de 43'1% en 1930—33,
% en 1938—41. —- On voit, en outre, par les gues de ces derniéres anne'es, gue parmi les Its, la proportion des Juifs grandissait et [le des ehrétiens baissait de plus en plus. En
: 1 mi
"Arms?"
—— 83 — 1943
, A külső vándormozgalom újabb alakulása.
Les émigrants, les 'i/rnmigmnts et les émigrés rentrés pendant les derniers temps.
1930—33, par exemple, les Juífs représentaient 12'7% seulement des émigrants contre 64'7% de catholigues romains, tandis gu'en 1938—41, la pro—
portion des Juifs siélevait a 57'9% et celle des
catholígues romains tombait á 25'5%; et en 1941,
il y apait, parmi les émigrants, 87'2% de Juifs et 8'2% de catholigues. — Ces dernieres années, d'aprés les relevés relatifs á la profession, les Juifs exercant des professions intellectuelles ou commer- ciales prédominaient guant á leur nombre parmi les émigrants, et I'émigralion d'agriculteurs était peu concidérable jusgu'en 1941, oil aueun cultiva- teur n"a émigré de Hongrie.
En ce gui concerne le nombre des passeports délivre's dans notre pays, il atteignait chague année son maximum en été, pendant leguel les'gens aisés allaient aux eaux ou aux montagnes.
Pour llimmigration en Hongrie, le présent tra- vail distingue trois catégories: a) émigrés rentrés (d,aprés les enguétes statistigues y relatives); b) immigration d'autres personnes (diaprés les certi- ficats permettant d*habiter dans le pays); c) immigrations dues () la guerre (gens réfugiés ou rapatriés). _ En ce gui concerne le nombre des émigrés rentrés, il était en moyenne par an de guinze cents au de'but de la période 1930—40, pour tomber á cent cinguante en 1938—41. Mais, méme en 1938—41, prés de guinze cents immigrés étaient autorisés, en moyenne, par an, a habiter dans le pays. Uinfiltration de Juifs de Galície a presgue cessé. En 1940, 3 Juifs seulement ont été autorisés (: habiter en Hongrie (en 1939, 13); en échange, également en 1940, 779 Juifs ont émigré de notre pays (en 1939, 1.369). En 1939, lors de la guerre entre PAllemagne et la Pologne, des Polonais se sont réfugiés ehez nous pour guelgue temps; et plus tard, nous avons eu diautres réfugiés, venus des Etats dits successeurs, surtout du Sud.
Pour les rapatriements, nous donnons ci-aprés des chiffres établis guant a PAllemagne, par la Deutsche Umsiedlungtreuhand Gesellschaft m. b. H., et guant a la Hongrie, par le Service chargé de s'occuper des rapatrie's. —— UAIIemagne, pendant la deuxiéme guerre mondiale, dJaprés les chiffres publie's en 1942, a rapatrié % million d'Allemands de Pétranger, dont 219 mille du Tyrol méridional;
137 mille, de Bessarabie et de la Bukovine septen- trionale; 134 mille, de Galicie; 77 mille, de Bukovine méridionale; 54 mille, d'Estonie et de Lettonie;
50 mille, de Lithuanie; les autres ont été rapatriés de France, de Bulgarie et de guelgues autres pays d,Europe, —- La Hongrie a rapatrié 4.294 familles tchangos (17.614 personnes), gui ont été établies, sur
fi i'
A 995 V N*..FIPATM
. :
i
í
;
;
!
l
:
'az—"W"'*W'TV,a,
2—3. szám _ 84 __
1943,
38.000 arpents cadastraur, dans les régions méri- díonales reprises á la Yougoslavie; on a rétabli, en outre, dans notre pays, en 1942, de Moldauie, 53 familles hongroises (160 personnes); de Bosnie, des Hongrois guí y vivaient dans 4 communes; de Mace'doine, 40 families (200 personnes).
*
Menekülesek és telepítések jelzik az újabb évek külső vándormozgalmának ala—
kulását. A két világháború között eltelt idő- szakban, a második világháborút meg—
előző években — az önellátásra berendez- kedett aurtokrata gazdasági rendszerben, az északamerikai bevándorlási tilalom és a minket környező utódállamoknrak a tria- noni béke utáni ellenséges magatartása miatt — a kivándorlás csak igen szűk kere—
tek közöbt mozgott. Szűk keretek között legalább is ahhoz a hatalmas emberáradat- hoz képest, amely az első világháborút megelőzőleg hömpölygött határainkon át
az Újvilágba, a hirtelen meggazdagodási
vágy csalóka álmától vezérelve. De megvál—
toztak a kivándorlás rúgói is; azelőtt azok inkább csak gazdasáng voltak, most meg az újabb —— második — nagy világégés ide- jén inkább nemzetiekkié lettek s az egy- forma nemzetiségűek, az egyforma anya—
nyelvűek e's vallásúak összeköltözésében vagy visszat—elepítiésében nyernek megvaló—
sulást. Nem is szólva az onszágthatároknak a most folyó második világháború alatt be- következett eltolódásairól, amely az együvé tartozókat újból egyesítette. Egyes ország- határok, pl. lengyel, jugoszláv, cseh, stb.
megszűnte révén azonban sok költözködés most már csak belső vándormozga—lom, amely azelőtt .krülsőnek volt regisztrálandó.
