Észtország

_{8. szám. , —— 534 —— 1926}

Bulgária bevételei 1925 január 1—től december 3l-íg.

Abevételmegnevezése !

B' , Állami iasu— Á _ Községek A havi

H , Egyenes Közvetett . lrsggok %% ;; a ug; birtáfalé és kerületek Külön- bevétel

()

Illetekek : - p , — s k* kt t' -

elkob- ta,tav1rda es Javak "oz0_ 'a as f 'l összege

; zások telefon hozadéka ugyi lám" e e yj

) ' hozadéka leka '

,_, l e v a

_ .o , s :

; "%% Január 34,253.324 217,276.504 49,l70.626' 3,Sll.505 %,848588 19,151.330 %,538566 43,606.524§ 484,65Yű.967 lóg); a) Február 62,937.985 232,898.379 55,653.952 6,08 §.8l7 87,86L632 68,283.497 693854880 95,740.277W 679370 449

%S : § Március 4. 51,604 626 227,456.664 7l,667.201 8,063.263 93 662229 47,293.187 32782 186 48,784.590l 581,313.946

v—c' 0 .. . M

323 : Osszesen 148,795.935 677,ő31.547l176',491.779 17,911.6'15l 274375419 I.?JJZSJH—Il IZ7,I75.()'32 188,131..'f9llll.745,24l.352 Én 0 Április" 14,152.74l 195,655.l54 49,829.078 B,749.641 108,279.601 21,922.371 " 36,591,867 430,180.453 m 5 Magus .. 36,956.943 264,43l.161 48,488.267 4362288 83,912.655 20,356.64O 72,4Ul 571 70,165.266 601,574.7r6

§ ; Junius 52,275.464 255,074.295 5l,380.393 7,211.506 105,898.966 27,440.552 18,000.00U 66,031.937 578,3l3.l13

§ .o .a: Julius ,. 37,265.642 255,386.468 50,956.752 4,643.293 101,369.362 13,162.151 m- 55,545.305 518,3?9.973 __ 2 E: Augusztus 24,452.648 257,452.7l9 49,241.822 5285856 ll2,725.540 18,474.72l 48,0U0.000 28,758.őll 544,39l.b'l'l' _g " § Szeptemb. 33,ll7.781 299,470.3l4 58,459.863 6,928.938 ll8,154.585 20,091.794 —— 47,l75.996 583,399.271 _ _; § Október i 46,340.764 294,'218.284 57,038.718 6,929.082 128,568.475 2l,993.854 7,850.000 %,078442 662,0l7.597

§ ... November ! 34,3('_36.817 23l,lS2.648 51,668.921 7,l90.381 102,7l2.166 18,820.42l S4,500.000 55,454.657 585,895 Sll

§ § December 3l,507.895 215,912.906 54,474.279l 7,294.33'2 85,208.248 16.517.504 36,052.105 53,03l.265 500,048.534

? ? Összesen il 310486495 2.268,7.S£9.949 471,538.093 54,095.312§ 946,829.598 Hamdata§ 261,803.676 511,734.224 5.004451355

1925 jan.—márc. .. . l48,795.935 677,63l 547 176,491.779 l7,9ll.615 274,375.449 l34,728.0l4 l27,l75 632 188,131.39l 1.745,24l.362 ,, ápr.—deci .. BIOASÖ 495 2.268,783.949 47l,538.093 54,095.312 946,829.598L l78,780.008 261303 676 511,734.224 5.004.l§l.335 Összesen 1 459,282.430 2.946,4157490 ő48,029.872172,w6.927t1.221,205.0474 313,508.022 388,979.308 ű99,865.015 6.749,392.717

l

Észtország.

Estonie.

A tallinni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1925. évről.

