Az európai tengeri kikötők szerepe Magyarország külkereskedelmi forgalmában

34—45. szám

1929—1933—ig emelkedett ugyan valamivel, de azután —— 1934—ben _——— zuhanásszerűen esett vissza (kivitel búzából 281 millió a), 1930-ban pedig csak 1'33 millió (I—t expor—

táltak búzából, viszont 1937—ben a kivitel 9-22 millió (I-t tett. De bármiként is nézzük ezeket a számokat, ezek a Szovjetbirodalom kiterjedéséhez képest nemcsak csekélyek, de nagyon ingadozók is.

' Ezzel szemben kézenfekvő, hogy a szov- jetorosz mezőgazdaság fejlesztésének még óriási'területek állnak rendelkezésre, ame-

lyek, ha eke alá kerülnek, a termésmenyi—

séget rendkívül nagy mértékben emelhetik

— 225 —- 19411

és hogy modern és belterjesebb gazdálkodás mellett a' mezőgazdasági termésátlagok is lényegesen nagyobbodhatnak. Mindezek a lehetőségek azonban attól függenek, hogy a kollektív gazdálkodás főproblémáját, azaz a jövedelem igazságos felosztását miként tudják elérni és a költség terhe miként osz- lik meg.

Az óriási kísérlet, melynek szemtanúi vagyunk, belátható időn belül igazolni fogja, hogy a mai szervezet megfelel-e a vá—

rakozásoknak, vagy pedig további refor—

mokra van—e szükség.

Nagy Iván dr.

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

Az európai tengeri kikötők szerepe Magyarország külkereskedelmi forgalmában.

Le 'róle des ports maritimes dle—ope dans le commerce extérieur de la Hongrie.

Réwmé. Le trafic des marchandises impor- tantes arrivant par des ports a, pendant les 4 der- niéres années, atteint son maximum en 1939, avec 2'5 millions de (1. La grande augmentation note'e alors H— 0'6 million de (; par rapport á l'année précédente) a été due á la guantité de ferraille importée des Etats-Unis. Naturellement, il y eut une forte régression en 1940, ou le volume des importations en guestion (1'1 million de a) ne te—

présentait au'á peu prés 40% de celui de 1939.

Panni Iesdites importations, les déchets de fer et diacíer occupaient, au point de vue de la guan—

títé, la premiere place. La part de ces articles, représentant presgue 47% en 1939, a baissé d—21% en 1940. La deuxiéme place y était occupée par le coton brut (de 10 d 16% pendant les 4 der- niéres années). Au cours de cette période—lá, seule- ment 2 marchandises (la fonte brute et les phas—

phates naturelles) représentaient, chacune, plus de 10% des importations en guestion. Ainsi donc, pour faire venit des matieres premieres, ce sont nos industries lourdes et textiles gui se servaient le plus de ports européens. La part, parmi lesdites importations, des produits alimentaires —— denre'es coloniales, fruits du Midi et riz — variait entre 4'5 et 6'9%. Celle des matiéres premiéres industriel-

Ies y était de 93"! d 95'5%.

Dans notre commerce d*importation, 3 p_orts allemands et 2 ports italiens —— Hambourg, Bréme, Stettin, Fiume et Trieste —— avaient le plus grand róle, avec 81'4% en 1937, 97'1% en 1938, 94'9% en 1939 et 93'2% en 1940. La part de Stettin et des deux villes hanse'atigues, gui représentaít en 1938 encore 50'4% du volume des importations en gues-

tion (contre 46'7% pour Iesdits deux ports íta—

Iiens), baissait, d cause de la guerre, d 41'7% en 1939 et á 4'9% en 1940.

Celles de nos exportations gui ont passe' par des ports maritimes comprenaient M importanies marchandises (ou catégories de marchandises), dont le volume était environ le triple de nos prin- cipales importations ayant traversé des ports de cette sorte. Ces dernieres représentaient donc une guantité bien iníe'rieure á celle desdites exporta—

tions. Pendant les 4 derniéres années, Ie volume de ces exportations, variant entre 3'5 millions de a et 8'5 millions, était le plus petit en 1940 et le plus grand en 1939.

