8, szám. —— 602 —— 1933—
Részvénytársaságaínk a pengőkorszak kezdete óta.
Les sociétés anonymes hongroises depuis liintrodaction du pengő.
Résume'. A la űn de 1925, on compiait en ként egyes Vállalati területeken fejlődött Hongrie 4.057 sociétés anonymes contre 3.410 a la ki, a korlátolt felelősségű társaság pe- [in de 1931; le nombre (les établissements (stég/es
et succursales) en était de 4.096 en 1925, il est lombé (: 3.722 en 1931. Pendant les 7 années con—
sidérées, l'avoir total (les sociétés anonymes s'y éleva de 4'0 milliards de pengős a 8'1 milliaz'ils et leurs rccetles brilles, de 2.275'0 millions á 2.495'7 millions.
les années jusauien
ljavoir des sociétés, toutes
1930,
annőe—la a 8.646'3 millions de pengős, mais c'est en 1925) (1110 les rereltes ont atleint leur maximum (3.324'0 millions). 1929, celles—ci dépas- saíent' toutes les années les dépenses; c'est á partir
augmentant
s'élevait cette demiére
.lusgu'en
de 1930 aue lc bilan d'ensemMe des sociétés ano- nymes ost (levont! (lő/icítaíre. En analysant les pas—
siis des sociétés anonymes, on ooit gue la pro
portion ales capitaur en proprc a fort diminué par rapport (; celle des (:apítaufc (lits etrangers. Tandis (laid la [in de 1925, on ;; ("om/lmi! pour 100 pmyo'x de capital en proprc, 137 pengős de capital étran- yer, celle proportion s'elevait, en moyenne, () 188 pengős a la [in de 1931; les sooiélís anonymes se sont endetlées relatívement presaue autant one les agrivulleurs. En eraminant les (*apilanx on propre,
on eonstate aue [es capitaur sociaut augmenlaieni (lam une plus grande proportion (1110 les reserves;
l'indice (le treat—ri a manit; a 173; l'inzlice (les re'—
sei'ves, a 163. D'aprés les bilans, !amlis au'a la [in
de 1925, ].76'; possédant en—
semble 79/1'3 millions de ('apílatut sociaua', avaienl socíelós' (along/mes,
(les bénéfices, ef (pie la proportion, (les bene/íves ;) élait de 12'7% par rapport aar ('(ipilaa.1f sof'iaaf, en 1931, 989 soriélás, possédant au total 752'6' mil—
lions (le ('apilaaf soeiaux, avaient (lex bénéfiees,
ot la proportion de ces derniers roprésvnlail 11'80/(3.
En 1925, 12.71 És anonymes, (l'un capital sooíal total de 1291) millions, avaient (les perles, et la proportion (le celles-ci represent/lit 19'3% (lll capital social, aifen 1931, 1.858
élaient en deficit, et les capilaut sociaur ;) mon- taient () á20'3 millions et la proportíon (li—.s— !)UI'llfS, () 9'3%. Suiuanl los cours (le la Botlrse (le Budav—
pest, la valeur des actions (les sociétés anonymef:
hongroises repl'éxentait ("1 la fin de 1930 136% de la valeur nominale, contre environ 9000 á la [in (le 1931. Sur les actions, 17']% se frouuaicnt en
(i la fin (le 7931.
s o (fir
alol-s sociélés
1925 a l'étl'angt'r, contre 222576
*
Magyarországon a részvénytársaság a társas vállalkozások legfontosabb és leg—
elterjedtebb neme. A közüzemek es a szö—
vetkezetek, a nálunk honos másik két vállalati társasági formájú Vállalkozás fő-
dig még nem gyökeresedett meg. A hi—
telel—et terén a részvénytársaságok kezelik a hiteltőkének mintegy 60%-át. Szere—
pük a többi gazdasági területeken nem ilyen nagy, de a nagyvállalkozások kö—
zött majdnem minden téren vezetnek. A részvénytársaság vagyon olyan nagy, köz—
vetlen befolyásuk a gazdasági élet vitelére olyan jelentős hogy már ezért is külön figyelmet erdemelnek. De a részvénytársa—
sági adatok tanulmányozása már azért is nagyon fontos, mert nyilvános számadásra kötelezett vállalatok lévén, számadásaik módot adnak olyan tanulságok levonására.- amelyek a magz'invállalatokra is érvénye—
sek és így nagy segítségére lehetnek az ál- talános ervenyt'i gazdaságpolitikának, kü- lönösen az árpolitikával Összefüggő kérdő sekben. Mivel tehát a reszvenytársasági adatok értéke általános, nagyon fontos lenne, ha azok az adatgyűjtések, [amelyek egy—egy termelési ágat a maga egeszeben feldolgoz nak, mindig elkülönítve tárgyalnak a resz venytz'lrsasz'igi formájú vállalatokat, Sz el- sősorban a gyáripari statisztikánál lenne ki—
vánatos.
A magyar statisztikai szolgálat a resz—
vénytársaságokkal már régóta foglalkozik.