Az 1925. gazdasági év Észtországban na—

gyobb megrázkódtatás nélkül telt el. Mint az európai kontinens többi államai, Észtország is megérezte az általános gazdasági depresszió hatását, ami az országban föleg a tőke- és pénzhiányban nyilvánult. Az általánosan ked—

vezőtlen gazdasági feltételek mellett az ország természetesen nem tudott jelentékenyebb gaz—

dasági evoluciot felmutatni, de ennek dacára örvendetes jelenség az, hogy a kereskedelmi mérleg 1925-ben legalább minimális összeggel

aktíy,r volt. A

Észtország földje strukturájánál fogva mezőgazdasági állam; földrajzi fekvésénél fogva pedig a többi balti állammal együtt az orosz szovjetköztársaság és a többi európai állam között kapcsot képez; az Oroszország- ból jövő és oda importált árúk egy részének tranzitókereskedelme Észtország területén bo- nyolódik le.

Östermelés.

Észtország lakosságának közel kétharmada földmíveléssel foglalkozik. Főleg az ország délkeleti részén, ahol jó termőföld van, in—

tenziv a mezőgazdaság; az ország északi ré- szein a töld szikes es itt sok az erdő és mocsár; e vidékek lakossága a nagyobb váro- sokba özönlik és ott ipari munkában keres alkalmaztatást.

A legfontosabb termények: burgonya, len és kender, téli rozs, árpa, zab és széna.

A bevetett terület és a terméseredmények 1925. évi adatai a következők:

, Termóterü— Termésmennyi—

T e r m e n y let hektá- ség métermá-

fokban zsákban

Téli, rozs . 156.500 17,511.648

Téli búza 12.100 1,453.347

rpa 117.100 11,688.922

Zab . . . 145400 13,506.290 Különféle gabonanemli . 60.600 6,663.790

Burgonya . . . 65.600 57243 872

Len és kender . . 45.400 2,748.431

Osszesen

Az 1925. év terméseredménye nem felelt meg a várakozásnak, de azért jó közepesnek minősíthető.

Kivitelre föleg len és kender (1.287 millió észt márka értékben), valamint burgonya (170 millió 6. m.), kevesebb széna, rozs es zab került.

Ezeknek a terményeknek legnagyobb ré—

szét Finnországba exportálták, emellett Lett- országba, Németországba, Angliába és Bel- giumba is exportáltattak gazdaságtermények.

Az országban visszamaradt mennyiséget, valamint a lakosság élelmezésére nem ele—

gendő mennyiségben termelt egyéb mezo—

1926 —535—

gazdasági cikkeket (főleg rozsot, búzát és lisztet, zabot, árpát) import útján kell ki- egészíteni. A mezőgazdasági termen ek im—

portja legnagyobbrészt az Egyesült- llamok—

ból és Oroszországból, kisebb mennyiségekben Lengyelországból. Lettországból, Dániából és Kanadából származott. Magyarország ebben a statisztikában nem szerepel.

Az egyes gazdaságok helyzete nem kielégítő.

Állatállomány tekintetében nincs panaszra ok. de mezőgazdasági gépekben érezhető a nagy hiány. A földreform által birtokhoz jutott nincsteleneknek hosszúlejáratú hiteleket bocsátott rendelkezésre az állam az így keletkezett új kisbirtokok instruálására, de az állami segítség a legtöbb esetben nem bizo- nyult elegendőnek.

A mezőgazdasági életben említésre méltóbb jelen- ségek nem fordultak elő, kivéve az úgynevezett ,,Bad—

ember"—törvény körül felmerült küzdelmeket. Badstü- ber alatt ugyanis azokat a vándor kézműveseket és egyéb munkásokat kell érteni, akik a kisebb-nagyobb földbirtokosoknál menedéket találtak és ott letele- pedtek. Az állam azon gazdák földjéből, ahol a vándor—

munkások hosszabb ideig lakást találtak, 4—5 holdat ki akar hasítani ezek számára. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlament ugyan elngadta, de erős mozgalom indult meg annak életbeléptetése ellen.