Notre agriculture et nos industries agricolcs fournissaient en 1938 71% de la guantité de nos exportations passées par des ports maritimes. A cet égard, Ieur part a atteint son maximum —— 90% ——

en 1939. Parmi nos exportations sorties du conti—

nent, Ie froment avait, pour la guantíte', la plus

grande part: %% en 1937, 38% en1938, 78% en

1939, 79% en 1940.

Ciest en passant par 3 ports allemands (Ham- bourg, Bréme, Stettin) et 2 ports italíens (Fiume et Trieste) gue la plupart desdites exportations ont guitte' le continent. Tandís gue la part des ports allemands y baissait, de 44'1% en 1937 a 3'7% en 1940, celle des ports italiens montait, de 32'3%

() 74'8%.

::

A tengeri hajókba befektetett nagy tőke- mennyiség természetesen csak akkor fizető—

dik ki, ha a hajók megfelelő szállítási lehe.—

tőségekhez, foglalkoztatottsághoz jutnak. A

3—4 szám

30-as évek első felében a foglalkoztatottság rendkívül összezsugorodott a világgazda- sági válság hatása alatt. Később lassú jaVulás következett be részint a forgalom emelkedése következtében, részint annak folytán, hogy a vonalhajózást lebonyolító, tehát a menetrendszerű pontossággal indí—

tott hajójáratokat fenntartó vállalatok az egymásközti verseny kiküszöbölése céljából kartelszerű megállapodásokat kötöttek.

Amellett még ezek a vállalatok a minimális fuvarköltségek tekintetében a tramphajó- zást végző, vagyis az esetről-esetre, megál- lapodás szerinti szállításra vállalkozó hajó—

tulajdonosokkal is megegyeztek. lgy a ten- geri hajózásnak ez a két nagy csoportja az egymásközti versenyt, ha nem is szüntette meg, de letompította.

Javította a tengeri hajózás helyzetét ——

amely különben is rendkívül konjunktúra—

érzékeny —— az olaszok keletafrikai gyar- mati háborúja, majd a spanyol háború, mind a nagyobb tonnatartalom igénybe- vétele folytán, mind pedig azért, mert a há- ború'val veszélyeztetett vizek kikerülése miatt az útvonal meghosszabbodott s így egy bizonyos árumennyiségnek meghatá- rozott időtartamon belül való leszállítására nagyobb hajótérre, több hajóra volt szükség.

Gyökeresen megváltozott a helyzet az 1939 szeptemberében kitört német-lengyel- angol—francia, vagy talán helyesebben

—— a mai fejlemények szerint -—— az európai szárazföld és Anglia közt dúló há—

borúval. Az angol hadviselés a világháború—

ban bevált fegyverével, a tengeri zárlattal próbálta földre teríteni veszélyes ellenfelét, amely azonban —— felhasználva a szigetor—

szágnak a blokáddal szemben még érzéke- nyebb helyzetét —— hasonló fegyverrel vála- szolt. Az eredmény tengeri hajózási szem- pontból a hajóterek megsemmisítése, s az Európát körülölelő tengereken a hajózás megszűnése, vagy minimumra való csökke—

nése lett. Ez az időszak —— a korábbival szemben —— a tengeri fuvarköltségeket a nagy veszélyeztetettség miatt 'a magasba emelte, viszont a legtöbb európai államot csaknem teljesen elzárta a távolsági tengeri hajózás igénybevételétől. Ezek közé az ál- lamok közé tartozik hazánk is, amely az olasz hadüzenet, 1940 jún. 1()—e,óta a feke— ? tetengeri román kikötőkön keresztül már csak a Levante egy részével, valamint né—

metországi kikötők, főként Stettin közvetí- tésével a beltengernek számító Keleti—

tenger partján fekvő államokkal lebonyolí-

-— "226 —— 19411

tott forgalomban vehetett igénybe hajóteret.