Sajnos, a háború előtt csak a hitelintéze—
teket, valamint az ipari reszvel'iytz'irsasá- gokat dolgozta fel. A többi részvénytársa—
ságaink adatai tehát hiányzanak. Külön baj az is, hogy ermlnúnyszámlát csak az ipari reszvenytárs—asz'igokról kapunk. a bi—
telintezetekről nem. Igy a bekelfieli viszo—
nyokra csak az ipari reszvenytársaságok- nál nyúlhatunk vissza olyan alapossággal.
ahogy az kívánatos lenne. A mérlegszz'imla ugyanis, amely a, vállalatok helyzetet az iizletóv zárása pillanataiban keresztmet- szelben mutatja. csak az eredmónyszámlá—
val kiegészítve adhat jellemző kepet a vál—
lalatról. Ugyanúgy, ahogy a fizika szerint a munka az erőnek és az útnak a szorzata.
a ITÓSZVÓnytáI'SHSág jelentoseget sem ítél- hetjük meg, ha csak a mérlegben szereplő vagyon— és tehertőleleket ——————— az erőt ————— is—
merjük, ellenben nincsenek adataink az ovi üzletvitel részleteiről, amely a fizikai
példában szereplő útként az erőnek a köz- gazdasági hatásfokot megadja. Ennek a tételnek fel nem ismerése az oka annak, hogy a nyilvános számadásra való kötelez—
8. szám. —603—— 1933 tetés nem terjed ki az eredményszámlára,
hanem csak a mérlegre. A nyilvánosság ilyen módon csak kívülről szemlélheti a részvénytz'n'sasagok épületeit, de nem nyer tájékoztatást arról, hogy mi történik azok—
ban.
Szerencsére ezen a hiányon a Statisz- tikai Hi'atal adatgyüjtése a háború óta bizonyos mértékben segít. A háború után igen gyors ütemben kialakult a magyar részvénytársasagi adatgyüjtés új rendszere, amely már kiterjeszkedik mindennemű részvénytársaságra és felöleli mindezek erednu'myszz'imlz'iit is. így tehát ma már országos összegekben minden évben meg—
kapjuk ezeknek legfontosabb adatait, ami az országos gazdaságpolitika számára igen nagy segítség. Miután azonban a statisz- tikai törvény szerint, _ igen helyesen, M—
a Hivatalnak nem szabad egyéni vállala—
tokra vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozni, a statisztika nem pótolhatja a nyíl- fános számadás kötelezettségének az ered- ményszámlákra való kiterjesztését.
Az új rendszerű, teljes részvénytársa- sági statisztika már a háború utáni legelső évekből is rendelkezésünkre áll. Azonban a romló korona időszakának mérlegei és más számadásai csak egészen különleges módszerek segítségével hasonlíthatók Ösz—
szea pengőmérlegekkel és kérdés, hogy Vajjon azokat egyáltalában sikerülhet-e kö—
zös nevezőre hozni a pengőkorszak száma- dásaival. De a pengőkorszak, vagyis az 1925 január 1—e óta eltelt időszak, amely napon a r'állalatokimk aranymérlegüket el kellett készíteniük, magában is igen fon- tos. Az adatok ma 1931 végéig vannak meg.
ami nhet teljes üzleti évet jelent. Ez a hét év a gazdasági fellendülésnek és a hanyat lásnak teljes hullámát foglalja magában s ezért nemcsak a részvénytársaságok, ha- nem az egész magyar gazdasági élet szexm—
ponjából is becses tanulságokkal van tele.
Ez a tanulmány e hét év részvénytársa- sági adatai alapján néhány fontos mozza- natra akarja felhívni a magyar gazdaság—
politika figyelmét.
Willalafok, telepek, iizlethelyelc száma.
A hazai részvénytársaságok száma 1925 óta szüntelenül fogy. 1925 végén a statisztika még 4057 részvénytársaságot
vett számba, 1931 végén ez a szám már 3410—re hanyatlott. A csökkenés jelző—
száma, m— 1925. évet itt is mint a tanul—
mány minden jelzőszámnál száznak véve,
— 84. A telepek és üzlethelyek száma
amelyekkel ezek a részvénytársaságok ren-r delkeztek, az első négy év alatt nem vál tozott lényeges mértékben, bár közben is ingadozott. Azóta azonban ez a szám is csökken; az 1925. évi 4096 helyett 1931 végén 3722 volt az üzemek és telephelyek száma. ami 91—es jelzőszámnak felel meg A hazai részvénytársaságok külföldi telep—*
helyei es iizlethelyei ennél jóval nagyobb mértékben csökkentek: számuk 7 év alatt 89-ről 48-ra apadt, amit 54-es jelzőszám mér. Ebben a csoportban főként az elsza- kított területeken levő telephelyek és üzlet- helyek száma csökkent, még pedig 35-ről 12-re. (34. jelzőszam.) Viszont ugyanakkor
a velünk szomszédos államokon túl, más
államokban levő üzlethelyek és telephelyek száma 18—ról 23—ra emelkedett, "_ s közben ennél jóval nagyobb számokat is elért, ——
ami jele annak, hogy a magyar vállalatok- nak az elszakított területekről való vissza- vonulása nem annak volt a következése.
mintha a hazai üzletembereink elvesztet- ték volna a terjeszkedés iranti érzéküket és kedvüket.