"Arról,, hogy az 1907—ben kulminált nagy
kivándorlási hullám, nemkülönben a külö- nösen olasz, ír és spanyol megfelelő egykori kivándorlások miképen szűntek meg s hogy a trianoni béke után megváltozott ország- határokon át minő más szabályszerűségeket mutató külső vándormozgalom folyt, immár több mint egy évtizede, hogy utoljára be- számoltunk.1) Most az akkor 1930-ig veze- tett történeti idősoroknak s azok különböző részleteinek folytatását kívánjuk egybeállí—
tani .és megvizsgálni, — különös tekintettel a főkép Németország részéről nemzetiségi
1) L. Szél T.: ,,Külső vándormozgalmunk alaku- lása". A Társadalompolitilnai Füzetek 1932. évi II.
köt. 1—3. sz. 37. l,
teki'nbetekből vegzett leg—újabb telepítés (eszt-, lett-, litvánországi, stb. németek haza telepítése), nemkülönben a mi csángói bazahozásának számszerű adataira s az ú
Európa megváltozott országbatárain át ] folyt menekülések és menekülésszerű egy külső vándormozgalmak alakulásaira. Az .hogy a kivándorlok száma és általános vag
nyers arányszáma Trianontól napjainkig a történeti Magyarország vonatkozó statis tikájának legutolsó eredményeivel egy—be vetve — miképen— alakult, az 1. tábláz tárja elénk; ugyanezt szemlélteti az I. gre f ikon is.
Az első világháború előtt határainko kifelé hömpölygő hatalmas emberárada
—— mely 1907—ben érte el maximumát, am , kor is egyetlen év alatt 167 .000 kivándorló;
ezer lélekre 9'45, hagyta el az országot ——
a trianoni lbilincsek idején megszűnt. Az aggodalom, amelyet az első világháborúban egyesek tápláltakf) hogy a békekötés után a kivándorlás újból nagy erővel fog meg-' indulni, alaptalannak bizonyult. Az 1921.
évi 44.700. B. M. sz. rendelet [értelmében létesült ,,Magyar Kivándorlókat és Vissza—
vándorlókat Védő Iroda" mint társadalmi szervezet, a Trianon óta igen kismérvűvé vált kivándorlásban a várakozás mögött messze elmaradó, 'csak igen szűkkörű munkakört tölthetett be. A történelem pedig arra tanított, hogy a háborúk után, különösen vallási és politikai üldözésekkel kitűnő időkben, nagy emigrációk történnek.
A francia 1790. évi nagy forradalom pl.
egész osztályok kivándorlására vezetett.!) Cooper, Blondget és mások is 10 millióra becsülik az Európából 1790—1810-ig Ame- rikába vándoroltak számát. Még Sey'bertsl becslése szerint is 6 millió ember vándorolt ki ezen 20 esztendő alatt .a kontinensről az
Újvilágba.
A francia forradalom után történtekhez hasonló viszonyokat láttunk a hetvenes években, a francia-német háború után.
Bajorországban a mult század hatvanas éveiben .a kivándorlás ezer lélekre eső álta—
1) L. Gaal Jenőnek, a Kivándorlási Tanács egyik
elnökének iratait s a tanács kiadványait, főleg a II.. számút: ,,A háború utáni sürgős teendők a ki- vándorlás és visszavándorlás tárgyában". (Buda- pest, 1916.)
") L. ismertetve a kivándorlás statisztikai ada- tait Garnier J.: ,,Population et Statistigu—e" című munkájában a ,,Dictionnaire de Péconomie poli—
tigue" 386. s köv. lapján.
3) L. Seybert A.: ,,Annales statistigues des Etast- Unis USD—1918."
2—3. szám — 85 — 1943
l. A kivándorlók száma és általános vagy nyers arányszáma 1899—194l—ig.
Nombre des émigrants et leur praportion générale ou brute, de 1899 Ez 1941.
