A rákhalandóság

9. szám.

——761—— 1935

A rákhalandóságf)

La mortalité par cancer.

A rákhalandóságnak világszerte észlelik emelkedését. Előre látható, hogy úgy a né—

pességhez, mint és még inkább az összha- landósághoz és a többi halálokokhoz képest mutatkozó aránya a jövőben még tovább emelkedni fog. Ennek a főokai: a statiszti- kai számbavétel pontosabbá válása, a jobb

diagnózisok, a halottkémlés pontosságának fokozódása, a nem-orvoshalottkémek szere- pének csökkenése, de azután másrészről szerepe van ebben a fertőzőbetegségek hát—

térbeszorulásának, az orvosi gyógykezelés javulásának és további terjedésének, minek révén egyre inkább gyarapodik a korai sír- tól megmentett fiatalok száma és a népes- ségben erősödik a rák és egyéb rosszindu—

latú daganatok által leginkább veszélyezte-

tett öregkori korosztályok aránya. Mindezen okok, amelyek röviden egy okra vezethetők vissza, s ez az egy ok a műveltség terjedése, a rákmortalitás emelkedését teljesen meg—

magyarázzák s ezen ma is ismeretlen etiolo- giájú borzalmas kór tényleges terjedésétől

ma még nem kell rettegniink.

A rák kórlényege ma is rejtély. Az okának megismerésére irányuló törekvések mind- ezideig eredménytelenek maradtak. Egyes részletkérdézseket sikerült tisztázni, de a rák kórlényege, etiologiája ma is ismeretlen.

Vannak tetszetős elméletek, de teljesen be—

bizonyítva még egyik sincsen.

Az kétségtelen, hogy rák az emberi szer-

vezetben minden olyan szövetből fejlődhe- tik, amelyben hámsejtek vannak. Rák (car—

einoma) alatt éppen az olyan rosszindulatú daganatot értjük, amely a bőrből fejlő—

dik. Azonban más szöveteknek is megvan—

nak a maguk rosszindulatú daganatai. így a csontnak a sareoma, a velőnek a myelo- sareoma, az izomnak a myosareoma, stb.

Ezek az egyéb rosszindulatú daganatok

azonban sokkal ritkábban fordulnak elő s nem neveztetnek rákoknak. A daganatos ha—

láloki jelentéseknél a daganatok jó- vagy rosszindulatúsága a halálozási lapon olykor

nincs jelezve s megtörténik, hogy az utólag sem nyomozható ki. Ezeket az eseteket s a 1) A Magyar Statisztikai Társaságban folyó évi május 7-én, az Orvosi Nagyhéten a Magyar Hygie—

nikus—ok Támasz-igában folyó évi május 29-én, Bu- dapest—en magyarul, a berlini Népességtudományi Nemzetközi Nagygyülésen pedig folyó évi augusztus

29—én németül, ily cim-en 'iüll'ioitt előadások kivonata.

Franciául] lköZili a Journal de la Société Hongroise de Straitistigue.

jóindulatú daganatok által előidézett, elég

ritkán előforduló haláleseteket jelen statisz—

tikánkban nem tárgyaljuk, csak a rákokra s az egyéb rosszindulatú daganatokra terje-

dünk ki.

A rákstatisztika legfontosabb forrása az országos haláloki statisztika. Ezt az anya- könyvvezetők által szolgáltatott rendes nép- mozgalmi ,,halálozási lapok" s az itt sze—

replő ,,orvosi értesítők" rákesetei nyujtják.

Ezek a rákban elhaltak országos számára adnak adatot. E mortalitás kombinatív fel- dolgozása azután persze a halálozási lapra

felvett összes ismérvekkel (pl. nem, kor, foglalkozás, stb.) lehetséges. Különös szak-

szerű orvosi adatokat kórházak, klinikák és más gyógyintézetek szolgáltatnak. A kór—

házi statisztikákból régebben Buday Kál—

mánf) újabban Barabász) és számosan má- sok készítettek feldolgozásokat. Pmler, Pólya

és Balló írtak a rák—kutatásnil, Bársony fő—

leg nőgyógyászati rákstatisztikákkal, Zalka

a tüdőrák gyakoriságával foglalkozott.

Ujabban Barker, Müller, Ernst és Werner

Németországban, Hersch Svájcban, Rémond Franciaországban, Dauwe Hollandiában foglalkoztak a careinoma-mortalitással. Kii- lőn műtéti— és RÖntgen—therapiai statisztikák is vannak; munkánk részére Verebély klini—

kájáról adott ily adatokat. ldőnkint egyes nagvobb boneolóintézetek, proseeturák sta—

tisztikai anyagukat szintén közrebocsátják, éppenúgy, mint a statisztikai, a közegész—

ségügyi és .a rákkutató különleges intézetek.

A rákban megbetegedettekről rendszeres folyó feljegyzések nincsenek. Mégis készült eevkoron ilyirányú országos felvétel is s ez

az 1904. évi magyarországi országos rákfel-

vétel. A felvételt irányító bizottság elnöke akkor tudvalevőleg Dollinger Gyula orvos—

tanár volt. Az ő útmutatásai szerint gyüjtött adathalmazt a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal dolgozta fel s a kiadványhoz maga Vargha Gyula, az akkori igazgató írt szöve—

get. Sajnos, az adatgyűjtés aránylag kevés

rákost vett számba s azt találta, hogy ha- zánkban akkor százezer 15 éven felüli élőre

a népességben 31 rákos beteg esett, pedig a

rákmortalitás ugyanakkor az országban

1) L. Buday K. dr.: ,,Rák'statisztikai adatok".

(Eger, 1907.)

2) L. Barabás J. dr; ,,Adatok a rákos meg- betegedések stratisiztiukájához kórházaink 1926—28.

évi kimutatásai alapján". Nép—egészségügy. 1934. évi

7—11. sz. *

9. szám.

——762-—

1935

százezer élöre vonatkoztatva a 1.5 éven fe- lüliek közül 96 volt. lgy tehát az összeírás

csak 1/3-át tudta kimutatni a rák miatt

évente átlagosan elhaltaknak, holott ismerve a rákbetegségek több évre szóló idült lefo—

lyását. a betegeknek 200—30070—kal na-

gyobb számúaknak kellett volna lenniök, mint az elhaltaknak. Gyakori a rák rejtett volta és sok élőben fel nem ismert rákot csak a prosecturák mutatnak ki, sokan pe—

dig tudott betegségük miatt sem fordulnak orvoshoz s így a ráknál a betegségi felvétel nem pontos. E tekintetben tehát betegségi felvétel nemcsak. hogy igen kivételes, ha- nem nem is pontos s éppen ezért a rákos betegségek tömegjelenségeire vonatkozólag újabban csak közvetve, a rákmortalitás sta—

tisztikájából tudunk következtetni. A Szé- kesfővárosi Statisztikai Hivatal is készített

újabban rákhalandősági kiadványt, ez Meng/1) munkája, de ez éppen ezen tanulsá- gokon okulva nem alapul semmiféle külön rákbetegségi felvételen, hanem csak a fővá—

rosi halálozási lapokon alapuló anyagot ak—

názza ki, de már annak is közel 10 eszten—

deje, hogy ő a fővárosi anyagot vizsgálta.

Melly az országos rákstatísztikával egyálta—

lán nem foglalkozik. Az ()rvosi Könyvkiadó Társulat által 1930—ban kiadott .,ligészség—

ügyi Statisztikaw), vonatkozó fejezete csak

1928—ig és csak egészen kivonatosan tár- gyalja az országos rz'ikhalandősz'igi anyagot.

így nemcsak a legutolsó évtized országos

rákhalandósági statisztikai anyagának meg—

vizsgálása, nemcsak a rák terjedésének kor—

szerű és érdekes problémája. de számos. a vonatkozó kutatásokban felismert statiszti—

kai tömegjelenség bemutatásának vágva is ösztökél rákhalamhisági kutatásokra.