Sajnos, az üzlethelyek és telepek szá—
mán kívül nincs más olyan adatunk, amely—
ből a részvénytársasági formájú vállalatok tényleges üzleti terjed—elmére következtet—
nünk lehetne és ebből a szempontból a te—
lepek és üzlethelyek száma is csak nagyon bizonytalan adatul szolgál. A részvt'xnytár- saságok számadásai természetesen csak pénzbeli adatokat közölnek, vagyonuk, termelésük fizikai nagysága azonban isme—
retlen marad előttünk. Nem tudjuk, hány munkást foglalkoztatnak, nem tudjuk.
mennyi nyersanyagot, mennyi tüzelőszert használnak el, milyen kiterjedésü birto- kon gazdálkodnak; miután pedig az ársta—
tisztikából tudjuk, hogy a termelés ért-ék- adata rövid egy-két év leforgása alatt mi- lyen változó mennyiségekre vonatkozhatik, a mérleg és eredim'uiyszz'nnla szz'unadatai- hol nem lehet közvetlenül következtetnünk a tényleges üzleti tevékenység változz'isaira.
A mérleg és az eredniényszámla kapcsolata.
Miután e hét esztendő első felében az emelkedés, a fejlődés képe tükröződik visz- sza, igen tanulságos látvány, hogy a mér- legtételek mint alkalmazkodnak az ered-
ményszámlákban tükröződő irányváltozá—
sokhoz. Az árak emelkedése, vagy a terme- lés kiterjesztése megduzzasztja az ered—
ményszámla kereteit és ez n'iegfelelő hatást gyakorol a mérlegszz'imlákra is. Ha a vá]- tozás az eredményszámla bevételi oldalán
8. szám. —— 604 —— 1983 1. Részvénytársaságok és üzlethelyeik, telephelyeik száma.
Nombre des sociéte's anonymes et de leurs établissements.
§ 1925 1926 1927 § 1928 § 1929 1930 1931 Részvénytársasagok _ Sociétés anonymcs . 4057 84766 8.565§ 3.668 3.645) 8.500 3.410 Ev folyamán alakult —— Constitue'es pendant lamw'c 2171 88 1183 196 149 65 87
IV folyamán megs7ünt — Cesse'es (lem/ster pendant §
lanne'e . . . . . . . . . . . . . . 170 274 114 213 129 204 135
Év Végén fennáll-— I'lzivtam á la fin de l'anne'n. 3.349 8.113 2.929 3.062 3.082 2.943 2.895 Telepek Összesen —— Emblissements, au total. 4.185 4.243 3.756§ 4.358 4.102 3.885 3.770 Ebből Magyarországon —— Dont en Hongrie 4.096 4.146 3.665 4.098 3.998 3.830 3.722
Elszakított területen _ Sur les territoires détachee 35 37 25 54 27 18 12
jelentkezik előszőr (')kai az arak 111(?§,11()H*
kedése. pénzfelhíxgílasi jelensegek követ keztében. akár mert a kereslet nőveked) ven. :) termelest ki lehetett terjeszteni, 7—
ez ;) megduzzadás a kiadási oldalon keresz—
tül ;) mérlegszámla—kra is atsugúrzik. A teheroldalon leggyorsabb ütemű az idegen tőke állományának valtozasa. mert a ví)—
ratlannl jelentkező pénzsziikségletet ren- des viszonyok között a hitelek igénybevé) tel—e gyorsabban kielégíti, mint a saját tőke.
különösen pedig; mint az alaptőke nőve—
lése; ugyanakkor azonban a mérleg ma—
sik oldala sem maradhat változatlan; :) vr'agyontételekmil előszőr a készletek és a kihitelezés tételei módosulnak, s csak ezekre következik a dolgozó vagyon. —— az ingatlanok) az épületek. a felszerelések, ——
megfelelő megnövelése. A részvénytársa- sági számadásokban tehát az eredmény- számla az érzékenyebb fél. a mérlegszám- lak pedig. amelyek a vállalatok évi egy—
szeri penz-keresztmetszetét szolgáltatják, csak követik a fejlőd('),s illen—etet, viszont az ezekben foglalt adatok a vállalat teherbírá- sát, pénzügyi felkészültségét érzékeltetik, amire az eredményszámlából még nem le- het közvetlenül következtetni.
E hét év számadásainak legelső tanul—
sága azonban az. hogy az erednninyszám—
lak és a mérleg kapcsolata nem olytn vil:)—
gos es nem olyan köv etkezetes. mint ahogy azt ennek az elgondolásnak az alapján várhalmik. A jelzőszámok a hét év változa—
sairól ezt a képet adjak:
§ 1925§ 1926 § 1997 § 1928 § 1929§ 1930 § 1931
._lövedelmek . 142 § 147 § 1:41 § 111
Osszes vagyon
§ 100 § 110 § 129
199§ 215§218§ 203 .§ 100§ 128§ 162
A l)ev(')lelek. __,,, és velük ():—)yiitt a kiadó- sok. ——— jelzőszarnai világosan. mutatják a hét év iranyzatz'mak hullámszert'is—égét, a mer]egszz'nnlákon ellenben ennek alig lat- juk a nyomát. Az eredmenyszamla legfelső pontja 1925—hőz mérle!) 1929-ben kővel—
kezik be 147—es jelzőszammal, a mérleg- számla még 1930-ban is növekszik és leg—
magasabb pontjat 218-as jelzőszám méri.