—— A magyar közgazdaság szempontjából nem közömbös, hogy a tengeri hajózás mi—

lyen viszonyok között bonyolódik le. Fej—

lett iparral rendelkezvén, tengerentúli nyersanyagokra van utalva, viszont ipar—

cikkeinek jó vásárlói az Európán kívüli országok. Magasabtb igényei tertgeréntúli eredetű élelmezési és élvezeti cikkek beho- zatalát teszik szükségessé, míg mezőgazda—

sági kivitelének jelentős része tengeri út közvetít—ésével jut el piacaira. Mindezeknek a cikkeknek áralakulására természetesen a tengeri szállítási költségek befolyással van—

nak. De d-evizapolitikai szempontból sem mellékes körülmény az, hogy milyen lobogó alatt szállíttatnak a magyar, vagy magyar—

országi rendeltetésű áruk: jelentős pasz—

szív tétel keletkezik az illető or- szággal szemben, s így nem mindegy az, hogy a fuvarköltség kiegyenlítése szabad devizában, vagy kliring útján, főként pedig német márkában, vagy —— amint ezt az Olaszországgal 1939 november 24én kötött hajózási megállapodás szabályozta ——-olasz lírában történik.

Hogy a magyarországi rendeltetésű, ille.—

tőleg származású áruk milyen mértékben vettek részt az európai kikötők tengeri for- galmában, erre vonatkozóan a M. kir. Köz—

ponti Statisztikai Hivatalnak eleddig csak részleteiben publikált feldolgozása, az ú. n.

állomások szerinti összeállítás szolgálhat alapul. Ez a feldolgozás megállapítja, hogy a Magyarországra küldött, áruk milyen kül- földi állomáson adattak fel, milyen (vasúti, hajó-, posta—) forgalomban, hol lépték át az országhatárt, s melyik a tulajdonképeni rendeltetési magyar állomás. Ilyen módon

——-— szükség esetén még a címzettől nyert ki—

egészítő felvilágosítás segítségével — kiraj—

zolódik az az útvonal, amelyet az áru meg- tett, s megállapítható az a kikötő amelyen az áru az európai kontinensre lépett. A ki—

vitt áruk esetében hasonlóképen állapítható meg az áru útvonala. Ilyen módszerrel tör—

tént azoknak a kikötő-forgalmi eredmények—

nek összeállítása, amelyet a M kir. Keres- kedelmi Hivatal a Magyar Külkereskedelmi Zsebkönyv (:. kiadványában évrőlévre köz- zétett Az összeállítás nem valamennyi, ha- nem csak az e tekintetben legfontosabb be—

hozatali és kiviteli áruknak, illetve árucso—

portotknak forgalmi eredményeit öleli fel, de a teljes adatok, amelyek .a rendszeres forgaa lomban résztvevő tömegáruk mellett az in—

kább esetről—esetre létrejött tengerentúli ügy—

. _3%—4- szám

letek lebonyolításának eredményeit is ma- , gukba foglalják, lényegesen nem módosítják e "reprezentativ" jell—egű összeállítást, amely ezért jó tájékoztatásul szolgál arra, hogy Magyarország milyen tömegű áruval jelent- kezik az európai kikötők igénybevételénél s az igénybevétel az egyes kikötőknél mi—

lyen árukkal történik. Megjegyzendő, hogy az ismertetett módszer mellett teljesen kiesnek a megfigyelés keretei közül azok a tengerentúli eredetű áruk, amelyek vala- mely európai szárazföldi állani kereskedel—

méből ,,nacionalizálás", belföldiesítés után, tehát reexport útján kerülnek hozzánk.

N agy-Britanniánál azonban természet-

_,227— _—

szerűen ez az eset nem áll fenn, mert az angol reexpó'rt is valamely szárazföldi ki- kötő közvetítésével juthat— el hozzánk.

Lássuk ezek után külön a behozatali, külön a kiviteli forgalom jellemzésére szol- gáló adatokat.

A) Behozatal.

Azok a tömegáruk, amelyek tengeri ki—

kötők érintésével jutnak el hazánkba, túl—

nyomó részben idegen világrészek termékei.

Az európai országok közül csak a Földközi—tenger északi partján elterülő államok azok, amelyek e forgalomban áruik útján résztvehetnek (pl. a szicíliai származású kénnel Olaszország), valamint 1. Az európai kikötők részesedése a fontosabb tengerentúli árúk magyarországi behozatalában

az 1937—1940. években.