Az elmult gazdasági év folyamán megalakult a földreform útján elvett birtokok kárpótlásának mérvét és mikéntjét megállapító miniszterközi bizottság. A bizottság munkálatai alapján a kormány törvény- javaslatot nyujtott be a parlamentben, amely szerint a földmivelésügyi minisztérium fogja felbecsültetni az agrártörvény által kisajátított ingatlanok hozadék képességét. Ez a felértékelés szolgál a fizetendő kár- talanítási összegek kiszámításának alapjául. A számí- tás alapját a régi orosz kormány által használt adó- rubel fogja alkotni. A földek újabb felmérésére nincs szükség, mert a régi teriiletmértéket (az ,,Ader"-t, kb. 1 hektár) 150——300 adórubelre értékelve fógják mindenütt számbavenni. Kártalanításban nem része— ,

sülnek: a régi orosz kormány, a régi agrárbank, a lovagrend és a hazaárulók. A megállapított kártalaní—

tási összegeket az állam 60 éven belül tartozik kifi- zetni; a kamatláb 5% lesz.

Az agrárreform 2,146.541 desjatinra 1), vagyis 2,345.139 hektárra terjedt ki ; a birtokhozadékot közel 4 millió adórubelre értékelték fel. Ehhez hozzászá- mítva a beépített terület értéke után 200/0-ot, to—

vábbá az említett 50/() kamatot, összesen 935 millió adórnbelt tesz ki az agrárreform által kisajátított föld- birtokoknak a bizottság által megállapított értéke (1 adórubel :: 90 észt marka), A volt kisbirtokosok tehát aranyalapon számítva régi vagyonnknak kb.

Mg,-át kapnák meg aranyvalntában.

1) l desjatin :. 1,092.520 hektár.

A mezőgazdasági termelés mellett figyelmet érde- mel az állattenyésztés. Esztországnak fejlett állatte- nyésztése van. Exportjának nagy részét az élőállatok, de főleg az állati termékek képezik. Külön ki kell emelni a tejtermékeknek az elmult gazdasági év folyamán nagyon fellendült ipari feldolgozását.

Tulajdonképen ezen tejtermékek (vaj, sajt stb.) fel- tűnően megnagyobbodott kivitele eredményezte a kereskedelmi mérleg aktivitását Kivitelre került ugyanis 2.122 millió éS'zt márka értékű vaj, 159 mil—

lio észt márkányi tojas, azonkivül nagyobb értékű szalonna, marha- és birkahús stb.

Magyarországból sem mezőgazdasági terményt, sem az állattenyésztéssel kapcsolatos egyéb terményt nem importáltak Észtországba.

Ipar.

Az 1923. krizisteljes, valamint a nem sokkal kedvezőbb 1924. év után az ezidőszerint még töke- és'l pénzszegény észt ipar kissé fellendült. Nagyobb megerősödést ugyan nem lehetett tapasztalni, de mindenesetre a kereskedelmi mérleg aktiv lezárása, mely az élelmiszerárúk exportja mellett másodsorban a megnövekedett textilkivitelnek köszönhető, arra enged következtetni, hogy az ipar egy része szeren—

csésen megúszta az előbbi évek kríziseit. Áll ez főleg a papir-, textil— és bőriparra, mely az elmult gazdasági év utolsó hónapjai óta többek között a Szovjet-unió rendelésére is dolgozik. Észtország leg—

nagyobb ipara a textilipar, mindjárt utána következik a fémipar, majd a fa-, bőr-, papir—, nyomdaipar stb.

Külön említést érdemel a turfa, mely iránt külföldi pénzcsoportok is érdeklődnek. Átmenetileg ugyan rövid időre a turfagyárak üzeme szünetelt, de újabban ismét erösebb mértékben foglalkoztatják üzemeiket.

Az ipari munkások száma összesen kb. 30.000, a gyári tisztviselőké 5000, tehát családostul számítva kb. 100.000 embernek ad kenyeret az észt ipar, ami a lakosság So/o-ának felel meg. Legtöbbet a textil- ipar (9.386 munkást), fémipar (4.557 munkást) és a faipar (8906 munkást) foglalkoztat. A munkanélkü- liek száma 3.500—4.000 között váltakozik.