Ismeretlen etiologiájú betegségek okának

felderítéséhez a statisztika is szolgálhat út- mutatásul. A Nemzetközi Rákkutatő Bizott—

ság éppen ezért 'álaszt a legkülönbözőbb országokban orvosokon kívül statisztikuso- kat is tagjaiul s kéri azok közreműködését s a rákhalandősz'ig statisztikai kutatását. A ráknál ma körülbelül az a helyzet, mint volt a mult század 70-es éveiben és a még azt megelőző időkben a fertőző betegségek—

nél. Akkor a baktériumok még nem voltak ismeretesek és azokban a mikroskopot még

") L, Melly J.: ,,Budnpest rákhalandósága." Főv.

Stal. Közlemények. 56. kötet 1. szám. (Budapest.

1928.)

9) L. Szél T,: ,,Fgészsógügyi Statisztika". Buda- pest, 1930. 49, §. A rák és az egyéb rosszindulatú daganatok 358. s k ].

nem ismerő időkben azokat még senki nem látta. Ebben az időben csak a statisztika tu—

dott rámutatni bizonyos körülményekre.

amelyek a betegségek terjedését előmozdít- ják s a statisztika mutatta, hogy mely khe—

lyeken gyakoriak, persze származásukat, a kórokozókat nem ismervén, az illető helyeken a betegségeket többnyire csak a földből, a le—

vegőből származtatva. De a statisztika pozitív

szolgálatokat is tett már beteg—ségi okkutatá—

sokban, hiszen a XlX. század 40—es éveiben

hazánkfia Semmelweis, statisztikával bizo-

nyította, hogy az orvosi Vizsgálóujjal bevitt hullaméreg a kórházakban előálló gyer- mekágyi láz oka. lgaz, hogy egykor hiába várták a statisztikástól, hogy az összes fer—

tőző betegségek okait ki fogja mutatni. A Gondviselés ezt a dicsőséget akkor egy egé- szen más eszköznek, a mikrosko-pnak tar—

totta feln—n. De azért voltak már pél-

dák, hogy a statisztika mutatott rá ismeret- len okú betegségek okára és ma hasonló a helyzet a ráknál s éppen ezért indokolt e téren a statisztika segítségülvétele is.

A rákstatisztika alapvető és legérdekesebb jelensége, amelyet a nagyközönség is leg—

inkább ismer, az. hogy a rákhalandőság emelkedik, amiből az e gyarapodás okaival kellőképpen tisztában nem lévők rendsze—

rint a rák terjedésére következtetnek. Éppen ezért először a rákhalandóság országos ala- kulásának történeti idősorz'lval kívánok fog—

lalkozni. Hazánkban az e, tekintetben ezidő—

szerint rendelkezésünkre álló legutolsó adat, az 1933. évi szerint ez évben már 9.071 lé—

lek halt el rák és egyéb rosszindulatú daga—

nat miatl. Százezer lélekre eszerint ——— az 1933. évi évközepi népességhez viszonyítva

—-——— egy év alatt már 103 rákos áldozat esik.

Azt. lmgy ez már minő nagyarányú halan—

dóságot jelent, legjobban úgy értékelhetjük.

ha arra gondolunk, hogy a hazánkban leg—

elterjedtebb nagy 11('3pl')etegségnok. a gümő—

kórnak mortalitása is csak 152 százezrelék, minthogy a gümőkór legújabban évente át—

lag hazánkban kb. 13.000 lélek életét oltja ki. így tehát az egyre csökkenő tuberkuló—

zismortalitás és az évről-évre emelkedő rák—

halandóság arz'inyszz'tmai már—már találkoz- nak. Rövidesen, talán már a 40-es években,

el fog jönni az az esztendő. amikor a rák-

betegség pusztításának mértéke hazánkban el fogja érni azt az arányt, amit e tekin—

tetben az egyre csökkenő tuberkulózismor- talitás jelent.

Ahogy régebbi és régebbi adatokra meA

gyünk visszafelé, úgy egyre kisebb és kisebb

9. szám.

rákhalandósággal találkozunk. Százon felül az országos earcinomamortalitázs csak 1929

óta áll (1.00'1). Azelőtt ily magas aránv-

számot hazánkban sohasem észleltünk. Az 1928. évi adat csak 98'0, az 1921 29. évi

átlag 902 százezrelék. Ez az évtized azon—

ban a rákhalandóságot a rohamosan ter- jedő műveltséggel hasonló intenzitású foko—

zódásban lévőnek mutatja. 1921-ben rák miatt hazánkban még csak 5.983 egyén halt el, ami százezer élőre csak 74'1'1. A csonka terület legelső adata még kisebb, az 1919.

évi országos rákhalandóság csak ő—l't) száz—

ezrelék.

A történeti területen a rákhalandóság sokkal alacsonyabb volt, mint a trianonin.

s így igen nagv különbség mutatkozik az 1918. és 1919. évi adatok között a terület—- változás miatt. 1918—ban a történeti terüle ten százezer lélekre csak 49'() rák és egyéb rosszindulatú daganat miatt elhalt egyén esett, 1919-ben a csonka területen, mint em- lítettük: 640. A két terület népességének műveltsége között lévő különbség e jelen—

ségnek főoka, hogy a milliós lakosságú Bu- dapest és a városok lakossága az új terüle—

ten sokkal nagyobb aránvt képvisel. mint a törtténe—tin. Minél műveletlenebb néprétege—

ket veszünk szemügyre. annál hiánvoosabb az orvosokkal való ellátottság, annál rit- kább a rák felismerése. annál ritkább a kor- házi ápolás, a boncolás és annál gyakoribb a nem-orvoshalo—ttké—mek szereplése, akik előtt pedig a belső szervek rákjai gyakran rejtve maradnak. Az 1918 évi történeti te- rületi rákhalandóságban (csak 4911) persze szerepe van annak is, hogy 1918 októberé—

től kezdve az elszakított területekről a ha—

láloki jelentések egy részét már nem kaptuk meg, de az 1916. vagv 1917. évi történeti területbeli rákhalandóság sem sokkal ma- gasabb, mint az 1918. évi, csak 50"). illetve

516 százezrelék.

Az országos rákhalandóság statisztikája csak 1896-ban indult meg, a fővárosi már 1874-ben megkezdődött. A rákbalandóság emelkedése a statisztika kezde-teitől szinte évről—évre mutatkozik. Magvarország törté- neti teriiletén 1896-ban még csak 4.326 egyén halt el rák és egyéb rosszindulatú da—

ganat miatt, ami százezer lélekre 2711—es arányt jelent. Már a XX. század első évé- ben 50%—kal magasabb adatokkal találko- 'zunk. Az abszolút szám 6.630, az arány- szám 39'6. És ez így tart tovább, egészen a világháború kitöréséig, 1914—ig, amikor ez évben a történeti terület rákhalandósága maximum, abszolut számra nézve 9.954,

——763-——— 1935

ami százezer lélekre 52'9 áldozatot jelent.

Innen a háború végéig kb. e színvonalon maradt az országos rákhalandóxság s újabb gyarapodása csak a háború után indult meg, a trianoni területen. mint azt fentebb említettük. Azt, hogy a rákhalandótság tör—

téneti idősorának progressiója évről-évre miképen alakul, részletesen az 1. táblázat és az l. grafikon szemlélteti. A 2. táblázat 1. A rákhalandóságl9$agyarországon 1896-tól

-1 .

La mortalite' cance'reuse en Éongrie, de 1896 a 1933,

Elhaltak—Déci's

.: ;: : $ ÉÉ 73 l rák és egyéb rosszindu—

:?) § E a 7334? § _ 1 latú daganat miatt — par a 55? 5 Ég; _: § ; cancer ou par d'autres 13 V OTF 4—- É * : És § [ tumeurs malignes

m-E a m; ; E u; .. W,. ._.",— , W,,

Anfzées ; § áíÉ ; § : az összes ) "

És 2? iiiíáí hdgtifío/o' 133393?

szám 0

'r—4 H membres absolus dűcé's, W,, habitmzts

1896 4.326 4.099 270

1397 4.975 4.423 . 307

1898 5.007 4.476 2-1 305

1999 4.869 4.363 2—4 294

1900 6.630 5.953 24 390" ' 1901 § 6.522 5.770 26 38'0' 1902 § 7.010 6.994 2—6 41-1 1903 '; 7.342 6 545 2-7 427 1904 § 7.611 6.735 2-9 43 9 1905 § 7.630 6.804 2-6 43?