A kivándorlók A kivándorlók
Emígmnts Évközepi , Emígranís Évközepi
ÉV 'ler ü1et * abszolut ezer lélekre nepesseg Ev Terület abszolut ezer lélekre nepesseg
— Années Terriloire száma 956 aranya Populgttou Années Terríloírc száma 686 aránya Populálíf'on
proportwn au milieu proportmn au mtlzeu
m néz;;zbres pzu;.tmiltle de l'année 5" "513575 pfug'tmille de l'anne'e
' a : an s ' a i ants
* 18991 32.998 1'99 16,557.158 1928 6.651 078 8,510,072
'1900 84.712 207 16,742.870 1929 9) § 9.937 1'16 8,579.539
1901 47.498 281 16,917.597 1930 N § 6.249, 072 8,649 292
' 1902 53.085 3'11 17,069.398 1931 '; Ét . 0'16' 8,715.602
1903 __ § 55.380 3'22 17,204.974 1832 g 354 799 009 8,763.403
1904 *; 'S 65.640 3'78 17,347.096 1933 55 §§ 847 009 8,812.223
_ 1905 .8 "E 138719 7'94 17,467.012 1934 E—4 'Éta 909 010 8,869.447
1906 ?; § 144476 8'22 17,579.349 1935 %% 1.110 012 8,920.950
1907 " : 167489 9'45 17,717.950 1936 _g 1.080 0'12 8,967.356
1908 §? § 47.897 ,2'68 17,863,223 1937 1.533 017 9,014.684
1909 ;: ; 99.874 5'54 18,020.299
1910 ** 80.220 4'41 18,181_904 " -
1911 55.842 3'05 18,329.704 1938 "Tem-r', ' ' X!
1912 88.684 480 18,488.494 agrandi de la ,
1913 82.722 4-43 18.659.564 Zone norci 1-610 0'17 *)9,060-286
1914 85.950 4'57 18,815.122 gégggtgággag
1915 2.210 011 18,852.085 b d rül ' ,
1939 137523. gimi; 2.155 0-19 10,828.456
1921 1.457 018 8,023.803 di de la Sub-
1922 a 3.076 038 8,093.270 1940 carpaihie . . 1.161 0'10 11,029.448
1923 'a §§ § 2.951- 0'36 8,162.737 Erdélyi résszel
1924 § $$$ 2.025"_ 025 8,232.204 3133513533'
1925 5 § §; 298603 0136 8,801.671 Territ. agran.
1926 § 3.436 0511 8,371.138 Zi (igazat??
1927 3.516 0'42 SAM—605 1941 vam'e y . 365 002 2)13,682.472
!) Előzetes eredmény. —- Chim'e provisoire.
lános aránya évente csak 1'20/00 volt. A francia—nemet háború után 1872—ben ez- zel szemben ugyanez .a nyers ezrelék 2'5%o-rre, 1873-ban pedig 2'2%o-r—e emelke- dett. De 1872-ben Franciaországból is ha- sonlókélpen sokkal többen vándoroltak ki , (9.000), mint a hábonút megelőzőleg (évente
4—5.000).
Az első világháború befejeződése után, a trianoni békével bekövetkezett szomorú
emlékű tenületváltozás idején, úgy az ön-
ellátásra egyre jobban berendezkedő auto—
:—_krata gazdasági rendszer, mint a minket örny-ező európai utódállamok ellenséges magatartása is koplátozta a kivándorlást.
rre vezetett a bevándorlást kontingentáló j amerikai rendszer is. A magyart is a em kívánatos elemek (non prefered race-k) közé sorozó amerikai törvény óta mind—
máig es méginkább legújabban —— az új vi—
ághláború kitörésével létrejött forgalmi akadályok miatt —— a külső vándormozga- om hihetetlen alacsonyra apadt. Inkább ai egyéni gazdasági rúgóktól mozgatott, néginkáhb a nemzeti szempontok által z'érelt határátlépések: telepítések történ-
1) A felvidékkel együtt 10,123.778, de a külső vándormozgalmi adatok a felvidék nélkül számittattak ki. — Y compris la Zone noni, 10,123.778. Mais pour l'ámz'gratíon et l'immigratíon, les chtfres ont été calculés sans tmír compi: de la Zone nord. —
tek csak és a különböző kényszerű me- nekül—ések. Közel három évtizede van, hogy 1914dbecn megszűnt a mai kor gyermeke előtt már ismeretlen anányú külső különösen tengerentúli — vándormozga- lom. Jelenségeit érdekes .a mai helyzet- ben feli-dézni. Az említett 1. táblázat tar- talmazza a számokat, amelyek 1914-ig ma- gasak s onnan azután mindmáig a régiek- hez képest feltűnő alacsony színvonalúak.
A hirtelen ugrást jól szemlélteti azután az I. grafikon is.
Látjuk a számokat: 30 vagy 40 évvel ezelőtt évente százezer, sőt másfélszázezer
kivándorló hagyta el az országot; ötven—
szer, sőt olyik évben százszor annyi, mint amekkora számú kivándorló egy-egy év alatt a trianoni területről távozott el. Nem is szólva a mai, megnagyobbodott ország—
terül—et [hasonlóan alacsony számairól, mert .hiszen ma rendkívüli háborús viszonyok között élünk. A kivándorlás — az első vi- lághábo—nú előtt (mutatkozott nagy arányai- val —— a történeti Magyarország népesedé- sének tudvalevőleg egyik legfájóbb selbe volt. Különösen az Amerikába irányuló.