Part des ports d'Europe, en 1937 —40, dans l'importation en Hongrie des principaum produits d'outre-mer- A) A forgalom megoszlása áruk szerint. —— Répartition par marchandises du trafic.

$$$ 1937 1938 1939 1940

a:: Árumegnevezés -— Marchandises ——

H h

2; Cl "lo ei 0In a "lo ci %

1 Kávé —— Café ... 19.325 1'0I 20.723 1'1 23.154 0'9l 3.694 051

2 Tear — T/zé ... 2.120 01 2.459 01 2.336 01 129 00

3 Bors, piment —— Poivre, piment. . . 3.657 02 4.619 02 4.352 02 4.510 04

4 Fahéj -—— Uanelle ... 393 00! 451 00 388 00 69 00

5 Kopra —-— Capra. ... 73.988 3'7 103923 56 68.710 2? 31.027 3'0 6 Citrom —— Citron ... 10.035 0'5 19.288 10 17.806 07 34.444 3'3 7 Narancs, mandarin — Orange, mandarine 7 .406 04! 17.727 1'0 19.763 08 20.748 20 8 Nyers kakaóbab —— Cacao en [éves, brut 32.102 1'6' 48.174 2'6 50.271 20 8.093 08 9 Nyers dohány —-— Tabac brut . . 6.656 03 6.220 03 7.480 03 5.339 05 10 Elömunkált rizs — Biz sámplement de'-

cortz'gue' ... 15.076 0"? 11.935 07 13.612 05 —— —- 11 Gyapjú —— Laine ... 3.749 02 8.922 05 15.825 06 13.914 1'3 12 Nyers bőr —— Peaua: brutes ... 123567 62 122703 6'6 152077 60 63.000 60 13 Nyers pamut, pamuthulladék —-— Coton 244872 1233 252874 13'6 257962 101. 166.644 15'9

brut et déchets de coton ... *

14 Nyers juta w- Jute brut ... 145168 73 58.361 31 78.061 031 15.864 15 15 Kauesuk, guttapercha —— Caoatchoue,

' gutta-percha ... 34.774 1'7 30'960 1'7 25.660 10 25.350 251 16 Kén —— Soufre ... 22.237 11 22.519 1'2 11.505 04 .11,992 1'1

17 Természetes foszfátok — Phosphates . .

natur-alles ... 241121 12] 171520 92 237086 9-3 61.524 159

18 Azbeszt, nyers v. őrölt —— Asbestc brut ,

ou moulu ... 12.958 06 17.363 09 22.482 09 4.703 04

19 Egyéb ásványok —— Autres métaum . . 13.966 07 6.545 0'4 7.810 0" . 7.874 07 20 Kenőolaj — Haile lubri/iante . . 36.880 18 55.270 30 43.784 1' 32.345 31 21 Valódi fenyőgyanta —— Résine de sapin 35.397 18 24.471 13 29.438 1' 28.203 2"?

22 Cserzökivonatok és készítmények —— Ez— -

trails et produits de substances tan- ,

nantes ... 59.346 30 39.705 21 62.137 24 40.339 38

23 Nyersvas, vasöttvények — Fanta et . , . ,

talliages de fer ... 155503 7'8 20.151 11 16.983 07 130257 124

24 Vas- és aeélhulladék -— Déchets de fer ,

et d'acíer ... 573722 29? 591.101 31'8 1,19l.355 46'7' 220145 2037 Egyéb fontosabb áruk — Autres mar-

chandises importantes . . . . . 123.8 ?1 62 203030 10!) 188.712 74 120451 11'5

Összesen _.— Total. . . 1,998.439m100-ol 1,861.014100-0l 2,5t8.744'100'0i 1,050.658100'0

3—4. szám —-——_228—

2. Egyes európai kikötők részesedése a fontosabb tengerentúli áruk magyarországi bebozatalában.

az 1937—40. években.

Part des ports d'Europe dans l'impártation m Hongrie, en 1937—40, des principaum produits d'eau—raer;

B) A forgalom megoszlása kikötők szerint. —— Répartition par ports du trafíc.

a svéd— és finnországi tömegáruk használ?

hatják a Keleti-tenger kikötőit (főként Stet—

tint). Az Északi-tenger, valamint a La

Manche-csatorna kikötői, amelyek a nag

britanniai árukat közvetítették, a teng-eren—

túli termékeken kívül a forgalom természe- téből folyóan vagy angol eredetű nem tö- megárukat szállítottak, vagy pedig olyan nyersanyagokat, amelyeket Nagy—Britannia reexportált.