1906 .s 7.748 6.868 2-9 440

1907 § 3.121 7.265 29 457

1908 ** 9.609 7.536 3-1 47-5

1909 ; 8.669 7.349 3-1 490 1910 _ 8.964 8.108 3-4 493

1911 § 9.192 3.291 32 502

1912 3 9.390 3.461 3-6 509 1913 ,; 9.446 8.596 35 506 1914 H ' 9.954 9.031 23 529

1915 9.466 8.700 2-0 502

1916 9.407 8.480 2-4 502

1917 9.592 8.660 25 516

1918 9.016 8.112 2-0 490

1919 a 5.239 4.632 3-2 640

1920 § 5.398 4.774 3-1 (36

1921 *a 5.933 5.375 3-5 746 1922 § § 6.409 5.774 3-7 791

1923 3 § 6.601 5.939 4—1 80'7

1924 Ég 6.642 5.961 4-0 905

1925 3 6.942 6.229 4—9 934 1926 § % 7.521 6.763 5-4 304 1927 s 133 7.823 7.093 5-2 921 1928 ] ; 8.393 7.964 57 080 1929 "_ a 8.648 7.827 , 57 1001 1930 § s 8 888 8.071 66 1025

1931 § 8.873 . !) 01 1016

1932 -: 3.963 . 1) 5-7 1023

1933 ? 9.071 0 7-0 1030

1) 1931-töl kezdve a Nemzetközi Halálokí Nomen—

klatúra nem választja külön a rákot az ,,egyéb rossz- indulatú daganatoktóV. —— A partit" de 1931, la Nomen—

clature internationale (les causes de décés ne se'pare plus le cancer des "autres tumeurs malignes".

l. A CARBINOMAMORTALITÁS TÖRTÉNETE 1874—1934.

I. VARIATIONS, DE 1874 A 1934, DE LA MORTALITÉ PAR CANCER.

! l ]

160

o—-o-—o Budapesten —— A Budapest

Budapesten idegen nélkül

140 A Budapest, non compris les non-Budapestois

140 _ Magyarországon rák és egyéb rosszindulatú daganat együtt

1 30 Cas de cancer et d'autres tumeurs maiígnes en Hongrie 1 30

--—-— Vidéken —— Enpmvince,en Hongrie

m 120

, _ '120

;

§

o—M Magyarországon csak rak— Cas de cancer en Hongrie V 52

§

";

110

.: 410 s s 5

m

100

4C a)

;

% E 90

D?

E!)

a:

B C':

0)

§, so

§

?

:: '7

a)

% J

:u) 60

%: !

§ 50

3

4 40 30 20 10

oJ's:::::0 .:;:::"* " **

5.3 % 3

? v— %?

9. szám.

-——765——- 1935

az országos carcinomaanortalitás fejlődését a fővárosi rákhalandóság történeti alakulá- sával összehasonlítva mutatja be.

2.A rákhalandóság alakulása Magyarországon és Budapesten az 1896. évi eredményhez viszo—

nyítva. —— Variations de la mortalité cance'reuse en Hongrie et üBudapest, par rapport aug: chi/fres- de 1896

Esett millió lélekre Index az l896. évi rák miatt elhalt eredményhez képest , Décös par canvrr pour Indiai: par rapport EV 1 million d'habítants ;; ISS/6

Anne'es Magyar— Buda esten Magyar— ! udai ten

$$$; imám; 332333 %d%%

1880 617 992

1890 . 628 . 101'0

1896 270 622 1000 1000

1900 396 724 1467 1164

1910 413 1.037 1530 1667

1920 656 1.059 2430 1702

1925 834 1.179 3090 189'5

1928 980 1.350 3630 2170

1980 1.025 1.361 3800 2188

1933 1.030 1.450 381'5 233'1

1934 . 1.524 [ . 245'0

Budapesten rák miatt a'ánylag mindig

többen haltak meg, mint az országban. A székesfővárosi rá.khalandóság idegen halot- tak nélkül számítva is mindig magasabb volt. mint az országos; persze a Budapesten elhalt összes rákosokra vonatkozó arány—

szám magasságában a kórházakban elhalt vidékieknek szerepe is lényeges s annak kb.

25% -os emelkedését ez a körülmény okozza.

A magas budapesti arány s általában a váro- sok magas rákhalandósága, —— mely az ide—

gen kórházi halottak nélkül is magasabb a megfelelő vidéki eredménynél, —— azonban csak azt mutatja, hogy a városokban pon—

tosabb diagnózisoknak minő nagy szerepük

van a rák felismerésében. Ugyanis a belső szervek, pl. gyomor vagy máj rákja gyak- ran olyan természetű, hogy sokszor mégy kórházakban is rejtve marad. Képzelhető.

hogy falun, ahol nincs boncolóinte'zet (pro- sectura), még ma is hány rákos halottat je-

lentenek más halálokok miatt elhaltnak.

Látható a 3. táblázaton, hogy a buda—

pesti careinoma-mortalitás nemcsak az ide—

gen halottakkal egyiitt számítva (1933-ban

145'() százezrelék), hanem még a nem. bu—

dapesti lakos, de azért székesfővárosunk kórházaiban elhalt idegen rákos halottak

nélkül is (ugyanakkor 116'9 százezreléki

magasabb, mint hazánk mai területének

teljes rákhalandósága (103'0 százezrelék).

Nem is szólva arról, hogy a Budapest nélkül

számított vidéken a carcinomamortalitás

mindezek miatt természetesen még alacso-

nyabb (csak 974).

A székesfővárosi carcinomamortalitás a legutóbbi években az országosnál erőtelje—

sebben gyarapodik. A rákhalandóság 1933.

évi arányszáma például az 1927. évi, száz- zal egyenlőnek választott, megfelelő ered- ményhez képest Budapesten 1184-es index- xel kifejezhető emelkedést jelent, míg az

országban a carcinomaimortalitás ugyan-

ezen időszakbeli koordinációs viszonyszáma csak 111'8. A vidéki index ugyanekkor meg

éppenséggel csak 1107

Azt azonban, hogy az országos carci- nomamortalitás a XX. században alacso- nyabb színvonala mellett végeredményben mégis rohamosabban gyarapodott, mint a hu- dapesti, csak több évtizedes adatok során alapuló indexekkel mutathatjuk be, mert mint fentebb említettük, a legutóbbi évek—

ben éppen ellenkező irányú fejlődést lá—

tunk. Minthogy rendszeres országos halál—

oki statisztikánk csak 1896-tól van, az ez évi rákhalandóságot választjuk, úgy Ma- gyarországon, mint székesfővárosunkban százzal egyenlőnek s ekkor a 2. táblázatban közölt earcinomamortalitási arányszámokra

támaszkodva az ugyancsak a 2. táblázatban közölt indexeket nyerjük. (L. a 2. táblázatot.)

Látható, hogy 1896-tól 1933—ig vagyis 38 esztendőn, közel négy évtizeden át az országos arányszám közel mef'négyszere- ződött, míg a székesfővárosi 1933-ban vagy 1934-ben az 1896. évi carcinomamortalitás- nak még csak kétésfélszeresét sem éri el. Ha az 1896. évi országos rákhalandóság : 100, úgy az 1933. évi országos eredmény indexe 381'5, míg Budapesten, az ugyanilyen mó- don végzett indexszámítás, csak 2331—es eredményre vezet.

A budapesti earcinomamortali—tás törté—

neti idősora már 1874—től rendelkezésünkre áll s a vonatkozó abszolút számokat, vala—

mint a százezer élőre s összes halottakra vonatkoztatott budapesti arányszámokat a 3. táblázat láttatja.