2—3. szám —— 86 —— 1943
.. —- —
zása céljából. A statiszti-rku-
[. u leunnnúx ezen LÉLEKRE eso mlm sok pedig a pontos számok.
EMIGRANTS POUR MILLE HABlTANTS
meghatározása 5 a tömeg.
40 1899—1941 40 jelenség törvényszerűségeia
Á nek részletes kivizsgálása;
, 9 céljából írtak köteteket
"
a Csak a legjlelesebtbeket em—*
a
lítve, a XIX. századbeli ki *
9 ? vándorlási viszonyok rész-
6 letes leírására vonatkozó-
6 lag, Thin-ing Gusztáv?
; 5 munkáiról, a XX. század
A [*A
elején történt eseményekre a 4
[' vonatkozólag xpedig, Laky *
'l 33 Dezsőz) könyvéről kell
/ megemlékeznünk. 4-
2 2 _ A kivándorlási statisz— _
,, 4 tika módszerének tökélete—
sítésére, a kivándorlók 0 ,_ _ %ezaa:§_§n-_§_§§§_,zag_§l_§§§..o pontosabb számbavételére
§§§§§§§§§§'_§2333$§_§§§_§_,__§§.§_§_§_l_1_§ irányuló régi törekvésünk
"s'-u.a.?
lhl'Sle
Számottevő embertömegek mentek azonban akkor évről—évre Romániába, Angliába és más európai államokba is. Igaz, reszben s olykor csak ideiglenes munkakeresés végett.
A családfők családjuk nélkül, de számos esetben végl-eg is künn mamadt az apa, s követte őt hazájának elhagyásában évek mulva végleg családja is. Bár kétségtelenül megállapítható, hogy kivándorlóink túl—
nyomó részét nem az idegen állam terüle— ,]
tén való végleges letelepedés vágya, hanem inkább a nagyobb keresetre való kilátás és az esetleges vagyonszerzés könnyebb al- kalma indítja kivándorlásra. Gyakori kö—
rükben az a vágy, hogy hazatérve pénzü- kön hazai földet vásárolhassanak. Sokan meg csak hozzátartozójuk követése miatt távoznak el. A világháború előtt a nemzet erejét fogyasztó súlyos baj volt különösen a Felvidéket, a felvidéki tótságot sujtó in- tenzív külső vánduormozgalom, mely Zemp- lén, Abaúj—Torna, Sáros és Szepes megyék—
ben .s az évek közül különösen 1905—1907- ben egész vidék-ek elnéptelenedésére veze- tett. Délen ugyanekkor a kivándorlás To- rontál és Temes, Erdélyben Küküllő és Fo- garas megyékben, a Dunántúlon Veszvpre'm- ben, egykori társonszágunkban, Horvát- Szlavónországlban pedig különösen Modrus—
Fiume vármegyében ütötte fel fejét. Az első világháború előtt álhmfénfiaink e jelensé- get a tüdővésszel emlegették együtt, mint
súlyos népbetegségek Akkor amkét anke'tet
ért, az orvoslás módszereinek meghatáro—
eredményeképen, 1927-ben nevezetes intézkedések tör-
téntek. Éppen azért nem helytálló az az
aggodalom, hogy újabban a számbavétel lett volna kevésbbé pontos, mert hiszen
ismertek a trianoni területről külfölre
történt táVOZIáSOk, az e célra szolgált út—
levelek újabb statisztikai adatai s ezeknek legújabban is az előző évek eredményei- hez hasonló volta. A kivándorlási statiszx,
tikát az 1928 január Lél! _,álethelépett
1927. évi 183.338. sz. .belügymin'
delet fektette szabatosabb, űj'ialapr E ren—
delet életbellépéSéltÖI" kezdve a * kivandórlókat már nem a helyi hatóságok (a városokban,, nem a renld'őrkapitányok, illetve a falvak-
,
talajan-l ,
ban nem a községi jegyzők) jelentik, hanem a határrendőrségek veszik őket az ország- határ átlépésével számba, a tényleg meg- történő kivándorlás alkahnával, az útlevél—
másolati lapok alapján. A szigorított ellen- őrzés így még inkább megakadályozza,
1) L. Thírring G.: 1. ,,Der Wanderzug der Ungarn" (Österr. Ungar. Revue. XVI. köt. 6. füzet).
—— 2. ,,A magyarok kivándorlása Amerikába", a Magy. Tud. Akadémia II. osztályának 1895. évi dec.