Az eredmenyszamla, szerint a hanyatlás meredek, 1931—ben már mindössze 11%-kal van a kezdő szint felett. a mérlegszz'tmla
ezzel szemben csaknem nwgmerevedett legmagasabb pontján; a mérleg az utolsó, hanyatló év alatt mindössze li) ponttal zsugorodott Össze (')s még mindig megha- ladta az 192.) evi mérlegvagyon kelszere set. Ez azt jelenti. hogyha 1.l2;)— ben a ma—
gyar reszn'mytársasagoknak az üzleti ered—
meny egy egységének biztosításához egy egységnyi nyers tőkére volt szükségük. ak- kor 1931—ben a tőkeszükséglet 182 egy—
ségre nővel—;edett. Nyilvánvaló, hogy a tőke- keret sokkalta rohamosabban duzzadt.
mint amennyire azt magának a termelés- nek kiterjeszkedese megokolta. igy kelet—
kezett az az aranytalanság amely a magyar részvény tarsasagok tőke-kerete között és () keret tényleges hasznosithatőm'tga között.
a valóságos üzleti lehetőségek között fennáll.
A fontosabb mérlegtételek.
A hazai reszvőnytarsasagok kezén levő ősszes vagyon () hét év alatt a kétszeresére növekedett: ez 1925 év végi 4'0 milliárd helyett 1931 végén 8 és 05ynegv ed milliar- dot tett. A novbekedés az első ot év alatt rohamos volt és 1929-ben már 8") milli—
ardot ért el. (215. jelzőszám.) A fejlődés ezen. a ponton megállott. 1930—ban a jelző) szan) mindössze, 3 ponttal emelkedett, majd 1931—ben hanyatlás következett be. ami :) jelszzimot 203'ra csökkentette.
lla :) tőke két nagy alkotóelemét. :) saját tőkét és az idegen tőkét külön vizs—
galjuk. kitűnik. hogy a tőkének ez a nagy) szabású emelkedése nagyobb mértékben volt az idegen tőke növekedésének a követ—
kezése. mint a sajat tőkéve. Az idegen tőkék hét év alatt 2'3 milliz'n'dről 5'3 milliárdra növekedtek (235). jelzőszaml: legmagasabb
8. szám. ——605—— 1933 pontjukon 5'7 milliárddal 1929—ben
1930-ban állottak (248. jelzőszam.) 1930—
ban egy árnyalattal meghaladtz'ik előző évi szintjüket.
A sajat tőkék ellenben a hétéves idő- szakon végig megszakítás nélkül növeked—
tek. Együtt számítva az alaptőkét és a tar- talékokat, ezek 1'7 milliárdról 2'8 milli- árdra nőttek (170. jelzőszám). Az alaptőke növekedése gyorsabb ütemű volt, mint a tartalékoké. Az alaptőke 1925 Végén 902'7 milliót tett, 1931 végén 1.554'8 milliót (173 jelzőszam), a tartalékok ugyanez alatt az idő alatt 765?) millióról 1.261'3 millióra emelkedtek (165. jelzőszam).
A pengőkorszaknak ezek alatt az évei alatt tehát a vállalatok eladósodása meg- lehetősen nagy mértékben növekedett.
1925 végén a saját tőkének minden szaz pengőjére 137 pengő idegen tőke esett, 1931 végén már 188 pengő volt az adóssá—
gok összege. Ebből valami keveset levon az, hogy időközben az alapok is emelked- teki amelyeket szintén az idegen tőkéhez kell számítani. amelyeknek kaunatterhe azonban aranytalanul kedvezőbb, mint a hitelezőkéé, de azért a saját tőkének az idegen tőkéhez való aranya mégis jelentős mértékben romlótt. Az eladósodás mérté—
kének menete mutatja, hogy ez kapcsolat- ban van azzal a hiteltúltengéssel, amelyet
és őzönlése idézett elő. A saját tőkének az idegen tőkéhez való Viszonya ugyanis a hét év alatt így valtozott:
1925 137 1926 141 1927 181 1928 219 1929 214 1930 205 1931 188
Részvénytársasz'igaink helyzetét tehat az idegen tőkék felvétele éppen olyan nagy mértékben nehezítette, mint akár az őster- melését és ennek a hiteltúltengesnek volt a következése, ha az utóbbi éveket a rész- vénytársasagok igyekeztek az idegen tő—
kéktől való megszabadulásra fordítani Hogv végeredma'nyben ez ellen nem tud—
tak másként küzdeni, mint saját tőkéik emelése útján, —— aminek nehézségei ter—
mészetesen szintén szüntelenül növeked-
tek, ——— ennek egyszerűen az a i'nagyarázata,
hogy ezek az idegen tőkék valóban túl—
nyomó nagyrészt külföldi tőkék is voltak, amelyeket nem lehetett könnyűszerrel visz—
szafizetní s amelyeknek visszafizetése ké- sőbb mar rendeletekbe is iitkőzőtt. (lsak a tehertételek alaposabb elemzése során derül majd ki hogy ezek az idegen tőkék mint oszlottak meg a pénz- és az arnhítel a külföldi tőkéknek az országba való be—
A részvénytársaságok főbb üzleti adatai. _
egyes formai között. aminek a Vállalatok Principales données sur les affaires des sociétés anonymes.