Látható, hogy a székesfővárosi rákha—

landóság, több mint hat évtizeden át nyo—

mon kísérhető fejlődésében, a lélekszámhoz viszonyítva, éppenúgy csak nem is kétés- félszeresére nőtt, mintahogy a kilencvenes évek közepén mutatkozó arányszámokhoz képest is csak ilymérvű változást mutatnak a mai arányszámok. Ám az összes halottak-

hoz viszonyítva nagyobbmérvű eltolódás

mutatkozik. Az 1934. évi ezrelék (106'5)

kb. ihétszerese az 1874. évinek (14'8). (L. a

3. táblázatot.) Látható azután, hogy a fő-—

9. szám,

__766—

1935

3. A rákhalandóság Budapesten 1874—től 1934-íg.

La mortalite' cance'reuse () Budapest, de 1874 zi 1934.

RákDécés par cancer ou par d'autres tumew'sés egyéb rosszindulatú daganatban elhaltak Rák és egyéb rosszindulatú daganatban elhaltak Dérés par cancer ou par d'autres tumeurs

. malígnes .

malígnes

Ev .— Ev

abszolút , v " , a . ; abszolút , ' " , ,,

Années

absolus_nombrcs

43.320332553. macs—231535;

tian pour [00.000vívanls por!décés, O/m(1 tous les

Arms

absolusnombrss

393330332533. ... %%

tion pour [00.000vimmts por!décés,á ions0 00les

1874 190 636 14'8 1905 694 888 43"!

1875 267 88'] 222 1906 706 89'2 46"?

1876 176 55'8 14'3 1907 803 990 49'6

1877 188 57'2 149 1908 785 94'5 50'3

1878 205 600 15'9 1909 822 96'()' 51'5

1879 231 651 190 1910 903 103"? 560

1880 227 677 18'4 1911 823 92'3 47'5

1881 218 578 16? 1912 966 1057 572

1882 249 63'8 19'3 1913 1.013 1081 58]

1883 292 7253 23'7 1914 979 1021 592

1884 272 65'2 21'3 1915 980 100 4 463

1885 246 57"? 19'4 1916 993 1006 4713

1886 294 66'3 176 1917 1.043 105'5 428

1887 319 698 230 1918 1.067 1098 357

1888 305 649 21'8

1889 305 631 229 19191) 999 104'6 478

1890 812 6279 215 1920 993 10519 451

1891 369 71'3 25"? 1921 993 106'4 52'3

1892 384 711 26'1 1922 1.032 109'9 54'2

1893 359 63'8 248 1928 1.174 124'1 63'5'

1894 411 7053 304 1924 1.111 1167 59'6

1895 470 ?7'4 390 1925 1.129 117'9 71"?

1896 392 622 265 1926 1.189 1233 777

1897 457 70'] 331 1927 1.212 1244 731?

1898 478 708 33'4 1928 1.327 1350 813

1899 508 729 3538 1929 1.376 1388 79'6'

1900 521 724 352 1930 1.361 1361 890

1901 564 7614 40'5 1931 1.428 141'4 863

1902 700 93'4 475 1932 1.439 141'1 827

1908 696 !)I'ó' 46'2 1933 1.485 1450 952

1904 743 96'4 48'1

19342) 1.571 152'4 106'5

') 1919-töl trianoni terület adatai.

2) Előzetes adat. —— Chifre provisoíre.

— A partir de 1.919, territoire úré par le traité (le Trianon.

városi carcinomamortalilás aránva mindig 4- A rákhalandóság ti- városainkban 192945;

magasabb marad az országosnál vagv a vi- dókinél.

A magas budapesti aránv és általában a városok magas (idegen halottak nélkül is magasabb a vidékinél) rákhalandímági ará—

nya (1. 4. táblázatot is) mutatja, hogv a

pontosabb diagnózisokmlak minő szerepük

van a rák felismorésébon. Említettük.

hogy belső szervek, pl. gyomor vagv máj rákja gyakran olyan természetű.

hogy sokszor még kórházakban is rejtve

marad. Richelmrmn írja, hogy az élő—

brn nem diagnosztikált rákok aránya 1901—ben Berlin ["ríodrichshoim nvvű kór—

házában 21'9% volt. Hasonló adatot

(19'6%) közöl Hofmann Kielből. Richel—

munn mutatott rá arranhogya rákrhakl'aandó—

ság gvarapodásában a móhráknak sokkal kisebb szerepe van. mint a belső szonok,

l932—íg. —— La mortalite' cancéreuse dans les villes

autonomes de Hongrie, de 1929 a 1932.

Elhalt rákban 192941?an évente átlag —- Alorlaliíé c mutuelle

moyenne en 19. 441932

T'. Y, ' , ,,,_. ,,_,.,, —

J "Eros "eve 100005) élőrc

Vlll€8 dum/100108 absz. számban eső arányban en nombres proportionpow

absolus [00.000 person- nes wir/antes

Miskolc . 75'2 122'2

Kecskemét 815 1026

Szeged . 16851 1250

Debrecen 1278 1090

Budapest . . . , 1.5905 158'2

Hódmezővásárhely . 828 1364

Baja 83'5 ]20'0

Sopron . 456 1267

Győr . . . 73'0 143'5

Székesfehérvár 673 3 1653

Pécs . . . 115'3 [ 187'0

összesen —— Total . 2.460'5 1 '1467

9. szám, —— 767 —— 1935 pl. gyomor, ilynemű daganataiénak. Ezzel század yégén nem jelentett annyi gyógyn—

fiigg össze, hogy a nök rákhalandósága a régebbi évek eredményeihez képest sokkal kevésbbé romlott, mint a férfiaké. de az is.

hogy a belső szervek rákjai a carcinomá- mortalitás lokalizáció, vagyis az általa meg—

támadott szervek szerint való részletezésé—

ben a többi szervekéinél erőteljesebb gyara- podásban vannak.

Azt, hogy a rákhalandóság történeti idő- soraiban lévő gyarapodás nem a rákbeteg- ség terjedésének következménye, hanem csak a műveltség terjedésének s a népesség demográfiai szempontok szerint való meg- oszlásában mutatkozó válto-zás következmé- nye, többféle módszerrel lehet bizonyítani éspedig: 1. a változások nagyságának 'egy—

szerú' százalékos kimutatásailml, megvizs- gálva t. i. azt, hogy az a változás, amely a rákhalandóság arányszámz'iban mutatkozik, megfelel-e annak, amely az orvoshalottké—

mek arányában az orvosellátottság javulá- sában s a rák által leginkább veszélyeztetett öregkori korosztályok gyarapodásában mu- tatkozik; 2. akár számszerű, akár grafikus párhuzamba állításokkal, amikor is azt vizs- gáliuk, hogy a carcinomamortalitás gyara- podása k'ellőkép párhuzamosan. hasonló arányokban történik-e, mint a műveltség terjedése, mint az orvosellátottság javulása.

vagy mint az öregek arányának erősödése;

3. korrelációs számításokkal, amikor is a párhuzamba állított említett számsorok kor—

relációs koetticienseinek -t— 06 és % 1'0

illetőleg —— O'?) és ——— l'O között való fekvé- séből következtetünk arra, hogy nagyfokú

pánhuzramosság, sőt "összefüggés" áll fenn;

4. ismételt slmtdardszámílásokknl, amikor is vagy azt kell kiszámítani, hogy mekkora volna a mai rákhalandóság akkor, ha ma is akkora volna a nem-orvoshalottkémek, az orvosellátottság, az öregek sth. aránya, mint volt három, vagy négy, vagy még több év- tizeddel ezelőtt és megvizsgálni azt, hogv ezen átértékelések egymásután való alkal—

mazásával leérünkve legalább megközelítő- leg a multszázadheli carcinomamortalitás színvonalára, vagy pedig a XIX. századbeli rákhalandóság'ot kell felértékelni az öregek, az orvoshalotlkémek stb. mai szinvonalára s megvizsgálni, hogy e feltételek mellett az akkori rákhalandóság már ezen tényezők megváltozása mellett is elérte volna vagy kb. elérte volna-e már akkor is a mait. Ke—

ves különbség aztán még mindig nem a rákbetegség terjedésére mutató maradék.

hiszen az orvostudomány is fejlődött azóta s számszerűen ugyanannyi orvos a XlX.

lást, mint ugyanannyi ma, mert az akkori orvosok képességei, az akkori orvostudo- mány színvonala is elmaradt a maitól.