9-i ülésén tartott felolvasás (Budapest, 1896). ——
3. ,,A felvidéki kivándorlás hatása népesedésünkre"
(Budapesti Szemle 1898. évi januári sz.). — 4. ,,Ván- dorlások". Közgazdasági Lexikon. (Budapest, 1901).
—— 5. ,,A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság". (Budapest, 1904.)
') Laky D.: ,,A magyar szent korona országai- nak kivándorlása és visszavándorlása 1899—1913".
A Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozatának 67. kötete. (Budapest, t9-18.)
hogy tanulmány, látogatás, szórakozás, üz— -
2—3. szám
—87—-—
1943leti, vagy egyéb célból történő külföldre utazásból kivándorlás legyen, esetleg éppen hazai értékeknek, valutákn-ak kicsempészé- sével is kapcsolatban.
Azok a rendeletek azonban, amelyek kivandorlasi statisztikánknak 1__927- ben tör-"
;] tént újjászervezése óta léptek életbe, neve—
zetesen az 1931. évi 215. 483. és az ut!gyan—
azon évi 216.793. .sz. rendeletek a kivándor—
lás és visszavándorlás statisztikáján már
(csak technikai, a használt nyomtatvány
megváltozását eszközlő módosításokat tet- tek. Az az alapelv, mely 1928. évi január 1.
óta áll fenn, hogy a kiván-dorlókat a határ- átlépésnél az útlevvélmásolati lapok alapján kell számbavenni, azóta nem változott.
Megjegyzendő mégis, hogy az új rendszer életbelépését követ—őleg rövid ideig, különö- sen 1928-ban, a kivándorlók demográfiai feldolgozása az esetek csek—ely töredékére még nem terjedt ki, t. i. azokra a kíván-
dorlókra, akik az említett 1927. évi 183.338.
sz. rendelet életbelépése előtt váltott út- levéllel távoztak el, csak annak életbe—
' lépése után.
A kivándorlási statisztikát szabályozó, jelenleg érvényben lévő 1931. évi 216. 793.
számú belügyminiszteri rendele?) a kiván—
dorlás definiciója tekintetében az ezt előző- leg megadó magyar törvényen, az 1900. évi II. t.—e--en nyugszik. E szerint a törvény szerint ugyanis a kivándorlás ,,tartós " kere- set céljából történt külföldre távozás. Ezt követőleg az 1931. évi említett min. rende- let szerint is e törvény hatálya alá nem tar- toznak azok sem, akik 1 évnél rövidebb
időre, meghatározott munkák elvégzésére
távoznak külföldre. Azok azonban, akik a külországba ,,munkakeres-és" céljából tá- voznak el, illetőleg, akik útlevelükbe az utazás céljaként ,;rnunkakeresetet" írna-k be, ,,kivánndorlóknak" minősülnek, még ha egy évnél rövidebb időre is mennek ki.
,,ldőszaki munkavállalásnak" nálunk csak
a meghatározott munkavállalás egy évnél rövidebb távolléttel járó esetei minősülnek.
Az a statisztika, amelyet néhány újabb év—
rőla 2. táblázaton mutatunk be, szemlélteti, hogy a kiadott összes útlevelek s a kiván—
dorlásra jogosító útlevelek száma és egy- 1) Ennek életbeléptével az 1927. évi 183.338. sz.
és az 1931. évi 215.383. sz a ki- és visszavándor- lási statisztikákra vonatkozó megelőző rendelet ha- tálya megszűnt,
2. A kivándorlásra jogosító útlevelek száma és a kiadott összes útlevelekhez viszonyított
aránya Magyarországon.
Nombre des passeports permettant d'émígrer et pro—
portion de ce nombre á tous les passeports délivrés, en Hongrie.
Aukíadott Passeparts ! Psrsonnes
osszes __
!)an A kivándorlásra
: tous les
passep. jogosíto -— per— jogosult egyének délívrz's mettani d'émigrer autoríse'es a émigr.
' 'u 1 k —
E" mag " e a kiadott 553353-
Années el összes ut- összes ligája;
moyennes 01/3331 szám;! netre eső abszolút száma par ra au :; aránya m nombres absolus 170" a nombre: 535315;
tous les absolus passe
passe— ?
paris dé- ggrmetl
lim'és, % d émígrer
1930 101515 8.319 8'20 11.372 1'37' 1931 79.811 1.696 2'12 2.188 1'29
1932 53.987 677 125 868 1'28
1933 48.935 614 1'25 930 151
1934 47.958 666 1 '39 1.006 1 '51 1935 41.187 797 1'93 1.068 1'34 19246 44.041 1.131 2'57 1.407 1'24 1937 143.690 2.215 154 2.898 1'31 1938 81.197 1.428 1'75 1.821 1'28 1939 73.165 1.625 2'22 2.271 1'40 1940 16.058 905 564 1.155 1'28
1941 27.310 535 196 731 1'37
1930-38 71.062'0 2.826'5 3'98 3.839'5 1236 1934-37 60.219'0 1.202'2 1'74 1.594 7 ]'33 1938-41 49.432'5 1.122 0 2'27 1.494'5 1'33
máshoz viszonyított aránya nálunk mek—
kora. (L. a 2. táblázatot.)