Az 1. sz. tábla ismertet meg bennünket

Kikötő megnevezése — Parts 1987 1933 1939 1940 *

a; ) % a ) % a ) % a %

Hamburg — Hambourg ... 507355) 2154 523423 29] 538329 211 14.883 14

Bréma —- Bréma ... 88.051 4-4 122080 66 66.742 26 292 00

Stettin —— Steitin ... 114331 57 292700 15"? 458382 180 37.007 35 Fiume — Fiume ... 846700 174 547.770 294 977'809 384 356.674 340!—

Trieszt ——- Trieste ... 569.847 28'5 821246) 173 376217 1419 570328 54'3 Braila _ Braun. ... 180420 90 14.044) 08 28.652 11 16863 16 — Galata —— Galatz ... 21.480 11 10.096) 05 57.000 22 , 19.038 , 1'8 _ Rotterdam — Rotterdam ... 14.260 O'? 15.054: 08 34.677 14 16.756 1'6, Amsterdam — Amsterdam . . . — 8.707 02 3.766] 02 5.863 02 _ 3'932 0'4

—Egyéb kikötők —— Autres ports . . 152288 76 10.835 06 5.123 02 14.890 1'4

Összesen — Total. . lassam) zoo-o rem-314) 100-0 254819) 1000 menete zoo—o-

azokkal a fontosabb anyagokkal, amelyekre vizsgálódásunk kiterjed. Ezek sorában sze—

repelnek a gyarmatáruk (kávé, tea, bors, fa—

héj, kakaóbab), amelyek tisztán idegen világrészek termékei, azután az ipari nyers—

anyagok, amelyek termelő-helye csaknem kizárólag (kopra, pamut, juta, kaucsuk)

Európán kívül esik. Ott szerepelnek Végül a déligyümölcsök (citrom, narancs), vala- mint olyan fontos ipari nyersanyagaink, amelyeket a hazai, illetőleg európai beszer- 3. Hamburg, Bréma és Stettin részesedése a fontosabb tengeren Part de Hamboura, de Bréma et de Siettin, en 1937—1940, dans

E Hamburg—Hambourg Bréma

§ Arumegnevezés 1937 1933 1939 1940 1987 1938

5: :; ) 0/0 (1 ) "lo e ) % a ) 010 a 0/0 a "lo

1 Kávé ... 16.943 324 11.716 2'2 16.528 3'1 2.867 193 574 0? 6.000 4'9*

3 Bors, piment ... 2.871 06 4.382 0'8 3.899 0"? 1.682 113 —— —— —— —

5'Kopra ... 23.897 4'7 7.573 14 3.619 0-7 —— — —-— — —— —

8 Nyers kakaóbab 82.102 6'3 48.174 92 48.851 9'1 660 4'4 —— —— —— ——

9 _ Nyers dohány ... —— —- 853 02 518 01 — —— 1.658 19 81 0-1

11 Gyapiú ... 3.161 06 7.742 1'5 12.090 22 - —— —— '— 1.010 08

12 Nyers bőr ... 106745 21'1105.347 20'1127.742 23'7 1.601 107 —— —— —— —— ' 13 Nyers pamut, pamuthull. 62.890 12'4 35.922 69 45.416 8'4 —— _ 80.048 90'9109.573 89-8 14, Nyers juta ... 23.516 4'6 7.417 14 45.783 85 -— —— —— _ —— — ——

15 Kaucsuk, guttapercha . . 28.280 4'6 19.656 3'8 15.605 29 131 09 320 0'3 —— ——

16 Kén . . . ... '. . 150 00 5.467 10 10.040 19 1.888 127 —— — —- —- 18. Azbeszt, nyers v. őrölt . 9.981 20 8.868 17 11.875 , 2'2 —— —— — —— ——— ——

19) Egyéb ásványok 8.255 16 8.824 07 3.141 " 0'6 —— — —— —— ——— ——

20 Kenőolaj ... 30.307 60 39.828 7'5 30.764 5'7 900 6" ) 5.445 62 5.070 42 21 Valódi fenyőgyanta . . 23.459 4'6 16.498 332 17.530 323 586 B'!) — —— 180 G']

22 Cserzőkivonatok és ké-

szítmények ... 29.669 5-8 18.386 3'5 17.650 33 340 23 —— ——- ——

23 Nyersvas, vasöttvények . 7.266 1'4 9.721 1'9 8.789 fő 1.62810'9 , ——- —— —— —

24 Vas- és acélhulladék . . —— —— —— —— 396 01 ——- —— —- 159 01

Egyéb fontosabb árúk —102.913 20-3172049 32'9118.148 219 2.600 176 6 0—0] 7 00 Osszesen 507.855100'0 23.428100'0)588.329100'0 14.883100'0 88.061 100'0'122080100'0

)

3—4. szám —— 229 — ; _194tl zési forrásaink elégtelensége következtében

vásárolunk a tengerentúli államokból.