Nevezetesebb intézkedés az ipar fejlesztésére nem történt. Részben pénzügyi, részben azonban iparvédelmi szempontból az állam a külföldről hehe-, zott árúkra magas vám- és illetéktételeket szabott ki, ami által közvetett módon a hazai ipar erős támoga- tást nyer.

Kereskedelem és közlekedés.

Az 1923. év után, amely Észtország gaz-

dasági életében a legkrizisteljesebb év volt,

mindinkább javuló tendenciát mutatott a ke-

reskedelmi mérleg. 1925—ben az importált árú

mennyisége megnövekedett ugyan, de kivi-

telre is több árú került, mint az elmult

esztendőben.

8. szám.

A jelentékenyebb észt árúk kiviteli meny- nyisége a következő:

Faanyagok . 226802 tonna

Papirok , 36.152 ,,

va . . . . aan ,

Kender és len. 8.340 ,

Textilanyag . 4.088 ,,

Hal. . . 550 "

_ Élőállat . 10.794 darab.

A kivitelből 3100 Németország l'ele' irá- nyult. Németország után Anglia (250/0), Finn—

ország, Lettország, Dánia, Oroszország. Bel- gium és Lengyelország stb. következnek.

Imporlszükségletét Észtország mint az ed—

digi években is. főleg Németországból fedezte;

ősszimportmennyiségének 30%—a német árú.

Második helyen áll Amerika 23'60/o-kal, har- madik helyen Anglia 12'2".t—kal. A fennma—

radó kb. %% legnagyobbrészt a szomszéd országokra (Lettország, Oroszország, Finn- ország, Dánia és Lengyelország) esik. A legfontosabb importált árúcikkek a követ—

kezők: '

Gabonanemű 1.947 millió észt márka Rostosanyagok 1.692 ,, ,, ,

Textilárúk 886 ,, ,, ,,

Magyarország 1,173.8_lO észt márka ér—

tékben importált árúkat Észtországba, 11. m.

műszereket 537.000 e. m., gépeket 534000 é. m., textilárúkat 28.000 é. m., vegyiszereket 26.000 e. m. és gabonaneműeket (mintafajo—

kat)_21.000 é. m. értékben.

Észtország összesen 374.936 tonna 9.665 millió észt márka értékű árút vitt ki, míg bevitele 366140 tonna 9.655 millió észt márka értékű árú. Kereskedelmi mérlege tehát 10 millió észt márka értékben aktív volt.

Földrajzi helyzeténél és fontosságánál fogva külön említést érdemel a szomszédos Szovjet-unióval való behozatal és kivitel, valamint a. tranzitókereskedelem.

Bár szerződéses viszonyban a két ország nem áll egymással, mégis elég élénk kereskedelmi forgal- muk van.

Az 1924. évben Oroszországba exportált 1.660 vagónnal szemben 1925—ben 2.214 vagón észt árút vett fel az orosz piac. ami 3505-es emelkedést jelent.

Főleg nyomda-(rotációs)papirt (2.126 vagon), házi- eszközöket, halakat és textiltermékeket szállított Esztország Szovietoroszországba.

Az átmenökereskedelem az 1924. évhez képest erösen megcsappant. A Szovjet-unió ugyanis inkább tengeren, Leningrádon és Lettországon keresztül bo—

nyolitja le forgalmát, minek következménye, hogy az 1924. évi 1.444 vagon kontingenssel szemben 1925-ben összesen csak 307 vagon árú ment Észtországon át

v—536— 1926—

Oroszországba. A Szovjet-unióból pedig összesen 1.997 vagón jöttbe különböző árúkkal az 1924. évi 8.873; vagónmennyiséggel szemben.