Legújabban is évről-évre kb. félszázezer (1938—41. évi átlagban negyvenkileneezer)
útlevél közül azoknak alig több mint 2%—a
(ugyanezen átlagban pontosan 2 27,1934——-
1937—ben pedig 01'74%—a) jogosított kiván—
dorlásra. Régebben másfél, vagy két évtized- del ezelőtt a trianoni területről külföldre való távozásra jogosító útleveleknek na—
gyobtb százaléka szólt kivándorlásról, évről- évre 7—8%—uk. Az 1927—30. évi arány pontosan 7'84% volt?) Szám szerint is több, mert akkor évről—évre k'b. százezer határ- átl-épésre jogosító útlevelet adtak ki, az 1927—30. évi átlagban- pontosan 98.068-at.
Nyilt kéndés már most, hogy azóta újabban mégis mennyivel nőtt azok száma, akik ki- vándorlásukat előre be nem jelentve, más ürügy alatt távoztak el külföldre és azután
1) L. részletesebben Szél T.: ,,Külső vándormoz-
galmunk alakulása". Társadalompolitikai Füzetek, ll. köt. 1—3. sz. 38. ].
2—3. szám
odakünn maradtak. Hisz-en ismeretes az új zsidótörvényeknek s az egyéb vagyoni ki- hatású rendelkezéseknek hatása. Hasonló jelenségeket Németországban is megfigyel—
tek, ahonnan a zsidók a rájuk vonatkozó új törvények hatására családostól távoztak, részben Franciaországba, részben a francia kikötőkön (különösen Clherbourgon át) vagy közvetlenül a német tengerentúli ha- józás ismert gócpontjain, főleg Hzamburgon/x
és Bmámán keresztül Amerikába.
Minthogy azonban a kivándorlás fogal- mát a külföldre való utazás fogalmától más országokban máskép-en határolják el s a mienktől többé-kevésbbé eltérő statisztikai rendszerrel veszik számba, a vonatkozó ada- tok nemzetközi összelhasonlításánál nagy óvatossággal (kell eljárnunk. A statisztikai elhatárolás módszenében lévő különbségek miatt persze .a külföldre való távozás esetei—
ből kivándorlóknak minősülők aránya is más, legalább is a módszerbeli elt-érzések—
nek ezen arány alakulására is behatások van. Másrészről éppen e módszer különb- ségei is visszahatnak arra, hogy más és más államokban a ktivándorlásnak külömböző definíciói fejlődtek s így a kivándorlás fo- galma is eltérő.
A vonatkozó olasz törvény pl. (az Euró—
pán kivüli kivándorlás eseteiben) kiván- dorl—óknak tételezi fel mindazokat, akik a
gibraltári szoros felé irányuló útra, vagy a szuezi csatornán át szóló harmadosztályú, vagy ezzel egyenértékű hajójegyet váltottak idegen országba. A spanyol statisztika az
Amerika, Ázsia vagy Óceánia felé törekvő
fedélközi utasokat mind kivá-ndorlóknak
minősíti. Az Amerikai EgyesüIt Álla-
mokban a statisztikai számbavétel még az időbeli beosztásban is eltérő, rendszerint nem naptári, hanem üzletévek szerint tör—
ténő Érdekes azonban megfigyelni, hogy az U. S. A. bevándorlási táblázata éppen ab- ban az évben (1907-ben végző-dő iizletévlben) mutat maximumot (1285349 bevándorló), amelyben a magyarországi kivándorlás kul- ininál. Újabban, 1932-től kezdve már csak 23—60000 az egy—egy e'vi bevándorlók száma, kevesebb bármely évben még annál
is, ami az első világháború évei alatt volt?)
1) L. Statistical abstract of the United States 1938. (Washington, 1939.) 97. 1.
—88—
1943Ez az egy—ket példa is bizonyítja, hogy a statisztikusnak csak nagy körültekintéssel lehet a kivándorlás kérdéseihez nyúlnia, kü- lönösen ismernie kell az adatgyűjtés mód- szenének országonkint 'való különbségeit.
Régebben nálunk is más volt a kíván—
dorlás fogalmának elhatárolása, mint ma.