A 2. táblázaton látható, hogy az orszá- gos rákhalandóság a mult századbeli ered—

ményekhez képest közel megnégyszerező—

dött. Az 1933. évi eredmény indexe 381'5, ha az 1896. évi eredmény egyenlő százzal.

Am azóta az orvoshalottkémek aránya is megkétszereződött, nemkülönben az öregeké is. A mult század végén a halottkémlésnek még csak felét látták el; 1933—ban meg már

csak l()% hiányzik a 1()0%—0s orvosi ha-

lottkémlelésből is. Az öregeknek, a 'áknak leginkább kitett korosztályoknak aránya pedig hasonlóképen gyarapodik. Ulm—50 év—

vel ezelőtt a népességnek csak 5, ma közel lO%—a 60 éven felüli, a századfm'dnlón még

csak 7 '6% volt az öregek aránya (a 60 éven felülieké), 1930-ban 9896. A 30—60 évesek aránya pedig 1930-ig 34'870—ra nőtt az

1900. évi 31'975—kal szemben; vagyis a kettő

együtt 39'5%-ról 441396 —ra. Mclly szerint a

30—80 éves fővárosi korosztályok arányá—

ban levő gyarapodás egymaga megmagy' — rázza a fővárosi lakosság carcinomamorla—

litásának rosszabbodását; tehát anélkül.

hogy a fővárosi lakosság műveltségében is mutatkozó javulásra, a tudomány fejlődésé-

re, vagy a számbavételi technika tökéletesbe—

(lésére is tekintettel volnának. Az országos idősoro-knál pedig a műveltséfr teríedésén és az orvosi halottkémlések arányának fokozó- dásán kívül a veszélyeztetett népességnek ez az erősödése teljesen megmagyarázza a rák halandóság statisztikai arányszámának na—

gyobbodását, A fővárosban a rákhalandóság gyarapodása akár idegenekkel, akár azok nélkül számítva is kisebb mérvű, mint az általa leginkább veszélyeztetett 30——80 éve—

seké. Egészen a XIX. századig visszanyúló számsorok elemzésének is az a tanulsága.

hogy nem valószínű, hogy a rákra vonat—

kozó gyarapodó adatok tényleg a rák terje—

dését jelentenék. Az öregek g 'arapodása és a szakszerű diagnózisok arányának nöyeke dése elég magyarázatul szolgál. A halandó- ság javulása, különösen pedig a heveny fer—

tőző bajok és a the. által előidézett halál—

esetek számának csökkenése, a cseCsemő—

és gyermekkori korai sírtól megmentettek számának növekedése által napiaikhan

mind nagyobb néptömegek érnek el a 'ák

által leginkább veszélyeztetett idősebb kor—

osztályokba. A rz'ikhalandósz'ig XX század—

beli gyarapodása nem volt intenziyebh ezek- nél a folyamatoknál.

9. szám. —— 768 — 1935

Nem, a rákbeztegség nem terjed, csak a

népesség összetételének, minőségének idö- beli átalakulása okozza a terjedés lát- szatát. Az orvosoknak az ily demográfiai átalakulások felett nincs áttekintésük, a piosekturáknál a halottak között gyara—

podó rákból a rákbetegség terjedését

vélik kiolvasni, mert hiszen technika és mű- veltség a prosekturáknál nem vezethetnek gyarapodásra. Ám a halottak kormegoszlása más; ott is megváltozott az öregek aránya 5 ez a prosekturákban mutatkozó, az orszá—

gos rákmortalitás gyarapodásánál jóval ki- sebb mérvű rákhalottszámnövekedés oka.

Buday Kálmánf) az orvostanár írja még

1907-ben, hogy ,,a rákkutatások főmozga—

tója az a gyanu, hogy a rákos daganatok az

utóbbi időben mind sűrűbben fordulnak elő" és azt véli, ,,hogy gyanakodni lehet

arra, hogy talán mégis van valami szaporo- dás az újabb időben, mert éppen a belső szervek rákjai gyarapodtak". Barabász)

1934—ben is csak azt írja, ,,hogy bár tagad—

hatatlan a diagnosztikus eljárások tökéle—

tesedésének hatása, az egyre emelkedő szám elfogadható magyarázatára ezek az esetek

sem elégségesek". És az orvosok nem értik

a népesség átalakulásának jelentőségét, mértékét s azon tényezőit, amelyek a rák- halandóság emelkedését előidézik, sem a módszereket, amelyekkel az bizonyítható!

Vannak egyes házak. ú. n rákos házak

és rákos utcák is, ahol a rák gyakoribb,

amely jelenséget egyesek a rák fertőzéses eredete mellett hoznak fel. Werner igazolta Baden egyes községeire, hogy közülük né- melyek rákban állandóan gazdagok, mások meg szegények. Aschoif még 1903—ban fel—

hívta a figyelmet Angol- és Franciaország egyes helyeire, hogy ott valóságos rákendé—

mia áll fenn. Újabban Teitschlűnder han—

goztatta a magasabbrendű paraziták kór—

okozó jelenségét s lehetségesnek tartja. hogy bár a rák endogén eredetű, azért előidézésé- ben exogén tényezőknek is szerepük van. A rákos uecákat, a rákos házakat ő ilyen praeeaneerosus fertőző bajok átvitelével ma- gyarázza. Melly is megpróbálta, hogy a fő- városi statisztikában hasonló jelenségeket

kimutasson. Észrevette, hogy a budai olda- lon ritkább a rák, mint a pesti oldalon. A

rák elterjedtsége s a népsűrűség, vagy va- lamely más körülmény között mindazonál- tal nem sikerült Mcllyn-ek korrelációt mu- tatni ki. Vagyonosság szerint pedig más-

1)Li.m.résm.t nLa.m.aL

honnan több adat van arra, hogy .a rák a gazdagoknál ritkább, bár a műveltséggel

nagy területek rákhalandósága emelkedik.

Szegény és gazdag nők méhrákesetei között találtak a szegények hátrányára eltérést, ezt némelyek a szegényeknél gyakoribb szülés-

sel hozták összefüggésbe. így Weinberg azt

találta, hogy a szegény és jómódú nők méh—

rákesetei úgy aránylanak egymáshoz, mint 235 aránylik a lOO—hoz. Hofmaíer, Schröder és Mayer is hasonló eredményeket mutat—

tak. Legutóbbi szerint a közös teremben

fekvő betegek közül 6%, .a magánbetegek közül pedig 0'7% feküdt rákban. Mellg ezt avval magyarázza, hogy a női genitáliák rá.kjánál előrement más kórfolyamatokat le—

het gyanítani. A gyakran szülő s magát ke-

5. Rákhalandóság a vármegyékben 192946!

1932i.g

La mortalite' cance'reuse dans les comitats de Hongrie de 1929 d 1932.

Elhalt rákban 1929——

82ben évente átlag Mortalíté cane.

annual: mo enne en 1929— 932

Vármegye h.,—_, _

,, § § § %

Comitats § §§§É§

Ci ; ta) E: RG

; 2 s § ages

Be §? $$$.

%S 33 '3 m$ §":

§ m § § § a) s:— :

Szabolcs és Ung k. e, e. vmf) 2798 707 Abaúj—Torna vm ... 68'8 75'3

Sopron ,, ... 137'8 76'1

Nógrád és Hont vm, . . . 172'5 ?? 4

Zala vm. ... 2890 79 1

Szatmár, Ugocsa és Bereg k.

e. e. vm. . . , , 1185 7972

Heves vm ... 25324 801

Borsod, Gömör és Kishont k.

e..evm...,.... 2423 817

Bihar vm. . . . . . , . . . . 145'0 82'4

Zemplén vm. , , . , 122'5 83'8

Pest Pilis- Solt- Kiskunvm. . . , 1.174'8 1960 Veszprém vm . . . 2143 880 Somogy ,, . . . , , 3426 888

Baranya ,, 2260 904

Komárom és Észtergom k. e.

e vm. . - 163'5 91'2

Györ, Moson és Pozsony k e.

e. vm. . _ 141'8 91'7

Csa ád, AradesTorontál k. e. e.

vm. ... . . . 162'8 93'4 Bács—Bodrog vm. , ... 1035 945 Fejér vm. , , . . ... . 2208 9573 Csongrád vm. . . , . , . , . 149'8 101'0

Vas ,, . . . . . . , , 2778 1010

Békés vm. , . . , 3586 1070

Jász- Nagykun Szolnok vm . . 4438 1076 Hajdu vm. . . . . . , . . . 194'3 109'0 Tolna ,, . , . . . , , . 300'5 ; 1116 Összesen —— Total . . . 6.323'8 90'2

*) Vm. —— comitat,

ll. MAGYARORSZÁG CARCINUMAMORTALITÁSA 1930-BAN. '

MORTALITÉ PAR CANCER EN HONBRIE EN 1930. _ nemWW

, § , vanm—601000

; . ' —x—_, _ 'i', Miskolcx

_. " "_ . " ne su W

, oooooo R " ;, Győr K ""I! I' ' lllllmlmuwu HIMIIIWHIM

!"!!!le;1'11101'011111!!!ull'llw Mir

" Budapest . 1 ! "!" "Hmmm"!