1925 [ 1926 l 1927 [ 1928
l?
Millió pengő tlillíons de pcnfős
Részvénytöke — Capital—actions , 902'7
Jelzőszám —— Imlz'ces 100
Tartaléktőke — Fonds de réserve . 765'5
Jelzó'sza'm — Indices 100
Együtt _ Ensemble . 1.6682
Jelzó'szám —— Indices ( 100
Idegen tőke —— Capu'aux " appart.pas enpopre
ama sociétés . 2.297'0
Jelzószám —— Indices 100
Összes teher " Charges totales . 4.062'8
Jelzőszám —- Indices 100
Összes költség — Frais totaum _ 2.207'3
Jelzőszám — Indices . . A 100
Összes bevételek — Recetles totales . 2.275'0
Jelzőszám — Indices 100
Veszteség —— Pertes . 30'0
Jelzőszám — Indices 100
Nyereség — Béne'fices 97'6
Jelzöszám —-— Indices 100
Évi veszteség — Pertes annuelles . —
1.151 6 128 9656 126 2.117'1 127 2.994'8 130 5.248'2 128 2.388'7 108 2.484'3 110 40'6 136 1362 142 10'6
1.254 5 139 10103 132 22648 136 40892 218 6.562'0 162 2.741'3 124 29064 129 429 143 2080 222 2'3
18982i15094 155
10801 141 24783 148 53839 235 ( 89848
199 30423 138 82012 142 633 212 222'1 236 204
167 1.145'9 150 2.655'3 159 5.664'1 248 85435 215 3.182'8 144 3.324'0 147 829 276 2241 238 196
1929 I 1930 ! 1931W
15w4l15msi
1701 173 123342 126t3'
161 165.
27626 28161' 166 170 67004 63096 248 235 96449 92494 218 203 29914: 25326_
135 115 29538 24956 131 111 1196 1606 383 523 1612 1239 193 132 359 417
8. szám. ——606— l983 egészséges megalapozása szempontjából
kétségtelenül nagy jelentősége van.
A költségek és a bevételek.
A költségek és a bevételek e hét év alatt nieOI-elietösen közelről követték egy- mást. Azonban 1925-ben a kiadások 2.207'3 milliót tettek, a bevételek pedig 2.275'0 milliót, vagyis országos eredményben 67 millió pengőnyi többlet mutatkozott, 1931- ben azonban a kiadások összege 2.532'6 millió volt, a bevételeké 2.495'8 millió.
tehát országos eredményben a tiszta hiány 36'8 millió. Vég-eredményben e hét év alatt .a kiadások növekedését 115, a bevétel—ékét 111 jelzőszám mutatja, tehát a bevételeké abszolut összegben is elmaradt valamivel a kiadásoké mögött. A legmagasabb pontot .a részvénytársaságoknak pénzben mért tevékenysége 1929-ben érte el, amidőn a kiadásokat 144, a bevételeket 147 jelző—
szám mutatta, az 1925. évhez viszonyítva.
Eddig az időpontig a bevételek növekedése minden évben meghaladta a kiadásokét.
Ettől kezdve azonban ez a viszony megfor—
dult és három év alatt a kiadások csak 20'2%—kal, a bevételek ellenben 24'3%—kxal hanyatlottak.
A részvénytársaságok üzleti tevékeny-- ségének lassúbbodását ezeknél az abszolut számoknál bizonyos mértékben jobban ér zékelteti az a viszonyszám, amelyet akkor nyerünk, ha megfigyeljük, hogy az évi nyers bevételek mint viszonylanak az üz—
letben lekötött összes tökékhez. 1925-ben még 4.062'8 millió összes tökevagyonnal
2.275'0 milliónyi bevételt értek el, ami azt
jelenti, hogy a hazai részvénytársaságok ebben az iramban 1'9 év alatt forga'thatták volna meg összes tőkéjüket, 1931—ben azon—
ban az összes vagyon 8.249'4 millió, az összes bevétel 2.495'8 millió, vagyis az ösz- szes vagyon egyszeri megforgatásához 3"
év kellett volna. Ez világosan mutatja, hogy a részvénytársaságok termelésében milyen nagy arányokban kellett emelked—
nie e hét év alatt a rezsitételek súlyának, hogy a termelési egységre eső központi és ennélfogva nem csökkenthető költségek milyen rohamos iramban növekszenek. A részvénytársasági vagyon nagyarányú fej- lődése, ha a termelés kiterjesztése ezzel nem tarthat lépést, nem kedvező jelenség,
A nyereség és veszteség egyenlege.