Ezeknek az áruknak kikötői forgalma az utolsó négy évi időszak alatt az 1939.

évben érte el a maximumát 2—5 millió g—val. Az ez évben tapasztalható nagy emelkedés (az előző évhez képest 06 mil—

lió (1) az Amerikai Egyesült Államokból

történt nagy ócskavasbehozatalnak köszön—

hető. Az 1940. év természetszerűen erős visszaesést hozott: az 1939. évi mennyiség-

nek kereken 40%—a csupán az importált

1-1 millió (] áru.

Legnagyobb mennyiséggel az ócskavas és —acél szerepel a behozatalban: részesedése 1939-ben csaknem 47%, ami 1940—ben 21 %—ra esett vissza. A második helyen a nyerspamut áll (az utolsó négy évben 10——

16% között váltakozó részesedéssel). Tíz

%-0n felül még csak 2 fontos áru sze-

repelt az utolsó négy év folyamán: a nyers vas, s a természetes foszfátok.

Legnagyobb mértékben tehát nehéziparunk, valamint a textiliparunk veszi igénybe az európai kikötőket a nyersanyagok beszerzé- sénél. Az ország élelmezésében szerepet ját- szó nyolc áru: a gyarmatáruk, a déligyü—

mölcsök és a rizs együttvéve 4'5—6'9—%—0t

képviseltek, s így az ipari nyersanyagok kö—

tötték le a forgalom 93'1 95'5%-át.

Az a nagy visszaesés, amely az 1940..év—

ben bekövetkezett, jóformán valamennyi árut érintette. Jelentősebb emelkedés csak az olaszországi származású citromnál, továbbá a nyersvasnál jelentkezett annak folytán, hogy az év első felében az Amerikai Egye—

sült Államok nagyobb tételeket szállítottak.

A csak jelentéktelen emelkedést mutató áruk közül is kettő, a narancs és a kén olasz—

országi származású volt.

A behozatali forgalom lebonyolításában (2. sz. tálbla) 3 német és 2 olasz kikötőé az oroszlánrész: Hamburg, Bréma és Stettini, valamint Fiume és Trieszt együttvéve 1937- ben 81'4%—kal, 1938-ban 971, 1939—ben

94-9 és 1940-ben 93'2%-ka1 részesedtek.

Míg a két Hanza—város és Stettin 1938—ban még az egész árumennyiség 50'4%-át köz- vetítette (s ugyanakkor a két olasz kikötő- ből az áru 16'7%—a érkezett), addig 1939—

ben a háború kitörése következtében része-

sedésük 41'7%-ra, majd 1940-ben 4'9%'-ra

esett vissza. Az északi kikötők kikapcsoló—

dása a földközitengeri államok, különösen Olaszország hajóparkjának igénybevételét 's kikötőinek forgalmát duzzasztotta meg, ami a magyarországi rendeltetésű áruk forgal- mán is érezhető: egész behozatali mennyi—

ségünk 88'3%-a, tehát majdnem 9/10-ed része túli áruk magyarországi behozatalában az 1937—1940. években.

l'importatiou eu Hongrie des priucz'paua: produits d'outre-mer.

Bréma Siettin—Stettin §

;