(:! "l' , I ll;

' ! lma- Im Illllhmlmmllmwllllllllllll

:]"A?!"milm ééééééééééééé luuguíhllmhlw ( :mr vu: ". 1

7 ! hin-31 ! *

"! , ' ! 'ií . ; in! 3

.! Will w

00 01—90 90— 100 100- 1110 1201- 11301301-14031110;150 150—

rosák mgbetlesegdé skben "1" _cedesapr

% _ _ w _ _ 1 van: . a . xszrluAv—uv aheaszut

9. szám,

———769 -—

vésbé gyógyító szegény asszonyoknál az ily folyamatok pedig gyakoribbak.

Hazánk térképen (l. a 4. és 5. táblázat

adatait s az azok alapján készült II. grafi-

kont) is feltűnnek egyes gyűrűk a rákha—

landóság magassága szerint, különösen az

Alföldön. Sötétebb, összefüggő terület körül alacsonyabb rákhalandóságú vilá- gosabb területek, majd különösen észak és északkelet felé egészen világos, igen alacsony rá.khalandósági'l vármegyék mu- tatkoznak. Nem hiszem azonban, hogy ennek a jelenségnek rákos gócpontok- hoz köze volna, vagy valamely kap- csolatba volna hozható azzal az igen kevéssé valószínű elmélettel, mely a rákot is fertő- zéses eredetűnek tartja. Igaz, hogy ez a fer- tőzés lehet olyan is, mely csak hegekben.

sebekben, fekélyekben, fejlődési hiányokat mutató anjajegyelkben, Röntgenvégésekbcn, stb. tud megtelepedni és itt talál kedvező oxygén-hiányt, vagy vérellátási defektust a

ráknak nevezett sejtéleti őrület megindítá-

sához. Úgy látom azonban, hogy a nagyal- földi rákgyűrűk inkabb a népességnek észak és északkelet felé fogyó műveltségével s az öregek ennek megfelelően szintén fo- gyó arányával, s a nem-orvosi halottkémlés erősödésével megyarázhatóak. Ezekkel a té- nyezőkkel magasfokú korrelációt mutat a rákhalandóságnak Magyarország összes tör- vényhatóságaiból készült területi szá—msora.

Ez az öregekkel —l— 0'5597, az analfabéták-

kal ——,— O'50i66-et mutat, mely adatok az 1930. évi népszámlálás s az azt környező 1930——31. évi carcino—mamortalitás törvény- hatósági számsorain alapulnak. A városok sötét foltjai nemcsak a kórházi idegen ha- lottaknak, hanem a városi népességnek a műveltségénél fogva is magas saját carcino- mamortalitásának következményei, amint ez Budapestre számszerűleg is kimutatható, ahol az idegen halottak leszámítására kór—

isme szerint való részletezésben is módunk

van. A Dunán túl feltünik Vas megyének

magas carcinomamortalitása, míg mindkét

szomszédjának, úgy Sopron, mint Zala me-

gyének carcinomamortalitása alacsony. Ezt elsősorban a jó kórházi osztállyal bíró szombathelyi sebészet működése okozza, amely nem lévén tj. város, e tekintetben nem emelkedik ki úgy a megyei környezetv ből, mint Sopron tj. város Sopron megyé—

ből. A szombathelyi kórházba a szomszédos Zala megyéből is sűrűn szállítanak operáci- óra szoruló betegeket.

A rátkbetegségnek falun nálunk hiányos

1935 felismerésével függth össze az is, hogy rákmortalitásunk nemzetközi összehasonlí-

tásban (l. 6. táblázat) alacsony. Az 1904.

évi országos rákfelvétel idején csak a szerb arányszám volt alacsonyabb, mint a magyar.

Nyugateurópa kétszer, háromszor olyan rákmortalitással bír, mint mi és hasonló-

képpen gyarapodóval. Különösen magas

pedig a jó kórházellátottsággal bíró nyugat- európai nagyvárosok rák-mortalitása, mely 4 ezrelék körül van. A rákhalandóság nemzetközi összehasonlításának magyará- zatakor a népműveltséggel és faji sajátsá- gokkal is kell számolni. A trópusokon a rák ritka, nemkülönben már Déleurópában _is_

A színes faj kevésbé hajlamos rákra, mint

a fehér. Ugylatszik, hogy ebben nemcsak a

műveltség különbségének van szerepe, mert ha tekintetbe vesszük ezt és azt is, hogy a színesek kevesebben érnek be a rák által

aránytalanul veszélyeztetettebb öregkori kor-

osztályba mint a fehérek, úgy a színes em- berfajtákra vonatkozó rákhalandóság akkor is alacsonyabb marad, mint a megfelelő terű- leti és időbeli fehér rákhalandóság. Ameriká—

ban ily standardszámítás után a fehérek rák- halandósága Chicagóban százezer lélekre 105'0, míg a színeseknél csak 97'(). Hasonló eltérés mutakozik Baltimoreban. New—York- ban meg éppen csak 79 áll 105 százezrelékkel szemben, ugyancsak a fehérek hátrányára.

Philadelphiában 87 áll 94-gyel szemben.

Ha csak az európai államok rákmorta-

litásának nemzetközi összehasonlítasával

foglalkozunk, azt látjuk, hogy az a nép—

műveltséggel fordítva arányos s egyben elég jellegzetes negatív korrelációt mutat az egyes államok összhalandóságával, va- lamint és még inkább azok tuberkulózis—

mortalitásának alakulásával. A magas mű-

veltségű északnyugateurópai kis államok

és Svájc, Norvégia és Skócia rákmortali-

tása a mi székesfővárosunk színvonalát éri

el, míg azok nagyvárosainak rákmortali-

tása a mi fővárosunkénak kétszerese. E

művelt nyugateurópai államokban a the.- mortalitás viszont alacsony. A rákhalandó—

ság Keleteurópában, Romániában vagy a

Balkánon, de azonkívűl délen, Spanyol- és Olaszországban is elég alacsony. A vá—

rosok közűl Európában Bukareste' a mini—

mum, Műnchen, Genf, Koppenhága viszont

a másik szélsőséget mutatják (360—380 százezrelék) .

Város és vidék összehasonlításánál kül—

földön is hasonló jelenségeket látunk,

mint hazánkban, hogy a nagyobb városok

56

9. szám.

——770— 1935

6. A rákmortalítás nemzetközi összehasonlítása 1928-tól 1933-ig.

Compamlsun inlcrnationale des mortalitás cance'reuses, de 1928 á 1933.

Elhaltak rakban —— Décés par cancer en

Ország — Pays 1928 ; 1929 [ 1930 ; 1931 ( 1932 1933

6 v 13 e n

a) Abszolút számban — En nombres absolus Ausztria —— Autrz'che , 10.359 10.287 10.841 11.065

Svájc — Suisse . . , . 5.781 6.006 5.994 . .

Anglia —— Angleterre , . 64612 65.473 66.480 68.068 69.740

Dania —— Dancmark . , , . ... 5.025 5.070 5.020 . .

Németalföld —— Pays—Has ... 9.172 9.400 9.662 9.903 .