A kereskedelmi élet fellendülését, vagy inkább a kereskedelemnek szervezett alapokra való fekteté- sét célozza az észt ipari és kereskedelmi kamarának az elmult évben történt megalakítása. Második fontos mozzanata volt még a kereskedelmi életnek az észt- orosz kereskedelmi kamarának a megszervezése, mely főleg az elmult gazdasági év végén jelentkező észt textil- és börárúkra irányuló nagyobb orosz érdeklő—

dés szempontjából bír fontossággal, amennyiben ennek közvetítése folytán rendelt a Szovjet-unió kb. 9 mil- lió aranyrnbel értékű árút az észt papir, bör— és textil—

gyáraknál. Az újonnan alakult észt—orosz kamara lesz arra hivatva, hogy az észt inagánosok es az orosz állam közti kereskedelmi kapcsolatokat hathatósan fejlessze.

Észtország haióforgalma az 1924. évhez képest kisebb emelkedést mutat. Az észt kikötőkbe befutott összesen 3326 hajó 745898 nettó regiszter tonnával.

A kifutott hajók száma 3329, 141366 tonnával; a többlet 1924-hez viszonyitva 75.000 netto register tonnát tesz ki.

Pénzügy.

Az 1922. és 1923. kedvezőtlen gazdasági évek után még az 1924. év végén stabilizá—

lódott az észt márka Strandmann akkori pénzügyminiszter erélyes pénzügyi politikája eredményeként. Azóta az észt márka kurznsa szilárd (1 dollár : 372—375 e. m.) s ez a stabil érték fennmaradt az egész elmult gaz—

dasági évben is7 anélkül, hogy az állam kül—

földi hitelt vett volna igénybe.

Már az 1924. év végén is a költségvetés csak csekély deficittel került egyensúlyba, az 1925. évi költségvetés pedig már bevételi többletet tud felmutatni, amely a következő:

Bevétel 7.749 millió é. m.

Kiadás 7.422 ., ,, ,

Bevételi többlet 327 ,, , ,

Az állami költségvetésnek ilyen előnyös összeállítása csak azáltal vált lehetségessé.

hogy a megkezdett eredményes pénzügyi politikát ebben az évben is szigorúan követ- ték. Az állami tisztviselők számát tovább apasztották, a külföldi árúkra pedig magas

érezhetően megnövekedett az állami pénztár készlete.

Ami Észtország államadósságaz't illeti, ezek túl-

nyomólag a szabadságharc ideiéböl származnak és kb. 7.680 millió észt márkára rúg összegük. Ameri- kával és Angliával már rendezve van az adósságügy külön megállapodás alapján; a többi állammal a ren—

dezés folyamatban van. Esztországnak az ,,Eesti Pank"

1926 — 051

az allami bankja. Egyéb, magánpénzintézetek: a dor- páti bank, a hitelbank, a városi bank stb.

Nevezetesebb eseménye az ország pénzügyi poli—

tikájának az a reform, amellyel stabil valutáját arany—

bázisra akarja fektetni. A pénzügyminiszter-inni már kidolgozott erre vonatkozólag egy törvényjavaslatot, melynek alapján 100 e. m. : 1 svéd koronával.

Észtország jelenleg abban a stádiumban van, amikor a papirmárkavrendszerrel (infláció) szakítva, aranyra átszámított stabil valutával bir s már csak a végleges, aranybázisos pénzegység hiányzik. A kereskedelmi, ipari, hitel stb. társaságok, szövetke—

zetek, vállalatok, jogi személyek, már 1926 január l—töl állandó értékü észt márkában kötelesek könyvei—

ket vezetni s mérlegeiket elkészíteni.

A pénzügyminisztérium törvénytervezete szerint az ,,Eesti Pank" lenne az új pénzt kibocsájtó bank.

" 8. szám.

A jelenleg forgalomban levő kb. 14 billió márka értékű államjegyeket az ,Eesti Pank" saját bank- jegyeire váltja át.

A bankjegyek fedezete 25%-ban arany, ezüst és külföldi váltókból, továbbá kereskedelmi váltókbol s egyéb könnyen realizálható értékből állana.