1939 1940 1937 . 1938 1939 1940 Marchandises §

ci ; % ci % Cl % ci % a 0/o o; [ 0/o 2

2.066 3'1 255 87'3 — — —- — —— —— —— — Café 1

—— —— —— — —- —— — — —— —— —— -—— Poivre, pimeut 3

—— ——- —— —— —— —— —- —— —— —— — — Copra 5

— —— —- _ — -——— — — — ——— -— — Oacao en féves, brut 6

— —— 51 106 — — — — —— — 4— —— Taboo brut 9

1.683 26 —— — — — —— —— —— ——- —— —— Laiue 11

308 05 —— —— 156 G'] 1 162 014 2 459 06 1.962 58 Peauac brutes 12

55.749 835 —— —— —— —— — -— — —— 4 257 11 ' Cotou brut et déch. de coton 13

—-— —— — —— — —— —— —— - -— — —- Jute brut 14

243 0 4 —— — —— —-— — —— —— — —— — Caoutchouc, gutia-percha 15

—— — — ——- —— —— —— —-— -— f— —— —— Soufre 16

—— — — — — — —— —— — —— 3.394 92 Asbeste brut ou moulu 18

—— —— —— —— 5.435 48 2 110 0"? 4303 09 8.579 9'7 Autres métaum 19

6.480 97 6 21 —— —— —— —— —— —— —— —— Huile lubrifiaute 20

190 03 —— ——- __ — 11 00 — —— —— —— Résine de sapiu 21

' Extraits et produits de 22

—— —— —— —- —— —— -— — —— —— —— —— substances tannautes

—— — —— — 7.160 63 7.945 2"? 5.045 1'1 28.515 63'5 Fonte et alliages de fer 23

—— —— — —- 101561 88'8 281.472 962 446.525 97'4 800 08 Déchets de fer ez d'acier 24

23 0'0 —— * 19 00 — — -— — — -— Autres marchaud. import.

66.742 1000 292 1000 114331 1000 292.700§100'0 458332 1000!

3—4. szám , _ 230 _ 1941

4. Fiume és Trieszt részesedése a fontosabb tengerentúli áruk magyarországi behozatalában az 1937_—1940. években.

Part de Fiume et' de Trieste, en 1937—1940, dans l'importation en Hongrie des principaum produits d'outre-mer.

§!

E'; Fiume—Fiume Trieszt_Tricsíe

§. , 1

13—13 Á'um'gnev?zes,) 1937 1933 1939 1940 1937 1938 1939 1940

8 ", Marchandtses —,

5.129 9 % 9 l % 9 ) % 9 % 9 % 9 % 9 % 9 %

5 Kopm . . . . . . 10.798 31 13.479 3-4 29.549 30 3.720 10 39.293 00 77.871 24-2 35.542 9-5 27.307 4-3 6 Citrom . . . . . _ _ 193 00 150 00 _ _ 10.035 1'8 19.095 5-0 17.656 4-7 34.444 00

? Narancs, mandarin . 253 0'1 _ _ 14.129 1* _ _ 7.153 TE 17.727 5-5 5.584 15 20.748 36

12 Nyers bőr. . . . . 539 02 1.423 03 901 01 1.024 05 0.729 12 3.688 1-2 10.779 20 47.539 3-3

13 Nyers pamut, pamnt- _

hulladék . . . . 399 0: 21.700 4-0 9.697 1-1 1.150 03 90.236 158 83.658 26-0131.785 35-0149.152 20-1 14 Nyers juta . . . . 24.937 7-2 17.150 3-1 28.843 2-9 5.703 1-0 90.715 170 33.794 105 3.435 00 9470 17 16 Kén . . . . . . . 11.024 32 10.500 2-0 296 0-0 2.544 0-7 3.029 1-4 2.301 07 1.169 03 7.560 1-3 17 Természetes foszfátok 231233 66'7l7l.520 31-3182.020 13-0 61.524 170 _ _ _ _ , _ _ _ _ 20 Kenőolaj . . . . . _ _ 2.739 0-5 _ , _ 7.957 2-2 1.128 02 7.633 2-4 6.540 18 21823 39

22 Cserzókivonatok és

készítmények. . . _ _ 13.352 2-4 28.518 2-4 10.488 2-0 28.927 5-1 0.435 20 19.913 5-3 19.672 3-5 23 Nyersvas,vasöttvények 65.270 130 154 00 2.728 03 37.703 100 35.243 6-2 992 03 71 00 67.348 118 24 Vas- és acélhutladék _ _ 284997 520 682.339 00-0 204339 57-3 212020 372 24.473 7-0 62.090 105 15.456 2-7 Egyébfomosabbáruk 2247 00 5.563 10 3.580 04 19.739 56 34.333 001 49.579 137 81.697 21-0150.304 264 Összesen - Total 340700 1000 547770!100-0'977.8091100-0l350.074l100-0 509847 100-0 321.240!100-0'370.217Izoo-013052; 100-0