Németország — Allemagne . , , . . 72.529 74.641 76.567 79.018 88.358

Cseh—Szlovákia w Tche'co—Slovaguie . . 16.056 16.239 16.543 17.287 17.746 . Magyarország —— Hongrie . . , . . . . 8.383 8.648 8.888 8.873 8.963 9.071

Amerikai Egyes. All. —— Etats—Unis 1.384 1.339 . . . .

Franciaorszag France . . 39.140 39.408 39.582

Belgium _ Belgigue . 7.276 7.534 .

Esztorszagl) —— Estom'c 1) . . . .

Spanyolország —— Espa/me 15.739 15.840 16.460 16.810

Finnország — Finlande 2.440 2.528 2.626 2.683 .

Olaszország — Italic . . ... 25.724 26.504 28.670 80.342 30.190 Portugália —— Portugal . , . ... 2.815 2988 8.199 , ,

Görögország — Gréce , . 2.001 . .

Egyiptom — Egypte . . . 750 719 841

b) Százezer lélekre eső arányban —— Proporlion pour 100000 habitants

Ausztria —— Aulrichc . 154'9 1536 1615 164'6

Svájc —— Suisse . . , 143'5 148'0 148'0 - . . _

Anglia —— Angleterrc . 141"? 1433 144'9 147"? 1504

Dánia —— Danemmk . . . 1438 14319 141'4 . .

Németalföld — Pays-Bus . . 1188 1201 12530 240 .

Németország —— Allemagne . . . 117"? 119'6 121"! 1225 1362

Cseh—Szlovákia —— Tche'co—Sloz-aguie . 110'7 111'3 112'7 ]16'9 119'2 .

Magyarország— Hongrie ... 980 100—1 102-5 , 101'8 102-3 , 1030

Amerikai Egyes.Áll, _ Etats—Unis 96'1 95-9 97-2 ; . .

Franciaország — France . ... 95'4 956 970

Belgium — Belgígue . , 940 940 .

Észtország —— Estom'e . ... 910 750 . ,

Spanyolorszag —— Espagmr ... 700 700 720 720

Finnország —— Finlande 67'4 69'3 71'6 72'6 ,

Olaszorszag —— Italic . . 63'9' 656 700 7332 721? ,

Portugália — Portugal , , 43'1 45'3 48'1 ; . . ]

Görögország —— (hév/: . , . , . . . . 32'0 . : , l Egyiptom -- Eggple . . , . . . , . . 7'5 51) 60 3

l

1) Csak az arányszámok állnak rendelkezésre. —— On n'a gue des proportions.

rákhalandósága magasabb, mint a kiseb- beké, s legalacsonyabb a községeké és a tanyáké. Olaszországban a legnagyobb Vá- rosokban 100 százezreléket is eléri a rák- mortalitás, míg a kerületi varosokban csak 75, kis városokban 55, községekben 57.

Angliában Londoné a maximum, a gróf—

ságok fővárosai már kisebb arányokat mutatnak, még kisebbet az egyes kerüle—

tek, de ezek körében is magasabbak a vá-

rosias jellegűek, mint :) falusias jellegűek.

Az az ellentétesség, amely a rákhalan—

dóság nemzetközi összehasonlítása, a rák—

halandóság és a tuberkulózismortalitás

megfelelő adatai között fennáll, azért is

érdekes, mert éppen ellenkezőleg, elég gya—

kori a carcinoma és a tuberkulózis együt—

tes előfordulása is. A kórboncolási statisz—

tikák szerint a rákos hullákban gyakran gümőkórnak is nyoma van, Loebs szerint

a rákos kahexia egyfelől a szervezet táplál- tatásának nagyfokú megzavarása folytán

különösen termékeny talajt teremt a gü-

mőkór bacillusai számára, azok elszaporo- dására; másfelől azonban maga a rák ha—

sonló hatást gyakorolhat egy meglévő tu- berkulózisra, t. i. ha a gümőkórban szen- vedő egyén kap rákot,, mint aminő hatást

a gümőkórra a börtönélet gyakorol. Find—

eísennek :) Balogh vezetése alatt álló bu—

. szám.

———771— 1935)

7. A rákhalandóság l930—31—ben Magyarországon, Budapesten és a vidéken

kor szerinti részletezésben.

La mortalité cancéreuse pendant les années 1930—31 en Hongrie, 81 Budapest et dans la province hongroisr, snivant Páge.

Elhalt gikban 1930—31-ben evente 100000 megfelelő korú élőre esett átlag —— Moynme ammelle des Propertion pour 100.000personnrs

décés cancéreux en 1930—31 vívantes de műme áge

K o r — A g e

$$$; Budapesten a vidéken 333533; Budapesten a vidéken Hongrie Budapest Province Hongrie Budapest Proviucc

1 éven aluli —— Au-dessous de 1 an 60 05 55 31 47 38

1 éves —— an . 2-5 05 2'0 15 51)" 1'3

2—6 éves — ans 155 05 150 18 09 ]"8

7—14 ,, ,, 19'5 3'5 160 I'? 4'1 15

15—39 ,, ,, 27'5 2'0 25'5 3'3 22 3'4

Éli—gt ,, ,, 40'5 2'5 38'0 _ . ._

25439 ,, ,, 560 110 45-0 6 1 6 2 6 1

30—89 ,, ,, 379'5 135'0 244'5 29'6 tí7'ó' 22'6

40—49 ,, ,, 1.108'5 2580 8505 11224 175'1 101'3

50—59 ,, ,, 2.025'0 4240 146010 268'1 410'0 162'7

80—69 ,, ,, 2.856'0 464'5 2.391'5 540'9 791'7- 5100

70—79 ., ,, . . . . . . . , . . 1.994'0 329'5 1.664'5 754'9 1.343'0 6980 80 éven felüli és ismeretlen — Au-dessus

de 80 ans, ;; compris les personnes d'áge

*inconnu . . . 378'5 121'5 257'0 688'0 2.222 0 518'7

Osszesen _ Total 8.909'0 1.743!) 7.166!) 1025 1738 § 93'3

(,lapesti Egyetemi Kórbonctani lntézetben a megelőző éltÉlÓVllZOdl'Klll. a 70—79 éves készült statisztikája szerint, az 1904-től

1928-ig boncolt 1.131 rákos hulla közül, 10%—ban fordult tuberkulózis is elő. Lu—

bm's 19'G%-ban talált il_v együttes előfor—

dulást. Findeisen szerint ez az együttes

előfordulás férfiaknál gyakoribb, mint a

nőknél. Leginkább az életük hatodik év-

tizedében elhalt férfiaknál található. A rák—

kal együttesen előfordult tuberkulózis rendszerint régi, heges fibrózus jellegű.

Kor szerint a rákos haláleseteknek % része az 50 éven felül lévőkre esik (L. a 7. táblázatot), E baj a 20 éven alul elhal- taknál igen ritka, de a 20—30 évesek kö- zött is csak szórványosan fordul elő. Nem—

csak a mortalitási statisztika, de a törté—

neti Magyarbirodalom 1904. évi külön rákfelvételének rákstatisztikája is szépen mutatja, hogy a rákos betegek száma a növekvő korral miképen gyarapodik. Raj- zunkon (Hl. grafikon) látható, hogy úgy a magyar, mint a német, vagy a francia országos statisztika, avagy a székesfőváros statisztikája is egyaránt azt mutatja, hogy a carcinoma-mortalitás a 40-es évektől kezdve a legöregebb koresoportokig, de leg—

alább is a 80-as évekig egyre rohamosabb

gyarapodásban van. A 80--as évek fölött

előfordul némely állam statisztikájában

az, hogy e legöregebbeknél némi kevéssel alacsonyabb arányszámot találunk, mint

öregek körében. Ez a jelenség azonban nem általános. így pl. fővz'n'osunkban sem látszik, hogy a 80. éven felül kisebb volna a rákmortalitás, mint a 70—79 évesek kő-

rében. Az egész idős korosztályokban már

igen csekély abszolut számok is okozhatják

ezt a határozatlanságot. Persze a rák miatt tényleg elhaltak abszolút száma az Öregek fogyó számával a késő öregkorban mindig

fogyó irányzatú s csak az arányszámok

körében, az élő népességhez viszonyítva

lehet szó a rákhalandóságnak a késő őregkorig egyre tartó emelkedéséről.