Az a sok bizonytalanság, ami a rész—
vénytársasági mérlegekből kiküszöbölhetet—
len, a nyereség és a veszteség egyenlegében jelentkezik legélesebben. Ezt a két egyenle- get sohasem szabad önmagában vizsgálni., hanem miután ezek a többi mérlegtételek—
nek összhangjából keletkeznek, csak azok—
kal való viszonylatukban. Mivel ebben a legnagyobb vonalú összefoglalásban azon—
ban az egyes mérlegtételek részleteire nem térhetünk ki, itt csak annyit állapítunk meg, hogy a nyerese'gegyenleg éppenúgy nagyobb volt 1931 végén az 1925 Végi ered—
ménynél, mint a veszteségegyenleg. Azon—
ban egyfelől a nyereségegyenleg e hét év alatt 976 millióról 123'7 millióra nőtt, a veszteségegyenleg ellenben, amely 1925 végén 300 millió volt, 1931 Végére már 1606 millióra ugrott. Növekedése tehát.
amelyet az 523 jelzőszám mér, többszöröse a nyereségegyenleg növekedésének, ame—
lyet 132 jelzőszám mutat. A veszteség- egyenleg 1925 végén még a ny—ereségegyen—
legnek harmadrésze sem volt, 1931 végén már azt többel haladta meg, mint amennyit 1925-ben összesen tett. Azonban ehhez meg kell jegyeznünk, hogy amíg a nyereség- egyenleg mindig körülbelül tiszta évi ered—
ményt mutat, mert a részvénytársaságok a nyereségből csak nagyon keveset szoktak
a következő évi számlára átvinni, az évi veszteségegyenleg ezzel ellenkezően mindig több évi veszteség egyesitett összegét fog—
[alja magában. A legnagyobb ritkaság, hogy egy vállalat az átvitt évi veszteséget már a következő évre kiegyenlítené. Ez a fo—
lyamat, —-— ha egyáltalában sikerül, — ren—
desen több évig tart. A tartalékok felhasz—
nálása, az alaptőke leszállítása vagy eset—
leg felemelése utolsó eszköz a veszteségek
pótlására, miután előbb a vállalat még az üzletmenet élénkítése és átszervezése, vagy az általános irányzat megváltozása során reméli a hiány kiküszöbölését. A vesztesé—
geknél tehát az előző évi veszteséget le kell vonnunk az idei veszteségek összegéből és csak így kapjuk meg a valószínű idei tételt.
Ez a számítási mód nem pontos, mert a tavalyi veszteségek egy része olyan Vállala—
tok mérlegében szerepelhet, amelyek az idén már nyereséget mutattak ki, de az egyes vállalatok sorsának elemzése azt inn—
tatja, hogy az ilyen fordulatok aránylag ritkák. Nem lehet azonban így figyelembe
venni azokat az intézkedéseket, amelyeket
a vállalatok a tavalyi veszteségek eltünte—
8. szám. -——607-—- 1933
,
tése céljából tettek, igy a tőkeműveleteket, amelyek éppenúgy állhattak a saját tőke felhasználz'tsz'lban, vagy emelésében, mint ahogy történhettek hitelműveletek útján is.
E számítás alapján kitűnik, hogy az üzleti eredmény még 1931-ben sem volt olyan rossz, mint amilyennek az a vesztesé- gek egymasra rétegezett, több évi hiányt ma- gában foglaló tételekből látszik. Ugyanis ebben az évben az évi tiszta veszteség 41'7 millió pengőt tett, az évi nyereség pedig 123'7 milliót. Vagyis a nyereséggel záró részvénytársaságok tiszta eredménye több—
szörősen meghaladta a veszteséges vállala- tok évi hianyat. Ezt megerősíti az a részletes adat is. amelyet a M. kir Központi Statisztikai Hivatal a rész vénytársaságokra nézve a nyereségek és veszteségek alaptőke szerint való meg-
oszlásara nézve kimutat. Ezt az adatot csak tájékoztató eredményként foghatjuk fel ebben az altalanos elemzésben, miutan a hitelintt'ézetek adatai ebből hiányzanak. A többi részvénytársaságoknál a helyzet ez volt: 1925 végén 1.764 vállalat mutatott ki nyereséget, s ezek a vállalatok együtt 794'3 millió pengőnyi alaptőkével rendel—
keztek. A nyereség aránya az alaptőke 12'7%—a volt. 1931-ben a nyereséges valla—
latok száma 989—re csökkent, az alaptőke
Összege 752'6 milliót tett, a nyereség ará- nya az alaptőkéhez 11'8% volt. Ezzel szem—
ben 1925-ben veszteséggel zárt 1.271 valla—
lat, 129'0 millió pengőnyi alaptőkével, ami—
nek az évi tiszta veszteség 19'395 -a volt, 1931—ben a veszteséges vállalatok szama 1.858, alaptőkéjük összege 420'3 millió,
amiből az üzleti év alatt 9'8% veszett el.