!) Az áruk francia nyelvű megnevezését 1. az 1. sz. táblán. __!) Voír, pour les noms franoaís des marchandises, le tableau 1.

esett Triesztre és Fiuméra. — Az egyéb fon— áruk főként az ott tárolt készletekből tosabb kikötők közül a feketetengeri román származtak, de kapott a magyar iköz—

kikötők, Braila és Galac emelhetők ki. Kü- gazdaság pl. fémuekből is olyan szál—

lönösen jelentékeny volt az 1937. évi brailai lítmányokat, amelyek a tengeri blokádot behozatal: egyiptomi származású ócskavas— áttört hajókról kerültek a kikötő raktá- szállitmányok 9%-ra emelték fel részese- raiba. Az 1940. évi forgalom visszaesésére

dését. jellemző, hogy az onnan származó Összes

A 3. sz. tábla szerint, amely a három küldemények súlya: 14.883 (1 kisebb volt, németországi kikötő forgalmát ismerteti, mint az 1939. évben Hamburgból behozott Hamburg főként délamerikai nyersbőrt, az kávé 16.523 g—s mennyisége. Brémai heho—

Amerikai Egyesült Államokból származó zatalunk túlnyomórészét az Amerikai Egye- nyerspamutot S braziliai nyers kakaó- sült Államokból származó nyerspamut tette, babot közvetített. Az 1940. évi forga— ami mellett még az ugyancsak amerikai lomban egyéb cikkek léptek előtérbe: kenőolaj játszott nagyobb szerepet. Az 1940.

a kávé és a bors. Ezek a gyarmat- évi forgalom nem egészen 300 g—ra zsugo—

5. Braila és Galac részesedése a fontosabb tengerentúli áruk magyarországi behozatalában az 1937—1940. években.

Part de Braila et de Galatz, en 1937—1940, dans l'importation en Hongrie des principaua: produits d'outre-mer.

U

TEÉ Btaila _ Braila Galac _ Galatz

5-3: _a Árumegnevezés 1) .

131415 ,, Marchandzses ). 1 1937 1938 1939 1940 1937 1938 1939 1940

MÉ 9 10/0 9 % 9 % 9 % 9 % 9 % c1 %% 9 %

9 Nyers dohány . . . 29 00 1.821 130 3.702 120 2.658 103 _ — _ _ _ _ _ _ 10 Előmunkált rizs . . 10.940 00 9.530 003 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

: ll12 Nyers bőr.Gyapju. . . .. .. __ __ 2.155_ 153_ __ _— 1.333150 8100 __ __ __ __ __ __ __ __

i 18 Nyers pamut, pamut-

. hulladék . . . . 243 01 _ _ 14.236 407 12.080 73'8 _ _ _ _ _ _ _ _

1., 1510 Kaucsuk,Kén. . guttapercha. . . . . 1.984_ _1-1 __ __ _100 _04 _126 _0'8 1.050_ _4-0 2.000_ 10-8_ __ l __ __ __

, 17 Természetes foszfátok _ _ _ _ 10.066 351 _ _ _ _ _ _ 45.000 790 _ _

._ 18 Azbeszt, nyers v. őrölt _ —— _ _ _ — 16 01 3.007 141) 206 2'() _ _ _

21 Valódi fenyőgyanta . _ _ _ _ _ _ _ _ 11.8271 557 7.782 771 9.933 17-4 3.033 450

22 Cserzőkivonatok és

készítmények. . . 750 04 1.532 100 548 1-0 _ _ _ _ _ _ _ _ 9.123 479

' 23 Nyers vas, vasöttvé—

.- nyek . . . . . . 14.599 8'] _ _ _ _ _ — — — _— _ _ _ _

: 24 Vas- és acélhulladék. 151305 34-2 _ _ _ _ _ ! _ 4.197 105 _ _ _ _ _ _ .; Egyéb font052bb áruk. 170 0.1 - _ , _ _ _ 1.390 0-5 108] M 2.037[ 30 1.227 05

; Összesen - Total llSOAEOklOU-OI 14.044l100-0 29.052100-0 10.2113700-0' 21.490100-0 10.090100-0 57.000/100-0 19.033100-0

1.) Az áruk francia nyelvű megnevezését 1. az 1. sz. táblán. _ l)Voz'r, pour les noms francais des marchandises, le tableau 1.