Igen érdekes a nők rákmortalitásának a férfiakéhoz kor szerinti részletezésben való viszonyítása. Azt látjuk, hogy a nők

rákot aránylag fiatalabb korban kapnak, mint a férfiak. Körülbelül a 60. életévig a

nők, az annál idősebb koresoportokban

pedig a férfiak rákhalandósága magasabb.

Ez utóbbi annál érdekesebb, mert vala-

mennyi koresoportban együttvéve a férfiak

carcinoma-mortalítása valamivel kisebb, mint a nőké. Hazánkban az 1930—31. évi

statisztika szerint a kor és nem szerint részletezett rákhalandóság a 8. táblázat—

ban közölt adatok szerint alakult. (L. a 8.

táblázat a ) részét.)

Látható, hogy hazánkban a vizsgált

években százezer férfira 91'9, míg százezer nőre 106'3 rák miatt elhalt egyén esett.

56*

F___.__.___t

III.A RÁKHALANIIÚSÁG ÉLETKIIR SZERINT 1930—31-BEN.

III. MORTALITÉ PAR CANCER, SgIVANT L'AGE,EN I930 ET 193I.

! 2.500 !

2.500

A NÖK RAKHALANDOSAGANAK INDEXE, HA A FÉRFIAKÉNAK ARÁNYA : 100.

INDICE DE LA MORTALITÉ GANCÉREUSE DES FEMMES, És: POUR LES HOMMES L'INDICE ÉTAIT A 10028

II O ;

250 , 260 É

zooo —— X

" 2.000

240 A _ 240 5

220

220 )! w

*— II A :

a 200 [! XX

200 É *;

§, 180 V. 1 80 i §

§ _ I X X

, %

'CTJ 'IGO L .!

'I 60

i '—

: 1.500 — x

A 1 500 *

m

a 'mo " 1 40 :

§ __ x - ;

%

§ 120 x

4 20 ;

%, —— X

§

5 ! §

§ 'IOO

, 1 00 ; /

§ —— x% - ' *"

w

; ' §

_ 8 O . 80 ! l

__ __ —30 30-39 uo-ug 50—59 50—69 70-79 50— E' [

§ // /' ' §

m

".

"O.)

1.000

[7 ll mooob í

GJ

'

0)

%

_ /

%; 'I

; Budapesten — A Budapest ,?

3

N —-—————_._—————

: '

.o ,

§ —-—— Magyarorszagon —— En Hongne . [

§ N

;; o . Vidéken — En province, en Hongrie IL _—_. x _

-——-— Némfztországban —— En AIIemagne I /

o-—-—o Franciaországban — En France "I' x I

500

500

'I

" /

fr:, A

., '

r! /

. "'I

0(]

10 zo so ao so so 70 60 900

Korévek — Années d'áge

9. szám.

—773— 1935

8. A rákhalandóság korcsoportok szerint Magyar-

országon, Németországban és Franciaországban.

La mortalité cancéreuse sm'umt les groupes d'áges en Hongrie, en Allemagne et en France.

%S '(3 Esett százezer megfelelő §; ; koru előre rákhalott a x % §

. ,. (W %

Korcsoport Úfeírffgírdíáfőőősfé'í ÉÉÉE

soimes vivantesfm : ! Én Groupes dyáges meme groupe d ages 38§É

w_._—._._———.w———- HM §

% férfiaknál nőknél §"; ll § 32?

"0 , ÖN

Sexe mase. Sexe fém. _: 95 s

a) Magyarországon l930—31—ben En Hongrie, en 1930—1931 30 éven alul —— Au-

dessous de 30 ans . 26 27 1039

80—39 évig— cms . . 14'2 398 2804

40—49 ,, . . 910 1381 1518

50—59 ,, . . 2299 2905 1264

60—69 ,, 552'2 532'1 964

70—79 ,, . . 7875 6886 875

80 éven felül és ism.

—Au-dessus de 80 (ms, y compris les déce'de's

d"áge incomm 6775 5903 87'1 Osszesen — Total . . 919 1063 115"?

b) Németországban 1932-ben En Allemagne, en 1932 30 éven alul — Au-

dessous de 30 cms . 35 39 1114

30—44 évig—uns . 280 570 2036

45—59 ,, 2020 2550 1262

60—69 ,, . . 6780 6120 903

70 éven felül —— Au-

dessus de 70 aus 1.148'0 9960 868 Osszesen — Total . . 1260 1420 1127

e) Franciaországban 1931-ben En France, en 1931 30 éven alul — Au-

dessous de 30 (ms 2 1 2'1 1000

30—34 évig—uns . . 8'0 15'0 1875

35—89 ,, . . 144 341 286'8

40—44 ,, 317 672 2120

45—49 ,, 656 1088 1659

50—54 ,, 1278 1581 123'7

55—59 ,, 233'2 238'1 102'1

60—64 ,, 3340 2946 882

65—69 ,, . . 492'2 421'1 85'6

70 éven felül — Au-

dessus de 70 ans 5932 5160 870

Osszesen — Total . .

894 1040 1163

Ám a női rákok, melyek főleg a specifikus női szervek ilyirányú rosszindulatú daga—

natos elfajulásai, csak a 60 éven aluli kor—

csoportokban múlják felül a megfelelő

korú fineniűek rákmortalitását. E korcso-

portokban magasabb az az index száznál, mely minden korcsoportban a százzal

egyenlőnek választott fineműek rákhalan-

dóságához viszonyítva méri a megfelelő

korcsoportbeli nők ugyanazon halálokbeli

halandóságát.

Németországban a magyar adatokhoz hasonlóan szintén a 60 éven aluli korcso—

portokban a nők, azon felül a férfiak rák—

mortalitása a magasabb. 1932-ben Német- ország carcinoma-mortalitása a 8. táblázat

b) rovata szerint alakult.

Látható, hogy a magyar arányoknál

magasabb színvonalon mozgó németországi

rákstatisztika egészen hasonló jelenségeket közöl. Valamennyi korcsoportot összefog—

lalva a nők carcinoma—mortalitása a ma-

gasabb, de a női mortalitás korcsoport sze- rint való részletezésben csak a 60 éven

aluliak körében mutatja e jelenséget.

Végül a francia statisztika is ugyanezt mutatja. Az 1931. évi. a magyarnál kissé alacsonyabb színvonalú franciaországi rák- mortalitás ugyanis kor és nem szerint a

8. táblázat c) rovatának adatai szerint

alakult.

Látható, hogy itt is a 60. életév az a váltópont, melyen alul minden egyes kor—

csoportban a nők, azon felül pedig a fér- fiak rákmortalitása a magasabb. Itt is fennáll azonban a nemekre általában az a különbség, hogy a nők rákmortalitása a már ismertetett specifikus lokalizációjú női rákok gyakorisága miatt valamennyi korcsoport egybefoglalása esetén maga-

sabb, mint a férfiaké. Szerv szerint való

részletezésben csak a tápcsatorna rákjai azok, melyek rendszerint a férfiaknál

gyakoriabbak, mint a nőknél.

Jól mutatja a III. grafikon, hogy a két nem megfelelő korcsoportjának egymásra vonatkoztatott indexéből származó görbék Magyarországon a legmagasabbak. Itt mu—

tatkozik 30—39. évben a két nem között a legnagyobb különbség. ltt múlják fel a nők felületes rákjainak felismerési arányai legnagyobb mértékben a férfiak túlnyo—

móan tápcsatornabeli, vagyis rejtett rák—

jainak arányait. A műveltség emelkedésé- vel a rejtett rákok felismerési aránya ja—

vul, a különbség a két nem között csök—

ken s az index maximuma kisebb, a zsan-

dárkalap alacsonyabb. Ezért alacsonyabb ez a nyugateurópai országokban, mint ha- zánkban.

Nem szerint való részletezésben látjuk,

hogy a nők rákhalandósága általában ma-

gasabb, mint a férfiaké, amit a specifikus

női nemzőszervek rosszindulatú daganatos

elfajulásának gyakorisága indokol. Ma-

gyarországon 1930—33—ban a férfiak rák-