Az 1832. évi osztrák pátens hatása alatt a magyarországi felfogásis az volt, hodgy csak az kivándorló, aki oly szandekkal hagyJa __
el az országot, (hogy oda tobbe vissZa nem ter. Ez velt a kivándorlás fogalma nálunk még 1899- ben is, amikor az első magyar ki— és Visszavándorlási hivatalos adatgyüj- tés megindult. Az 1. táblázat és az I. grafi- kon a magyar kivándorlási adatgyüjtés ál- tal egészen 1904 közepéig (augusztus 1-éig) e fogalom alapján gyüjtött számokat, illetve arányokat tár elénk. Enn-ek módszere akkor szelvényes adatgyüjtés volt, amelynel al külföldre kivándorlókat s az onnan vissza—
V—ándorlókat a helyi hatóságok oly szelvé—
nyes füzetekben tartották nyilván, amelyek- nek két-ket egymással összefüggő lapján azonos szöveg volt, Ezeknek csak egyike került a Statisztikai Hivatallhoz, a másik tus1-_enlépett azután életbeaz útlevéljígy— —
ről szóló 1903 évi VI. t..—e s ezzel megkez- dődött a külső vándormozgalomnak az a statisztikája amely már mai meghatározá,
sunknak megfelelő fogalmak alapján, de még a helyi hatóságokra támaszkodó mód-_
szerrel 1928 január0 1-ig állott fenn. Innen kezdve lépett azután a fent már ismertetett mai magyar külső vándormozgalmi statisz- tika életlbe.
Amikor ilyképen .a kivándorlási arány országos történeti idősonáb—an a történeti, a trianoni és a mai megnagyobbodott terület adatai között lévő 'nagy különbségeket az annak okaira való utalásokkal együtt is—
mertettük, felmerül a további kérdés, hogy az ország egyes részei, valamint a demo—
gráfia szempontjai (nem, kor, családi álla- pot, vallás, anyanyelv, foglalkozás, shb.) szerint megkülönböztetlhető egyes népréte—
gek mai kxiiIső vándormozgalma egymástól miben különbözik. Mennyiben mutatnak ezek az eltérések ma más szabályszerűséget, mint régebben és miért? Azt, hogy a rende!—
kezésünkre álló legutolsó statisztikák sze—
lélekre eső arányai törvényhatóságonkint való nészletezésben minő képet mutatnak, a 3. táblázat tárja elénk; ugyanezt szemlélteti
n. A KIVÁNDURLÚK TÖRVÉNYHATÚSÁGUNKINT "
IIZEZER LÉLEKRE
EMlüRANTS PAR COMITATS ET VILLES AUTONOMES
POUR DZX MILLE HABITANTS
8-)
An'yavailSggcá'zxáiggglg —1 ra'-149 2-0-2-9 3-0—3—9 4-0-4-9 540-5-9 sín—59 7—0—
kívándorió — des émigrams
kívánderió —— des émígrants
M.SLSZ.1943. ' ' ' ' R,H.de5t.1943. §
2—3. szám — 90 _.
3. A kivándorlók törvényhatóságonkint.
Emigrants suivant les comitats et les villes autonomes.
*) Vm. : comilat. **) ij. : villa anionome.
— de e táblázatnak csak első két évéről,
1939-ről és 1940—ről _ a II. térkép a) és b) része is.
A trianoni terület egyes viduékei közül az északi és északkeleti határszélen volt leg- több kivándorló, ahol a zsidóság magasabb arányával találkozik a nép műveltségi át- lag-ának alacsonyabb színvonala. A tér- kép-en e vidékek vanna , magasabb arányú kivándorlást jelentő—en, sötétebbre színezve.
A 3. táblázat-on látható, hogy az egyes vár- megyék közül is Ung megye helyzete volt különösen kedvezőtlen. Ez megfelel az itt élő, részben rutén n-ép nagy szegénységé- nek és mű'veletle-nségrének. Az 1930. évi népszámlálás szerint Szabolcs és Ung vár—
A kivándorlók — Nambre A kivándorlók -—— Nombrs
tízezer lÉlekre tízezser lélekre
esö ar nya ,, ' es aránya
Törvényhatóság, országrész sz áma proportionnel Törvényhatóság, országresz száma proportiomtrl Régions, comitats zt villes des émigranls des émigrants Régions, comitats el vtlles des émigranis des émigmnts