A részvényvagyon piaci értékelése.
A nyereség és a veszteség tételeivel kap- csolatban igen fontos kérdés, hogy vajjon a piac mint értékelte e hét év folyamán a magyar részvényeket. Maga a részvénytár—
folyamjelzőszám, amelyet az 1926. évi at—
lagos árfolyamok alapján állapítottak meg, azt mutatja, hogy az értéktőzsdén ugyan—
úgy lejátszódott a felfelé haladó, majd hir—
telen lezuhanó mozgás, amelyet a részvény- társaságok üzleti eredményeiben tapasztal—
tunk, mint az egész gazdasági életben, __.
a dolgozó tőkék névértékén kívül. A tőzsdei jelzőszám 1928 közepén 171'8—ig emelkedett, 1931 közepén, az értéktőzsde bezárásának időpontjára azonban már száz alá hanyatlott. Valószínű, hogy az év végéig még tovább romlott az értékelés.
miután az 1932 őszén újra megnyíló érték—
tőzsde altalában véve alacsonyabb szintet hozott, mint az 1931. évi utolsó tőzsdei napéi voltak.
Eszerint tehát az értéktőzsde egyáltalá- ban nem a mérlegből, hanem az eredmény- számlából indul ki. Ezt megerősíti az a számsor is, amelyet úgy nyerünk, hogy azt keressük, vajjon az értéktőzsdei árfolya—
mok mint viszonylanak a jegyzett papiro- sok névértékéhez. 1930 végén a budapesti tőzsdén 4.559'5 pengő névértékű papirost jegyeztek, —— minden részvényből egy—egy darabot véve, —— az árfolyamérte'k pedig
6.204'7 pengőt tett, ami a névérték 136964
volt. Valószínű, hogy a budapesti tőzs :) a részvények belértékét e hétéves időszak túlnyomó nagy része alatt a névértéken felül kereste és az árfolyam átlagban csak a bankzárlat ideje alatt hanyatlott a név érték alá. Az értéktőzsdei adatok a rész vénytársaságoknak csak egy részét ölelik fel, azonban elég nagy részt ahhoz, hogy az értékelés adatát általánosítani lehessen.
Mindenesetre számba kell vennünk azt is.
hogy amint lattuk, általában a nagyválla- latok sokkalta nagyobb ellentúlló erőt ta—
nusítanak a válsággal szemben, mint a ki—f csinyek, tehát valószínű, hogy amíg emel- kedő hullam idején a nem jegyzett részvé- nyek értéke is abban az ütemben nő, ame—
lyet az értéktőzsdei jelzőszám mutat, a hanyatlást a nem jegyzett papirosok jóval nagyobb mértékben tükröztetik vissza ár—
folyamuk alakulásában, mint a nagyok.
Az kétségtelen, hogy az értéktőzsdei ár- folyamok a névértékhez viszonyítva 40-—
50%—os kilengést is mutatnak. Ha az árfo-
lyam a névérték felett áll, ez a nemzeti va—
gyonnak részvényekben levő részét mint—
egy rejtett belső erő tükrében mutatja.
Miután több, mint másfél milliárd pen—
gőnyi névértékű részvénytőkéről van szó, úgy látszik, hogy a legkedvezőbb hul- lámhegy idején a piac ezzel az érték- tömeggel úgy bánt. mintha az kétmilliárd pengőnyi gazdasági erőnek felelt volna meg; 1931. év végén körülbelül 1075—kal volt az árfolyam a névérték alatt; vagyis a kétmilliárdos belső érték 1.350 millióra, azaz majdnem a harmadrészével hanyat—
lott.
Magyar részvényvdgyon (( külföldi
birtokosok kezén.
Ez a részvénybirtok nem mind hazai tulajdon. A magyar részvénybirtoknak a hét év alatt mind nagyobb hányada ment
8. szám. ———608 —— 1933 3. A részvénybirtok területi megoszlása.