A tervezett egység a ,,Kroon* (1 kroon : 100 e. m. : 1 svéd korona). Az arany- és ezüstpénz verését svéd mintára tervezik.

Ipari és kereskedelmi körökben örömmel tekintik azt a reformot, de jelenleg még bizonytalan, hogy mikor lesz törvény a javaslatból.

Az eddigi adókivetési és behajtási rendszer alap- ján a mult gazdasági évben az állam 250 millió észt márka bevételre tett szert. Jelenleg tervbe van véve az egész adóügy reformja.

Könyvísmertetések.

Chronigue de livres.

Sondei'hefte zu Wirtschaft und Statistik, 5.

Jahrgang, Sonderheft 1. Zahlen zur Geldentwertung in Deutschland 1914 bis 1928. Bearbeitet im Statis- tischen Reichsamt 1925. A Németországban a Renten- mark 1928 november 20-án történt bevezetésével véget ért pénzelértéktelenedés egy sereg tanulságot hagyott hátra a gyakorlati élet és a tudomány számára. Erre való tekintettel hasznos feladatot végzett a német

birodalmi statisztikai hivatal, amidőn az elértéktele- nedési folyamat egész menetét a Wirtschaft und Sta—

tistik e külön kiadványában könnyen áttekinthető szám- szerű kimutatásokban összefoglalta s közrebocsá—

totta. A füzet felöleli a kapcsolatos ár és bér-statisz—

tikai számanyagot is s igen használható forrásmunka azoknak, akik az elértéktelenedés problémájával és az azzal összefüggő kérdésekkel foglalkozni kívánnak.

A m. kir. közp. statisztikai hív. könyvtárába érkezett munkák.

Oovrages arrivés il la bibliothégue de l'O/fice central royal hong'rois de siatistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek. (Publications diintérét international). —— Les fluctuntions des salai' res dans di/férmts pays de 1914 a 1925. Bureau in—

tem. du travail. Geneve.

Ausztria. (Anti—toke.) — Statistik der Ernie m der Republik Österreich, 1925. Bundesministerium für Land— und Forstwirtschaft, Wien.

Dic allgemeinen Vol/cs-, Bürger- und Sander- Schulen der o'tadt llü'en. 1925/6. MagistratsáAbteilung für Statistik, Wien. (Statistische Mitteilnngen der Stadt Wien. 1926. Jg. 6, Sonderheft.)

Németbirodalom. (Allemagne.) ——- Die Bewegung der Bevó'lkemng, 1922/1928 und die Ursachen der Sterbefá'lle, 1920/1923. Statistisches Reichsamt. Bor—

lin. (Statistik des Deutschen Reichs. 316.)

Das Reichsgesundheitsamt, 1876—1926. Fest—

sehrift herausgegeben vom Reichsgesundheitsamt aus Anlass seines fiinfzigjahrigen Bestehens. Berlin.

Statístisches Jahrbuch für (len Freistaat Preussen.

22. Band. Preuss. Stat. Landesamt. 1926.

Die Geburten,Eheschliessungen, Sterbefálle und

Ehescheidungen im Freistadt Preussen, 1924. Preuss.

Stat, Landesamt. Berlin. (Prenssisehe Statistik. 282.) Bevó'lkemngsbewegung und Bevó'lkerungsbilanz in den einzelnen Gemeinden des Volksstaat Hessen, 1910/1925. Zentralstelle für die Landesstatistik. Darm- stadt.

Das Volksbegehren und der Volksentscheid über die Enteigmmg der Fürstenvermó'gen, 1926. Stat.

Landesamt. Hamburg. (Stat. Mitteilungen über den hamburgischen Staat. 19.)

Senatskommission für Lamlesstatistik und Zen—

tralwahlkommission.. (Statistisches Landesamt, Wahl—

amt und Einguartierungsamt.) Jahresbericht, 1925.

Hamburg.