aulonomes pour dix mille autonomes pour díx mille
habitants habiiants
1939 1940 1941 1939 1940 1941 1939 1940 1941 I939 1940 1941
Kisllföld — Petit: Plains Csongrád vm. . . 6 l —- 04 01 —
Hódmezővásárhely tjv. ] —— — 0-2 —— —
Bars és Hont vm. *) . . . 28 8 2 1.9 mi 01 Szeged tjv. 5 2 — 0—3 01 —
Eszter om vm. . . 45 20 8 44 1—7 07 Hajdu vm. 12 2 1 0-6' 01 01
Győr, Élesen és Pozsony Debrecen tjv. . 17 12 9 In? 09 0-7
k.e.e. vm. . . . 7 l — 0'4 0'1 — Jász—Nagykun Szolnok vm. 6 4 — 0'1 0'1 —
Gyór tjv. "). . . . . 9 3 4 1'8 0-5 07 Szabolcs vm. . 198 55 15 46 1'3 0'3
Komárom; vm. . . . . . 24 3 5 09 0-1 0-2 Szatmár vm. . . . . . . 82 18 8 5'9 P.? 02
om rom tjv. . . . _. —. _ _ _ __
Nyitra és Pozsonyk. e. e vm. 7 9 10 3-4 0-5 a 6 Összesen — Tofaux- 386 159 44 1'5 0'6 0'1
Sopron vm. . . . . 2 —— — '1 —— — É
_ . . _ szaki dombosvidék
Sopron tjv ' ' ' ' . 18 5 50 12 Nord, région de collines
Összesen -— Toíaux. 140 49 29 1-2 0-4 0-2
Abaúj-Torna vm. . . . . 54 41 — 3'3 2'6' —
Dunántúl — Transdanubie Kassa tjv. . . . . . 8 13 10 05 I'!) 1'5
Borsod vm. . . . . . . 54 24 1 1—8 0-8 0'0'
Baranya vm. 5 2 -—— 02 0-1 — Miskolc tjv. . . . . 42 26 2 02 34 0'3
Pécs tjv 3 2 — 04 0-3 — Gömör és Kishont vm. . . 17 9 _ 1-6 0-8 -—
Fejér vm. . . . 6 l — 03 00 — Heves vm. . . . . . . 38 20 —— 1 .? 0'6 ——
Székesfehérvár tjv. . . — 2 — — 0-4 — Nógrád vm. . . . . . . 28 9 —— l'! 03 ——
Somogy vm . . . . . 23 9 1 06 0-2 0-0 Ung vm. . . . . . . . 35 26 2 6-7 5-7 0'4
Tolna vm. . . . . . . . 17 5 3 0-6 02 0—1 Ungvár tjv. . . . . . 19 10 6 80 29 17
Vas vm. . . . . . . . 31 11 3 I'] 04 01 Zemplén vm. . . . . . . 69 70 5 3'5 3'5 0'2
, ., _ . . _ __
$$$? Vf": ; ; ; ; ; ;; 13 2 % 33 0 0 Osszesen —— Totaux. 359 248 26 2-3 1-5 0-2
Osszesen — Totaux. 123 50 9 06 02 00 Kárpátalja
Subcarpaihie Duna-Tisza köze —— Entre
le Danube et la Tisza ág:. Beregi közig. kirend
a; de Bereg . . — 17 1 —— 08 00
Bács—Bodrog vm. . . . . 2 8 —— 02 0'3 -— ;: Máramarosi közig. ki—
Baja tjv. . . . 3 — —— 0'9 — — 3-2 rend— de Máramaros — 24 1 — 11 00
Pest-Pilxs- Solt Kiskun * m. 61 59 13 0-4 04 01 3-5 Ungiközígazg. kirend.
Budapest szív.. . . . 1.058 543 233 90 47 20 0: § d Unng . . — 8 — 0'6 — lfecskemét tjv' ' ' ' 3 1 0 4 0 1 Összesen — Totaux . —— 49 2 — 08 00
Osszesen — Toíaux. 1.127 606 246 40 21 0-7
Erdély — Transylvaníe Tiszántúl — Au delá de la
Tisza Kolozsvár tjv. . — — 5 — —— 0-4
Máramaros vm. . —— —— 1 -— _— 0'0'
Békés vm. . 5 15 1 0-1 04 00 Marosvásárhely tjv. —— — 2 —- —— 0'4
Bereg és Ugocsa k. e e. vm. 40 45 10 24 23 04 Nagyvárad tjv. — —— 1 — —- 0-1
Bhar vm. . . 10 4 — 0-5 02 — .. _
Csanád Amd és Torontál Osszesen * Tn'a'w _ _— 9 " '— 02
k e. e vm. . . . . . 4 1 — 02 01 — Magyarorszag osszesen
Hongrie enliere . 2.135 1.161 865 21 11 0-2
megyék 6 éven felüli népességében 15'2%
az analfabéta?) több, mint bármely más törvényhetóságokban. Ezzel szemben a Dunántúlon és á Kisalföldön kevés a ki—
vándorló, Székesfehérvár, Komárom, és más tjv.-hól olyik évben nem is volt egy kiván- dorló sem. Csak Esztergom vármegyéből van régebb idő óta nagyobb kivándorlás.
A legújabb korban —— mint ismertettük
—— a hazánkban 1929-ben kulminált kisebb kivándorlási hullám megszűnvén, 1932-től 1939-ng mutatkozik gyengébb emelkedés, onnan a második világháború kitörésével
1) Utána Szatmár, Ugocsa és Bereg következett 13'7%-kal, azországos átlag ugyanekkor 8'l% volt.