Répartition territoriale des actions des sociétés anonymes:
1925 t 1926 t 1927 t 1928 t 1929 t 1930 t 1931
Millió pengő —— Míllious depengős
Összesen —— Total . . . 694'4 953'7 1006'1 1106'6 1204'5 1217'2 122909 Ebből Magyarországon — Dont en Hongrie 575'2 788'2 8090 8964 953'6 950'1 958'0 Külföldön — A létranger . . 119'2 165'5 197'1 2102 2509 267'1 271'9
Ebböl —-— Dont
Ausztriához :: , 'S 9, l Autriche .. 3'5 4'4 87 T'] 78 4'2 4'6
Cseh-Szlovákiához % 2§-§*§ la Tchr'co—Slovagnie 5'5 7'3 5-7 5'8 4-9 58 3'8
Romániához 32 eg 3 3 la Roumaníe 1'7 1'8 1-6 20 18 1-9 19
Jugoszláviához m 2 § *; § ll): )ougoslawie :. .. 12 19 2—2 0'9 1'4 1-3 1'9
Olaszországhoz 33 ;); § llltalie :. .. .. 0'9 10 03 0'3 0'3 0'3 0'3
Ausztriaban —— En Autriche . .. . .: .. .. .. .. 355 506 416 526 5641 58-4 555
t'. S. A. -t)an —— Aux Etals—lf'nis .. 9'1 103 321 321 377 420 460
Svájcban _ En óuissr ., :: 199 282 31'1 81'2 29'5 377 403
Németországban — I'n illem): m .. :. M'? 152 250 193 22-7 360 262
Navybrítánniában —— Dans la rande-Birtagne 88 94 107 - 10'7 223 107 192
Hollandiában — Aux Pays—Bús . 4'2 3'6 2'6 4'6 217 191 206
Belgiumban —— En Belgigna . .: .. 8'3 88 84 9'8 111 15"! 157
Franciaországban — Jin France , . .. 6'4 9'1 8"? 60 64 9'1 9'8
Cseh— Szlovakiaban —— 1 n Tihr'ioStoragníe 20 3 4 51 61 4'6 41 41
külföldre. Részletes adataink erre nézve a magyar részvénybirtoknak az 1931 évvégi állapot szerint csak 1.229'9 millió pengőnyi névértékű részéről van. Hét év alatt az :) niszvénybirtok, amelynek megoszlását is- merjük, (')94'4 millióról emelkedett erre, a szintre. Az alapti'ikenőyekedós tehat a tesz——
yenytarsaszigok e, esoporljínn'll 5355 millió pengőt tett; ebből 382'8 millió a hazai reezl
vónybirtokot növelte,, őiőf'á-kol 2527 millió a külföldiek magyar reszvenylúrto—
kat 22()% kal. Ennek az eltolódasnak az lett az eredménye hogy amíg 1925 -ben a magyar reszyeny)(levonnak essak 17 l,%a
volt kiillőldiek kezeben, 1931-ben ez az
arany 22 'Ha-ot lett.
Az elszakított területen lakók abszolut reszyónybirtoka yegeredmenyben nem val—
tozott: 1925 végén ez 12'7 millió pengő volt (1'8%) 1931 veg—en 12'4 millió (1070).
gazdasagi í'elyi'agzas éveiben az elszakí—
tott területek rószvónybirtokosai élénken Érdeklődnék a magyar papirosok irant, 929 ben resznfniybiitokuk lő milliót meg?
llialadt. De a pénzforgalom elzárása és :) pengőnek nemzetközi viszonylatban való nieggyengiilese ennek a, kedvező irányú alakulasnak utjat állotta. sőt azt kedvezőt,- len irímyi'lva változtatta. Egyebkent e hét év alatt az osztrak es a cseh impórium alá került területeken csökkent. a magyar rész- vényérdekeltség, :) román és jugoszláv hatá—
rok köze szorított, területeken pedig nőve—
kedett.
Abból :) 271'8 milliónyi magyar Ksz- v—ényből, amelynek tulajdonosairól statisz—
tikai adataink vannak. 20'576 Ausztriában
van,1t')8% az Egyesült Államokban 1483)
Svájcban, 9'"1 % .a Németbirodalomban,
7'5)% a Németalföldön, 7'1% Nagy—Britan- niában, :)8í6 Belgiumban, 31396 Francia—
országban, 4 (im— az elszakított területe- ken és ugyanannyi egyéb államokban. A hazai részvénybirtok aranya e hét ey alatt.
a !(37. jelzőszám arányában emelkedett., az elszakított területek kivételével. amelyek—
nél, mint már láttuk. csökkenés állott be;
csak Ausztria (156) es lilraneiaW'szíig (134) részvénybirtok: emelkedett :) l'lazainal ki- sebb mértékben "vlinden más állam rész vényórdekeltsége nagyobb arányokban nőtt mint a hazai tőkee. A jelzoszíunokat te kintve, legnagyobb mértékű volt a növekedés az .,egyól) allamok" csoportjában, 3410-es ielzőszímn majd lugoszl:')yi:')l')an 2880.
Romaniaban Élő?) az Egyesult thamokba:
;)07, llollandi:'1ban 4:)U. Lengyelországban
37—i. Abszolut szamban e hét év alatt :) le?,"
nagyobb magyar rószyóny'iiieiii'1yis:')g()t az Egyesült Államok vette át, amelynek resz—
Venybirtoka 91. millióról 46'0 millióra emelkedett. Svajc 204 millio. Hollandia 16'3 millió. Nagy—Britannia HM millió.
Ausztria 10 millió. :) Nőmetbirodalom 15'0 milliő. Belgium 7—5) millió pengő érték)") magyar részvényt szerzett :) pengőkorszak kezdete őt:). A reszyenyek külföldre való kiszivárgíisz'mak ütemére jellemző: hogy ez az utóbbi. nehez evek alatt is t'okozatoean folytatódott. (Ésak igen kevés eaetben lehet megfigyelm, hogy a külföld Szabadulni igyekezett volna magyar rószy'()1)y(—)itf'il, el—
lenkezően, :) külföld rószvénybirtok:
utóbbi évek alatt is emelkedőben volt.
Móricz Miklós dr.
HZ
